Magyar Szó, 2000. január (57. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-04 / 1. szám
2 KÜLPOLITIKA IRÁNI TÖRVÉNYKEZÉS Elmaradt a nyilvános kivégzés Kegyelem az utolsó pillanatban Nyilvános kivégzésre készültek vasárnap az iráni főváros, Teherán egyik forgalmas útvonalán, de elmaradt az akasztás, mert az emberölésért elítélt kamasznak megbocsátott a gyilkosság áldozatának apja. Azért ítélték halálra a 17 éves Morteza Amin Mokaddamot, mert vita közben leszúrta egy hasonló korú társát Az AP jelentése szerint az elítélt már ott állt az akasztóik alatt, kötéllel a nyakában, megbilincselve, hamuszürke arccal, szeméből patakzó könnyel, amikor a gyilkosság áldozatának apja jelezte az ítélethozó bíróság helyszínen tartózkodó képviselőjének, hogy megbocsát fia gyilkosának. Döntésében nagy szerepet játszottak az elítélt családtagjai, akik sikoltozva könyörögtek hozzá kegyelemért. Az Iránban honos iszlám törvénykezés szerint a halálra ítéltet az áldozat hozzátartozóinak megbocsátó nyilatkozata megmentheti végzetének beteljesedésétől. Ez persze nem jelent teljes mentesülést minden büntetés alól, csak a főbüntetést kerülheti el a tettes. Ilyen esetekben a bíróságnak új ítéletet kell hoznia. Az elítéltet ezúttal is visszavitték a börtönbe, hogy ott várjon az egy hónapon belül esedékes új ítéletre. Azzal a mentőautóval szállították vissza a fegyházba, amelyet eredetileg azért rendeltek ki, hogy a kivégzés után hullaházba vigye a holttestét. Csaknem ugyanazon a helyen készültek végrehajtani a halálos ítéletet, ahol a fiatalember elkövette a gyilkosságot a forgalmas Damarand úton. Az út egy szakaszát a tervezett kivégzés idejére lezárták a forgalom elől. A „vérpad” egy teherautó lett volna, a „bitófe” pedig a járműre szerelt daru. Mintegy négyezren verődtek össze megtekinteni a hátborzongató eseményt. A tömeg véleménye megoszlott: egy része az elítélt anyjának könyörgését karolta fel, és kegyelmet követelt az elítéltnek, míg mások azt rivallták, hogy „újra ölni fog, ha nem végzik ki”. Tömeges karambolok Németországban Két tömeges karambol történt vasárnap a sűrű ködben a németországi A7-es autópályán, a Fulda és Würzburg közötti szakaszon. A dpa hírügynökség két halálos áldozatról tud. Hetvenen megsérültek, húszan közülük súlyosan. Az anyagi kár több millió márkára rúg. A rendőrség szerint nagy szerepet csővezetők nem a látási viszonyoknak megfelelő sebességgel hajtottak, és a követési távolságot sem tartották be. Az első összeütközés-sorozat a Würzburg felé tartó forgalom oldalán történt, Rhön pihenőhely térségében; húsz gépkocsi rohant egymásba. Néhány perccel később az ellenkező irányú forgalom oldalán hatvan további gépkocsi ütközött egymásnak, mert a vezetők emezt az első tömegkarambolt nézték, ahelyett, hogy minden figyelmüket a vezetésre összpontosították volna a rossz látási viszonyok között. A roncsok eltakarítása sok-sok órába került, hiszen nyolcvan gépkocsi roncsolódott szét vagy rongálódott meg súlyosan. A rendőrség mindkét irányban lezárta az autópályát, és emiatt hatalmas dugó keletkezett. Harminc kilométeres hosszúságban állt az autópályán a veszteglő gépjárművek oszlopa. Hasonló jellegű, bár kisebb mérvű karambolsorozat történt vasárnap a türingiai Tautendorf közelében, az A9-es autópályán. Ott negyven gépkocsi rohant egymásba, és tíz embert szállítottak kórházba különféle fokú sérülésekkel. Ezt az autópályát is lezárták egy időre. A másfél óráig tartó útzárlat nyomán húsz kilométer hosszú oszlop képződött a megrekedt gépkocsikból a Berlin felé vezető forgalmi sávokban. „Izraelnek nincs jövője a Közel-Keleten” Kadhafi tévés nyilatkozata Moamer el-Kadhafi líbiai vezető vasárnap este kijelentette, hogy „Izraelnek nincs jövője arab környezetben”, ezért a zsidók jobban tennék, ha az Egyesült Államokhoz tartozó ,Alaszkában alapítanának államot”. „Palesztina a zsidók temetője lesz” - mondta Kadhafi. A líbiai vezető az izraelieket olyan néphez hasonlította, amely az arab népek viharos tengerén próbál vályogházat építeni. A közel-keleti békefolyamatot és Izrael muzulmán államok általi elismerését egyaránt ellenző Kadhafi egy televíziós vitaműsorban fejtette ki véleményét. Az arab értelmiségiek részvételével készült műsort a líbiai és a dubai televízió egyenes adásban közvetítette. „Ha az izraeliek nem akarnak beolvadni (a Közel-Keleten), akkor alakítsanak államot inkább Alaszkában, és én leszek az első, aki ellátogatok hozzájuk, és támogatásomról biztosítom őket” - mondta. Kadhafi magyarázattal is szolgált, miszerint az „identitásuk megőrzésére törekvő zsidó nép számára Alaszka azért lenne előnyös, mert távol esik a vallási jellegű háborúk helyszíneitől”. A líbiai vezető hosszasan fejtegette, miért mondott le az arab egységről szőtt álmáról, és megismételte hónapok óta hangoztatott véleményét, amely szerint Líbia élettere Afrika, és az olyan szervezetek, mint az Öböl menti Országok Együttműködési Tanácsa (GCC) és az Arab Magreb Unió (UMA), elárulják az arab államok egységének eszméjét. Magyar Szó Hóakadályok Romániában Románia déli és keleti részén a közúti és a vasúti forgalmat megbénította a péntek óta tartó sűrű hóesés - közölte a román közlekedési, illetve a vízügyi, erdőgazdálkodási és környezetvédelmi minisztérium. Ialomita és Calarasi megyékben a legtöbb közutat és vasútvonalat járhatatlanná tette a hó. Több tucat település elektromos áram nélkül maradt. A keleti Buzau, Braila és Tulcea megyékben több száz településen nincs áram, és a telefonvonalak sem működnek. Brassó térségére 40 centiméter hó hullott - írta az AFP. Constanta és Mangalia kikötőjében szünetel a forgalom a Fekete-tengeren tomboló vihar miatt. Az előrejelzés szerint a rossz idő még napokig eltarthat, mínusz 16 fokig süllyedő hőmérséklettel. Zavargások Egyiptomban Kijárási tilalom, újabb halottak A vasárnapi dél-egyiptomi muzulmán kopt zavargásokban 16 keresztény vesztette életét - közölte al-Baljana érseke. A főpap az AFP francia hírügynökségnek telefonon nyilatkozva úgy vélekedett, hogy előre kitervelt akciókról van szó. A hatóságok az érintett városokban kijárási tilalmat rendeltek el. A térségben már péntek óta tartanak a két közösség közötti villongások. Gyorsan A legújabb tudományos kutatások szerint a jégkorszak, amely több ezer évig tartott a Földön, viszonylag hirtelen ért véget, amikor a hőmérséklet magasba szökött. A tudósok azt is állítják, hogy bolygónk éghajlata akár néhány évtized leforgása alatt is megváltozhat. Az új tanulmány tápot adhat azoknak az aggodalmaknak, hogy a globális felmelegedés következtében a világ éghajlata hirtelen módosulhat. Jeffrey P. Severinghaus, az amerikai Scripps óceánkutató intézet tudósa új módszerrel vizsgálta a grönlandi jégtakaróban levő zárt gázokat, és megállapította, hogy mintegy 15 000 évvel ezelőtt, a legutóbbi jégkorszak végén a levegő hőmérséklete gyorsan melegedett fel. A tudóscsoportot vezető Severinghaus a Science című tudományos szakfolyóiratban megjelentetett tanulmányában rámutatott arra, hogy a legutóbbi jégkorszak végén viszonylag gyorsan 16 fokos felmelegedés következett be. Mindez körülbelül két évtized leforgása alatt történt Régebbi nézetek szerint a felmelegedés több mint ezer év alatt ment végbe. Mint az AP hírügynökség jelentette, Severinghaus szerint a hőmérséklet gyors emelkedését az Atlanti-óceán változható éghajlati meleg áramlatai válthatták ki, amelyek felolvasztották az északi félteke hatalmas jégtakaróját. Így is több száz évet vett igénybe a jég visszavonulása, a nagy olvadás kezdete azonban sokkal hirtelenebb volt, mint azt a tudósok valaha is gondolták. Az amerikai tudós úgy vél, hogy a Föld éghajlata nem tekinthető „állhatatos”-nak, vagyis hosszú időszakokra stabil lehet ugyan, de megfelelő körülmények fennforgása esetén hirtelen változáson is átmehet.Tudjuk, hogy a következő 100 évben a Föld az üvegházhatás miatt valószínűleg melegedni fog, és a távoli lehetősége megvan annak is, hogy a korábban említetthez hasonló gyors éghajlati változást válthat ki - állapította meg Severinghaus. Az amerikai tudósok tanulmánya azon az új technikán alapul, amely az argon és a nitrogén gázt elemzi a jégkéregben, és amely lehetővé teszi, hogy példa nélkül álló pontossággal állapítsák meg a végbement hőmérséklet-változást. A korábbi kutatások sem zárták ki a gyors éghajlatváltozások lehetőségét, a mostani amerikai vizsgálat azonban pontosabb mérésekre ad lehetőséget. A hagyományos tudományos óvatosság azonban még további bizonyítékokat tenne szükségessé. Az éghajlat lényegében a levegő és a tenger hőmérsékletének, az óceán áramlatainak, a légkör alakulásának, a jégmezőknek, a szárazföldek tömegeinek egyfajta komplex keveréke, és még az is befolyásolja, hogy a Föld milyen helyet foglal el éppen a Nap körüli pályáján. A tényezők egymásra hatásaként kialakuló globális éghajlatot a tudósok még nem értették meg teljesen. Számos szakértő előrejelzése szerint az üvegházhatás, a gázok, a széndioxid mennyiségének növekedése fokozatos globális felmelegedést válthat ki, amikor a hőmérséklet lassan emelkedik sok évtizeden át. Severinghaus szerint azonban a grönlandi jégkéreg tanulmányozása azt mutatja, hogy a Föld éghajlatának változása lehet hirtelen és gyors is. Az üvegházhatás olyan globális felmelegedés, amelyet az vált ki, hogy az ember által előállított szén-dioxid és más gáz felhalmozódik a légkörben, és ez megfogja a Nap melegét Az atmoszférában 1850 óta tapasztalható a szén-dioxid arányának állandó növekedése. Ennek oka minden valószínűség szerint a sok elégetett fosszilis fűtőanyag, mint amilyen a benzin és a szén. globális 2000. Január 4., kedd CSECSENFÖLDI HÁBORÚ Ellentmondó hadijelentések Cáfolják az orosz harci sikerekről szóló információkat Az orosz fegyveres erők csecsenföldi általános támadásuk során stratégiailag fontos magaslatokat foglaltak el a főváros, Groznij közelében. Az ITAR-TASZSZ-nak a szövetségi erők parancsnokságára hivatkozó hétfői jelentése szerint a magaslatok bevétele nagy jelentőségű. A hadsereg további jelentései szerint a kaukázusi köztársaság jobbára lázadók által ellenőrzött hegyeiben orosz harci repülőgépek vasárnap óta megsemmisítették a muzulmán felkelők több védelmi állását Vegyeno térségében. A Reuters és a dpa által idézett NTV orosz televízió azonban olyan jelentést közölt a Groznij körüli helyzetről, amely kritikusan szemléli a hadműveletek állását, illetőleg ellentmond az offenzíva sikeréről szóló hivatalos jelentéseknek. A tévéadásban orosz katonák visszautasították azokat az állításokat, melyek szerint már az orosz haderő ellenőrzi a Sztaropromszlovszkij kerületet, a főváros északnyugati részét. Elmondásuk szerint az orosz különleges egységeket és oroszbarát csecsen milicistákat előrenyomulásuk közben az ellenség többször visszavetette, és az orosz katonák veszteségei sokkal nagyobbak, mint amennyit a hadvezetés bevall. Orosz egységek saját alakulataik tüzébe kerültek. Robbanás Kasmírban Több mint tíz áldozat Nagy erejű robbanás történt hétfőn az indiai Dzsammu és Kasmír szövetségi állam fővárosának, Szrinagarnak az egyik zöldségpiacán. Az indiai hírügynökség jelentése szerint 12 ember meghalt, harmincan megsebesültek. A szrinagari rendőrség szerint egy taposóakna okozta a robbanást. Az India és Pakisztán között felosztott tartományban gyakoriak a szeparatista terrortámadások. A mostani robbanás három nappal azután történt, hogy kasmíri szeparatista terroristáknak az Indian Airlines indiai légitársaság utasszálító gépének Afganisztánba való eltérítésével és 154 utasának túszul ejtésével pénteken sikerült kikényszeríteniük három Indiában bebörtönzött vezetőjük szabadon bocsátását. Az újdelhi kormányt engedékenységéért bírálók a hét végén úgy vélték, hogy a terroristák sikeres akciója felbátorítja majd a kasmíri szakadár gerillákat és felélénkíti tevékenységüket. Vizsgálat Kohl ellen A bonni ügyészség hétfőn vizsgálatot indított Helmut Kohl korábbi CDU-elnök ellen, akit a párta terhére elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítanak. A Német Kereszténydemokrata Unió jelenlegi tiszteletbeli elnöke egy decemberi tévéinterjúban beismerte, hogy 1993 ás 1998 között mintegy kétmillió márka adományt vett át készpénzben olyan személyektől, akik nevük titokban tartását kérték. A pénzeket Kohl nem könyveltette el a CDU pénzügyi igazgatóságával, hanem bizalmasai után titkos számlákra fizette be, amivel megsértette a pártok finanszírozását szabályozó törvényt. Az eltitkolt adományok miatt a CDU kénytelen volt helyesbíteni az 1998. évről szóló pénzügyi beszámolóját. A Bundestagnak benyújtott új változatban a párt illetékesei elismerték, hogy 2,4 millió márka adomány eredetét nem tudták földeríteni. Az ügy nyomán tetemes bírság vár a konzervatív uniópártra. A nevezett törvény értelmében ugyanis a nem szabályos adományokat elfogadó pártnak egyrészt az így átvett összeget, másrészt annak kétszeresét kitevő büntetést kell befizetnie a Bundestag pénztárába. Mint a CDU kincstárnoka, Matthias Wissmann közölte, a CDU máris 7,3 millió márkás tartalékot különített el a várható bírság céljára. Egyben sietett leszögezni, hogy a tartalékképzés sem jogi, sem politikai értelemben nem jelenti a szóban forgó kötelezettségek elismerését. A CDU-n belül egyöntetű az a vélemény, hogy a bonni ügyészség vizsgálata nem fog vádemeléshez vezetni Kohl ellen. A Kohl-ügy árnyai már rávetődtek a CDU jelenlegi elnökére is. Wolfgang Schäuble 1995 óta áll a CDU/CSU parlamenti frakciójának élén, egy hétvégén napvilágra került dokumentum pedig azt tanúsítja, hogy a frakció 1997 januárjában 1,15 millió márkát juttatott a bonni pártközpontnak, holott ezt tiltja a finanszírozási törvény. A frakció ügyvezetője szerint Schäuble nem tudott a dologról, amely amúgy sem ütközött törvénybe, elvégre csak a frakciótagok tagdíját utalták át Bonnba. Ott azonban nem a hivatalos, hanem a „fekete” kasszában kötött ki. A kormánypártok szóvivői sokallják az összeget, és gyanúsnak találják a pénzátadás módját (nem banki utalással, hanem kofferba rejtett bankók formájában). Megfigyelők arra számítanak, hogy a pártadományokat vizsgáló parlamenti bizottság az 1,15 millió márkának is utána fog járni. A kisebbik uniópárt, a Bundestagban a CDU-val egy frakciót alkotó bajor CSU mindenesetre elhatárolta magát az ügytől. Mint szóvivője hétfőn bejelentette, a frakció CSU-tagjai Münchenbe utalják át párttagdíjukat, így az nem szerepelhetett a CDU fekete kasszájába került 1,15 millió márkában.