Magyar Szó, 2000. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-04 / 1. szám

2 KÜLPOLITIKA IRÁNI TÖRVÉNYKEZÉS Elmaradt a nyilvános kivégzés Kegyelem az utolsó pillanatban Nyilvános kivégzésre készültek va­sárnap az iráni főváros, Teherán egyik forgalmas útvonalán, de elmaradt az akasztás, mert az emberölésért elítélt kamasznak megbocsátott a gyilkosság áldozatának apja. Azért ítélték halálra a 17 éves Mor­­teza Amin Mokaddamot, mert vita közben leszúrta egy hasonló korú tár­sát Az AP jelentése szerint az elítélt már ott állt az akasztóik alatt, kötéllel a nyakában, megbilincselve, hamu­szürke arccal, szeméből patakzó könnyel, amikor a gyilkosság áldozatá­nak apja jelezte az ítélethozó bíróság helyszínen tartózkodó képviselőjének, hogy megbocsát fia gyilkosának. Dön­tésében nagy szerepet játszottak az el­ítélt családtagjai, akik sikoltozva kö­nyörögtek hozzá kegyelemért. Az Iránban honos iszlám törvény­kezés szerint a halálra ítéltet az áldozat hozzátartozóinak megbocsátó nyilat­kozata megmentheti végzetének betel­jesedésétől. Ez persze nem jelent teljes mentesülést minden büntetés alól, csak a főbüntetést kerülheti el a tettes. Ilyen esetekben a bíróságnak új ítéle­tet kell hoznia. Az elítéltet ezúttal is visszavitték a börtönbe, hogy ott vár­jon az egy hónapon belül esedékes új ítéletre. Azzal a mentőautóval szállítot­ták vissza a fegyházba, amelyet erede­tileg azért rendeltek ki, hogy a kivég­zés után hullaházba vigye a holttestét. Csaknem ugyanazon a helyen ké­szültek végrehajtani a halálos ítéletet, ahol a fiatalember elkövette a gyilkos­ságot­­ a forgalmas Damarand úton. Az út egy szakaszát a tervezett kivégzés idejére lezárták a forgalom elől. A „vérpad” egy teherautó lett volna, a „bitófe” pedig a járműre szerelt daru. Mintegy négyezren verődtek össze megtekinteni a hátborzongató ese­ményt. A tömeg véleménye megosz­lott: egy része az elítélt anyjának kö­nyörgését karolta fel, és kegyelmet kö­vetelt az elítéltnek, míg mások azt ri­­vallták, hogy „újra ölni fog, ha nem végzik ki”. Tömeges karambolok N­émetországban Két tömeges karambol történt va­sárnap a sűrű ködben a németországi A7-es autópályán, a Fulda és Würz­burg közötti szakaszon. A dpa hírügy­nökség két halálos áldozatról tud. Het­venen megsérültek, húszan közülük súlyosan. Az anyagi kár több millió márkára rúg. A rendőrség szerint nagy szerepet csővezetők nem a látási viszonyoknak megfelelő sebességgel hajtottak, és a követési távolságot sem tartották be. Az első összeütközés-sorozat a Würzburg felé tartó forgalom oldalán történt, Rhön pihenőhely térségében; húsz gépkocsi rohant egymásba. Né­hány perccel később az ellenkező irá­nyú forgalom oldalán hatvan további gépkocsi ütközött egymásnak, mert a vezetők emezt az első tömegkarambolt nézték, ahelyett, hogy minden figyel­müket a vezetésre összpontosították volna a rossz látási viszonyok között. A roncsok eltakarítása sok-sok órá­ba került, hiszen nyolcvan gépkocsi roncsolódott szét vagy rongálódott meg súlyosan. A rendőrség mindkét irányban le­zárta az autópályát, és emiatt hatalmas dugó keletkezett. Harminc kilométe­res hosszúságban állt az autópályán a veszteglő gépjárművek oszlopa. Hasonló jellegű, bár kisebb mérvű karambolsorozat történt vasárnap a türingiai Tautendorf közelében, az A9-es autópályán. Ott negyven gépko­csi rohant egymásba, és tíz embert szállítottak kórházba különféle fokú sérülésekkel. Ezt az autópályát is lezár­ták egy időre. A másfél óráig tartó út­zárlat nyomán húsz kilométer hosszú oszlop képződött a megrekedt gépko­csikból a Berlin felé vezető forgalmi sá­vokban. „Izraelnek nincs jövője a Közel-Keleten” Kadhafi tévés nyilatkozata Moamer el-Kadhafi líbiai vezető vasárnap este kijelentette, hogy „Izra­elnek nincs jövője arab környezet­ben”, ezért a zsidók jobban tennék, ha az Egyesült Államokhoz tartozó ,Alaszkában alapítanának államot”. „Palesztina a zsidók temetője lesz” - mondta Kadh­afi. A líbiai vezető az izraelieket olyan néphez hasonlította, amely az arab népek viharos tengerén próbál vályogházat építeni. A közel-keleti békefolyamatot és Iz­rael muzulmán államok általi elisme­rését egyaránt ellenző Kadhafi egy te­levíziós vitaműsorban fejtette ki véle­ményét. Az arab értelmiségiek részvé­telével készült műsort a líbiai és a du­bai televízió egyenes adásban közvetí­tette. „Ha az izraeliek nem akarnak beol­vadni (a Közel-Keleten), akkor alakít­sanak államot inkább Alaszkában, és én leszek az első, aki ellátogatok hoz­zájuk, és támogatásomról biztosítom őket” - mondta. Kadhafi magyarázat­tal is szolgált, miszerint az „identitásuk megőrzésére törekvő zsidó nép számá­ra Alaszka azért lenne előnyös, mert távol esik a vallási jellegű háborúk helyszíneitől”. A líbiai vezető hosszasan fejtegette, miért mondott le az­ arab egységről szőtt álmáról, és megismételte hóna­pok óta hangoztatott véleményét, amely szerint Líbia élettere Afrika, és az olyan szervezetek, mint az Öböl menti Országok Együttműködési Ta­nácsa (GCC) és az­ Arab Magreb Unió (UMA), elárulják az­ arab államok egy­ségének eszméjét. Magyar Szó Hóakadályok Romániában Románia déli és keleti részén a köz­úti és a vasúti forgalmat megbénította a péntek óta tartó sűrű hóesés - közöl­te a román közlekedési, illetve a vízü­gyi, erdőgazdálkodási és környezetvé­delmi minisztérium. Ialomita és Calarasi megyékben a legtöbb közutat és vasútvonalat járha­­tatlanná tette a hó. Több tucat telepü­lés elektromos áram nélkül maradt. A keleti Buzau, Braila és Tulcea me­gyékben több száz településen nincs áram, és a telefonvonalak sem működ­nek. Brassó térségére 40 centiméter hó hullott - írta az AFP. Constanta és Mangalia kikötőjében szünetel a forgalom a Fekete-tengeren tomboló vihar miatt. Az előrejelzés szerint a rossz idő még napokig eltart­hat, mínusz 16 fokig süllyedő hőmér­séklettel. Zavargások Egyiptomban Kijárási tilalom, újabb halottak A vasárnapi dél-egyiptomi muzul­mán­ kopt zavargásokban 16 keresz­tény vesztette életét - közölte al-Balja­­na érseke. A főpap az AFP francia hírügynök­ségnek telefonon nyilatkozva úgy vé­lekedett, hogy előre kitervelt akciókról van szó. A hatóságok az érintett váro­sokban kijárási tilalmat rendeltek el. A térségben már péntek óta tartanak a két közösség közötti villongások. Gyorsan A legújabb tudományos kutatások szerint a jégkorszak, amely több ezer évig tartott a Földön, viszonylag hirte­len ért véget, amikor a hőmérséklet magasba szökött. A tudósok azt is állít­ják, hogy bolygónk éghajlata akár né­hány évtized leforgása alatt is megvál­tozhat. Az új tanulmány tápot adhat azok­nak az aggodalmaknak, hogy a globá­lis felmelegedés következtében a világ éghajlata hirtelen módosulhat. Jeffrey P. Severinghaus, az ameri­kai Scripps óceánkutató intézet tudósa új módszerrel vizsgálta a grönlandi jégtakaróban levő zárt gázokat, és megállapította, hogy mintegy 15 000 évvel ezelőtt, a legutóbbi jégkorszak végén a levegő hőmérséklete gyorsan melegedett fel. A tudóscsoportot vezető Severing­haus a Science című tudományos szak­­folyóiratban megjelentetett tanulmá­nyában rámutatott arra, hogy a leg­utóbbi jégkorszak végén viszonylag gyorsan 16 fokos felmelegedés követ­kezett be. Mindez körülbelül két évti­zed leforgása alatt történt Régebbi né­zetek szerint a felmelegedés több mint ezer év alatt ment végbe. Mint az AP hírügynökség jelentet­te, Severinghaus szerint a hőmérséklet gyors emelkedését az Atlanti-óceán változhat­ó éghajlati meleg áramlatai válthatták ki, amelyek felolvasztották az északi félteke hatal­mas jégtakaróját. Így is több száz évet vett igénybe a jég visszavonulása, a nagy olvadás kezdete azonban sokkal hirtelenebb volt, mint azt a tudósok valaha is gondolták. Az amerikai tudós úgy vél, hogy a Föld éghajlata nem tekinthető „állha­­tatos”-nak, vagyis hosszú időszakokra stabil lehet ugyan, de megfelelő körül­mények fennforgása esetén hirtelen változáson is átmehet.­­Tudjuk, hogy a következő 100 év­ben a Föld az üvegházhatás miatt va­lószínűleg melegedni fog, és a távoli lehetősége megvan annak is, hogy a korábban említetthez hasonló gyors éghajlati változást válthat ki - állapítot­ta meg Severinghaus. Az amerikai tudósok tanulmánya azon az új technikán alapul, amely az argon és a nitrogén gázt elemzi a jég­kéregben, és amely lehetővé teszi, hogy példa nélkül álló pontossággal állapítsák meg a végbement hőmér­séklet-változást. A korábbi kutatások sem zárták ki a gyors éghajlatváltozások lehetőségét, a mostani amerikai vizsgálat azonban pontosabb mérésekre ad lehetőséget. A hagyományos tudományos óvatos­ság azonban még további bizonyítéko­kat tenne szükségessé. Az éghajlat lényegében a levegő és a tenger hőmérsékletének, az óceán áramlatainak, a légkör alakulásának, a jégmezőknek, a szárazföldek tömegei­nek egyfajta komplex keveréke, és még az is befolyásolja, hogy a Föld milyen helyet foglal el éppen a Nap körüli pá­lyáján. A tényezők egymásra hatásaként kialakuló globális éghajlatot a tudósok még nem értették meg teljesen. Számos szakértő előrejelzése sze­rint az üvegházhatás, a gázok, a szén­dioxid mennyiségének növekedése fo­kozatos globális felmelegedést válthat ki, amikor a hőmérséklet lassan emel­kedik sok évtizeden át. Severinghaus szerint azonban a grönlandi jégkéreg tanulmányozása azt mutatja, hogy a Föld éghajlatának változása lehet hirtelen és gyors is. Az üvegházhatás olyan globális fel­­melegedés, amelyet az vált ki, hogy az ember által előállított szén-dioxid és más gáz felhalmozódik a légkörben, és ez megfogja a Nap melegét Az at­­moszférában 1850 óta tapasztalható a szén-dioxid arányának állandó növe­kedése. Ennek oka minden valószínű­ség szerint a sok elégetett fosszilis fű­tőanyag, mint amilyen a benzin és a szén. globális 2000. Január 4., kedd CSECSENFÖLDI HÁBORÚ Ellentmondó hadijelentések Cáfolják az orosz harci sikerekről szóló információkat Az orosz fegyveres erők csecsenföl­­di általános támadásuk során straté­giailag fontos magaslatokat foglaltak el a főváros, Groznij közelében. Az ITAR-TASZSZ-nak a szövet­ségi erők parancsnokságára hivat­kozó hétfői jelentése szerint a ma­gaslatok bevétele nagy jelentőségű. A hadsereg további jelentései sze­rint a kaukázusi köztársaság jobbá­ra lázadók által ellenőrzött hegyei­ben orosz harci repülőgépek vasár­nap óta megsemmisítették a muzul­mán felkelők több védelmi állását Vegyeno térségében. A Reuters és a dpa által idézett NTV orosz televízió azonban olyan je­lentést közölt a Groznij körüli helyzet­ről, amely kritikusan szemléli a had­műveletek állását, illetőleg ellentmond az offenzíva sikeréről szóló hivatalos jelentéseknek. A tévéadásban orosz katonák visszautasították azokat az ál­lításokat, melyek szerint már az orosz haderő ellenőrzi a Sztaropromszlo­­vszkij kerületet, a főváros északnyuga­ti részét. Elmondásuk szerint az orosz kü­lönleges egységeket és oroszbarát cse­csen milicistákat előrenyomulásuk közben az ellenség többször visszave­tette, és az orosz katonák veszteségei sokkal nagyobbak, mint amennyit a hadvezetés bevall. Orosz egységek sa­ját alakulataik tüzébe kerültek. Robbanás Kasmírban Több mint tíz áldozat Nagy erejű robbanás történt hétfőn az indiai Dzsammu és Kasmír szövet­ségi állam fővárosának, Szrinagarnak az egyik zöldségpiacán. Az indiai hír­ügynökség jelentése szerint 12 ember meghalt, harmincan megsebesültek. A szrinagari rendőrség szerint egy taposóakna okozta a robbanást. Az India és Pakisztán között felosz­tott tartományban gyakoriak a szepa­ratista terrortámadások. A mostani robbanás három nappal azután tör­tént, hogy kasmíri szeparatista terro­ristáknak az Indian Airlines indiai lé­gitársaság utassz­álító gépének Afga­nisztánba való eltérítésével és 154 uta­sának túszul ejtésével pénteken sike­rült kikényszeríteniük három Indiá­ban bebörtönzött vezetőjük szabadon bocsátását. Az újdelhi kormányt engedékeny­ségéért bírálók a hét végén úgy vélték, hogy a terroristák sikeres akciója fel­bátorítja majd a kasmíri szakadár ge­rillákat és felélénkíti tevékenységüket. Vizsgálat Kohl ellen A bonni ügyészség hétfőn vizsgálatot indított Helmut Kohl korábbi CDU-elnök ellen, akit a párta terhére elkö­vetett hűtlen kezeléssel gyanúsítanak. A Német Kereszténydemokrata Unió jelenlegi tisztelet­beli elnöke egy decemberi tévéinterjúban beismerte, hogy 1993 ás 1998 között mintegy kétmillió márka adományt vett át készpénzben olyan személyektől, akik nevük titokban tartását kérték. A pénzeket Kohl nem könyveltette el a CDU pénzügyi igazgatóságával, hanem bizalmasai után tit­kos számlákra fizette be, amivel megsértette a pártok finan­szírozását szabályozó törvényt. Az eltitkolt adományok miatt a CDU kénytelen volt he­lyesbíteni az­ 1998. évről szóló pénzügyi beszámolóját. A Bundestagnak benyújtott új változatban a párt illetékesei elismerték, hogy 2,4 millió márka adomány eredetét nem tudták földeríteni. Az ügy nyomán tetemes bírság vár a konzervatív unió­pártra. A nevezett törvény értelmében ugyanis a nem sza­bályos adományokat elfogadó pártnak egyrészt az így átvett összeget, másrészt annak kétszeresét kitevő büntetést kell befizetnie a Bundestag pénztárába. Mint a CDU kincstárnoka, Matthias Wissmann közölte, a CDU máris 7,3 millió márkás tartalékot különített el a várható bírság céljára. Egyben sietett leszögezni, hogy a tar­talékképzés sem jogi, sem politikai értelemben nem jelenti a szóban forgó kötelezettségek elismerését. A CDU-n belül egyöntetű az a vélemény, hogy a bonni ügyészség vizsgálata nem fog vádemeléshez vezetni Kohl ellen. A Kohl-ügy árnyai már rávetődtek a CDU jelenlegi el­nökére is. Wolfgang Schäuble 1995 óta áll a CDU/CSU par­lamenti frakciójának élén, egy hétvégén napvilágra került dokumentum pedig azt tanúsítja, hogy a frakció 1997 ja­nuárjában 1,15 millió márkát juttatott a bonni pártközpont­nak, holott ezt tiltja a finanszírozási törvény. A frakció ügy­vezetője szerint Schäuble nem tudott a dologról, amely amúgy sem ütközött törvénybe, elvégre csak a frakciótagok tagdíját utalták át Bonnba. Ott azonban nem a hivatalos, hanem a „fekete” kasszában kötött ki. A kormánypártok szóvivői sokallják az összeget, és gya­núsnak találják a pénzátadás módját (nem banki utalással, hanem kofferba rejtett bankók formájában). Megfigyelők arra számítanak, hogy a pártadományokat vizsgáló parla­menti bizottság az 1,15 millió márkának is utána fog járni. A kisebbik uniópárt, a Bundestagban a CDU-val egy frakciót alkotó bajor CSU mindenesetre elhatárolta magát az ügytől. Mint szóvivője hétfőn bejelentette, a frakció CSU-tagjai Münchenbe utalják át párttagdíjukat, így az nem szerepelhetett a CDU fekete kasszájába került 1,15 millió márkában.

Next