Magyar Szó, 2000. szeptember (57. évfolyam, 206-232. szám)

2000-09-01 / 206. szám

2 KÜLPOLITIKA Merényletkísérlet A kolumbiai rendőrség meghiúsította a Clinton elleni pokolgépes akciót Pokolgépes merényletet hiúsított meg a kolumbiai rendőrség a Karib- ten­geri Cartagena városában pár száz mé­terre attól az épülettől, ahová Bill Clin­ton amerikai elnök villámlátogatása so­rán ellátogatott; a dél-amerikai állam fő­városában, Bogotában pedig munkások és diákok ezrei tüntettek az Egyesült Ál­lamok ellen. Feltételezhetően marxista lázadók akartak egy kétkilogrammos, dinamittal ellátott robbanószerkezetet elhelyezni a kikötőváros munkásnegyedének egy la­kóépületében, de a rendőrök letartóztat­ták őket. A pokolgép felrobbanása állító­lag nem okozott volna nagy károkat, a cél valószínűleg a pánikkeltés volt. A kö­zelben több száz röplapot is találtak, amelyekkel a baloldali Kolumbiai Forra­dalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű szer­vezet akart tiltakozni „az amerikai meg­szállás” ellen. Bogotában az amerikai nagykövetség elé vonult tüntetők kövekkel hajigálták meg a rendfenntartók kordonját, és Clinton, valamint Andrés Pastrana elnök bábjait égették el. A főváros más­ részein is zavargások történtek: egy rendőr meg­halt, három megsérült az összetűzések­ben. A szakszervezeti és a diáktiltakozók szerint az Egyesült Államok által a Ko­lumbia számára jóváhagyott 1,3 milliárd dolláros drogellenes segélycsomag fel­szítja a gerillaháborút, amely az utóbbi tíz évben 35 ezer emberéletbe került. A megerősített nagykövetségi épület előtt Clinton városba érkezésekor is ötez­ren követelték­ ki a gringókkal, a jenkik takarodjanak haza. Clinton megbeszéléseket folytatott Pastranával, akit biztosított az Egyesült Államok támogatásáról a kábítószerelle­nes küzdelemben. Az amerikai elnök le­szögezte: Washington a drogkereskede­lem visszaszorítását kívánja elérni, de egyben a 40 éve tartó, egyik fél győzel­mét sem hozó belviszály végére is pontot kell tenni - mondta. Pastrana szerint po­litikai megoldást kell találni a véres bel­­harcok megszüntetésére. Pastrana ugyanakkor hangsúlyozta: Kolumbia csak abban az esetben tud sikerrel szem­beszállni a nemzetközi drogkereskede­lemmel, ha az Egyesült Államok és más országok határozott lépéseket tesznek a náluk jelentkező kábítószer-kereslet el­fojtására. Az Egyesült Államok jelenlétét ha­gyományosan rossz szemmel nézik Dél- Amerikában, a lakosság nem felejtette el a régóta tartó Kuba elleni kereskedelmi embargót, Panama 1989-es invázióját, a nicaraguai lázadók, valamint a salvadori katonai vezetés támogatását az 1980-as években. Az ellenérzések megléte ellené­re - írja az AP - a belháború sújtotta Ko­lumbiában a széles közvélemény szívesen fogadta Clinton elnököt és üdvözli az or­szágnak szánt amerikai katonai segélye­ket. A Gallup intézet hét végén ismerte­tett felmérése szerint Kolumbia lakossá­gának 56 százaléka szívesen látná, ha az Egyesült Államok közvetlenül is beavat­kozna katonai úton a 36 éves gerillavál­ság lezárásába. Egy másik kutatás szerint, amelyet az El Espectador című lap kö­zölt, a lakosság 74 százaléka helyeselte Clinton látogatását, s mindössze 20 szá­zalék ellenezte. Halálos cápatámadás Nyugat-Floridában Cápa mart halálra egy idősebb férfit Florida nyugati partjainál az Egyesült Államokban, amikor az part menti háza mögött a Mexikói­öböl vizébe merült, hogy ússzon egyet A 60-as éveiben járó férfi holt­testét a víz felszínén lebegve találták meg, testén cápafogak nyomaival. Az eset St. Pete Beach közelé­ben, St. Petersburg egyik elővárosá­nál, a Boca Ciego-öbölben történt. Az idén már 20 esetben jegyez­tek fel emberek elleni cápatámadást Floridában, legtöbbet a félsziget ke­leti oldalán, az Atlanti-óceán partja­inál. A nyugati parti vizekben igen ritka a cápatámadás, utoljára 1981- ben fordult elő, hogy valakit megöl­tek a gyilkos halak. (MTI) Összetűzések Csecsenföldön A fegyveres akciókban többen elestek, sokan megsebesültek Csecsenföldön a szövetségi erők szét­szórtak egy szakadár osztagot Bacsi-Jürt közelében, s legalább három fegyveres lázadót megöltek, sokakat pedig megse­besítettek -jelentette csütörtökön a han­­kalai orosz parancsnokság. Orosz források szerint az utóbbi 24 órában hat orosz katona és rendőr sebe­sült meg Csecsenföldön. A lázadók által elhelyezett aknák jelentik változatlanul a legnagyobb veszélyt: csütörtök reggel Groznijban egy páncélozott jármű futott aknára, és a robbanás megsebesített egy tisztet Három orosz utász aknaszedés közben sebesült meg a csecsen főváros­ban. Groznij közelében két orosz rendőr­ezredes súlyosan megsebesült amikor gépkocsijukkal egy hadoszlopot próbál­tak előzni: az igazságügy-minisztérium­hoz tartozó orosz rohamosztagosok ugyanis tüzet nyitottak a mellettük elro­bogó, általuk gyanúsnak ítélt járműre. Az orosz belügyi alakulatok érvényes pa­rancs alapján cselekedtek, amelyet azért adtak ki, mert nagyon gyakoriak a me­netoszlopok elleni támadások, többek között az ügen „elrobogásos” módszer­rel. A Kavkaz Centr csecsen tájékoztatási központ csütörtökön arról számolt be, hogy előző nap este a nozsaj-jürti járás­ban, Suani falu közelében egy csecsen osztag rajtaütött egy nagyobb konvojon: megöltek több mint félszáz orosz kato­nát, és kilőttek öt páncélozott harcjármű­vet és kilenc teherautót. Zsani-Vegyeno körzetében ugyancsak sikerült tőrbe csalni egy orosz oszlopot, itt hét katonát öltek meg és három páncélost semmisí­tettek meg. Orosz részről nem kommentálták a csecsen állításokat. A csecsen tájékoztatási központnak adott interjújában Hattab hadúr meg­erősítette a vahabita katonai tanács ko­rábbi bejelentéseit, amelyek szerint a Kurszk atom-tengeralattjárót egy öngyil­kos dagesztáni merénylő küldte a tenger fenekére, a moszkvai tv- adótornyot an­nak egyik alkalmazottja gyújtotta fel cse­csen „megrendelésre’’, 25 ezer dollárért. Sierra Leone További túszok szabadon Öt brit katonát elengedtek a tizenegyből Öt brit katonát szabadon engedtek a túszul ejtett tizenegyből szerdán este Si­erra Leonéban a lázadó fegyveresek. Az öt katona épségben és jó egészség­ben megérkezett a fővárosba, Freetown­­ba, amit a londoni védelmi minisztérium is megerősített. A West Side Boys néven emlegetett lázadó csoport a múlt pénteken hurcolta el a briteket, akiket a dzsungel sűrűjében tartottak fogva. A hat még mindig fog­ságban levő brit katona szabadon bocsá­tásáról a napokban folytatják a tárgyalá­sokat a túszejtőkkel. Mint a brit külügyminisztérium szó­vivője közölte, az öt katona elengedését az ENSZ közbenjárásával, és elsősorban az országban állomásozó jordániai kék­sapkások segítségével, hosszas egyezteté­sek után sikerült elérni. A megállapodás részletei nem ismeretesek, annyit azon­ban tudni, hogy a lázadók először élel­met, gyógyszert és egy vezetőjük börtön­ből való szabadon bocsátását követelték, később viszont főnökük, bizonyos Kállay dandártábornok, már egy átmeneti kor­mány létrehozásáról beszélt, amelynek ő akarna az egyik tagja lenni. A West Side a túszejtők Boys - amely a volt Sierra Leone-i had­sereg tagjaiból verbuválódott - az előző­leg törvényesen megválasztott elnök ha­talmát megdöntő és 1997/98-ban az or­szágot irányító volt katonai juntának es­küdött hűséget. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nyilat­kozatban fejezte ki aggodalmát a túszej­tés miatt, s a fogságba került katonák azonnali elengedését követelte. A nyugat-afrikai gyémántországban, Sierra Leonéban mintegy 400 brit kato­na állomásozik, feladatuk az új hadsereg kiképzése. Magyar Szó 2000. szeptember 1 péntek A magyarellenességtől sem volt mentes Romániai megemlékezések a második bécsi döntésről Tudományos tanácskozást tartott a Román Tudományos Akadémia törté­nelmi és archeológiai részlege a 60 éve hozott második bécsi döntésről. A szerdai tanácskozáson felszólaló ro­mán akadémikusok azt hangsúlyozták, hogy a bécsi döntés, amelynek értelmé­ben Észak- Erdély visszakerült Magyar­­országhoz, az egész európai kontinenst végigpusztító folyamat része volt. A fő ok az erős revizionista hatalmak megjelené­se volt - vélték a román akadémikusok, akik azonban az akkori román politikai elit bizonyos felelősségét is felemleget­ték. Az akadémikusok az akkori román vezetés hibájának nevezték, hogy a kül­politika csak az angol és a francia orien­tációval számolt, nem alkalmazkodott a korabeli Európában végbement új fejle­ményekhez.­­ Kínos technikai malőrrel kezdődött a bécsi döntés 60. évfordulója alkalmából a kolozsvári polgármesteri hivatal által rendezett szimpózium. A városháza dísz­termében helyi közéleti személyiségek, történészek, akadémikusok, katonatisz­tek, ortodox lelkészek részvételével meg­tartott eseményen felmondta a szolgála­tot a hivatal hangosító és lejátszó beren­dezése, így a közönségnek nem volt al­kalma meghallgatni a román zászlóaljak Keljetek át a Kárpátokon! című hazafias nótáját - írta az Erdélyi Krónika című romániai magyar lap csütörtöki száma a kolozsvári polgármester, Gheorghe Fu­­nar által rendezett megemlékezésről. A felszólalók valamennyien egyetér­tettek abban: „Erdély Magyarországhoz csatolásával" a magyarok ismét tanújelét adták annak, hogy európai tartózkodá­suk során mindvégig uralkodni kíván­tak, más nemzeteket pedig elnyomni. A rendezvényen elhangzott, hogy a ma­gyar szeparatizmus és revizionizmus ma sem vesztett erejéből, hiszen éppen az RMDSZ vezetői folytatnak minduntalan „románellenes tevékenységet”. A kolozsvári történészek Markó Bélát és Kolumbán Gábort, a romániai ma­gyarság két neves politikusát említették „magyar szeparatistákként”, akiknek csa­ládneve szerintük ugyanúgy román ere­detű, mint a székely családok 40 százalé­káé - írta az erdélyi magyar lap. Pusztító erdőtüzek Montana államot katasztrófa sújtotta területnek nyilvánították Bill Clinton amerikai elnök szerdán katasztrófa sújtotta területnek nyilvání­totta Montana államot a július közepe óta pusztító erdőtüzek miatt - közölte szerdán a sürgős helyzetek kezelésével megbízott szövetségi hivatal, a FEMA. Az elnöki döntésre azután került sor, hogy Marc Rach­ot, az északnyugati ál­lam kormányzója segítségért fordult a Fehér Házhoz. Mostantól fogva Monta­na szövetségi segélyekre jogosult a tüzek és következményeinek felszámolásához. A FEMA koordinálja a mentési mun­kálatokat, a helyreállításokat, az ideigle­nes szállások elosztását. Pszichológusi se­gélyt is nyújtanak azoknak a személyek­nek és családoknak, akiket lelkileg meg­viseltek a tüzek. Az amerikai központi tűzoltósági hi­vatal közlése szerint Montanában szer­dán még 30 különböző helyen, összesen 262 ezer hektáron pusztítottak a lángok, ami az Egyesült Államokban a tűz által sújtott területnek több mint egyharma­­da. Némi reményt adhat, hogy hűvös, csapadékos légtömegek közelednek. Je­lenleg huszonháromezer tűzoltó harcol a lángokkal a nap 24 órájában Washington államtól Floridáig - jelentette a Reuters. Törvénnyel tiltják meg? Román ellenzéki politikus a külhoni magyar állampolgárságról Ha a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség (RMDSZ) erőlteti a kettős állampolgárságot, a román parlament törvénnyel tiltja majd meg annak lehetőségét - jelentette ki Adrian Nastase, a legnagyobb ro­mán ellenzéki párt, a Szociális De­mokrácia Romániai Pártjának (PDSR) első elnökhelyettese. A Ziua de Ardeal cmű lap csü­törtöki beszámolója szerint a volt ro­mán külügyminiszter szerdán a Szi­lágy megyei Zilahon vett részt a má­sodik bécsi döntés 60. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen, s ott bírálta keményen a magyar kormányt, illetve a romániai ma­gyarság politikai képviselőit Nastase úgy fogalmazott, hogy miközben az RMDSZ vádolja a PDSR-t magyarellenességgel és an­tiszemitizmussal, „Magyarországon bizonyos politikai szervezetek revizi­onista politikát folytatnak”. A PDSR alelnöke szerint a kettős állampol­gársággal kapcsolatos magyarorszá­gi politika ellentétes a román állam érdekeivel. Nastase leszögezte: ha az­­RMDSZ erőltetni fogja a kettős ál­lampolgárság megszerzését, a ro­mán parlament törvénnyel tiltja majd meg annak lehetőségét. A PDSR-politikus arra figyelmeztetett, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező erdélyi magyarok nem lehetnek többé parlamenti képvise­lők Romániában, nem tölthetnek majd be állást a román közigazgatás­ban.­­ Magyarország orwelli nyelve­zetet használ, amely nem található meg a nemzetközi jogban. Mutassa­nak nekem a magyar törvényhozók egyetlenegy olyan alkotmányt, amelyben szerepel a külhoni állam­­polgárság fogalma - jelentette ki Adrian Nastase. Tádzsikisztán Az éhezés réme Hárommilió ember veszélyben Mintegy hárommilllió embert fenye­get az éhezés réme a szárazságtól és véres belvillongásoktól sújtott Tádzsikisztán­ban. Erre figyelmeztettek a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold szakértői, akik Emomali Rahmonov tádzsik államfő kérésére a helyszínen mérték fel a hely­zetet a közép-ázsiai országban. - Emberéletek még nem kerültek ve­szélybe. Három hónap múlva azonban hiánycikké válnak az élelmiszerek, tehát még a tél beállta előtt segélyben kell ré­szesítenünk Tádzsikisztánt - hangoztatta az AFP-nek adott nyilatkozatában Roger Blake, a Vöröskereszt különmegbízottja, küldöttségvezető, miután a delegáció lá­togatást tett az ország déli és északi ré­szén. A küldöttség megvitatta a kialakult helyzetet a tádzsik kormány tagjaival és nem kormányzati szervezetek képviselői­vel is. Becslések szerint az év eleje óta tartó szárazság mintegy 57 millió dolláros kárt okozott az 1991-ben függetlenné vált volt szovjetköztársaságnak. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a több éves pol­gárháborút lezáró 1997-es megbékélési egyezmény ellenére számtalan fegyveres banda garázdálkodik az országban, ve­szélyeztetve az amúgy sem túl szilárd bé­két. Innu indiánok a NATO-repülők ellen A kanadai hatóságok megkímélik az indián vadászterületeket az alacsonyan szálló szuperszonikus gépektől Egyelőre megkímélik a kanadai Lab­radorban és Québec tartományban élő innu indiánok vadászterületeit az alacso­nyan szálló, szuperszonikus NATO-va­­dászgépektől - így döntött szerdán a ka­nadai védelmi minisztérium. Az indián őslakosság képviselői azzal érveltek, hogy e szuperszonikus gépek, amelyek sokszor 30 méteres magasságig is leereszkednek repülés közben, veszé­lyeztetik az ott élőket, a környezetet és az állatokat. Ezért a kanadai védelmi mi­nisztérium a szeptemberre tervezett nyolc próbarepülést egészen 2001 júniu­sáig felfüggesztette. Egyúttal felajánlot­ták, hogy a minisztérium környezetvé­delmi szakemberei tárgyaljanak az innuk képviselőivel. Ezt az indiánok elfogad­ták, de továbbra is aggodalmukat han­goztatják, különösen egy új szuperszoni­kus gép, a Eurofighter Typhoon beveze­tése miatt, és azért, hogy egyre több eu­rópai NATO- állam próbál nyomást gya­korolni Kanadára, hogy engedélyezze a térségben a mélyrepüléseket. Az innu törzs augusztus 1-jén fordult bírósághoz, hogy leállítsák a kanadai és a holland légierő gépeinek próbarepülése­it, de két héttel később, miután a felek találkoztak, a keresetet visszavonták. A kérdéses terület felett a 80-as évek óta végeznek tesztrepüléseket a NATO pilótái, évente mintegy 6000 alkalom­mal. Havanna ellentámadása Élesedő kubai-amerikai szópárbaj Kuba valótlannak és rosszindulatú­nak nevezte azt a hétfői washingtoni dip­lomáciai tiltakozó jegyzéket, amely sze­rint a kommunista szigetország nem en­gedi kiutazni még az amerikai vízummal rendelkező állampolgárait sem. Az egyre élesedő kubai-amerikai szó­párbajban Havanna azzal vádolta meg az amerikai kormányt, hogy az amerikai el­nökválasztási kampányban való előny­­szerzés a célja a kubai kivándorlási poli­tikába történő beleavatkozásnak. A kubai válaszjegyzékben az áll, hogy Washington csak 117 olyan esetet tudott felsorolni, amikor Kuba megtiltotta vala­mely állampolgárának az Egyesült Álla­mokba való kiutazást, holott évente mintegy 20 ezer kubai kap amerikai vízu­mot. Havanna szerint a Kubát ért vádas­kodás a közvélemény megtévesztését cél­zó manőver, amelyet úgy időzítettek, hogy az egybeessen Al Gore és George Bush elnökjelöltek miami látogatásával. Az AP megjegyzi: Kuba szinte min­den elnökválasztási kampányban a jelöl­tek célpontja. 1992-ben és 1996-ban a választási küzdelem eredményeképpen a sziget elleni gazdasági szankciókon szigo­rítottak. A kubai ellenjegyzék közvetve azt állítja, hogy a mostani washingtoni ki­rohanás célja a Miamiban élő konzerva­tív kubai közösség rokonszenvének meg­nyerése.

Next