Magyar Szó, 2000. november (57. évfolyam, 259-282. szám)
2000-11-24 / 279. szám
2000. november 24., péntek MOJO BLUES FEST 2000 Quo vadis? Csak épp ide, a zentai Mojo Clubba! Nem hiába választottuk ezt az egyébként már kissé elcsépelt címet, mivel a szombaton megrendezendő blues-fesztivál egyik fő attrakciója a temesvári Quo vadis együttes lesz, amely először mutatkozik be a már nemzetközi hírnévnek örvendő zentai mulatóhelyen. A Borbély László (dobok), Farkas Szilárd (szólógitár, szájharmonika, vokál), Gáspár Zsolt (bassz, billentyűs, szólóének) összetételű gárda - más felállásban - még a ’80-as években alakult, Orion név alatt. A nyilvánoság elé azonban csak 1991-ben léptek, ekkor csatlakozott ugyanis a bandhez Gáspár, akinek markáns hangja, komolyabb zenei tapasztalata a profizmus felé sodorta a gárdát. 1994-re már tisztán kialakul az előadói kör: Led Zeppelin, Cream, Eric Clapton, Mudy Waters, Jimi Hendrix..., tehát a ’60-as és ’70-es évek meghatározó songjai szerepelnek műsorukon. Az elmúlt évtizedben több blues- és rockfesztiválon szerepeltek, állandó vendégei a legnevesebb román blueskluboknak, s külföldi vendégszerepléseken is voltak. Első önálló kazettájuk 1997-ben jelent meg. A 21 órakor kezdődő bulin természetesen nem csak ők lépnek fel. Zrenjaninból a Bla-bla Blues érkezik, s első nyilvános fellépésén esik majd át a zentai Real Deal. Az igazi csemege pedig ezután kezdődik: a reggelig tartó jam session-ön többek között Pera Joe és Jovan Iné, a zentai City Call Jamm Band, speciális vendégként meg az olaszországi Franco Torro lép fel, de Lu£i£ Viktor tulajdonos szerint más meglepetés is várja az odalátogatókat Erről bővebb információt a (024) 815-425-ös telefonon, annyit azonban elárulunk, hogy a belépő ezúttal tényleg közönségcsalogató, hiszen 50 dinár a beugró. (tatár) ---------------------------------------------------------- Az ultrahang mindent lát A zentai Bioflor magánorvosi rendelő már négy éve áll a betegek szolgálatában - Boros Gyevi Klára ultrahangos szakorvos munkáját széles körben elismerik Zentán a tyúkpiacnál immár negyedik éve rendel ultrahangos magánorvosi rendelőjében dr. Boros Gyevi Klára szakorvos. Korábban a zentai kórházban is ezt a munkát végezte, de mint mondta, a kilencvenes évek közepén, Jugoszlávia széthullása után a túlméretezetté vált egészségügyben nem akarta bevárni a leépítést, nem szerette volna megérni, hogy létszámfelesleggé nyilvánítsák. A kórházi munkamódszer sem olyan volt, amilyent az ultrahangos diagnosztika megkívánt volna. Elismert hazai és magyarországi szakemberektől tanult, olyanoktól, mint a belgrádi Katonaorvosi Akadémia professzorai: dr. Sinija Kamenica és dr. Ljubomir Litanin, valamint a budapesti dr. Harkányi Zoltán világszerte elismert szaktekintély. Ők azt vallották, hogy az alapos és szakszerű diagnosztizáláshoz idő kell, nem lehet futószalagon végezni ezt a munkát A szakma szeretete, a munkájához való lelkiismeretes hozzáállás arra ösztönözte a doktornőt, hogy megpróbálkozzon a magánpraxissal. - A férjemnek volt egy magánvállalata, és tulajdonképpen én ebbe társultam be, kibővítve a cég tevékenységi körét. Családi és baráti támogatással, összefogással sikerült külföldön beszerezni egy modern Toshiba ultrahangos készüléket, ez képezte a magánorvosi rendelő alapját. - Majd négy év elteltével milyen tapasztalatokra tett szert? - Ami a szakmámat, az ultrahang segítségével történő diagnosztikát illeti, a magánpraxis mellett mindig szakítok időt a továbbképzésre, szemináriumokra, szakmai tanácskozásokra járok, hogy megismerhessem a szakterületemen bevezetésre kerülő újabb diagnosztikai módszereket és eljárásokat, tudományos felfedezéseket. Például doppleres készülékkel a vérereket is lehet vizsgálni. Szeptemberben is részt vettem egy diagnosztikával és terápiával kapcsolatos szemináriumon. Szinten próbálom tartani a tudásomat, hogy ha majd lehetőségem lesz rá, akkor az újabb módszereket a saját rendelőmben is bevezetem és alkalmazni fogom a gyakorlatban is. - Milyen jellegű vizsgálatok elvégzésére van lehetőség az ultrahangos magánrendelőben? - Leggyakrabban a hasüregi szervek vizsgálatát, diagnosztizálását végzem. Vidékünkön sajnos már népbetegségnek számít az epekő és a vesekő is. A Tisza mentén az ivóvíz és a talaj összetétele olyan, hogy hajlamosít ezeknek a betegedéseknek a kialakulására. A talajban például sok a kalcium. Dr. Béres József, a híres Béres csepp feltalálója annak idején azt mondta, hogy Észak-Bácska és Bánát lúgos talaja kancerogén, tehát rákkeltő hatással van az itt élő népességre. E megállapítás helytállóságát azonban mélyreható kutatásokkal lehetne csak bizonyítani, de tény, hogy az eltelt évtizedek során szaporodott a daganatos megbetegedések száma a hasüregi szervek esetében. Az idősebb férfiak gyakran fordulnak hozzám prosztata panaszokkal, aminek a vizsgálatára is kitűnően bevált az ultrahangos készülék. Tehát az alsó has szerveit is vizsgálom. Gyakran van akkor is prosztata megnagyobbodás, ha az még nem okoz tüneteket, de idejében fel lehet rá hívni a páciens figyelmét, hogy mire ügyeljen az életmód és a táplálkozás terén, hogy ne alakuljon ki nem kívánatos elváltozások a prosztatán. Az urológusok a tökmagolaj fogyasztását ajánlják a férfiaknak. Nőknél leggyakoribb a mellvizsgálat, bármilyen elváltozást, legyen az szerkezeti vagy gyulladásos, esetleg daganatos elváltozás, az ultrahang kimutatja. A mell daganatos megbetegedéseit korán fel lehet fedezni és diagnosztizálni. Minden nőnek évente legalább egyszer ajánlatos megvizsgáltatni magát, mert a danagat korai felismerése döntő szerepet játszik a sikeres gyógyításban. Nálunk sajnos nem kötelező a rákszűrés, ezért sokan elhanyagolják saját egészségüket. A férfi emlők elváltozásait is vizsgálom. Olykor megtörténik, hogy megnagyobbodik a férfiak emlője, ez fájdalmas lehet, és a női nemi hormon túltengése okozza. Vidékünkön elég gyakran fordul elő a pajzsmirigy különféle megbetegedése is. A felsoroltak mellett a különféle ízületek, a térdízület vizsgálatát is végzem, különösen sportolók esetében gyakori a meniszkusz sérülése. A rehabilitációs szakorvos gyakran kéri, hogy van-e folyadék az ízületben, sérültek-e az ínszalagok stb. Megállapítható, hogy van-e izom vagy ínszakadás, vagy csak húzódás történt. Az összes vázizom vizsgálható ultrahanggal. Én senkinek sem írok fel semmilyen gyógyszert. Ezt már tudják a pácienseim is, hiszen én diagnoszta vagyok. A diagnózis felállítása után a megfelelő szakorvoshoz irányítom a beteget. Senki szakterületébe nem avatkozok bele, tudják ezt rólam a kollégák is. Számomra az a legnagyobb elismerés, ha a beteg meg van elégedve, és Újvidéken, Belgrádban, Szegeden vagy Budapesten egyformán elismerik a munkámat. - Gondolt-e a diagnosztikai szolgáltatások bővítésére? Igen. Tavasz óta dr. Marija Kakaš személyében pulmológus (tüdő) szakorvos rendel nálam, hetente egy alkalommal szerdán délutánonként fél kettőtől hat óráig fogadja a pácienseket. Decembertől belgyógyász szakorvos dr. Milojka Popovic is rendel, akinek egy komputeres EKG készülék a fő segítsége. Ami a szolgáltatások, a diagnosztikai vizsgálatok árát illeti, azt a privát orvosi kamara határozza meg. Ezek az árak nagyobb városokban érvényesek is, de vidéken 30-40 százalékkal is kevesebbet kérünk, mivel a lakosság fizetőképessége egyre gyengébb és a kamara által megszabott árak túl magasak lennének a számukra - mondta Boros Gyevi Klára. Az ultrahangos rendelő szolgáltatásai iránt érdeklődők a 024/815- 955-ös telefonszámon kaphatnak bővebb felvilágosítást, de sürgős esetben a doktornő otthon is hívható a 024/812-885- ös telefonszámon. GERGELY József Az ultrahang láthatóvá teszi azt, ami a szemünk előtt rejtve maradna Minden jel szerint a decemberi köztársasági választások után is jelentős szerepet játszó ellenzék nélkül marad Szerbia. A Szerbiai Demokratikus Ellenzék meggyőző fölénnyel nyer, míg a szocialisták, a radikálisok és az SZMM aligha fogja elérni a parlamenti tagsághoz szükséges 5 százalékot - persze, amennyiben a polgárok kitartanak mostani elhatározásuk mellett. Ilyen eredményre utalnak ugyanis a legújabb közvélemény-kutatási adatok. A felmérést október utolsó hetében végezték 60 szerbiai községben, s 1639 nagykorú polgárt kérdeztek meg. A megkérdezettek 60 százaléka az SZDE- re szavazna, az SZSZP-t 5 százalék támogatja, 2-2 százalékra számíthat a választásokon a Szerbiai Megújhodási Mozgalom és a Szerb Radikális Párt. A Jugoszláv Baloldalnak (JUL) mindössze 1 százalék szavazat megszerzésére van esélye. A véleménykutatásban részvevők 30 százaléka vagy nem vesz részt a választásokon, vagy egyelőre még nem tudja, hogy kit fog támogatni. A felmérés eredményéből arra lehet következtetni, hogy a lakosság mindinkább szükségét érzi, hogy csatlakozzon az uralkodóvá váló irányzathoz, ami alatt azt is értjük, hogy az elsődleges társadalmi célokat helyezik előtérbe. Példaként megemlítjük, hogy a legutóbbi választások után 31 százalék szavazattal fontos szerep jut a demokratikus rendszer kialakításának, bár ezt megelőzi (48 százalék) a szociális gondok megoldása és az életszínvonal növelése. Igaz, hogy a megkérdezettek a szociális gondok megoldását tekintik a legfontosabbnak, dr. Mirjana Vasovic pszichológus, a kutatást végző csoport egyik tagja mégis érdekes változásnak tartja, hogy nagy fordulat tapasztalható abban a kérdésben, hogy ki milyen cél elérését tartja a elsődlegesnek. Nemrégen még messzemenően vezető helyen „a nemzeti kérdés megoldása” állt, most azonban a megkérdezetteknek csupán 6 százaléka tekinti ezt a legnagyobb gondnak. Szemmel látható, hogy a nemzet(ieskedés) divatja lejárt. A közönyt fölváltotta a remény Annak eredményeként, hogy elindultunk a demokratizálódás útján, többen úgy vélekednek, hogy jelenlegi helyzetünkben a demokratikus rendszer kialakítása fontosabb a szociális fejlődésnél - mondta dr. Vasovic. Arra is rámutatott, hogy a lakosság egyes rétegeinek szavazata nagyon megoszlik a közvetlen anyagi (életszínvonal) és a közvetett, nem anyagi jellegű (demokrácia) érdekek között. __________________________________ A szakemberek és az egyetemisták helyezik az első helyre a demokratikus rendszer létrehozását (mintegy 50 százalék), és sokkal kisebb arányban tartják ezt legfontosabbnak a munkások, a földművesek és a háziasszonyok (kb. 20 százalék). Ezzel szemben a munkások és a háziasszonyok többsége a szociális problémák megoldására és az életszínvonal föllendítésére fektetné a hangsúlyt (60 százaléknyi), a szakembereknek és az egyetemi hallgatóknak viszont csupán 30 százaléka tartja ezeket elsődlegesnek. Az eredmények összegezése által azt állapíthatjuk meg, hogy a szerbiai lakosság körében mindinkább a pozitív szemlélet uralkodik el. A megkérdezettek 55 százaléka reménykedik, és hisz abban, hogy jobbra fordul a sorsunk, és csak 12 százalék aggódik. Dr. Boro Kuzmanovic szociológus magyarázata szerint a gyors javulásba vetett remény és hit elsősorban az érzelmekre épül, de ezek nemigen erősödtek föl, hanem inkább az aggodalom és a félelem engült. Néhány hónappal ezelőtt még a kiátástalanság, a tehetetlenség, a reménytelenség és a félelem határozta meg a közhangulatot, mostanság viszont ezeket a remény és a derűlátás váltotta föl, telve energiával, s azzal a készséggel, hogy az emberek tevékeny részesei legyenek a változásoknak. Dr. Stjepan Gredelj szociológus összehasonlította a választások előtt és a választások után végzett felmérés adatait, s arra mutatott rá, hogy a lakosság körében nagy változás tapasztalható a politikai tevékenység terén: miközben szeptemberben a megkérdezetteknek mindössze 10 százaléka érdeklődött a politika iránt, a választások után ez a százalék 33-ra ugrott. Ugyanakkor a múltkor 50 százalék azt felelte, hogy nem érdekli a politika, a legújabb felmérés adatai szerint viszont csak 29 százalékot tesz ki a politika iránt közömbös lakosság. A választások előtt és október végén is a felső fokú képzettséggel rendelkezők és a fiatalok érdeklődtek legnagyobb arányban a politika iránt. Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy a véleménykutatás részvevői hasonló mértékben valamelyik pártban is szerepet vállalnának: háromnegyedük nem venne részt a politikai pártok munkájában. Mindez azokat az elemzőket igazolja, akik már fölhívták a figyelmet arra, hogy a polgárok szeptemberben nem is elsősorban az SZDE-re, illetve valamilyen pártprogramra szavaztak, hanem az addigg politikai rendszerrel szemben nyilvánították ellenszenvüket. Támogatás a válságstáboknak A közvélemény-kutatás nem igazolta azt a feltételezést, hogy az október 5-ei események nagyon tömegesek voltak, s hogy a közismert régebbi kifejezéssel éljünk: „megtörtént a nép”. A tiltakozó politikai megmozdulások azután terebélyesedtek ki, hogy a hatalom nem ismerte el a szeptember 24-ei választások eredményeit. Íme miként nyilatkoztak a megmozdulásokról a megkérdezettek: 65 százalékuk kijelentette, hogy semmilyen formában nem vett részt a tüntetésekben, míg 25 százalékuk részese volt a megmozdulásoknak. Felmérésünk mindenképp azokat a korábbi tényeket igazolta, hogy a nagy többség azt várja, hogy más kaparja ki neki a gesztenyét, tehát a „kemény aktivisták”, az úgynevezett szélmalomharcosok. S ez utóbbiak végezték el a munkát. A választások után ellentétes nézeteket váltott ki a közvéleményben a válságstábok létrehozatala a vállalatokban és intézményekben. A közhangulatra utal, hogy a véleménykutatás részvevőinek 44 százaléka azon a véleményen van, hogy más módon nem lehet eltávolítani a letűnt rendszernek egy-egy munkahelyre alkalmatlan képviselőjét; ezzel szemben 20 százalék úgy gondolja, hogy ez nem igaz, tehát helytelen; 16 százaléknak nincs határozott álláspontja; 19 százalék pedig egyszerűen kijelentette, hogy nem tudja. Az SZDE a lakosság nagy többségének a támogatásával lépett hatalomra. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a támogatásnak, a megértésnek és a tűrőképességnek egyaránt van határa, s az új hatalomnak mindezzel számolnia kell. Mert már akár tavaszra megtörténhet, hogy a polgárok hátat fordítanak neki. Milan Nikolić, a közvélemény-kutató központ igazgatója úgy vélekedik, hogy a derűlátó polgárok körében, akik a gyors javulásban reménykednek, úgynevezett bumeráng-effektust válthat ki az, ha kiderül, hogy csak álmodoztak - különös tekintettel a gazdaság katasztrofális állapotára: „A nép sokat vár, de keveset kap. Emiatt megtörténhet, hogy már a következő választásokon az SZDE-nek számolnia kell azzal, hogy a népnek az iránta táplált lelkesedése apadni kezd.” (AIM) fás Nemzet helyett derűlátás Magyar Szó ZENTA 9 Jobb élet a választások után Beszélgetés az üres zsebről a belgrádi Médiaközpontban Az új hatalom eddig nem tudott javítani a lakosság életszínvonalán, de ezt reálisan nem is várhattuk, hiszen a köztársasági vezetés patthelyzetben van. Csak a decemberei választások után számíthatunk arra, hogy az új kormány megteremti a feltételeket a gyakorlati lépések megtételére, azaz fokozatosan képes lesz megtölteni a lakosság üres pénztárcáját - mondta Iván Vujacsc, a Közgazdasági Kar tanára a belgrádi Médiaközpont Press klubjának összejövetelén. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi közösség nagylelkű támogatása mellett sem tudunk gyorsan és fájdalommentesen kilábalni a mély válságból. A kényszerszabadságon levő munkások közül sokan nem térhetnek vissza rövid időn belül a munkahelyükre, sőt valószínűleg elbocsátásokra kerül sor azokban a vállalatokban, amelyek jelenleg még termelnek, de a piacgazdálkodás feltételei között nem lesznek képesek fönnmaradni. A foglalkoztatottak sorsa a vállalatok kezében van, mert elmúlt az az idő, amikor az állam köteles volt mindenkiről gondoskodni - magyarázta Vujacsc. Slobodan Milosavljevic, a piackutató központ munkatársa a téves magánosítás mintapéldájaként említette meg a Telekom vállalatot, ahol a külföldi tőkét nem ésszerűen használták föl. Ennek nem volna szabad megismétlődnie. Síkraszállt az áraránytalanságok megszüntetéséért, amit akkor is végre kell hajtani, ha az az infláció növekedésével jár. Enélkül ugyanis nem tudunk kijutni a világpiacra. A konvertibilis dinárt - tette hozzá Stejan Babic - nem volna szabad addig bevezetni, amíg nem kerül sor az áraránytalanságok kiküszöbölésére. Véleménye szerint ehhez 12-18 hónap szükséges. Vujacsc szerint a Szerbia és Crna Gora között a pénzügyi rendszerben kialakult ellentéteket nem gazdasági, hanem politikai okok idézték elő. (Blic)