Magyar Szó, 2000. november (57. évfolyam, 259-282. szám)

2000-11-24 / 279. szám

2000. november 24., péntek MOJO BLUES FEST 2000 Quo vadis? Csak épp ide, a zentai Mojo Clubba! Nem hiába választottuk ezt az egyébként már kissé elcsépelt cí­met, mivel a szombaton megrende­zendő blues-fesztivál egyik fő att­rakciója a temesvári Quo vadis együttes lesz, amely először mutat­kozik be a már nemzetközi hírnév­nek örvendő zentai mulatóhelyen. A Borbély László (dobok), Farkas Szilárd (szólógitár, szájharmonika, vokál), Gáspár Zsolt (bassz, billen­tyűs, szólóének) összetételű gárda - más felállásban - még a ’80-as években alakult, Orion név alatt. A nyilvánoság elé azonban csak 1991-ben léptek, ekkor csatlako­zott ugyanis a bandhez Gáspár, akinek markáns hangja, komo­lyabb zenei tapasztalata a profiz­mus felé sodorta a gárdát. 1994-re már tisztán kialakul az előadói kör: Led Zeppelin, Cream, Eric Clap­ton, Mudy Waters, Jimi Hend­rix..., tehát a ’60-as és ’70-es évek meghatározó songjai szerepelnek műsorukon. Az elmúlt évtizedben több blues- és rockfesztiválon sze­repeltek, állandó vendégei a legne­vesebb román blueskluboknak, s külföldi vendégszerepléseken is voltak. Első önálló kazettájuk 1997-ben jelent meg. A 21 órakor kezdődő bulin ter­mészetesen nem csak ők lépnek fel. Zrenjaninból a Bla-bla Blues érkezik, s első nyilvános fellépésén esik majd át a zentai Real Deal. Az igazi csemege pedig ezután kezdődik: a reggelig tartó jam ses­­sion-ön többek között Pera Joe és Jovan In­é, a zentai City Call Jamm Band, speciális vendégként meg az olaszországi Franco Torro lép fel, de Lu£i£ Viktor tulajdonos szerint más meglepetés is várja az odaláto­gatókat Erről bővebb információt a (024) 815-425-ös telefonon, annyit azonban elárulunk, hogy a belépő ezúttal tényleg közönségcsalogató, hiszen 50 dinár a beugró. (tatár) ----------------------------------------------------------­ Az ultrahang mindent lát A zentai Bioflor magánorvosi rendelő már négy éve áll a betegek szolgálatában - Boros Gyevi Klára ultrahangos szakorvos munkáját széles körben elismerik Zentán a tyúkpiacnál immár ne­gyedik éve rendel ultrahangos magán­orvosi rendelőjében dr. Boros Gyevi Klára szakorvos. Korábban a zentai kórházban is ezt a munkát végezte, de mint mondta, a kilencvenes évek kö­zepén, Jugoszlávia széthullása után a túlméretezetté vált egészségügyben nem akarta bevárni a leépítést, nem szerette volna megérni, hogy létszám­felesleggé nyilvánítsák. A kórházi munkamódszer sem olyan volt, ami­lyent az ultrahangos diagnosztika megkívánt volna. Elismert hazai és magyarországi szakemberektől tanult, olyanoktól, mint a belgrádi Katonaor­vosi Akadémia professzorai: dr. Sinija Kamenica és dr. Ljubomir Litanin, va­lamint a budapesti dr. Harkányi Zol­tán világszerte elismert szaktekintély. Ők azt vallották, hogy az alapos és szakszerű diagnosztizáláshoz idő kell, nem lehet futószalagon végezni ezt a munkát A szakma szeretete, a munká­jához való lelkiismeretes hozzáállás ar­ra ösztönözte a doktornőt, hogy meg­próbálkozzon a magánpraxissal. - A férjemnek volt egy magánválla­lata, és tulajdonképpen én ebbe társul­tam be, kibővítve a cég tevékenységi körét. Családi és baráti támogatással, összefogással sikerült külföldön besze­rezni egy modern Toshiba ultrahan­gos készüléket, ez képezte a magánor­vosi rendelő alapját. - Majd négy év elteltével milyen ta­pasztalatokra tett szert? - Ami a szakmámat, az ultrahang segítségével történő diagnosztikát ille­ti, a magánpraxis mellett mindig sza­kítok időt a továbbképzésre, szeminá­riumokra, szakmai tanácskozásokra já­rok, hogy megismerhessem a szakte­rületemen bevezetésre kerülő újabb diagnosztikai módszereket és eljáráso­kat, tudományos felfedezéseket. Pél­dául doppleres készülékkel a vérere­ket is lehet vizsgálni. Szeptemberben is részt vettem egy diagnosztikával és terápiával kapcsolatos szemináriu­mon. Szinten próbálom tartani a tudá­somat, hogy ha majd lehetőségem lesz rá, akkor az újabb módszereket a saját rendelőmben is bevezetem és alkal­mazni fogom a gyakorlatban is. - Milyen jellegű vizsgálatok elvég­zésére van lehetőség az ultrahangos magánrendelőben? - Leggyakrabban a hasüregi szer­vek vizsgálatát, diagnosztizálását vég­zem. Vidékünkön sajnos már népbe­tegségnek számít az epekő és a vesekő is. A Tisza mentén az ivóvíz és a talaj összetétele olyan, hogy hajlamosít ezeknek a betegedéseknek a kialaku­lására. A talajban például sok a kalci­um. Dr. Béres József, a híres Béres csepp feltalálója annak idején azt mondta, hogy É­szak-Bácska és­­ Bánát lúgos talaja kancerogén, tehát rákkeltő hatással van az itt élő népességre. E megállapítás helytállóságát azonban mélyreható kutatásokkal lehetne csak bizonyítani, de tény, hogy az eltelt év­tizedek során szaporodott a daganatos megbetegedések száma a hasüregi szervek esetében. Az idősebb férfiak gyakran fordul­nak hozzám prosztata panaszokkal, aminek a vizsgálatára is kitűnően bevált az ultrahangos készülék. Tehát az alsó has szerveit is vizsgálom. Gyakran van akkor is prosztata megnagyobbodás, ha az még nem okoz tüneteket, de idejé­ben fel lehet rá hívni a páciens figyel­mét, hogy mire ügyeljen az életmód és a táplálkozás terén, hogy ne alakuljon ki nem kívánatos elváltozások a prosz­tatán. Az urológusok a tökmagolaj fo­gyasztását ajánlják a férfiaknak. Nőknél leggyakoribb a mellvizsgá­­lat, bármilyen elváltozást, legyen az szerkezeti vagy gyulladásos, esetleg daganatos elváltozás, az ultrahang ki­mutatja. A mell daganatos megbetege­déseit korán fel lehet fedezni és diag­nosztizálni. Minden nőnek évente leg­alább egyszer ajánlatos megvizsgáltat­ni magát, mert a danagat korai felis­merése döntő szerepet játszik a sikeres gyógyításban. Nálunk sajnos nem kö­telező a rákszűrés, ezért sokan elha­nyagolják saját egészségüket. A férfi emlők elváltozásait is vizsgálom. Oly­kor megtörténik, hogy megnagyobbo­dik a férfiak emlője, ez fájdalmas lehet, és a női nemi hormon túltengése okoz­za. Vidékünkön elég gyakran fordul elő a pajzsmirigy különféle megbete­gedése is. A felsoroltak mellett a kü­lönféle ízületek, a térd­ízület vizsgála­tát is végzem, különösen sportolók esetében gyakori a meniszkusz sérülé­se. A rehabilitációs szakorvos gyakran kéri, hogy van-e folyadék az ízületben, sérültek-e az ínszalagok stb. Megálla­pítható, hogy van-e izom vagy ínszaka­dás, vagy csak húzódás történt. Az összes vázizom vizsgálható ultrahang­gal­. Én senkinek sem írok fel semmi­lyen gyógyszert. Ezt már tudják a pá­cienseim is, hiszen én diagnoszta va­gyok. A diagnózis felállítása után a megfelelő szakorvoshoz irányítom a beteget. Senki szakterületébe nem avatkozok bele, tudják ezt rólam a kol­légák is. Számomra az a legnagyobb elismerés, ha a beteg meg van eléged­ve, és Újvidéken, Belgrádban, Szege­den vagy Budapesten egyformán elis­merik a munkámat. - Gondolt-e a diagnosztikai szolgál­tatások bővítésére? Igen. Tavasz óta dr. Marija Kakaš személyében pulmológus (tüdő) szak­orvos rendel nálam, hetente egy alka­lommal szerdán délutánonként fél kettőtől hat óráig fogadja a páciense­ket. Decembertől belgyógyász szakor­vos dr. Milojka Popovic is rendel, aki­nek egy komputeres EKG készülék a fő segítsége. Ami a szolgáltatások, a diagnosztikai vizsgálatok árát illeti, azt a privát orvosi kamara határozza meg. Ezek az árak nagyobb városokban ér­vényesek is,­ de vidéken 30-40 száza­lékkal is kevesebbet kérünk, mivel a lakosság fizetőképessége egyre gyen­gébb és a kamara által megszabott árak túl magasak lennének a számukra - mondta Boros Gyevi Klára. Az ultrahangos rendelő szolgáltatá­sai iránt érdeklődők a 024/815- 955-ös telefonszámon kaphatnak bővebb fel­világosítást, de sürgős esetben a dok­tornő otthon is hívható a 024/812-885- ös telefonszámon. GERGELY József Az ultrahang láthatóvá teszi azt, ami a szemünk előtt rejtve maradna Minden jel sze­rint a decemberi köztársasági válasz­tások után is jelen­tős szerepet játszó ellenzék nélkül marad Szer­bia. A Szerbiai Demokratikus Ellenzék meg­győző fölénnyel nyer, míg a szocialisták, a ra­dikálisok és az SZMM aligha fogja elérni a par­lamenti tagsághoz szükséges 5 százalékot - persze, amennyiben a polgárok kitartanak mostani elhatározásuk mellett. Ilyen eredményre utalnak ugyanis a legú­jabb közvélemény-kutatási adatok. A felmérést október utolsó hetében végezték 60 szerbiai községben, s 1639 nagykorú polgárt kérdeztek meg. A megkérdezettek 60 százaléka az SZDE- re szavazna, az SZSZP-t 5 százalék támogatja, 2-2 százalékra számíthat a választásokon a Szerbiai Megújhodási Mozgalom és a Szerb Radikális Párt. A Jugoszláv Baloldalnak (JUL) mindössze 1 százalék szavazat megszerzésére van esélye. A véleménykutatásban részvevők 30 százaléka vagy nem vesz részt a választáso­kon, vagy egyelőre még nem tudja, hogy kit fog támogatni. A felmérés eredményéből arra lehet követ­keztetni, hogy a lakosság mindinkább szüksé­gét érzi, hogy csatlakozzon az uralkodóvá váló irányzathoz, ami alatt azt is értjük, hogy az el­sődleges társadalmi célokat helyezik előtérbe. Példaként megemlítjük, hogy a legutóbbi vá­lasztások után 31 százalék szavazattal fontos szerep jut a demokratikus rendszer kialakítá­sának, bár ezt megelőzi (48 százalék) a szociális gondok megoldása és az életszínvonal növelé­se. Igaz, hogy a megkérdezettek a szociális gondok megoldását tekintik a legfontosabb­nak, dr. Mirjana Vasovic pszichológus, a kuta­tást végző csoport egyik tagja mégis érdekes változásnak tartja, hogy nagy fordulat tapasz­talható abban a kérdésben, hogy ki milyen cél elérését tartja a elsődlegesnek. Nemrégen még messzemenően vezető helyen „a nemzeti kér­dés megoldása” állt, most azonban a megkér­dezetteknek csupán 6 százaléka tekinti ezt a legnagyobb gondnak. Szemmel látható, hogy a nemzet(ieskedés) divatja lejárt. A közönyt fölváltotta a remény Annak eredményeként, hogy elindultunk a demokratizálódás útján, többen úgy véleked­nek, hogy jelenlegi helyzetünkben a demokra­tikus rendszer kialakítása fontosabb a szociális fejlődésnél - mondta dr. Vasovic. Arra is rá­mutatott, hogy a lakosság egyes rétegeinek szavazata nagyon megoszlik a közvetlen anyagi (életszínvonal) és a közvetett, nem anyagi jel­legű (demokrácia) érdekek között. __________________________________ A szakemberek és az egyetemisták helyezik az első helyre a demokratikus rendszer létre­hozását (mintegy 50 százalék), és sokkal kisebb arányban tartják ezt legfontosabbnak a mun­kások, a földművesek és a háziasszonyok (kb. 20 százalék). Ezzel szemben a munkások és a háziasszonyok többsége a szociális problémák megoldására és az életszínvonal föllendítésére fektetné a hangsúlyt (60 százaléknyi), a szak­embereknek és az egyetemi hallgatóknak vi­szont csupán 30 százaléka tartja ezeket elsőd­legesnek. Az eredmények összegezése által azt állapít­hatjuk meg, hogy a szerbiai lakosság körében mindinkább a pozitív szemlélet uralkodik el. A megkérdezettek 55 százaléka reménykedik, és hisz abban, hogy jobbra fordul a sorsunk, és csak 12 százalék aggódik. Dr. Boro Kuzmano­­vic szociológus magyarázata szerint a gyors ja­vulásba vetett remény és hit elsősorban az ér­zelmekre épül, de ezek nemigen erősödtek föl, hanem inkább az aggodalom és a félelem engült. Néhány hónappal ezelőtt még a ki­­átástalanság, a tehetetlenség, a reménytelen­ség és a félelem határozta meg a közhangula­tot, mostanság viszont ezeket a remény és a derűlátás váltotta föl, telve energiával, s azzal a készséggel, hogy az emberek tevékeny része­sei legyenek a változásoknak. Dr. Stjepan Gredelj szociológus összeha­sonlította a választások előtt és a választások után végzett felmérés adatait, s arra mutatott rá, hogy a lakosság körében nagy változás ta­pasztalható a politikai tevékenység terén: mi­közben szeptemberben a megkérdezetteknek mindössze 10 százaléka érdeklődött a politika iránt, a választások után ez a százalék 33-ra ugrott. Ugyanakkor a múltkor 50 százalék azt felelte, hogy nem érdekli a politika, a legújabb felmérés adatai szerint viszont csak 29 százalé­kot tesz ki a politika iránt közömbös lakosság. A választások előtt és október végén is a felső fokú képzettséggel rendelkezők és a fiatalok érdeklődtek legnagyobb arányban a politika iránt. Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy a véleménykutatás részvevői hasonló mértékben valamelyik pártban is szerepet vál­lalnának: háromnegyedük nem venne részt a politikai pártok munkájában. Mindez azokat az elemzőket igazolja, akik már fölhívták a fi­gyelmet arra, hogy a polgárok szeptemberben nem is elsősorban az SZDE-re, illetve valami­lyen pártprogramra szavaztak, hanem az addigg politikai rendszerrel szemben nyilvánították ellenszenvüket. Támogatás a válságstáboknak A közvélemény-kutatás nem igazolta azt a feltételezést, hogy az október 5-ei események nagyon tömegesek voltak, s hogy a közismert régebbi kifejezéssel éljünk: „megtörtént a nép”. A tiltakozó politikai megmozdulások az­után terebélyesedtek ki, hogy a hatalom nem ismerte el a szeptember 24-ei választások ered­ményeit. Íme miként nyilatkoztak a megmoz­dulásokról a megkérdezettek: 65 százalékuk kijelentette, hogy semmilyen formában nem vett részt a tüntetésekben, míg 25 százalékuk részese volt a megmozdulásoknak. Felmérésünk mindenképp azokat a koráb­bi tényeket igazolta, hogy a nagy többség azt várja, hogy más kaparja ki neki a gesztenyét, tehát a „kemény aktivisták”, az úgynevezett szélmalomharcosok. S ez utóbbiak végezték el a munkát. A választások után ellentétes nézeteket vál­tott ki a közvéleményben a válságstábok létre­hozatala a vállalatokban és intézményekben. A közhangulatra utal, hogy a véleménykutatás részvevőinek 44 százaléka azon a véleményen van, hogy más módon nem lehet eltávolítani a letűnt rendszernek egy-egy munkahelyre al­­kalmatlan képviselőjét; ezzel szemben 20 szá­zalék úgy gondolja, hogy ez nem igaz, tehát helytelen; 16 százaléknak nincs határozott ál­láspontja; 19 százalék pedig egyszerűen kije­lentette, hogy nem tudja. Az SZ­DE a lakosság nagy többségének a tá­mogatásával lépett hatalomra. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a támoga­tásnak, a megértésnek és a tűrőképességnek egyaránt van határa, s az új hatalomnak mind­ezzel számolnia kell. Mert már akár tavaszra megtörténhet, hogy a polgárok hátat fordíta­nak neki. Milan Nikolić, a közvélemény-kuta­tó központ igazgatója úgy vélekedik, hogy a derűlátó polgárok körében, akik a gyors javu­lásban reménykednek, úgynevezett bume­ráng-effektust válthat ki az, ha kiderül, hogy csak álmodoztak - különös tekintettel a gazda­ság katasztrofális állapotára: „A nép sokat vár, de keveset kap. Emiatt megtörténhet, hogy már a következő választásokon az SZDE-nek számolnia kell azzal, hogy a népnek az iránta táplált lelkesedése apadni kezd.” (AIM) fás Nemzet helyett derűlátás Magyar Szó ZENTA 9 Jobb élet a választások után Beszélgetés az üres zsebről a belgrádi Médiaközpontban Az új hatalom eddig nem tudott javí­tani a lakosság életszínvonalán, de ezt reálisan nem is várhattuk, hiszen a köz­­társasági vezetés patthelyzetben van. Csak a decemberei választások után szá­míthatunk arra, hogy az új kormány megteremti a feltételeket a gyakorlati lé­pések megtételére, azaz fokozatosan ké­pes lesz megtölteni a lakosság üres pénztárcáját - mondta Iván Vujacsc, a Közgazdasági Kar tanára a belgrádi Mé­diaközpont Press klubjának összejövete­lén. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi közösség nagylelkű támoga­tása mellett sem tudunk gyorsan és fáj­dalommentesen kilábalni a mély válság­ból.­­ A kényszerszabadságon levő mun­kások közül sokan nem térhetnek vissza rövid időn belül a munkahelyükre, sőt valószínűleg elbocsátásokra kerül sor azokban a vállalatokban, amelyek jelen­leg még termelnek, de a piacgazdálko­dás feltételei között nem lesznek képe­sek fönnmaradni. A foglalkoztatottak sorsa a vállalatok kezében van, mert el­múlt az az idő, amikor az állam köteles volt mindenkiről gondoskodni - magya­rázta Vujacsc. Slobodan Milosavljevic, a piackutató központ munkatársa a téves magánosítás mintapéldájaként említette meg a Tele­kom vállalatot, ahol a külföldi tőkét nem ésszerűen használták föl. Ennek nem volna szabad megismétlődnie. Síkra­­szállt az áraránytalanságok megszünte­téséért, amit akkor is végre kell hajtani, ha az az infláció növekedésével jár. Enélkül ugyanis nem tudunk kijutni a világpiacra. A konvertibilis dinárt - tette hozzá Stejan Babic - nem volna szabad addig bevezetni, amíg nem kerül sor az ár­aránytalanságok kiküszöbölésére. Véle­ménye szerint ehhez 12-18 hónap szük­séges. Vujacsc szerint a Szerbia és Crna Go­ra között a pénzügyi rendszerben kiala­kult ellentéteket nem gazdasági, hanem politikai okok idézték elő. (Blic)

Next