Magyar Szó, 2001. március (58. évfolyam, 49-75. szám)

2001-03-01 / 49. szám

KJ tílRD£SS€N MAGYAR Szóban ÚJVIDÉK Vojvode Misica 1.­ tel/fax: 021/57-633 telefon: 021/57-505Macya­r DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILA­PVIII. évf, 49. (18 855.) szám Újvidék, 2001. március 1., csütörtök ISO 9001 NOVOSADSKA B­ANKA epyn// u/eveSe*­a­v­/appaS/ P J A___________ Ára 15 dinár A NATO tanulmányozza a Covic-javaslatot George Robertson főtitkár és Hans Haekkerup UNMIK-vezető brüsszeli sajtóértekezlete George Robertson NATO-főtitkár tegnap kijelentette, hogy az észak-at­lanti szövetség vitatja Nebojsa Covicnak, a szerb kormány alelnöké­­nek a dél-szerbiai biztonsági övezetre vonatkozó tervvel kapcsolatos módo­sítási javaslatait, amelyeket a NATO kedden kapott kézhez. A javaslatokba „nem foglaltak bele bizonyos intézke­déseket, amelyek a csapatok, rendőr­ségi erők és helyi intézmények kihe­lyezésével kapcsolatos bizalom meg­erősítésére irányulnak”. A NATO vi­szont azt mondta, hogy ezeket az in­tézkedéseket végre kell hajtani a szá­razföldi biztonsági övezet megváltoz­tatása előtt, hangsúlyozta Robertson a Brüsszelben Hans Haekkeruppal, az UNMIK vezetőjével közösen tartott sajtóértekezleten. Robertson hozzátet­te, hogy ezt most vitatják meg a NA­TO Tanácsában, amely kikéri katonai szakértők véleményét is, „akik megad­ják a szükséges tanácsokat a szárazföl­di biztonsági övezet részeinek meg­szüntetésével kapcsolatos feltételek teljesítésének üteméről”. „Olyan gyorsan fogunk tevékenykedni, ami­lyen gyorsan csak tudunk, de figyel­mesen és óvatosan, mert ott veszélyes a helyzet, és nem szeretnénk tovább rontani rajta", tette hozzá. Robertson kifejtette azt is, hogy a NATO kiküldöttjének, Peter Feithnek és az Európai Unió képviselőinek az értékelésére vár, akik tegnap Szerbiá­ba utaztak, hogy tárgyaljanak az albán vezetőkkel és a szerb hatalom képvise­lőivel. Robertson szavai szerint így világo­sabb képet kapnának arról, „milyenek a reakciók az első szerb tervre, ame­lyet a NATO-nak Nebojsa Covic adott át”. Haekkerup kifejtette, hogy a Pre­­sevo-völgyben zajló események jelen­tős hatással vannak magára Kosovóra. Hozzátette, hogy a jövő héten első íz­ben ül össze a munkacsoport, az al­bán, szerb és más közösségek képvise­lői a nemzetközi közösség képviselői­vel. Ennek a munkacsoportnak az a feladata, hogy törvénytervezetet dol­gozzon ki a választások megtartására és a tartományi intézmények megala­kítására. Haekkerup, aki a végső dön­tést hozza a törvénnyel kapcsolatban, amely lehetővé tenné a kosovói vá­lasztások megtartását, hangsúlyozta, hogy „ezek szerint a választások sorsa nemcsak az ő kezében van”. (Folytatása a 3. oldalon) (FoNet/AP-telefotó) Amerikai és orosz KFOR-katona munkában a gnjilanei ellenőrző ponton ­ Nebojsa Covic, a szerb kor­mány alelnöke és a NATO kép­viselői tegnap délután Bujanova­­con megkezdték a tárgyalásokat­­ a dél-szerbiai helyzetről és a vál­­­­ság megoldásának módjáról. A­­ bujanovaci községi képviselő­­testület épületébe valamivel 17 óra előtt lépett be Sean Sullivan, a NATO újonnan kinevezett ju­­­­goszláviai képviselője. A megbe­szélés témáját a NATO-nak az a keddi határozata képezi, hogy fo­kozatosan csökkentik a Kosovo és Szerbia közötti adminisztratív Covic és Sullivan tárgyalásai határ mentén húzódó szárazföldi­­ biztonsági övezetet, de szó esett az összetűzések tegnapi fellángo­lásáról is a bujanovaci község te­­­­rületén. (Beta) Az Európa Tanács tegnap aggodal­mát fejezte ki a Dél-Szerbiában dúló erőszak miatt, és erélyesen elítélte az albán szélsőséges fegyveres csoportok tevékenységét. Indulisz Berziisz, lett külügyminiszter, az ET miniszteri ta­nácsának elnöklője úgy értékelte, „végre pontot kellene tenni a fegyve­res intervenciókra, hogy lehetővé te­gyék a demokratikus folyamatokat, hogy békében fejlődjenek és tartós megoldásokat találjanak az egész tér­ség stabilitása és fejlődése érdekében”, áll a közleményben. „Tekintettel a dél-szerbiai válság megoldására vonatkozó, a jugoszláv hatóságok által készített tervre, amely szorgalmazza az albánok bevonását a politikai, állami és szociális rendszer­be, továbbá a gazdasági és a szociális fejlődésbe, és tekintettel arra, hogy a szerb fél előnyben részesíti a tárgyalá­sokat és kerüli az egyoldalú akciókat”. Berzinsz őszinte párbeszédre szólította fel az albánok képviselőit, ami a válság kielégítő megoldását eredményezheti.­­Bétar PRESEVO, BUJANOVAC, MEDVEDA Az Európa Tanács párbeszédre szólítja fel az albánokat MILOSEVIC LETARTÓZTATÁSA Március 10-e a végső határidő? Slobodan Milosevic egykori elnök letartóztatásának végső határideje március 10-e - értesült a Beta hírügynökség az SZDE csúcsvezetéséhez közeli hírforrásból. „Milosevicet nemcsak azért fogják vizsgálati fogságba helyezni, mert megszegte a törvényt dedinjei házának vásárlásakor, hanem sokkal komo­lyabb, mindenekelőtt a pénzügyi mesterkedésekkel és emberek eltűnésé­vel, meggyilkolásával kapcsolatos bűncselekmények miatt is”. Mint mondta, az igazságügyi szerveknek „fontos tárgyi bizonyítékaik vannak”, de vannak olyan megbízható tanúk is az „egykori rezsim csúcsvezetéséből, akik hajlandóak beszélni”. „Az események részvevőiről van szó, de olya­nokról is, akik közel álltak az egykori rezsim kulcsvezetéséhez”. Szavai szerint „sokan azok közül, akik az elmúlt tíz évben meggazdagodtak, több­milliós összegeket kínálnak az új hatalomnak, hogy elkerüljék a bűnüldö­zést”. „Olyan összegekről van szó, hogy az ember beleszédül” - mondta az említett hírforrás. Az ügyészség adatokat kér Milosevictől A belgrádi kerületi ügyészség teg­nap adatokat kért a szerbiai belügy­minisztériumtól a sajtóban megjelent cikkekről, amelyek szerint Slobodan Milosevic egykori elnök 173 kiló ara­nyat adott el, és a pénzt a ciprusi és görögországi cégek számlájára fizette be. .A sajtó azon állításaival kapcsolat­ban, hogy Slobodan Milosevic egykori elnök 2000. szeptember 21-e és no­vember 2-a között 173 kiló aranyat küldött Svájcba, és miután azt eladta, a pénzt ciprusi és görögországi cégek számlájára fizette be, a belgrádi kerü­leti ügyészség követeli a szerbiai bel­ügyminisztériumtól az idevágó adatok begyűjtését és az újságcikkek állításai­nak ellenőrzését” - áll a kerületi ügyészség közleményében. (Beta) (Léphafi Pál rajza) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS Háborús bűnökért kell ítélkezni felette Szerbia polgárainak többsége azon a véleményen van, hogy Slobo­dan Milosevic egykori elnök felett há­borús bűnökért kell ítélkezni - ezt ál­lapította meg az Argument ügynök­ség véleménykutatása, amelynek eredményeit a Blic tegnapi száma is­mertette. A felmérés szerint a megkérdezet­tek 60,3 százaléka úgy gondolja, hogy háborús bűnökért kell felette ítélkezni, 16,6 százaléka ezt ellenzi, 13,7 százalé­kának nincs világos álláspontja, míg 9,4 százaléka nem tudott választ adni erre a kérdésre. A közvélemény-kutatást február 12-e és 19-e között végezték, és Szer­bia 26 községében 910 választópolgár­ra terjedt ki. A megkérdezetteknek több mint a fele úgy gondolja, hogy Milosevicnek önként kellene jelentkeznie a hágai törvényszéken, m­íg 31 százaléka ez el­len nyilatkozott. 12,5 százaléka szerint nem kellene elmennie Hágába, de el kellene hagynia az országot. Arra a kérdésre, miért nem kellene Milos­­evicnek feladnia magát a hágai tör­vényszéknek, az ezt ellenzők 58 száza­léka azt válaszolta, hogy az egykori el­nök ezzel elismerné a bűnösségét. A körkérdéssel felöleltek 45 százaléka azt válaszolta, hogy ez szégyen lenne Szer­bia számára. Milosevicnek a hágai tör­vényszék elé állítását a megkérdezet­tek 41 százaléka Szerbia szuverenitása veszélyeztetésének tekinti, 39,7 száza­léka abban a meggyőződésben van, hogy Milosevic azzal, hogy nem egye­zik bele az ilyen ítélkezésbe, bebizonyí­taná politikájának helyességét, és meg­erősítené, hogy nem bűnös. A Milos­evic Hágának való kiadatását ellenzők több mint 30 százaléka azt állítja, hogy ezzel Milosevic „Szerbia népének áldo­zata lenne”, míg 12 százaléka úgy ér­tékelte, hogy az ítélkezés sértené a te­kintélyét. Egy lépés hátra Alkalmas-e a pillanat a kisebbségi magyar autonómiára? - Az Újvidéki Televízió Napjaink c. műsorának margójára - 5. oldal Küszködve A bácsszőlősi Danyi család, két évvel a tűzeset után, nyolcadmagukkal egy szobában - 6. oldal EGYELŐRE Marad az áramkorlátozás A Szerbiai Villanygazdaság tegnap 19 óráig egy-egy fo­gyasztói csoportot kapcsolt ki három órára, utána pedig foly­tatja a négyórás kikapcsoláso­kat, közölte tegnap a vállalat. Képviselői hangsúlyozták, hogy folynak a tárgyalások a villanyá­ram-behozatalról márciusban, de egyelőre csak március első két napjára sikerült megbeszélni a behozatalt. „Szerbiában a napi villanyá­ram-fogyasztás 5-6 százalékkal nagyobb a szokásosnál a jelenle­gi időjárási feltételek között, ami arra utal, hogy a lakosság intenzíven használja az áramot fűtésre” - áll a villanygazdaság illetékes központjának közlemé­nyében, amelyben azt is hangsú­lyozták, hogy a villanyáram az egyharmadába-egyötödébe ke­rül, mint a többi energiahordo­zó. Az áramkorlátozás a megnö­vekedett fogyasztásnak, a hidro­lógiai helyzet romlásának és a tározók kiürülésének a következ­ménye. A hőerőművekben egyre gyakoribbak a meghibásodások, mert az utóbbi tíz évben nem ja­vították őket megfelelően. A be­hozatalból és donációkból érke­ző villanyáram nem elegendő, különösen azóta, hogy február 10-én megszűnt az árambehoza­tal Romániából, ami 10 millió kilowattóra volt naponta. Szerbi­ában kedden a korlátozás ellené­re 126,8 millió kilowattóra áram fogyott, és 101,3 millió kilowatt­órát állítottak elő. Tegnapra 132,2 millió kilowattórás fo­gyasztásra számítottak. (Beta) Felhős idő esővel, ónos esővel Időjárás-jelentésünk a 16. oldalon

Next