Magyar Szó, 2001. április (58. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-14 / 88. szám

Bőkezűbben költekezhetünk? Nagyobb beruházásokat az idén sem tervezhet Szabadka­­ A községi költségvetésről nyilatkozik Kern Imre, a végrehajtó bizottság elnöke Az idei költségvetési keret, reálérté­két tekintve is lényegesen nagyobb an­nál, amennyit a korábbi években közsé­günknek megszabott az előző hatalom. A közelmúltban meghozott idei költség­vetés szerint, az idén több mint 650 mil­lió dinár áll rendelkezésére a községi kormánynak. Hogy mennyire lehet - a fentiek ellenére - bőkezű az önkor­mányzat, mire lesz elegendő ez a pénz, majd elválik. A rendelkezésre álló, meg­növelt keret ugyanis viszonylagos, mert a köztársaság bizonyos feladatköröket új­ból a községekre ruházott át. Igaz, hogy egyes forrásokat illetően viszont többre számíthatnak, ilyen például az úthaszná­lat-illeték, amellyel még mintegy 10 mil­lió dinárral növelhető a község bevétele. Kern Imrét, a szabadkai községi végre­hajtó bizottság elnökét a lehetőségekről és kilátásokról, az idei várható beruházá­sokról kérdeztük. TÖBB PÉNZ FELETT RENDELKEZIK A KÖZSÉG, DE ... - A korábbbi évekhez képest nagy előrelépést jelent, hogy közelebb kerül­tünk a költségvetés decentralizációjá­hoz, ám több feladatot is rótt ránk a kor­mány. Teljes mértékben visszakerült a község hatáskörébe a jövedelmi adóból származó bevétel, míg korábban ennek mindössze a 25 százaléka maradt hely­ben, a többi elúszott a köztársasági kasszába. Mint ismeretes, hamarosan megadóztatás alá esnek mindazok, akik az átlagosnál jobb életkörülmények kö­zött élnek. A tervezet szerint mindazo­kat, akiknek vagyona meghaladja az egy­millió márkát, évente kétszázalékos adó­val terhelik. Ez a második félévben je­lentősen megnöveli majd a községi költ­ségvetés bevé­teli oldalát. A másik jelen­tős forrásunk lesz az ingatlanforgalom utáni adóból származó jövedelem. Ed­dig ennek 75 százalékára volt jogunk, most teljes mértékben a község rendel­kezhet felette. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az adó százalékaránya háromról ötre emelkedett, akkor nem kevés pénz­ről van szó. A község rendelkezik teljes mértékben a tartózkodási illetékből származó bevétellel is. Ez utóbbi nagyon sokat jelenthet a városnak, mondjuk ide­genforgalmi propagandaanyag nyomta­tására, a különféle nemzetközi vásáro­kon való közös fellépések támogatására. A mezőgazdasági földterületekre és er­dőségekre kivetett adó szintén az önkor­mányzat kasszájába folyik be, noha ez nem sokat lendít a költségvetésen, hi­szen évek óta nem változott az adó mér­téke. VILLANYRENDŐRT ÁLLÍTANAK A PRAVOSZLÁV TEMPLOMNÁL­ ­Jóval több pénzt választhatunk ki az idén a költségvetésből élők fizetésére, több pénz jut az anyagi kiadásokra, a művelődési és a közoktatási intézmé­nyekben egyaránt. Ennek ellenére ki kell emelni, hogy továbbra is rászoru­lunk a külföldi adományokra, mert nél­külük aligha tudnánk fenntartani az is­kolákat, szociális és gyermekintézmé­nyeket. Nagyon nagy szükségünk lesz a fűtőolajban és más formában érkező se­gítségre. Szerencsére ígéretet máris kap­tunk arra, hogy mintegy 280 ezer DEM támogatásra számíthatunk az intézmé­nyek fenntartásához és ugyanennyire a kommunális szférában esedékes beruhá­zások finanszírozására.­­ Az idei költségvetésben jelentős eszközöket választunk ki a közterületek karbantartására, zöldfelületek felújítá­sára. Jelenleg is tart a tavaszi nagytaka­rítás a városban, amelynek keretében felszámoljuk az illegális szeméttelepe­ket, megtisztítjuk az erdősávot, kirándu­lóhelyeket. A rendelkezésre álló na­gyobb eszközkeret teszi lehetővé, hogy negyvenről hatvan százalékra növeljük a város közvilágítását. Több villanyren­dőrt működtetünk a jövőben, amelyek­nél eddig csak a sárga fény villogott. Sőt, a Zmaj és a Carnojević utcák ke­reszteződésénél (a pravoszláv templom előtt) az idén végre felállíthatunk egy villanyrendőrt. Tetemes összeget vá­lasztunk ki az idén az igencsak megron­gálódott útfelületek felújítására, foltoz­­gatására (mintegy 15 000 négyzetméter területen). MEGÉPÜL A HETES GYŰJTŐCSATORNA, A SZÖKŐKÚT - Nagyon számítunk arra, hogy megértésre talál a köztársasági kormány­hoz intézett beadványunk, hogy a helyi jellegű utak használatából származó jö­vedelem - amelyet annak idején Sešelj javaslatára orozott el a kormány - ismét a községeket illesse meg. Ezzel ugyanis megteremtenénk annak feltételeit, hogy az évek óta tervezett beruházásokra is sort keríthessünk. Ilyen például a Parti­zán bázisok és a Majsai utat, illetve a Csordás utat összekötő útvonal megépí­tése. Erre a beruházásra, a jelek szerint, már csak jövőre kerülhet sor, mert előt­te mindenképpen le kell fektetni a Maj­sai úton az ún. hetes fő vízgyűjtő csator­nát. Enélkül nem lehet útépítésbe fog­ni. Ez utóbbi beruházást az teszi halaszt­hatatlanná, hogy nagyobb esőzések al­kalmával használhatatlanná válik ez a fontos útszakasz. Az idén a várost a ki­sebb településekkel összekötő útvonala­kat is fel kell újítani, mint amilyen a mérgesi, csantavéri, békovai út.­­ Remélhetőleg Szabadka belátható időn belül számíthat - a köztársasági költségvetésből - az évek óta halogatott, ám a város életében nagyon fontos beru­házások esetében a támogatásra, mert enélkül sem a színház, sem az úszóme­dence kérdése nem kerülhet napirend­re. Már akkor is elégedett lennék, ha a minisztérium találna pénzt a színház felújítására. Az idén mindenképpen megépítjük a sétaerdei úszómedence fű­tőházát. Az ott használt termálvíz ugya­nis, nem tűri a vegyi tisztítást, amire vi­szont a fertőzések elkerülése végett van szükség. Ezért döntöttünk amellett, hogy vezetékes vizet melegítünk fel a medence számára. A nagyobb beruházá­sok közül egyedül a Városháza előtti szö­kőkút befejezése szerepel az idei tervek­ben. Hogy egyáltalán bekerült, részben annak köszönhetjük, hogy olyan pén­zekre is sikerült szert tenni, amelyek nem voltak benne a költségvetési terve­zetben. Egy peren kívüli megegyezésből származó, mintegy 3 millió dinárról van szó, amelyből megvásárolhatjuk a beho­zatali kerámialapokat és a szükséges be­rendezések egy részét. SZERÉNY KÖLTSÉGVETÉSI BÉREK­ ­ Az idén továbbra is azok viselik a legnagyobb terheket, akiknek a költség­­vetési eszközökből teremtik elő a fizeté­süket. A jelek szerint az önkormányzat­nak a jövőben még kevésbé lesz módja bármilyen formában is közbelépni, mint ahogy a múltban bizonyos esetekben fe­l­ette, amikor az iskolák esetében lefed­te az utazási költségeket, vagy különféle pótlékok kifizetésével segítette az érin­tetteket. , S. KISS Ágnes Magyar Sió 2001. április 14., 15., szombat, vasárnap Jugoszlávia egy illúzió Interjú Miodrag Vukovictyal, Milo Đukanović tanácsosával Miodrag Vukovic Crna Gora köztársasági elnökének tanácsosa, de egyben a Szocialisták Demokrata Pártjának elnökségi tagja és a párt végrehajtó bizottságának elnöke is. Podgoricán, a kormányépület­ben fogad, ahol a kabinetje van, és a bejárati táblák egyikéről meg­tudom, hogy ebben az épületben nemcsak a kormány székel, hanem az SZDP is. Miodrag Vukovic jogász, és saját bevallása szerint részt vett az úgynevezett žabljaki alkotmány megfogalmazásában. ,Akkor még hittem Jugoszláviában”- mondja mentegetőzve. • És most? - teszem fel a magá­tól kínálkozó kérdést. -Jugoszlávia egy illúzió. Az el­múlt tíz év alatt sok minden tör­tént, s a tavalyi belgrádi változások utáni időszak is azt bizonyítja, hogy Jugoszlávia Miloševic­ hatalmának megtartásához kellett csupán, s most ugyanez történik. Ezt a Ju­goszláviát Milosevic­ alkotta meg és fosztotta ki, s ugyanezt a Jugoszlávi­­át most Kostunica próbálja fenn­tartani. Ma már nemcsak én, ha­nem Crna Gora lakosságának többsége sem hisz abban, hogy Szerbia és Crna Gora államközös­ségét ily módon fenntarthatjuk. • Önök két alkalommal is ja­vasolták Szerbiának, miképpen lehetne fenntartani Jugoszláviát. Nemrég a belgrádi Emberi Jogi Központ is elkészített két doku­mentumot, az egyik a két köztár­saság föderációjára, a másik pe­dig konföderációjára vonatko­zik.­­ Igen, mi próbáltunk olyan ja­vaslatot tenni, mely alapján együtt maradhattunk volna, ám Belgrád részéről nem találtunk megértés­re. Ismerem az említett két doku­mentumot is, melyekről teljesen negatív a véleményem. Mindkettő kiindulási pontja rossz. Crna Gora ugyanis többé nem akar közös ál­lamot Szerbiával, mivel sehogyan sem tudjuk úgy berendezni ezt a közös államot, hogy egyenjogúak lehessünk. • Mindennemű együttműkö­déstől elzárkóznak?­­ Nem zárkózunk el, sőt. Miért ne léphetnénk egy olyan közös­ségre, amilyen közösséget az eu­rópai országok alkotnak? • Az, hogy Crna Gora függet­len állam legyen, először is attól függ, ki nyeri meg a választásokat, majd attól, hogy mit hoz a népsza­vazás.­­ A véleménykutatások azt mu­tatják, hogy Crna Gora polgárai­nak több mint a fele a független­séget akarja, így a választásokon is azokra a pártokra szavaznak majd, amelyek ezt tűzték ki célul. • A Crna Gora-i Liberális Szö­vetség megalakulása óta, tehát már több mint tíz éve, Crna Gora füg­getlenségét követeli. Az ön pártja, pontosabban az SZDP és a Szociál­demokrata Párt koalíciója szintén. A liberálisokat miért nem fogadták be koalíciós partnerként? - Azért, mert tisztességtelen feltételt szabtak. Azt követelték tő­lünk, hogy amennyiben velük is koalícióra lépünk, mondjunk le saját pártprogramunkról. Ezt nem tehettük meg. Ők most kissé mérgesek, mivel a Crna Goráé a Győzelem koalíció, melynek ők nem a tagjai, megnyeri a választá­sokat, s a babér a miénk lesz. Tény azonban, hogy a liberálisoknak soha sem volt 10 százaléknál na­gyobb támogatottságuk, és jelen­leg sincs több. Amennyiben a Crna Gora-i hatalom egy ilyen tá­mogatottsággal kiáltotta volna ki néhány évvel ezelőtt a független­séget, akkor biztosan nem kerül­tük volna el a háborút. • És most?­­ Most egészen más a hangulat a polgárok körében, mint mond­juk két-három évvel ezelőtt. Ne­künk az elmúlt években igen bölcs lépéseket kellett lépnünk, hogy elkerüljük a viszályokat, ugyanakkor fokozatosan népsze­rűsítettük a függetlenséget. Ma már megért a helyzet arra, hogy a függetlenség útjára lépjünk. • Mit szól ehhez Szerbia, Koš­­tunicáék, a Jugoszláv Katonaság? - Mint már mondtam, Jugoszlá­via egy illúzió. Gyakorlatilag már nem létezik. Tehát ennek a mos­tani hadseregnek sincs állama. Crna Gorában mi intézzük a dol­gainkat, Szerbiában pedig Dindi­­cék, Kostunicát sem mi, sem ők nem kérdezzük. Ő maga is tudatá­ban van ennek, s mind a mai na­pig azért tartotta meg Szerbia el­nöki posztján Milan Milutinovi­­cot, hogy magának biztosítsa a he­lyét, amennyiben Crna Gora kivá­lik, és megszűnik Jugoszlávia, vele együtt meg minden szövetségi in­tézmény. Meggyőződésem, hogy ez a válás békés úton zajlik le, mi­vel ma már sem Szerbiának, sem a nemzetközi közösségnek, nekünk pedig végképpen nem érdekünk, hogy újabb háborúkat indítsunk. • Az utóbbi időben a nemzet­közi közösség nemigen támogatja Crna Gora függetlenségét. - Bízok abban, hogy a Crna Goráé a Győzelem koalíció meg­nyeri a választásokat, s június 30-ára kiírhatjuk a referendumot. Ekkor már minden olyan parla­menti párt koalíciós partnerünk lesz, mely Crna Gora függetlensé­gét akarja. Amennyiben ezen a re­ferendumon Crna Gora polgárai­nak többsége a független államra szavaz,a nemzetközi közösségnek ezt el kell fogadnia. Az elmúlt évek során mi folyamatosan part­nereik voltunk, most miért bün­tetnének minket? • Belgrád, valamint a Jugoszlá­viáért koalíció szerint Crna Gora kiválásával újabb válsággóc ala­kul, melyet az albán nacionalisták robbantanak ki.­­ Crna Gora lakosságának (650 000) mindössze 7 százaléka albán. Az albán és a muzulmán pártok is demokratikus beállított­ságúak. Belgrád szeretné, ha Crna Gorában is hasonló helyzet ala­kulna ki, mint Szerbia déli részén, meggyőződésem azonban, hogy erre nem kerül sor. * Ellenlábasaik azt állítják, ha megnyerik a választásokat, há­roméves moratóriumot hirdetnek a referendumra.­­ Ismétlem, Jugoszlávia nem létezik többé, létezik viszont egy kaotikus állapot, melynek véget akarunk vetni. A moratórium csak ennek az állapotnak a meg­hosszabbítását jelentené, ezért semmiféle moratóriumot nem hirdetünk, hanem már az idén, június 30-án vagy legkésőbb július 15-éig megtartjuk a referendu­mot. NÉMETH Zoltán Miodrag Vukovic: „Jugoszlávia már nem létezik” . Crna Gora polgárainak több mint a fele a függetlenséget akarja BALKÁNI KABARÉ Az az érzésem­, nagyon utálják már a kiadatás kö­rüli huzavonát. Idézek egy nem igazán szalonképes kijelentést ked­velt üdvöskénk interjújából, akit megkérdeztek: „Mi­lyen nép vagyunk?” A teátrum csillagocskájának műszempillája se reb­bent, mikor azt válaszolta: „Baszott!” Nacionalistáinknak és egyéb hazabuziknak ezzel nemigen fogja belopni magát a szívükbe. Magam is berendezkedem egy kissé az igazság el­len, s kialakult véleményét mintegy mérsékelni pró­bálva hivatkozom a bágeres társadalom legújabb üze­netére. Fogadkoznak, hogy elkapják Nobel-díj és magán­­zárka-várományosunkat, s a még érvényben levő ame­rikai váltságdíj fejében (5 000 000 dollár) kiszolgál­tatják Hági néninek (Carla asszony). Bölcsen kiszámították, hogy ez az összeg megment­heti a mezőgazdaság - s most én is szívesen idézném a művésznő fenti jelzőjét - helyzetét. Az árán beszerzett műtrágya igencsak előmozdíta­ná a tavaszi vetést a déli régiókban. Lehet, hogy gazimesztáni néphősünknek nem na­gyon fog tetszeni a parola: „SZLOBÓTA MŰT­RÁGYÁÉRT!” A szerb történelem tablóján ő a műtárgy akar lenni - nem műtrágy. Nézzék el neki még ezt is. De ne adjuk oda ötmillión alul. KOPECZKY László

Next