Magyar Szó, 2001. április (58. évfolyam, 76-99. szám)
2001-04-14 / 88. szám
Bőkezűbben költekezhetünk? Nagyobb beruházásokat az idén sem tervezhet Szabadka A községi költségvetésről nyilatkozik Kern Imre, a végrehajtó bizottság elnöke Az idei költségvetési keret, reálértékét tekintve is lényegesen nagyobb annál, amennyit a korábbi években községünknek megszabott az előző hatalom. A közelmúltban meghozott idei költségvetés szerint, az idén több mint 650 millió dinár áll rendelkezésére a községi kormánynak. Hogy mennyire lehet - a fentiek ellenére - bőkezű az önkormányzat, mire lesz elegendő ez a pénz, majd elválik. A rendelkezésre álló, megnövelt keret ugyanis viszonylagos, mert a köztársaság bizonyos feladatköröket újból a községekre ruházott át. Igaz, hogy egyes forrásokat illetően viszont többre számíthatnak, ilyen például az úthasználat-illeték, amellyel még mintegy 10 millió dinárral növelhető a község bevétele. Kern Imrét, a szabadkai községi végrehajtó bizottság elnökét a lehetőségekről és kilátásokról, az idei várható beruházásokról kérdeztük. TÖBB PÉNZ FELETT RENDELKEZIK A KÖZSÉG, DE ... - A korábbbi évekhez képest nagy előrelépést jelent, hogy közelebb kerültünk a költségvetés decentralizációjához, ám több feladatot is rótt ránk a kormány. Teljes mértékben visszakerült a község hatáskörébe a jövedelmi adóból származó bevétel, míg korábban ennek mindössze a 25 százaléka maradt helyben, a többi elúszott a köztársasági kasszába. Mint ismeretes, hamarosan megadóztatás alá esnek mindazok, akik az átlagosnál jobb életkörülmények között élnek. A tervezet szerint mindazokat, akiknek vagyona meghaladja az egymillió márkát, évente kétszázalékos adóval terhelik. Ez a második félévben jelentősen megnöveli majd a községi költségvetés bevételi oldalát. A másik jelentős forrásunk lesz az ingatlanforgalom utáni adóból származó jövedelem. Eddig ennek 75 százalékára volt jogunk, most teljes mértékben a község rendelkezhet felette. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az adó százalékaránya háromról ötre emelkedett, akkor nem kevés pénzről van szó. A község rendelkezik teljes mértékben a tartózkodási illetékből származó bevétellel is. Ez utóbbi nagyon sokat jelenthet a városnak, mondjuk idegenforgalmi propagandaanyag nyomtatására, a különféle nemzetközi vásárokon való közös fellépések támogatására. A mezőgazdasági földterületekre és erdőségekre kivetett adó szintén az önkormányzat kasszájába folyik be, noha ez nem sokat lendít a költségvetésen, hiszen évek óta nem változott az adó mértéke. VILLANYRENDŐRT ÁLLÍTANAK A PRAVOSZLÁV TEMPLOMNÁL Jóval több pénzt választhatunk ki az idén a költségvetésből élők fizetésére, több pénz jut az anyagi kiadásokra, a művelődési és a közoktatási intézményekben egyaránt. Ennek ellenére ki kell emelni, hogy továbbra is rászorulunk a külföldi adományokra, mert nélkülük aligha tudnánk fenntartani az iskolákat, szociális és gyermekintézményeket. Nagyon nagy szükségünk lesz a fűtőolajban és más formában érkező segítségre. Szerencsére ígéretet máris kaptunk arra, hogy mintegy 280 ezer DEM támogatásra számíthatunk az intézmények fenntartásához és ugyanennyire a kommunális szférában esedékes beruházások finanszírozására. Az idei költségvetésben jelentős eszközöket választunk ki a közterületek karbantartására, zöldfelületek felújítására. Jelenleg is tart a tavaszi nagytakarítás a városban, amelynek keretében felszámoljuk az illegális szeméttelepeket, megtisztítjuk az erdősávot, kirándulóhelyeket. A rendelkezésre álló nagyobb eszközkeret teszi lehetővé, hogy negyvenről hatvan százalékra növeljük a város közvilágítását. Több villanyrendőrt működtetünk a jövőben, amelyeknél eddig csak a sárga fény villogott. Sőt, a Zmaj és a Carnojević utcák kereszteződésénél (a pravoszláv templom előtt) az idén végre felállíthatunk egy villanyrendőrt. Tetemes összeget választunk ki az idén az igencsak megrongálódott útfelületek felújítására, foltozgatására (mintegy 15 000 négyzetméter területen). MEGÉPÜL A HETES GYŰJTŐCSATORNA, A SZÖKŐKÚT - Nagyon számítunk arra, hogy megértésre talál a köztársasági kormányhoz intézett beadványunk, hogy a helyi jellegű utak használatából származó jövedelem - amelyet annak idején Sešelj javaslatára orozott el a kormány - ismét a községeket illesse meg. Ezzel ugyanis megteremtenénk annak feltételeit, hogy az évek óta tervezett beruházásokra is sort keríthessünk. Ilyen például a Partizán bázisok és a Majsai utat, illetve a Csordás utat összekötő útvonal megépítése. Erre a beruházásra, a jelek szerint, már csak jövőre kerülhet sor, mert előtte mindenképpen le kell fektetni a Majsai úton az ún. hetes fő vízgyűjtő csatornát. Enélkül nem lehet útépítésbe fogni. Ez utóbbi beruházást az teszi halaszthatatlanná, hogy nagyobb esőzések alkalmával használhatatlanná válik ez a fontos útszakasz. Az idén a várost a kisebb településekkel összekötő útvonalakat is fel kell újítani, mint amilyen a mérgesi, csantavéri, békovai út. Remélhetőleg Szabadka belátható időn belül számíthat - a köztársasági költségvetésből - az évek óta halogatott, ám a város életében nagyon fontos beruházások esetében a támogatásra, mert enélkül sem a színház, sem az úszómedence kérdése nem kerülhet napirendre. Már akkor is elégedett lennék, ha a minisztérium találna pénzt a színház felújítására. Az idén mindenképpen megépítjük a sétaerdei úszómedence fűtőházát. Az ott használt termálvíz ugyanis, nem tűri a vegyi tisztítást, amire viszont a fertőzések elkerülése végett van szükség. Ezért döntöttünk amellett, hogy vezetékes vizet melegítünk fel a medence számára. A nagyobb beruházások közül egyedül a Városháza előtti szökőkút befejezése szerepel az idei tervekben. Hogy egyáltalán bekerült, részben annak köszönhetjük, hogy olyan pénzekre is sikerült szert tenni, amelyek nem voltak benne a költségvetési tervezetben. Egy peren kívüli megegyezésből származó, mintegy 3 millió dinárról van szó, amelyből megvásárolhatjuk a behozatali kerámialapokat és a szükséges berendezések egy részét. SZERÉNY KÖLTSÉGVETÉSI BÉREK Az idén továbbra is azok viselik a legnagyobb terheket, akiknek a költségvetési eszközökből teremtik elő a fizetésüket. A jelek szerint az önkormányzatnak a jövőben még kevésbé lesz módja bármilyen formában is közbelépni, mint ahogy a múltban bizonyos esetekben felette, amikor az iskolák esetében lefedte az utazási költségeket, vagy különféle pótlékok kifizetésével segítette az érintetteket. , S. KISS Ágnes Magyar Sió 2001. április 14., 15., szombat, vasárnap Jugoszlávia egy illúzió Interjú Miodrag Vukovictyal, Milo Đukanović tanácsosával Miodrag Vukovic Crna Gora köztársasági elnökének tanácsosa, de egyben a Szocialisták Demokrata Pártjának elnökségi tagja és a párt végrehajtó bizottságának elnöke is. Podgoricán, a kormányépületben fogad, ahol a kabinetje van, és a bejárati táblák egyikéről megtudom, hogy ebben az épületben nemcsak a kormány székel, hanem az SZDP is. Miodrag Vukovic jogász, és saját bevallása szerint részt vett az úgynevezett žabljaki alkotmány megfogalmazásában. ,Akkor még hittem Jugoszláviában”- mondja mentegetőzve. • És most? - teszem fel a magától kínálkozó kérdést. -Jugoszlávia egy illúzió. Az elmúlt tíz év alatt sok minden történt, s a tavalyi belgrádi változások utáni időszak is azt bizonyítja, hogy Jugoszlávia Miloševic hatalmának megtartásához kellett csupán, s most ugyanez történik. Ezt a Jugoszláviát Milosevic alkotta meg és fosztotta ki, s ugyanezt a Jugoszláviát most Kostunica próbálja fenntartani. Ma már nemcsak én, hanem Crna Gora lakosságának többsége sem hisz abban, hogy Szerbia és Crna Gora államközösségét ily módon fenntarthatjuk. • Önök két alkalommal is javasolták Szerbiának, miképpen lehetne fenntartani Jugoszláviát. Nemrég a belgrádi Emberi Jogi Központ is elkészített két dokumentumot, az egyik a két köztársaság föderációjára, a másik pedig konföderációjára vonatkozik. Igen, mi próbáltunk olyan javaslatot tenni, mely alapján együtt maradhattunk volna, ám Belgrád részéről nem találtunk megértésre. Ismerem az említett két dokumentumot is, melyekről teljesen negatív a véleményem. Mindkettő kiindulási pontja rossz. Crna Gora ugyanis többé nem akar közös államot Szerbiával, mivel sehogyan sem tudjuk úgy berendezni ezt a közös államot, hogy egyenjogúak lehessünk. • Mindennemű együttműködéstől elzárkóznak? Nem zárkózunk el, sőt. Miért ne léphetnénk egy olyan közösségre, amilyen közösséget az európai országok alkotnak? • Az, hogy Crna Gora független állam legyen, először is attól függ, ki nyeri meg a választásokat, majd attól, hogy mit hoz a népszavazás. A véleménykutatások azt mutatják, hogy Crna Gora polgárainak több mint a fele a függetlenséget akarja, így a választásokon is azokra a pártokra szavaznak majd, amelyek ezt tűzték ki célul. • A Crna Gora-i Liberális Szövetség megalakulása óta, tehát már több mint tíz éve, Crna Gora függetlenségét követeli. Az ön pártja, pontosabban az SZDP és a Szociáldemokrata Párt koalíciója szintén. A liberálisokat miért nem fogadták be koalíciós partnerként? - Azért, mert tisztességtelen feltételt szabtak. Azt követelték tőlünk, hogy amennyiben velük is koalícióra lépünk, mondjunk le saját pártprogramunkról. Ezt nem tehettük meg. Ők most kissé mérgesek, mivel a Crna Goráé a Győzelem koalíció, melynek ők nem a tagjai, megnyeri a választásokat, s a babér a miénk lesz. Tény azonban, hogy a liberálisoknak soha sem volt 10 százaléknál nagyobb támogatottságuk, és jelenleg sincs több. Amennyiben a Crna Gora-i hatalom egy ilyen támogatottsággal kiáltotta volna ki néhány évvel ezelőtt a függetlenséget, akkor biztosan nem kerültük volna el a háborút. • És most? Most egészen más a hangulat a polgárok körében, mint mondjuk két-három évvel ezelőtt. Nekünk az elmúlt években igen bölcs lépéseket kellett lépnünk, hogy elkerüljük a viszályokat, ugyanakkor fokozatosan népszerűsítettük a függetlenséget. Ma már megért a helyzet arra, hogy a függetlenség útjára lépjünk. • Mit szól ehhez Szerbia, Koštunicáék, a Jugoszláv Katonaság? - Mint már mondtam, Jugoszlávia egy illúzió. Gyakorlatilag már nem létezik. Tehát ennek a mostani hadseregnek sincs állama. Crna Gorában mi intézzük a dolgainkat, Szerbiában pedig Dindicék, Kostunicát sem mi, sem ők nem kérdezzük. Ő maga is tudatában van ennek, s mind a mai napig azért tartotta meg Szerbia elnöki posztján Milan Milutinovicot, hogy magának biztosítsa a helyét, amennyiben Crna Gora kiválik, és megszűnik Jugoszlávia, vele együtt meg minden szövetségi intézmény. Meggyőződésem, hogy ez a válás békés úton zajlik le, mivel ma már sem Szerbiának, sem a nemzetközi közösségnek, nekünk pedig végképpen nem érdekünk, hogy újabb háborúkat indítsunk. • Az utóbbi időben a nemzetközi közösség nemigen támogatja Crna Gora függetlenségét. - Bízok abban, hogy a Crna Goráé a Győzelem koalíció megnyeri a választásokat, s június 30-ára kiírhatjuk a referendumot. Ekkor már minden olyan parlamenti párt koalíciós partnerünk lesz, mely Crna Gora függetlenségét akarja. Amennyiben ezen a referendumon Crna Gora polgárainak többsége a független államra szavaz,a nemzetközi közösségnek ezt el kell fogadnia. Az elmúlt évek során mi folyamatosan partnereik voltunk, most miért büntetnének minket? • Belgrád, valamint a Jugoszláviáért koalíció szerint Crna Gora kiválásával újabb válsággóc alakul, melyet az albán nacionalisták robbantanak ki. Crna Gora lakosságának (650 000) mindössze 7 százaléka albán. Az albán és a muzulmán pártok is demokratikus beállítottságúak. Belgrád szeretné, ha Crna Gorában is hasonló helyzet alakulna ki, mint Szerbia déli részén, meggyőződésem azonban, hogy erre nem kerül sor. * Ellenlábasaik azt állítják, ha megnyerik a választásokat, hároméves moratóriumot hirdetnek a referendumra. Ismétlem, Jugoszlávia nem létezik többé, létezik viszont egy kaotikus állapot, melynek véget akarunk vetni. A moratórium csak ennek az állapotnak a meghosszabbítását jelentené, ezért semmiféle moratóriumot nem hirdetünk, hanem már az idén, június 30-án vagy legkésőbb július 15-éig megtartjuk a referendumot. NÉMETH Zoltán Miodrag Vukovic: „Jugoszlávia már nem létezik” . Crna Gora polgárainak több mint a fele a függetlenséget akarja BALKÁNI KABARÉ Az az érzésem, nagyon utálják már a kiadatás körüli huzavonát. Idézek egy nem igazán szalonképes kijelentést kedvelt üdvöskénk interjújából, akit megkérdeztek: „Milyen nép vagyunk?” A teátrum csillagocskájának műszempillája se rebbent, mikor azt válaszolta: „Baszott!” Nacionalistáinknak és egyéb hazabuziknak ezzel nemigen fogja belopni magát a szívükbe. Magam is berendezkedem egy kissé az igazság ellen, s kialakult véleményét mintegy mérsékelni próbálva hivatkozom a bágeres társadalom legújabb üzenetére. Fogadkoznak, hogy elkapják Nobel-díj és magánzárka-várományosunkat, s a még érvényben levő amerikai váltságdíj fejében (5 000 000 dollár) kiszolgáltatják Hági néninek (Carla asszony). Bölcsen kiszámították, hogy ez az összeg megmentheti a mezőgazdaság - s most én is szívesen idézném a művésznő fenti jelzőjét - helyzetét. Az árán beszerzett műtrágya igencsak előmozdítaná a tavaszi vetést a déli régiókban. Lehet, hogy gazimesztáni néphősünknek nem nagyon fog tetszeni a parola: „SZLOBÓTA MŰTRÁGYÁÉRT!” A szerb történelem tablóján ő a műtárgy akar lenni - nem műtrágy. Nézzék el neki még ezt is. De ne adjuk oda ötmillión alul. KOPECZKY László