Magyar Szó, 2001. július (58. évfolyam, 151-171. szám)
2001-07-13 / 161. szám
dlNoOI Magyar Szóban ÚJVIDÉK Vojvode Milica 1. tel/fax: 021/57-633 telefon: 021/57-505 Magyar Sió LVIII. évf., 161. (18 967.) szám Újvidék, 2001. július 13., péntek Ára 15 dinár A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA ISO 9001 NOVOSADSKA BANKA eppo// a& et/oveca ft/aaaaa/ V Elnapolták a fontos döntést A szövetségi parlament Polgárok Tanácsa a jövő héten tárgyal a szocialista, radikális, baloldali koalíció deklarációjáról - Leszavazták a tévéközvetítést, a szocialisták és a radikálisok kivonultak A Polgárok Tanácsa tegnap 12.30 óra tájban létszámhiány miatt félbeszakította ülését, amelyen az alkotmányos rend védelméről szóló deklaráció javaslatát kellett volna megvitatni. Dragoljub Micunovic, a Polgárok Tanácsának elnöke bejelentette, hogy a következő ülést a jövő héten tartják meg, „amikor lesz tévéközvetítés”. A tegnapi ülést a Szerbiai Szocialista Párt, a Jugoszláv Baloldal és a Szerb Radikális Párt 49 képviselőjének követelésére hívták össze, és 12.25 órakor kezdődött. Az ellenzéki pártok az ügyrendre hivatkozva követelték a tévéközvetítést, ezután Dragoljub Micunovic javasolta, hogy erről szavazzanak, és hogy a jövő héten tartsák meg az ülést, amelyen már lesz tévéközvetítés. A javaslatot elvetették, mert a Polgárok Tanácsában jelenlevő 138 képviselő közül 67 szavazott rá. Öt szocialista képviselő követelte a szavazatok újbóli megszámolását, ezt Micunovic elvetette. Ezt követően a szocialisták és a radikálisok elhagyták az üléstermet. Ötvenkilenc képviselő maradt a teremben, ezért Micunovic létszámhiány miatt elhalasztotta a deklaráció megvitatását. „Létszámhiány van. Kitűzöm az új ülést, ha lesz tévéközvetítés, és viszontlátásra” - mondta Micunovic. Egyébként a képviselők egy teljes órán át azon vitatkoztak, hogy kötelező-e a tévéközvetítés. Dragoljub Micunovic úgy értékelte, hogy a parlament köteles szavatolni a tévéközvetítést, de a Szerbiai Rádió és Televízió nem köteles közvetíteni az ülést. Emlékeztetett arra, hogy az SZRT igazgatóbizottsága javasolta e közvetítések megszüntetését. MIT TARTALMAZ A DEKLARÁCIÓ? Az alkotmányos rend védelméről szóló deklaráció, amelynek megvitatását a Polgárok Tanácsa tegnap elhalasztotta, javasolja, hogy a szövetségi parlament követelje az illetékes állami szervektől, hogy indítsanak eljárást Zoran Dindic szerbiai kormányfő ellen „az alkotmányos rend megdöntése” miatt. A deklaráció javasolja továbbá, hogy a szövetségi parlament „a legerélyesebben ítélje el Slobodan Milosevic egykori elnök kiadatását, és állapítsa meg, hogy ez „alkotmány- és törvényellenes, meggondolatlan lépés volt”. A deklarációjavaslatban az áll továbbá, hogy a szerbiai kormány döntése Milosevic kiadásáról mélyen ütközik a szerb és a Crna Gora-i nép állami és nemzeti érdekeivel, megszegi a JSZK és Szerbia Alkotmányával szavatolt alapvető emberi jogokat. A deklaráció javasolja, hogy a szövetségi parlament állapítsa meg: a szerbiai kormánynak és Zoran Dindic szerbiai kormányfőnek az az álláspontja, hogy elveti a szövetségi alkotmánybíróság illetékességét és döntését, a JSZK-t a széthullás peremére sodorta. „Ennek kapcsán a szövetségi parlament követeli a szövetségi kormánytól, hogy az illetékes állami szervek révén indítson eljárást Zoran Dindic szerbiai kormányfő ellen az alkotmányos rend megdöntése miatt” - áll a deklarációjavaslatban. (Beta) AZ ÚJVIDÉKI SZABADSÁG HÍD ÚJJÁÉPÍTÉSÉIG Hetente egyszer felnyitják a pontonhidat A jövő év tavaszán hajózható lesz a Duna Marija Raseta Vukosavljevic szerbiai közlekedési és távközlési miniszter tegnap úgy nyilatkozott, hogy minden bizonnyal már a jövő héttől kezdve hetente egyszer megnyitják az újvidéki pontonhidat, hogy átengedjék a hajókat. „A pontonhidat mindaddig meg fogják nyitni, amíg a Szabadság hídon nem indul meg a közlekedés” - mondta a miniszter asszony a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés keretében a Duna-munkacsoport által tartott sajtóértekezleten. Jóslatai szerint a Duna a jövő év márciusában vagy áprilisában válik hajózhatóvá. Mint mondta, a környező országok megközelítőleg egymillió dollárt veszítenek, mert a Duna nem hajózható, és egyetértett abban, hogy a hídroncsok kiemelésére megszabott határidő nagyon hosszú. Edgar Busek, a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés koordinátora tegnap elmondta, hogy megvitatták a hajózási utak javításával kapcsolatos projektumokat, amelyekben részt vesznek az ENSZ gazdasági bizottsága és a Világbank is. E projektumok a régióbeli elektronikus és telefonvonalak javítására, valamint a Duna-övezetben a szállítás jobb kihasználására is vonatkoznak. Dejan Radojicic, a belgrádi Gépészeti Kar professzora a jugoszláviai projektumokat fogja irányítani - mondta Busek. Radojicic szerint a Duna sokkal több egy közönséges folyami útnál, és arra az időre kell gondolni, amikor a Duna hajózható lesz. A megbeszélésen ismertetett projektumokkal kapcsolatban részletezte, hogy egyik projektum szerint a kamionokat fel lehet rakni a hajókra, amelyek a Dunán átszállítják ezeket az Európai Unió országain, megkerülve ezzel azokat a korlátozásokat, amelyek az említett országokban a kelet-európai teherjárművekre vonatkoznak. (Beta) Napos, meleg idő Időjárás-jelentésünk a 16. oldalon . Strandszépe 2001. Szavazószelvény az 5. oldalon Veszélybe kerülhet a gazdasági és demokratikus átalakulás Az Európai Uniót aggasztja a politikai stabilitás hiánya a JSZK-ban Az Európai Uniót szemmel láthatóan aggasztja a fenyegetés, hogy a politikai stabilitás hiánya a JSZK-ban veszélybe sodorhatja a hatalmon levő belgrádi „szakértői-reformpárti csapatot”, amely eddig az Európai Bizottság, a Világbank és a nemzetközi közösség kitűnő tárgyalópartnere volt. Brüsszeli források tegnap elmondták a Beta hírügynökségnek, hogy ez elodázhatja, sőt talán kérdésessé is teheti a JSZK éppen csak hogy beindult gazdasági és demokratikus felépülését, mégpedig egy olyan pillanatban, amikor már elkészültek a projektumok és a nemrégen megtartott brüsszeli segélyezési konferencián összegyűlt 1,3 milliárd dollár. Márpedig ez még csak a kezdet, mivel az EU úgy tervezi, hogy 2006-ig 4 milliárd 650 millió eurót ruház be a nyugat-balkáni térségbe, s ennek az összegnek a felét a JSZK-nak szánták. A tizenötök diplomáciai vezetőinek hétfőn Brüsszelben kellene meghozniuk a végső döntést a JSZK-nak szánt 300 millió eurós külön makroökonómiai segélyről. Jugoszlávia éppen „hatalmas léptekkel” indult el az EU-hoz való közeledés útján a stabilizációs és társulási folyamat révén, s az EU és a JSZK munkacsoportja július 23-án tartja meg ennek a témának szánt első találkozóját. Az új kabinet vagy kabinetek összetételének kérdése teljes mértékben az ország és politikai erőinek belügye, emelik ki az EU képviselői. Nem lenne szabad azonban „teljesen alávetni magukat a pillanatnyi politikai érdekeknek, amelyek nagyon gyorsan, mindenekelőtt a szociális helyzet miatt, katasztrofálisaknak bizonyulnának rájuk nézve”. (Folytatása a 3. oldalon) Egyetértés a múlt megítélésében, nézetkülönbségek a jövőt illetően Szópárbaj az SZDE és az SZDP frakcióvezetői között a szerb parlament ülésén Vita Srebrenicáról és a háborús bűnökről A Szerbiai Demokrata Párt és az SZDE képviselőcsoportjainak főnökei a szerbiai parlamentben tegnap közölték, hogy képviselőik nézetkülönbségei kizárólag az ország jövőbeni politikájával kapcsolatosak, mert egyetértenek abban, hogy az egykori hatalom a felelős az elmúlt években történtekért, és hogy nem lépnek vele szövetségre. Dejan Mihajlov, a Szerbiai Demokrata Párt újonnan alakult képviselői csoportjának főnöke a napirenden nem szereplő témakörök kiváltotta számos felszólalás után úgy nyilatkozott, hogy egyetértenek a múlt megítélésében és a régi hatalom képviselői felelősségének a megállapításában. Azt üzente az ellenzéki képviselőknek, hogy nincs okuk ujjongani, amiért az SZDP képviselői kiváltak az SZDE képviselői klubjából. „Tudjuk, hogy kik a politikai szövetségeseink, és azt is tudjuk, hogy kik nem lesznek azok. Eltérhetnek az álláspontjaink, de abban mindig egyet fogunk érteni, hogy önök a múlté, akik csak kárt okoztak Szerbiának az utóbbi tíz, illetve ötven évben” - üzente Mihajlovic, a radikálisok felszólalására válaszolva. Megismételte, hogy az SZDP támogatja azt a javaslatot, hogy egy parlamenti tényfeltáró bizottságot kell alakítani a srebrenicai események kivizsgálására, de hangsúlyozta, hogy az SZDP-t ebben az a cél vezérli, hogy megszűnjön a szerb nép kollektív felelősségének vádja, nem pedig az, hogy elítélje az állami televíziót, amiért szerdán este dokumentumfilmet sugárzott a srebrenciai bűncselekményekről, ahogyan azt az ülés elején a radikálisok kérték. Cedomir Jovanovic, az SZDE képviselői csoportjának vezetője egyik felszólalásában úgy értékelte, hogy az SZDP képviselői klubjának megalakítása nem kell hogy megörvendeztesse azokat, akik a legutóbbi választásokon vereséget szenvedtek. Mint mondta, az SZDP és az SZDE többi tagja között vannak politikai nézetkülönbségek, ez tette szükségessé egy képviselői klub megalakítását, és bejelentették még két vagy három új képviselői klub megalakítását az egykor egységes SZDE-ben. Véleménye szerint ezeknek a nézetkülönbségeknek vannak következményei, de ismételten hangsúlyozta, hogy emiatt nem kell örülniük az egykori hatalom képviselőinek. (Folytatása a 4. oldalon) Jó bulit csináltak szerdán este az újvidéki Exit nyári fesztiválon a legendás hírű Osibisa és a zágrábi Cubismo együttesek. A fesztivál még három napig tart, esténként, éjjelenként több tízezer fiatal örömére. Képünkön a főszínpad. (Bővebben a 10. oldalon)