Magyar Szó, 2001. július (58. évfolyam, 151-171. szám)
2001-07-19 / 166. szám
2001. július 19., csütörtök Ha a hébe-hóba városunkban tévedő utazónak lakóhelyünk nevezetességeivel akarunk eldicsekedni, akkor építészetileg páratlan, semmivel sem összehasonlítható városházánk, néhány felbecsülhetetlen művészettörténeti értéket őrző templomunk, a szecessziós építészet egyik remekművének tartott tűzoltólaktanyánk és a kissé megkopott Tisza-parti sétány mellett - méghozzá nem is utolsósorban - Andruskó Károly grafikus- és festőművészre esik a választásunk. Ami őt a felsorolt műemlékekhez kapcsolja, az nem is annyira az életkora (bár 86 évével nem sokkal marad el tőlük a „patinát” illetően sem!), mint inkább az a szerencsés tulajdonság, hogy a felsoroltak bármelyike (a művészt is ideértve) egy kis gonddal-törődéssel bármikor képes megújulni, régi fiatalságát visszanyerni. Ami Karcsi bátyánkat illeti, ennek a „törődés”-nek csupán abban kell megnyilvánulnia, hogy az idetévedt idegen élete és munkássága felől érdeklődjék, s ő máris fiatalos hévvel, egy húszéves ifjú lelkesedésével mesél, magyaráz életének számtalan kedves epizódjáról, keresi meg és hordja elő sok évtizedes munkásságának páratlan értékű alkotásait, dokumentumait. S hogy Karcsi bácsi nemcsak nekünk, zentaiaknak kedves, amit az életének „kerek” évfordulóin elnyert különféle díjak, jutalmak és megtiszteltetések tanúsítanak, arra hadd legyen példa az a nemrég kezembe került berlini kiadvány, amely az ottani Minikönyvgyűjtők Baráti Társaságának immár 15 éve rendszeresen megjelenő közlönye, és idei, 201. számában hat oldalt szentel a mi Andruskó Károlyunk munkásságának az ismertetésére, „86 éves lesz a legnagyobb minikönyvművész” címen. A cikkíró dr. Martin Znidersic a címben foglalt megtisztelő rangot egyébként Louis W. Bondy londoni könyvszakértőtől vette át, aki szerint „Károly Andruskó kétségkívül világhírű minikönyvszakértő, a legnagyobb minikönyvművész”. „Valóban egyetlen minikönyvkészítőről sem tudtunk, aki 30 év alatt 220 különféle minikönyvet hozott volna létre” - teszi hozzá a cikkíró. A továbbiakból megtudhatjuk, hogy az említett minikönyvek több mint 6500 eredeti fa- és linómetszetet tartalmaznak, amelyeket a művész zömmel maga is nyomtatott. Emellett 9000-nél is több kisebb-nagyobb grafika, olaj-, akvarell- és pasztellkép, továbbá a 4300 darabot meghaladó ex libris-metszet alkotja a még ezután is egyre gyarapodó életművet, amely szintén a világ ez irányú művészeti alkotásainak az élén jár, hiszen a ranglistán őt követő ex libris-készítők „mindössze 2000—2000 darabot mondhatnak magukénak. A kiadvány a továbbiakban részletesen ismerteti és méltatja a művész minikönyveit az 1971-ben elsőként megjelent és 29 fametszetből álló Senta címűtől a mai napig elkészültekig, miközben megállapítja: „Minikönyveinek témái a motívumok tömegét ölelik fel, köztük a vajdasági falvak és városok mindennapi életét, a foglalkozásokat, valamint a világ csaknem minden táján tett számos utazása során látott városok, falvak, folyók és emberek révén szerzett benyomásokat is.” A cikkíró különösen nagyra értékeli a várospanorámákat megjelenítő minikönyveket, köztük a Zentát ábrázolót is. Mi meg mindehhez már csak annyit tehetünk hozzá, hogy a jó Isten adjon erőt, kedvet, főleg pedig egészséget Karcsi bácsinak, hogy fáradhatatlan munkálkodásával tovább öregbítse önmaga és szülővárosa jó hírét-nevét szerte a nagyvilágban! SZLOBODA János VAROSUNK NEVEZETESSEGE: Andruskó Károly Magyar Sió Őseink kincse: a rovásírás Táborosi Margaréta, a zentai Gimnázium tanulója harmadik helyezést ért el a Budapesten megrendezett Magyar Nemzeti Millenniumi Rovásírásversenyen A különböző feltárt emlékek, rovásfeliratok, a rovás ABC-k, botra rótt naptárok a magyar nép legősibb kultúrájának írásos bizonyítékai. Az írástudók a Nyugatról átvett latin betűk mellett megőrizték és ápolták elődeik tudását is. - Az idén másodízben került megrendezésre ez a verseny, s talán ez is közrejátszik abban, hogy még nem túlzottan elterjedt - meséli Táborosi Margaréta, a zentai Gimnázium tanulója, aki nemrég értékes helyezést ért el egy ezzel a témával foglalkozó budapesti versenyen. - Igaz, errefelé maga a rovásírás sem mozgat meg széles köröket, de szerintem ez egyfajta hagyományőrzés, hiszen ezáltal is ápolhatjuk azt, ami nemzetünk történetének nagyon régi szakaszából származik. • Hogy kerültél kapcsolatba a rovásírással? - A történelemtanárom, Pataki Tibor hívta fel a figyelmem erre a vetélkedőre, s mivel érdekelt, így be is neveztem. Egyedül készültem fel, először is az ábécét kellett elsajátítanom. Amikor ez sikerült, fokozatosan kezdtem először szavakat, majd mondatokat írni. Kezdetben furcsa volt, hogy jobbról balra kellett írni, de azért meg lehetett szokni. A verseny előtti héten már szövegeket is átírtam, gyakorolva ezzel a helyesírást is - ami egyébként hasonlít a latin betűshöz - így például József Attila Curriculum vitaesét is. * Honnan tanultad meg az alapokat? - Mivel itt, Vajdaságban nem örvend nagy népszerűségnek a rovásírás, ezért Magyarországon szereztem be Friedrich Klára: Rovásírás nemcsak gyerekeknek című könyvét, amely gyakorlatokat is tartalmaz. Úgy érzem, ebből a könyvből elegendő tudást szereztem. - Miből állt maga a megmérettetés? - A verseny első része fél tízkor kezdődött, amikor is mindenkinek fel kellett olvasni egy rovásírással írt szövegrészletet, ezután pedig délben kezdődött az írásbeli rész. Itt két részletet kaptunk Széchenyi István életrajzából, amelyek közül az egyiket magyarul, tehát latin betűkkel, a másikat pedig rovásírással írták. Fél óra állt rendelkezésünkre, hogy a latin betűs szöveget átírjuk rovással, a rovással írtat meg latin betűsre, a magyar helyesírás szerint. Huszonegy perc alatt végeztem ezzel, és csak hárman teljesítettük hibapont nélkül a feladatot, de mivel a másik két diák néhány perccel előbb befejezte, én a harmadik lettem. • Milyen kategóriákban lehetett indulni? Rovásírás és botra rovás, az általános iskolák alsó és felső tagozatos, valamint középiskolák diákjai részére. Az általános iskolások voltak többségben, főként Budapestről és Debrecenből, de jöttek Horvátországból, Szlovákiából és Erdélyből is. • Melyik rovásábécét használtátok a versenyen? -Többfajta ilyen ábécé van, ott kettőt használtunk, Forrai Sándorét és Magyar Adorjánét. írásnál nem határozták meg, de olvasásnál Forrai-féle írásmódú szöveget kaptunk. De nem nagy a kettő között a különbség, Forrai különválasztja a hosszú és a rövid magánhangzókat, ezzel szemben Magyar egybeveszi. • Szerveztek-e külön szórakoztató programokat? Volt filmvetítés, különböző kiállítások, de ami a legnagyobb sikert aratta, az az íjászat volt. Többek között én is eltöltöttem ott két-három órát, mert nagyon tetszett. De ott szinte mindenki jelen volt, sőt próbálkozott is. Egy tizenhatodik kerületi táborban, faházikókban szállásoltak el bennünket, ami nekem személy szerint nagyon tetszett. Remélem, hogy jövőre is részt vehetek majd ezen a versenyen, mert nagyon megszerettem a rovásírást. Ez egy olyan dolog, amelyet nem sokan ismernek, de mondhatom, hogy igazán érdekes, ha az ember tökéletesen elsajátítja. MÁRIÁS Endre MONOSTORON 19-ÉN A néptánctábor záróműsora Monostoron 19-én fejeződik be a néptánctábor, amikor a részvevő fiatalok a falu központjában (az egykori iskola előtti téren) bemutatják a táborban tanult, begyakorolt táncokat, népdalokat és zeneszámokat. A záróműsor 19.30 órakor kezdődik. • VÁLASZTÁSOK A HELYI KÖZÖSSÉGEKBEN Pozitív diszkriminációt is alkalmazni kell(ene) Avagy miért nem került be egy szerb nemzetiségű polgár sem a Központ-Tópart helyi közösség tanácsába? Vladimir Ciganovic, a Szerb Megújhodási Mozgalom zentai községi bizottsága elnökének nyilatkozata kapcsolatban tudni kell a következőket is: Zenta község lakosságának 85 százaléka magyar nemzetiségű. A városban, tehát Zentán a szerb nemzetiségű polgárok zöme éppen a fentebb említett Központ-Tópart területére alakított helyi közösség területén él. A határozat értelmében a helyi közösség tanácsába közvetlen, nyílt szavazással hét személyt választottak, akik mindannyian magyar nemzetiségűek. Mi azt nagyon jól tudjuk, hogy Zentán kisebbségben vagyunk, ami egyben azt jelenti, hogy ezekben a tanácsokban sem kerülhetünk többségbe, meg azt is, hogy a szerb nemzetiségű polgárok soraiban vannak olyan személyek is, akik szélsőséges pártok tagjai, akiktől mi elhatároljuk magunkat. Az itt élő szerb polgárok zöme azonban becsületes ember, akik szeretnének ott lenni azokban a szervekben, tanácsokban, bizottságokban stb., amelyekben a község összlakosságának, és ezzel egyidejűleg az ő sorsukról is döntenek. Éppen ezért úgy gondolom, hogy tekintett nélkül arra, hogy mi kisebbségben vagyunk olyan választási mechanizmust kell(ene) alkalmazni, amely például lehetővé tenné, hogy abban a helyi közösségben, amelyben szerb nemzetiségű polgárok is élnek, legalább egy személy bekerüljön a tanácsba. Magyarán alkalmazni kell(ene) pozitív diszkriminációt - nyilatkozta Vladimir Ciganovic, a szerb Megújhodási Mozgalom zentai községi bizottságának elnöke. A zentai képviselő-testület határozata alapján Juhász Attila polgármester június 8-án határozatot hozott a Zenta község területére alakított helyi közösségek tanácstagjainak megválasztásáról. Ennek értelmében Zenta település Központ-Tópart területére alakított helyi közösség tanácsába a választást június 28-án tartották meg. Ezzel Halliszt is kapható Nőtt az érdeklődés a kisállatok takarmánya iránt A csantavéri Farm-Commerce takarmányforgalmazó vállalat néhány éve nyitotta meg az 5. számú csókás elárusítóhelyét. Jó érzékkel tette, mert a szaküzlet beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Hajnal Attila okleveles mezőgazdasági mérnök, az említett szaküzlet vezetője minapi beszélgetésünk alkalmával elmondta, hogy bő választék áll a vásárlók rendelkezésére. A takarmányok közül folyamatosan beszerezhetők a sertéstápok, starter, grover, S-1 és S-2. A baromfitápok közül pedig a Z-1 és a Z-2, de külön tojótyúktáp és pulykatápszer is kapható. A nyúl- és galambeledel 10 kilós csomagolásban áll a tenyésztők rendelkezésére. Kiegészítő tápszerek (szuperek) is kaphatók a sertések és a csirkék számára. Arról is értesültünk, hogy húsliszt, valamint halliszt is beszerezhető, éppen úgy mint a DKF meg krétapor, takarmánysó, élesztő, különböző dúsítószerek, ásványi és vitaminkiegészítők stb. Az említettek között a csirketáp a legkeresettebb, mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a kisállatok eledele és a sertéstáp iránt. Az utóbbi azzal magyarázható, hogy mivel a kukorica hiánycikk a piacon, „vetekszik” az említett tápnak az árával, aminek mázsája jelenleg 1300 dinár, ugyanolyan súlyú kukorica pedig 1100 dinár, ám nem sokkal ezelőtt ennél drágább volt, most azonban az árpa betakarítása után mérséklődött a kereslet a kukorica iránt, és ezzel valamelyeset csökkent az ára, ami azonban még így is magas az állattartás kifizetődősége szempontjából. Másrészt meg a húsárak pedig szinte megfizethetetlenek a vásárlók egyes rétegei számára. Nagytenyésztők nemigen vannak errefelé, ám annál több a kicsi, az ún. önellátó, akik a saját részükre tartanak egy-két tucatnyi baromfit, vagy egy-két sertést, így hát a sok kicsi lehetővé tesz egy bizonyos fokú kiegyensúlyozott áruforgalmat, és az áruválaszték némi módosulását. Amint már említettük is, az utóbbi időben nőtt az érdeklődés a kisállatok eledele iránt. Az elárusítóhely szombaton délelőtt is nyitva tart. TISZAVIDÉK 9 Újra dübörög a banda Az Adrenalin zentai rockcsoport fellépett a III. Nyírbátori Rhythm & Blues Fesztiválon, és készülőfélben új CD-korongjuk is Fiatalok, elszántak, és tudják, hogy mit akarnak. Talán nem túlzás, hogy egyfajta örökös rock ‘n roll harcosok, kik - még ha ez gyakran szélmalomharcnak is tűnik - igyekeznek kivívni a Nagyérdemű elismerését, és persze a szeretetét. Ilyen örökös lázadóknak számítanak a zentai Adrenalin rockegyüttes tagjai is, akik az elmúlt évtized alatt különböző zenekarokban játszva emelkedtek a szamárlétrán, vagy épp zuhantak a mélybe, de sohasem adták fel álmaikat, s úgy látszik, a közelmúltban megtalálták annak a titkos receptjét is, hogy hogyan hódítsák meg a környék zenei színterét, bizonyos tekintetben Vajdaságot, és hogy elkezdjenek kacsintgatni a magyarországi rockszíntér felé is. Tették mindezt önerőből, sajátos játékukkal és — ami alig néhány évvel ezelőtt még igencsak rendhagyó dolognak számított errefelé - többnyire saját szerzeményeiket előadva. A Kerozin Blues című szerzeményük például nemcsak szülővárosukban vált ismertté, hanem az egész környéket lángra lobbantotta néhány évvel ezelőtt. Készítettek egy demo CD-t is, Agyfogyatkozás címmel, amely kizárólag a saját szerzeményeiket tartalmazta. A tavalyi I. Nyári Ifjúsági Játékokat követően hirtelen úgy tűnt, mintha kifogyott volna „az üzemanyag” a gépezetből. A banda tagjai különböző felállásokban ugyan tovább játszottak, felléptek az októberi események ideje alatt, az ezredforduló éjszakáján, sőt, egy rendhagyó repertoárral, Boros Nándorral közösen a Sacra Corona című magyar történelmi film zentai bemutatóján is, mindez azonban még korántsem idézte fel a régi bulik emlékét. A csoport most némileg megújult, tulajdonképpen visszatért legelső felállításához (Paku Ernő ének, Paku József gitár, Dukai Béla dobok, ifj. Lukinic Róbert zongora és István Ervin basszusgitár), majd stúdióba vonult, hogy felvegye következő CD korongjának anyagát. A készülő lemez az Emberkert munkacímet kapta, és a tervek szerint 12 saját szerzemény kerül majd rá, melyek közül „slágergyanús” a Le peti tí páté, és a Súlytalanság című. A felvételek a szabadkai Silverstone stúdióban készülnek, a bemutatót a zentai Mojo Clubban tervezik. Mindez még tulajdonképpen a jövő zenéje. Az viszont már nem, hogy a fiúk a zentai BB Electronic vállalat, valamint a Trocadero és a Mojo Club szórakozóhelyek támogatásának köszönhetően a közelmúltban olyan kaliberű együttesek mellett léphettek fel a III. Nyírbátori Rhythm & Blues Fesztiválon Magyarországon, mint Deák Bill Gyula, a Hobo Blues Band, Török Ádám & Rabb. A fiúk persze a zentai és a vajdasági közönséget sem felejtették el. A nyár folyamán először Horgoson lépnek fel augusztus 4-én, majd az adai fesztiválon augusztus 11-én, utána pedig Moravicán augusztus 18-án. A zentai közönség legközelebb szeptember 9-én láthatja és hallhatja őket, a Zentai Csata központi ünnepségén. T-Dé Egy közös nyírbátori kép Deák Bill Gyulával