Magyar Szó, 2001. szeptember (58. évfolyam, 199-224. szám)
2001-09-01 / 199. szám
2001. szeptember 1., szombat Balesetet szenvedett a szlovák kormányküldöttség Két halott és tizenegy sérült a belgrád-újvidéki autóúton egy kragujevaci autós hibájából bekövetkezett ütközésben - Dzurinda miniszterelnök sértetlen maradt, megszakította hivatalos jugoszláviai látogatását és hazautazott .Folytatás az 1. oldalról) A helyszínelés során megállapították, hogy a Mercedes vezetője legalább két szabálysértést elkövetett, hiszen a megengedett sebességnél gyorsabban vezetett és nem lassította le autóját akkor sem, amikor kísérettel rendelkező kocsioszloppal találkozott. Elmondták, hogy a Mercedes haladási sebességére utal az is, hogy az autó motorja az ütközés erejétől kiesett, és a baleset helyszínétől 30 méterre találták meg. A közlekedési rendőrség illetékesei hangsúlyozták, hogy a szlovák delegációt kísérő autóoszlop szervezetten és a szabályok szerint haladt, a megengedett sebességnek megfelelően. Bejelentették, hogy a balesetet okozó személy ellen bűnvádi feljelentést tesznek. A szlovák kormánydelegációnak, élén a kormányfővel, tegnap Vajdaságba kellett volna látogatnia, és a Nenad Canakkal, a Tartományi Képviselőház elnökével, valamint a vajdasági kormány képviselőivel való tárgyalásaik után tervben volt a vajdasági szlovákok képviselőivel való találkozás Petrőcön és Kovacicán. A jugoszláv illetékesek közölték, hogy a szlovák delegáció megszakította jugoszláviai látogatását. Dzurinda szlovák kormányfőnek a szlovák konzulátuson Dragisa Pesic jugoszláv kormányfő fejezte ki részvétét - közölték Pozsonyban. Dragisa Pesic részvéttáviratot küldött az elhunytak családjának. Dorde Dukic, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét a belgrádi szlovák nagykövetségnek és a szlovák kormányküldöttség elhunyt tagja családjának. (Beta) Biljjana Plavsic a jövő héten Belgrádban Biljana Plavsic, a boszniai Szerb Köztársaság volt elnök asszonya a jövő szerdáig megérkezik Belgrádba, s ott fog tartózkodni, amíg meg nem kezdődik pere a hágai nemzetközi törvényszéken, közölte tegnap Vladan Batc szerbiai igazságügy-miniszter. Elmondta, hogy néhány részletet még tisztázni kell útjával és belgrádi elszállásolásával kapcsolatban. A hágai nemzetközi törvényszék szerdán úgy döntött, hogy Biljana Plavsicot ideiglenesen szabadlábra helyezi, s Szerbiában tartózkodhat perének kezdetéig. A hágai nemzetközi törvényszék népirtással és emberiség ellen elkövetett bűncselekményekkel vádolja a boszniai Szerb Köztársaság volt elnök asszonyát. (Beta) Feszültség az izraeli—libanoni határon A Hezbollah libanoni muzulmán fegyveres szervezet légvédelmi ágyúkkal tüzelt tegnap az arab ország légterébe behatoló izraeli harci repülőgépekre. Két izraeli katonai repülőgép szállt be Libanon légterébe az arab állam délkeleti részén. A Hezbollah fegyveresei légvédelmi ágyúkkal tüzeltek a gépekre - jelentették szemtanúkra hivatkozva a hírügynökségek, de nem utaltak arra, hogy érte-e találat valamelyik gépet. Izrael 22 évi megszállás után tavaly kivonult Libanon déli részéből, de az izraeli légierő gépei azóta is rendszeresen megsértik az ország légterét. A mostani berepülések valószínűleg összefüggnek azzal, hogy az izraeli katonai felderítés a minap nagyszabású Izrael-ellenes akció veszélyére figyelmeztette a hadsereg vezetőit és a kormányt. A hírszerzők szerint az iráni támogatást élvező Hezbollah készül valamilyen Izraelt fenyegető csapásra. Magyar Szó Küzdelem az előítéletek ellen A dél-afrikai Durbanben tegnap megkezdődött a rasszizmus elleni világkonferencia A közel-keleti válság és Izrael politikája, valamint a rabszolgaságért adandó kárpótlás a leginkább vitatott téma Közös nyilatkozattal pozitív jelzést kell küldeni a világba a rasszizmus ellen küzdő derék embereknek - hangsúlyozta Kofi Annan ENSZ-főtitkár a rasszizmus, faji megkülönböztetés, idegengyűlölet és intolerancia elleni világértekezleten, amely tegnap nyílt meg a dél-afrikai Durbanben. Kofi Annan nyitóbeszédében arra kérte a küldötteket, hogy lépjenek túl személyes nézeteltéréseiken, és állítsanak össze nemzetközi tervet az előítéletek elleni küzdelemre. A konferencián a résztvevők közötti leghevesebb vitára a közel-keleti válság és Izrael politikája, illetve a rabszolgaságért adandó kárpótlás témájának megbeszélésekor lehet számítani. Annan utalt arra, hogy a holokauszt után a zsidóság érthetően érzékeny a rasszizmus vádjára, mindamellett „nem várhatjuk el a palesztin néptől, hogy emiatt szó nélkül eltűrje mindazt a rosszat - megszállást, gazdasági blokádot, igazságszolgáltatáson kívüli megtorlásokat, ami vele történik”. „Lássuk be, hogy minden országnak van valamilyen problémája a rasszizmussal és a fajt m megkülönböztetéssel” - mondta az ENSZ-főtitkár. A szeptember 7-éig tartó értekezlet 166 országból érkezett mintegy 6000 résztvevője (köztük Fidel Castro kubai, Joseph Kabila kongói, Jasszer Arafat palesztin vezető) egyperces néma csenddel emlékezett a csütörtökön elhunyt dél-afrikai emberi jogi harcosra, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) egykori vezetőjére, Govan Mbekire, aki az apartheid ideje alatt 23 évet töltött börtönben. Az elhunyt fia, Thabo Mbeki jelenlegi dél-afrikai elnök beszédében arról szólt, hogy jelenleg két „nemzet” él a világban: a fehér és a fekete. „Közös emberiességünk azt diktálja, hogy amiképpen felszólaltunk az apartheid rasszizmusa ellen, úgy most is fogjunk össze a rabszolgaság, a gyarmatosítás és a rasszizmus következményeinek legyőzésére, amely a mai napig a barna és fekete bőrű emberek milliárdjainak sorsát befolyásolja” - mondta Mbeki. Az értekezlet résztvevői közül az afrikai országok azzal a javaslattal álltak korábban elő, hogy a volt rabszolgatartó államok hivatalos bocsánatkéréssel kövessék meg az egykor érintett afrikai országokat. A nyugati országok azonban kitértek a követelés elől, hiszen az beláthatatlan jogi eljárásokat vonhatna maga után. Hasonlóan megosztja a résztvevőket a konferencia tervezett záródokumentumának Izrael politikáját érintő szakasza. Közös megegyezéssel annyit finomítottak a szövegen, hogy a cionizmust nem értékelik rasszizmusnak. A palesztin küldöttség tegnap beleegyezett, hogy a rasszizmus elleni ENSZ-konferencia zárónyilatkozatának végső szövegezésébe ne kerüljenek bele Izraelt bíráló, illetve a cionizmust elítélő kitételek. A hírt - amelyet a palesztin küldöttség még nem erősített meg - Jesse Jackson amerikai fekete polgárjogi aktivista jelentette be Jasszer Arafat palesztin vezetővel folytatott háromórás megbeszélése után. Jackson tegnap délután a sajtó munkatársainak egy kézzel írott, és Arafat aláírásával ellátott dokumentumot mutatott be, amelyben a palesztin vezető beleegyezik az Izraelt és a cionizmust élesen bíráló szövegrészletek törlésébe, valamint elismeri, hogy a holokauszt a XX. század legkegyetlenebb bűntette volt. A záródokumentum ominózus szövegtervezete miatt több állam, így például Kanada, az Egyesült Államok és természetesen Izrael nem képviseltette magát felső szintű küldöttséggel a durbani világértekezleten. A bejelentés után Jesse Jackson telefonon beszélt Colin Powell amerikai külügyminiszterrel, akinek beszámolt a fejleményről. A fekete tiszteletes ezután élesen bírálta a Bush-kormányzatot, amiért az küldöttsége élén nem a külügyminisztert delegálta a konferenciára, mondván: a Arafattal „egy rövid beszélgetéssel elintézte a vitát”. A konferencia megnyitója alatt Durban belvárosában mintegy 10 ezer ember - köztük civil szervezetek tagjai, föld nélküli feketék, valamint a palesztin ügyet támogató dél-afrikai muzulmánok csapata vonult fel táncolva, énekelve, „egy lehetséges jobb világot” követelve - úja az AFP. (MTI) (FoNet/Ap-telefotó) Jasszer Arafat és Kofi Annan a megnyitó előtt A macedón parlament megkezdte az alkotmányreform vitáját Többórás késéssel kezdődött az ülésszak a törvényhozás előtt tartott tömegtüntetés miatt (Folytatás az 1. oldalról) A parlament körüli megmozdulás miatt megbénult a forgalom a főváros, Szkopje központjában. A vörös-sárga nemzeti zászlót lobogtató tüntetők transzparensein a Reuters tudósítója szerint az amerikai és a NATO-erők távozását, valamint a kormány lemondását követelő feliratok álltak, s a felhevült tüntetők az alkotmány megváltoztatása és „az ország elalbánosítása” ellen tiltakozó jelszavakat skandáltak. Az épülethez rohamrendőröket vezényeltek, de beavatkozásra nem került sor. Borisz Trajkovszki államfő részt vett a parlamenti ülés megnyitásán, és a reformok támogatására szólította fel a képviselőket, védelmébe véve az albán nacionalista fegyveresekkel kötött megállapodást, amely a NATO és az Európai Unió közvetítésével született meg a hónap első felében. A polgárháborús válság rendezését célzó, nyugati közvetítéssel született béketerv értelmében az albán lázadók fegyvereinek már megkezdett beszolgáltatásával párhuzamosan - a macedón parlamentnek alkotmányos reformokat kellene megszavaznia, több jogot biztosítva az albán kisebbségnek. A tervek szerint az ország egyes térségeiben hivatalos nyelvvé válna az albán, s az érintett térségek rendőrségi létszámában megemelnék az albán nemzetiségűek részarányát PRISTINA. - Mintegy 140 macedóniai albán szakadár harcos ment át csütörtök délután óta macedón területről az ENSZ-igazgatás alatt álló Kosovóba - közölte tegnap délben Pristinában Andrea Agnelli ENSZ-szóvivő. Ez volt a legnagyobb távozó csoport azóta, hogy a NATO-csapatok hétfőnmegkezdték a macedóniai gerillák fegyvereinek begyűjtését. A szóban forgó másfélszáz albánnak érvényes macedón útlevele van, s eltérően azoktól az albán harcosoktól, akik a múlt héten keltek át a macedóniai harcok övezetéből az ENSZ-közigazgatás alatt álló területre, őket nem vették őrizetbe a NATO vezette kosovói békefenntartó erők, a KFOR katonái. A KFOR szóvivői szerint a Kosovóba távozó albán harcosok túlnyomórészt fegyvertelenül érkeznek, és ez annak a jele, hogy letettek a macedón kormány elleni fegyveres harc folytatásáról - írta tudósításában a Reuters. BÉCS, Macedónia külügyminisztere lehetségesnek tartja a fegyverek begyűjtését szolgáló NATO-misszió időtartamának meghosszabbítását, de az ENSZ-erők mandátumának megváltoztatását kizárja, s arra figyelmeztetett, hogy ha a támadások tovább tartanak, Macedónia élni fog törvényes jogával és védekezik. Ilinka Mitreva a Die Presse című bécsi lapban tegnap megjelent interjújában kifejezésre juttatta - amint csütörtökön már az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 55 tagállamának képviselői előtt is megtette, hogy a szervezettől a macedóniai misszió megerősítését, az Európai Uniótól nagyobb gazdasági támogatást kívánna, mégpedig „sürgősen, azonnal és politikai feltételek nélkül”. (MTI) TÖRÖK FOGLYOK ÉHSÉGSZTRÁJKJA Eddig harminckét halálos áldozat A hatóságok továbbra sem hajlandók tárgyalni a börtönreform ellen tiltakozókkal Harminckettőre nőtt a halálos áldozatok száma a törökországi éhségsztrájkolók sorában. Az akció résztvevői a börtönreform ellen tiltakoznak ilyen módon. A 42 éves török asszony, Hulya Simsek tegnap, 285 napos maga vállalta éhezés után halt meg Isztambulban. Az éhségsztrájkot több száz fogoly és néhány hozzátartozó még tavaly az év végén kezdte el a török kormányzat börtönreformja ellen. Ennek értelmében a rabokat a közösségi cellákból magánzárkákba helyezik át. Az elítéltek szerint ez elszigetelné egymástól az embereket, és kiszolgáltatottá tenné őket az őrök bántalmazásainak. A hatóságok azonban azzal érvelnek, hogy az új rendszer jobban megfelel az Európai Unió követelményeinek, valamint hogy az elkülönítés megnehezíti a börtönmaffia-hálózatok kialakulását. (Az EU azonban elvárásai között sorolja fel az emberi jogok kiszélesítését is Törökországban.) Az éhségsztrájkolók csupán cukros és sós vizet vesznek magukhoz, hogy minél hosszabbra nyújtsák életben maradásukat, és ezzel az ellenállást. A hatóságok nem hajlandók tárgyalni a tüntetőkkel, mert szerintük az akciót a börtön falain kívülről, mégpedig a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt és Front (DHKP-C) berkein belül szervezik. KÜLPOLITIKA 3 Európára eshetnek az elfogott rakéták? Amerikai szakértők figyelmeztetése a New Scientist brit tudományos szaklap legújabb számában Az amerikai városokra irányított és a George Bush elnök által javasolt rakétavédelmi rendszer által elfogott rakéták robbanótöltetei Európára zuhanhatnak - figyelmeztettek amerikai szakértők a New Scientist magazin legújabb számában. A brit tudományos szaklap által megszólaltatott amerikai kutatók, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) fizikusai emlékeztettek arra, hogy George Bush elnök rakétavédelmi terve egy olyan elhárító rendszer létrehozását célozza, amely percekkel indításuk után képes lenne elfogni az interkontinentális ballisztikus rakétákat (ICBM), vagyis akkor, amikor a gyorsító rakéta még ég. A támadó rakéták befogása közvetlenül az indítás utáni szakaszban sokkal könnyebb, mint a repülés során, mivel egy égő rakéta észlelése könnyebb, mint egy viszonylag hideg, magasan a légkör fölött száguldó robbanótöltetre való rárepülés - magyarázták a szakemberek. Ha azonban csak a gyorsító rakétát semmisítik meg, akkor a robbanótöltet esetleg továbbszáguldhat, és becsapódásának helyét az határozza meg, hogy a rakétát 4-6 perces égésének mely szakaszában semmisítették meg. Ezt nehezen lehet irányítani, emiatt a töltet az indítás helye és célzott város között bárhol becsapódhat - vélte Ted Pastol fizikus. Ez azt jelenti, hogy egy Észak-Koreából az Egyesült Államokra kilőtt nukleáris rakéta Alaszka vagy Kanada fölött felrobbanhat, egy Irakból indított rakéta töltete pedig Nagy-Britanniára vagy az európai kontinensre zuhanhat. A szakemberek elmondták, hogy az Egyesült Államok számos változatot fontolóra vesz a gyorsítás fázisában lévő rakéta elfogására. Az egyik lehetőség egy erőteljes, levegőből irányított lézer, amelyet egy átalakított Boeing-747-es repülőgépről indítanának. A lézersugár lyukat égetne az ICBM gyorsítójában, de nem lenne képes megsemmisíteni a robbanótöltetet, amely képes ellenállni a hatalmas hőnek, miközben visszatér a légkörbe. A töltetnek a gyorsítás szakaszában való megsemmisítéséhez a jelenleg fejlesztés alatt állónál nagyobb és sokkal jobban manőverezhető elfogórakétára lenne szükség. Egy olyanra, amelyet egyaránt lehet indítani szárazföldről vagy tengerről, és amely a töltetet veszi célba - vélik az amerikai kutatók. A tudósok véleménye megoszlik arról, hogy sikeresnek mondható-e egy olyan rakétavédelmi rendszer, amely elfogja ugyan a támadórakétát, de annak robbanótöltete irányíthatatlanná válhat. Richard Garwin, aki részt vett az amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében, úgy vélte, hogy így nagyobb az esély arra, hogy egy ilyen rakétatöltet kevésbé lakott területre esik és kevesebb embert öl meg, mint akkor, ha elérné a célba vett várost. A MIT kutatója is hasonlóan vélekedett, hozzátette azonban, hogy azok az emberek, akikre a töltet ráesik, nyilvánvalóan más véleménnyel lennének a kérdésről. (MTI)