Magyar Szó, 2001. december (58. évfolyam, 276-300. szám)
2001-12-01 / 276. szám
4 BELPOLITIKA GORAN VESIC Nem veszélyeztetik a biztonságot a hágai vizsgálatok Goran Vesic, a Demokrata Párt vezetőségének tagja tegnap úgy értékelte, hogy a hágai törvényszéknek a Nebojsa Pavkovic vezérezredes, a JK vezérkari főnöke és Sreten Lukic tábornok, a köztársasági közbiztonsági szolgálat főnöke ellen indított vizsgálata nem veszélyezteti Szerbia biztonságát. Vesic a sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, Hága bejelentése a Pavkovic és Lukic elleni vizsgálatra vonatkozóan „azt bizonyítja, nem igazak azok a híresztelések, hogy a hágai törvényszék a belügyminisztérium több mint 300 tagja ellen fog vádat emelni”. „Ez a bejelentés azt is bizonyítja, hogy a Szerbiai Belügyminisztérium tagjai nincsenek sem a nyilvános, sem a titkos hágai listákon. A szerbiai állami szervek Lukic tábornok és a többi aktív tiszt mögé fognak állni, megadnak nekik minden jogi és egyéb segítséget, hogy bebizonyítsák ártatlanságukat” - mondta Vesic, és meggyőződését fejezte ki, hogy a JK támogatni fogja Pavkovics tábornokot. Vesic szerint a hazai nyilvánosságnak meg kell szoknia, hogy a hágai törvényszék realitás, és hogy ki fogja vizsgálni a háborús bűncselekményeket. „Éppen ezért hazánknak teljes mértékben együtt kell működnie a hágai törvényszékkel. Mindennél világosabb, hogy azok, akik ellenzik ezt az együttműködést, az ország és a nép érdekei ellen cselekednek. (Beta) Az apokalipszis lovasai A Vajdasági Szocialisták Uniójának közleménye A Vajdasági Szocialisták Uniójának újvidéki bizottsága közleményében „a legerélyesebben tiltakozik, amiért az idén november 25-én a Svetozar Miletic Szerb Nemzeti Mozgalom kleronacionalista és szerbcentrikus eszméinek eufórikus kinyilvánítására visszaélt az újvidéki Szerb Nemzeti Színházzal, a többnemzetiségű Vajdaság egyik legrégibb és legtekintélyesebb művelődési intézményével. Ismét egybegyűlt sok ismert személy, a minden szerb egy államban eszme hirdetői, azok, akik az elmúlt években lelkesen támogatták a nemzeti kérdés megoldásának milosevici őrült, háborús opcióját. A belgrádi nacionalista-monarchista blokkot nyilvánvalóan nagyon nyugtalanítja az, hogy mind gyakrabban jutnak kifejezésre a Vajdaság tényleges autonómiájának visszaállításával kapcsolatos elképzelések, ezért az ellencsapás mellett döntött. Nemcsak arról van szó, hogy ez a gyülekezet üzeneteivel vészjóslóan emlékeztet a több mint egy évtizeddel ezelőtt Vajdaság-szerte tartott nagygyűlésekre, hanem arról is, hogy célja az autonómia ellen hangolni Vajdaság szerb lakosságának azt a részét, amely hatalomra juttatta Milosevicet, továbbá életre kelteni azt a politikát, amely az elmúlt 12 évben tönkretette a tartományt. Vajon az elmúlt évtizedben több százezer halottal és történelmünk legvéresebb polgárháborújával nem Fizettünk-e elég nagy árat a nacionalista eufóriáért, a mítoszok hajhászásáért és a primitív populizmusért? Vajon a decentralizáción és a nagyfokú önállóságon alapuló modern európai államok modellje helyett miért ajánlják a retrográd centralizmust? Vajon a XXI. század elején az európai demokratikus opciót, a polgári társadalmat, a republikanizmust és a világi államot, mindazt, amire a többnemzetiségű, fejlődőképes Vajdaság törekszik, felcseréljük a nacionalista kizárólagossággal, az Európaszerte kiélt meddő monarchizmussal, teokráciával? Létezik-e, hogy azok, akik demokráciát ígértek nekünk, meg azt, hogy bekapcsolódunk az európai folyamatokba, most ismét beterelnek bennünket a nacionalista aktokba, és a foglalkoztatás, a jó fizetések, az évi szabadságok és kellemes nyaralások helyett mítoszokat és ’mennyei Szerbiát’ kínálnak?” - áll a közleményben. Hármas gyilkosság Futakon Az újvidéki rendőrség letartóztatta a futaki Marijanac Dusánt (1962) azzal az alapos gyanúval, hogy többszörös gyilkosságot követett el. Az eddigi adatok szerint Marijanac Dusán november 29-én az esti órákban futaki családi házában több késszúrással megölte édesapját, Marijanac Dragonját (1938), feleségét, Marijanac Sanját (1966) és fiát, Marijanac Milant (1997), édesanyját, Marijanac Olgát (1937) pedig súlyosan megsebesítette. Amikor a rendőrség kiszállt a helyszínre, Dusán azzal fenyegetőzött, hogy megöli másik fiát, Milost (1992) is, akit túszul ejtett. Többórás tárgyalások után Dusán 23 óra tájban megadta magát a rendőrségnek. Előzőleg eldobta a kést, és szabadon engedte a kisfiút, akin több késszúrást ejtett. A rendőrség a szobában rátalált Dragonja, Sanja és Milan holttestére. A rendőrség vizsgálatot indított a bűncselekmény körülményeinek kivizsgálására. Egyébként Marijanac Dusán eddig már több erőszakos bűncselekményt és szabálysértést követett el, háromszor volt elítélve. Esélyek és lehetőségek Szerbia és Közép-Európa - A civilizációs különbségek befolyásolják-e az átalakulást? - Végel László író volt a vendége az újvidéki Társaskörnek Szerbia és Közép-Európa kérdése kapcsán számos vélemény hangzik el napjainkban is. Sokan úgy vélik, problémamentes kérdés, mások, hogy megoldhatatlan és ellentmondásos. A közelmúlt tapasztalatait szemügyre véve láthatjuk, mennyire bonyolult a térség helyzete. Bizonyos eltérés mutatkozik az európaitól. Történetileg is van erre magyarázat, mondta előadása elején Végel László, a Vajdasági Magyar Nyelvművelő Egyesület Társaskörének beszélőjén a minap Újvidéken a Forum ház kistermében. Mindent összevetve a fordulat utáni események azt mutatják: Szerbiának van esélye a felzárkózásra Közép-Európához. Az 1988/89-es történések, a berlini fal leomlása után lehetővé vált és felgyorsult Európa átalakulása. Hungtington, a helyzet jó ismerője tanulmányában is foglakozott a kérdéssel. Szerinte a katolikus Európa újragondolása is fokozódott. Egyben arra is figyelmeztet, hogy a 21. század konfliktusait nem a nemzeti, az etnikai viszályok határozzák meg, hanem a civilizációs konfliktusok. Ezeket jórészt a különböző vallások befolyásolják. Huntington tanulmányozása szerint abban a térségben, ahol a pravoszláv egyház dominál, vagyis többségben van, egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen mehet végbe a polgári átalakulás. Egyszerűen azért, mert a pravoszláv civilizáció erre képtelen. Tézisei nagy visszhangot váltottak ki a világban. Közép-európai viszonylatban viszont elgondolkodtató a megállapítása. Itt kialakultak bizonyos politikai, civilizációs határvonalak. A vizsgálódások folyamán önkéntelenül is felmerült a kérdés: miért oly nagy a különbség a katolikus és a protestáns civilizáció között? A feleletet a polgári megmozdulásokban kell keresni. Valójában az első polgárosodást a protestánsok jelentették Európában, és ennek volt kisugárzó ereje a katolikusokra. Míg a pravoszláv civilizáció inkább kollektivista, egységes, és ezen belül jönnek létre a populista mozgalmak. A civilizációs határok elemzésekor Huntington foglalkozott Vajdaság helyzetével is. Térképe szerint Vajdaság a katolikus civilizációs kultúrához tartozik, noha magán viseli az átmeneti jelleget. Emiatt megtörténhet, hogy kiegészítésre szorul a megállapítása. Etnotörténeti szempontból sem egyértelmű a besorolása, és nem is olyan egyszerű a megoldás. A közelmúlt tapasztalatai is ezt bizonyítják. Szerbia elfogadja ugyan Európának a gazdasági irányvételét, de a civilizációs, kulturális fejlődése továbbra is sajátos marad. Ezt vallják az új politikai körök is, és a jelenlegi átalakulási folyamat is ebbe az irányba mutat. Ezt legjobban Vojislav Kostunica köztársasági elnök hirdeti, de Zoran Dindic szerbiai miniszterelnök sincs távol tőle. Ebben jobban egyetért a két államfő, mint a napi politikában. Szerbia történelmi fejlődését részletezve, a tényekre alapozva mondta, hogy 1918-ban éles vita alakult ki Szerbia helyzete körül. Vagyis, hogy megoldást jelent-e számára Jugoszlávia? Végül is a szélsőséges nacionalista vonal, jórészt francia ráhatásra, vereséget szenvedett, de eszméjük mindig is megmaradt. Noha a kommunisták új elgondolása - nemcsak nemzetben gondolkodni - jelentős próbálkozásnak számított. De csak próbálkozás maradt. Végei szerint a titóizmus lényege az 1974-es alkotmányban mutatható ki a legjobban. Nem tudja viszont elfogadni a nagynemzeti elgondolásokkal kapcsolatos állításokat. Ez nem Slobodan Milosevic nevéhez fűződik, ő csak mozgósított egy hagyományt, amely mindig is jelen volt a szerb köztudatban, a politikában, így tudatosodhatott jórészt a közéletben is. Szerbiára nézve mindig is kihívást jelentett, hogy balkáni ország marad-e vagy felzárkózik Európához. Erre a mai napig nem adott határozott választ. Jugoszlávián belül dominálva, külpolitikai téren még fel tudta mutatni a változási készséget, de belpolitikai téren már sokkal problematikusabb volt, és mindig az a névleges modernizációs folyamat. Az esélyek ugyan adottak, de a komoly helyzetelemzések alapján a közeljövőben nagyobb változásokra nem kerülhet sor. Mindennapi életünkön, gondjainkon, aggályainkon átszűrve az átalakulás, a közeledés Európához még bonyolultabbnak tűnik - állapították meg a hozzászólók. Elgondolkodtató, hogy hogyan alakulhatott meg, és miért éppen Újvidéken tartotta meg közgyűlését a Svetozar Miletic Szerb Nemzeti Mozgalom? És miért nevezi az új mozgalom Vajdaságot a szerbségre nézve veszélyeztetett területnek, és mi a célja valójában? Ezekre a kérdésekre elsősorban a szerb értelmiségnek kellene válaszolnia. A szembenézés a múlttal és a jelennel egyaránt szükségszerű lenne. Megítélésük szerint kár, hogy néhány vajdasági párton - a Vajdasági Mozgalmon, a Vajdasági Szociáldemokrata Ligán, a Vajdasági Szocialisták Unióján - kívül más nem ítélte el a mozgalom soviniszta törekvéseit, a vajdasági szerb értelmiség pedig hallgat. S. T. G. Magyar Szó Mától TIR-konvenció Jugoszlávia mától kezdve alkalmazni fogja a TIR-konvenciót, amely lehetővé teszi az áruszállítást vámellenőrzés és a teherkocsi felnyitása nélkül. Vladan Begovic, a Szövetségi Vámhivatal igazgatója a belgrádi sajtóértekezleten elmondta, hogy a nemzetközi tranzit vámrendszer, a TIR megkönnyíti és leegyszerűsíti a szállítást. E kedvezmény csak Szerbiára fog vonatkozni, Crna Gora és Kosovo nincsenek bekapcsolva ebbe a műveletbe. Begovic meggyőződése szerint Jugoszlávia hamarosan jelentős tranzit ország lesz, mert a legjobb összekötő kapocs Nyugat-Európa és a Közel-Kelet között. Hangsúlyozta, jelentős bevételre teszünk szert az úthasználati díjakból és a szolgáltatásokból. Elmondta, hogy Törökország mintegy 100 000 tranzit engedély kérelmét jelentette be a Jugoszláv Gazdasági Kamarában. A szomszédos országok a nemzetközi szállítmányozóknak, amelyek jelentős része a jugoszláv utakat fogja igénybe venni, évente mintegy 800 000 TIR-engedélyt adnak ki. (Beta) A NAPJAINK HORDALÉKA Baklövés z utóbbi napokban elhangzott kijelentések alighanem devalválnak minden eddigi erőfeszítést, amit a hágai nemzetközi törvényszékkel való nemzetközileg vállalt kötelezettség teljesítése terén eddig tettünk, mert nem elég csak szajkózni legfelsőbb szinten az együttműdésre való hajlandóságot, emlegetni, hogy hamarosan megszületik a törvény, ha közben ugyanonnan elhangzanak olyasmik, amik szinte a milosevici időket vetítik elénk. Arról nem is szólva, mennyire meddő dolog a mostani terrorizmus elleni ádáz harcra való hivatkozással a szőnyeg alá söpörni a korábban elkövetett bűncselekményeket. Államelnökünk nyilatkozataival, miszerint a hágai bírósággal való együttműködés túldimenzionált, most behatóbban nem foglalkozunk, hiszen nincs benne semmi új, valójában folytatása tavaly októberi mondásának, miszerint kisebb gondja is nagyobb Hágánál. Ami pedig a Jugoszláv Katonaság titkos dossziéiba való betekintés erélyes elutasítását illeti, az különben is utólagos magyarázatra, pontosításra szorult... Az a kijelentése viszont már eléggé elgondolkodtató, hogy az ország stabilitását veszélyzteti a hágai bíróság szándéka, miszerint vizsgálatot indít egyes magas rangú jugoszláv katona- és rendőrtisztek ellen. Ugyanakkor emlékszünk még, a vörössapkások zendülését, amely rettegéssel töltötte el a lakosságot, egyáltán nem tartotta veszélyesnek az ország biztonságára nézve. Elképesztőbb azonban a szerbiai belügyminiszter minapi nyilatkozata, ő ugyanis a háborús bűncselekmények leleplezésében eddig élen járt, de most félmunkánál megrekedt. Szemrebbenés nélkül kijelentette, hogy a rendőrség egyetlen tagja sem követett el semmilyen bűncselekményt Kosovóban, s amíg ő a belügyi tárca vezetője, egyetlen rendőrt sem szolgáltat ki a hágai törvényszéknek. Döntése végleges, ha a kormány másképp ítéli meg a dolgot, másik belügyminiszter után nézhet. Mondhatni, megkapó, hogy egy fölöttes látatlanból ennyire védelmezi beosztottjait. S való igaz, hogy nem lehet senkit sem bizonyítékok híján még vádolni sem, nemhogy bűnösnek nyilvánítani, de ugyanúgy a legnagyobb felelőtlenség a gyanú árnyékát is elhárítani a rendőrség „minden egyes” tagjáról, amikor tudjuk, mi történt Kosovóban. Nem láthat valamennyinek a lelkébe. Ráadásul ő maga leplezte le a holttestekkel megrakott hűtőkocsikat, tömegsírokat, nem is akárhol. A legnagyobb vakmerőség tűzbe tenni a kezét minden egyes rendőrért, még mielőtt a teljes kivizsgálás nem történik meg, s ki nem derül, hogy a Reporter által közölt famózus listáról valójában ki a tettes, ki a tanú, ki az ártatlan. Mert akárhogy nézzük is, valakik mégiscsak kiadták a parancsot a tömegmészárlásokra, valakik azokat végrehajtották, valakik elszállították a tetemeket, valakik megásták a tömegsírokat és beletemették a hullákat stb. stb. Hacsak nem a Marsról pottyant zöld emberkék voltak a gazok, mert ha jól belegondolunk, a bombázás idején a rendkívüli állapot körülményei között kiszáguldhatott más, ha nem ők, keresztül-kasul az országban, hullákkal tömött hűtőkocsikkal. Ilyen kijelentés után alighanem még inkább vérszemet kapnak a „vámpírok”, akik egyes tévécsatornákon váltig azt állítják, hogy semmi sem igaz a hűtőkocsi- és tömegsírsztoriból, az egész a szerbiai belügyminiszternek és társainak az agyszüleménye. Dusan Mihajlovic nyilatkozata - amit ugyan érthetővé tesznek, de semmiképpen sem igazolnak a belső viszonyok, a rendőrségben uralkodó állapotok - elmismásolja az eddig elért eredményeket, hátraveti a Hágával való együttműködést, ennek pedig végül is az ország látja a kárát, s mi, polgárok isszuk meg a levét. A nemzetközi közösség ugyanis előbb-utóbb megelégeli a huzavonát. Ha újra kutyaszorítóba kerülünk, derül csak ki, hogy mekkora baklövés volt ilyen önblamáló, meggondolatlan kijelentést tenni, hiszen nagyobb bajt szül, mint amekkorát a nyilatkozattevő megelőzni szándékozott vele. G SERER Lenke 2001. december 1., szombat Medverezervátum a Fruska gorában Az újvidéki Árka nem kormányzati szervezet azt tervezi, hogy a Fruska gorában a Szerbiában ritka fajtának számító medvék számára menhelyet létesít - erről tájékoztatott tegnap Srda Popovic, a szerbiai kormányfő környezetvédelmi kérdésekkel megbízott tanácsadója. Popovic az újvidéki sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy Szerbiában mindössze 32 medve él a szabadban, a többiek „teljesen elfogadhatatlan feltételek között élnek” a romáknál, akik medvetáncoltatásra használják őket. Az Árka szervezet a menhelyet a Fruska gorán kívánja létrehozni. Popovic elmondta azt is, hogy a medvéket rendőrök segítségével elvették azoktól, akik nem bántak velük jól. A medvéket megfelelő ellátásban részesítették, majd a Fruska gorán mintegy 20 hektárnyi természetes közegbe helyezik őket. „Beocsin közelében egy nagy menhely van a medvék számára, és lassan javul az állapotuk, ugyanis szörnyű állapotban kerültek oda. Az élelmezést külföldi szponzorok biztosítják. Ha rendbejönnek, nem engedhetjük őket ki a természetbe, mert ott nem tudnak megélni, rezervátumot kell fenntartani a számukra. Megfelelő őrszolgálat mellett a békés medvék a Fruska gora Nemzeti Park attrakciói lennének” - mondta Popovic. (Beta) Itt-ott még mindig látni medvetáncoltatást