Magyar Szó, 2002. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2002-02-22 / 43. szám
2002. február 22., péntek A gonosz bűvöletében Peter Handke osztrák író csodálja Milosevicet lobodan Milosevic volt államfő „ragyogó módon” mutatta be, mi történt tulajdonképpen Jugoszláviában - nyilatkozta a Junge Welt című német újság tegnapi számában megjelent interjú keretében Peter Handke osztrák író, aki néhány éve, a boszniai háború hevében már föltűnést keltett szerbbarátságával. „Lenyűgözött a beszéde, szavai csodálatosak voltak!” - áradozik most. Szilárd meggyőződése, hogy a Nyugaton elterjedt vélemény a „hazugságok konstrukcióján” alapul, amellyel a politikusok és a média a szerbeket agresszív, nacionalista népnek igyekeznek feltüntetni. Handke büszke különutas véleményére, és azt vallja: ha az ember egyszer átlát a dolgokon és megérti, mi is történt tulajdonképpen, akkor nem tud szabadulni a témától. Ezért elutazott Hágába, hogy a helyszínen szívja magába rajongása tárgyának szavait. Az író felfedezte azt is, hogy a régi Jugoszláviát a nyugati kormányok közreműködésével verték szét. A többi utódállam fejleményei, a Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Kosovóban erősödő nacionalista mozgalmak késztették a szerbeket reagálásra, és „a többiektől eltérően a szerbek sosem folytattak támadó jellegű háborút más ország ellen”. A Szerbiában annak idején nagy pompával körbehordott író - francia filozófusokhoz, orosz szélsőségesekhez és más „jó barátokhoz” hasonlóan megrögzött „látó”, és a véleményét körömszakadtáig védi. „Csak egy kis példát említenék a bosznia-hercegovinai háborúból: a szerb csapatok két nap alatt be tudták volna venni Szarajevót. Ehelyett azonban csak bekerítették a várost, időnként kilőttek egy-két golyót és vártak. Saját területüket akarták csupán biztosítani, ez volt az egyetlen céljuk” - mondja Handke. Aki nem érti, miért nem értik ezt meg végre mások is. „Tulajdonképpen minden embernek és minden országnak a szerbeket és Milosevicet kellene támogatnia” - fejezi be védőbeszédét, amely már tegnap élénk reagálást váltott ki. A bécsi Der Standard olvasói kommentárjai között szarajevóiak is jelentkeztek, de érdekes mód nem ők a legkeményebb bírálói, inkább emlékeztetni igyekeznek az írót a megszállás két és fél éve alatt átélt dolgaikra. Ha elkerülték volna a figyelmét. Az osztrákok - ők ismerik jobban - azt vetik a szemére, hogy miután a könyvei már nem kelendőek, így próbál ismét hírnevet szerezni vagy legalábbis visszatérni a reflektorfénybe. És hogy mindez lehetséges, annak a hágai törvényszék eljárása az oka. Ahogyan a belgrádi Danas is kommentárjában leszögezi, a per a volt Jugoszlávia funkcionálásával és széthullásával kapcsolatos események részletes tálalásával nehézkessé és túl dagályossá válik. Minden balkáni törzs sajátságos módon tolmácsolja a történelmet, saját nemzeti jogait, mind áldozatnak tartja magát, noha a történelem valamely időszakában kétségtelenül tettes is volt - emlékeztet a Danas. „Hazudott tehát Milosevic is, Bakalli is, ami a biztos, az nemzeteik tragédiája, amelyek évszázadokon át egymás mellett éltek, de távol a jószomszédságtól és demokráciától, a dominanciában váltakoztak. Jórészt annak köszönhetően, hogy olyan vezéreik voltak, mint a hágai tárgyalóteremben szereplők.” A per azonban a politika, a történelem és a nemzeti romantika talajáról áttér a büntetőjogra, ahol a tanúvallomások és bizonyítékok súlya lesz a döntő. Az pedig, hogy az irodalmárokat miért vonzzák a gonoszok, más téma. PÁLICS Márta : Meghívás Csiangnak Bush amerikai elnök a tömegpusztító fegyverek elterjedéséről és a terrorizmus jelentette veszélyről tárgyalt pekingi látogatásán a kínai elnökkel George Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke tegnap reggel megbeszéléseket folytatott Pekingben a Kínai Népköztársaság elnökével, Csiang Cöminnel a tömegpusztító fegyverek eltévedéséről, a terrorizmus jelentette veszélyről és Kínának az ázsiai térség békéje biztosításában betöltendő szerepéről. A látványos üdvözlési ceremóniát követően a két nagyhatalom vezetője a Tienanmen térnél lévő Országos Népi Gyűlés (a parlament) keleti társalgójába vonult a tárgyalásokhoz, napra pontosan 30 évvel Richard Nixon egykori amerikai elnöknek a hidegháborús ellenségeskedés végét jelző pekingi látogatása után. A tegnapi tárgyaláson mindkét államfő leszögezte: bár bizonyos kérdésekben továbbra sem értenek egyet, ez nem vet árnyékot a terrorizmus elleni harcban kifejtett együttműködésükre, amely - reményeik szerint - más területeken is kapcsolataik javulásához fog vezetni. A tárgyalások egyik központi témája a rakétatechnológia és egyes fejlett fegyverek exportjának korlátozására vonatkozó amerikai követelés volt. Bush elnök a tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten is felszólította kínai partnereit, hogy határozottan lépjenek fel az ilyen jellegű technológiatranszfer ellen. (Washington azzal vádolja Kínát, hogy ilyen fegyvereket és technológiákat ad el Észak-Koreába és Iránba, márpedig mindkét országot Bush a „gonosz tengelyéhez” sorolja.) Bush felvetette az amerikai rakétavédelmi rendszer tervét, amelyet Kína továbbra is ellenez. Az amerikai elnök - aki nem válaszolt, hogy a rakétapajzs védelme ki fog-e terjedni a Kína által legnagyobb problémának tekintett Tajvanra - megismételte, hogy Washington kitart Tajvannal kapcsolatos eddigi politikája mellett (azaz csak egy Kínát ismer el). Ugyanakkor leszögezte, hogy amerikai álláspont szerint a kínai lakosságnak szabadon kell megválasztania, miként akar élni, dolgozni. Egyben jelezte, hogy amerikai részről készek találkozni az észak-koreai kormányzat illetékeseivel, s Kínát kérte meg ezen üzenet tolmácsolására. Bush elnök egyébként meghívta a kínai államfőt az Egyesült Államokba. Csiang az októberre szóló meghívást elfogadta. Szintén ellátogat az Egyesült Államokba Csiang Cö-min valószínű utódja, Hu Csin-tao alelnök. George W. Bush amerikai elnök kínai látogatását követően az orosz légtéren keresztül tért haza az Egyesült Államokba, miután Moszkva első ízben adott átrepülési engedélyt az elnöki gép számára. (MTI) (Beta/AP-fotó) George W. Bush és Csiang Cö-min MacyarSzó KÜLPOLITIKA 3 Új szakaszban a tárgyalások a föderáció jogos erői Javier Solana belgrádi megbeszélései a köztársasági és szövetségi tisztségviselőkkel Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatai egyaránt szem előtt tartják Szerbia és Crna Gora érdekeit (Folytatás az 1. oldalról) Egyes ellenzéki podgoricai lapokban tegnap olyan címek jelentek meg, hogy Dukanovic még aznap „igent” vagy „nemet” mond az EU javaslatára. Más médiumok arról tájékoztattak, hogy Solana minden kompromisszumra hajlandó, csakhogy megkönnyítse a megoldás felkutatását. BOR. Zoran Dindic tegnap kijelentette, hogy várakozásai szerint az EU főképviselője ismerteti a montenegrói vezetőség álláspontját a jugoszláv föderáció jövőjét illetően. „Várakozásaim szerint ezek az álláspontok nyitottak lesznek a jelenlegi föderációs viszonyok megreformálására, utána pedig elkészíthetjük az arra vonatkozó tervet, hogyan közelítsük meg ezt a reformot, hogy az elkövetkező egy-két hónap során elkészítsük a megreformált közös állam koncepcióját” - mondta a szerb kormányfő. Dindic kijelentette, hogy a sikeres előzetes tárgyalások után szövetségi parlamenti választásokat kellene kiírni a JSZK-ban, a választásokat már ősszel meg lehetne szervezni, és ezzel megoldódna a jelenlegi krízis. STRASBOURG: Az Európa Tanács miniszteri bizottsága tegnap Strasbourgban támogatta Javier Solanának, az EU főképviselőjének Szerbia és Crna Gora viszonyainak rendezésére irányuló javaslatát, hangsúlyozva, hogy „ez nyújtja a legjobb lehetőséget közös és gyors bekapcsolódásukhoz a demokratikus Európa struktúráiba, kezdve az Európa Tanáccsal”. Solana munkatársai kijelentették, hogy „létezik egy meghatározott kedvező kibontakozás”, de még Belgrádban konkrétan tisztázni kell egyes politikai kérdéseket és a berendezkedés minden mechanizmusát az új államban, amelyet Szerbia és Crna Gora uniójának nevezhetnének. Más szavakkal, átrendezett szövetségi állam, vagyis minimális, de teljesen funkcionális föderáció. Az Európa Tanács miniszteri bizottsága hangsúlyozta, „meggyőződésük, hogy Javier Solana javaslata teljesen összhangban áll Szerbia és Crna Gora érdekeivel”, és újfent támogatásáról biztosította „a demokratikus Crna Gorát a demokratikus Jugoszlávia keretein belül”. Solanának tegnap Belgrádban „párbeszéd keretében a föderáció jövőjéről kellett beszélnie”. Jól értesült brüsszeli források szerint Podgoricának és Belgrádnak azt ajánlják, hogy az új szövetségi államban csak azokat a szövetségi minisztériumokat tartsák meg, amelyeket Szerbia és Crna Gora is célszerűnek tart - mint például a külügyminisztérium, védelmi minisztérium, gazdasági minisztérium és pénzügyi politika, esetleg az emberi jogokra és kisebbségi jogokra vonatkozókat. A föderáció székhelyei Belgrádban és Podgoricában lennének, a minisztériumok és más szövetségi intézmények szintén mindkét városban lennének. Mindkét köztársaságnak az új szövetségi államban lenne saját külföldi képviselete, amikor valamilyen speciális érdekről van szó, ez pedig olyan modell, amelyet más szövetségi államok is alkalmaznak. Végül a legérzékenyebb politikai kérdés Crna Gorában, a függetlenségről szóló referendum, amit - ha nem is mondják ki konkrétan - elhalasztanának öt évre. Addig, az EU bőkezű politikájának köszönhetően, az új szövetségi államnak már be kellene kapcsolódnia az európai integrációba a stabilizáció és az asszociáció folyamatán keresztül, amit jókora gazdasági-pénzügyi segély követne az EU részéről, eurómilliárdokban mérve. A szerb—montenegrói gazdaság újraéledése, a kereskedelem életre kelése, az életszínvonal növekedése és a külföldi befektetések után - vélik az EU-ban - lesznek majd nyilvánvalóak a föderáció megőrzésének előnyei, mint a legjobb, leggyorsabb és leghasznosabb módja Szerbia és Crna Gora EU-hoz való csatlakozásának. (Beta) AZ ÚJVIDÉKI DUNA-SZAKASZ MEGTISZTÍTÁSA Belga—holland—jugoszláv konzorcium végzi a Zezelj-híd romeltakarítását Szerződés aláírása a Duna Bizottság budapesti székhelyén (Folytatás az 1. oldalról) Alek Mirovanov, aki a jugoszláv cégben a Zezelj-híd romeltakarításának programfelelőse, közölte: a három cég egyenrangú partnerként vesz részt a közös vállalkozásban, de a speciális gépszállítások kivételével a munkákat igyekeznek helyi munkaerővel megoldani. Elhangzott, hogy mintegy 30 ezer tonna hídtörmeléket kell a folyamban megmozgatni, s ennek nagy részét abba a 25 méter mély gödörbe igyekeznek temetni, amelyet a híd zuhanásával a folyómederbe vájt. Az újvidéki Duna-szakasz megtisztítására kiírt összesen öt pályázat közül kettőt - a folyómederben maradt bombák eltávolítására és a Szabadság híd romeltakarítására jugoszláv cégek nyerték. A Péterváradi híd pályázatának elbírálása a végső szakaszban van, hamarosan kihirdetik a nyertest. Az ötödik tenderre, amely a folyómeder helyreállítását célozza, az első négy program végrehajtása után lehet pályázni. Az újvidéki munkálatokra összesen 26 millió eurót szán a Duna Bizottság, amelynek 85 százalékát az Európai Bizottság fedezi, egy további részt a Duna Bizottság tagjai, illetve külső donátorok. Ugyanakkor a teljes összeg még nem áll rendelkezésre. Jelenleg személyszállító hajók nem haladhatnak át Újvidéken, a fehérhajók előtt hetente kétszer, majd március 15-étől háromszor nyílik meg az újvidéki pontonhíd. (MTI) MEKKAI ZARÁNDOKLAT Kétmillióan az Arafát-hegyen A világ minden részéből érkezett mintegy kétmillió muzulmán kerekedett fel tegnap a szaúd-arábiai Mínavölgyből, hogy néhány kilométeres gyaloglás után megmássza a Mekka közelében fekvő Arafát-hegyet. A 70 méter magas hegy megmászása a zarándoklat, a hádzs csúcspontja, ahol az iszlám szerint az Istenhez fohászkodó hívő megszabadul bűneitől, és kegyelmet nyer, ezért az utolsó ítélet napjára várakozás jelképe. A hozzávetőlegesen kétmillió hívő közül 1,32 millió külföldről érkezett. A zarándokok napnyugtáig maradtak az Arafáton, ahol az iszlám vallást megalapító Mohamed próféta 14 évszázaddal ezelőtt elmondta utolsó szentbeszédét. Ezután visszatértek a Mína-völgybe, hogy állatáldozatot mutassanak be. Az áldozatünnepet, az íd al-adhát annak emlékére tartják meg, hogy Ábrahám, bizonyítva hitének szilárdságát, kész lett Isten parancsára feláldozni fiát - amit végül Isten nem engedett. Az áldozat bemutatása után további három napot töltenek a völgyben, hogy megkövezzék a sátánt jelképező kőoszlopot. A muzulmán hagyomány szerint az ördög háromszor jelent meg ezen a helyen, először Ábrahámot, majd feleségét, végül pedig fiát kísértette meg, ők azonban minden alkalommal hét kavicsot dobtak a sátánra, így fejezve ki megvetésüket. (MTI) Zarándokok az Arafát-hegyen (Beta/AP-fotó) A szerb fegyveres erők kegyetlenkedéseinek felidézése Kosovói albánok tanúvallomásaival folytatódott tegnap a hágai törvényszéken a Milosevic-per (Folytatás az 1. oldalról) A lakosság egy közeli településre menekült, de ott sem volt maradásuk, mert a szerbek már másnap reggel körbezárták őket, majd megparancsolták nekik, hogy induljanak el Albánia felé. A menekültek közben több mint 20 ezer fősre duzzadt tömegét végül egy faluban gyűjtötték össze, ahol egy részük megpróbálta lefizetni a szerbeket a további pusztítások elkerülése érdekében - idézte fel a történteket az albán tanú. A múlt héten kezdődött perben az ügyészség csak a kosovói konfliktussal kapcsolatban mintegy 90 tanút kíván meghallgatni. Az erre vonatkozó vádirat szerint 1999 januárja és júniusa között a szerb fegyveres erők terrorhadjáratot folytattak a tartomány albán lakossága ellen, amelynek csaknem egyharmadát, mintegy 800 ezer embert űztek el otthonából, és több mint 500 albán lett a szerb erők által elkövetett tömeggyilkosságok áldozata. (MTI)