Magyar Szó, 2002. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2002-02-22 / 43. szám

2002. február 22., péntek A gonosz bűvöletében Peter Handke osztrák író csodálja Milosevicet­ lobodan Milosevic volt államfő „ragyogó módon” mutatta be, mi történt tulajdonképpen Jugoszláviában - nyilatkozta a Junge Welt című német újság tegnapi számában megjelent interjú keretében Peter Handke osztrák író, aki néhány éve, a boszniai háború hevében már föltűnést keltett szerbbarátságával. „Lenyűgözött a beszéde, szavai csodálatosak voltak!” - ára­dozik most. Szilárd meggyőződése, hogy a Nyugaton elterjedt vélemény a „hazugsá­gok konstrukcióján” alapul, amellyel a politikusok és a média a szerbeket ag­resszív, nacionalista népnek igyekeznek feltüntetni. Handke büszke különu­­tas véleményére, és azt vallja: ha az ember egyszer átlát a dolgokon és megér­ti, mi is történt tulajdonképpen, akkor nem tud szabadulni a témától. Ezért elutazott Hágába, hogy a helyszínen szívja magába rajongása tárgyának sza­vait. Az író felfedezte azt is, hogy a régi Jugoszláviát a nyugati kormányok köz­reműködésével verték szét. A többi utódállam fejleményei, a Horvátország­ban, Bosznia-Hercegovinában és Kosovóban erősödő nacionalista mozgal­mak késztették a szerbeket reagálásra, és „a többiektől eltérően a szerbek so­sem folytattak támadó jellegű háborút más ország ellen”. A Szerbiában annak idején nagy pompával körbehordott író - francia fi­lozófusokhoz, orosz szélsőségesekhez és más „jó barátokhoz” hasonlóan­­ megrögzött „látó”, és a véleményét körömszakadtáig védi. „Csak egy kis pél­dát említenék a bosznia-hercegovinai háborúból: a szerb csapatok két nap alatt be tudták volna venni Szarajevót. Ehelyett azonban csak bekerítették a várost, időnként kilőttek egy-két golyót és vártak. Saját területüket akarták csupán biztosítani, ez volt az egyetlen céljuk” - mondja Handke. Aki nem érti, miért nem értik ezt meg végre mások is. „Tulajdonképpen minden em­bernek és minden országnak a szerbeket és Milosevicet kellene támogatnia” - fejezi be védőbeszédét, amely már tegnap élénk reagálást váltott ki. A bé­csi Der Standard olvasói kommentárjai között szarajevóiak is jelentkeztek, de érdekes mód nem ők a legkeményebb bírálói, inkább emlékeztetni igyekez­nek az írót a megszállás két és fél éve alatt átélt dolgaikra. Ha elkerülték vol­na a figyelmét. Az osztrákok - ők ismerik jobban - azt vetik a szemére, hogy miután a könyvei már nem kelendőek, így próbál ismét hírnevet szerezni vagy legalábbis visszatérni a reflektorfénybe. És hogy mindez lehetséges, annak a hágai törvényszék eljárása az oka. Ahogyan a belgrádi Danas is kommentárjában leszögezi, a per a volt Jugo­szlávia funkcionálásával és széthullásával kapcsolatos események részletes tá­lalásával nehézkessé és túl dagályossá válik. Minden balkáni törzs sajátságos módon tolmácsolja a történelmet, saját nemzeti jogait, mind áldozatnak tart­ja magát, noha a történelem valamely időszakában kétségtelenül tettes is volt - emlékeztet a Danas. „Hazudott tehát Milosevic is, Bakalli is, ami a biztos, az nemzeteik tragédiája, amelyek évszázadokon át egymás mellett éltek, de távol a jószomszédságtól és demokráciától, a dominanciában váltakoztak. Jó­részt annak köszönhetően, hogy olyan vezéreik voltak, mint a hágai tárgyaló­teremben szereplők.” A per azonban a politika, a történelem és a nemzeti romantika talajáról áttér a büntetőjogra, ahol a tanúvallomások és bizonyítékok súlya lesz a dön­tő. Az pedig, hogy az irodalmárokat miért vonzzák a gonoszok, más téma. PÁLICS Márta : Meghívás Csiangnak Bush amerikai elnök a tömegpusztító fegyverek elterjedéséről és a terrorizmus jelentette veszélyről tárgyalt pekingi látogatásán a kínai elnökkel George Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke tegnap reggel megbe­széléseket folytatott Pekingben a Kínai Népköztársaság elnökével, Csiang Cö­­minnel a tömegpusztító fegyverek el­tévedéséről, a terrorizmus jelentette veszélyről és Kínának az ázsiai térség békéje biztosításában betöltendő sze­repéről. A látványos üdvözlési ceremóniát követően a két nagyhatalom vezetője a Tienanmen térnél lévő Országos Népi Gyűlés (a parlament) keleti társalgójá­ba vonult a tárgyalásokhoz, napra pon­tosan 30 évvel Richard Nixon egykori amerikai elnöknek a hidegháborús el­lenségeskedés végét jelző pekingi láto­gatása után. A tegnapi tárgyaláson mindkét ál­lamfő leszögezte: bár bizonyos kérdé­sekben továbbra sem értenek egyet, ez nem vet árnyékot a terrorizmus elleni harcban kifejtett együttműködésükre, amely - reményeik szerint - más terü­leteken is kapcsolataik javulásához fog vezetni. A tárgyalások egyik központi témája a rakétatechnológia és egyes fejlett fegy­verek exportjának korlátozására vonat­kozó amerikai követelés volt. Bush el­nök a tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten is felszólította kí­nai partnereit, hogy határozottan lépjenek fel az ilyen jellegű tech­nológiatranszfer ellen. (Washing­ton azzal vádolja Kínát, hogy ilyen fegyvereket és technológiákat ad el Észak-Koreába és Iránba, már­pedig mindkét országot Bush a „gonosz tengelyéhez” sorolja.) Bush felvetette az amerikai ra­kétavédelmi rendszer tervét, ame­lyet Kína továbbra is ellenez. Az amerikai elnök - aki nem vála­szolt, hogy a rakétapajzs védelme ki fog-e terjedni a Kína által leg­nagyobb problémának tekintett Tajvanra - megismételte, hogy Washington kitart Tajvannal kap­csolatos eddigi politikája mellett (azaz csak egy Kínát ismer el). Ugyanakkor leszögezte, hogy amerikai álláspont szerint a kínai lakosságnak szabadon kell megvá­lasztania, miként akar élni, dol­gozni. Egyben jelezte, hogy ame­rikai részről készek találkozni az észak-koreai kormányzat illetéke­seivel, s Kínát kérte meg ezen üzenet tolmácsolására. Bush elnök egyébként meghívta a kínai államfőt az Egyesült Államokba. Csiang az októberre szóló meghívást elfogadta. Szintén ellátogat az Egyesült Államokba Csiang Cö-min valószínű utódja, Hu Csin-tao alelnök. George W. Bush amerikai elnök kí­nai látogatását követően az orosz légté­ren keresztül tért haza az Egyesült Álla­mokba, miután Moszkva első ízben adott átrepülési engedélyt az elnöki gép számára. (MTI) (Beta/AP-fotó) George W. Bush és Csiang Cö-min MacyarSzó KÜLPOLITIKA 3 Új szakaszban a tárgyalások a föderáció jogos erői Javier Solana belgrádi megbeszélései a köztársasági és szövetségi tisztségviselőkkel­­ Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatai egyaránt szem előtt tartják Szerbia és Crna Gora érdekeit (Folytatás az 1. oldalról) Egyes ellenzéki podgoricai lapok­ban tegnap olyan címek jelentek meg, hogy Dukanovic még aznap „igent” vagy „nemet” mond az EU javaslatára. Más médiumok arról tájékoztattak, hogy Solana minden kompromisszum­ra hajlandó, csakhogy megkönnyítse a megoldás felkutatását. BOR.­­ Zoran Dindic tegnap kije­lentette, hogy várakozásai szerint az EU főképviselője ismerteti a monte­negrói vezetőség álláspontját a jugo­szláv föderáció jövőjét illetően. „Vára­kozásaim szerint ezek az álláspontok nyitottak lesznek a jelenlegi föderációs viszonyok megreformálására, utána pe­dig elkészíthetjük az arra vonatkozó tervet, hogyan közelítsük meg ezt a re­formot, hogy az elkövetkező egy-két hónap során elkészítsük a megrefor­mált közös állam koncepcióját” - mondta a szerb kormányfő. Dindic kijelentette, hogy a sikeres előzetes tárgyalások után szövetségi parlamenti választásokat kellene kiírni a JSZK-ban, a választásokat már ősszel meg lehetne szervezni, és ezzel megol­dódna a jelenlegi krízis. STRASBOURG:­­ Az Európa Ta­nács miniszteri bizottsága tegnap Stras­­bourgban támogatta Javier Solanának, az EU főképviselőjének Szerbia és Crna Gora viszonyainak rendezésére irányuló javaslatát, hangsúlyozva, hogy „ez nyújtja a legjobb lehetőséget közös és gyors bekapcsolódásukhoz a demok­ratikus Európa struktúráiba, kezdve az Európa Tanáccsal”. Solana munkatársai kijelentették, hogy „létezik egy meghatározott ked­vező kibontakozás”, de még Belgrád­­ban konkrétan tisztázni kell egyes poli­tikai kérdéseket és a berendezkedés minden mechanizmusát az új állam­ban, amelyet Szerbia és Crna Gora uni­ójának nevezhetnének. Más szavakkal, átrendezett szövetségi állam, vagyis mi­nimális, de teljesen funkcionális föde­ráció. Az Európa Tanács miniszteri bizott­sága hangsúlyozta, „meggyőződésük, hogy Javier Solana javaslata teljesen összhangban áll Szerbia és Crna Gora érdekeivel”, és újfent támogatásáról biztosította „a demokratikus Crna Go­rát a demokratikus Jugoszlávia kerete­in belül”. Solanának tegnap Belgrádban „pár­beszéd keretében a föderáció jövőjéről kellett beszélnie”. Jól értesült brüsszeli források sze­rint Podgoricának és Belgrádnak azt ajánlják, hogy az új szövetségi állam­ban csak azokat a szövetségi minisztéri­umokat tartsák meg, amelyeket Szer­bia és Crna Gora is célszerűnek tart - mint például a külügyminisztérium, védelmi minisztérium, gazdasági mi­nisztérium és pénzügyi politika, eset­leg az emberi jogokra és kisebbségi jo­gokra vonatkozókat. A föderáció szék­helyei Belgrádban és Podgoricában lennének, a minisztériumok és más szövetségi intézmények szintén mind­két városban lennének. Mindkét köztársaságnak az új szö­vetségi államban lenne saját külföldi képviselete, amikor valamilyen speciá­lis érdekről van szó, ez pedig olyan mo­dell, amelyet más szövetségi államok is alkalmaznak. Végül a legérzékenyebb politikai kérdés Crna Gorában, a függetlenség­ről szóló referendum, amit - ha nem is mondják ki konkrétan - elhalasztaná­­nak öt évre. Addig, az EU bőkezű poli­tikájának köszönhetően, az új szövetsé­gi államnak már be kellene kapcsolód­nia az európai integrációba a stabilizá­ció és az asszociáció folyamatán keresz­tül, amit jókora gazdasági-pénzügyi se­gély követne az EU részéről, eurómilli­­árdokban mérve. A szerb—montenegrói gazdaság új­raéledése, a kereskedelem életre kelé­se, az életszínvonal növekedése és a külföldi befektetések után - vélik az EU-ban - lesznek majd nyilvánvalóak a föderáció megőrzésének előnyei, mint a legjobb, leggyorsabb és leg­hasznosabb módja Szerbia és Crna Gora EU-hoz való csatlakozásának. (Beta) AZ ÚJVIDÉKI DUNA-SZAKASZ MEGTISZTÍTÁSA Belga—holland—jugoszláv konzorcium végzi a Zezelj-híd romeltakarítását Szerződés aláírása a Duna Bizottság budapesti székhelyén (Folytatás az 1. oldalról) Alek Mirovanov, aki a jugoszláv cég­ben a Zezelj-híd romeltakarításának programfelelőse, közölte: a három cég egyenrangú partnerként vesz részt a közös vállalkozásban, de a speciális gépszállítások kivételével a munkákat igyekeznek helyi munkaerővel megol­dani. Elhangzott, hogy mintegy 30 ezer tonna hídtörmeléket kell a folyamban megmozgatni, s ennek nagy részét abba a 25 méter mély gödörbe igyekez­nek temetni, amelyet a híd zuhanásá­val a folyómederbe vájt. Az újvidéki Duna-szakasz megtisztí­tására kiírt összesen öt pályázat közül kettőt - a folyómederben maradt bom­bák eltávolítására és a Szabadság híd romeltakarítására­­ jugoszláv cégek nyerték. A Péterváradi híd pályázatá­nak elbírálása a végső szakaszban van, hamarosan kihirdetik a nyertest. Az ötödik tenderre, amely a folyómeder helyreállítását célozza, az első négy program végrehajtása után lehet pá­lyázni. Az újvidéki munkálatokra összesen 26 millió eurót szán a Duna Bizottság, amelynek 85 százalékát az Európai Bi­zottság fedezi, egy további részt a Duna Bizottság tagjai, illetve külső donáto­­rok. Ugyanakkor a teljes összeg még nem áll rendelkezésre. Jelenleg személyszállító hajók nem haladhatnak át Újvidéken, a fehérha­jók előtt hetente kétszer, majd március 15-étől háromszor nyílik meg az újvi­déki pontonhíd. (MTI) MEKKAI ZARÁNDOKLAT Kétmillióan az Arafát-hegyen A világ minden részéből érkezett mintegy kétmillió muzulmán kereke­dett fel tegnap a szaúd-arábiai Mína­­völgyből, hogy néhány kilométeres gyaloglás után megmássza a­ Mekka kö­zelében fekvő Arafát-hegyet. A 70 méter magas hegy megmászá­sa a zarándoklat, a hádzs csúcspontja, ahol az iszlám szerint az Istenhez fo­hászkodó hívő megszabadul bűneitől, és kegyelmet nyer, ezért az utolsó íté­let napjára várakozás jelképe. A hozzávetőlegesen kétmillió hívő közül 1,32 millió külföldről érkezett. A zarándokok napnyugtáig marad­tak az Arafáton, ahol az iszlám vallást megalapító Mohamed próféta 14 év­századdal ezelőtt elmondta utolsó szentbeszédét. Ezután visszatértek a Mína-völgybe, hogy állatáldozatot mu­tassanak be. Az áldozatünnepet, az íd al-adhát annak emlékére tartják meg, hogy Ábrahám, bizonyítva hitének szi­lárdságát, kész lett Isten parancsára feláldozni fiát - amit végül Isten nem engedett. Az áldozat bemutatása után további három napot töltenek a völgyben, hogy megkövezzék a sátánt jelképező kőoszlopot. A muzulmán hagyomány szerint az ördög háromszor jelent meg ezen a helyen, először Ábrahámot, majd feleségét, végül pedig fiát kísér­tette meg, ők azonban minden alka­lommal hét kavicsot dobtak a sátánra, így fejezve ki megvetésüket. (MTI) Zarándokok az Arafát-hegyen (Beta/AP-fotó) A szerb fegyveres erők kegyetlenkedéseinek felidézése Kosovói albánok tanúvallomásaival folytatódott tegnap a hágai törvényszéken a Milosevic-per (Folytatás az 1. oldalról) A lakosság egy közeli településre menekült, de ott sem volt maradásuk, mert a szerbek már másnap reggel körbezárták őket, majd megparancsol­ták nekik, hogy induljanak el Albánia felé. A menekültek közben több mint 20 ezer fősre duzzadt tömegét végül egy faluban gyűjtötték össze, ahol egy részük megpróbálta lefizetni a szerbe­ket a további pusztítások elkerülése ér­dekében - idézte fel a történteket az albán tanú. A múlt héten kezdődött perben az ügyészség csak a kosovói konfliktussal kapcsolatban mintegy 90 tanút kíván meghallgatni. Az erre vonatkozó vádi­rat szerint 1999 januárja és júniusa kö­zött a szerb fegyveres erők terrorhad­járatot folytattak a tartomány albán la­kossága ellen, amelynek csaknem egy­­harmadát, mintegy 800 ezer embert űztek el otthonából, és több mint 500 albán lett a szerb erők által elkövetett tömeggyilkosságok áldozata. (MTI)

Next