Magyar Szó, 2002. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2002-02-19 / 40. szám

4 BELPOLITIKA DINKIC ÚJABB INDÍTVÁNYA ✓ Állami ügynökség — lakáskölcsönökre Mladan Dinkic, a Jugoszláv Nemzeti Bank kormányzója teg­nap bejelentette, hogy létrehoz­nak egy állami ügynökséget, amely kölcsönöket fog biztosítani különböző célokra. A hitelt a ban­kok biztosítják, de a kockázat egy részét az állam magára vállalja. Főleg lakás- és lakásfelújítási köl­csönökről van szó - mondta el Dinkic a Kereskedelmi Bank és a német Kfw. Bank közti hitelszer­ződés aláírásakor. Ha az ügyfél nem téríti vis­­sza a kölcsönt, akkor az állam átvál­lalja a ház vagy a lakás jelzálogát, a bankot a szerbiai kormány költ­ségvetéséből létrehozott alapból kártéríti, a házat vagy a lakást pe­dig elárusítják - nyilatkozta Din­kic, és hozzáfűzte, hogy ez a hite­lezés megszokott módja a piaci gazdaságokban. Először a kanadai kormánnyal tárgyalnak, amelynek sikeres hi­telügynöksége van a lakáskölcsö­nökre. A kölcsönöket a szerbiai kormány költségvetéséből elkü­lönített forrásokból akarják biz­tosítani - tette hozzá Dinkic. Szükséges, hogy az állam támo­gassa a hosszú lejáratú kölcsönö­ket, mert a bankok ehhez még nem rendelkeznek kellő keretek­kel - mondta a kormányzó. Ősztől lakásfelújítási kölcsö­nökkel kezdenének, majd ezt kö­vetnék a ház- és a lakáskölcsönök. Dinkic arra számít, hogy növeked­ni fog a devizatakarékok száma, mert a polgárok az euróra való át­térés óta nem veszik fel betétjei­ket, hanem továbbra is a bankok­ban tartják. Dinkic szerint a hitel­forrás a takarékbetétekkel párhu­zamosan fog növekedni. Június 30-án hatályba léptetik a pénzmosás megakadályozására vonatkozó törvényt, s ez alapján minden 10 000 euró fölötti betét­nek igazolni kell az eredetét — mondta el Dinkic. (Beta) Német eurók a Szerb Villanygazdaságnak (Folytatás az 1. oldalról) Az ellenzéki pártok képviselői keményen bírálták a javasolt tör­vényt, azt kifogásolták, hogy a szerbiai kormány nem ismertette korábban és részletesebben a törvényt a képviselőkkel. Vojislav Seselj, a Szerb Radikális Párt képviselői klubjának vezetője a szerb parlamentben a felkínált hitelt „gyanúsnak” minősítette, és feltette a kérdést a kormány és az SZDE képviselőinek: Mi az oka annak, hogy a törvényt so­ron kívül iktatták napirendbe, kinek volt annyira sietős dolga. „Győzzetek meg bennünket ar­ról, hogy a hőerőművek a leg­jobb minőségű és a legolcsóbb felszerelést fogják kapni, és hogy a pénzt a legjobb feltételek mel­lett adják. Mindez gyanús. A titói rezsim vállalt így hiteleket, majd bankrottált” - mondta Seselj. Mint mondta, gyanítja, hogy már a hitel megérkezett, és el is köl­tötték, és hogy a Szerbiai Villany­gazdaság nem arra fogja használ­ni, amire a törvény kötelezi. (Beta) Napirenden a Hágával való együttműkö­dés Jovanovic az SZDE vezetőségének mai üléséről Cedomir Jovanovic, az SZDE frakcióvezetője elmondta, hogy az SZDE mai vezetőségi ülésén a kor­mány rekonstrukciójáról, a refor­mok véghezviteléről és a hágai tör­vényszékkel való együttműködésről szóló törvény meghozataláról fog­nak tárgyalni. Jovanovic szerint a gyűléstől nem kell semmi korszak­­alkotót várni. Jó, hogy egyes forrófejű szemé­lyek megnyugodtak, s így felelős­ségteljesen tudnak tárgyalni. Ez egy politikai megbeszélés lesz, ahol mindkét fél előtárja érveit, s védi politikai meggyőződéseit azon a helyen, ahol konkrét megoldások születhetnek, és nem pedig a saj­tón keresztül - tette hozzá Jovano­vic. Szerinte a megbeszélésen nem fog uralkodni az SZDE viszonyait ez ideig jellemző politikai légkör. Mi végezzük a munkánkat, s jó lenne, ha az SZDP is csatlakoz­na. Persze, egyedül az SZDP-től függ, hogy ezt megteszi-e - fűzte hozzá. Jovanovic azt is elmondta, hogy a szerb hatalom nem akar nézetel­téréseket a nemzetközi közösség­gel, és ezért elérkezett az idő, hogy törvényt hozzanak a hágai törvény­székkel való együttműködésre vo­natkozóan. (Beta) Magyar Szó. Ügynökség alakul a fel nem robbantott bombák eltávolítására Jovan Cekovic, a Jugimport vállalat igazgatója tegnap bejelen­tette, hogy cége megalapítja az első nemzetközi ügynökséget, amely fel nem robbant bombákat fog eltávolítani. A szerbiai kor­mány sajtótájékoztatóján Cekovic elmondta, hogy ügynökségük, amely az Európai Unió és a Stabi­litási paktum ajánlásával fog ren­delkezni, nemcsak Jugoszlávia te­rületére korlátozza tevékenységét. Afganisztánra és más országokra is kiterjesztik munkaterületüket - tette hozzá. A cég már rendelkezik speciális felszereléssel, robotok­kal és hajókkal. A Péterváradi hídról még nincs döntés A héten eldől, hogy melyik cégre bízzák az újvidéki Péterváradi híd roncsainak kiemelését. Arra számítunk, hogy a mintegy 700 000 euró értékű munkát a belg­rádi Mostogradnja vagy a Duna­­konzorcium (tagjai a Scaldis Salva­ge and Marine Contractor belga cég, a Multraship T & S holland cég és a Heroj Pinki jugoszláv cég) kap­ja meg - mondta Dragoslav Suma­­rac szerbiai városrendezési és építé­szeti miniszter. A Duna-konzorcium már megkapta a 7,1 millió euró ér­tékű munkát az újvidéki Zezelj-híd romjainak kiemelésére. „A Heroj Pinki dolga a csővezeték védelme, a hulladékanyagok kotrógépekkel történő eltakarítása. Reményeink szerint mégis részesei leszünk a 2 millió euró értékű munkának” - mondta Slobodan Rubezic, a Pinki vezérigazgatója. Megítélése szerint a híd körül megközelítőleg 14 000 tonna hulladékanyag van. Mint mondta, Újvidék városa sem értett egyet azzal, hogy a Zezelj-híd konst­rukciója a folyómederben marad­jon, mert zavarná a vezetékek elhe­lyezését, ezért a konstrukciót felda­rabolják, és az egy méternél na­­gyobbakat kiemelik a folyóból. Su­rname annak a reményének adott hangot, hogy a jugoszláv cégek által vállalt tisztítási munkálatokra meg­közelítőleg 7 millió eurót kap az or­szág. (Beta) A sajtókonferencia részvevői (Betaphoto) Két és fél év alatt elkészül a Szabadság híd (Folytatás az 1. oldalról) Miután hatástalanítják a fel nem robbant bombákat, a belgrádi Mostog­radnja megkezdi a NATO bombázása­kor lerombolt híd maradványainak ki­emelését. „A belgrádi cég 3,075 millió euró értékű munkáért több külföldi céggel együtt pályázott, és végül azért kapta meg, mert ajánlata a legolcsóbb volt” - nyilatkozta Zivko Vujanic, a Mostogradnja igazgatóbizottságának elnöke. Mint mondta, a munkálatokat április 3-án kezdik meg, és október 3-áig kell befejezniük. A folyami közle­kedés beindításának érdekében elő­ször a 3300 tonna középső hídkonst­­rukciót fogják kiemelni. A Mostog­radnja és még hat cég került be a szű­­kebb körbe az új Szabadság híd építé­sére, amit teljes egészében az Európai Unió fog finanszírozni 40 millió euró­­val. Április 25-éig át kell adnunk az ajánlatot, és május 15-én a kiválasztott kivitelezővel aláírják a szerződést” — mondta Vujanic. Hozzátette, hogy az új híd kiépítésével párhuzamosan emelik ki a roncsokat. A régi szerkezet­ből 600 tonnát felhasználnak az új híd építésénél. Jasna Matic hozzátette, hogy a re­konstrukciós európai ügynökség dön­tését a pénzügyi bizottságnak meg kell erősítenie, majd közzé kell tenni az EU Hivatalos Lapjában. Közlése szerint az ügynökség már benne van ebben a fo­lyamatban, és nem fog kilépni belő­le. (Beta) Vasutasok sztrájkja Uzicében A belgrád-bari vonalon tíz szerelvény vesztegel A Mozdonyvezetők Független Szakszervezetének képviselői teg­nap egy órára megállították a forgalmat a Belgrád-Bar vasútvonal uzicei szakaszán. A munkabeszüntetést a fizetések és a javak igaz­ságtalan elosztásával indokolják, és ezért a belgrádi Vasúti Szállító­­vállalatot teszik felelőssé. A figyelmeztető sztrájk 14 órakor kezdődött, és 10 szerelvény állt le a bari vasútvonalon. Vidosav Radojevic, a szakszervezet elnöke elmondta, hogy 200 ember vett részt a megmozdulásban. Hozzáfűzte, hogy egy mozdonyvezető fize­tése 7000 dinár, míg a szállítóválallat központjában az átlagfizetés 12 000 dinár. A sztrájkban részt vettek a Pozega Telekommunikációs Központ disz­pécserei is. A megmozdulás résztvevői elmondták, hogy további tevé­kenységükről, esetleges sztrájkjukról értesítik a közvéleményt. (Beta) Marsicanin: A válság okait kell felszámolni Dragán Marsicanin, a Szerbiai De­mokrata Párt alelnöke úgy nyilatko­zott, hogy pártjának képviselői az SZDE elnökségének mai ülésén a koa­líciós partnerektől követelni fogják a szerbiai politikai válság okainak felszá­molását. Marsicanin a sajtótájékoztatón el­mondta: a hatalmi koalíción belüli vál­ság először akkor merült fel, amikor a szerbiai kormány elállt az SZDE válasz­tási programjának végrehajtásától, a Szerbiai Demokrata Párttól megvonta a jogot, hogy betöltse az e pártot meg­illető tisztségeket, és több más pont­ban megszegte a megállapodást. Mint mondta, pártja síkraszáll a Há­gai Törvényszékkel való együttműkö­désről szóló törvény elfogadásáért a szövetségi és a szerbiai parlament­ben, és hozzátette, hogy e pártnak a Hágai Törvényszékkel való együttmű­ködésre vonatkozó törvényjavaslatai­ra mindenki tehet módosítási javasla­tot. (Beta) 2002. február 19., kedd RÖVIDEN LILIC NEM TANÚSKODIK­­ Zoran Lilic egykori államfő úgy nyilatkozott, elutasította a Hágai Törvényszék képviselőjé­nek meghívását, hogy tanús­kodjon Slobodan Milosevic pe­rében. Ezt azért tette, mert a szövetségi kormány nem szabá­lyozta az e törvényszékkel való együttműködést. Lilic, a Szerb Szociáldemokrata Párt elnöke a BK televíziónak azt nyilatkozta, beleegyezett, hogy tárgyaljon a Hágai Törvényszék képviselői­vel, akik felajánlották neki, hogy „önkéntesen” írja alá azt a nyilatkozatot, amit Milosevic perében felhasználnának. Ő (Lilic) megtagadta, hogy aláírja azt. Közlése szerint kikérte Vo­jislav Kostunica államelnök és Zoran Dindic kormányelnök vé­leményét a Hágai Törvényszé­ken való esetleges megjelenésé­ről. PLAVSIC ASSZONY VÁL­LALJA­­ Biljana Plavsic, a bosz­niai Szerb Köztársaság egykori elnöke hajlandó tanúskodni Slobodan Milosevic ellen a Há­gai Törvényszéken - írja a lon­doni Sunday Times vasárnapi számában. A lap szerint Plavsic hajlandó megerősíteni az ügyész vádját, amely szerint Slobodan Milosevic, a JSZK egykori elnöke finanszírozta és ellenőrizte a boszniai szerb erő­ket, és támogatta a félkatonai alakulatok tevékenységét, ame­lyek sok bűncselekményt követ­tek el. PESIC SÜRGETI A TÖR­VÉNYT­­ Dragisa Pesic szövetségi államfő tegnap azt nyilatkozta: „Elérkezett a végső határideje an­nak, hogy törvénnyel szabályoz­zuk a Hágai Törvényszékkel való együttműködést”. A Szerbiai Rá­dió és Televízió tájékoztatása sze­rint Pesic azt mondta, hogy e kér­désben az SZDE-nek, az Együtt Jugoszláviáért Koalíciónak, to­vábbá a szerbiai politikai pártok­nak mielőbb meg kell állapodni­uk. NEGYVENEZER FŐVEL CSÖKKEN A HADSEREG LÉT­SZÁMA­­ Nebojsa Pavkovic ve­­zérezeredes, a Jugoszláv Kato­naság vezérkari főnöke bejelen­tette, hogy 40 000 fővel csök­kentik a hadsereg létszámát. Pavkovic ezt a podgoricai Dán napilapnak nyilatkozta, de nem pontosította, hogy erre mikor kerül sor. Nem kívánta kom­mentálni azt sem, hogy a DK-nak milyen szerepe lesz, ha Crna Gora kiválik. „Többször hang­súlyoztuk, hogy a katonaság ebbe nem avatkozik bele, és hogy végrehajtunk minden döntést” - mondta Pavkovic tá­bornok. (Beta)

Next