Magyar Szó, 2002. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2002-02-19 / 40. szám
4 BELPOLITIKA DINKIC ÚJABB INDÍTVÁNYA ✓ Állami ügynökség — lakáskölcsönökre Mladan Dinkic, a Jugoszláv Nemzeti Bank kormányzója tegnap bejelentette, hogy létrehoznak egy állami ügynökséget, amely kölcsönöket fog biztosítani különböző célokra. A hitelt a bankok biztosítják, de a kockázat egy részét az állam magára vállalja. Főleg lakás- és lakásfelújítási kölcsönökről van szó - mondta el Dinkic a Kereskedelmi Bank és a német Kfw. Bank közti hitelszerződés aláírásakor. Ha az ügyfél nem téríti vissza a kölcsönt, akkor az állam átvállalja a ház vagy a lakás jelzálogát, a bankot a szerbiai kormány költségvetéséből létrehozott alapból kártéríti, a házat vagy a lakást pedig elárusítják - nyilatkozta Dinkic, és hozzáfűzte, hogy ez a hitelezés megszokott módja a piaci gazdaságokban. Először a kanadai kormánnyal tárgyalnak, amelynek sikeres hitelügynöksége van a lakáskölcsönökre. A kölcsönöket a szerbiai kormány költségvetéséből elkülönített forrásokból akarják biztosítani - tette hozzá Dinkic. Szükséges, hogy az állam támogassa a hosszú lejáratú kölcsönöket, mert a bankok ehhez még nem rendelkeznek kellő keretekkel - mondta a kormányzó. Ősztől lakásfelújítási kölcsönökkel kezdenének, majd ezt követnék a ház- és a lakáskölcsönök. Dinkic arra számít, hogy növekedni fog a devizatakarékok száma, mert a polgárok az euróra való áttérés óta nem veszik fel betétjeiket, hanem továbbra is a bankokban tartják. Dinkic szerint a hitelforrás a takarékbetétekkel párhuzamosan fog növekedni. Június 30-án hatályba léptetik a pénzmosás megakadályozására vonatkozó törvényt, s ez alapján minden 10 000 euró fölötti betétnek igazolni kell az eredetét — mondta el Dinkic. (Beta) Német eurók a Szerb Villanygazdaságnak (Folytatás az 1. oldalról) Az ellenzéki pártok képviselői keményen bírálták a javasolt törvényt, azt kifogásolták, hogy a szerbiai kormány nem ismertette korábban és részletesebben a törvényt a képviselőkkel. Vojislav Seselj, a Szerb Radikális Párt képviselői klubjának vezetője a szerb parlamentben a felkínált hitelt „gyanúsnak” minősítette, és feltette a kérdést a kormány és az SZDE képviselőinek: Mi az oka annak, hogy a törvényt soron kívül iktatták napirendbe, kinek volt annyira sietős dolga. „Győzzetek meg bennünket arról, hogy a hőerőművek a legjobb minőségű és a legolcsóbb felszerelést fogják kapni, és hogy a pénzt a legjobb feltételek mellett adják. Mindez gyanús. A titói rezsim vállalt így hiteleket, majd bankrottált” - mondta Seselj. Mint mondta, gyanítja, hogy már a hitel megérkezett, és el is költötték, és hogy a Szerbiai Villanygazdaság nem arra fogja használni, amire a törvény kötelezi. (Beta) Napirenden a Hágával való együttműködés Jovanovic az SZDE vezetőségének mai üléséről Cedomir Jovanovic, az SZDE frakcióvezetője elmondta, hogy az SZDE mai vezetőségi ülésén a kormány rekonstrukciójáról, a reformok véghezviteléről és a hágai törvényszékkel való együttműködésről szóló törvény meghozataláról fognak tárgyalni. Jovanovic szerint a gyűléstől nem kell semmi korszakalkotót várni. Jó, hogy egyes forrófejű személyek megnyugodtak, s így felelősségteljesen tudnak tárgyalni. Ez egy politikai megbeszélés lesz, ahol mindkét fél előtárja érveit, s védi politikai meggyőződéseit azon a helyen, ahol konkrét megoldások születhetnek, és nem pedig a sajtón keresztül - tette hozzá Jovanovic. Szerinte a megbeszélésen nem fog uralkodni az SZDE viszonyait ez ideig jellemző politikai légkör. Mi végezzük a munkánkat, s jó lenne, ha az SZDP is csatlakozna. Persze, egyedül az SZDP-től függ, hogy ezt megteszi-e - fűzte hozzá. Jovanovic azt is elmondta, hogy a szerb hatalom nem akar nézeteltéréseket a nemzetközi közösséggel, és ezért elérkezett az idő, hogy törvényt hozzanak a hágai törvényszékkel való együttműködésre vonatkozóan. (Beta) Magyar Szó. Ügynökség alakul a fel nem robbantott bombák eltávolítására Jovan Cekovic, a Jugimport vállalat igazgatója tegnap bejelentette, hogy cége megalapítja az első nemzetközi ügynökséget, amely fel nem robbant bombákat fog eltávolítani. A szerbiai kormány sajtótájékoztatóján Cekovic elmondta, hogy ügynökségük, amely az Európai Unió és a Stabilitási paktum ajánlásával fog rendelkezni, nemcsak Jugoszlávia területére korlátozza tevékenységét. Afganisztánra és más országokra is kiterjesztik munkaterületüket - tette hozzá. A cég már rendelkezik speciális felszereléssel, robotokkal és hajókkal. A Péterváradi hídról még nincs döntés A héten eldől, hogy melyik cégre bízzák az újvidéki Péterváradi híd roncsainak kiemelését. Arra számítunk, hogy a mintegy 700 000 euró értékű munkát a belgrádi Mostogradnja vagy a Dunakonzorcium (tagjai a Scaldis Salvage and Marine Contractor belga cég, a Multraship T & S holland cég és a Heroj Pinki jugoszláv cég) kapja meg - mondta Dragoslav Sumarac szerbiai városrendezési és építészeti miniszter. A Duna-konzorcium már megkapta a 7,1 millió euró értékű munkát az újvidéki Zezelj-híd romjainak kiemelésére. „A Heroj Pinki dolga a csővezeték védelme, a hulladékanyagok kotrógépekkel történő eltakarítása. Reményeink szerint mégis részesei leszünk a 2 millió euró értékű munkának” - mondta Slobodan Rubezic, a Pinki vezérigazgatója. Megítélése szerint a híd körül megközelítőleg 14 000 tonna hulladékanyag van. Mint mondta, Újvidék városa sem értett egyet azzal, hogy a Zezelj-híd konstrukciója a folyómederben maradjon, mert zavarná a vezetékek elhelyezését, ezért a konstrukciót feldarabolják, és az egy méternél nagyobbakat kiemelik a folyóból. Surname annak a reményének adott hangot, hogy a jugoszláv cégek által vállalt tisztítási munkálatokra megközelítőleg 7 millió eurót kap az ország. (Beta) A sajtókonferencia részvevői (Betaphoto) Két és fél év alatt elkészül a Szabadság híd (Folytatás az 1. oldalról) Miután hatástalanítják a fel nem robbant bombákat, a belgrádi Mostogradnja megkezdi a NATO bombázásakor lerombolt híd maradványainak kiemelését. „A belgrádi cég 3,075 millió euró értékű munkáért több külföldi céggel együtt pályázott, és végül azért kapta meg, mert ajánlata a legolcsóbb volt” - nyilatkozta Zivko Vujanic, a Mostogradnja igazgatóbizottságának elnöke. Mint mondta, a munkálatokat április 3-án kezdik meg, és október 3-áig kell befejezniük. A folyami közlekedés beindításának érdekében először a 3300 tonna középső hídkonstrukciót fogják kiemelni. A Mostogradnja és még hat cég került be a szűkebb körbe az új Szabadság híd építésére, amit teljes egészében az Európai Unió fog finanszírozni 40 millió euróval. Április 25-éig át kell adnunk az ajánlatot, és május 15-én a kiválasztott kivitelezővel aláírják a szerződést” — mondta Vujanic. Hozzátette, hogy az új híd kiépítésével párhuzamosan emelik ki a roncsokat. A régi szerkezetből 600 tonnát felhasználnak az új híd építésénél. Jasna Matic hozzátette, hogy a rekonstrukciós európai ügynökség döntését a pénzügyi bizottságnak meg kell erősítenie, majd közzé kell tenni az EU Hivatalos Lapjában. Közlése szerint az ügynökség már benne van ebben a folyamatban, és nem fog kilépni belőle. (Beta) Vasutasok sztrájkja Uzicében A belgrád-bari vonalon tíz szerelvény vesztegel A Mozdonyvezetők Független Szakszervezetének képviselői tegnap egy órára megállították a forgalmat a Belgrád-Bar vasútvonal uzicei szakaszán. A munkabeszüntetést a fizetések és a javak igazságtalan elosztásával indokolják, és ezért a belgrádi Vasúti Szállítóvállalatot teszik felelőssé. A figyelmeztető sztrájk 14 órakor kezdődött, és 10 szerelvény állt le a bari vasútvonalon. Vidosav Radojevic, a szakszervezet elnöke elmondta, hogy 200 ember vett részt a megmozdulásban. Hozzáfűzte, hogy egy mozdonyvezető fizetése 7000 dinár, míg a szállítóválallat központjában az átlagfizetés 12 000 dinár. A sztrájkban részt vettek a Pozega Telekommunikációs Központ diszpécserei is. A megmozdulás résztvevői elmondták, hogy további tevékenységükről, esetleges sztrájkjukról értesítik a közvéleményt. (Beta) Marsicanin: A válság okait kell felszámolni Dragán Marsicanin, a Szerbiai Demokrata Párt alelnöke úgy nyilatkozott, hogy pártjának képviselői az SZDE elnökségének mai ülésén a koalíciós partnerektől követelni fogják a szerbiai politikai válság okainak felszámolását. Marsicanin a sajtótájékoztatón elmondta: a hatalmi koalíción belüli válság először akkor merült fel, amikor a szerbiai kormány elállt az SZDE választási programjának végrehajtásától, a Szerbiai Demokrata Párttól megvonta a jogot, hogy betöltse az e pártot megillető tisztségeket, és több más pontban megszegte a megállapodást. Mint mondta, pártja síkraszáll a Hágai Törvényszékkel való együttműködésről szóló törvény elfogadásáért a szövetségi és a szerbiai parlamentben, és hozzátette, hogy e pártnak a Hágai Törvényszékkel való együttműködésre vonatkozó törvényjavaslataira mindenki tehet módosítási javaslatot. (Beta) 2002. február 19., kedd RÖVIDEN LILIC NEM TANÚSKODIK Zoran Lilic egykori államfő úgy nyilatkozott, elutasította a Hágai Törvényszék képviselőjének meghívását, hogy tanúskodjon Slobodan Milosevic perében. Ezt azért tette, mert a szövetségi kormány nem szabályozta az e törvényszékkel való együttműködést. Lilic, a Szerb Szociáldemokrata Párt elnöke a BK televíziónak azt nyilatkozta, beleegyezett, hogy tárgyaljon a Hágai Törvényszék képviselőivel, akik felajánlották neki, hogy „önkéntesen” írja alá azt a nyilatkozatot, amit Milosevic perében felhasználnának. Ő (Lilic) megtagadta, hogy aláírja azt. Közlése szerint kikérte Vojislav Kostunica államelnök és Zoran Dindic kormányelnök véleményét a Hágai Törvényszéken való esetleges megjelenéséről. PLAVSIC ASSZONY VÁLLALJA Biljana Plavsic, a boszniai Szerb Köztársaság egykori elnöke hajlandó tanúskodni Slobodan Milosevic ellen a Hágai Törvényszéken - írja a londoni Sunday Times vasárnapi számában. A lap szerint Plavsic hajlandó megerősíteni az ügyész vádját, amely szerint Slobodan Milosevic, a JSZK egykori elnöke finanszírozta és ellenőrizte a boszniai szerb erőket, és támogatta a félkatonai alakulatok tevékenységét, amelyek sok bűncselekményt követtek el. PESIC SÜRGETI A TÖRVÉNYT Dragisa Pesic szövetségi államfő tegnap azt nyilatkozta: „Elérkezett a végső határideje annak, hogy törvénnyel szabályozzuk a Hágai Törvényszékkel való együttműködést”. A Szerbiai Rádió és Televízió tájékoztatása szerint Pesic azt mondta, hogy e kérdésben az SZDE-nek, az Együtt Jugoszláviáért Koalíciónak, továbbá a szerbiai politikai pártoknak mielőbb meg kell állapodniuk. NEGYVENEZER FŐVEL CSÖKKEN A HADSEREG LÉTSZÁMA Nebojsa Pavkovic vezérezeredes, a Jugoszláv Katonaság vezérkari főnöke bejelentette, hogy 40 000 fővel csökkentik a hadsereg létszámát. Pavkovic ezt a podgoricai Dán napilapnak nyilatkozta, de nem pontosította, hogy erre mikor kerül sor. Nem kívánta kommentálni azt sem, hogy a DK-nak milyen szerepe lesz, ha Crna Gora kiválik. „Többször hangsúlyoztuk, hogy a katonaság ebbe nem avatkozik bele, és hogy végrehajtunk minden döntést” - mondta Pavkovic tábornok. (Beta)