Magyar Szó, 2002. április (59. évfolyam, 77-100. szám)

2002-04-16 / 88. szám

2002. április 16., kedd Két első díj­as A KMV képzőművészeti vetélkedőjére több mint 40 alkotás érkezett Több mint negyven pályamunka ér­kezett a 35. KMV képzőművészeti ve­télkedőjére: Szabadkáról, Zentáról, Új­vidékről és Becséről, ami bizony jóval kevesebb a korábbi évek átlagánál. A sokszínűség ezúttal is megvolt: rajzok, tempera és vízfestékkel készült festmé­nyek mellett, fafaragással, nemezelés­sel, szövéssel, kollázzsal és komputer­grafikával is próbálkoztak a tanulók. Az utóbbi időben oly népszerű mű­vészfotóval ezúttal nem jelentkeztek diákok a képzőművészeti vetélkedőre. Hiányoztak az olajfestmények is. A Csasznai István nyugalmazott tanár és szobrászművész, Sipos Tibor festő és Lengyel László festő múzeumi restau­rátor összetételű bírálóbizottság egyöntetű véleménye szerint a beérke­zett alkotások figyelemre méltóak és mindegyiknél dicséretes a minőségre való törekvés. A sokszínűség megnehezítette a döntést, és a zsűri az objektivitásra tö­rekedve az előírtnál több díjat osztott ki, így két első díjban részesült Perisic Anna az újvidéki iparművészeti szakkö­zépiskolából és Gergely Gabriella a zentai gimnáziumból. A második díjat Kocsis Mónika ugyancsak zentai gim­nazista kapta. A harmadik díjat Vágó Orsolya az egészségügyi középiskola tanulója kapta. J•­gé­ KÖZÉPISKOLÁSOK SZÍNMŰVÉSZETI VETÉLKEDŐJE Lányok uralták a színpadot Pénteken Zentán lezajlott a Közé­piskolások Színművészeti Vetélkedője. A díjazottakról már hírt adtunk la­punkban, az értékelést pedig Molnár Zoltán színművész, a zsűri egyik tagja indokolja meg, mely egyértelműen po­zitív. Két okból:­­ Az egyik az előadások száma. Hosszabb idő után idén öt előadás és egy film szerepelt a szemlén, még Fe­­keticsről is jelentkezett csoport. Az elő­adások minősége is magas szintet ért el, leszámítva az apróbb hibákat. Jó, hogy több kiváló előadásból kellett vá­lasztani. Egy gondunk volt csak az érté­keléskor. Egyes előadásokon csak kö­zépiskolások dolgoztak, más produkci­ók mögött pedig kulturális intézmé­nyek, vagy hivatásos színészek álltak. Ez sem rossz, mert az a cél, hogy előa­dások szülessenek. Ezért döntöttünk úgy, hogy az Újvidéki Színház Diák­színpadának Yerma című produkciója különdíjat kap, mert a főszereplők kö­zött színészhallgatók vannak és a ren­dező is profi. Ezért nem lehetett csak középiskolás darabként kezelni. A kü­­­löndíjjal viszont megjutalmaztuk a mi­nőséget. A szabadkai Svetozar Marko­vic Gimnázium Emberke tragédiája pedig megkapta a KSZV nagydíját. Te­gyük hozzá, hogy a szabadkai darab­ban nincs összetettebb díszlet, nincse­nek fényeffektusok és semmivel sem rosszabb, mint a Yerma. Ami a színészi játékot illeti női „ura­lom” észlelhető. Voltak előadások, ahol nem is játszottak férfi szereplők, vagy csak egy. Az össz főszerepet pedig szinte minden előadásban nők alakí­tották. A fiúk egy fokkal gyengébbek voltak, mint a lányok, ezért eltértünk az eddigi gyakorlattól és három egyen­rangú színésznői díjat osztottunk. A szervezésre is kitérnék. Hajnal Jenő és Boros Gabriella tökéletes munkát végeztek. Viszont jó lenne, ha a magyartanárok is odafigyelnének erre a rendezvényre, és méginkább ösztönöznék a gyerekeket a munkára. Valamint, ha megengednék azoknak, akik kíváncsiak az előadásokra, hogy megnézzék azokat. Ez nem jelenti azt, hogy nem volt közönség, hanem a dé­lelőtti előadásokat jóval több diák néz­te meg, mert délután iskolába kellett menniük. Jó lenne, ha nemcsak a fellé­pőknek lenne fontos a fesztivál, ha­nem a közönségnek is, hiszen közön­ség nélkül nincs színház. szó (GERGELY József felvétele) A zentai Sans Gene Csoport A vörös halál című előadása a dramatizációért ré­szesült díjban Hímzések, amelyeket látni kell A III. Polák Margit hímzőpályázat legjobb alkotásait a szabadkai Városi Könyvtárban állították ki A népi hímzők mind népesebb tábo­ra számára kiváló bemutatkozási alkalom a Polák Margit doroszlói mintaíró asszonyról elnevezett hímzőpályázat, amelyet már harmadszor rendeztek meg. A szakzsűri által gondosan kiválogatott anyagot a szabadkai Városi Könyvtár galé­riájában láthatja a közönség. A péntek délutáni ünnepi megnyitón Bárkányi Ildikó szegedi néprajzkutató külön is kiemelte annak fontosságát, hogy a hímzőasszonyok e táj falvainak dí­szítőművészetét viszik tovább. A legtöbb hímző a parasztság hímzőkultúráját örö­kíti tovább, és fehér lyukhímzéssel készí­tette pályamunkáját, de az igényes úri­hímzésre is láthatunk néhány szép pél­dát. Érdemes megemlíteni, hogy a Vajda­sági Magyar Folklórközpont felhívására 60 pályázótól 131 pályamunka érkezett be. A bírálóbizottság 40 pályázó alkotását találta kiállításra érdemesnek. Idén elő­ször sikerült katalógust is kiadni. A meg­nyitón Raj Rozália és Nagy István, a Folk­lórközpont nevében külön elismerést adott át 4 hímzőasszonynak: Zuberec Ve­rának (Újvidék), Szügyi Zsuzsannának (Zenta), Soponyai Gizellának (Zrenjanin) és Biacsi Erzsébetnek (Péterréve). Varga Attila furulyamuzsikája még ünnepélye­sebbé tette ezt a rendezvényt, amelyet kö­vetően a pályamunkák készítői értéke­lést, megszívlelendő tanácsokat hallottak Bárkányi Ildikótól és Sneider Évától, a Népművészet mesterétől, aki a magyaror­szági Tályáról érkezett. m. fc. Magyar Sió MŰVELŐDÉS 11 A becseieké a győztes előadás! Átadták a díjakat és elismeréseket a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók VII. Találkozója legjobbjainak - Ünnepi műsor a szabadkai Népkör színjátszásának 80. évfordulója alkalmából Díjkiosztással zárult vasárnap este a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók VII. Találkozója, amelynek a szabadkai Népkör adott otthont. Az elmúlt egy hét alatt 23 műkedvelő társulat tagjai léptek színpadra, a látogatók száma pe­dig meghaladta a 3000-et. - Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a 7 év alatt majdnem megkétszereződött a benevezett műkedvelő társulatok szá­ma. Jóleső érzés, hogy a fiatalok milyen szép számban csatlakoznak az amatőr színjátszók táborához. Erősödik, tere­bélyesedik ez a mozgalom, de nem kell aggódni, hogy a tömegesség a minőség rovására megy majd - mondta egyebek között Faragó Árpád, a találkozó művé­szeti bizottságának elnöke. Mint hang­súlyozta, nagyon fontos az amatőr tár­sulatok rendezőinek továbbképzése, s az is, hogy szorosabbra fűződjön a hi­vatásos és nem hivatásos színjátszás kö­zötti kapcsolat. Mint kifejtette, téved­nek azok, akik azt hiszik, az amatőr tár­sulatok még mindig a népszínművek­nél tartanak. S ami szintén említést ér­demel: a nyelvi igényesség, az erre való törekvés is egyik jellemzője volt a talál­kozónak. Nem kell tehát félteni mű­kedvelő színjátszásunkat. - A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség jó ügy mellé állt, amikor fel­vállalta a vajdasági magyar amatőr szín­játszók találkozóinak megszervezését. Igazi mozgalomteremtő találkozóvá vált az évek során - hallottuk Dudás Károlytól, a VMMSZ elnökétől, aki kö­szönetet mondott a Népkörnek a házi­gazda szerepéért. - A szabadkai Népszínház romok­ban hever. A politikusoknak, a művelő­désben tevékenykedőknek, a színházat szívügyüknek tekintőknek mindent meg kell tenniük, hogy magyar színját­szásunk e temploma újra álljon, hogy mielőbb létrejöhessen, megalakulhas­son itt a Délvidéki Magyar Színház - hallottuk Dudás Károlytól. A találkozó legjobb előadásáért járó Pataki László-díjat a Vuk Karadzic MK keretében működő Becsei Magyar Amatőrszínház társulata érdemelte ki, Tennessee Williams Üvegfigurák című drámájának előadásáért, amelynek rendezője Barácsus Zoltán. Az új kifeje­zési formákért járó Bambach Róbert-díjat a Zentai Színtársulat érdemelte ki, Lénárd Róbert Dagasztok című víg­játékáért. Ketten részesültek a legjobb férfiszereplőnek járó - egyenrangú - díjban: Galgó Mihály (Becse) és Pász­tor Zdravko (Szilágyi). A legjobb férfi mellékszereplők: Budai József (Kikin­­da) és Lénárd Róbert (Csóka-Zenta). A legjobb női mellékszereplő Suli-Barta Szilvia (Kula). A legszebb színpadi beszédért a feketicsi ME ifjú­sági színjátszó csoportja részesült elis­merésben. A találkozó zsűrije különdíj­­ban a péterrévei Tisza ME társulatát és a nemesmiliticsi ME színjátszó csoport­ját részesítette. A közönség is leadta szavazatát, amelynek eredményei alapján három társulat között holtverseny alakult ki. Közönségdíjban részesült tehát a kikin­­dai Egység ME - amely a szabadkai ön­­kormányzat ajándékát vehette át­­, a szilágyi József Attila ME és a debelya­­csai József Attila MO társulata. A Nép­kör MMK által felajánlott életműdíj­ban dr. Pfaff Mihály, a bezdáni ME el­nöke részesült. A zentai Thurzó Lajos Művelődési Központ különdíját Foki István, a bezdáni társulat tagja kapta. A Magyarok Világszövetsége jugoszláviai tanácsa díját a Csáth Géza Művészetba­ráti Kör érdemelte ki. A kisoroszi Hódi Jenő és a debelyacsai Nikolity Sasi Esz­ter, akik több évtizede jelen vannak az amatőr színjátszó mozgalomban, elis­merésben részesültek; a Népkör Hobby képzőművészeti csoportjának, illetve a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségnek az ajándékát vehették át. A Hét Nap különdíjasa Kurta Tibor (Szilágyi). A Vajdasági Magyar Vers­mondó Egyesület Szép Szó versmondó táborában Berta Sarolta (Kisorosz) és Pásztor Krisztián (Kula) vehet részt. A csókai Orpheus színjátszó táborába Boldizsár Márta és Sárkány Zoltán (Muzslya) nyert részvételi jogot. Vasárnap rövid alkalmi összeállítás­sal emlékeztek meg arról, hogy 80 éve innen a Népkörből indult útjára, itt alapozódott meg a jugoszláviai magyar színjátszás. Krekity Olga újságíró, előa­dóművész részleteket olvasott fel Garay Béla, a Kalangya 1943-ban megjelent számában az első világháború utáni időszakról szóló visszaemlékezéséből. Azokról az évekről van szó, amikor írók, hivatásos színészek, értelmiség nélkül maradt az itteni magyarság, amikor nyilvánosan csak a színpadon - azaz az amatőr társulatok előadásain - lehetett magyarul megszólalni. Csakis itt lehetett a magyar ajkú közönség ré­szese a nagy magyar családnak. Az ünnepi műsor keretében azok léptek fel, akik a Népkörben kezdték amatőrként, s hivatásos színházban folytatták pályafutásukat: Gyurcsity Er­zsébet, a gyermekszínház nyugalma­zott színésze, aki 1950 és ‘55 között volt tagja a Népkörnek; Szabó István, aki az 1960 és 1970 közötti időszakban ját­szott, rendezett, énekelt a szabadkai magyar művelődési egyesület színpa­dán; Ágoston Pribilla Valéria, aki 1973- ban az országos színjátszó szemle ran­gos színészi díját érdemelte ki. A vasár­napi ünnepi műsorban fellépett Erdé­lyi G. Hermina, aki először a Jónás­ Ko­­rica házaspár színjátszó csoportjába járt, majd a ‘80-as évek második felé­ben Káló Bélával és Mezei Zoltánnal lé­pett közönség elé e színpadon, Kovács Frigyes rendezésében. S Káló Bélának is tapsolhatott vasárnap este a publi­kum a Népkörben. m. k. Harkai Imre Forster Gyula-díjas A műemlékvédelem terén nyúj­tott kimagasló eredményekért ítélik oda a Forster Gyula-díjat Magyaror­szágon, melyet külföldieknek csak ritkán ítélnek oda. Idén a díjazottak között van dr. Harkai Imre topolyai építészmérnök is. A díjat a műemlék­­védelem terén végzett tudományos kutatómunkájáért, épített öröksé­günk védelméért és rehabilitálásáért, valamint az oktatásban végzett mun­kájáért érdemelte ki. Az ünnepélyes díjkiosztásra a mű­emlékvédelem világnapján, április 18-án, 10 órakor kerül sor a Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett kecskeméti városháza dísztermében. N.K. V Óvodapedagógusok továbbképzése Csütörtökön Csókán a Radosz Isko­láskor Előtti Intézmény épületében (Tito marsall u. sz.n.) 10 órai kezdettel az óvodai zenei nevelésről tartanak to­vábbképzést óvodapedagógusok részére. Téma: népi gyermekjátékaink gyakorlat­ban történő bemutatása. Előadók: Bo­­doglári Ilona, zenepedagógus Tiszasasról és Monzák Péter, népművelő Budapest­ről. Videofelvétel készítése engedélye­zett. Április 24-én, Zentán a Hófehérke óvoda központi épületében (Szép u. 7.) délután 4 órakor könyvbemutató lesz. Domány Mária A bábuk világa című mű­vével ismerkedhetnek meg az érdeklő­dők. A most megjelent könyv minden óvónőnek nagy segítséget jelenthet az óvodai munkában. A könyvbemutató után megnyitják a szerző három évtized alatt sajátkezűleg készített bábukészleté­nek kiállítását. Mindkét előadásra a Vajdasági Ma­gyar Óvodapedagógusok Egyesülete sze­retettel vár minden érdeklődőt. Tel./fax: 024/730-430, e-mail: aszoke@gd­net.com. II. VAJDASÁGI SULISZÍNHÁZ FESZTIVÁL A színpad megköveteli a helyes magyar beszédet Júniusban továbbképzés a felkészítőknek - Takarics Róberttel és Hartig Sándorral beszélgettünk Szombaton Újvidéken lezajlott II. Vajdasági Suliszínház Fesztivál. Ta­­karics Róbertet, a rendezvény megál­modóját és szervezőjét kérdeztük, hogy született az ötlet, hogy drámai gyer­mekfesztivált rendezzen. - Tíz éve járom a fesztiválokat. Há­rom-négy csoportot vezetek és észre­vettem, hogy néhány éve a magyar színdarabok csak a selejtezőn szerepel­nek, mert a zsűriben nincs magyarul értő személy. Idén is megtörtént, hogy elmentünk az Újvidéken szervezett Ste­­rija Játékokra, de most sem jutottunk tovább. A Májusi Játékokon már évek óta nem szerepelnek nemzetiségi előa­dások, így született az ötlet, hogy akkor szervezzünk magunknak fesztivált. Ta­valy 8-an jelentkeztek. Az erzsébetlaki iskolában tartottuk egy kis színpadon, egy mikrofonnal és egy magnóval. Idén már 32 csoport jelentkezett és ezért három elődöntő volt. Terveink szerint minden évben máshol fogjuk megszervezni a gálaműsort. Júniusban a Nyári Akadémia keretében tovább­képzést is szervezünk a tanároknak, hi­szen sokan most próbálkoznak először rendezéssel. Megvan a lelkesedés és a tudásszomj. Az iskola befejezése utáni első héten meghívjuk a pedagógusokat és Újvidéken tartunk számukra egy to­vábbképzést. Közben már készülünk a III. sulifesztiválra. Azok, akik az első fordulóra, novemberre fölkészülnek már meg is mérettetnek. Hartig Sándor, a nagybecskereki bábszínház nyugalmazott igazgatója ta­valy is zsűritag volt, és az idén is végig­kísérte a fesztivált. Véleménye szerint színvonalas produkciókat láthattunk. - Meg kell dicsérni a rendezőket, akik a gyerekekkel dolgoztak. Minden foglalkozást tanulni kell és az amatőr rendezőknek is tanulniuk kell, hogy le­het a szöveget életre kelteni a színpa­don. Mert a gyerekeknek színházi be­szédet kell tanítani, amire előbb a ren­dezőket kell megtanítani. A csak beta­nult, verses szövegmondás a színpadon mesterkélten hat. Azért szükséges a to­vábbképzés, mert egy ilyen fesztivál jó alap, hogy felfedezzük a tehetségeket, mert itt is láthattunk olyan kisszínésze­­ket, akik felülmúlják a korosztályukat. Nagyon fontos a szép magyar beszéd ápolása is, mert a színpad megköveteli, hogy helyesen ejtsék a szavakat. Nem ahogy írva van, hanem ahogy értelmez­ni kell. Ha ez a suliszínház tömegessé válik és a gyerek a színpadi nyelvet is megtanulja, talán az utcán és otthon is helyesen fog beszélni, a legjobb eset­ben kijavítja a szüleit is. Ez lenne az igazi eredménye ennek a rendezvény­nek. SZÁNTÓ Márta (Aleksandar JOVANOVIC felvétele) Takarics Róbert Doktori értekezés a tanszéken Az Újvidéki Egyetem Bölcsészet­tudományi Karának Magyar Tanszé­kén holnap 11 órai kezdettel védi Ka­tona Edit magiszter Az igevalencia szerb-magyar viszonylat­ kontrasztív vizsgálata című doktori értekezését A Magyar Tanszék minden érdeklődőt­ szívesen lát a Bölcsészettudományi Kar dísztermében tartandó védésen. "

Next