Magyar Szó, 2002. április (59. évfolyam, 77-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
2002. április 16., kedd Két első díjas A KMV képzőművészeti vetélkedőjére több mint 40 alkotás érkezett Több mint negyven pályamunka érkezett a 35. KMV képzőművészeti vetélkedőjére: Szabadkáról, Zentáról, Újvidékről és Becséről, ami bizony jóval kevesebb a korábbi évek átlagánál. A sokszínűség ezúttal is megvolt: rajzok, tempera és vízfestékkel készült festmények mellett, fafaragással, nemezeléssel, szövéssel, kollázzsal és komputergrafikával is próbálkoztak a tanulók. Az utóbbi időben oly népszerű művészfotóval ezúttal nem jelentkeztek diákok a képzőművészeti vetélkedőre. Hiányoztak az olajfestmények is. A Csasznai István nyugalmazott tanár és szobrászművész, Sipos Tibor festő és Lengyel László festő múzeumi restaurátor összetételű bírálóbizottság egyöntetű véleménye szerint a beérkezett alkotások figyelemre méltóak és mindegyiknél dicséretes a minőségre való törekvés. A sokszínűség megnehezítette a döntést, és a zsűri az objektivitásra törekedve az előírtnál több díjat osztott ki, így két első díjban részesült Perisic Anna az újvidéki iparművészeti szakközépiskolából és Gergely Gabriella a zentai gimnáziumból. A második díjat Kocsis Mónika ugyancsak zentai gimnazista kapta. A harmadik díjat Vágó Orsolya az egészségügyi középiskola tanulója kapta. J•gé KÖZÉPISKOLÁSOK SZÍNMŰVÉSZETI VETÉLKEDŐJE Lányok uralták a színpadot Pénteken Zentán lezajlott a Középiskolások Színművészeti Vetélkedője. A díjazottakról már hírt adtunk lapunkban, az értékelést pedig Molnár Zoltán színművész, a zsűri egyik tagja indokolja meg, mely egyértelműen pozitív. Két okból: Az egyik az előadások száma. Hosszabb idő után idén öt előadás és egy film szerepelt a szemlén, még Feketicsről is jelentkezett csoport. Az előadások minősége is magas szintet ért el, leszámítva az apróbb hibákat. Jó, hogy több kiváló előadásból kellett választani. Egy gondunk volt csak az értékeléskor. Egyes előadásokon csak középiskolások dolgoztak, más produkciók mögött pedig kulturális intézmények, vagy hivatásos színészek álltak. Ez sem rossz, mert az a cél, hogy előadások szülessenek. Ezért döntöttünk úgy, hogy az Újvidéki Színház Diákszínpadának Yerma című produkciója különdíjat kap, mert a főszereplők között színészhallgatók vannak és a rendező is profi. Ezért nem lehetett csak középiskolás darabként kezelni. A különdíjjal viszont megjutalmaztuk a minőséget. A szabadkai Svetozar Markovic Gimnázium Emberke tragédiája pedig megkapta a KSZV nagydíját. Tegyük hozzá, hogy a szabadkai darabban nincs összetettebb díszlet, nincsenek fényeffektusok és semmivel sem rosszabb, mint a Yerma. Ami a színészi játékot illeti női „uralom” észlelhető. Voltak előadások, ahol nem is játszottak férfi szereplők, vagy csak egy. Az össz főszerepet pedig szinte minden előadásban nők alakították. A fiúk egy fokkal gyengébbek voltak, mint a lányok, ezért eltértünk az eddigi gyakorlattól és három egyenrangú színésznői díjat osztottunk. A szervezésre is kitérnék. Hajnal Jenő és Boros Gabriella tökéletes munkát végeztek. Viszont jó lenne, ha a magyartanárok is odafigyelnének erre a rendezvényre, és méginkább ösztönöznék a gyerekeket a munkára. Valamint, ha megengednék azoknak, akik kíváncsiak az előadásokra, hogy megnézzék azokat. Ez nem jelenti azt, hogy nem volt közönség, hanem a délelőtti előadásokat jóval több diák nézte meg, mert délután iskolába kellett menniük. Jó lenne, ha nemcsak a fellépőknek lenne fontos a fesztivál, hanem a közönségnek is, hiszen közönség nélkül nincs színház. szó (GERGELY József felvétele) A zentai Sans Gene Csoport A vörös halál című előadása a dramatizációért részesült díjban Hímzések, amelyeket látni kell A III. Polák Margit hímzőpályázat legjobb alkotásait a szabadkai Városi Könyvtárban állították ki A népi hímzők mind népesebb tábora számára kiváló bemutatkozási alkalom a Polák Margit doroszlói mintaíró asszonyról elnevezett hímzőpályázat, amelyet már harmadszor rendeztek meg. A szakzsűri által gondosan kiválogatott anyagot a szabadkai Városi Könyvtár galériájában láthatja a közönség. A péntek délutáni ünnepi megnyitón Bárkányi Ildikó szegedi néprajzkutató külön is kiemelte annak fontosságát, hogy a hímzőasszonyok e táj falvainak díszítőművészetét viszik tovább. A legtöbb hímző a parasztság hímzőkultúráját örökíti tovább, és fehér lyukhímzéssel készítette pályamunkáját, de az igényes úrihímzésre is láthatunk néhány szép példát. Érdemes megemlíteni, hogy a Vajdasági Magyar Folklórközpont felhívására 60 pályázótól 131 pályamunka érkezett be. A bírálóbizottság 40 pályázó alkotását találta kiállításra érdemesnek. Idén először sikerült katalógust is kiadni. A megnyitón Raj Rozália és Nagy István, a Folklórközpont nevében külön elismerést adott át 4 hímzőasszonynak: Zuberec Verának (Újvidék), Szügyi Zsuzsannának (Zenta), Soponyai Gizellának (Zrenjanin) és Biacsi Erzsébetnek (Péterréve). Varga Attila furulyamuzsikája még ünnepélyesebbé tette ezt a rendezvényt, amelyet követően a pályamunkák készítői értékelést, megszívlelendő tanácsokat hallottak Bárkányi Ildikótól és Sneider Évától, a Népművészet mesterétől, aki a magyarországi Tályáról érkezett. m. fc. Magyar Sió MŰVELŐDÉS 11 A becseieké a győztes előadás! Átadták a díjakat és elismeréseket a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók VII. Találkozója legjobbjainak - Ünnepi műsor a szabadkai Népkör színjátszásának 80. évfordulója alkalmából Díjkiosztással zárult vasárnap este a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók VII. Találkozója, amelynek a szabadkai Népkör adott otthont. Az elmúlt egy hét alatt 23 műkedvelő társulat tagjai léptek színpadra, a látogatók száma pedig meghaladta a 3000-et. - Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a 7 év alatt majdnem megkétszereződött a benevezett műkedvelő társulatok száma. Jóleső érzés, hogy a fiatalok milyen szép számban csatlakoznak az amatőr színjátszók táborához. Erősödik, terebélyesedik ez a mozgalom, de nem kell aggódni, hogy a tömegesség a minőség rovására megy majd - mondta egyebek között Faragó Árpád, a találkozó művészeti bizottságának elnöke. Mint hangsúlyozta, nagyon fontos az amatőr társulatok rendezőinek továbbképzése, s az is, hogy szorosabbra fűződjön a hivatásos és nem hivatásos színjátszás közötti kapcsolat. Mint kifejtette, tévednek azok, akik azt hiszik, az amatőr társulatok még mindig a népszínműveknél tartanak. S ami szintén említést érdemel: a nyelvi igényesség, az erre való törekvés is egyik jellemzője volt a találkozónak. Nem kell tehát félteni műkedvelő színjátszásunkat. - A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség jó ügy mellé állt, amikor felvállalta a vajdasági magyar amatőr színjátszók találkozóinak megszervezését. Igazi mozgalomteremtő találkozóvá vált az évek során - hallottuk Dudás Károlytól, a VMMSZ elnökétől, aki köszönetet mondott a Népkörnek a házigazda szerepéért. - A szabadkai Népszínház romokban hever. A politikusoknak, a művelődésben tevékenykedőknek, a színházat szívügyüknek tekintőknek mindent meg kell tenniük, hogy magyar színjátszásunk e temploma újra álljon, hogy mielőbb létrejöhessen, megalakulhasson itt a Délvidéki Magyar Színház - hallottuk Dudás Károlytól. A találkozó legjobb előadásáért járó Pataki László-díjat a Vuk Karadzic MK keretében működő Becsei Magyar Amatőrszínház társulata érdemelte ki, Tennessee Williams Üvegfigurák című drámájának előadásáért, amelynek rendezője Barácsus Zoltán. Az új kifejezési formákért járó Bambach Róbert-díjat a Zentai Színtársulat érdemelte ki, Lénárd Róbert Dagasztok című vígjátékáért. Ketten részesültek a legjobb férfiszereplőnek járó - egyenrangú - díjban: Galgó Mihály (Becse) és Pásztor Zdravko (Szilágyi). A legjobb férfi mellékszereplők: Budai József (Kikinda) és Lénárd Róbert (Csóka-Zenta). A legjobb női mellékszereplő Suli-Barta Szilvia (Kula). A legszebb színpadi beszédért a feketicsi ME ifjúsági színjátszó csoportja részesült elismerésben. A találkozó zsűrije különdíjban a péterrévei Tisza ME társulatát és a nemesmiliticsi ME színjátszó csoportját részesítette. A közönség is leadta szavazatát, amelynek eredményei alapján három társulat között holtverseny alakult ki. Közönségdíjban részesült tehát a kikindai Egység ME - amely a szabadkai önkormányzat ajándékát vehette át, a szilágyi József Attila ME és a debelyacsai József Attila MO társulata. A Népkör MMK által felajánlott életműdíjban dr. Pfaff Mihály, a bezdáni ME elnöke részesült. A zentai Thurzó Lajos Művelődési Központ különdíját Foki István, a bezdáni társulat tagja kapta. A Magyarok Világszövetsége jugoszláviai tanácsa díját a Csáth Géza Művészetbaráti Kör érdemelte ki. A kisoroszi Hódi Jenő és a debelyacsai Nikolity Sasi Eszter, akik több évtizede jelen vannak az amatőr színjátszó mozgalomban, elismerésben részesültek; a Népkör Hobby képzőművészeti csoportjának, illetve a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségnek az ajándékát vehették át. A Hét Nap különdíjasa Kurta Tibor (Szilágyi). A Vajdasági Magyar Versmondó Egyesület Szép Szó versmondó táborában Berta Sarolta (Kisorosz) és Pásztor Krisztián (Kula) vehet részt. A csókai Orpheus színjátszó táborába Boldizsár Márta és Sárkány Zoltán (Muzslya) nyert részvételi jogot. Vasárnap rövid alkalmi összeállítással emlékeztek meg arról, hogy 80 éve innen a Népkörből indult útjára, itt alapozódott meg a jugoszláviai magyar színjátszás. Krekity Olga újságíró, előadóművész részleteket olvasott fel Garay Béla, a Kalangya 1943-ban megjelent számában az első világháború utáni időszakról szóló visszaemlékezéséből. Azokról az évekről van szó, amikor írók, hivatásos színészek, értelmiség nélkül maradt az itteni magyarság, amikor nyilvánosan csak a színpadon - azaz az amatőr társulatok előadásain - lehetett magyarul megszólalni. Csakis itt lehetett a magyar ajkú közönség részese a nagy magyar családnak. Az ünnepi műsor keretében azok léptek fel, akik a Népkörben kezdték amatőrként, s hivatásos színházban folytatták pályafutásukat: Gyurcsity Erzsébet, a gyermekszínház nyugalmazott színésze, aki 1950 és ‘55 között volt tagja a Népkörnek; Szabó István, aki az 1960 és 1970 közötti időszakban játszott, rendezett, énekelt a szabadkai magyar művelődési egyesület színpadán; Ágoston Pribilla Valéria, aki 1973- ban az országos színjátszó szemle rangos színészi díját érdemelte ki. A vasárnapi ünnepi műsorban fellépett Erdélyi G. Hermina, aki először a Jónás Korica házaspár színjátszó csoportjába járt, majd a ‘80-as évek második felében Káló Bélával és Mezei Zoltánnal lépett közönség elé e színpadon, Kovács Frigyes rendezésében. S Káló Bélának is tapsolhatott vasárnap este a publikum a Népkörben. m. k. Harkai Imre Forster Gyula-díjas A műemlékvédelem terén nyújtott kimagasló eredményekért ítélik oda a Forster Gyula-díjat Magyarországon, melyet külföldieknek csak ritkán ítélnek oda. Idén a díjazottak között van dr. Harkai Imre topolyai építészmérnök is. A díjat a műemlékvédelem terén végzett tudományos kutatómunkájáért, épített örökségünk védelméért és rehabilitálásáért, valamint az oktatásban végzett munkájáért érdemelte ki. Az ünnepélyes díjkiosztásra a műemlékvédelem világnapján, április 18-án, 10 órakor kerül sor a Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett kecskeméti városháza dísztermében. N.K. V Óvodapedagógusok továbbképzése Csütörtökön Csókán a Radosz Iskoláskor Előtti Intézmény épületében (Tito marsall u. sz.n.) 10 órai kezdettel az óvodai zenei nevelésről tartanak továbbképzést óvodapedagógusok részére. Téma: népi gyermekjátékaink gyakorlatban történő bemutatása. Előadók: Bodoglári Ilona, zenepedagógus Tiszasasról és Monzák Péter, népművelő Budapestről. Videofelvétel készítése engedélyezett. Április 24-én, Zentán a Hófehérke óvoda központi épületében (Szép u. 7.) délután 4 órakor könyvbemutató lesz. Domány Mária A bábuk világa című művével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A most megjelent könyv minden óvónőnek nagy segítséget jelenthet az óvodai munkában. A könyvbemutató után megnyitják a szerző három évtized alatt sajátkezűleg készített bábukészletének kiállítását. Mindkét előadásra a Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete szeretettel vár minden érdeklődőt. Tel./fax: 024/730-430, e-mail: aszoke@gdnet.com. II. VAJDASÁGI SULISZÍNHÁZ FESZTIVÁL A színpad megköveteli a helyes magyar beszédet Júniusban továbbképzés a felkészítőknek - Takarics Róberttel és Hartig Sándorral beszélgettünk Szombaton Újvidéken lezajlott II. Vajdasági Suliszínház Fesztivál. Takarics Róbertet, a rendezvény megálmodóját és szervezőjét kérdeztük, hogy született az ötlet, hogy drámai gyermekfesztivált rendezzen. - Tíz éve járom a fesztiválokat. Három-négy csoportot vezetek és észrevettem, hogy néhány éve a magyar színdarabok csak a selejtezőn szerepelnek, mert a zsűriben nincs magyarul értő személy. Idén is megtörtént, hogy elmentünk az Újvidéken szervezett Sterija Játékokra, de most sem jutottunk tovább. A Májusi Játékokon már évek óta nem szerepelnek nemzetiségi előadások, így született az ötlet, hogy akkor szervezzünk magunknak fesztivált. Tavaly 8-an jelentkeztek. Az erzsébetlaki iskolában tartottuk egy kis színpadon, egy mikrofonnal és egy magnóval. Idén már 32 csoport jelentkezett és ezért három elődöntő volt. Terveink szerint minden évben máshol fogjuk megszervezni a gálaműsort. Júniusban a Nyári Akadémia keretében továbbképzést is szervezünk a tanároknak, hiszen sokan most próbálkoznak először rendezéssel. Megvan a lelkesedés és a tudásszomj. Az iskola befejezése utáni első héten meghívjuk a pedagógusokat és Újvidéken tartunk számukra egy továbbképzést. Közben már készülünk a III. sulifesztiválra. Azok, akik az első fordulóra, novemberre fölkészülnek már meg is mérettetnek. Hartig Sándor, a nagybecskereki bábszínház nyugalmazott igazgatója tavaly is zsűritag volt, és az idén is végigkísérte a fesztivált. Véleménye szerint színvonalas produkciókat láthattunk. - Meg kell dicsérni a rendezőket, akik a gyerekekkel dolgoztak. Minden foglalkozást tanulni kell és az amatőr rendezőknek is tanulniuk kell, hogy lehet a szöveget életre kelteni a színpadon. Mert a gyerekeknek színházi beszédet kell tanítani, amire előbb a rendezőket kell megtanítani. A csak betanult, verses szövegmondás a színpadon mesterkélten hat. Azért szükséges a továbbképzés, mert egy ilyen fesztivál jó alap, hogy felfedezzük a tehetségeket, mert itt is láthattunk olyan kisszínészeket, akik felülmúlják a korosztályukat. Nagyon fontos a szép magyar beszéd ápolása is, mert a színpad megköveteli, hogy helyesen ejtsék a szavakat. Nem ahogy írva van, hanem ahogy értelmezni kell. Ha ez a suliszínház tömegessé válik és a gyerek a színpadi nyelvet is megtanulja, talán az utcán és otthon is helyesen fog beszélni, a legjobb esetben kijavítja a szüleit is. Ez lenne az igazi eredménye ennek a rendezvénynek. SZÁNTÓ Márta (Aleksandar JOVANOVIC felvétele) Takarics Róbert Doktori értekezés a tanszéken Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Tanszékén holnap 11 órai kezdettel védi Katona Edit magiszter Az igevalencia szerb-magyar viszonylat kontrasztív vizsgálata című doktori értekezését A Magyar Tanszék minden érdeklődőt szívesen lát a Bölcsészettudományi Kar dísztermében tartandó védésen. "