Magyar Szó, 2002. május (59. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-03 / 101. szám

4 BELPOLITIKA Munkát, nagyobb bért, szociális igazságot (Folytatás az 1. oldalról) Gabalio örömét fejezte ki, hogy a zászlók ka­­valkádjában láthatja az olasz, a spanyol és a né­met szakszervezetek zászlóit. Külön elismerően szólt a munkásérdekekért eredményesen küzdő Függetlenség tevékenységéről, nemzetközi te­kintélyéről, és reményét fejezte ki, hogy ehhez a küzdelemhez felzárkózik a többi szakszervezet is. Közös fellépéssel sokkal eredményesebbek le­hetnek mind a kormánnyal, mind a munkaadók­kal folytatott tárgyalásaik során. A Világszövetség szerint az ország jövője Európában van, ezért a gazdasági támogatás érdekében nyomást gyako­rolnak a nemzetközi közösségre. A munkásindu­ló, az Internacionálé elhangzása után Milenko Smiljanic, az SZDSZSZ elnöke az egész tagság nevében köszöntötte a megmozdulás szervezőit, Szerbia dolgozóit, és küzdelmük közös céljait méltatta. A kormánynak pedig azt üzente, hogy ez a megmozdulás csupán jelképes. A szakszerve­zeti nyilatkozat mögé felzárkózik az ország vala­mennyi dolgozója. Belgrádnak azt kívánta, hogy őrizze meg a főváros a május elsejei megmozdu­lás hagyományát. A első szabad május jelentőségét méltatva Szerbiában, Slobodan Lalovic, a Szociáldemok­rata Párt társelnöke a jövőbeni legfontosabb munkáskövetelések megvalósulásának fontossá­gáról beszélt, a gazdasági és a szociális progra­mok keretében. Branislav Canak a Függetlenség nyilatkozatának hangsúlyozásával békés, de to­vábbi haladékot nem tűrő változásokat sürgetett. Valamennyi szónok jó munkát, eredményes küz­delmet kívánt az ország dolgozóinak, a szakszer­vezetek tagjainak. S. T. G. (FoNet) A majálisok hangulatát idézte az egy tányér me­leg bableves, amelyből bőven jutott mindenki­nek. Voltak, akik színültig megtöltött „kis lábas­kában” hazavitték... Szélből áram A G17 PLUS energiaügyi szakemberei szerint nagy lehetőségek vannak a szélener­gia felhasználására az áramtermelésben. „Nagy lehetőségek vannak arra, hogy bizo­nyos befektetések mellett Szerbia hasznosít­sa a szélenergiát, amely megújítható és tiszta erőforrás. Különösen kedvezőek a lehetősé­gek Versec térségében és egyes hegyvidéke­ken” - erről tájékoztatott Dragoljub Dakono­­vic, a G17 PLUS szakembere. Az Európai Unió külön utasítást adott ki a felújítható energiahordozók termelésének ösztönzésére. Az Európai Unióban 2010-ig a felújítható erőforrások az áramtermelésben a 6 helyett 12 százalékban vesznek részt. (Beta) Magyar Szó ✓Átadták a palánkai hidat Április 30-án, kedden ünnepélyes keretek kö­zött átadták a NATO-bombázásokban alaposan megrongálódott palánkai hidat. A Horvátország és Jugoszlávia határán levő, 825 méter hosszú hidat többször is bombázták a NATO-gépek, és ez ideig nem volt alkalmas a közlekedésre. A hidat a Slavonski Brod-i Duro Dakovic, vállalat újította fel, a munkálatok értéke megközelítőleg 250 000 euró. A hidat Horvátor­szág és Vajdaság tisztségviselőinek, továbbá a vu­­kovári-szerémségi megye, a Palánkai és az Iloki község képviselőinek jelenlétében Mario Kovac horvátországi tengerészeti, közlekedési és táv­közlési miniszter nyitotta meg. Kovac kiemelte, hogy Horvátország hidakat épít majd szomszé­dai felé. Nenad Canak, a vajdasági parlament elnöke a következőket mondta: „Remélem, hogy nem lesznek többé megoszlások ebben a térségben. Remélem, hogy ezentúl ritkábban fogunk álla­mokat alakítani, és gyakrabban utakat és hidakat építeni, továbbá hogy az elkövetkezőkben nor­mális állapotok között fogunk élni.” (Beta) 2002. május 3., péntek Rákérdezni önmagunkra is Gondolatok a sajtószabadság világnapján Ú­jságíróberkekben már elcsépelt frázisnak számít az aranyköpés, miszerint a sajtó szabad: azt ír, amit szabad. Olyan szellem­ben nevelkedtem, ahol az járta, hogy „az újság újság”. Vagy egyszerűen elhallgatja az igazságot, a rezsimre nézve kellemetlen tényeket. Cenzúrá­ról akkor nem esett szó, arról azonban igen, hogy az újságírók a rendszer kiszolgálói, s ha jön egy változás, elsőnek akasztják fel őket. Az apám ilyen durva megfogalmazásban tálalta elém az újságírói sorsot, hogy elrettentsen tőle. Nem si­került, évek múltán azonban magam is meggyő­ződtem róla, hogy ezt a nemes hivatást mennyi­re meg lehet csúfolni. De arról is, hogy megma­radhat hivatásának magaslatán az ember - mint ahogy ezekben a cudarul nehéz években egye­sek meg tudtak maradni -, ha eléggé elszánt és szakmailag felvértezett. Persze ezzel kockára te­szi megfelelőségét, megbízhatóságát a minden­kori rendszer számára. Az újságíróknak azonban nemcsak a „gerin­cük” van veszélyben, hanem az életük is. De nem rendszerváltáskor - akkor ugyanis csak jelképe­sen „akasztják” őket (bár Petar Lukovic szerint egyesek megérdemelnék valóságosan is, be is pe­relte egy érintett miatta) hanem éppen mun­kájuk végzése közben, amikor a legveszélyesebb helyszínekről tudósítanak vagy a rezsim üzelme­­it leplezik le, korrupciós ügyeket göngyölítenek föl. És ilyenek szép számmal vannak szerte a vilá­gon. Nálunk is. Tavaly a Vecernje novoszijagodi­­nai tudósítója esett áldozatul, máig sem fogták el gyilkosait, mint ahogy az 1999-ben megölt Slavko Curuvijáét sem. Lapunk újságírója, a még mindig bejegyzetlen Magyar Szó Lapkiadó Válla­lat megbízott igazgatója ellen pedig a hatalom és a pénz összefonódására utaló, a régi rezsim ma is hatalmaskodó kiskirályait leleplező írása miatt folyik éppen bírósági eljárás. A sajtószabadság napja van ma. Az ENSZ 1991 őszén nyilvánította május 3-át a sajtó­­szabadság világnapjává annak emlékére, hogy ezen a napon tették közzé a Windhoek-nyi­­latkozatot, amelyben az afrikai népeknek a plu­ralista és független sajtóhoz való jogát fogalmaz­ták meg. E napon világszerte megemlékeznek a munkájuk során megölt vagy munkájukban aka­dályozott és bebörtönzött újságírókról. 1987 óta több mint ötszázan vesztették életüket munka­végzés közben. Tavaly a nemrég nyilvánosságra hozott adatok szerint 37 újságírót öltek meg, ti­zenhárommal többet, mint az előző évben. A 2001-ben meggyilkoltak többsége nem a had­színtérről tudósítva lelte halálát, hanem hivatá­sának gyakorlása közben, szembetalálva magát a politika és a pénz összefonódásával. Említésre méltó, hogy tavaly egyetlenegy újságírót sem öl­tek meg Afrikában, ahol 1999-ben és 2000-ben 18-an estek hivatásuk áldozatául. Bizonyos adatok szerint a világon több mint száz ország hatóságai korlátozzák valamilyen módon a sajtó szabadságát. A megnyilatkozás és a tájékoztatás szabadságának korlátozása a cen­zúra, az erőszak, fenyegetések, bírósági eljárá­sok, bebörtönzések vagy gazdasági büntetés for­májában jelenik meg. Nem is tudom, hova sorol­jam országunkat, amióta a hírhedt sajtótörvényt eltörölték, s a demokrácia csigalassúsággal ugyan, de kezd kibontakozni. Úgy tűnik, hogy nincs közvetlen ráhatás, legfeljebb utólag kide­rül, hogy mégis volt. Az öncenzúra azonban mű­ködik. Pedig az az igazi újságírás, ha azon frissi­ben megírjuk a tényállást, s nem utólag okosko­dunk, vagy mosakodunk. A tények tisztelete ugyanis a tárgyilagos tájékoztatás alapfeltétele. A sajtó és a politika összefonódása, a bújta­tott cenzúra elleni harchoz nem bátorság kell, hanem szakszerűség. Senki sem szereti, ha a hi­báira ráirányul a figyelem, a legdemokratiku­sabb hatalom sem, nemhogy a mienk, amely még mindig messze áll ettől. De - nem árt száz­szor elismételni - nincs és nem is lehet demok­rácia független és befolyásos sajtó nélkül. És nincs, ahogy nem is lehet független és befolyá­sos sajtó lelkiismeretes és bátor újságírók nélkül. Szabadon írni azonban csak szabad, öntudatos, egzisztenciájukban nem fenyegetett, demokrati­kusan gondolkodó újságírók tudnak. De hol va­gyunk mi ettől?! É­n é­s végül mit is mondhatnék a magunk oku­lására a sajtószabadság napján? Szebbet, jobbat, bölcsebbet aligha tudnék kiötölni annál, amit Esterházy Péter így fogalmazott meg: „Agyoncitáltuk, hogy demokratának lenni annyi, mint nem félni. De ez nemcsak annyi, hogy nem félni a hatalomtól, a labancoktól, a rendszertől, ettől az egész nevesincstől. Ezt is je­lenti. De főként nem félni tisztán gondolkodni, nem félni önmagunkra rákérdezni, nem félni a ránk vonatkozó kérdéseket mind föltenni. S csak azután meglátni más szemében a szálkát vagy gerendát. Nem félni élni.” SERER Lenke Nethausjc Si ' «J- fi ' ' NH-6170 "■W® a| | II ..... * m CT //’ mikrohullámú suto érvényes. | ^ | iMé / • / wmt­. x | régi ar: IS / |17990­ t/dbj csészés 500g L régi ár:

Next