Magyar Szó, 2002. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2002-06-01 / 126. szám

2002. június 1., szombat USA-JSZK Marad a jugoszláv vagyon egy részének zárlata Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő nyilatkozata Bush elnök döntéséről Richard Boucher, az amerikai kü­lügyminisztérium szóvivője kijelen­tette, hogy az USA Jugoszláviának szánt segélyének egy része, illetve az amerikai bankokban befagyasz­tott jugoszláv vagyon egy része to­vábbra is zárlat alatt marad, annak ellenére, hogy Colin Powell ameri­kai külügyminiszter a segély felol­dásáról hozott döntést. A korábban hozott elnöki döntés meghosszabbítása tanácstalanságot okozott, hiszen Colin Powell nemrégi­ben olyan határozatot hozott, hogy oldják fel az amerikai segély, illetve a jugoszláv számlák zárlatát. Arra a kérdésre, hogy mindezt ho­gyan kell értelmezni, Boucher azt vála­szolta, hogy ezzel nem vált érvényte­lenné Colin Powell döntése, de az USA megtartja magának azt a jogot, hogy továbbra is ellenőrzi Slobodan Milose­vic volt jugoszláv elnök és azon társai­nak bankszámláit, akiket szintén vádol a hágai nemzetközi törvényszék. „Ezért volt fontos, hogy az elnöki határozatot meghosszabbítsuk”, mondta Boucher és hozzátette, hogy a szankciók megszüntetése továbbra is hatályban marad, illetve hogy a segély zavartalanul megérkezik majd, és fe­loldják azoknak a számláknak a zárla­tát, amelyek nem esnek abba a kategó­riába, amelyek miatt meg kellett hosszabbítani az elnöki határozatot. Bush döntése értelmében egy évvel meghosszabbították azt az elnöki hatá­rozatot, amit még idősebb George Bush hozott 1992-ben azzal a megin­­doklással, hogy a jugoszláv kormány politikája „veszélyt jelentett az USA nemzetbiztonságára, külpolitikájára és gazdaságára nézve”. E határozat alapján idősebb Geor­ge Bush befagyasztotta Jugoszlávia összes vagyonát az USA-ban, és ezzel összhangban mindenféle kereskedel­mi és más kapcsolatot megtiltott a JSZK-val. Emellett szintén egy évvel meghosszabbították a Bill Clinton által 1998-ban, a JSZK kosovói politikája mi­att hozott elnöki határozatot, illetve még egy korábbi, a boszniai szerbek politikája miatt hozott elnöki határoza­tot is. George Bush május 29-én hozott határozatában hangsúlyozza, hogy Ko­­sovóban, illetve Milosevic és munkatár­sai körül még mindig rendezetlen a helyzet, ezért egy évvel meghosszabbí­totta a korábbi elnöki határozatokat. Indoklása szerint erre azért is szükség volt, mert a korábban befagyasztott ju­goszláv vagyon státusát még nem ren­dezték. (Beta) INDIA-PAKISZTÁN Fernandes: a kasmíri helyzet stabil Washington és London hazahívja az amerikai és brit állampolgárokat George Fernandes indiai védel­mi miniszter tegnap úgy véleke­dett, hogy a kasmíri helyzet sta­bilizálódott, aggodalomra nincs különösebb ok. Miközben közel egymillió katona néz farkassze­met az indiai-pakisztáni határ­­szakaszon. Fernandes úgy gon­dolja, az aggodalmat nem indo­kolja különösebben semmi, mi­vel már hat hónapja ugyanez a határvédelmi helyzet. „Úgy gondolom, hogy a helyzet sta­bil” - közölte tegnap az indiai védelmi miniszter, miután Szingapúrban egy biztonságpolitikai értekezlet előtt talál­kozott Paul Wolfowitz amerikai védel­mi miniszterhelyettessel. A Fernandes-Wolfowitz-találkozó­­ról egyik fél sem közölt más részlete­ket. A jövő héten több külföldi politikus békeközvetítő missziója után a válságos térségbe érkezik Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes, va­lamint Donald Rumsfeld védelmi mi­niszter is, hogy rávegye az indiai és pa­kisztáni felet a párbeszédre. Egy pakisztáni polgári személy éle­tét vesztette, kettő pedig megsebesült a pakisztáni Pandzsáb tartományban a határvonalon történt tegnapi lövöldö­zésekben. Az APP pakisztáni hírügy­nökség értesülései szerint az indiai hadsereg pakisztáni településekre nyi­tott tüzet, míg pakisztáni katonák vála­szul a szemben álló haderő állásaira lőttek. További három pakisztáni sebe­sült meg a kasmíri ellenőrzési vonal­nál, miután az indiaiak aknavetővel lőttek át a határon. Egy neve elhallgatását kérő indiai védelmi minisztériumi tisztségviselő a Reutersnek elmondta: katonai hírszer­zési információk arra mutatnak, hogy az al-Kaida terrorszervezethez tartozó nagyszámú fegyveresnek sikerült Afga­nisztánból Kasmír pakisztáni ellenőr­zés alatt álló területére menekülnie, ahol csatlakoztak az ottani szeparatista muzulmán csoportokhoz. A tisztségvi­selő utalt arra, hogy a terroristák közül sokan a kasmíri ellenőrzési vonal köze­lében alakították ki állásaikat, ahol a törvényes rend és a hatóságok végre­hajtó ereje gyenge. WASHINGTON, LONDON, OT­TAWA.­­ Az amerikai és a brit külügy­minisztérium tegnap azt javasolta Indi­ában tartózkodó állampolgárainak, il­letve diplomáciai testületeik tágabb ál­lományának, hogy a kasmíri konfliktus éleződése miatt lehetőleg hagyják el a dél-ázsiai országot. A G8 közleményt adott ki a válsághelyzetről. „Az India és Pakisztán közötti kas­míri határszakaszon romlott a helyzet. A feszültség komoly szintre emelke­dett, az India és Pakisztán közötti kato­nai összecsapások kockázatát nem le­het kizárni” - áll a State Department utazási figyelmeztetésében. Az amerikai külügyminisztérium egy szűkkörű diplomatagárdán kívül engedélyt adott az újdelhi nagykövet­ség és a három amerikai konzulátus minden munkatársának, valamint azok hozzátartozóinak hazautazására a kormány pénzén. India elhagyására ösztönözték az ott tartózkodó mintegy 60 ezer amerikai állampolgárt is. Az amerikai bejelentést követően Jack Straw brit külügyminiszter hason­ló üzenetet küldött tegnap az Indiában lévő brit külképviseleteknek. Straw fenntartotta szerdai, Újdelhiben meg­fogalmazott véleményét, miszerint a felek közötti feszültség ellenére a há­ború elkerülhető, ugyanakkor szavai szerint a külügyi tárca vezetőjeként fe­lelőssége volt - mintegy elővigyázatos­sági lépésként - a brit állampolgárok figyelmeztetése. A brit kormány adatai szerint India területén jelenleg mintegy 20 ezer brit állampolgár tartózkodik - írja az AP. A világ gazdaságilag legerősebb hét országát és Oroszországot tömörítő G8-at „erősen aggasztja” az India és Pa­kisztán közötti feszültség, s felszólítják Iszlámábádot, hogy „konkrét intézke­désekkel vessen gátat az ellenőrzése alatti területről induló terroristacso­portok tevékenységének”. A nyolc kü­lügyminiszter erről szóló közös közle­ménye - amelyet a G8 soros elnöksé­gét adó kanadai kormány tett közzé Ottawában - felszólítja Indiát és Pa­kisztánt, hogy „munkálkodjon tovább a nemzetközi közösséggel a mostani válság diplomáciai megoldásáért”. (MTI) Mmngarió Kostunica: Vége a határok átszabásának A jugoszláv elnök beszéde a közép-európai államfők tegnap kezdődött csúcstalálkozóján a szlovéniai Kranj melletti Brdóban (Folytatás az 1. oldalról) „Ezért a vállalkozásért csak mi va­gyunk a felelősek, az új államközösség polgárai, de egymagunk, az Európai Unió részvétele nélkül nem tudjuk tel­jesíteni” - mondta Kostunica, aki re­ményének adott hangot, hogy nem lanyhul az EU érdeklődése a délkelet­európai térség iránt A jugoszláv elnök kiemelte, hogy el­múlt a határok átszabásának és az or­szágok szétrombolásának ideje, s hogy eljött az integrálódás, a konszolidálás, a haladás és jobbítás ideje. Úgy értékelte, hogy a JSZK tavaly a számos nehézség ellenére is gyökeres piaci és demokratikus reformokat indí­tott el, s felhívást intézett az EU-tagor­­szágokhoz és a közép-európai orszá­gokhoz, hogy nyújtsanak mind anyagi, mind politikai segítséget a további fej­lődéshez és a tranzícióhoz. A csúcstalálkozót Kostunica kihasz­nálta arra, hogy ismételten rámutasson a kosovói szerb és más nem albán la­kosság kivételesen súlyos helyzetére, s kiemelte: az a legrosszabb, hogy nem beszélhetünk kitapintható haladásról a mintegy 226 000 elköltözött személy visszatérése tekintetében. „A kosovói állapotok olyanok, hogy nem beszélhetünk a helyzet javulásáról a szerbek és más nem albán lakosság esetében, s még kevésbé beszélhetünk az életfeltételek kialakításáról számuk­ra Kosovóban. A fizikai veszélyeztetett­ség, a mozgásszabadság hiánya, a gyil­kosságok, a gyújtogatások, a visszatérés akadályozása..., mindez a mindenna­pokhoz tartozik. Több mint világos, hogy az elköltözőnek visszatérése nél­kül szó sem lehet a kosovói állapotok rendezéséről, még kevésbé a demokrá­ciáról" - mondta Kostunica. Hozzáfűzte, hogy a JSZK az idén szeretne az Európa Tanács tagjává vál­ni, de azt is, hogy jövőre aláírja a stabi­lizációs és társulási megállapodást az EU-val. Hisszük, hogy ez biztos támaszul szolgál a gazdasági, politikai és minden más reformhoz a közeljövőben. A de­mokratikus és piacorientált Jugoszlávia sokat tehet azért, hogy visszatérjen a béke és a felvirágzás Délkelet-Európá­­ba, mondta Kostunica. A jugoszláv elnök tegnap számos kétoldalú találkozót tartott a csúcsta­lálkozó más részvevőivel, s tegnap es­tére vették tervbe találkozóját Stje­­pan Mesic horvát elnökkel is. (Beta, MTI) EU-JSZK A belgrádi egyezmény végrehajtása a további együttműködés előfeltétele Michaela Schreier, az EU költség­­vetési felügyelője tegnap kijelentette, hogy a belgrádi egyezmény végrehajtá­sa a feltétele a további tárgyalásoknak az EU és a JSZK között a stabilizációról és a társulásról. Schreier mindezt Miroljub Labus szövetségi kormányalelnökkel és kül­gazdasági miniszterrel folytatott tár­gyalásai után jelentette ki. Hozzátette, hogy az EU kész tárgyalni a belgrádi egyezménnyel előirányzott alkotmá­nyos alapokmány elfogadásával kap­csolatos kérdésekről. Schreier szavai szerint az EU to­vábbra is kész folyósítani a segélyt a JSZK-nak, így „a JSZK-nak szánt segély továbbra is gyors tempóban érkezik majd”. „Hamarosan teljesülnek a feltéte­lek a segély harmadik részének átuta­lásához” -jelentette be Schreier. Miroljub Labus az újságíróknak el­mondta, hogy tárgyalásaik fő témája az alkotmányos alapokmány volt, illetve az, hogy milyen módon definiálják majd az alapokmánnyal az EU-val való tárgyalások folytatásához szükséges in­tézményeket. (Beta) Joschka Fischer német külügy­miniszter közel-keleti útján teg­nap ismét szorgalmazta, hogy az izraeliek és a palesztinok kezdjék újra a tárgyalásokat. Fischer a palesztinok mérsékelt, de­mokratikus szárnyának képviselőivel folytatott rámalláhi tárgyalásai után an­nak a nézetének adott hangot, hogy a tárgyalások folytatása nem lehetséges a palesztin igazgatás demokratizálása nélkül. Jelezte, hogy Németország kész támogatni a palesztinokat a reformok megvalósításában. Minden nemzetközi kezdeménye­zés a George Bush amerikai elnök által javasolt „két állam” (Izrael és Paleszti­na) megoldásra összpontosít - mondta Fischer, aki egyszersmind igyekezett csillapítani a gyors sikerbe vetett remé­nyeket. „Igen nehéz lesz, mindkét ol­dalon nagyon nagy a bizalmatlanság és a gyűlölet” - idézte szavait a dpa. Fischer tegnapi programján szere­pelt, hogy még mielőtt továbbutazna Egyiptomba, Tel-Avivban találkozzon Javier Solanával, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. A német külügyminiszter négynapos közel-keleti útjának végén, ma Sarm­­es-Sejk egyiptomi üdülőhelyen találko­zik Hoszni Mubarak egyiptomi elnök­kel. Jelenleg az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői igyekeznek hathatósan fellépni Egyiptomban, va­lamint az izraelieknél és a palesztinok­nál egy új közel-keleti béketerv érdeké­ben. Ez az Oroszországgal és Ameriká­val egyeztetett út a következő három szinten irányoz elő egyidejű előrelé­pést: politikai tárgyalások a két államra épülő megoldás alapján, a palesztin in­tézmények újjáépítése és reformja, va­lamint új biztonsági intézkedések. Több száz palesztint tereltek össze és hallgattak ki a tegnap Nábluszba be­hatoló izraeli katonák. A korábbi jelen­tésekkel szemben az újabb hírekből az derült ki, hogy a ciszjordániai városba bevonuló izraeli katonákat mintegy száz harckocsi, valamint számos páncé­lozott jármű és helikopter támogatta. Az izraeli katonák megszállták a város területének nagyobb részét, de az óvá­rosba nem vonultak be. A szunnita muzulmánok legfőbb szellemi vezetője egy tegnapi lapnyilat­kozatában megengedettnek nevezte az izraeli katonák és a fegyveres zsidó te­lepesek elleni öngyilkos merénylete­ket. Mohamed Szajed Tantavi sejk, a kairói al-Azhar mecsetnek - a szunnita muzulmánok legfőbb vallási-szellemi intézményének - a főimámja az Egye­sült Arab Emírségekben megjelenő Al- Hálel című napilapban tegnap közölt interjújában hangsúlyozta: „a megszál­ló hadsereg és a fegyveres telepesek” ellen elkövetett ilyen támadások szá­mukra az iszlám szent háború (dzsi­­hád) és az önfeláldozás legnemesebb formáit jelentik. „Senkinek nincs joga ezeket elítélni vagy terrorizmusnak mi­nősíteni” - tette hozzá. A sejk az interjúban felszólított az Izraelt támogató országok - köztük az Egyesült Államok - áruinak bojkottjára is, amennyiben ez nem sérti az arab és iszlám országok gazdasági érdekeit. IZRAELI-PALESZTIN KONFLIKTUS Diplomáciai erőfeszítések a béketárgyalások újrakezdésére Joschka Fischer német külügyminiszter Rámalláhban (Hírösszefoglaló ) KÜLPOLITIKA 3 Az ENSZ kosovói missziójának (UNMIK) képviselői és a belgrádi kormány teg­nap együttműködési egyezményt írtak alá az UNMIK és a JSZK, illetve Szerbia kormánya közötti rendőri együttműködésről, továbbá egy ideiglenes megállapo­dást a belgrádi vasúti szállítóvállalat és az UNMIK-vasút között. Michael Stei­ner, az UNMIK főnöke és Neboljsa Covic, a kosovói koordinációs központ ve­zetője a megállapodás aláírásakor elmondták, hogy megítélésük szerint a me­gállapodás aláírása jobb együttműködést eredményez majd Belgrád és Pristina között az információcsere és a szervezett bűnözés elleni közös harc terén. Az ideiglenes megállapodás a vasútról a Szerbia és Kosovo közötti szállítást hiva­tott szabályozni. „Véleményem szerint a vasúti megállapodás nagyon fontos, mert akadálymentessé teszi az utat Kosovón keresztül Belgrádtól Szkopjéig, amivel a normalizációt juttatjuk kifejezésre, ami mindannyiunk érdeke” - mondta az UNMIK főnöke az újságíróknak. Steiner és Covic megtartotta a JSZK és az UNMIK munkacsoportjainak találkozóját is, amelyet mindketten „különösen eredményesnek” neveztek. A képen: Steiner és Covic nyilatkozik a megállapodások aláírása után (Betafotó)

Next