Magyar Szó, 2002. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2002-06-27 / 148. szám

4 BELPOLITIKA Túl magasak a kamatok B­ozidar Delic pénzügyminiszter tegnap úgy nyilatkozott, hogy a bankok reálkamatjai reálösszegben nagyobbak, mint tavaly voltak, és feltette a kér­dést, hogy a szerbiai bankok megállapodnak-e a kamatok alakításában. „Megleptek a bankok aktív kamatjai, és azt kérdem, hogy Szerbiában van-e bankkartellünk?” - mondta Delic, a bankigazgatókkal tartott megbeszélé­sén, amelyen jelen voltak Mladan Dinkic, a Jugoszláv Nemzeti Bank kor­mányzója, Radovan Jelasic, a Jugoszláv Nemzeti Bank kor­mányzóhelyettese, valamint Bosko Ziv­­kovic privatizációs miniszterhelyettes. D­elic elmondta, hogy a bankrendszer nem méltányolta kel­lőképpen az ország­ban történt makro­gazdasági változáso­kat, és egy példát is mondott: tavaly a havi infláció átlag 3,15, a kamat pedig átlag 2,9 százalék volt, az idén májusban viszont az inflá­ció 0,4, a kamat pedig átlag 1,8 százalék volt. D­inkic bankkormányzó arról tájékoztatott, hogy Szerbiában a hitelek utá­ni haszonkulcs átlag 20 százalék, miközben a világon átlag 4 százalék, és hoz­zátette, hogy sok lehetőség van a haszonkulcs csökkentésére, rövid időn belül a felére kellene csökkenteni. A Jugoszláv Nemzeti Bank szerint Szerbiában az első fél évi infláció 4,2 szá­zalék lesz, az árak megközelítőleg 8,6 százalékkal emelkedtek, ami a legkisebb arányú növekedés lenne az utóbbi 12 évben. D­inkic elmondta még, hogy az első öt hónapban Szerbiában növekedett a kivitel, különösen Vajdaságban jók a külkereskedelmi eredmények. (Beta) Új igazgatóbizottságot kapott több művelődési intézmény Dr. Káldi Katalint nevezték ki a Vajdasági Színházmúze­um igazgatóbizottságának elnökévé A TVT tegnapi ülésén elfogadták a privatizációs törvény módosításának a kezdeményezését, amely kötelezné a szerbiai kormányt, hogy a tartomány területén befolyt pénz felét vajdasági beruházásokba és Vajdaság környezet­­védelmébe fektetné. A módosítási ja­vaslatot a Tartományi Képviselőház mai ülésén vitatják meg. Elfogadták to­vábbá még néhány vajdasági vállalat privatizációs kérelmét, köztük a verse­­ci, a törökbecsei és a rumai Kinz textil­vállalatokét, valamint a járeki Celik, a zombori Dusán Stanickov építkezési vállalatét és az orahovói Orahovo Rt.­­ét. A TVT ülésén megvitatták és elfo­gadták az apatini, pazovai, törökkani­zsai, topolyai és a zombori községek középiskoláiba kinevezendő iskolaszé­ki tagok névsorát, és kinevezték több tartományi alapítású kulturális intéz­mény igazgatóbizottságának és fel­ügyelőbizottságának elnökét és tagjait. határozat értelmében a Rajkó Ma­­muzkc Galéria igazgatóbizottságának elnöke Vlastimir Radonjanin, a Pavle Beljanski Képtáré dr. Lidija Merenik, az újvidéki Modern Művészetek Múze­umáé Vladimir Kopics, a Vajdasági Színházmúzeum igazgatóbizottságá­nak elnökévé pedig dr. Káldi Katalint nevezték ki. Döntöttek továbbá arról is, hogy a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió kulturális célkitűzéseinek fejlesztése érdekében létrehoznak egy nemzetközi információs irodát, mely nyilvántartaná a térség művelődési in­tézményeit, civil szervezeteit és alkotó­it, rendszeresen kiadná az együttmű­ködésről szóló bulletint és a térség ré­gióinak kulturális együttműködéséről honlapot nyitna. Terveik közt szerepel több nyitott határsáv kijelölése is, ahol alkalomadtán találkozót szervezhetnek a régió művelődési együttműködésé­ben tevékenykedők. M. E. A Szerbia 2000 októberétől ez ideig összesen 1,2 milliárd eurót költött el az adományokból - erről tájé­koztatott tegnap Goran Pitic köz­­társasági külgazdasági miniszter. A sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kormány révén minden adomány eljutott az igénybeve­vőkhöz, és hogy nem történt egyetlen mesterkedés sem. Mint mondta, az idén megközelítőleg 900 millió eurót fognak elkölteni az adományokból, ebből 550 mil­lió eurót a tavalyi brüsszeli adományozó értekezleten kaptunk. Pitic hangsúlyozta, hogy a pénzt az infrastrukturális projektumokba, a magánszektorba és a községi szintű projektumokba fogjuk befektetni. Az utak megjavítására 37 millió eurót, az újvidéki Szabadság híd újjáépítésére 44 millió eurót, az obrenovaci Nikola Tesla hő­erőmű nagyjavítására pedig 14 millió eurót hagytunk jóvá. (Beta) Miwaraó A DANAS ÍRJA Kostunica Tomicot szánta Pavkovic helyére V­ojislav Kostunica államfőnek az volt a szándéka, hogy Nebojsa Pav­kovic, a Jugoszláv Katonaság vezér­kari főnöke helyébe Aco Tomicot, a katonai biztonság vezetőjét teszi meg - úja a Danas a szerdai számá­ban, a JK csúcsvezetéséhez tartozó megbízható hírforrásra hivatkozva. A lap ezt a szándékot kapcsolatba hozza azzal, hogy Tomicot kizárták a nemzeti honvédelmi iskolából (ez a képzés elengedhetetlen a táborno­kok esetében), azzal az indoklással, hogy nem járt rendszeresen a taní­tásra. Kostunica a Danas hírforrása szerint azt szerette volna, ha Tom­ic befejezi az iskolát, és Pavkovic helyé­be lép, de a JK eddigi vezérkari fő­nöke az államfővel való összetűzése után megparancsolta, hogy Tomicot zárják ki az iskolából. Ezt követően Kostunica Rade Bulatovic nemzet­­biztonsági tanácsos révén elkezdett lobbizni Milan Milutinovicnál és Milo Dukanovicnál, Szerbia, illetve Crna Gora elnökénél, hogy a Legfel­sőbb Honvédelmi Tanács ülésén váltsák le Pavkovicot. A Danas hír­forrása szerint Tomic a felelős azért, hogy a NATO Jugoszlávia elleni in­tervenciója előtt megengedhetetle­nül rosszul mérték fel a kosovói biz­tonsági helyzetet, továbbá hogy megparancsolták az akkori ellenzéki vezetők követését, és mert a 2000. október 5-i változások után megsem­misítették a dossziékat. Tomic feb­ruárban találkozott Ratko Mladic­­tyal, a boszniai Szerb Köztársaság ka­tonaságának egykori parancsnoká­val, és a JK egyik magas rangú tiszt­jének jelenlétében úgy nyilatkozott, hogy a JK a hágai listán szereplő több emberről is gondoskodik. Pav­­kovic a hétfő esti sajtótájékoztatón elmondta, hogy Tomic nem értesí­tette őt (Pavkovicot) a lépéséről, és azzal vádolta, hogy ő volt egyik kez­deményezője annak, hogy a katona­ság hatoljon be a szerbiai kormány kommunikációs irodájába. (Beta) Zárjegy a hanghordozóban A zeneiparban a kalózkodás le­küzdésébe mindenképpen be kell kapcsolódnia a pénzügyminiszté­riumnak, és a kiadóknak az akció­kat őszintén kell támogatniuk - ezt állapították meg tegnap a Ju­goszláv Zeneszerzők Szervezetei Szövetségének képviselői. M­ilan Tasic, e szövetség igazga­tója elmondta, e szervezet két hó­nappal ezelőtt a szerbiai kormány elé terjesztette annak a rendelet­nek a szövegét, amely zárjegyet ve­zetne be a hanghordozókra, de a kormánytól nem jött válasz. Eré­lyesen bírálta a művelődési minisz­tériumot és a minisztérium kereté­ben működő, a kalózkodás ellen küzdő bizottságot. Mint mondta, e bizottság tagjai „csak ülnek, és azo­nosítják a problémákat”. E szövetség képviselői arról tá­jékoztattak, hogy az állam a forgal­mi adó ki nem fizetése miatt éven­te 75 millió eurót veszít. (Beta) United Nations Development Programme The Office of the United Nations Development Programme in Belgrade, Federal Republic of Yugoslavia invites qualified candidates to apply for the following vacant post: Capacity Building Fund Post Reference: C BF 062 Junior Auction Consultant - Serbian Privatization Agency, Auction Department For details on each vacancy, please visit w ww.undp.org.yu A pplicants are kindly requested to send their CVs along with a cover letter to UNDP Office, Internacionalnih brigada 69, 11000 Belgrade or by e-m ail to vacancy.vu@undD .org before 7,h July 2002. Please indicate in the cover letter the post reference clearly, otherwise your application may not be considered. Applicants will be short-listed on the basis of their qualifications and work experience. Only short-listed candidates will be invited for interview. 2002. június 27., csütörtök Szerep és szereplők O­lvasom az újságban, miszerint Kasza József, a VMSZ elnöke a ma­gyar parlament külügyi bizottságá­nak ülésén arra kérte a magyaror­szági pártokat, hogy a határon túli magyaroknak ne a PAJZS, hanem a HÍD szerepét szánják. Nem tudom, ebben az ügyben egyetértésre ju­tott-e Kasza József a hazai magyar pártokkal, valamint az erdélyi, felvi­déki, kárpátaljai magyar pártokkal. Egyáltalán tárgyaltak-e erről az ille­tékes pártok, szervezetek, avagy ez kizárólag a VMSZ ötlete, óhaja? A­zt viszont tudom, hogy mi, dél­vidéki magyarok a két háború kö­zött vajmi kevés szerephez jutot­tunk, hacsak azt nem nevezzük „szerepének, amely által harmad­rendű polgárokká züllesztettek bennünket. A második világháború után azonban a híd szerepét szán­ták nekünk. Nem azért, mert kö­nyörögve kértük ezt a hatalomtól, maga a hatalom szánt meg ezzel bennünket. Bárcsak ne tette volna! Mert az a jónak és szépnek tűnő szándék, hogy mi, esetünkben a délvidéki magyar kisebbség, az összekötő kapocs szerepét töltjük be a délszláv népek és a magyar nemzet között, jól hangzott ugyan a politikusok ajkáról, lényegét tekint­ve azonban üres, megtévesztő frázis volt csupán. Hiszen meg sem kér­deztek bennünket, vállaljuk-e ezt a „megtisztelő” szerepet. Más ügyek­ben sem kérdeztek meg bennün­ket. Egy nemzet leszakadt, erőszak­kal leszakított részecskéi voltunk és vagyunk mindmostanáig, hátrányos helyzetűek, s ebből eredően min­denekelőtt és­­felett védelemre, ön­védelemre volna szükségünk. Ilyen szerep kiosztását viszont nemigen várhatjuk el a hatalomtól. Abban az időben, bő negyven éven át, amikor maradéktalanul betöltöt­tük a híd szerepét, s ezzel eleget tet­tünk az internacionalista elvárások­nak, miközben saját sorainkban tűz­­zel-vassal irtottuk a „nacionalista” el­­hajlásúakat. Jelen pillanatban egy rozoga hí­don állok, amely minden pillanat­ban az önsúlyától összeomolhat. Valahol valakinek az országhatárok légiesítéséről, átjárhatóságáról, el­tűnéséről beszélnek, mások újra a híd szerepét szeretnék rám kioszta­ni. Holott tudom: pajzsra volna szükségem. Kezdettől fogva erre lett volna szükségem. Kisebbségi sorsunk kezdete óta. Ezt nem tud­tuk, nem mertük vagy nem akartuk felismerni. Pajzs nélkül pedig oda jutottunk, ahol vagyunk. Nyolcvan év alatt­­ lassan egy átlagéletkor - lélekszámban ugyancsak megfo­gyatkoztunk. Miközben két nép kapcsolatát buzgón ápoltuk, elsor­vadtunk. Az a híd is tönkrement, amire ráállítottak bennünket. Jó­részt az egyirányú közlekedés miatt ment tönkre. Kimozdultak tartó­pillérei, aligha bírnának el egy újabb megterhelést. Egy újabb híd-programot, híd­szerepet. Egy újabb önámítást. Ön­­becsapást. Öncsalást. N­em tudni, Kasza József milyen sugallatra állítaná vissza számunkra a híd szerepet a pajzs szerepe helyett, bizonyára sok álmatlan éjszakájába kerülhetett, míg eljutott annak a föl­ismeréséig, hogy miután már választ­hatnánk a két szerep közül, térjünk vissza a kipróbált, ám csődbe torkol­ló gyakorlathoz. Kinek, kinek a su­gallatára? Avagy csupán arról lehet szó, hogy nincs egészen tisztában a pajzs fogalmával? A pajzs ugyanis, mint köztudomású, nem támadó, hanem védőfegyver. H­a minket a szép eszméket hor­dozó híd-szerep negyven éven át nem tudott megvédeni sok minden­től, legfőképpen a fogyatkozástól, el­vándorlástól, beolvadástól, miért vé­dene meg bennünket a még szá­munkra tartalékolt néhány évtized­ben? A pajzs átvitt értelemben a vesze­delem ellen való oltalom, mint ahogy az az értelmező szótárban áll. O­lykor azonban mintha nem az értelem szólalna meg bennünk. Mintha ebben a frissen elhangzott kijelentésben sem: „A vajdasági ma­gyarság mindig tudta, hova kell áll­nia.” L­ehet, mindig tudta, hogy hova, de nem mindig tehette meg. M­ost talán választhatna a pajzs és a híd között Az a párt viszont, amelyik ÉR­­DEKVÉDELMI szervezetként indult, most nem az önvédelem eszközéért nyírítja ki a kezét, hanem egy meg­­roggyant híd irányába terelne ben­nünket. NÉMETH István Sürgősen kiírni a pályázatot! Ezt követeli a képviselőház tájékoztatási bizottsága a Magyar Szó Lapkiadó Közvállalat igazgatói, valamint a lap felelős szerkesztői posztjára vonatkozóan Ú­gy tűnik, a Tartományi Képvise­lőház egyetlen ülése sem múlhat el anélkül, hogy valamilyen módon ne esne szó a Magyar Szóról. A mai ülé­sen a parlament várhatóan jóváhagyja a minap bejegyzett Magyar Szó Lapki­adó Közvállalat statútumát. Ezt sür­gősségi eljárással a TVT javaslatára tűzik napirendre, a tájékoztatási bi­zottság azonban tegnap nem vélemé­nyezte a szóban forgó dokumentu­mot, mert az ülés folyamán sem kap­ták azt kézhez. N­icifor Todorovic tájékoztatási tit­kárhelyettes elmondta, a TVT tegnap vitatta meg az új közvállalat statútu­mát, el is fogadta, és beterjeszti a kép­viselőháznak, mert a vállalatnak a be­jegyzéstől számított egy hónapon belül statútummal kell rendelkeznie. Az igazgatóbizottság még januárban tár­gyalt a dokumentumról, a TVT módo­sítási javaslatainak a beépítésével vi­szont késtek, és ezért szerepel csak ma a képviselőház napirendjén. A tájékoztatási bizottság egyhangú­lag támogatta Dorde Suboticnak, a bi­zottság elnökének határozati javasla­tát, miszerint arra kötelezik a Magyar Szó Lapkiadó Közvállalat igazgatóbi­zottságát, hogy a soron következő ülé­sén, de legkésőbb 15 napon belül­rja ki a pályázatot a közvállalat igazgatói, valamint a lap felelős szerkesztői poszt­jára, mert ezeket a tisztségeket jelenleg megbízott személyek végzik. A bizottság elfogadta a Hrvatska ri­­jec lapkiadó vállalat ideiglenes igaz­gatóbizottsági tagjainak, valamint a felügyelőbizottság elnökének és tag­jainak a kinevezésére vonatkozó ja­vaslatot, amit a képviselőháznak kell jóváhagynia. Ezenkívül elfogadta a Libertatea lapkiadó vállalat igazgató­bizottságának javaslatát a vállalat te­vékenységének módosítására vonat­kozóan. Ez utóbbi határozat értelmé­ben bővül a vállalat tevékenysége, a jövőben nagykereskedelemmel, kü­lönféle szolgáltatásokkal, és ami szá­mukra a legfontosabb, külkereskede­lemmel is foglalkozhatnak, így szaba­don szállíthatják Romániába is kiad­ványukat. A határozati javaslatot a TVT is jóváhagyta, tartalmilag nem volt kifogása, csak jogi szempontból követelnek pontosítást. A jelenlevő bizottsági tagok, aki­kenszeresen eljárnak az ülésekre, felve­tették a gyakori létszámhiány problé­máját. Subotic elmondta, hogy a szak­­szolgálat kimutatást készít, azt átadják a képviselőház elnökének és titkárá­nak, és ennek alapján kezdeményezni fogják az ülésre rendszertelenül járó tagok lecserélését O. K.

Next