Magyar Szó, 2003. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-01 / 26. szám

2003. február 1., szombat MEGNYÍLT AZ RMDSZ KONGRESSZUSA „Mini-Máért” Szatmárnémetiben Folytatás az 1. oldalról A magyar miniszterelnök fontosnak nevezte részvételét az RMDSZ kong­resszusán, s mint közölte, ezért halasztot­ta a kormány ülését péntekről hétfőre. Nagyon fontosnak nevezte, hogy a Romá­niában élő másfél millió magyarnak mi lesz a jövője, hogyan gondolkodnak, mennyire tudnak egymással és a többi politikussal szót ejteni, s hogyan tudnak jövőt felrajzolni maguknak. Az Adrian Nastase román miniszterelnökkel folyta­tott megbeszélésével kapcsolatban kije­lentette: a román kormányfővel régi jó kapcsolatban van, még a választási kam­pány ideje alatt ismerkedtek meg és ala­kítottak ki jó, baráti kapcsolatot. - Közös szándékunk, hogy megmutas­suk Európa és a világ felé: a két ország jól tud egymás mellett élni, és képes segíteni egymást - mondta a kormányfő. Kérdés­re válaszolva Medgyessy Péter kijelentet­te: szatmárnémeti útjával elsősorban az RMDSZ kongresszusát kívánta felkeresni, de - mint mondta - természetesen ki­használták a lehetőséget rövid tárgyalásra a román kormányfővel. TANÁCSKOZÁS A HATÁRON KÍVÜLI VEZETŐKKEL Szakértői egyeztetéseket tartanak az elkövetkező hetekben a kedvezménytör­vény tervezett módosításáról - jelentette be pénteken Szatmárnémetiben Med­gyessy Péter miniszterelnök azt követően, hogy a határon túli magyarok képviselői­vel találkozott. A szatmárnémeti prefektúra épületé­ben tartott találkozón, amelyen ott volt Kovács László külügyminiszter, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke is, részt vett Markó Béla, a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség (RMDSZ), Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) és Kasza József, a Vajdasági Ma­gyar Szövetség (VMSZ) elnöke. A találkozót követően Medgyessy Pé­ter újságíróknak elmondta: áttekintették a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos elő­készítő munka jelenlegi állását, és megál­lapodtak arról, hogy szakértők további egyeztetéseket tartanak a tervezetről, amelyet várhatóan a Magyar Állandó Ér­tekezlet (Máért) február második felé­ben összehívandó ülése elé terjesztenek. Medgyessy Péter szerint ekkorra már olyan anyagot állítanak össze, amely tar­talmazza a határon túli magyar szerveze­tek képviselőinek véleményét is. A VMSZ tájékoztatása szerint a talál­kozón egyetértettek, hogy az RMDSZ, a VMSZ és az MKP szakértői véleményezik a módosítást, mielőtt az a Máért elé ke­rülne. Kasza József kérésére megállapod­tak abban is, hogy a VMSZ szakértői is be­kapcsolódnak a vízumkényszer bevezeté­sével járó problémák megoldásának fel­kutatásába, hogy lehetőség szerint a vaj­dasági magyarok érdekeinek leginkább megfelelő módon rendezzék a kérdést. SZOCIALISTÁK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Együttműködési megállapodást kö­tött pénteken a Magyar Szocialista Párt a kormányon lévő román Szociáldemokra­ta Párttal (PSD). Az együttműködésről szóló jegyzőkönyvet Adrian Nastase ro­mán kormányfő, a PSD és Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke írta alá Szatmárnémetiben. Az aláírást követő sajtótájékoztatón Adrian Nastase a két párt közötti együtt­működésről szóló megállapodást olyan rendkívül fontos eseménynek nevezte, amely nemcsak a két kormánypárt együtt­működésének bővítéséhez, hanem a két ország közti viszony erősítéséhez is hozzá­járul. Kovács László a most aláírt megálla­podásból azt emelte ki, hogy a két párt nagyon nagy hangsúlyt helyez a magyar és a román fiatalok, az értelmiségiek köz­ti együttműködésre. Kölcsönösen támo­gatni kívánják a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség problé­máinak megoldását. Ez utóbbival kapcsolatban Kovács László emlékeztetett arra, hogy míg a nem is olyan távoli múltban a nemzeti ki­sebbségek kérdése konfliktusok forrását jelentette a két ország viszonyában, most az a kérdés a két kormánypárt együttmű­ködésének tárgya lett. Elmondta, hogy az MSZP mindenkép­pen azt szeretné, ha még ebben a tör­vényhozási ciklusban megoldódna a Ma­gyarországon élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének ügye. Mindkét pártelnök kiemelte: az a tény, hogy az MSZP és PSD együttműkö­dési megállapodásának aláírására az­ RMDSZ Szatmárnémetiben kezdett kongresszusa ad lehetőséget, annak a fontos és pozitív szerepnek az elismerését jelenti, amelyet a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség játszik a két ország vi­szonyában, a romániai belpolitikai élet­ben. A román miniszterelnök a sajtótájé­koztatón kitért arra: Medgyessy Péter ma­gyar kormányfővel tartott megbeszélésén megegyezés született arról, hogy a román kormány hamarosan felülvizsgálja a ro­mán vízumok kiadásáról nemrégiben ho­zott rendeletét, mivel annak egyes előírá­sai nehéz helyzetbe hozzák a Romániá­ban gazdasági tevékenységet folytató ma­gyarországi kis- és középvállalkozókat. Ugyancsak megegyeztek abban, hogy a két kormány közös levélben fordul az Európai Unió illetékeseihez, az EU anya­gi támogatását kérve ahhoz, hogy a Buda­pest és Bukarest közötti autópálya az úgy­nevezett 4-es európai közlekedési folyosó eredetileg tervezett nyomvonalán megé­pülhessen. VÉR ÉS BECSÜLET KULTURÁLIS EGYESÜLET Újabb tiltó határozat Nem tartható meg a februári becsületnapi megemlékezés a budapesti Felvonulási téren Nem engedélyezte a rendőr-főkapitányság a Vér és Becsület Kulturális Egyesület februári becsületnapi megemlékezését a budapesti Felvonulási téren. Domokos Endre János, a VBKE ügyvivője pénteken az MTI-nek elmondta: a ren­dőrség arra hivatkozva tiltotta meg a demonstráció megtartását, hogy a téren hétvé­genként sok autó parkol, és balesetveszélyes lenne a vonulás közöttük. Az egyesület korábban a budai Várban tervezte megtartani becsületnapi megem­lékezését, de az I. kerületi önkormányzat január 20. és február 28. közötti kulturális rendezvénye ezt nem tette lehetővé. Később többek között az Andrássy útra jelentettek be felvonulást, de ezt sem en­gedélyezte a rendőrség arra hivatkozva, hogy megzavarná a forgalmat. ÚJABB OLVASÓI REAGÁLÁS Továbbra is adjanak helyt minden véleménynek! Budapestről, a Magyar Szó online olvasójától jött az alábbi e-mail: Tisztelt Szerkesztőségi Én is Bálint István cikke mellett teszem le a voksot. Egy, a Magyar Szótól eddig idegen megközelítésben írt a problematikáról. Szerintem Bálint úr rálátása a helyes. Viszont nem értem meg egyetlen napilapunk olvasótábora egy ré­szének reakcióit. Mivel a Vajdaságban csak egy magyar nyelvű napilap van, mely fel­vállalta az egész vajdasági magyarság tájékoztatását - politikai hovatartozástól függet­lenül­­, ezért a többség(?) véleményétől eltérő cikkeket is tolerálni kellene. Még megjelenésének napján olvastam Haklik Norbert „válaszcikkét” az egykor el­fogulatlanabb Magyar Nemzetben, és újból magállapítottam, hogy az ún. „polgári”, ill. jobbközép” oldal mennyire intoleráns, még akkor is, ha egy külhoni magyar sajtóter­mékben megjelent cikkről van szó, amely az általuk favorizált oldal szavazóbázisához vajmi ritkán jut el. Végezetül én is arra kérem Önöket, hogy a Bálint úréhoz hasonló véleményeknek továbbra is adjanak helyet nagyra becsült lapjukban. Tisztelettel: Kir­­bus Péter, Budapest Mii MR Szó kitekinto a magyar­ szo.co.yu KITEKINTŐ 3 A külhoni magyar állampolgárságért Az MVSZ hű marad eredeti céljaihoz - A Szabadság interjúja Patrubány Miklóssal A Kolozsváron szer­kesztett Szabadság na­pilap terjedelemes be­szélgetést közölt Patru­bány Miklóssal, a Ma­gyarok Világszövetségé­nek elnökével. Makkay József, az interjú szerző­je címben emeli ki: Az MVSZ hű marad erede­ti céljaihoz. Ebből az in­terjúból ragadtunk ki két témát, amelyeket az alábbiakban ismerte­tünk. • Az MVSZ által kidolgozott külhoni magyar állampolgárság törvénytervezete az elmúlt két év alatt nem került az Or­szággyűlés elé. Helyette elfogadták a kedvezménytörvényt, amelyről azóta ki­derült, hogy nem oldja meg a külhoni magyarság gondjait. Néhány hónapja is­mét divatba jött a kettős állampolgárság emlegetése. Németh Zsolt, aki a Fidesz­­kormány idején keményen ellenezte, hogy akár szót is ejtsenek róla, most elfo­gadhatónak tartja, sőt pártja nevében tá­­mogatja. Vajon mi vezetett ehhez a for­dulathoz?­­ Ez egy jellegzetesen ellenzéki politi­ka, amikor felelőtlenül lehet ígérgetni. Amíg négy éven át kormányon voltak, csak rajtuk múlott, hogy Magyarország és a külhoni magyarok viszonya végre ren­deződjön. A státustörvényt a Magyarok Világszövetsége korszakalkotó lépésnek tartotta, de csak első lépésnek az általa igazi megoldásnak tekintett külhoni ma­gyar állampolgárság irányába. Ez a státus­törvény ma ott tart, hogy a szakmai hibái miatt feltupírozható külpolitikai nyomás alatt ezer támadás éri, és kérdéses, hogy egyáltalán marad-e belőle valami. Ha ak­kor a magyar kormány a szomszédai által is gyakorolt kettős állampolgársághoz, vagy az MVSZ által öt év következetes munkájával kiérlelt, és az európai politi­ka szintjén megmérettetett külhoni ál­lampolgárság eszközéhez folyamodik, el­kerülhető lett volna a mostani vészhely­zet. Amióta Európa államai 1997-ben alá­írták az Európai Egyezményt az állampol­gárságról, a kettes és a többes állampolgárság intézménye nemcsak megtűrt, hanem egyenesen ajánlott jogi esz­közként működik. Nota bene: Románia elsők között írta alá a dokumentumot, és miköz­ben az RMDSZ kormánypozí­cióban „tátotta a száját”, a besszarábiai és bukovinai ro­mánok számára alanyi jogon elérhetővé tette a román ál­lampolgárságot. Váltig csodál­kozom, hogy azok a magyaror­szági, illetve erdélyi politiku­sok, akik mélyen hallgattak, amikor 2000- ben e kérdés tárgyalásának ideje lett vol­na, ma fennhangon zengedeznek a ket­tős állampolgárság üdvözítő voltáról. • A romániai magyarság a tavalyi nép­­számlálás adatai szerint Trianon óta a legnagyobb létszámbeli veszteséget szen­vedte el. Ennek okait sokan és sokféle­képpen magyarázzák. Mi ezzel kapcsolat­ban a Magyarok Világszövetségének ál­láspontja?­­ 2002 júliusában Debrecenben ülé­sezett az egyesült Kárpát-medencei Régió Tanácsa, a régió legfőbb testülete, amely kimondta, hogy valóban drámai mértékű a fogyás. Tudni kell, hogy visszajelzések százai igazolják: a népszámláláskor ren­dellenességek voltak, nagyon sok embert nem kérdeztek meg etnikai hovatartozá­sáról, máshol ugyanezt ceruzával írták be, nyilván megmásítható formában. Nincs okunk ezeket az eredményeket hi­telesnek tekinteni - ez az első és legfon­tosabb észrevételünk. A Magyarok Világ­­szövetsége elérkezettnek véli az időt arra, hogy elkezdődjék a külhonban élt ma­gyarok önmegszámlálása, hiszen nem te­hetjük ki magunkat évtizedenként an­nak, hogy - háborgó világtalan szövetnek módjára - megkérdőjelezhető hitelessé­gű források alapján próbáljuk a nemzeti közösségünk életében végbement folya­matokat értékelni. Mindazonáltal a fo­gyás kétségtelen, még ha nem is ilyen méretű. Ez vészjel kellett volna hogy le­gyen az erdélyi magyar politikusok szá­mára. Aláírásgyűjtés a kedvezménytörvényért Számos anyaországi és határon kívüli közéleti személyiség csatlakozott Csoóri Sándor kezdeményezéséhez Aláírásgyűjtést kezdeményezett Csoóri Sándor a kedvezménytörvény módosítása ellen; mint már tegnapi számunkban be­számoltunk róla, az akcióról csütörtökön Budapesten tájékoztatták a sajtót. A Kos­­suth-díjas költő - aki majd tíz éven át volt a Magyarok Világszövetségének elnöke - elmondta: az aláírók arra kérik a kor­mányt, kövessen el mindent azért, hogy a kedvezménytörvény megőrizze eredeti tartalmát, mivel tervezett módosításait szellemileg, lelkileg, politikailag nem tud­ják elfogadni. Duray Miklós és Szűrös Má­tyás is csatlakozott Csoóri Sándor kezde­ményezéséhez. Kifejtette, a kisebbségi helyzet nemcsak politikai jogi kérdés, ha­nem létfilozófiai probléma is, ugyanis a ki­sebbségi sorba születő ember létét megha­tározza, hogy az anyaország és egy másik nemzet közötti térben él. - A státustör­vény nem valamiféle csoda, de a kezdetét jelenthetné annak, hogy a kulturális nem­zet, amely bennünk és a határokon túli magyarokban él, végre megszülessen - fej­tette ki. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Ko­alíció Pártjának ügyvezetője úgy vélte: a tervezett módosítás megkérdőjelezi a nemzeti egységet szimbolizáló magyariga­zolvány szükségességét, valamint azt is, hogy a kedvezménytörvény a Magyarorszá­gon és a szomszédos államokban élő ma­gyarság közös fejlődését hivatott szolgálni, és kilátásba helyezi, hogy az EU-s csatlako­zás után a törvényt meg kell szüntetni. Du­ray Miklós szerint a velencei bizottság ma­gyar státustörvénnyel kapcsolatos állásfog­lalásának tartalmával ellentétben áll a mó­dosító indítvány. Szűrös Mátyás egykori szocialista poli­tikus úgy fogalmazott: a polgári kormány célja a státustörvény megalkotásával - amelyet az Országgyűlés 93 százalékos aránnyal fogadott el - a határokon átívelő nemzeti egység megteremtése volt. Szűrös Mátyás szerint Magyarországon csökkenni látszik az EU-csatlakozás támogatóinak száma, ami nemcsak gazdasági-szociális okokra, hanem külföldi kijelentésekre is visszavezethető. A Jürgens-jelentésre utal­va kijelentette: a holland szakértő összeke­veri a nemzet fogalmát az állampolgárság­gal. Hangsúlyozta: az ország érdekeit az unióban következetesen kell érvényesíte­nie a csatlakozás után a kormánynak. Az aláírásgyűjtésre felszólító felhívás leszögezi: a státustörvény úgy akar változ­tatni a külföldön élő magyar kisebbség helyzetén, hogy tiszteletben tartja a Ma­gyarországgal szomszédos államok szuve­renitását, jogrendjét, miközben figyelem­be veszi az Európa Tanács velencei bizott­ságának állásfoglalását. *** (A felhívás teljes szövegét és az aláírók listá­ját a vasárnapi lapszámunk kitekintő rova­tában közöljük. Ismertetjük azt is, hogyan kell aláírással csatlakozni a státustörvény tá­mogatóihoz, a módosítás ellenzőihez. Csoóri Sándor, Duray Miklós és Szűrös Mátyás

Next