Magyar Szó, 2003. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-01 / 26. szám
2003. február 1., szombat MEGNYÍLT AZ RMDSZ KONGRESSZUSA „Mini-Máért” Szatmárnémetiben Folytatás az 1. oldalról A magyar miniszterelnök fontosnak nevezte részvételét az RMDSZ kongresszusán, s mint közölte, ezért halasztotta a kormány ülését péntekről hétfőre. Nagyon fontosnak nevezte, hogy a Romániában élő másfél millió magyarnak mi lesz a jövője, hogyan gondolkodnak, mennyire tudnak egymással és a többi politikussal szót ejteni, s hogyan tudnak jövőt felrajzolni maguknak. Az Adrian Nastase román miniszterelnökkel folytatott megbeszélésével kapcsolatban kijelentette: a román kormányfővel régi jó kapcsolatban van, még a választási kampány ideje alatt ismerkedtek meg és alakítottak ki jó, baráti kapcsolatot. - Közös szándékunk, hogy megmutassuk Európa és a világ felé: a két ország jól tud egymás mellett élni, és képes segíteni egymást - mondta a kormányfő. Kérdésre válaszolva Medgyessy Péter kijelentette: szatmárnémeti útjával elsősorban az RMDSZ kongresszusát kívánta felkeresni, de - mint mondta - természetesen kihasználták a lehetőséget rövid tárgyalásra a román kormányfővel. TANÁCSKOZÁS A HATÁRON KÍVÜLI VEZETŐKKEL Szakértői egyeztetéseket tartanak az elkövetkező hetekben a kedvezménytörvény tervezett módosításáról - jelentette be pénteken Szatmárnémetiben Medgyessy Péter miniszterelnök azt követően, hogy a határon túli magyarok képviselőivel találkozott. A szatmárnémeti prefektúra épületében tartott találkozón, amelyen ott volt Kovács László külügyminiszter, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke is, részt vett Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. A találkozót követően Medgyessy Péter újságíróknak elmondta: áttekintették a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos előkészítő munka jelenlegi állását, és megállapodtak arról, hogy szakértők további egyeztetéseket tartanak a tervezetről, amelyet várhatóan a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) február második felében összehívandó ülése elé terjesztenek. Medgyessy Péter szerint ekkorra már olyan anyagot állítanak össze, amely tartalmazza a határon túli magyar szervezetek képviselőinek véleményét is. A VMSZ tájékoztatása szerint a találkozón egyetértettek, hogy az RMDSZ, a VMSZ és az MKP szakértői véleményezik a módosítást, mielőtt az a Máért elé kerülne. Kasza József kérésére megállapodtak abban is, hogy a VMSZ szakértői is bekapcsolódnak a vízumkényszer bevezetésével járó problémák megoldásának felkutatásába, hogy lehetőség szerint a vajdasági magyarok érdekeinek leginkább megfelelő módon rendezzék a kérdést. SZOCIALISTÁK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Együttműködési megállapodást kötött pénteken a Magyar Szocialista Párt a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párttal (PSD). Az együttműködésről szóló jegyzőkönyvet Adrian Nastase román kormányfő, a PSD és Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke írta alá Szatmárnémetiben. Az aláírást követő sajtótájékoztatón Adrian Nastase a két párt közötti együttműködésről szóló megállapodást olyan rendkívül fontos eseménynek nevezte, amely nemcsak a két kormánypárt együttműködésének bővítéséhez, hanem a két ország közti viszony erősítéséhez is hozzájárul. Kovács László a most aláírt megállapodásból azt emelte ki, hogy a két párt nagyon nagy hangsúlyt helyez a magyar és a román fiatalok, az értelmiségiek közti együttműködésre. Kölcsönösen támogatni kívánják a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség problémáinak megoldását. Ez utóbbival kapcsolatban Kovács László emlékeztetett arra, hogy míg a nem is olyan távoli múltban a nemzeti kisebbségek kérdése konfliktusok forrását jelentette a két ország viszonyában, most az a kérdés a két kormánypárt együttműködésének tárgya lett. Elmondta, hogy az MSZP mindenképpen azt szeretné, ha még ebben a törvényhozási ciklusban megoldódna a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének ügye. Mindkét pártelnök kiemelte: az a tény, hogy az MSZP és PSD együttműködési megállapodásának aláírására az RMDSZ Szatmárnémetiben kezdett kongresszusa ad lehetőséget, annak a fontos és pozitív szerepnek az elismerését jelenti, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség játszik a két ország viszonyában, a romániai belpolitikai életben. A román miniszterelnök a sajtótájékoztatón kitért arra: Medgyessy Péter magyar kormányfővel tartott megbeszélésén megegyezés született arról, hogy a román kormány hamarosan felülvizsgálja a román vízumok kiadásáról nemrégiben hozott rendeletét, mivel annak egyes előírásai nehéz helyzetbe hozzák a Romániában gazdasági tevékenységet folytató magyarországi kis- és középvállalkozókat. Ugyancsak megegyeztek abban, hogy a két kormány közös levélben fordul az Európai Unió illetékeseihez, az EU anyagi támogatását kérve ahhoz, hogy a Budapest és Bukarest közötti autópálya az úgynevezett 4-es európai közlekedési folyosó eredetileg tervezett nyomvonalán megépülhessen. VÉR ÉS BECSÜLET KULTURÁLIS EGYESÜLET Újabb tiltó határozat Nem tartható meg a februári becsületnapi megemlékezés a budapesti Felvonulási téren Nem engedélyezte a rendőr-főkapitányság a Vér és Becsület Kulturális Egyesület februári becsületnapi megemlékezését a budapesti Felvonulási téren. Domokos Endre János, a VBKE ügyvivője pénteken az MTI-nek elmondta: a rendőrség arra hivatkozva tiltotta meg a demonstráció megtartását, hogy a téren hétvégenként sok autó parkol, és balesetveszélyes lenne a vonulás közöttük. Az egyesület korábban a budai Várban tervezte megtartani becsületnapi megemlékezését, de az I. kerületi önkormányzat január 20. és február 28. közötti kulturális rendezvénye ezt nem tette lehetővé. Később többek között az Andrássy útra jelentettek be felvonulást, de ezt sem engedélyezte a rendőrség arra hivatkozva, hogy megzavarná a forgalmat. ÚJABB OLVASÓI REAGÁLÁS Továbbra is adjanak helyt minden véleménynek! Budapestről, a Magyar Szó online olvasójától jött az alábbi e-mail: Tisztelt Szerkesztőségi Én is Bálint István cikke mellett teszem le a voksot. Egy, a Magyar Szótól eddig idegen megközelítésben írt a problematikáról. Szerintem Bálint úr rálátása a helyes. Viszont nem értem meg egyetlen napilapunk olvasótábora egy részének reakcióit. Mivel a Vajdaságban csak egy magyar nyelvű napilap van, mely felvállalta az egész vajdasági magyarság tájékoztatását - politikai hovatartozástól függetlenül, ezért a többség(?) véleményétől eltérő cikkeket is tolerálni kellene. Még megjelenésének napján olvastam Haklik Norbert „válaszcikkét” az egykor elfogulatlanabb Magyar Nemzetben, és újból magállapítottam, hogy az ún. „polgári”, ill. jobbközép” oldal mennyire intoleráns, még akkor is, ha egy külhoni magyar sajtótermékben megjelent cikkről van szó, amely az általuk favorizált oldal szavazóbázisához vajmi ritkán jut el. Végezetül én is arra kérem Önöket, hogy a Bálint úréhoz hasonló véleményeknek továbbra is adjanak helyet nagyra becsült lapjukban. Tisztelettel: Kirbus Péter, Budapest Mii MR Szó kitekinto a magyar szo.co.yu KITEKINTŐ 3 A külhoni magyar állampolgárságért Az MVSZ hű marad eredeti céljaihoz - A Szabadság interjúja Patrubány Miklóssal A Kolozsváron szerkesztett Szabadság napilap terjedelemes beszélgetést közölt Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetségének elnökével. Makkay József, az interjú szerzője címben emeli ki: Az MVSZ hű marad eredeti céljaihoz. Ebből az interjúból ragadtunk ki két témát, amelyeket az alábbiakban ismertetünk. • Az MVSZ által kidolgozott külhoni magyar állampolgárság törvénytervezete az elmúlt két év alatt nem került az Országgyűlés elé. Helyette elfogadták a kedvezménytörvényt, amelyről azóta kiderült, hogy nem oldja meg a külhoni magyarság gondjait. Néhány hónapja ismét divatba jött a kettős állampolgárság emlegetése. Németh Zsolt, aki a Fideszkormány idején keményen ellenezte, hogy akár szót is ejtsenek róla, most elfogadhatónak tartja, sőt pártja nevében támogatja. Vajon mi vezetett ehhez a fordulathoz? Ez egy jellegzetesen ellenzéki politika, amikor felelőtlenül lehet ígérgetni. Amíg négy éven át kormányon voltak, csak rajtuk múlott, hogy Magyarország és a külhoni magyarok viszonya végre rendeződjön. A státustörvényt a Magyarok Világszövetsége korszakalkotó lépésnek tartotta, de csak első lépésnek az általa igazi megoldásnak tekintett külhoni magyar állampolgárság irányába. Ez a státustörvény ma ott tart, hogy a szakmai hibái miatt feltupírozható külpolitikai nyomás alatt ezer támadás éri, és kérdéses, hogy egyáltalán marad-e belőle valami. Ha akkor a magyar kormány a szomszédai által is gyakorolt kettős állampolgársághoz, vagy az MVSZ által öt év következetes munkájával kiérlelt, és az európai politika szintjén megmérettetett külhoni állampolgárság eszközéhez folyamodik, elkerülhető lett volna a mostani vészhelyzet. Amióta Európa államai 1997-ben aláírták az Európai Egyezményt az állampolgárságról, a kettes és a többes állampolgárság intézménye nemcsak megtűrt, hanem egyenesen ajánlott jogi eszközként működik. Nota bene: Románia elsők között írta alá a dokumentumot, és miközben az RMDSZ kormánypozícióban „tátotta a száját”, a besszarábiai és bukovinai románok számára alanyi jogon elérhetővé tette a román állampolgárságot. Váltig csodálkozom, hogy azok a magyarországi, illetve erdélyi politikusok, akik mélyen hallgattak, amikor 2000- ben e kérdés tárgyalásának ideje lett volna, ma fennhangon zengedeznek a kettős állampolgárság üdvözítő voltáról. • A romániai magyarság a tavalyi népszámlálás adatai szerint Trianon óta a legnagyobb létszámbeli veszteséget szenvedte el. Ennek okait sokan és sokféleképpen magyarázzák. Mi ezzel kapcsolatban a Magyarok Világszövetségének álláspontja? 2002 júliusában Debrecenben ülésezett az egyesült Kárpát-medencei Régió Tanácsa, a régió legfőbb testülete, amely kimondta, hogy valóban drámai mértékű a fogyás. Tudni kell, hogy visszajelzések százai igazolják: a népszámláláskor rendellenességek voltak, nagyon sok embert nem kérdeztek meg etnikai hovatartozásáról, máshol ugyanezt ceruzával írták be, nyilván megmásítható formában. Nincs okunk ezeket az eredményeket hitelesnek tekinteni - ez az első és legfontosabb észrevételünk. A Magyarok Világszövetsége elérkezettnek véli az időt arra, hogy elkezdődjék a külhonban élt magyarok önmegszámlálása, hiszen nem tehetjük ki magunkat évtizedenként annak, hogy - háborgó világtalan szövetnek módjára - megkérdőjelezhető hitelességű források alapján próbáljuk a nemzeti közösségünk életében végbement folyamatokat értékelni. Mindazonáltal a fogyás kétségtelen, még ha nem is ilyen méretű. Ez vészjel kellett volna hogy legyen az erdélyi magyar politikusok számára. Aláírásgyűjtés a kedvezménytörvényért Számos anyaországi és határon kívüli közéleti személyiség csatlakozott Csoóri Sándor kezdeményezéséhez Aláírásgyűjtést kezdeményezett Csoóri Sándor a kedvezménytörvény módosítása ellen; mint már tegnapi számunkban beszámoltunk róla, az akcióról csütörtökön Budapesten tájékoztatták a sajtót. A Kossuth-díjas költő - aki majd tíz éven át volt a Magyarok Világszövetségének elnöke - elmondta: az aláírók arra kérik a kormányt, kövessen el mindent azért, hogy a kedvezménytörvény megőrizze eredeti tartalmát, mivel tervezett módosításait szellemileg, lelkileg, politikailag nem tudják elfogadni. Duray Miklós és Szűrös Mátyás is csatlakozott Csoóri Sándor kezdeményezéséhez. Kifejtette, a kisebbségi helyzet nemcsak politikai jogi kérdés, hanem létfilozófiai probléma is, ugyanis a kisebbségi sorba születő ember létét meghatározza, hogy az anyaország és egy másik nemzet közötti térben él. - A státustörvény nem valamiféle csoda, de a kezdetét jelenthetné annak, hogy a kulturális nemzet, amely bennünk és a határokon túli magyarokban él, végre megszülessen - fejtette ki. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezetője úgy vélte: a tervezett módosítás megkérdőjelezi a nemzeti egységet szimbolizáló magyarigazolvány szükségességét, valamint azt is, hogy a kedvezménytörvény a Magyarországon és a szomszédos államokban élő magyarság közös fejlődését hivatott szolgálni, és kilátásba helyezi, hogy az EU-s csatlakozás után a törvényt meg kell szüntetni. Duray Miklós szerint a velencei bizottság magyar státustörvénnyel kapcsolatos állásfoglalásának tartalmával ellentétben áll a módosító indítvány. Szűrös Mátyás egykori szocialista politikus úgy fogalmazott: a polgári kormány célja a státustörvény megalkotásával - amelyet az Országgyűlés 93 százalékos aránnyal fogadott el - a határokon átívelő nemzeti egység megteremtése volt. Szűrös Mátyás szerint Magyarországon csökkenni látszik az EU-csatlakozás támogatóinak száma, ami nemcsak gazdasági-szociális okokra, hanem külföldi kijelentésekre is visszavezethető. A Jürgens-jelentésre utalva kijelentette: a holland szakértő összekeveri a nemzet fogalmát az állampolgársággal. Hangsúlyozta: az ország érdekeit az unióban következetesen kell érvényesítenie a csatlakozás után a kormánynak. Az aláírásgyűjtésre felszólító felhívás leszögezi: a státustörvény úgy akar változtatni a külföldön élő magyar kisebbség helyzetén, hogy tiszteletben tartja a Magyarországgal szomszédos államok szuverenitását, jogrendjét, miközben figyelembe veszi az Európa Tanács velencei bizottságának állásfoglalását. *** (A felhívás teljes szövegét és az aláírók listáját a vasárnapi lapszámunk kitekintő rovatában közöljük. Ismertetjük azt is, hogyan kell aláírással csatlakozni a státustörvény támogatóihoz, a módosítás ellenzőihez. Csoóri Sándor, Duray Miklós és Szűrös Mátyás