Magyar Szó, 2003. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-08 / 32. szám
2003. február 8., szombat A népszavazás sikeres lesz Medgyessy Péter telefonbeszélgetése Romano Prodival Medgyessy Péter miniszterelnök csütörtökön telefonbeszélgetést folytatott Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével - tájékoztatta az MTI-t a Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodája. A megbeszélésen - miként a közleményből kitűnt - a magyar kormányfő ismertette az április 12-i csatlakozási népszavazás előkészületeit és tájékoztatta a bizottság elnökét a tervezett uniós kampányról. A közlés szerint Romano Prodi kifejezte meggyőződését, hogy a népszavazás sikeres lesz. Medgyessy Péter beszámolt arról, hogy bár az EU-csatlakozás támogatóinak aránya az elmúlt időszakban némileg apadt, a szavazni szándékozók között a csatlakozás támogatottsága megközelíti a 70 százalékot. A magyar kormányfő felvetette, hogy az Európai Bizottság elnökének személyes jelenléte erősítené a népszavazás sikerét. Ennek érdekben Romano Prodi meghívást kapott márciusi magyarországi látogatásra. Medgyessy Péter az iraki helyzet kapcsán arról tájékoztatta a bizottság elnökét, hogy Magyarország továbbra is a békés megoldás elkötelezett híve. - Magyar miniszterelnökként minden körülmények között országom biztonságát tartom szem előtt - hangoztatta Medgyessy Péter. A nyolcak levelével kapcsolatban hangsúlyozta: az aláírók szándéka a békés megoldás és az egységes európai álláspont kialakítása volt. A közlemény szerint Romano Prodi aggodalmának adva hangot, hogy a levél nyomán olyan közvélekedés alakult ki, mely nézeteltérés látszatára utal, egyetértett a párbeszéd szükségességével, és hangsúlyozta egységes európai álláspont kialakításának elsődleges fontosságát a kül- és biztonságpolitikában. Gálos Viktória (MNP) A kiegyensúlyozott tájékoztatásért, a nemzeti értékek megjelenítéséért tüntetett tV Budapesten, a MUOSZ székháza előtt több civil szervezet A Whiskys sérelmesnek tartja az ítéletet Ambrus Attila felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz Ambrus Attila, a „Whiskys” néven ismert rabló felülvizsgálati kérelmet nyújtott be szerdán a budapesti Fővárosi Bíróságon keresztül a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyben négy ponton tartja sérelmesnek a másodfokú bíróság elmarasztaló ítéletét - mondta el Magyar György, az elítélt jogi képviselője az MTI-nek csütörtökön. Hozzátette: felülvizsgálati kérelmet csak speciális, különleges okból, törvénysértés miatt lehet benyújtani. E szempontból négy elemet találtak jogszabálysértőnek a másodfokú bíróság határozatában. Az ügyvéd első elemként említette, hogy amikor Ambrus Attila bement egy bankba, és elvette a biztonsági őr fegyverét, azt első fokon büntetlen eszközcselekménynek minősítették, míg másodfokon átminősítették rablásnak. A második eset, amit jogsértőnek tart az ügyvéd, az, hogy míg az elsőfokú bíróság Ambrus Attilát felmentette az emberölési kísérlet vádja alól, addig a másodfokú bíróság ugyan elismerte, hogy a Whiskys nem követett el emberölési kísérletet, de foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettének minősítette. Magyar György szerint ha a másodfokú bíróság megváltoztatja egy ítélet minősítését, akkor erről az ügyészt, az ügyvédet és a vádlottat értesíteni kell, akik ilyen esetben kérhetik a tárgyalás elhalasztását. A bíróság elmulasztotta a minősítés megváltoztatásának tényét közölni a vádlottal és védőjével, így nem volt lehetőségük a védekezésre. A negyedik pont, amiben jogsértőnek tartják a másodfokú ítéletet, az, hogy 1999-től a bíróságok kötelesek voltak az úgynevezett középmértékből kiindulni, amikor valakire szabadságvesztést róttak ki. Ez azt jelenti, hogyha egy bűncselekményre a törvény szerint 2-8 év adható, akkor a középmérték szerint a bíróságnak legalább 5 éves büntetést kell kiszabnia. Magyar György szerint ezt a súlyosbító elvet a bíróságnak Ambrus Attilára azért nem lehetett volna alkalmaznia, mivel ő a bankrablássorozatot 1993 és 1999 között követte el, amikor ez a rendelkezés még nem volt hatályban. Hozzátette: a törvény nem ír elő határidőt a Legfelsőbb Bíróságnak a tekintetben, hogy mikor hozza meg határozatát a felülvizsgálati kérelem ügyében. A jogi képviselő kiemelte: amennyiben az LB elutasítja Ambrus Attila felülvizsgálati kérelmét, akkor a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak jogorvoslatért. • ■a A Legfelsőbb Bíróság 2002. szeptember 26-án kihirdetett másodfokú jogerős ítéletében tizenhét év fegyházbüntetésre ítélte Ambrus Attilát, a Whiskys néven elhíresült rablót 46 rendbeli rablás, közte számos pénzintézet elleni fegyveres támadás miatt. Ezzel az LB két évvel súlyosbította a Fővárosi Bíróság első fokon kiszabott 15 éves szabadságvesztés büntetését, valamint a jogi minősítést is több ponton is megváltoztatta. Az eljárás adatai szerint a Whiskys posta- és bankfiókok, utazási irodák ellen elkövetett támadásaival összesen mintegy 200 millió forintot rabolt 1999-ig hét év alatt. iltat& // kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 ORBÁN VIKTOR HAGYOMÁNYOS ORSZÁGÉRTÉKELŐ BESZÉDE A PESTI VIGADÓBAN Honnan ez a romboló kedv? A kedvezménytörvényt addig „szorongatják”, ameddig ki nem leheli a lelkét Sok ellenérv mellett az unióba történő belépés mellett szóló érvek valamivel többet nyomnak a latban - jelentette ki Orbán Viktor a Pesti Vigadóban elmondott, hagyományos országértékelő beszédében, csütörtökön, amelyet élőben közvetített az Info Rádió és az ATV televízió. A volt miniszterelnök a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület rendezvényén azt javasolta a kormánynak, hogy ne csináljon az európai uniós népszavazásból pártpolitikát, az embereket pedig arra kérte, hogy április 12-én ne a kormányról, hanem az európai uniós csatlakozásról mondják el véleményüket. Orbán Viktor beszédében kitért az iraki helyzet értékelésére is, amely kapcsán úgy vélte: a magyar állampolgárok és a világ is úgy tudja, hogy a magyar kormány a háború oldalán áll. - A magyar emberek elsöprő többsége békét akar - jelentette ki a volt kormányfő, hozzátéve: a békés megoldásra még maradt esély. Orbán Viktor úgy vélte: a mai közélet legszembetűnőbb jelensége, hogy „van itt egy tíz hónap után sem lankadó, szinte megmagyarázhatatlannak tűnő rombolási kényszer, amivel a mai vezetők rárontanak mindenre, ami a polgári kormány idején született meg”. Az ellenzéki politikus nem beszélt arról, hogy elvállalja-e a Fidesz elnöki posztját, azt viszont leszögezte: egy nagy, erős, nyitott európai néppárt építésére kell rávenniük magukat. Az uniós csatlakozás ügyében Orbán Viktor leszögezte, hogy Koppenhágában minden korábbi várakozást alulmúló feltételeket sikerült kialkudnia a magyar delegációnak. Mint mondta, a belépés feltételei keresztezik többek között az egyenlő verseny elvét is. Orbán Viktor sajnálattal állapította meg, hogy a kormányzat az uniós csatlakozás támogatottságát a kabinet támogatottságaként fogja fel. - Amikor sajtot raksz az egérfogóba, ügyelj arra, hogy az egérnek is maradjon hely - figyelmeztetett Orbán Viktor, utalva arra, hogy a kormányzatnak élesen el kellene választania az uniós csatlakozás ügyét saját népszerűségétől. Úgy ítélte meg: a szólásszabadságot és véleménynyilvánítási szabadságot is sérti már az a kormányzati propaganda, hogy aki az uniós szavazáson az EU-tagság ellen szavaz, az a gyermekei jövőjét veszélyezteti. - Ez durvább megfogalmazás, mint annak idején az „aki nincs velünk, az ellenünk” szlogen volt - szögezte le, aláhúzva: hiába vágja be valaki a demokrácia szótárát, ha a nyelvezete a régi marad. Kritizálta azt is, hogy kormányoldalról a „jól tájékozottak és félműveltek” euroszkepticizmussal vádolják az uniós csatlakozás ügyében józan felvetéseket megfogalmazókat. Orbán Viktor álláspontja az, hogy a jelenlegi kormánynak az előző ciklussal szemben megmutatkozó rombolási kényszere sérti azon milliókat, akik örültek az elmúlt négy évben elért eredményeknek. A politikus elismerve, hogy az előző négy év sem volt tökéletes, azt mondta: Magyarországnak soha ne legyen rosszabb négy esztendeje, mint amilyen 1998 és 2002 között volt. A volt kormányfő úgy látja, hogy a jelenleg hatalmon lévők romboló kedve szerint akár lebontanák az esztergomi hidat is, csakhogy 20 méterrel arrébb ők építhessék meg. Orbán Viktor az általa feltételezett dühre több magyarázatot is adott. Az egyik szerint: a magyar történelemben soha nem volt még példa arra, hogy a baloldalnak ilyen kiegyenlített erőviszonyok között kellett volna kormányoznia. Utalt arra, hogy a rendszerváltás előtt a magyar ellenzéket hosszú ideig Komlós János és Hofi Géza játszotta el, igaz, mint hozzátette, igen tehetségesen. Orbán Viktor szerint tíz hónap elteltével itt az idő, hogy a kabinet megbarátkozzon azzal a ténnyel, hogy a mostani ciklus mérlegét majd az előző négy év eredményei alapján vonják meg. Mint mondta: a feladat nem könnyű, de nem is teljesíthetetlen. Orbán Viktor beszédét mondja Kuncze: Savanyú a szőlő Az SZDSZ reagálása Szép, hosszú beszéd volt, amelyben viaskodtak egymással a „csak a szépre emlékezem” és a „savanyú a szőlő” szempontjai, és az utóbbiak kerültek ki győztesen - reagált az SZDSZ elnöke Orbán Viktor csütörtöki, a Pesti Vigadóban elmondott beszédére. - Az országértékelő beszéd helyszíne a parlament kell, hogy legyen - szögezte le Kuncze Gábor, megjegyezve: Medgyessy Péter miniszterelnök február 11-én az Országgyűlésben értékeli az ország helyzetét. A kormánypárti politikus hozzátette: Orbán Viktornak mint országgyűlési képviselőnek ott lesz lehetősége kifejteni nézeteit. Horn: EU-ellenes beszéd Az MSZP reagálása a Vigadóban elhangzott országértékelőre Ami elhangzott, érzelem, gondolat és a kifejtés lényegét tekintve nyugodtan nevezhető Európai Unió-ellenesnek - jelentette ki Horn Gyula volt miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Orbán Viktor beszédéről. A volt szocialista kormányfő szavai szerint az ellenzéki politikus kifigurázta azokat az érveket, amelyekkel a kormány próbálja meggyőzni a lakosságot az európai uniós csatlakozás szükségességéről. Hangsúlyozta: aki támogatja az uniós csatlakozást, az gyermekei, unokái jövőjét akarja szolgálni. Horn Gyula szólt arról, hogy a Fidesz a csatlakozás kérdésében kétszínű, mert megnyilatkozásaival kétségeket kelt. Az exminiszterelnök, aki szerint Orbán Viktor a saját rossz hangulatát keveri össze a lakosságéval, kiemelte: a kormány, lehetőségeihez mérten, mindent megtesz az iraki háború elkerüléséért. - Mi komolyan vesszük szövetségesi kötelezettségeinket - fogalmazott az MSZP-s politikus, majd így folytatta: „Minden, amit a kormány tett, a háború elkerülését szolgálja.” Horn Gyula úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor tavaly vereséget szenvedett, és azóta sem tért magához. A volt szocialista kormányfő hozzátette: Magyarországon szükség van egy európai konzervatív pártra. Orbán Viktornak azzal a kijelentésével kapcsolatban, mely szerint a hatalmon lévőknek rombolási kényszere van, Horn Gyula feltette a kérdést: „Mit pusztítottunk el?” A fideszes politikus beszédében megfogalmazottakra reagálva kijelentette: a hatalom senkire sem akarja rákényszeríteni saját ideológiáját, senkit sem gátolnak véleménye kimondásában, semmilyen sérelem nem érte a demokráciát az elmúlt kilenc hónapban. - Csak hangulatkeltésre jó az az állítás, hogy a kormány törvénytisztelő emberekkel áll szemben - mondta Horn Gyula. Kérdésre válaszolva leszögezte, „szó sincs modernizált Bokroscsomagról”. Egy felelősen gondolkodó politikus válaszai Az MDF az Orbán-beszédről Orbán Viktor beszédében azokról a kérdésekről szólt felelős ellenzéki politikusként, amelyek a közvéleményt leginkább érdeklik - nyilatkozta Herényi Károly az MTI-nek csütörtökön este. A MDF parlamenti frakcióvezetője a volt miniszterelnök Vigadóban elmondott beszéde kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az előttünk álló európai uniós csatlakozás, az iraki kötelezettségvállalás, a határon túli magyarok ügyében feltett kérdésekre adott válaszai egy felelősen gondolkozó ellenzéki politikus válaszai voltak. - Az európai uniós csatlakozás melletti határozott kiállás politikai ellenfeleit is meggyőzhette a Fidesz szándékairól - mondta Herényi Károly. - A siker mindannyiunk közös érdeke - húzta alá. A magyar közéletet szemlélve Orbán Viktor érdekes kérdésnek ítélte, hogy valójában ki kivel vitatkozik, illetve ki kivel áll szemben. Arra keresett választ, hogy kinek jó az például, ha enyhítenek a büntetőjogszabályokon és több bűnöző lesz az utcán, ha a magyar vállalkozók nem kapnak megbízásokat a magyar autópálya-építkezéseknél, ha a kedvezménytörvényt addig „szorongatják”, ameddig ki nem leheli a lelkét. A politikus értetlenül áll az előtt, hogy miért támadták Járai Zsigmond jegybankelnököt, amikor sikeresen szállt szembe a forint gyengülését kívánó spekulánsokkal, s ezzel pénzt spórolt meg az országnak. A kormányzati kommunikációt ostorozva Orbán Viktor az egyenes beszédet kérte számon a kabineten. Például azt - mint mondta -, ha hetente zárnak be gyárakat, ne győzelmi jelentéseket lehessen olvasni a foglalkoztatottság emelkedéséről. Orbán Viktor a kormányzati kommunikáció egyik példájaként említette, hogy Taszár kapcsán először tolmácsok képzéséről volt szó, majd kiderült a végén, hogy zsoldosok érkeznek. A mellébeszélést a politikus úgy jellemezte: egyszer a székely embertől megkérdezték, hogy iszik-e a hal vizet, mire az azt válaszolta, hogy azt nem tudja, de alkalma van rá.