Magyar Szó, 2003. április (60. évfolyam, 77-102. szám)

2003-04-01 / 77. szám

Az első lépés az EU-tagság felé Szerbia-Montenegró parlamentje tegnap ratifikálta az Európa Tanács statútumát­­ A páneurópai szervezet április 3-án veszi fel tagjai közé az új államközösséget Szerbia-Montenegró parlamentje tegnap ratifikálta az Európa Tanács statú­tumát, amivel formálisan is megnyílt az út afelé, hogy az országot felvegyék a leg­régebbi európai szervezet teljes jogú tag­ságába. A statútum ratifikálásáról szóló tör­vényt a parlamentben 74 szerbiai és 29 montenegrói képviselő támogatta, és 6 szerbiai képviselő ellenezte. Az ET tagsá­gába való felvétel ünnepélyes lebonyolí­tását április 3-ára jelentették be, amikor Szerbia-Montenegró zászlaját hivatalo­san is felvonják az ET strasbourgi székhe­lye előtt. Az ET miniszteri bizottsága már­cius 26-án egyhangúlag úgy döntött, hogy meghívja Szerbia-Montenegrót az ET tagjai közé. Az erre irányuló eljárást még 2000 novemberében beindították, amikor a szövetségi külügyminiszter hiva­talos levélben kérte az ország felvételét a szervezetbe. „Ez az első lépés afelé, hogy a követ­kező években országunk belépjen az Eu­rópai Unióba. Hosszú út áll előttünk, de ezt az utat nem tehetjük meg, ha nem tesszük meg ezt az első lépést, a belépést a legrégebbi európai szervezetbe”, jelen­tette ki Goran Svilanovic szövetségi kül­ügyminiszter a képviselők előtt az ET sta­tútumának ratifikálásáról szóló tör­vénnyel kapcsolatos vita során. Vélemé­nye szerint az ET-be való belépés elsősor­ban azért jelentős, hogy Szerbia-Monte­negró polgárai megvédhessék jogaikat Strasbourgban, az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt. „Pénteken Strasbourgban aláírom az emberi jogokról és szabadság­ról szóló európai konvenciót, amelyet Hírösszefoglaló Szerbia-Montenegró parlamentjének kell hitelesítenie. Ezzel minden polgá­runk számára lehetővé válik, hogy meg­védje jogait az európai bíróság előtt, ami­kor úgy értékeli, hogy ezek a jogok ve­szélyben forognak, és előzőleg már kime­rített minden lehetőséget a hazai bírósá­gok előtt” - mondta Svilanovic. Hozzátet­te, az első lépések egyike az lesz, hogy Szerbia-Montenegró három bírót jelöl, akik közül egyet beválasztanak az Euró­pai Bíróságba. Szerbia-Montenegrót várhatóan ápri­lis 3-án veszik fel hivatalosan az ET teljes jogú tagságába. Ezzel a szervezet 45. tag­államává válik. Az ET a legrégebbi euró­pai szervezet, 1949. május 5-én alakítot­ták Londonban. A parlament ülés Ulavio Milanovic úgy nyilatkozott az újságíróknak, hogy most a parlamentnek héttagú küldöttséget kell választania, amely képviseli az államkö­zösséget az ET Parlamenti Közgyűlésé­ben. Az államközösségnek eddig megfi­gyelői státusa volt, április 3-ától azonban részt vehet a vitában is, és szavazhat az ET közgyűlésének határozataira. Folytatása a 2. oldalon Bela Dragoljub Micunovic házelnök: történelmi lépés Az amerikai hadsereg több ezer fős erősítést küld a Bagdadtól délre, az után­pótlási vonalak szempontjából stratégiai helyen fekvő Násziríja biztosítására. A brit védelmi miniszter alsóházi nyilatko­zata szerint a szövetségesek 50 kilométer­re járnak Bagdadtól, és eddig 8 ezer hadi­foglyot ejtettek. A BBC híre szerint különleges ameri­kai egységek és tengerészgyalogosok in­dultak Násziríja térségébe, ahol a szövet­ségesek eddig makacs iraki ellenállásba ütköztek. A londoni rádió helyszínen lévő tudósítója 5000 fősre tette a kikül­dött amerikai erősítést; a stratégiai város alatt jelenleg 7000 amerikai tengerész­­gyalogos harcol. A többszöri hétvégi cáfolatok ellenére a tegnapi The Times ugyanakkor megis­métli azt az értesülést, miszerint Bagdad ostromát a szövetségesek több héttel el­halasztották, mert be akarják várni a 120 ezer fős amerikai erősítést. A vezető lon­doni napilap szerint a Bagdad alatt álló alakulatoknak megmondták, hogy lega­lább két hétig nem várható az előrenyo­mulás az iraki főváros felé, sőt az egyik tiszt 45 napos várakozást jósolt emberei­nek. A The Times szerint Donald Rums­feld amerikai védelmi miniszter és Tommy Franks tábornok, a háború kato­nai irányítója egyaránt kizárta ugyan a szüneteket, de ezt csak az általános had­műveletek egészére értették, nem a Bag­dad elleni rohamra. Peter Arnett veterán amerikai haditu­dósító, aki interjút adott az iraki televízi­ónak, szintén kijelentette: az Irak elleni, amerikaiak irányította háború első terve kudarcot vallott. Arnett az interjúban - amelyből több amerikai kábeltelevízió közölt részleteket - azt mondta: az ameri­kai haditervezők rosszul ítélték meg az iraki erők eltökéltségét. Az NBC amerikai televízió elbocsátotta tegnap Arnettet, amiért interjút adott az iraki állami tele­víziónak. A brit védelmi miniszter tegnap délu­tán a londoni alsóházban azonban kije­lentette: a brit kormány mindig is nehéz, erőt próbáló és veszélyes háborúra számí­tott Irakban, és „a problémák jelentős ré­szét azok a kommentátorok okozzák, akik igen rövid, ellenállás nélküli háborút jó­solgattak”. Folytatása a 2. oldalon MÁSODIK ÖBÖLHÁBORÚ A szövetségesek elhalasztották Bagdad ostromát? Eddig nyolcezer iraki foglyot ejtettek az inváziós erők - A britek bekerítették Bászrát Hírösszefoglaló Beta/AP Háborúellenes tüntetés az egyesült államokbeli Philadelphiában NOVOSADSKA BANKA ELEKTRONIKUS BANKÜGYLETEK FIZETÉSFORGALMA Lépésben a korral és a világgal HIRDESSEN LAPUNKBAN ■ / Újvidék, Vojvoda Misic u. 1. tel./fax: 021/457-633 telefon: 021/457-505 Újvidék, 2003. április 1., kedd KÖZÉLETI NAPILAP LX. évf., 77. (19 492.) szám ■ Ára 15 Din OROSZORSZÁG Nincsenek adatok Mira Markovicról Az oroszországi külügyminisztérium­nak nincsenek információi arról, hogy Mirjana Markovici, az egykori államfő fe­lesége Moszkvában tartózkodna - ezt nyilatkozta a Bétának Jevgenyij Voro­­nyin, a minisztérium szóvivőhelyettese. Közlése szerint a minisztériumnak csak a jelenlegi diplomatákról és külföldi új­ságírókról vannak információi. Mirjana Markovici magánszemély, akárcsak Bo­rislav Milosevic egykori nagykövet, Slo­bodan Milosevic fivére, aki jelenleg nem diplomata, ezért nincsenek róla infor­mációik. Mint mondta, ha Belgrád köve­telni fogja Mirjana Markovich kiadatását, ezzel minden bizonnyal az orosz belügy­minisztérium vagy az államügyészség fog foglalkozni. Ugyanakkor a moszkvai állami egye­tem cáfolta, hogy Mirjana Markovici bár­mikor is ennek az egyetemnek a tanára lett volna, vagy előadásokat tartott volna. „Az egyetem kartotékjában nincsenek adatok róla, tehát nem tanár nálunk. Ha rendkívüli munkatárs lenne, ezt tud­nánk” - erről tájékoztatta az egyetem az Interfax ügynökséget. „Az egyetem és a szociológiai kar semmit sem tud Mira Markovici előadói munkájáról. Öt évvel ezelőtt valóban volt itt, de csak mint ven­dég, nem mint előadó” - mondta az em­lített hírforrás. A moszkvai állami egyetem nemzetkö­zi együttműködési igazgatósága szintén nem tud semmit az egykori jugoszláv ál­lamfő felesége és az egyetem közötti tu­dományos együttműködésről. „Semmit sem hallottam erről, fogalmam sincs, mi­ről van szó” - nyilatkozta az igazgatóság egyik munkatársa. Marija Milosevic, Mirjana Markovici lánya a podgoricai Publikának adott in­terjújában nemrégen azt közölte, hogy anyja a moszkvai Lomonoszov Egyete­men tanár, de azt nem tudja, hogy pilla­natnyilag vannak-e előadásai. Legija kapcsolatot keresett Hágával? Milorad Lukovic Legija közvetítői révén érdeklődött, a hágai törvényszék engedé­lyezné-e neki, hogy megváltoztassa identitását, és lakóhelyét, cserébe információkkal szolgálna Radovan Karadzicról, a boszniai szerbek egykori vezetőjéről és Ratko Mla­dic tábornokról - erről tájékoztattak a Beta diplomáciai hírforrásai. Annak lehetősé­gét, hogy Lukovic­nak szoros kapcsolatai vannak Karadzic­tyal és Mladictyal, és hogy megállapodást kötne a törvényszékkel, korábban nem említették. Florance Hartmann, a hágai törvényszék szóvivője a Beta kérdésére, megerősítené-e, hogy Lukovic megkísérelt kapcsolatba lépni a törvényszékkel, így válaszolt: „Ezt nem kommentálhatom. Ez túlságosan kényes téma”. Folytatása a 16. oldalon C­sütörtökön két új alkalmi bé­lyeg kerül for­galomba abból az alka­lomból, hogy Szer­bia-Montenegrót ápri­lis 3-án felveszik az Európa Tanácsba. A Európa térképét ábrá­zoló bélyegek 16 és 28,70 dináros névér­tékben, 35-35 ezres példányszámban je­lennek meg. Az állam­közösség első bélyegei a Jugomarka Beograd kiadó megrendelésére a Magyar Szó Lapkiadó Közvállalat nyomdájában, a Fórumban készültek. ■ kz Kovács Szilárd Mit szól hozzá? Internetes körkérdésünk eredményei A napok múlásával egyre nyilvánvalóbb, hogy a szövetséges csapatok nem képesek a tervezett időn belül elfoglalni Irakot. Múlt heti internetes körkérdésünkben arra ke­restük a választ, olvasóink szerint meddig fog tartani az iraki háború. Az 518 válasza­dó közül 161-en vélekednek úgy, hogy csupán hetek kérdése, mikor győzik le a szövet­séges csapatok az arab országot. 237 olvasónk, a válaszadók 46 százaléka szerint a há­ború több hónapig is eltarthat, 120 olvasónk véleménye szerint pedig a hadműveletek akár egy évig is elhúzódhatnak. Ön szerint meddig fog tartani az iraki háború? - ----------1 hetek alatt befejeződik: 161 (31%) több hónapig fog tartani: 237 (46%) elhúzódhat akár egy évig is: 120 (23%) Szavazat: 518

Next