Magyar Szó, 2003. április (60. évfolyam, 77-102. szám)

2003-04-01 / 77. szám

4 BELFÖLD belfold@magyar­szo.co.yu Ki fog derülni, milyen gonosztevők álltak az ország élén Az Ivan Stambolic kiszabadításáért bi­zottság tagjai tegnap úgy értékelték, a szervezetnek folytatnia kellene munkáját mindaddig, amíg nem állapítják meg, ki rendelte el és szervezte meg a szerbiai el­nökség egykori elnökének meggyilkolását Emlékeztetve Zoran Zivkovic akkori szö­vetségi belügyminiszter kijelentésére, mi­szerint „a Stambolic eltűnésével kapcsola­tos nyomozást fékezik, és az akadály az igazságügyben és a rendőrségben rejlik”, Zivorad Kovacevic, a bizottság tagja sajná­latát fejezte ki amiatt, hogy „meg kellett történnie egy másik politikai gyilkosságnak (Zoran Dindic­ szerb kormányfő ellen), hogy leleplezzék a Stambolic elleni gyilkos­ságot”. Kovacevic hangsúlyozta, a bizottság ko­rábban is felhívta már a figyelmet arra a megállapításra, amelyet a rendőrség a múlt héten közölt - hogy Stambolic elrab­lása politikai bűncselekmény, amely mö­gött az állampolitika és a biztonsági szer­vek csúcsvezetésének tagjai állnak. A bi­zottságnak tevékenységével és az Ivan Stambolic kiszabadítására vonatkozó fel­szólításaival sikerült elérnie, hogy Stambo­lic eltűnéséről ne feledkezzenek meg, de a nyomozás beindítására irányuló törekvései sikertelenek voltak. Kovacevic értékelése szerint a szerb kormányfő meggyilkolására irányuló átfogó vizsgálat után számos poli­tikai és egyéb bűncselekményt is megolda­nak, és végre ki fog derülni, „milyen go­nosztevők álltak az ország élén”. A szerb rendőrség a múlt héten megta­lálta a 2000 augusztusában eltűnt Ivan Stambolic földi maradványait. A gyilkos­sággal az állambiztonsági osztály különle­ges rendőralakulatainak tagjait gyanúsít­ják, a többi között eddigi és korábbi pa­rancsnokukat, Dusan Maricic­ Gumart és Milorad Lukovic Legiját. A Stambolic elle­ni gyilkosság elrendelésével és megszerve­zésével a rendőrség Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnököt és feleségét, Mirjana Markovicot, továbbá az állambiztonsági osztály akkori vezetőjét, Rade Markovicot gyanúsítja. A szerb kormány úgy döntött, hogy Ivan Stambolicot, a szerbiai elnökség egy­kori elnökét a legmagasabb állami tisztele­tadás mellett temetik el. A kormány ajánla­táról, hogy Stambolicot a belgrádi Újteme­tőben a jeles polgárok mellé temessék, csa­ládtagjai fognak dönteni jelentette a Beta. Predrag Koraksic Corax karikatúrája 2000. szeptember 3-án jelent meg a Dallasban A vörössapkások parancsnokának is köze volt a gyilkossághoz Zarko Korac, a szerb kormány alel­­nöke tegnap kijelentette, hogy az Ivan Stambolic elleni gyilkosság kapcsán le­tartóztatott öt személy között van Dusan Maricic Gumar, a különleges rendőrala­kulat eddigi parancsnoka is. „Először mondom ki, függetlenül attól, hogy a nyomozás még tart, hogy ehhez a gyil­kossághoz közvetlen köze van Dusan Maricic Gumarnak, a különleges rendő­ralakulat eddigi parancsnokának”, jelen­tette ki Korac az Ivan Stambolic kiszaba­dításáért bizottság ülésén. Stambolic ba­rátaihoz, hozzátartozóihoz és tisztelői­hez fordulva emlékeztetett arra, hogy meggyilkolása mögött a volt rezsim áll. Mira Markovié levele A Jugoszláv Baloldal képviselői tegnap nem voltak hajlandók közölni, hogy a párt elnöke, Mirjana Markovic eleget tesz-e a rendőrség követelésének, hogy ki­hallgathassák az Ivan Stambolic elleni gyilkossággal kapcsolatos nyomozásban. Dragana Kuzmanovic, a JB főtitkára azonban felolvasta Mira Markovic levelét, amelyben cáfolja, hogy bármi köze lenne azokhoz a bűncselekményekhez, ame­lyek férjének, Slobodan Milosevic­nek, egykori szerb és jugoszláv elnöknek az ural­ma idején történtek. „Az ellenem irányuló vádak indítéka kizárólag az a törekvés, hogy elbizonyta­­lanítsák férjemet Hágában, hogy befeketítsék ragyogó védekezését. Az ellene irá­nyuló harc másik eszköze én vagyok, a rám nehezedő nyomás célja, hogy elbizony­­talanítsák őt, hogy az ellenem elkövetett igazságtalanságok miatt érzett fájdalma megkösse a kezét”, hangsúlyozta levelében Mira Markovic, és hozzátette, hogy az országot „február végén hagyta el személyi és családi okokból”. Zivojin Stanic­, a JB tisztségviselője közölte, hogy Mirjana Markovic jogi képvi­selőjén keresztül hamarosan közli, eleget tesz-e a felszólításnak, hogy kihallgassák Szerbiában. Stanic­ nem volt hajlandó kommentálni Goran Matic­, a JB alelnöke le­tartóztatásának okait, hangsúlyozva, hogy nem kíván szembeszállni azokkal az in­tézkedésekkel, amelyeket a rendkívüli állapot idején hajtanak végre. Matic­ot a Zo­ran Dindic­ szerb kormányfő elleni gyilkossággal kapcsolatos nyomozás során kí­sérték be. Stanic­ értékelése szerint „kizárólag politikai indítékú letartóztatásról van szó”. Felszólította az állami szerveket, hogy a szervezett bűnözés elleni harc so­rán találták meg Zoran Todorovic­ Kundaknak, a JB volt titkárának a gyilkosait is - jelentette a Beta. A­tafio Egységes marad az SZDE Ljiljana Bac­evic, a Belgrádi Társada­lomtudományok Intézete kutatóközpont­jának igazgatója tegnap úgy értékelte, hogy az SZDE még egy ideig egységes ma­rad, és ez az egység a Zoran Dindic szerb elnök, a Demokrata Párt elnöke elleni gyil­kosság után az államra nehezedő nagy kül­ső nyomások következménye. Mint mond­ta, az SZDE széthullása esetén a DP-nek másodlagos haszna lesz, mert a hatalmi ko­alíció hívei e mögé a párt mögé tömörül­nek. „Bekövetkezik a Szerbiai Demokrata Párt híveinek szétszóródása, elsősorban azokra gondolok, akik Vojislav Kostunica személyiségéhez kötődtek, amíg államel­nök volt Ez a jelenség azonban nem lesz drámai” - mondta Ljiljana Bac­evic. Szavai szerint a G17 Plusznak van esé­lye a politikai színen. Másrészt az SZSZP széthullása tovább folytatódik. Vélemé­nye szerint továbbra is csökkeni fog a Szerb Radikális Párt és a Szerb Egység­párt népszerűsége, elsősorban azok miatt a vádak miatt, amelyeket a számlájukra a hatalmi koalíció egyes tagpártjai monda­nak - hogy hozzájárultak a politikai lincs légkörének kialakításához Dindic kor­mányfő meggyilkolása előtt. Legija milliói Elemzés készül a Dindic elleni korábbi sajtótámadásokról­­ Suvajdzic horgászni indult, amikor elfogták A Köztársasági Művelődési és Tájé­koztatási Minisztérium más kormány­szolgálatokkal együttműködve a belügy­minisztérium követelésére elemzést ké­szít a Zoran Dindic szerb kormányfő el­leni sajtó­támadásokról az elmúlt né­hány évben, hogy ezzel is segítse a nyo­mozást. Jól értesült források szerint arra irányuló törekvésről van szó, hogy ada­tokat gyűjtsenek a bűnözőcsoportok te­vékenységével kapcsolatos bizonyos ese­mények előrejelzéséről egyes politiku­sok és helyzetelemzők részéről, továb­bá, hogy elemezzék azokat a cikkeket, amelyeket a bűnözőcsoportokkal kap­csolatban álló újságírók írtak. A médiumok külön elemzésének el­készítésére vonatkozó határozatot azt követően hozták meg, hogy kiderült, egyes belgrádi lapok közvetlenül Dindic meggyilkolása előtt olyan adatokat tet­tek közzé, amelyekkel csak jól értesült emberek rendelkezhettek az állambiz­tonsági szolgálat (BIA), a rendőrség vagy bűnözőcsoportok köreiből. A ren­dőrség meg akarja állapítani, ki és mi­lyen módon továbbította ezeket az ada­tokat, hogy ezzel is könnyebbé váljon azoknak a kézre kerítése, akiknek köze volt a merénylethez. A hírforrás hang­súlyozta, hogy az akció nem a médiu­mok ellen irányul, hanem konkrét em­berek ellen, akik megjelentek a médiu­mokban. A jól értesült források állítása szerint Dindic és a kormány számlájára az első vádak, hogy kapcsolatuk van a bűnözés­sel, először a Panorama folyóiratban je­lentek meg. A lapot Bratislav Grubacic újságíró szerkesztette, és Szerbiában csak egyszer jelent meg. A nyomozás so­rán megállapították, hogy Grubacic­nak fizettek azért, hogy megjelentesse a Pa­norámát. A publikáció kiadásában részt vett Momir Gavrilovic, az állambiztonsá­gi szolgálat meggyilkolt tisztviselője is. Az eddigi vizsgálat egyébként kiderí­tette, hogy Milorad Lukovic Legija az emberrablásokból kapott pénz jelentős részét maga számára tartotta meg. Több millió márkáról van szó, amelyből a kü­lönleges rendőralakulat meggyilkolt tagjainak családjait pénzelte. Miladin Suvajdzic, ragadványnevén Dura Mutavi a hírforrás szerint horgász­ni indult, amikor elfogták. Feltételezik, hogy azért indult horgászni, mert azt ta­nácsolták neki, viselkedjen úgy, mint bármikor, nehogy szemet szúrjon a rendőrségnek. Derítsenek fényt a Curuvija-gyilkosságra is A Riporterek Határok Nélkül Szervezet tagjai tegnap felszólították a szerbiai hatóságokat, hogy derítsenek fényt Slavko Curuvija belgárdi újságíró meggyilkolá­sára, miután Milan Sarajlic­ letartóztatott köztársasági ügyészhelyettes bevallotta, hogy az üggyel kapcsolatban hátráltatta a nyomozást. „Most, amikor az igazságü­gyi rendszer gyenge oldalai világossá váltak”, amikor az ügyészt, aki hátráltatta a nyomozást, letartóztatták, felfüggesztették állásából Sinisa Simic­ köztársasági ügyészt, Szerbia-Montenegró pedig hamarosan az Európa Tanács 45. tagállamává válik, „reméljük, hogy Curavija gyilkosait is kézre kerítik” - jelentette ki Robert Menard, a szervezet főtitkára. Felszólította Zoran Zivkovic­ szerb kormányfőt és Dusan Mihajlovic­ belügymi­nisztert, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy kézre kerítsék és bí­róság elé állítsák azokat, akik meggyilkolták Curuviját, a Dnevni Telegraf és az Ev­­ropljanin tulajdonosát. A szerbiai hatóságok Sarajlic köztársasági ügyészhelyettes letartóztatása után közölték, hogy az ügyészhelyettes bevallotta, aktívan részt vett számos politikai gyil­kosság, így a Curuvija-gyilkosság nyomozásának hátráltatásában is. Az SZMM a nyomozás kiterjesztését követeli A Szerb Megújhodási Mozgalom teg­nap ismét követelte az állami szervektől, hogy indítsanak nyomozást mindazok el­len a személyek ellen, akik esetében fennáll a gyanú, hogy­ részt vettek a párt négy tisztségviselőjének meggyilkolásában 1999 októberében az ibari autóúton, to­vábbá a Vuk Draskovic pártelnök elleni merényletben Budvában. Az SZMM közleményében magyaráza­tot követel arra, Mihalj Kertest, a szövetsé­gi vámhivatal igazgatóságának egykori igazgatóját miért nem tartóztatták le, és miért nem folytatnak ellene vizsgálatot, „hiszen számos bizonyíték arra utal, és a bí­­róság előtt maga is bevallotta”, hogy köze volt az ibari autóúton történt négyszeres gyilkossághoz. Az SZMM hangsúlyozta, hogy továbbra is szabadlábon van Branko Duric egykori rendőrtábornok is, aki a párt állítása szerint az egyik fő szervezője az ibari autóúton történt gyilkosságnak, és a párt azzal vádolja, hogy megakadályozta a Vuk Drakskovic elleni merénylet fő gyanú­sítottjainak, Dusan Spasojevicnek és Mile Lukovicnak kiadatását a montenegrói iga­zságügyi szerveknek. „Letartóztatták-e vagy körözik-e Milorad Bracanovicot és Dragan Filipovic Fic­át? Legijával együtt ők ketten irányították az autóúton történt gyilkossá­got, és részt vettek még számos »autóúti ál­lami terrorizmusban« 2000. október 5-e előtt és után is” - áll a közleményben. Az SZMM hozzátette, hogy magyarázat nélkül törölték a körözőlevélről Vladimir Jovanovic Japanacnak, a surcini maffia tag­jának, a budvai merénylet közvetlen részt­vevőjének a nevét, akinek lakását az SZMM állítása szerint a terroristák bázisként hasz­nálták. „A rendkívüli állapot nem lehet fe­dezet a szelektív vizsgálat végzetes gya­korlatának és számos terrorista védelmé­nek megismétlésére, és nem is szolgálhat paravánul arra, hogy mindenről elhall­gattassák a médiumokat” - szögezte le az SZMM. 2003. április 1., kedd Mától új nyugdíjtörvény A nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvényjavaslatra 150 módosítási indítvány érkezett A Köztársasági Képviselőház mun­ka-, harcos- és szociálisügyi bizottsága az elmúlt héten tűzte napirendre a nyugdíj- és rokkantbiztosítási tör­vényjavaslatra tett módosítási javasla­tok megvitatását. A törvényjavaslatra körülbelül 150 módosítási indítvány érkezett. A mó­dosítási javaslatok többségét a figyel­meztetések ellenére, hogy az új tör­vény értelmében a nyugdíjasok a ko­rábbinál hátrányosabb helyzetben lesz­nek, elvetették. Ezeket a javaslatokat a már ismert érvelésekkel utasították vissza, hogy a társadalmi termékben a nyugdíjakra fordított összeg 15 száza­lék, ami elfogadhatatlanul magas, és komoly akadályokat jelent az ország gazdasági megerősödésében. Hangsú­lyozták továbbá, hogy a nyugdíjak, va­lamint a rokkantsági és nyugdíj-biztosí­tási törvényből eredő más jogok érvé­nyesítése az utóbbi időben túlságosan liberálissá vált. Ezeknek a jogoknak az anyagi fedezete hiányos volt, és ez okozta a nyugdíjalapban jelentkező anyagi gondokat. A törvényjavaslatra tett módosítási indítványokról ma mond véleményt a Szerbiai Képviselő­ház. * k. h. 1. Gátolják a szakszervezetet Egyes igazgatók visszaélnek a rendkívüli állapottal A rendkívüli állapot ellenére a szak­­szervezet továbbra is védi a munkások, a foglalkoztatottak jogainak érvényesíté­sét, erősítette meg a Vajdasági Önálló Szakszervezetek Szövetségének Elnöksé­ge a tegnapi ülésen, amelyen jelen volt Milenko Smiljanic, a SZDSZSZ-nek az el­nöke is. Svetozar Gataric, a tartományi tanács elnöke szerint a szakszervezeti ve­zetők, az aktivisták számos rendellenes­séggel, problémával találkoznak a tere­pen. Egyes vállalatok igazgatói visszaél­nek a rendkívüli állapottal, és gátolják, hogy a szakszervezet megvédje a dolgo­zók jogainak az érvényesítését. A kollek­tív szerződések aláírásakor pl. mellőzik a tárgyalásokat a szakszervezetek képvi­selőivel. Az igazgatók szerint ugyanis minden szakszervezeti tevékenységet betiltottak a rendkívüli állapot idejére. A VDSZSZ szerint el kell halasztani rendszerbeli törvények meghozatalát, köztük azét, amely a foglalkoztatottak jogait és helyzetét szabályozza. Mindad­dig nem kellene elfogadni ezeket a tör­vényeket, amíg a rendkívüli intézkedé­sek tartanak. Ezeket a törvényeket előbb egyeztetni kell valamennyi szak­­szervezettel. Szerbiában nincs SARS Mióta bevezették a járványtani el­lenőrzést az atípusos tüdőgyulladás megjelenése miatt, Szerbiában nem jegyeztek fel egyetlen gyanús esetet sem, közölte tegnap a Dr. Milan Jova­novic Batut Köztársasági Egészségvé­delmi Intézet. Az Egészségügyi Világ­­szervezet adatai szerint március 29- éig 13 országban 1550 fertőzött gya­nús esetet jegyeztek fel, és 54 személy esett a betegség áldozatául. A Szerbiai Egészségügyi Miniszté­rium, amikor a világban megjelent a SARS, fokozta az egészségügyi ellen­őrzést a határátkelőhelyeken, márci­us 17-én pedig szakértői csoportot is alakított, amely ellenőrzi a helyzetet a köztársaságban. ■ stg

Next