Magyar Szó, 2003. június (60. évfolyam, 128-152. szám)

2003-06-02 / 128. szám

2 KÜLFÖLD kukoldimagyar­szo.co.yu Megvalósulhatnak-e a szociálpolitikai átalakítások Az SPD kongresszust tart Berlinben Soron kívüli szociáldemokrata párt­­kongresszus kezdődött vasárnap Berlin­ben, amelyen eldől, hogy megvalósulhat­nak-e a Gerhard Schröder pártelnök és kancellár nevével fémjelzett szociálpoliti­kai átalakítások. Schröder az Agenda 2010 névre ke­resztelt elképzeléseket március közepén is­mertette, vitát robbantva ki a Német Szoci­áldemokrata Párton (SPD) belül. Schrö­der a költséges jóléti állam megreformá­lását tűzte ki célul, anélkül, hogy annak lé­nyegét fel kellene adni, jelentette az MTI. A berlini Estrel szállóban több mint 500 küldött szavaz majd a reformcsomag­ról. A párt bal szárnya szociálisan igazság­talannak tartja, hogy a munkavállalóknak nagyobb terheket kell vállalniuk. Ennek ellenére Berlinben azzal számolnak, hogy a többség kiáll Schröder és az Agenda 2010 mellett. A pártelnök-kancellár több­ször is többé-kevésbé nyíltan azzal fenye­getőzött, hogy lemond, ha nem fogadják el a tervét. Gerhard Schröder, a Német Szociál­demokrata Párt (SPD) elnöke vasárnap Berlinben arra készítette fel pártját és a német társadalmat, hogy a szociális állam megőrzése érdekében búcsút kell vennie bizonyos vívmányoktól. - A párt kénytelen lesz búcsút venni a kedveltté, de sajnos drágává is vált (Szoci­ális) vívmányoktól - közölte Schröder az SPD soron kívüli kongresszusának több mint ötszáz küldötte előtt. A küldötteknek azt kell eldönteniük, hogy támogatják-e az Agenda 2010 néven emlegetett reform­­csomagot, amelyet Schröder először már­ciusban a parlament alsóházában (Bun­destag) ismertetett. A pártelnök és kancellár Nagy-Britannia és „Európa” jobbra tarts­ a szigeten is?­­ Szó sem lehet róla A készülő új EU-alkotmány kötelezővé teszi brit utakon is a „jobbra tarts" be­vezetését a jelenlegi bal oldali közlekedés helyett. Emellett kétmillió brit ál­láshelyet kell átengedni más uniós tagállamok állampolgárainak, le kell állí­tani a nyitott hátsó platformjáról híres londoni piros buszt, a Routemastert, és a jö­vőben Brüsszelben - vagy ami még rosszabb: Párizsban - fogják eldönteni, hogy a brit hadsereg háborúzhat-e Irakban vagy akárhol máshol. Ez a felsorolás, amelynek természetesen nem sok köze van a valósághoz - bár a semmilyen uniós biztonsági előírásnak meg nem felelő Routemasterbe néhány éve a brüsszeli eurokraták tényleg belekötöttek -, kivonat az utóbbi néhány hét nagy­­britanniai bulvársajtó-terméséből a konvent által kidolgozott reformjavaslatok ügyé­ben. A komoly, nagy tekintélyű brit lapok persze nem mennek el odáig, hogy a jobb oldali közlekedéssel riogassák a 25 millió brit autóst. Annak elméleti felvetése azon­ban már a „minőségi” sajtóban is elő-előfordul, például hogy ha a Valéry Giscard d’Estaing volt francia államfő által elnökölt konvent alkotmányos javaslatai mai for­májukban már érvényben lennének, lehetséges lett volna-e a brit katonai részvétel az iraki háborúban egyoldalú brit kormánydöntéssel, vagy rá lehetett volna-e kény­szeríteni Nagy-Britanniára Irak ügyében többségi szavazással például a francia-né­­met-belga elutasító álláspontot. Maga Giscard a BBC tévének adott minapi nyilatkozatában a kibővített Unió jö­vőbeni működéséhez rendkívül fontosnak nevezte az uniós szintű közös külügyi képviselő posztjának megteremtését. A veterán francia politikus egyértelműen a kü­lügyminiszter szó Nagy-Britanniában használatos angol megfelelőjét használta (fo­reign secretary), hozzátette ugyanakkor: a tisztség majdani viselőjének nem az lesz a feladata, hogy valamely egységes külpolitikát kényszerítsen a tagországokra, ha­nem az, hogy elősegítse a közös álláspont kidolgozását külpolitikai ügyekben. Ez az, amit a minden szorosabb uniós integrációs törekvést zsigerből elvető brit konzervatívok nem hisznek el. Rendre hangoztatott érveik szerint az új EU-alkot­­mány lehetetlenné teszi, hogy Nagy-Britannia maga intézze saját ügyeit. A konvent minap ismertetett tervezete szerintük a nemzetállamok partneri viszonyára épülő EU-ból politikai uniót csinálna, saját elnökkel, saját külügyminiszterrel, saját alkot­mánnyal, és sok olyan terület feletti ellenőrzéssel, amelyek eddig az egyes tagorszá­gok belpolitikájának érdekszférájába tartoztak. A konzervatívok szerint mindez olyan mértékben módosítaná a brit politikai intézményrendszer működését, hogy az a kormányt népszavazás kiírására kötelezi az alkotmánytervezet ügyében. A munkáspárti kormány azonban tudja - csakúgy, mint konzervatív ellenzéke -, hogy az alkotmányos szerződésről összeállított tervezet jó eséllyel soha nem menne át egy nagy-britanniai népszavazáson. A brit közvélemény ugyanis - függetlenü­l at­tól, hogy baloldali vagy konzervatív kormány van-e éppen hatalmon - hagyományo­san gyanúsnak talál bármiféle olyan politikai kezdeményezést, amely „Európából” ered, és az „európaitól” valóban sok vonatkozásában jelentősen különböző brit élet­formát akár csak a legkisebb mértékben is érinti. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha valamely tagország - akár népszavazással, akár parlamenti döntéssel - elveti az alkotmányos reformterveket kidolgozó testület javaslatait, a konvent elnöke azt mondta, hogy „akkor nem lesz szerződés”. ■ KERTÉSZ Róbert Núm Sü 2003. június 2., hétfő Putyin-Bush találkozó Szentpéterváron Felszólítás Iránnak és Észak-Koreának - Mi volt a csúcs legfontosabb eredménye? Folytatás az 1. oldalról A sajtótájékoztatón Putyin és Bush nagy jelentőséget tulajdonított az Irak el­leni szankciók feloldásáról az ENSZ Biz­tonsági Tanácsában egyhangúan elfoga­dott határozatnak. Az orosz és az amerikai elnök szavaiból kitűnt, hogy a múlt vitái­nak lezárásával az együttműködésre kíván­nak összpontosítani Irak kérdésében. Bush köszönetet mondott Putyinnak az amerikai-brit-spanyol határozattervezet támogatásáért. Egyúttal cáfolta, hogy az Egyesült Államok a világszervezet megke­rülésével, és nem a 1441. számú BT-hatá­­rozat szellemében indította volna meg az iraki háborút. Putyin már Bush érkezése előtt békü­­lékeny hangot ütött meg Irak ügyében. Egyúttal nem zárta ki, hogy orosz cégek részt vehetnek Irak újjáépítésében. Először találkozott és fogott kezet egy­mással az iraki háború óta George Bush amerikai elnök és Gerhard Schrö­der német kancellár. A Szentpétervár 300 éves fennállásának alkalmából ren­dezett nagyszabású ünnepség szomban záróvacsoráján Bush ment oda a kan­cellárhoz, és néhány szót váltott vele. Bush fölvetette az Egyesült Államokat nyugtalanító orosz-iráni nukleáris együtt­működés kérdését. Mint mondta, „aggó­dunk Irán előrehaladott nukleáris prog­ramja miatt, és felszólítjuk Iránt, hogy ma­radéktalanul tegyen eleget az atomsorom­­pó-szerződés értelmében vállalt kötele­zettségeinek". Putyin szavai szerint ezen a területen kisebb a nézetkülönbség, mint kívülről lát­szik. Moszkva elkötelezett az atomsorom­­pó-szerződés mellett Bush arról beszélt, hogy Washington, Moszkva és a Nemzet­közi Atomenergia-ügynökség szorosan együttműködik annak érdekében, hogy Irán ne jusson nukleáris fegyverekhez. Az Irán elleni vádak kapcsán Putyin megerősítette: Moszkva ellenzi a tömeg­­pusztító fegyverek terjedését Egyúttal le­szögezte: hazája ellenzi, hogy „a nukleáris fegyverprogramot ürügyként használják fel a velünk szembeni tisztességtelen ver­seny céljára”. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Oroszország szállította a buseri atomerőmű fő berendezéseit Iránnak, vál­tig tagadva, hogy azok alkalmasak lenné­nek atomfegyver előállítására. Észak-Koreáról szólva Bush úgy fogal­mazott, hogy a kelet-ázsiai országot „nyo­matékosan felszólítjuk, láthatóan, ellenő­rizhetően és visszafordíthatatlanul számol­ja fel nukleáris programját”. Az amerikai elnök újabb egyesült álla­mokbeli látogatásra, ezen belül a Camp David-i elnöki rezidencia meglátogatására hívta meg orosz kollégáját. Bush szomba­ton érkezett Szentpétervárra, ahol több mint 40 állam- és kormányfő gyűlt össze a hétvégén a jubileumra, a korábbi orosz fő­város alapításának 300. évfordulójára. Az ünneplő Szentpétervár Folytatás az 1. oldalról Több tiltakozó akciót tartottak a hétvé­gén a világ hét legfejlettebb iparú állama és Oroszország (G8) eviani csúcstalálkozó­ját megelőzően a globalizációellenes tün­tetők a Genfi-tó körzetében. A tiltakozó csoportok egy része békés utat választott, mások tüntetése vandalizmussal kevere­dett. SZÉTBOMLÓ KLUB? Lehetséges, hogy a világ vezető hatal­mainak (G8) eviani csúcsértekezlete lesz az utolsó találkozó, amelyen a földgolyó „gazdái” azzal az igénnyel gyűlnek össze, hogy szűk körben rendezzék el a világ nagy problémáit - írja a francia Libérati­­on. A baloldali-liberális párizsi lap hétvégi számának vezércikke úgy véli, ez nem csak az évenkénti nagy randevú elleni de­monstrációra készülődő globalizációelle­nes szervezetek célkitűzése. Washingtont is foglalkoztatja ez a gondolat, még ha nyilvánosan nem is fogalmazza meg. A G8 EVIANI CSÚCSÉRTEKEZLETE Figyelemfelkeltő tüntetések WASHINGTON ÉS EURÓPA MEGBÉKÉLÉSE Az eviani csúcstalálkozón az Egyesült Államok és az iraki háborút korábban el­lenző európai országok kö­zött megpróbálják helyreállí­tani a viszonyt, de George Bush amerikai és Jacques Chirac francia elnök egya­ránt magányosan küzd a po­rondon - fejti ki vasárnapi kommentárjában az Il Sole 24 Ore. A legtekintélyesebb olasz gazdasági napilap úgy véli: a világ fejlett ipari államai és Oroszország (G8) eviani csúcstalálkozóján a résztve­vők megpróbálják bagatelli­zálni az iraki válsággal kap­csolatban keletkezett nézetel­téréseket, amelyek alapjában rengették meg a Nyugatot. Valóságos utcai harc Lausanne-ban Ötletekben nincs hiány Blair: meglesznek az iraki tömegpusztító fegyverek A brit kormányfő a mind erősebb ha­zai kételyek és támadások ellenére kitart amellett, hogy vannak bizonyítékok az ira­ki tömegpusztító fegyverek létére. Belső kabinetjének egyik volt vezető tagja azon­ban vasárnapi lapinterjújában nyíltan a közvélemény félrevezetésével és a hírszer­zési adatok manipulálásával vádolta meg Tony Blairt. Blair a Sky News brit hírtévé vasárnapi politikai magazinműsorának adott, a szentpétervári csúcstalálkozón előre felvett nyilatkozatában azt mondta: a szövetségesek által eddig kihallgatott, a Huszein-rendszer fegyverfejlesztési prog­ramjában részes iraki szakértők vallomá­sai minden kételyt eloszlatnak a tömeg­­pusztító fegyverek kérdésében. Hozzátet­te: a bizonyítékokat a következő hetek­­ben-hónapokban összeállítják és nyilvá­nosságra hozzák.

Next