Magyar Szó, 2003. június (60. évfolyam, 128-152. szám)

2003-06-02 / 128. szám

2 KÜLFÖLD kukoldimagyarszo.co.yu Megvalósulhatnak-e a szociálpolitikai átalakítások Az SPD kongresszust tart Berlinben Soron kívüli szociáldemokrata pártkongresszus kezdődött vasárnap Berlinben, amelyen eldől, hogy megvalósulhatnak-e a Gerhard Schröder pártelnök és kancellár nevével fémjelzett szociálpolitikai átalakítások. Schröder az Agenda 2010 névre keresztelt elképzeléseket március közepén ismertette, vitát robbantva ki a Német Szociáldemokrata Párton (SPD) belül. Schröder a költséges jóléti állam megreformálását tűzte ki célul, anélkül, hogy annak lényegét fel kellene adni, jelentette az MTI. A berlini Estrel szállóban több mint 500 küldött szavaz majd a reformcsomagról. A párt bal szárnya szociálisan igazságtalannak tartja, hogy a munkavállalóknak nagyobb terheket kell vállalniuk. Ennek ellenére Berlinben azzal számolnak, hogy a többség kiáll Schröder és az Agenda 2010 mellett. A pártelnök-kancellár többször is többé-kevésbé nyíltan azzal fenyegetőzött, hogy lemond, ha nem fogadják el a tervét. Gerhard Schröder, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke vasárnap Berlinben arra készítette fel pártját és a német társadalmat, hogy a szociális állam megőrzése érdekében búcsút kell vennie bizonyos vívmányoktól. - A párt kénytelen lesz búcsút venni a kedveltté, de sajnos drágává is vált (Szociális) vívmányoktól - közölte Schröder az SPD soron kívüli kongresszusának több mint ötszáz küldötte előtt. A küldötteknek azt kell eldönteniük, hogy támogatják-e az Agenda 2010 néven emlegetett reformcsomagot, amelyet Schröder először márciusban a parlament alsóházában (Bundestag) ismertetett. A pártelnök és kancellár Nagy-Britannia és „Európa” jobbra tarts a szigeten is? Szó sem lehet róla A készülő új EU-alkotmány kötelezővé teszi brit utakon is a „jobbra tarts" bevezetését a jelenlegi bal oldali közlekedés helyett. Emellett kétmillió brit álláshelyet kell átengedni más uniós tagállamok állampolgárainak, le kell állítani a nyitott hátsó platformjáról híres londoni piros buszt, a Routemastert, és a jövőben Brüsszelben - vagy ami még rosszabb: Párizsban - fogják eldönteni, hogy a brit hadsereg háborúzhat-e Irakban vagy akárhol máshol. Ez a felsorolás, amelynek természetesen nem sok köze van a valósághoz - bár a semmilyen uniós biztonsági előírásnak meg nem felelő Routemasterbe néhány éve a brüsszeli eurokraták tényleg belekötöttek -, kivonat az utóbbi néhány hét nagybritanniai bulvársajtó-terméséből a konvent által kidolgozott reformjavaslatok ügyében. A komoly, nagy tekintélyű brit lapok persze nem mennek el odáig, hogy a jobb oldali közlekedéssel riogassák a 25 millió brit autóst. Annak elméleti felvetése azonban már a „minőségi” sajtóban is elő-előfordul, például hogy ha a Valéry Giscard d’Estaing volt francia államfő által elnökölt konvent alkotmányos javaslatai mai formájukban már érvényben lennének, lehetséges lett volna-e a brit katonai részvétel az iraki háborúban egyoldalú brit kormánydöntéssel, vagy rá lehetett volna-e kényszeríteni Nagy-Britanniára Irak ügyében többségi szavazással például a francia-német-belga elutasító álláspontot. Maga Giscard a BBC tévének adott minapi nyilatkozatában a kibővített Unió jövőbeni működéséhez rendkívül fontosnak nevezte az uniós szintű közös külügyi képviselő posztjának megteremtését. A veterán francia politikus egyértelműen a külügyminiszter szó Nagy-Britanniában használatos angol megfelelőjét használta (foreign secretary), hozzátette ugyanakkor: a tisztség majdani viselőjének nem az lesz a feladata, hogy valamely egységes külpolitikát kényszerítsen a tagországokra, hanem az, hogy elősegítse a közös álláspont kidolgozását külpolitikai ügyekben. Ez az, amit a minden szorosabb uniós integrációs törekvést zsigerből elvető brit konzervatívok nem hisznek el. Rendre hangoztatott érveik szerint az új EU-alkotmány lehetetlenné teszi, hogy Nagy-Britannia maga intézze saját ügyeit. A konvent minap ismertetett tervezete szerintük a nemzetállamok partneri viszonyára épülő EU-ból politikai uniót csinálna, saját elnökkel, saját külügyminiszterrel, saját alkotmánnyal, és sok olyan terület feletti ellenőrzéssel, amelyek eddig az egyes tagországok belpolitikájának érdekszférájába tartoztak. A konzervatívok szerint mindez olyan mértékben módosítaná a brit politikai intézményrendszer működését, hogy az a kormányt népszavazás kiírására kötelezi az alkotmánytervezet ügyében. A munkáspárti kormány azonban tudja - csakúgy, mint konzervatív ellenzéke -, hogy az alkotmányos szerződésről összeállított tervezet jó eséllyel soha nem menne át egy nagy-britanniai népszavazáson. A brit közvélemény ugyanis - függetlenül attól, hogy baloldali vagy konzervatív kormány van-e éppen hatalmon - hagyományosan gyanúsnak talál bármiféle olyan politikai kezdeményezést, amely „Európából” ered, és az „európaitól” valóban sok vonatkozásában jelentősen különböző brit életformát akár csak a legkisebb mértékben is érinti. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha valamely tagország - akár népszavazással, akár parlamenti döntéssel - elveti az alkotmányos reformterveket kidolgozó testület javaslatait, a konvent elnöke azt mondta, hogy „akkor nem lesz szerződés”. ■ KERTÉSZ Róbert Núm Sü 2003. június 2., hétfő Putyin-Bush találkozó Szentpéterváron Felszólítás Iránnak és Észak-Koreának - Mi volt a csúcs legfontosabb eredménye? Folytatás az 1. oldalról A sajtótájékoztatón Putyin és Bush nagy jelentőséget tulajdonított az Irak elleni szankciók feloldásáról az ENSZ Biztonsági Tanácsában egyhangúan elfogadott határozatnak. Az orosz és az amerikai elnök szavaiból kitűnt, hogy a múlt vitáinak lezárásával az együttműködésre kívánnak összpontosítani Irak kérdésében. Bush köszönetet mondott Putyinnak az amerikai-brit-spanyol határozattervezet támogatásáért. Egyúttal cáfolta, hogy az Egyesült Államok a világszervezet megkerülésével, és nem a 1441. számú BT-határozat szellemében indította volna meg az iraki háborút. Putyin már Bush érkezése előtt békülékeny hangot ütött meg Irak ügyében. Egyúttal nem zárta ki, hogy orosz cégek részt vehetnek Irak újjáépítésében. Először találkozott és fogott kezet egymással az iraki háború óta George Bush amerikai elnök és Gerhard Schröder német kancellár. A Szentpétervár 300 éves fennállásának alkalmából rendezett nagyszabású ünnepség szomban záróvacsoráján Bush ment oda a kancellárhoz, és néhány szót váltott vele. Bush fölvetette az Egyesült Államokat nyugtalanító orosz-iráni nukleáris együttműködés kérdését. Mint mondta, „aggódunk Irán előrehaladott nukleáris programja miatt, és felszólítjuk Iránt, hogy maradéktalanul tegyen eleget az atomsorompó-szerződés értelmében vállalt kötelezettségeinek". Putyin szavai szerint ezen a területen kisebb a nézetkülönbség, mint kívülről látszik. Moszkva elkötelezett az atomsorompó-szerződés mellett Bush arról beszélt, hogy Washington, Moszkva és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szorosan együttműködik annak érdekében, hogy Irán ne jusson nukleáris fegyverekhez. Az Irán elleni vádak kapcsán Putyin megerősítette: Moszkva ellenzi a tömegpusztító fegyverek terjedését Egyúttal leszögezte: hazája ellenzi, hogy „a nukleáris fegyverprogramot ürügyként használják fel a velünk szembeni tisztességtelen verseny céljára”. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Oroszország szállította a buseri atomerőmű fő berendezéseit Iránnak, váltig tagadva, hogy azok alkalmasak lennének atomfegyver előállítására. Észak-Koreáról szólva Bush úgy fogalmazott, hogy a kelet-ázsiai országot „nyomatékosan felszólítjuk, láthatóan, ellenőrizhetően és visszafordíthatatlanul számolja fel nukleáris programját”. Az amerikai elnök újabb egyesült államokbeli látogatásra, ezen belül a Camp David-i elnöki rezidencia meglátogatására hívta meg orosz kollégáját. Bush szombaton érkezett Szentpétervárra, ahol több mint 40 állam- és kormányfő gyűlt össze a hétvégén a jubileumra, a korábbi orosz főváros alapításának 300. évfordulójára. Az ünneplő Szentpétervár Folytatás az 1. oldalról Több tiltakozó akciót tartottak a hétvégén a világ hét legfejlettebb iparú állama és Oroszország (G8) eviani csúcstalálkozóját megelőzően a globalizációellenes tüntetők a Genfi-tó körzetében. A tiltakozó csoportok egy része békés utat választott, mások tüntetése vandalizmussal keveredett. SZÉTBOMLÓ KLUB? Lehetséges, hogy a világ vezető hatalmainak (G8) eviani csúcsértekezlete lesz az utolsó találkozó, amelyen a földgolyó „gazdái” azzal az igénnyel gyűlnek össze, hogy szűk körben rendezzék el a világ nagy problémáit - írja a francia Libération. A baloldali-liberális párizsi lap hétvégi számának vezércikke úgy véli, ez nem csak az évenkénti nagy randevú elleni demonstrációra készülődő globalizációellenes szervezetek célkitűzése. Washingtont is foglalkoztatja ez a gondolat, még ha nyilvánosan nem is fogalmazza meg. A G8 EVIANI CSÚCSÉRTEKEZLETE Figyelemfelkeltő tüntetések WASHINGTON ÉS EURÓPA MEGBÉKÉLÉSE Az eviani csúcstalálkozón az Egyesült Államok és az iraki háborút korábban ellenző európai országok között megpróbálják helyreállítani a viszonyt, de George Bush amerikai és Jacques Chirac francia elnök egyaránt magányosan küzd a porondon - fejti ki vasárnapi kommentárjában az Il Sole 24 Ore. A legtekintélyesebb olasz gazdasági napilap úgy véli: a világ fejlett ipari államai és Oroszország (G8) eviani csúcstalálkozóján a résztvevők megpróbálják bagatellizálni az iraki válsággal kapcsolatban keletkezett nézeteltéréseket, amelyek alapjában rengették meg a Nyugatot. Valóságos utcai harc Lausanne-ban Ötletekben nincs hiány Blair: meglesznek az iraki tömegpusztító fegyverek A brit kormányfő a mind erősebb hazai kételyek és támadások ellenére kitart amellett, hogy vannak bizonyítékok az iraki tömegpusztító fegyverek létére. Belső kabinetjének egyik volt vezető tagja azonban vasárnapi lapinterjújában nyíltan a közvélemény félrevezetésével és a hírszerzési adatok manipulálásával vádolta meg Tony Blairt. Blair a Sky News brit hírtévé vasárnapi politikai magazinműsorának adott, a szentpétervári csúcstalálkozón előre felvett nyilatkozatában azt mondta: a szövetségesek által eddig kihallgatott, a Huszein-rendszer fegyverfejlesztési programjában részes iraki szakértők vallomásai minden kételyt eloszlatnak a tömegpusztító fegyverek kérdésében. Hozzátette: a bizonyítékokat a következő hetekben-hónapokban összeállítják és nyilvánosságra hozzák.