Magyar Szó, 2003. július (60. évfolyam, 153-179. szám)
2003-07-22 / 171. szám
12 SZABADIDŐ szabadido@magyarszo.co.yu_________ ŰRKUTATÁS Nem mind zuhan, ami fénylik Nem minden Földet veszélyeztető pályájú aszteroida találhat célba, még ha méretei alapján erre is lehetne következtetni. Kevesebb nagyméretű aszteroida ütközik Földünknek, mint eddig gondoltuk - állapította meg kutatásai alapján a londoni Imperial College és az Orosz Tudományos Akadémia közös kutatócsoportja. Eddig a csillagászok úgy kalkuláltak, hogy egy-egy, már veszélyforrásként is értékelhető, 200 méternél nagyobb átmérőjű aszteroida becsapódására nagyjából 2500 évente lehet számítani. A brit-orosz tudósok készítette új számítógépes modell szimulációi alapján azonban úgy látszik, hogy egy-egy ilyen aszteroida becsapódása inkább 160 000 évente valószínű, tehát jóval ritkábban, mint eddig gondolták. A kutatás másik fontos eredménye, hogy egy új becsapódási modellnek köszönhetően az is kiderült, a légkörben több földközelbe kerülő objektum, ún. NEO hullik darabokra, mint amennyivel korábban kalkuláltak. A kutatók természetesen nem állítják, hogy nyugodtan hátradőlhetnek a NEO megfigyeléseket végző csillagászok, hiszen egészen biztosan léteznek a Földet veszélyeztető égitestek, ám ahogy Dr. Philip Bland, a kutatást vezető brit tudós megjegyezte: „A katasztrófákat előidéző becsapódásokra utaló rengeteg bizonyíték alapján egyértelmű, hogy hasonló esemény be fog következni a jövőben is. Kutatásunk célja elsősorban az volt, hogy a Föld felé tartó objektumok közül egyszerűbb legyen kiszűrni, melyek miatt kell aggódnunk, és melyek azok, amelyek nem jutnak át az atmoszférán. A Hold esetében nagyon egyszerű megítélni, milyen gyakorisággal csapódnak a felszínébe jelentősebb méretű égitestek, hiszen nincsen légköre. A Föld esetében tehát fogódzót kellett keresnünk, milyen jellegű, és méretű égitestek jelentenek valódi kockázatot.” Ennek megállapításához az eddigi „palacsinta elmélet” helyett- ami a légkörben széthulló aszteroida darabkáit egyetlen, a folyadékokhoz hasonló módon szétterülő modellel jellemezte - a kutatócsoport az újabb, „különálló töredékek” elméletét alkalmazta, amelyet a közös kutatás egyik vezető munkatársa Natalija Artemijeva dolgozott ki. Ez annyiban tér el a korábban uralkodó elgondolástól, hogy míg az előbbi igazából csak az aszteroida légkörben történő széthullásának helyét volt képes előrejelezni, addig ez utóbbival már azt is ki lehet számítani, hogy hogyan esik darabjaira a légkörben szétrobbanó égitest. Ebből pedig meg lehet már állapítani, mely égitestek becsapódásától kell valóban tartanunk. A kutatók természetesen mindkét modell alapján lefuttattak több mint 1000 szimulációt a legkülönbözőbb, egészen 1 kilométeres átmérőjű aszteroidák becsapódásáról. A vasat tartalmazó égitestek esetében mindkét modell kb. ugyanolyan eredményt produkált, ám a sziklás meteorok esetében jelentős különbség volt tapasztalható. A brit-orosz kutatócsoport viszont úgy véli, az újabb elmélet alapján joggal feltételezhetik, hogy ez utóbbi aszteroidák jóval csekélyebb mértékű kockázatot hordoznak magukban, mint vastartalmú társaik, nagyjából ezredakkorát. A tudósok munkájuk alapján úgy vélik, igaz, egy ilyen darabjaira hullott égitest további kockázatot jelent, de mégsem akkorát, mint amekkorát a korábbi adatok alapján feltételeztek. (Imperial College London) Noé bárkáját vizsgálják a Fekete-tengeren Fredrik Hieben 1994-ben keresztül-kasul járta Törökországot, hogy az özönvíz előtti romokat megtalálja. Az emberek, akiktől érdeklődött, mind a tenger felé mutogattak. Hieben most már tudja, hogy miért. A University of Pennsylvania professzora és társai a Fekete-tenger oxigénmentes vizéből ősi hajókat és talán emberi települések maradványait próbálnak kiemelni. A kutatók remélik, hogy a feltárandó leletek kiegészítik az emberiség hiányos történetét. Erre főleg a bronzkor, a román kor, a Bizánci Birodalom kora szorul rá, és információkat remélnek arról is, hogyan özönlött be a kereszténység Oroszországba. A másik cél, hogy bizonyítékot tudjanak szolgáltatni a 7500 évvel ezelőtti özönvízre, amely a Fekete-tengerre akkora befolyással volt, hogy édesvizű tóból sós tengerré változtatta. Sokan arra tippelnek, hogy ez a nagy áradás a bibliai özönvízzel azonos volt Noé idejében. A július 27-én induló expedíció hajójáról külön Internet csatornán át élő közvetítést kapnak nemzetközi szakemberek, akiknek így azonnal lehetőségük lesz a kiemelt leletek kommentálására. Az úgynevezett telenyilvánosság annak a Ballardnak az ötlete, aki a Titanicot is fölfedezte. A közvetítés központja Rhode Islandon lesz. A Fekete-tenger legmélyebb vízrétegeiben nincsen oxigén, így a leletek valószínűleg tökéletes állapotban lesznek. (Hölgyfórum) Pizza a rák ellen Olasz tudósok úgy találták, hogy a rendszeres pizzaevés csökkenti bizonyos rákfajták kialakulásának kockázatát - közölte a Reuters. Szemben azzal az általában elterjedt vélekedéssel, hogy ami finom, az egészségtelen, a milánói gyógyszerészeti központ kutatói azt állapították meg nyolcezer ember vizsgálata után, hogy a heti egy vagy több pizzát fogyasztók esélye a rák kialakulására nagymértékben csökkent a pizzát nem kedvelőkhöz képest. A nyelőcsőrák kialakulásának kockázata 59 százalékkal volt kisebb, míg a vastagbélráké 26 százalékkal. „Már korábban is tudtuk, hogy a paradicsom rákmegelőzési szempontból hatékony, de arra nem számítottunk, hogy a pizza ilyen erős védelmet jelent” - mondta Silvano Gallus kutató a La Repubblica című napilapnak nyilatkozva. Vadvirágokat fognak termeszteni Nagy-Britannia botanikusai programot indítanak néhány kedvelt, de veszélyeztetett vadvirág érdekében. Olyan területeket keresnek Nagy-Britanniában, ahol ter emeszthetnék ezeket a növényeket. A botanikusok már a farmerek és mezőgazdasági szakemberek segítségét is megnyerték. Azt is remélik, hogy a földtulajdonosok segítsenek a vadvirágok fenntartásában azzal, hogy környezetbarát módon gazdálkodnak. A program elindítója, a Plantlife International elmondta: „Mind a 25 virágfaj, amelynek védelmére a gazdálkodókat fölszólítottuk, indikátor faj. Ezek megjelenése jelzi, hogy változatos vadnövény-közösség éle az adott területen, amely például tartalmazza a búzavirágot, a boglárkát és a pipacsot. A vadvirágok mostanában már a rétekről is kiszorulnak, és a szántóföldek végében vagy elválasztó sávokban próbálkoz- nak a túléléssel.” A vadvirágok az a nö- Ivénycsoport, amelynek száma legradikálisabban csökkent az elmúlt években. Ennek oka az a mezőgazdasági politika, 12 amely „minél több termény kinyerésére ösztönöz a földdel magával való törődés rovására.” Martin Harper, a Plantlife környezetvédelmi vezetője elmondta: „Meg kell őriznünk ezeket a nagyszerű , mezei növényeket a jövő számára. De ehhez előbb rá kell találnunk, hol élnek még egyáltalán.” (Hölgyfórum) 2003. július 22., kedd Ben Hur, egy szakács és Teller Ede Hivatásbeli teljesítménye elismeréseként a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést adja át George W. Bush Teller Edének. A világhírű fizikus mellett idén egy tévészakács, egy gyorsétteremlánc-tulajdonos és Charleston Heston is a díjazottak között szerepel. A legmagasabb amerikai polgári kitüntetésben részesíti Teller Ede magyar származású atomfizikust George Bush amerikai elnök. Idén Teller mellett még tízen kapnak Szabadság Érdemrendet. A Harry Truman alapította díj eredetileg a világháborúban nyújtott civil teljesítmény elismerésére szolgált, Kennedy elnök 1963-ban a kiemelkedő hivatásbeli teljesítményekre is kiterjesztette. Ennek megfelelően elég eklektikus az idei díjazottak névsora. A világhírű, az atombomba kifejlesztésében is szerepet játszó fizikus mellett további tíz ember, köztük egy televíziós szakács, egy néhai baseballjátékos, a Wendy's gyorsétteremlánc tavaly elhunyt alapítója, egy kosárlabdaedző és Charleston Heston részesül az elismerésben. Kitüntetést kap a tavaly elhunyt Byron Raymond White, aki 31 éven át volt a Legfelsőbb Bíróság bírója, valamint Jacques Barzon, az európai gondolkodásmód és kultúra neves kutatója is. (MTI) Teller Ede Che fotói Grazban A legendás Che Guevara eddig kevéssé ismert oldaláról mutatkozik be Európa kulturális fővárosában: 41 éves fia, Camilo Guevara kiállítást nyitott meg a sokak által még ma is bálványozott forradalmár fotóiból. A képeket 1995-ben találták meg, és először két évvel ezelőtt Valenciában, majd Hamburgban láthatta őket a közönség. A mostani válogatást - összesen kétszáz fotót - a Che Kulturális Egyesület hozta el Graz új alkalmazott fényképészeti akadémiájának galériájába. A fotók argentínai, mexikói, kínai, indiai utazásokat örökítenek meg, s néhány családi felvétel is van közöttük. A válogatás kizárólag esztétikai alapon történt - hangsúlyozta az akadémia igazgatója a megnyitón. A cél megismertetni Che művészetét és a korhoz képest igen fejlett technikáját. Némelyik képen a fények játéka láthatóan megrendezett, másutt jól érzékelhető a fotós gondolatvilága. A szegénynegyedek gyermekeiről, a dohányültetvényeken vagy gyárakban készült képek tükrözik azt a tiszteletet, ahogyan az argentínai jó házból származó fegyveres forradalmár a szegényekhez közeledett. Camilo Guevara, aki a havannai Che Guevara- központot vezeti, a kiállítás megnyitóján elmondta, büszke apjára, és igen jól érzi magát a nagy forradalmár fiaként. Che Guevarára emlékezni éppen Grazban pikáns, mert ez az egyetlen város Ausztriában, ahol a kommunista párt a legutóbbi helyhatósági választásokon a szavazatok 21 százalékát szerezte meg, képviselője bejutott a városi kormányzatba, emiatt néha a Leningraz gúnynévvel illetik. A kiállítás szeptember 27-ig van nyitva. (NOL) Hozzávalók 4 személyre: 50 dkg darált baromfihús, 1 evőkanál olaj, 1 fej közepes vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma, 1 hús leveskocka, 1 rozmaringág (nagy), 1 mokkáskanál őrölt kömény, 1 csipet őrölt szerecsendió, 1 teáskanál pirospaprika, 50 dkg kockatészta, margarin a kenéshez, 2 dl tejföl Elkészítés: A darált húst az olajon, apróra vágott dinsztelt hagymával, fokhagymával, leveskockával, apróra vágott rozmaringlevéllel fedő alatt megpároljuk. Hozzáadjuk az őrölt fűszereket, pirospaprikát, sót, borsot, és félretesszük. A tésztát lobogó, sós vízben megfőzzük, és leszűrjük. Nagyobb méretű tűzálló tálat a margarinnal kikenünk, és rétegezve belesimítjuk a hozzávalókat (tészta, hús, tészta). A tetejére elsimítjuk a tejfölt, melybe apróra vágott rozmaringlevelet is teszünk. Előmelegített sütőben szép pirosra sütjük.