Magyar Szó, 2003. augusztus (60. évfolyam, 180-205. szám)
2003-08-16 / 193. szám
•• / 8 KÖZELKÉP ko/xlke^nag^zaco^Atatstó 2003. augusztus 16., 17., szombat-vasárnap A múlt hónap végén a városi képviselő-testület elfogadta az újvidéki taxi-szolgáltatásokat szabályozó rendeletet. Az ülést követően futótűzként terjedt el a hír, miszerint az új rendelet érvénybe lépésekor, a többi szerbiai nagyváros példáját követve, az újvidéki taxiegyesületek is drasztikusan megemelik szolgáltatásaik díját. Egyesek szerint a drágulás a 30 százalékot is meghaladja majd, de az egyesületekben állítják, hogy a díjemelés, ha lesz is, 10 százaléknál nem lesz nagyobb. Az újvidéki taxisok egyelőre 17-18,5 dinárt fizettetnek meg egy kilométer fuvarért, és ez a legolcsóbb díjszabás a köztársaságban. Kivételt képez egy-két különcködő egyesület, amelyek 25 dinárért szállítják az utasokat. Sava Zivanic, az újvidéki taxisok szakszervezetének elnöke szerint igaz az, hogy a bérkocsisok elégedenenek a jelenlegi díjakkal, de számottevő drágulás mégsem lesz. Legfeljebb 1-2 dinárral fog többe kerülni a megtett út kilométere, de ezt a kuncsaftok gyakorlatilag meg sem érzik. Zivanic szerint az új rendelet fékezheti is az árak növekedését, hiszen, ha a törvénytelenül fuvarozó taxisokat eltávolítják a város utcáiról, a legálisan szállítók számára bővül a piac, és a keresetük is nagyobb lesz. Újvidéken nagyjából 1100 bérkocsit tartanak nyilván, de csak 570 taxistának van engedélye. Zivanic elmondta azt is, hogy több szerbiai városban rendelettel szabályozzák a taxisok arányát a lakosság számához, viszonyítva, így például Nisben 530-ra korlátozták számukat. Az európai országok nagyobb városaiban, attól függően, mekkora idegenforgalmi központ, van-e reptere, mennyire sűrűn lakott stb. ezer lakost 0,7-1 bérkocsi fuvaroz. Újvidék lakosságának számát tekintve elképesztően sok a taxi, és ez kedvezőtlenül hat a szolgáltatások minőségére, de a bérkocsisok egzisztenciájára is. A szakszervezet követelni fogja a bérkocsisok számának visszaszorítását egy elfogadható szintre, hiszen a ténhetett, hogy például Temerinben, ahol mindössze négy-öt helybeli taxista dolgozik, több mint 150 bérkocsist tartanak nyilván. Ők nemcsak a városban törvényesen dolgozó taxisokkal tolnak ki, hanem a városi önkormányzattal is, hiszen a sokkal alacsonyabb adót és járulékokat a környező községek kasszáiba fizetik be. Ez természetesen törvényellenes munkavállalásnak minősül, de erre vonatkozólag egyik rendelet sem irányozott elő büntetőintézkedéseket. Amikor a felügyelőség megállította ezeket a taxisokat, egyszerűen azt hazudták, most hozták utasukat Újvidékre. Az új döntés értelmében a peremvárosi településeken dolgozó taxisok behozhatják kuncsaftjaikat a városba, de csak a kórháznál, a vasútállomásnál vagy a központban fejezhetik be az utazást. Innen az újvidéki kollégák veszik át az utast. Azokat a taxistákat, akik megszegik a rendeletet, és a peremvárosi település és az említett három pont közti útvonalon kívül fuvaroznak, 5-50 ezer dinárig terjedő pénzbüntetései sújtják. Az egyesületeket ugyanezért 10—100 ezer dinárral büntetik meg. Újvidéken, a peremvárosi településekkel együtt nagyjából 200 taxi-megállóhely van, azonban ezek közül több mint felét csak azért nevezték ki taxiállomásnak, hogy eleget tegyenek a törvényben foglalt feltételeknek. Az újvidéki taxisok valójában kevés parkolóhelyet használnak, parkolási feltételeik pedig idáig igen rosszak voltak. A taxiállomásokon bárki megállhatott anélkül, hogy szabálysértést követett volna el, és egy amúgy is túlzsúfolt városban ez nagy gondot jelentett. Az új rendelet értelmében a taxiállomásokon parkolási tilalmat jelző táblákat állítanak fel, így a „pókok” gond nélkül elvihetik azokat az autókat, amelyek akadályozzák a taxisok munkáját. A bérkocsisok közt nagy felháborodást váltott ki az egyforma taxitáblák használatának ötlete, amelyet az új rendelet irányoz elő. A döntés értelmében ■ A HÉT TÉMÁJA Rendteremtés taxiügyben Újvidék lakosságának számát tekintve elképesztően sok a taxi, és ez kedvezőtlenül hat a szolgáltatások minőségére, de a bérkocsisok egzisztenciájára is. A szakszervezet követelni fogja a bérkocsisok számának visszaszorítását egyfogadható szintre, hiszen a mostani körülmények közt egy újvidéki taxista, aki a huszonnégy órából 12-13-at a volán mögött tölt, miután kifizeti az adót és a járulékokat, naponta legfeljebb tíz eurót kereshet. mostani körülmények közt egy újvidéki taxista, aki a huszonnégy órából 12-13- at a volán mögött tölt, miután kifizeti az adót és a járulékokat, naponta legfeljebb tíz eurót kereshet. Az új rendelet szigorúbb büntetéseket irányoz elő a peremvárosi településeken bejelentett, de Újvidéken fuvarozó taxisok számára. Azok a bérkocsisok ugyanis, akik nem tudták letenni a munkához szükséges városismereti vizsgát (hozzávetőlegesen 350-en), kihasználták a törvény hiányosságait, temerini, beocsini, karlócai, zsablyai stb. tartózkodási helyen jelentkeztek be, és ennek alapján léptek taxisként munkaviszonyba. így töra jövőben mindegyik újvidéki taxiegyesület minden kocsijának tetejére, városi pénzből beszerzett uniformizált táblákat szerelnének, az egyesület nevét pedig a jármű oldalán tüntetnék fel. Ezzel a módszerrel könnyebben meg lehetne különböztetni a feketéző taxistákat a törvényesen fuvarozóktól, ami egyaránt hasznos lenne a kuncsaftok és a taxisok számára is. A taxisok szerint azonban az új taxitáblákon okvetlenül szerepelnie kell az egyesület nevének is, ellenkező esetben félreértések és összetűzések alakulhatnak ki a taxiállomásokon libasorban várakozó bérkocsisok közt. ■ SZELI Balázs A A XX. SZÁZAD NAGY LECKÉJE „A jövőt mi csináljuk, és ebben felelősségünk van” Beszélgetés Teller Edével, az amerikai Elnöki Szabadság-érdemrend egyik idei kitüntetettjével, a múlt század „politikailag legbefolyásosabb tudósával” A jövő körülöttünk keletkezik, mégis bizonytalan. Teremtésében minden atom, minden égitest, minden élőlény minden pillanatban részt vesz... Ha végiggondoljuk a 95 éves Teller Edének ezeket a szavait, eljuthatunk egy újfajta életfelfogáshoz, amelyben az egészen kis ügyek is önmaguknál jóval nagyobb következményeket okozhatnak. Márpedig Teller professzor úr nem parányibb részecskékkel és nem hatalmasabb dolgokkal foglalkozott életében, mint a maghasadás és a fúzió, a termonukleáris energia, valamint annak felhasználása. És tette ezt nemcsak az atomfizika szintjén, hanem a tudomány által teremtett lehetőségek háborús és békebeli alkalmazásainak szférájában is a zt, hogy Teller a XX. század politikailag legbefolyásosabb tudósa, még csak nem is egy diákja vagy hódolója, hanem egyik kritikusa mondta róla. Július 23-án viszont nem egy könyvszemleíró, hanem az Egyesült Államok elnöke ismerte el Teller Ede páratlan hozzájárulását a béke és a szabadság ügyéhez, a nemzeti érdekek és a biztonság területén. George Bush a legmagasabb polgári kitüntetést, a Szabadságérdemrendet adományozta a 68 éve Amerikában élő Teller Edének. Ebből az alkalomból kerestük fel az egyik legnagyobb élő magyar tudóst San Franciscóhoz közeli otthonában, a Stanford Egyetem közvetlen szomszédságában. • Tanár úr, engedje meg, hogy szívből gratuláljunk a Szabadság-érdemrendhez. Kérem, mondja el, milyen gondolatokat váltott ki Önben Bush elnök elismerése? - Nagy kitüntetés, és talán nem is érdemeltem meg egészen. De egy ténynek nagyon örülök: a munkám segített abban, hogy Amerika elég erős legyen, és Oroszország elég gyönge, úgy, hogy a kommunisták vérontás nélkül elhagyhassák és el is kellett hagyniuk Magyarországot. Ennek a nagy eseménynek egy kis százalékát én osztom. • Tanár úr szinte minden tudományos díjat elnyert a fizika területén. Ez a mostani azonban a nemzeti érdekeket és a nem-Teller Ede Budapesten született 1908-ban. Matematikai tehetsége korán kiderült. 1926-ban apja vegyészmérnöki tanulmányokra küldte Németországba, de 1930-ban már elméleti fizikából doktorált Lipcsében, Werner Heisenberg professzornál. A zsidóüldözés elől előbb Londonba, majd Koppenhágába menekült, majd 1935-ben feleségével végleg az USA-ba költözött, ahol 1941-ben felvették az amerikai állampolgárságot.zetbiztonságot szolgáló tevékenységért járó kitüntetés. Mi is lenne hát a tudósok politikai küldetése, szerepköre - amitől nem kevesen ódzkodnak közülük? - A tudósnak egy feladata van: az a tudás, az ismeret(ek), azok terjesztése. Az ismerettelenségnek a leküzdése. A világosságnak a megerősítése. Hogy mit csinálunk, az nem az ő dolga. Hogy mit lehet csinálni - mi és mások - az az ő dolga. Mint tudós, mihelyt a tudományos feladato)t elintéztem, megtettem a munkámat. És ez egy hihetetlenül érdekes munka. Mert ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Fontos, hogy a tudományt jól tudjuk magyarázni, ez igen fontos, de van egy dolog, amit a tudomány tanítója kell hogy gyakoroljon, és fontosabb akármi másnál. Nem egy, hanem kettő. Egy, hogy ő érdeklődjön a tudomány iránt. Kettő, hogy ő ezt az érdeklődést, ezt a lelkes érdeklődést át tudja vinni a gyerekekre. A tudást szeretni kell. Amennyire én emlékszem, én csináltam az életemben rengeteg hibát. (De) a tudást mindig szerettem, és ebben hiszek. Ez a legfontosabb dolog a világon, a XX. század olyan hihetetlen dolgokat hozott létre, mint az idő meg a bizonytalanság. A jövőnek a bizonytalansága. Az a tény, hogy a jövőt nem lehet előre megmondani. A tények nem elegendőek ahhoz, a jelen nem elegendő ahhoz, hogy meghatározza a jövőt. Van valami az emberi szellemben, ami az egyéni felelősséget, az egyéni elhatározást fontossá teszi. Ez az én szempontomból a XX. századnak a nagy eredménye volt. Egy ember szempontjából lesújtó idea, ha minden meg van határozva, ha az, hogy én mit csinálok, az nem tehet semmi változást. Ez volt még a világfelfogás 1900-ban. A jövő bizonyos, nekünk csak le kell élnünk. Mennyivel szebb a világ ma, a jövő bizonytalan! Én hozzájárulhatok! Nekem felelősségem van! Attól, amit én csinálok, attól a világ más lesz! Megtanul Teller Ede interjú közben, munkatársunkkal. A tudós ugyanitt, stanfordi fogadószobájában vette át tavalyelőtt Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnök képviselőitől az első modern kori Corvin-láncot. Az Egyesült Államokban és talán az egész világon nincs még egy olyan hely, ahol pár száz négyzetkilométeren a legtermékenyebb elmék és a legváltozatosabb tudományok fúziója ontaná ekkora energiával már több mint száz éve a fejlődés eszközeit, Edison villanykörtéjétől a nanotechnológiáig. Itt fűző dik össze az immár szövetségesekké vált új- és óhaza osztatlan elismerése is Magyarország egyik legnagyobb fiának munkásságával. A Szabadságérdemrend A Truman által 1945-ben alapított és Kennedy alatt a békebeli szolgálatokra is kiterjesztett Elnöki Szabadságérdemrendet az idén 10 másik kiválóság kapta meg, köztük Vaclav Havel volt cseh elnök és Charlton Heston filmszínész, a fegyverviselési jog egyik közismert támogatója. Teller Ede előtt két magyar származású neves személyiség részesült ebben a legmagasabb amerikai kitüntetésben: 1956-ban Teller barátja és munkatársa, Neumann János, a programvezérlésű számítógépek elvének egyik úttörője, 1970-ben pedig Ormándy Jenő karmester.