Magyar Szó, 2003. augusztus (60. évfolyam, 180-205. szám)
2003-08-01 / 180. szám
4 BELFÖLD belfold@magyarszo.co.yu Adományozói értekezlet novemberben Goran Pitic: Négymilliárd dollárra számítunk Goran Pitic szerbiai külgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy az idén november végén új adományozó értekezlet lesz Szerbia és Montenegró számára, Szerbia több mint 4 milliárd euróra számít. „Az új adományozó értekezlet megtartásának néhány előfeltétele van: akciótervet kell kidolgoznunk a nemzetközi közösség részéről folyósítandó kölcsönök jóváhagyási eljárásának leegyszerűsítéséről, be kell fejeznünk Szerbia és Montenegróban a szegénység csökkentésére vonatkozó stratégia kidolgozását, továbbá a Nemzetközi Valutaalappal meg kell kötnünk a jövő évi tervre vonatkozó megállapodást” - mondta Pitic. Közlése szerint, ha e célokat teljesítjük, számíthatunk arra, hogy november végén megtartják az adományozó értekezletet. „A Világbankból és az Európai Bizottságból, amelyek az adományozó értekezlet szervezői, azt szorgalmazzák, hogy az értekezletet Belgrádban vagy Brüsszelben tartsák meg” - tette hozzá Pitic. Mint mondta, már most csak Szerbia számára több mint 4 milliárd eurót emlegetnek. Ez az adományozó értekezlet tulajdonképpen jó politikai jelzés, támogatás lesz Szerbia és Montenegró számára, s egyszersmind megerősíti azt, amit az adományozók az előző időszakban már megtettek. Pitic elmondta, hogy az adományozó értekezleten bemutatják a szegénység csökkentésének stratégiáját és a reformokkal kapcsolatos teendőket. „Ezen az értekezleten nem jelentik be az új eszközöket, mint a 2001. évi brüsszeli adományozó értekezleten, de számítunk arra, hogy lesz majd ott olyan adományozó, akinek tervei lesznek Szerbia és Montenegróra vonatkozólag... Remélem, hogy Belgrádban fogják megtartani és a nemzetközi közösség képviselői tájékozódni fognak arról, hogy mi mindent sikerült megvalósítani, az eredmények híre ugyanis sokszor nem jutott el kellő helyre a nemzetközi közösségbe”. Pitic hangsúlyozta, jövőre ugyanolyan adományra számít, és hozzátette, csak 2005-ben kezdhetik meg a Szerbia és Montenegrónak folyósítandó adományok csökkentését. Gordana Lazarevic külgazdasági miniszterhelyettes kijelentette, hogy az adományok jövőre nem szűnnek meg, csak esetleg megállapodnak azok némi csökkentéséről. Pitic figyelmeztetett arra, hogy a nemzetközi közösség humanitárius segélye „rohamosan csökken a fejlesztési segélyhez viszonyítva”, és kiemelte, a nemzetközi adományozók ilyen értelemben „kissé felülbecsülték” Szerbiát és Montenegrót. Jó adományozóknak felhívtuk a figyelmét arra, a lakosságnak sok rétege a szegénységi küszöb alatt van” - mondta Pitic, és úgy értékelte, oda kell hatni, hogy a külföldi adományozók ne csökkentsék a humanitárius segélyt. (Beta) Pitic válaszol az újságírók kérdéseire Beta A köz- és a magánérdek nem vegyíthető A korrupció elleni harcban erkölccsel nem sokra megyünk Dragoljub Micunovic, az SZDE egyik vezetője bejelentette, hogy a hatalmi koalíció elnökségének legközelebbi ülésén kérni fogja, hozzon olyan döntést, amelynek értelmében azok, akik a közvállalatok igazgatóbizottságának elnökei vagy tagjai, azonnal mondjanak le tisztségükről. „A hatalomátvétel után az egyik ülésen olyan határozatot hoztunk, hogy egy pártvezető és egy miniszter sem lehet valamely közvállalat igazgatóbizottságának elnöke vagy tagja. Tudtuk, hogy a tranzícióban a korrupció legnagyobb előmozdítója éppen a köz- és magánérdekek összefonódása” - mondta Micunovic, a Demokrata Központ vezetője. Mint rámutatott, nem mindenki tartotta magát ehhez az állásponthoz. „Tudom, hogy nem voltam soha egy igazgatóbizottságban sem, nem volt benne a DK-ből egy miniszter, a néhai Zoran Dindic kormányfő és Kostunica sem”. Közlése szerint az összeférhetetlenségről szóló törvényt az új hatalomnak elsőként kellett volna meghoznia, de az erkölcs nyilvánvalóan nem elegendő ahhoz, hogy az állam megőrizze magát a korrupciótól. „Minden magáncéget távol kell tartani a közfunkcióktól, ellenkező esetben állandóan gyanúsak leszünk, és nem járulhatunk hozzá a gazdasági viszonyokban a szabályosság légkörének megteremtéséhez”. Azt üzente, a hatalom képviselőinek példát kell mutatniuk magatartásukkal és semmit sem szabad eltussolni. „Hamarosan politikai döntést kell hoznunk ennek tisztázására, és oda kell hatnunk, hogy a magán- és közérdekek ne keveredjenek” - mondta Micunovic. (Beta) Vásárlás Neckermann-katalógusból Rendelje meg interneten Az árut házhoz szállítják A Neckermann katalógus útján árusító vállalat tegnaptól Szerbia területén is árusít, jövőre pedig már Montenegróban is. A katalógus több mint 1500 árucikket mutat be, ruházati cikkektől a háztartási cikkekig, összesen 350 oldalon. A katalógust 50 000 példányszámban nyomtatják, a benne bemutatott ruházati cikkek hat nagyságban és két színben rendelhetők meg. A katalógust munkanapokon 8-tól 18, szombaton pedig 8-tól 13 óráig lehet megrendelni a 3109-200 telefonszámon, és ingyenesen postán küldik a házhoz. Az árucikkek megrendelhetők interneten is a www.neckermann.co.yu címen. Harald Gutschi, a Neckermann igazgatóságának igazgatója úgy nyilatkozott, a katalógus útján történő árusításnak óriási előnyei vannak, mert az árut otthon választjuk ki, a kínálatot 24 órán át tanulmányozhatjuk, esetenként 50 százalékkal olcsóbban is megkaphatjuk, a kívánt címre küldik el, a csomag átvételekor fizetjük, és ha a vevő nem elégedett az áruval, 14 napon belül becserélheti vagy kérheti pénzének visszafizetését. Jó a célunk, hogy a szavatolt árakkal és a termékminőséggel a szerbiai fogyasztóknak bemutassuk a katalógusárusítás előnyeit” - mondta Gutschi. Amint azt Dragica Stankovic, a Neckermann Szerbia területével megbízott igazgatója a médiaközpontban megtartott sajtótájékoztatón mondta, a katalógus a német főkatalógus alapján készül, amely csaknem 1500 oldalas, ebből vették át a szerbiai piac szempontjából legérdekesebb árucikkeket, a német áruválaszték megközelítőleg 20 százalékát. Közlése szerint a katalógusban bemutatott árucikkek az európai és ázsiai országokból származnak, a tervek szerint bele fogják foglalni majd a Szerbia és Montenegró-i árut is. A németországi Neckermann cég országos viszonylatban a harmadik legnagyobb cég, amely a ruházati és háztartási cikkek katalógus útján történő árusításával foglalkozik. Európai viszonylatban az ötödik legnagyobb ilyen cég, 17 európai országban van képviselete, és csaknem 7500 dolgozót foglalkoztat. (Beta) Ataut fia Kétmilliárd eurós donáció Goran Pitic külgazdasági miniszter arról tájékoztatott, hogy Szerbiában 2000 októberétől máig összesen 4,1 milliárd euró nemzetközi segélyt kaptunk, ebből 2,2 milliárdot költöttünk el. „Szerbia 2000 októberétől a nemzetközi közösségtől 4,1 milliárd euró meghatározott rendeltetésű adományt kapott, ennek felét elköltöttük, beleértve az idén az első félévben realizált eszközöket is”. Közlése szerint a legnagyobb adományt az energiagazdaság kapta, erre költöttünk el 480 millió eurót, a közlekedésre 130 millió, a mezőgazdaságra 100 millió, az egészségügyre 100 millió, a szociális szektorra 260 millió eurót fordítottunk. A helyi önkormányzat fejlesztését 100 millió euróval, a szerbiai költségvetést is jelentős összeggel támogattuk. „Elégedettek lehetünk azzal, amit realizáltunk, és amit az adományozóktól kaptunk” - mondta Pitic, és mint mondta, az adományok nemcsak visszatérítési kötelezettség nélkül adott eszközökből állnak, hanem odatartozik a koncessziós hitelek visszafizetésének kötelezettsége is. Elmondta, a múlt év végén és az idei év elején úgy mérték fel, hogy az év végéig realizálandó nemzetközi segély csaknem 900 millió euró lesz, ami magába foglalja a visszatérítési kötelezettség nélküli segélyt és a koncessziós hiteleket. (Beta) 2003. augusztus L, péntek Száznegyvenmilliós hitel a Nemzetközi Valutaalaptól A Nemzetközi Valutaalap tegnap összesen 140 millió dollár hitelt hagyott jóvá Szerbia és Montenegrónak, amit két részletben fizet ki. Ebből eredően a Szerbiai Nemzet Bank devizatartalékai 2,7 milliárd dollárral fognak növekedni - közölte a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója kabinetjének sajtószolgálata. A közlemény szerint a Nemzetközi Valutaalap végrehajtó igazgatóinak bizottsága tegnap befejezte Szerbia és Montenegró gazdaságpolitikája érvényesítésének megvitatását, és miután pozitívan értékelték a gazdaságpolitikai eredményeket, jóváhagyták a 140 millió dollár hitel két részletben történő kifizetését. Ja újabb kifizetések jóváhagyásával a Nemzetközi Valutaalap azt bizonyítja, hogy továbbra is van bizalma a szerbiai reformprogramban. E bizalom kulcsfontosságú ahhoz, hogy az elkövetkező időszakban az adományozók és a hitelezők segítsenek bennünket, vagyis, hogy bizalmuk legyen a kormány által foganatosítandó makrogazdasági intézkedések iránt, amelyek fellendítik Szerbia gazdaságát” - áll az SZNB közleményében. (Beta) Nem tágít a G17 Plusz Nem lehet eltusolni a pénzmosás ügyét Goran Paunovic, a G17 Plusz végrehajtó bizottságának elnöke tegnap felszólította a szerbiai kormányt, az ügyészséget és az illetékes minisztériumokat, hogy mielőbb derítsenek fényt a pénzmosásra, amelybe a magyar rendőrség dokumentuma szerint belekeveredtek a kormány egyes tisztségviselői. A sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a G17 Plusz nem fogja megengedni, hogy ezt az ügyet eltusolják és elfelejtsék. Hozzátette, hogy az adóhivatal képviselői az utóbbi néhány nap alatt háromszor is jártak a G17 Pluszban, amely, mint mondta, „örömmel bocsátotta rendelkezésükre az ügykezelésükre vonatkozó adatokat”. Reményei szerint az adóhivatal képviselői el fognak látogatni más pártokba is, hogy megállapítsák, Szerbia politikai színterén ki tartja be a törvényeket, és ki nem. A G17 Plusz a magyar rendőrség dokumentumára hivatkozva nemrégen azzal vádolta Zoran Janjusevicet és Nemanja Kolesart, a szerbiai kormány tisztségviselőit, hogy pénzmosásban vettek részt. Mindketten tagadták ezt az állítást, és pénzügyi mesterkedésekkel vádolják a G17 Pluszt. (Beta) Lemondásokat követel az Ellenállás Olaszországba szállították a cukrot Becskerekről Dusán Juvanin, az Ellenállás becskereki szervezetének regionális koordinátora arról tájékoztatott, hogy a Köztársasági Árutartalékok igazgatóságának tulajdonában levő cukrot, amit a rendkívüli állapot idején elszállítottak a becskereki cukorgyárból, az Európai Unió országaiba exportálták. „Konkrétan: 2003. április 4-én 20 vagon (744 tonna), ez év április 7-én szintén 20 vagon (768 tonna) cukrot szállítottak Olaszországba a belgrádi Eurofer és az újvidéki MK Komére vállalat révén” - nyilatkozta Juvanin a Bétának. Hozzáfűzte, jelzésértékű, hogy az ügyletet egy szerb-olasz vállalat révén bonyolították le, az Eurofer ugyanis egyszersmind exportőr és importőr is. „Követeljük, hogy Slobodan Milosavljevic miniszter mindezek miatt mondjon le, Radovan Ristano vicot (a Köztársasági Árutartalékok igazgatóját) pedig váltsák le. A szerbiai kormánytól követeljük, közölje, mennyi cukor maradt a Köztársasági Árutartalékok raktáraiban” - mondta Juvanin. Dusan Milosevic, a becskereki cukorgyár egykori vezérigazgatója korábban már megerősítette a Bétának, hogy a Köztársasági Árutartalékok igazgatósága március 25- én meghagyta nekik, hogy a Mir Komercnek 2169 tonna cukrot adjanak ki, amit, értesülései szerint az újvidéki raktárba vagy a belgrádi kikötőbe szállítottak. (Beta) Az egyház nem árthat az államközi kapcsolatoknak Lezajlik-e incidens nélkül az ilindeni ünnepség a Prohor Pcsinyszki kolostornál? Goran Svilanovic, az államközösség külügyminisztere fogja vezetni azt a Szerbia és Montenegró-i küldöttséget, amely a macedóniai küldöttséggel együtt részt fog venni a Prohor Pcsinyszki kolostorban vagy az előtte rendezendő ilindeni ünnepségen. A Beta hírforrása szerint a macedón küldöttséget Vinka Mitreva külügyminiszter és Nikola Popovszki, a parlament elnöke fogja vezetni. A Szerb Pravoszláv Egyház bejelentette, nem fogja engedélyezni az Ilinden megünneplését a kolostorban, ha a macedón hatóságok előzőleg írásban nem kötelezik magukat arra, hogy nem fogják megtiltani és korlátozni a Szerb Pravoszláv Egyház képviselőinek, hogy Macedónia területére lépjenek. Szaso Csolakovszki, a macedón kormány szóvivője azonban úgy nyilatkozott, a macedón kormány nem hozott megkülönböztető határozatot, amely megtiltaná a szerbiai egyházi személyiségek belépését Macedóniába, és a kormány nem is fog ilyen értelmű határozatot hozni. Mint mondta, az egyházi személyiségek Macedóniába való belépésére, illetve átutazására vonatkozólag megfelelő szabályok és eljárások vannak. Minthogy Csolakovszki kijelentette, hogy a Szerb Pravoszláv Egyház nem fog beleavatkozni a macedón állam ügyeibe, és még kevésbé fog feltételeket szabni, nemigen hihető, hogy a macedón hatóságok elfogadják a Szerb Pravoszláv Egyház feltételeit, és hogy az SZPE meg fogja engedni az Ilinden megünneplését a kolostorban. Irinej bácskai püspök a tegnapi közleményében úgy értékelte, ha a macedón kormány nem kívánja biztosítani az SZPE szinódusát arról, hogy megszünteti a „megkülönböztető döntését”, „nyilvánvalóan a macedón állami szerveknek az a szándékuk, hogy a kolostorba jövetelükkel megalázzák a Szerb Pravoszláv Egyházat Macedónia területén kívül is. „Ebben az esetben a szinódus nem engedélyezheti e kormány hivatalos küldöttségének belépését a szent Prohor Pcsinyszki kolostorba” - közölte Irinej. Hozzátette, hogy a kolostor az Szerb Pravoszláv Egyház illetékességébe tartozik, és annak egyházi és fizikai integritása nem sérthető meg. Dragoljub Micunovic, Szerbia és Montenegró parlamentjének elnöke, aki szerdán tárgyalt Dimovszkival, akit úgy jelentettek be, mint a macedón küldöttség egyik vendéglátóját, elmondta, hogy elfoglaltsága miatt augusztus 2-án nem lesz a Prohor Pcsinyszki kolostorban. Ezért az államközösség parlamentjét annak alelnöke, Milorad Drljevic fogja képviselni. A tegnapi sajtótájékoztatón Micunovic elmondta, hogy küldöttségünk találkozni fog a macedón küldöttséggel, mert ez az ilindeni felkelés 100. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepség lesz. „A legjobb viszonyokat kívánjuk kialakítani Macedóniában, sohasem voltak közöttünk vitás kérdések. Közös problémánk van, az albán kérdés. A két államnak sohasem volt problémája, csak az egyházaknak volt” - mondta Micunovic. Hozzáfűzte, „senki sem tilthatja meg a macedónoknak, hogy egyházuk legyen”, úgy értékelte, „egyes emberek nem értik meg, hogy mi a vallási szabadság és mik az emberi jogok”. Mint mondta, „a macedón egyház nyomást gyakorolt a hatóságokra, hogy tiltsák meg a szerbiai pravoszláv egyházi személyiségek Macedóniába menetelét”, ez „botrány és az alapvető emberi jogok megsértése”. „Egyházunknak ez nem ad jogot arra, hogy nyilatkozzon, kinek fogja engedélyezni, hogy belépjen a kolostorba. Ezzel túllépik meghatalmazásaikat, és erről komolyan kell tárgyalnunk. Az egyház nem ronthat bele az államközi viszonyokba” - nyilatkozta Micunovic. Hozzáfűzte, a Prohor Pcsinyszki kolostor nemcsak egyházi objektum, hanem műemlék is, és „senki sem állhatja meg az abba való belépést”. Úgy értékelte, nem áll fenn annak a veszélye, hogy az egyházak közötti vita állami szintűvé válik, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az ünnepséget augusztus 2- án meg fogják tartani. (Beta)