Magyar Szó, 2003. augusztus (60. évfolyam, 180-205. szám)

2003-08-01 / 180. szám

4 BELFÖLD belfold@magyar­szo.co.yu Adományozói értekezlet novemberben Goran Pitic: Négymilliárd dollárra számítunk Goran Pitic szerbiai külgazdasági mi­niszter úgy nyilatkozott, hogy az idén no­vember végén új adományozó értekezlet lesz Szerbia és Montenegró számára, Szerbia több mint 4 milliárd euróra szá­mít. „Az új adomá­nyozó értekezlet megtartásának né­hány előfeltétele van: akciótervet kell kidolgoznunk a nemzetközi kö­zösség részéről fo­lyósítandó kölcsö­nök jóváhagyási el­járásának leegysze­rűsítéséről, be kell fejeznünk Szerbia és Montenegróban a szegénység csök­kentésére vonatko­zó stratégia kidol­gozását, továbbá a Nemzetközi Valutaalappal meg kell köt­nünk a jövő évi tervre vonatkozó megálla­podást” - mondta Pitic. Közlése szerint, ha e célokat teljesítjük, számíthatunk arra, hogy november végén megtartják az adományozó értekezletet. „A Világbank­ból és az Európai Bizottságból, amelyek az adományozó értekezlet szervezői, azt szorgalmazzák, hogy az értekezletet Belg­­rádban vagy Brüsszelben tartsák meg” - tette hozzá Pitic. Mint mondta, már most csak Szerbia számára több mint 4 milli­árd eurót emlegetnek. Ez az adományozó értekezlet tulajdonképpen jó politikai jel­­zés, támogatás lesz Szerbia és Monteneg­ró számára, s egyszersmind megerősíti azt, amit az adományozók az előző idő­szakban már megtettek. Pitic elmondta, hogy az adományozó értekezleten bemu­tatják a szegénység csökkentésének stra­tégiáját és a reformokkal kapcsolatos te­endőket. „Ezen az értekezleten nem je­lentik be az új eszközöket, mint a 2001. évi brüsszeli adományozó értekezleten, de számítunk arra, hogy lesz majd ott olyan adományozó, akinek tervei lesznek Szerbia és Montenegróra vonatkozólag... Remélem, hogy Belgrádban fogják meg­tartani és a nemzetközi közösség képvise­lői tájékozódni fognak arról, hogy mi mindent sikerült megvalósítani, az ered­mények híre ugyanis sokszor nem jutott el kellő helyre a nemzetközi közösségbe”. Pitic hangsúlyozta, jövőre ugyanolyan adományra számít, és hozzátette, csak 2005-ben kezdhetik meg a Szerbia és Montenegrónak folyósítandó adomá­nyok csökkentését. Gordana Lazarevic külgazdasági mi­niszterhelyettes kijelentette, hogy az ado­mányok jövőre nem szűnnek meg, csak esetleg megállapodnak azok némi csök­kentéséről. Pitic figyelmeztetett arra, hogy a nem­zetközi közösség humanitárius segélye „rohamosan csökken a fejlesztési segély­hez viszonyítva”, és kiemelte, a nemzetkö­zi adományozók ilyen értelemben „kissé felülbecsülték” Szerbiát és Montenegrót. Jó adományozóknak felhívtuk a figyel­mét arra, a lakosságnak sok rétege a sze­génységi küszöb alatt van” - mondta Pi­tic, és úgy értékelte, oda kell hatni, hogy a külföldi adományozók ne csökkentsék a humanitárius segélyt. (Beta) Pitic válaszol az újságírók kérdéseire Beta A köz- és a magánérdek nem vegyíthető A korrupció elleni harcban erkölccsel nem sokra megyünk Dragoljub Micunovic, az SZDE egyik vezetője bejelentette, hogy a hatalmi ko­alíció elnökségének legközelebbi ülésén kérni fogja, hozzon olyan döntést, amelynek értelmében azok, akik a köz­vállalatok igazgatóbizottságának elnökei vagy tagjai, azonnal mondjanak le tiszt­ségükről. „A hatalomátvétel után az egyik ülésen olyan határozatot hoztunk, hogy egy pártvezető és egy miniszter sem lehet valamely közvállalat igazgató­bizottságának elnöke vagy tagja. Tud­tuk, hogy a tranzícióban a korrupció legnagyobb előmozdítója éppen a köz- és magánérdekek összefonódása” - mondta Micunovic, a Demokrata Köz­pont vezetője. Mint rámutatott, nem mindenki tartotta magát ehhez az állás­ponthoz. „Tudom, hogy nem voltam soha egy igazgatóbizottságban sem, nem volt benne a DK-ből egy miniszter, a né­hai Zoran Dindic kormányfő és Kostuni­ca sem”. Közlése szerint az összeférhe­tetlenségről szóló törvényt az új hata­lomnak elsőként kellett volna meghoz­nia, de az erkölcs nyilvánvalóan nem elegendő ahhoz, hogy az állam megőriz­ze magát a korrupciótól. „Minden ma­gáncéget távol kell tartani a közfunkci­óktól, ellenkező esetben állandóan gya­núsak leszünk, és nem járulhatunk hoz­zá a gazdasági viszonyokban a szabályos­ság légkörének megteremtéséhez”. Azt üzente, a hatalom képviselőinek példát kell mutatniuk magatartásukkal és sem­mit sem szabad eltussolni. „Hamarosan politikai döntést kell hoznunk ennek tisztázására, és oda kell hatnunk, hogy a magán- és közérdekek ne keveredjenek” - mondta Micunovic. (Beta) Vásárlás Neckermann-katalógusból Rendelje meg interneten­­ Az árut házhoz szállítják A Neckermann katalógus útján árusító vállalat tegnaptól Szerbia területén is árusít, jövőre pedig már Montenegróban is. A katalógus több mint 1500 árucikket mutat be, ruházati cikkektől a háztartási cikkekig, összesen 350 oldalon. A kataló­gust 50 000 példányszámban nyomtatják, a benne bemutatott ruházati cikkek hat nagyságban és két színben rendelhetők meg. A katalógust munkanapokon 8-tól 18, szombaton pedig 8-tól 13 óráig lehet megrendelni a 3109-200 telefonszámon, és ingyenesen postán küldik a házhoz. Az árucikkek megrendelhetők interneten is a www.neckermann.co.yu címen. Harald Gutschi, a Neckermann igazgatóságának igazgatója úgy nyilatkozott, a katalógus útján történő árusításnak óriási előnyei vannak, mert az árut otthon vá­lasztjuk ki, a kínálatot 24 órán át tanulmányozhatjuk, esetenként 50 százalékkal ol­csóbban is megkaphatjuk, a kívánt címre küldik el, a csomag átvételekor fizetjük, és ha a vevő nem elégedett az áruval, 14 napon belül becserélheti vagy kérheti pénzének visszafizetését. Jó a célunk, hogy a szavatolt árakkal és a termékminő­séggel a szerbiai fogyasztóknak bemutassuk a katalógusárusítás előnyeit” - mond­ta Gutschi. Amint azt Dragica Stankovic, a Neckermann Szerbia területével megbízott igazgatója a médiaközpontban megtartott sajtótájékoztatón mondta, a katalógus a német főkatalógus alapján készül, amely csaknem 1500 oldalas, ebből vették át a szerbiai piac szempontjából legérdekesebb árucikkeket, a német áruválaszték megközelítőleg 20 százalékát. Közlése szerint a katalógusban bemutatott árucik­kek az európai és ázsiai országokból származnak, a tervek szerint bele fogják fog­lalni majd a Szerbia és Montenegró-i árut is. A németországi Neckermann cég országos viszonylatban a harmadik legna­gyobb cég, amely a ruházati és háztartási cikkek katalógus útján történő árusításá­val foglalkozik. Európai viszonylatban az ötödik legnagyobb ilyen cég, 17 európai országban van képviselete, és csaknem 7500 dolgozót foglalkoztat. (Beta) Ataut fia Kétmilliárd eurós donáció Goran Pitic külgazdasági minisz­ter arról tájékoztatott, hogy Szerbiá­ban 2000 októberétől máig összesen 4,1 milliárd euró nemzetközi segélyt kaptunk, ebből 2,2 milliárdot költöt­tünk el. „Szerbia 2000 októberétől a nemzetközi közösségtől 4,1 milliárd euró meghatározott rendeltetésű adományt kapott, ennek felét elköl­töttük, beleértve az idén az első félév­ben realizált eszközöket is”. Közlése szerint a legnagyobb adományt az energiagazdaság kapta, erre költöt­tünk el 480 millió eurót, a közleke­désre 130 millió, a mezőgazdaságra 100 millió, az egészségügyre 100 mil­lió, a szociális szektorra 260 millió eurót fordítottunk. A helyi önkor­mányzat fejlesztését 100 millió euró­­val, a szerbiai költségvetést is jelentős összeggel támogattuk. „Elégedettek lehetünk azzal, amit realizáltunk, és amit az adományozóktól kaptunk” - mondta Pitic, és mint mondta, az adományok nemcsak visszatérítési kö­telezettség nélkül adott eszközök­ből állnak, hanem odatartozik a kon­cessziós hitelek visszafizetésének kö­telezettsége is. Elmondta, a múlt év végén és az idei év elején úgy mérték fel, hogy az év végéig realizálandó nemzetközi segély csaknem 900 mil­lió euró lesz, ami magába foglalja a visszatérítési kötelezettség nélküli se­gélyt és a koncessziós hiteleket. (Beta) 2003. augusztus L, péntek Száznegyvenmilliós hitel a Nemzetközi Valutaalaptól A Nemzetközi Valutaalap tegnap összesen 140 millió dollár hitelt hagyott jóvá Szerbia és Montenegrónak, amit két részletben fizet ki. Ebből eredően a Szerbiai Nemzet Bank devizatartalékai 2,7 milliárd dollárral fognak növekedni - közölte a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója kabinetjének sajtószolgálata. A közlemény sze­rint a Nemzetközi Valutaalap végrehajtó igazgatóinak bizottsága tegnap befejezte Szerbia és Montenegró gazdaságpolitikája érvényesítésének megvitatását, és miu­tán pozitívan értékelték a gazdaságpolitikai eredményeket, jóváhagyták a 140 mil­lió dollár hitel két részletben történő kifizetését. Ja újabb kifizetések jóváhagyásá­val a Nemzetközi Valutaalap azt bizonyítja, hogy továbbra is van bizalma a szerbiai reformprogramban. E bizalom kulcsfontosságú ahhoz, hogy az elkövetkező idő­szakban az adományozók és a hitelezők segítsenek bennünket, vagyis, hogy bizal­muk legyen a kormány által foganatosítandó makrogazdasági intézkedések iránt, amelyek fellendítik Szerbia gazdaságát” - áll az SZNB közleményében. (Beta) Nem tágít a G17 Plusz Nem lehet eltusolni a pénzmosás ügyét Goran Paunovic, a G17 Plusz végre­hajtó bizottságának elnöke tegnap felszó­lította a szerbiai kormányt, az ügyészsé­get és az illetékes minisztériumokat, hogy mielőbb derítsenek fényt a pénzmosásra, amelybe a magyar rendőrség dokumen­tuma szerint belekeveredtek a kormány egyes tisztségviselői. A sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a G17 Plusz nem fogja me­gengedni, hogy ezt az ügyet eltusolják és elfelejtsék. Hozzátette, hogy az adóhiva­tal képviselői az utóbbi néhány nap alatt háromszor is jártak a G17 Pluszban, amely, mint mondta, „örömmel bocsátot­ta rendelkezésükre az ügykezelésükre vo­natkozó adatokat”. Reményei szerint az adóhivatal képviselői el fognak látogatni más pártokba is, hogy megállapítsák, Szer­bia politikai színterén ki tartja be a törvénye­ket, és ki nem. A G17 Plusz a ma­gyar rendőrség doku­mentumára hivatkoz­va nemrégen azzal vádolta Zoran Janjuse­­vicet és Nemanja Kolesart, a szerbiai kor­mány tisztségviselőit, hogy pénzmosás­ban vettek részt. Mindketten tagadták ezt az állítást, és pénzügyi mesterkedésekkel vádolják a G17 Pluszt. (Beta) Lemondásokat követel az Ellenállás Olaszországba szállították a cukrot Becskerekről Dusán Juvanin, az Ellenállás becskereki szervezetének regionális koordinátora ar­ról tájékoztatott, hogy a Köztársasági Árutartalékok igazgatóságának tulajdonában levő cukrot, amit a rendkívüli állapot idején elszállítottak a becskereki cukorgyárból, az Európai Unió országaiba exportálták. „Konkrétan: 2003. április 4-én 20 vagon (744 tonna), ez év április 7-én szintén 20 vagon (768 tonna) cukrot szállítottak Olaszország­ba a belgrádi Eurofer és az újvidéki MK Komére vállalat révén” - nyilatkozta Juvanin a Bétának. Hozzáfűzte, jelzésértékű, hogy az ügyletet egy szerb-olasz vállalat révén bo­nyolították le, az Eurofer ugyanis egyszersmind exportőr és importőr is. „Követeljük, hogy Slobodan Milosavljevic miniszter mindezek miatt mondjon le, Radovan Ristano­­ vicot (a Köztársasági Árutartalékok igazgatóját) pedig váltsák le. A szerbiai kormány­tól követeljük, közölje, mennyi cukor­ maradt a Köztársasági Árutartalékok raktárai­ban” - mondta Juvanin. Dusan Milosevic, a becskereki cukorgyár egykori vezérigazgatója korábban már megerősítette a Bétának, hogy a Köztársasági Árutartalékok igazgatósága március 25- én meghagyta nekik, hogy a Mir Komercnek 2169 tonna cukrot adjanak ki, amit, ér­tesülései szerint az újvidéki raktárba vagy a belgrádi kikötőbe szállítottak. (Beta) Az egyház nem árthat az államközi kapcsolatoknak Lezajlik-e incidens nélkül az ilindeni ünnepség a Prohor Pcsinyszki kolostornál? Goran Svilanovic, az államközösség külügyminisztere fogja vezetni azt a Szer­bia és Montenegró-i küldöttséget, amely a macedóniai küldöttséggel együtt részt fog venni a Prohor Pcsinyszki kolostor­ban vagy az előtte rendezendő ilindeni ünnepségen. A Beta hírforrása szerint a macedón küldöttséget Vinka Mitreva kü­lügyminiszter és Nikola Popovszki, a par­lament elnöke fogja vezetni. A Szerb Pra­voszláv Egyház bejelentette, nem fogja engedélyezni az Ilinden megünneplését a kolostorban, ha a macedón hatóságok előzőleg írásban nem kötelezik magukat arra, hogy nem fogják megtiltani és kor­látozni a Szerb Pravoszláv Egyház képvi­selőinek, hogy Macedónia területére lép­jenek. Szaso Csolakovszki, a macedón kormány szóvivője azonban úgy nyilatko­zott, a macedón kormány nem hozott megkülönböztető határozatot, amely megtiltaná a szerbiai egyházi személyisé­gek belépését Macedóniába, és a kor­mány nem is fog ilyen értelmű határoza­tot hozni. Mint mondta, az egyházi sze­mélyiségek Macedóniába való belépésé­re, illetve átutazására vonatkozólag meg­felelő szabályok és eljárások vannak. Minthogy Csolakovszki kijelentette, hogy a Szerb Pravoszláv Egyház nem fog belea­vatkozni a macedón állam ügyeibe, és még kevésbé fog feltételeket szabni, nemigen hihető, hogy a macedón hatósá­gok elfogadják a Szerb Pravoszláv Egyház feltételeit, és hogy az SZPE meg fogja en­gedni az Ilinden megü­nneplését a ko­lostorban. Irinej bácskai püspök a tegnapi közle­ményében úgy értékelte, ha a macedón kormány nem kívánja biztosítani az SZPE szinódusát arról, hogy megszünteti a „megkülönböztető döntését”, „nyilvánva­lóan a macedón állami szerveknek az a szándékuk, hogy a kolostorba jövetelük­kel megalázzák a Szerb Pravoszláv Egyhá­zat Macedónia területén kívül is. „Ebben az esetben a szinódus nem engedélyezhe­ti e kormány hivatalos küldöttségének belépését a szent Prohor Pcsinyszki ko­lostorba” - közölte Irinej. Hozzátette, hogy a kolostor az Szerb Pravoszláv Egy­ház illetékességébe tartozik, és annak egyházi és fizikai integritása nem sérthe­tő meg. Dragoljub Micunovic, Szerbia és Montenegró parlamentjének elnöke, aki szerdán tárgyalt Dimovszkival, akit úgy je­lentettek be, mint a macedón küldöttség egyik vendéglátóját, elmondta, hogy el­foglaltsága miatt augusztus 2-án nem lesz a Prohor Pcsinyszki kolostorban. Ezért az államközösség parlamentjét annak alel­­nöke, Milorad Drljevic fogja képviselni. A tegnapi sajtótájékoztatón Micunovic el­mondta, hogy küldöttségünk találkozni fog a macedón küldöttséggel, mert ez az ilindeni felkelés 100. évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepség lesz. „A leg­jobb viszonyokat kívánjuk kialakítani Ma­cedóniában, sohasem voltak közöttünk­ vitás kérdések. Közös problémánk van, az albán kérdés. A két államnak sohasem volt problémája, csak az egyházaknak volt” - mondta Micunovic. Hozzáfűzte, „senki sem tilthatja meg a macedónok­nak, hogy egyházuk legyen”, úgy értékel­te, „egyes emberek nem értik meg, hogy mi a vallási szabadság és mik az emberi jogok”. Mint mondta, „a macedón egy­ház nyomást gyakorolt a hatóságokra, hogy tiltsák meg a szerbiai pravoszláv egy­házi személyiségek Macedóniába mene­telét”, ez „botrány és az alapvető emberi jogok megsértése”. „Egyházunknak ez nem ad jogot arra, hogy nyilatkozzon, ki­nek fogja engedélyezni, hogy belépjen a kolostorba. Ezzel túllépik meghatalmazá­saikat, és erről komolyan kell tárgyal­nunk. Az egyház nem ronthat bele az ál­lamközi viszonyokba” - nyilatkozta Micu­novic. Hozzáfűzte, a Prohor Pcsinyszki kolostor nemcsak egyházi objektum, ha­nem műemlék is, és „senki sem állhatja meg az abba való belépést”. Úgy értékel­te, nem áll fenn annak a veszélye, hogy az egyházak közötti vita állami szintűvé vá­lik, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az ünnepséget augusztus 2- án meg fogják tartani. (Beta)

Next