Magyar Szó, 2004. január (61. évfolyam, 1-24. szám)

2004-01-03 / 1. szám

4KÜLFÖLD kulfold@magyar­szo.co.yu A 2004-ben várható fontosabb események A 2004. évben várható legfontosabb események naptárát az előrejelzések szerint az MTI Panoráma című rovata a következőképpen foglalta össze: NEVEZETES ÉVTIZEDEK: 1997-től 2006-ig tart a szegénység megszüntetésének évtizede, amelyet 1995-ben a koppenhágai „szociális csúcstalálkozó” nyilvánított ki, s amelyet az ENSZ Közgyűlése is jóváhagyott. Ugyanakkor a 2001-től 2010-ig terjedő év­tizedet a csont és ízület évtizedévé nyilvánította az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO). NEMZETKÖZI ÉV: Az épített örökség éve az Európai Unióban.­­ Az Európai Par­lament és az Európa Tanács 2004-et a sport általi nevelés európai évévé nyilvánította. JANUÁR 1.: Algéria, Benin, Brazília, a Fülöp-szigetek és Románia az ENSZ Bizton­sági Tanácsának új, nem állandó tagja lesz két évre.­­Január 1-jétől csak hivatásos ka­tonák szolgálnak a szlovén hadseregben. -1-19.: Megrendezik a Párizs-Dakar-ralit. - Január 1.-június 30.: Az Európai Unió soros elnöki tisztségét féléves időtartamra Íror­szág tölti be. -Január 5-étől az Egyesült Államok új, valamennyi vízumköteles ország állampolgárára érvényes ki- és beléptetési rendszert vezet be.­­ Január 8-án II. Erzsé­bet brit királynő felavatja a Queen Mary 2 óceánjárót, a világ legnagyobb luxushajó­ját. A három és fél futballpálya hosszúságú, 23 emelet magasságú hajó 12-én indul első útjára Southampton kikötőjéből a floridai Fort Lauderdale-be. -Január 16-21.: Az in­diai Bombayben tartják meg a 2004-es Szociális Világfórumot. - Január 17-én Révko­­máromban megtartják az önálló szlovákiai magyar egyetem alapító ünnepségét. -Ja­nuár 19-én Melbourne-ben megkezdődik az év első tenisz Grand Slam tornája, az Australian Open. - Január 20—25.: A svájci Davosban megrendezik a hagyományos Vi­lággazdasági Fórumot. - Január 25-én Los Angelesben 61. alkalommal adják át az Os­­car-díj „előfutárának” is tekintett Golden Globe (Arany Glóbusz) filmdíjakat. -Janu­ár 27.-február 3.: A 35. Magyar Filmszemlén első alkalommal adják át a Magyar Moz­gókép Mestere díjat. - Januárban (egyelőre pontos dátum nélkül) George W. Bush amerikai elnök a kongresszus két házának együttes ülésén elmondja az Unió helyze­téről szóló beszédét. - Parlamenti választásokat tartanak az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön. FEBRUÁR 8-án Los Angelesben 46. alkalommal adják át a legrangosabb zenei ki­tüntetést, a Grammy-díjakat. - Február 28-án, az Oscar-díj átadása előtt egy nappal ki­hirdetik a leggyengébb filmeknek járó Aranymálna Díj „nyerteseit”.­­ Február 29-én Hollywoodban 76. alkalommal adják át a filmvilág legrangosabb kitüntetését, az Os­­car-d­íjakat. MÁRCIUS 7-én Melbourne-ben megrendezik a Forma-1-es autós világbajnokság első versenyét, az Ausztrál Nagydíjat.­­ Március 14-én Oroszországban elnökválasztás lesz. - Március 19.—április 4.: Megrendezik a 24. Budapesti Tavaszi Fesztivált az Üdvöz­lünk, Európa! mottó jegyében. - Március 20-án Tajvanon elnökválasztást tartanak, egyidejűleg népszavazást rendeznek a szigetre irányuló kínai ballisztikus rakéták visszavonásáról. ÁPRILIS 3-án Szlovákiában elnökválasztást tartanak, a második forduló április 17- én lesz. - Áprilisban (egyelőre pontos dátum nélkül) Ausztriában elnökválasztás lesz. - A Columbia űrrepülőgép 2003. február 1-jei katasztrófáját követően ismét felszáll­hatnak amerikai űrrepülőgépek. MÁJUS 1-jén tíz ország - Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettor­szág, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia - teljes jogú tagként csatla­kozik az Európai Unióhoz.­­ Május 22-én II. János Pál pápa értesülések szerint Auszt­riába látogat a Mariazellben tartandó Közép-európai Katolikus Nap alkalmából.­­ Má­jusban (egyelőre pontos dátum nélkül) Görögországban parlamenti választást tarta­nak.­­ A közép-európai államfők csúcstalálkozóját a romániai Mamaián rendezik meg. - Bulgária, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország és Litvánia a NATO teljes jogú tagjává válik a szövetség isztambuli csúcsértekezletén. - A FIFA dönt a 2010. évi labdarúgó-vb helyszínéről. JÚNIUS 8. - A Vénusz bolygó áthalad a Nap előtt. (Az elmúlt négyszáz évben hat­szor volt példa erre a jelenségre.) -Június 10-13.: Európai parlamenti választásokat tartanak. Magyarországon június 13-án lesz a szavazás. -Június 12.-július 4.: Portugá­liában rendezik meg a labdarúgó Európa-bajnokság döntőjét. - Június 30-án megszű­nik Irak amerikai megszállása. - Júniusban (egyelőre pontos dátum nélkül) elnök- és parlamenti választásokat tartanak Afganisztánban. JÚLIUS 1-jén (december 31-éig) Az Európai Unió soros elnöki tisztségét féléves időtartamra Hollandia veszi át. - Július 3-25.: A 2004. évi Tour de France kerékpáros verseny. -Július 26-29.: Bostonban megrendezik a Demokrata Párt országos konven­cióját, amelyen kiválasztják a párt elnökjelöltjét a november 2-i amerikai elnökválasz­tásra. -Július 25.-augusztus 28.: 93. Bayreuthi Ünnepi játékok. AUGUSZTUS 13-29.: Görögországban megrendezik a XXVIII. Nyári Olimpiai Já­tékokat. - Augusztus 15-én a mogyoródi Hungaroringen megrendezik a Forma-1-es autós világbajnokság Magyar Nagydíját. - Augusztus 28-án Los Angelesben 56. alka­lommal adják át a 2004. évi Emmy-díjakat, a televíziós műfajok Oscarját.­­ Augusztus 30.-szeptember 2.: New Yorkban a Republikánus Párt országos konvencióján kivá­lasztják a párt elnökjelöltjét a november 2-i elnökválasztásra. SZEPTEMBERBEN (egyelőre pontos dátum nélkül) New Yorkban megkezdődik az ENSZ-közgyűlés 59. ülésszaka. OKTÓBER 6-10.: Megrendezik a Frankfurti Könyvvásárt, amelynek díszvendége az arab világ.­­ Októberben (egyelőre pontos dátum nélkül) parlamenti választásokat tartanak Fehéroroszországban, Indiában, Litvániában és Szlovéniában, elnökválasztá­sokat Írországban, Macedóniában és Ukrajnában.­­ Stockholmban nyilvánosságra hozzák az irodalmi, orvosi, fizikai, kémiai és közgazdasági Nobel-díjak, illetve a Nobel­­békedíj 2004. évi kitüntetettjeinek nevét. NOVEMBER 2-án az Egyesült Államokban elnökválasztást tartanak, újraválasztják a Képviselőházat és a Szenátus tagjainak harmadát, számos államban kormányzóvá­lasztásra is sor kerül.­­ Novemberben (egyelőre pontos dátum nélkül) Ausztráliában és Bosznia-Hercegovinában parlamenti választásokat tartanak, Csehországban szená­tusi választásokat, Romániában pedig elnök- és parlamenti választásokat. DECEMBER 10.: Hagyományosan Alfred Nobel halálának évfordulóján átadják a Nobel díjakat.­­ Decemberben (egyelőre pontos dátum nélkül) Tajvanon parlamenti választást rendeznek. 2004 FOLYAMÁN (egyelőre pontos dátum nélkül) Hongkongban törvényhozói választásokat rendeznek. - Medgyessy Péter magyar kormányfő várhatóan Japánba lá­togat. - Gerhard Schröder német kancellár hivatalos látogatást tesz Magyarországon. - Kiépítik az első európai műholdas navigációs rendszert, a Galileót. A program 20 műholdját 20 ezer kilométeres magasságban szerelik össze és stabil Föld körüli pályán keringtetik. A nyilvántartásból törölt polgárok esete nagy port kavart fel a szlovén politika színterén. A közelmúltban az Alkot­mánybíróság ismételten rendelkezett ez ügyben, mivel a képviselőház egy újabb referendum kiírását kérte. Felmerül a kérdés, vajon a képviselőház - a 30 ellenzéki képviselő kérelmé­nek eleget téve - dönthet-e a nyilvántartásból törölt polgárok ügyében anélkül, hogy az ne vonna maga után alkotmányba üt­köző következményeket a nyilvántartásból töröltekről szóló úgy­nevezett technikai törvénnyel kapcsolatban, amelynek alapján a belügyminisztérium ugyanennek a bíróságnak hat hónappal ezelőtti ítéletét érvényesíti. Az Alkotmánybíróság elutasította, hogy tárgyaljon a referen­dum alkotmányba ütköző következményeiről, mivel túl későn nyújtották be a kérelmet, de arra szólítja fel a parlamentet, hogy" a lehető legrövidebb időn belül foganatosítsa a 2003 áprilisá­ban az Alkotmánybíróság által hozott határozatot, és utasítsa a belügyminisztériumot, mihamarabb rendelkezzen a nyilvántar­tásból töröltek státusáról. Az alkotmánybírósági döntés nyolca­dik pontja alapján letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi­ekként kerülnének ismét nyilvántartásba, ahonnan több mint tizenegy évvel ezelőtt törvénytelen módon törölték őket. E dön­tés 1992. február 26-áig visszamenőleg lenne érvényes. Az Alkotmánybíróság indoklása szerint, ha a képviselőház ki is írná a referendumot az úgynevezett technikai törvényről, az politikai és nem alkotmányjogi kérdés lenne. Ha az úgynevezett technikai törvénybe foglaltak nem is nyernek megerősítést a szavazópolgárok által, az sem fogja felmenteni a képviselőházat kötelessége alól, hogy a nyilvántartásból törölt polgárok eseté­ről hozott alkotmánybírósági döntést foganatosítsa. A szlovén sajtó sokat foglalkozik ezzel a témával, 2003. de­cember 27-én dr. Miha Kovác, a ljubljanai Dnevnik újságírója Karácsonyi szégyen címmel írt róla. Az Alkotmánybíróság dön­tésének szerinte Szlovénia jövőjére nézve hosszú távú és kedve­zőtlen következményei lesznek. A 2003 tavaszán meghozott al­kotmánybírósági döntés hatályba lépését érintő késedelem nem hatott ki a határozat tartalmára. Abban leszögezték, hogy a technikai törvénybe foglaltaknak nincs közvetlen kapcsolata az általuk meghozott határozattal, vagyis minden nyilvántartásból törölt polgárnak ki lehet adni az engedélyt. Az Alkotmánybíró­ság ehhez féléves határidőt szabott meg, mely október 16-án le­járt. Ez alatt az idő alatt a parlament nem rendelkezett a dön­téshozatal foganatosításáról, amihez semmiféle technikai tör­vényre nem volt szükség, így a képviselőháznak már ez a lépése is alkotmányellenesnek minősül. Ha a technikai törvény meg is bukna a referendumon, ez dr. Kovac szerint nem vezetne az emberi jogok vagy az alkotmányosság súlyosabb megsértéséhez, ugyanis ez már ezt megelőzően is bekövetkezett. Magyarán: a technikai törvény csak olcsó kifogás, hogy az állam továbbra is megszegje az emberi jogokat. Egy jogállamban senkit, még a legal­jasabb bűnözőt sem le­het megfosztani az állandó lakhatási jogától írásos határozat, fellebbezési joggal járó törvényes döntés nélkül. Pedig 1992- ben a szlovéniai kormány több mint 18 000 polgárával ezt tette! Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ellenzéki pártok a kor­mánykoalíció egyik pártjának (SLS) és a civil társadalom egy ré­szének támogatásával arra kényszerítették az Alkotmánybírósá­got, hogy két alkalommal is foglaljon állást ez ügyben. Először tavasszal, amikor elrendelte, hogy­ az említett polgárok állandó lakhatási engedélyt kapjanak, valamint a közelmúltban, amikor egyértelműen hangsúlyozta, hogy a technikai törvény körüli bo­nyodalmak csak meghosszabbítják az alkotmányba ütköző hely­zetet. Kovac ebből levonja a következtetést, hogy a szlovéniai poli­tika és a közvélemény jelentős része nem képes felfogni, hogy a nyilvántartásból való törléssel emberi jogokat sértettek meg. Ha ez az eset „valódi” szlovénokkal történt volna meg, arra jóval ér­zékenyebben reagálnának. Az előidézett „vakságból” kifolyólag Szlovénia szégyenteljes karácsonyi ajándékot osztott ki magá­nak arra az évre, amikor felveszik az Európai Unióba. Borat Mekina a maribori Vecer hasábjain úgy értékelte, hogy a nyilvántartásból töröltekkel kapcsolatos jogi-politikai sla­masztika az ember­i jogok súlyos megsértésének témájából poli­tikai humoreszkké vált, mert a parlament elnöke elkésett a fel­lebbezéssel, és most drága referendumot kell hirdetnie, amely­nek semmilyen következményei sem lesznek, ugyanis a belügy­minisztériumnak - referendummal vagy anélkül - végre kell hajtania az Alkotmánybíróság döntését! Az elkövetkező időszakban, írja Mekina, mulatságos lesz kö­vetni, hogyan érdekelnek ki a politikai tényezők a helyzetből, amelyet önkéntelenül is kialakítottak. Ezért is „kaptak pacnit” valamennyien az Alkotmánybíróságtól. Bohinc belügyminisz­ter, aki Rajk Pimat „jogtudor” véleményére alapozva múlt év ok­tóberétől vagy’ 50 alkalommal elismételte, hogy az úgynevezett technikai törvény feltétlenül szükségeltetik a döntés végrehajtá­sához, és Janez Jansa volt véderőminiszter is, a referendum egyik „értelmi szerzője”, aki mellesleg nem is hitte, hogy­ refe­rendumkövetelését elfogadják. A politikai vihart image-ének megőrzése érdekében keltette, amelyhez szükséges az egykori Jugoszlávia térségéből fenyegető veszély állandó hangsúlyozása. Most megkapja a referendumot, de nem ér el vele semmit - írja Mekina a Vederben. * Seniha MUHAREMI-VUKAS Jogi-politikai slamasztika Még egyszer a nyilvántartásból töröltekről Ljubljanai tudósítónktól JU­KK Utfió 2004. január 3., 4., szombat-vasárnap Nálatok is minálunk Horvátországi tudósítónktól Minden kérdések újévi kérdése a Nációnál című zágrábi hírmagazin e heti vezér­cikke szerint: Egyáltalán miért akar Horvátország az Európai Unióba lépni? Kor­mánya és a 2003. évet politikailag jellemző elnökének európai demagógiája mö­gött a politikai korrektség és a nemzetközi irányvételekhez való feltétlen alkal­mazkodás irracionális törekvése áll, a mindennapi élet terén azonban a horvát „európaiasodás” őrzi eredeti tragikomikus formáját - írta a hetilap. És sorolta az államügyészség képtelen­ségét, hogy bírókra keljen a megvesztege­tett és megfélemlített törvényszékekkel, a rendőrség alkalmatlanságát arra, hogy megfékezze a bűnözés és a súlyos forgalmi kihágások terjedését, valamint hogy a bün­tető törvénykönyvet egyáltalán nem az er­kölcsi bomlásnak indult országhoz, és a megtorló rendszerre fittyet hányó bűn­­szervezetek szabad tevékenységéhez szab­ták. Mindezekkel a kritikus nemzeti té­mákkal kellene foglalkoznia az igazságü­gyi minisztériumnak, amelynek élén azon­ban egy­ jellegtelen jobboldali miniszter asszony áll, aki Tudman révén került a po­litikába, és egy­ évtizedes elkötelezettségé­vel bizonyította, hogy egyedüli egyéni cél­ja mindenképpen a társadalmi színtéren maradni - fogalmazott a Nációnál. A jórészt balkáni zabolátlanság színe­zetű vezércikk nem foglalkozott külön az­zal, hogy mekkora politikai kölcsönhatá­sok érvényesülnek továbbra is a volt ju­goszláv térségben, kissé azonban a „Nála­tok is minálunk van” szólást juttatják az ember eszébe. Az új jobbközép horvát kormány első ülése az új esztendő első hétfőjén lesz. A 15 fős Sanader-kormány átlagéletkora 48,6 év. Legidősebb tagja a 65 éves Bozo Biskupic művelődési miniszter, a legfiata­labb pedig a 35 éves Kolinda Grabar-Kita­­rovic európai integrációs miniszter. Az 1953. június 8-án született kormányfő, Ivo Sanader az irodalomtudomány doktora, folyékonyan beszél németül, olaszul és an­golul. Két évig Rómában bölcsészetet hall­gatott, irodalmat Salzburgban végzett. A miniszterelnök két helyettese Jadranka Kosor család- és veteránügyi, valamint a nemzedékek közötti szolidaritás kérdései­nek minisztere, a Horvát Rádió volt újságí­rója és Andrija Hebrang orvos, egészségü­gyi és társadalmi gondoskodási miniszter. A külügyi tárca élén álló Miomir Zuzul, Franjo Tudman életében Horvátország washingtoni nagykövete volt. A belügymi­niszter Marijan Mlinaric varazdini sebész. A 14 miniszter közül 9 a kormányzó HDZ elnökségi tagja. Csupán a hágai nemzetkö­zi törvényszékkel is kapcsolatot tartó igaz­­ságügy-miniszter Vesna Skare-Ozbolt más pártbeli (DC) és párton kívüli Dragan Pri­­morac oktatási és tudományügyi minisz­ter. A honvédelmi miniszter Berislav Ron­­cevic, a pénzügyminiszter Ivan Suker, a gazdasági, munkaügyi és vállalkozói tárca élén Branko Vukelic áll, a mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdasági élén Petar Co­­bankovic, a közmunkaügyi, közlekedési, idegenforgalmi és tengerészeti tárcát Bo­­zidar Kalmeta vezeti, a területrendezési és építészeti tárcát pedig Marina Matulovic- Dropulic. A kormányfővel együtt négyük­nek tudományok doktora címe van, leg­több köztük a jogász (4), az orvos (3) és az agronómus (2). Ivo Sanader közvetlenül kormányá­nak eskütétele után az MTI tudósítójá­nak nyilatkozva elmondta: a nemzetgyű­lés elé terjesztett programjában a Horvá­tországgal szomszédos országokról (Szer­bia és Montenegró, Bosznia-Hercegovi­na, Szlovénia) szólva azért nem beszélt külön Magyarországról, mert a ma­­gyar-horvát jószomszédi és baráti kapcso­latok hagyományosan példamutatók, a két ország viszonyát semmilyen nyitott kérdés nem terheli. Sanader fontos hor­vát külpolitikai célkitűzésnek nevezte, hogy a két ország miniszterelnöke rend­szeresen találkozzon. Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktorral, az ellenzéki Fidesz-Ma­­gyar Polgári Szövetség elnökével baráti alapon találkozott már, mert a Fidesz, akárcsak pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), tagja az Európai Nép­pártnak, az Európai Parlament legna­gyobb tömörülésének, amelyek Orbán az alelnöke, és nagyon jól együttműkö­dik. A magyar-horvát kapcsolatokban nemrég keletkezett „kereskedelmi hábo­rúról” Sanader kijelentette, hogy szemé­lyesen nem ismeri meg a kialakult feszült­ség minden okát. Zágráb óhaja mindene­setre az, hogy fejlődjenek a magyar-hor­vát gazdasági kapcsolatok és a külkeres­kedelmi forgalom lehetőleg minél na­gyobb legyen. Éppen ezért személy sze­rint is azon van, hogy a mezőgazdaság te­rén nemrég keletkezett nézeteltérések minél előbb megoldódjanak. Kijelentet­te: a horvát kőolaj- és földgázipari válla­lat, az INA és a MOL Rt. magyar olajcég közötti adásvételi ügyletről mindaddig nem akar nyilatkozni, amíg nem ismer minden lényeges körülményt. Sanader sok sikert kívánt Magyaror­szág küszöbönálló európai uniós tagságá­hoz, ami - hangsúlyozta - Horvátországot is nagy örömmel tölti el. Horvátország eu­rópai integrációs csatlakozási törekvései­ről szólva kijelentette: Zágráb célja, hogy 2007-ben Romániával és Bulgáriával együtt belépjen a NATO-ba és az Európai Unióba. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ez reális célkitűzés. Sanader kijelentette, hogy a magyar­­országi horvát és a horvátországi magyar kisebbség fontos szerepet játszik a két or­szág kapcsolataiban. Megerősítette, hogy támogatja a spliti és a Split környéki ma­gyarságnak azt a már egy évtizeddel eze­lőtt előterjesztett kezdeményezését, hogy Klissza (Klis) várában horvát-magyar két­nyelvű emléktáblával jelöljék meg a való­jában horvát királylány is volt Árpád-házi Szent Margit szülőhelyét. ■ SZ. REMETE Péter

Next