Magyar Szó, 2004. január (61. évfolyam, 1-24. szám)
2004-01-03 / 1. szám
4KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.co.yu A 2004-ben várható fontosabb események A 2004. évben várható legfontosabb események naptárát az előrejelzések szerint az MTI Panoráma című rovata a következőképpen foglalta össze: NEVEZETES ÉVTIZEDEK: 1997-től 2006-ig tart a szegénység megszüntetésének évtizede, amelyet 1995-ben a koppenhágai „szociális csúcstalálkozó” nyilvánított ki, s amelyet az ENSZ Közgyűlése is jóváhagyott. Ugyanakkor a 2001-től 2010-ig terjedő évtizedet a csont és ízület évtizedévé nyilvánította az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO). NEMZETKÖZI ÉV: Az épített örökség éve az Európai Unióban. Az Európai Parlament és az Európa Tanács 2004-et a sport általi nevelés európai évévé nyilvánította. JANUÁR 1.: Algéria, Benin, Brazília, a Fülöp-szigetek és Románia az ENSZ Biztonsági Tanácsának új, nem állandó tagja lesz két évre.Január 1-jétől csak hivatásos katonák szolgálnak a szlovén hadseregben. -1-19.: Megrendezik a Párizs-Dakar-ralit. - Január 1.-június 30.: Az Európai Unió soros elnöki tisztségét féléves időtartamra Írország tölti be. -Január 5-étől az Egyesült Államok új, valamennyi vízumköteles ország állampolgárára érvényes ki- és beléptetési rendszert vezet be. Január 8-án II. Erzsébet brit királynő felavatja a Queen Mary 2 óceánjárót, a világ legnagyobb luxushajóját. A három és fél futballpálya hosszúságú, 23 emelet magasságú hajó 12-én indul első útjára Southampton kikötőjéből a floridai Fort Lauderdale-be. -Január 16-21.: Az indiai Bombayben tartják meg a 2004-es Szociális Világfórumot. - Január 17-én Révkomáromban megtartják az önálló szlovákiai magyar egyetem alapító ünnepségét. -Január 19-én Melbourne-ben megkezdődik az év első tenisz Grand Slam tornája, az Australian Open. - Január 20—25.: A svájci Davosban megrendezik a hagyományos Világgazdasági Fórumot. - Január 25-én Los Angelesben 61. alkalommal adják át az Oscar-díj „előfutárának” is tekintett Golden Globe (Arany Glóbusz) filmdíjakat. -Január 27.-február 3.: A 35. Magyar Filmszemlén első alkalommal adják át a Magyar Mozgókép Mestere díjat. - Januárban (egyelőre pontos dátum nélkül) George W. Bush amerikai elnök a kongresszus két házának együttes ülésén elmondja az Unió helyzetéről szóló beszédét. - Parlamenti választásokat tartanak az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön. FEBRUÁR 8-án Los Angelesben 46. alkalommal adják át a legrangosabb zenei kitüntetést, a Grammy-díjakat. - Február 28-án, az Oscar-díj átadása előtt egy nappal kihirdetik a leggyengébb filmeknek járó Aranymálna Díj „nyerteseit”. Február 29-én Hollywoodban 76. alkalommal adják át a filmvilág legrangosabb kitüntetését, az Oscar-díjakat. MÁRCIUS 7-én Melbourne-ben megrendezik a Forma-1-es autós világbajnokság első versenyét, az Ausztrál Nagydíjat. Március 14-én Oroszországban elnökválasztás lesz. - Március 19.—április 4.: Megrendezik a 24. Budapesti Tavaszi Fesztivált az Üdvözlünk, Európa! mottó jegyében. - Március 20-án Tajvanon elnökválasztást tartanak, egyidejűleg népszavazást rendeznek a szigetre irányuló kínai ballisztikus rakéták visszavonásáról. ÁPRILIS 3-án Szlovákiában elnökválasztást tartanak, a második forduló április 17- én lesz. - Áprilisban (egyelőre pontos dátum nélkül) Ausztriában elnökválasztás lesz. - A Columbia űrrepülőgép 2003. február 1-jei katasztrófáját követően ismét felszállhatnak amerikai űrrepülőgépek. MÁJUS 1-jén tíz ország - Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia - teljes jogú tagként csatlakozik az Európai Unióhoz. Május 22-én II. János Pál pápa értesülések szerint Ausztriába látogat a Mariazellben tartandó Közép-európai Katolikus Nap alkalmából. Májusban (egyelőre pontos dátum nélkül) Görögországban parlamenti választást tartanak. A közép-európai államfők csúcstalálkozóját a romániai Mamaián rendezik meg. - Bulgária, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország és Litvánia a NATO teljes jogú tagjává válik a szövetség isztambuli csúcsértekezletén. - A FIFA dönt a 2010. évi labdarúgó-vb helyszínéről. JÚNIUS 8. - A Vénusz bolygó áthalad a Nap előtt. (Az elmúlt négyszáz évben hatszor volt példa erre a jelenségre.) -Június 10-13.: Európai parlamenti választásokat tartanak. Magyarországon június 13-án lesz a szavazás. -Június 12.-július 4.: Portugáliában rendezik meg a labdarúgó Európa-bajnokság döntőjét. - Június 30-án megszűnik Irak amerikai megszállása. - Júniusban (egyelőre pontos dátum nélkül) elnök- és parlamenti választásokat tartanak Afganisztánban. JÚLIUS 1-jén (december 31-éig) Az Európai Unió soros elnöki tisztségét féléves időtartamra Hollandia veszi át. - Július 3-25.: A 2004. évi Tour de France kerékpáros verseny. -Július 26-29.: Bostonban megrendezik a Demokrata Párt országos konvencióját, amelyen kiválasztják a párt elnökjelöltjét a november 2-i amerikai elnökválasztásra. -Július 25.-augusztus 28.: 93. Bayreuthi Ünnepi játékok. AUGUSZTUS 13-29.: Görögországban megrendezik a XXVIII. Nyári Olimpiai Játékokat. - Augusztus 15-én a mogyoródi Hungaroringen megrendezik a Forma-1-es autós világbajnokság Magyar Nagydíját. - Augusztus 28-án Los Angelesben 56. alkalommal adják át a 2004. évi Emmy-díjakat, a televíziós műfajok Oscarját. Augusztus 30.-szeptember 2.: New Yorkban a Republikánus Párt országos konvencióján kiválasztják a párt elnökjelöltjét a november 2-i elnökválasztásra. SZEPTEMBERBEN (egyelőre pontos dátum nélkül) New Yorkban megkezdődik az ENSZ-közgyűlés 59. ülésszaka. OKTÓBER 6-10.: Megrendezik a Frankfurti Könyvvásárt, amelynek díszvendége az arab világ. Októberben (egyelőre pontos dátum nélkül) parlamenti választásokat tartanak Fehéroroszországban, Indiában, Litvániában és Szlovéniában, elnökválasztásokat Írországban, Macedóniában és Ukrajnában. Stockholmban nyilvánosságra hozzák az irodalmi, orvosi, fizikai, kémiai és közgazdasági Nobel-díjak, illetve a Nobelbékedíj 2004. évi kitüntetettjeinek nevét. NOVEMBER 2-án az Egyesült Államokban elnökválasztást tartanak, újraválasztják a Képviselőházat és a Szenátus tagjainak harmadát, számos államban kormányzóválasztásra is sor kerül. Novemberben (egyelőre pontos dátum nélkül) Ausztráliában és Bosznia-Hercegovinában parlamenti választásokat tartanak, Csehországban szenátusi választásokat, Romániában pedig elnök- és parlamenti választásokat. DECEMBER 10.: Hagyományosan Alfred Nobel halálának évfordulóján átadják a Nobel díjakat. Decemberben (egyelőre pontos dátum nélkül) Tajvanon parlamenti választást rendeznek. 2004 FOLYAMÁN (egyelőre pontos dátum nélkül) Hongkongban törvényhozói választásokat rendeznek. - Medgyessy Péter magyar kormányfő várhatóan Japánba látogat. - Gerhard Schröder német kancellár hivatalos látogatást tesz Magyarországon. - Kiépítik az első európai műholdas navigációs rendszert, a Galileót. A program 20 műholdját 20 ezer kilométeres magasságban szerelik össze és stabil Föld körüli pályán keringtetik. A nyilvántartásból törölt polgárok esete nagy port kavart fel a szlovén politika színterén. A közelmúltban az Alkotmánybíróság ismételten rendelkezett ez ügyben, mivel a képviselőház egy újabb referendum kiírását kérte. Felmerül a kérdés, vajon a képviselőház - a 30 ellenzéki képviselő kérelmének eleget téve - dönthet-e a nyilvántartásból törölt polgárok ügyében anélkül, hogy az ne vonna maga után alkotmányba ütköző következményeket a nyilvántartásból töröltekről szóló úgynevezett technikai törvénnyel kapcsolatban, amelynek alapján a belügyminisztérium ugyanennek a bíróságnak hat hónappal ezelőtti ítéletét érvényesíti. Az Alkotmánybíróság elutasította, hogy tárgyaljon a referendum alkotmányba ütköző következményeiről, mivel túl későn nyújtották be a kérelmet, de arra szólítja fel a parlamentet, hogy" a lehető legrövidebb időn belül foganatosítsa a 2003 áprilisában az Alkotmánybíróság által hozott határozatot, és utasítsa a belügyminisztériumot, mihamarabb rendelkezzen a nyilvántartásból töröltek státusáról. Az alkotmánybírósági döntés nyolcadik pontja alapján letelepedési engedéllyel rendelkező külföldiekként kerülnének ismét nyilvántartásba, ahonnan több mint tizenegy évvel ezelőtt törvénytelen módon törölték őket. E döntés 1992. február 26-áig visszamenőleg lenne érvényes. Az Alkotmánybíróság indoklása szerint, ha a képviselőház ki is írná a referendumot az úgynevezett technikai törvényről, az politikai és nem alkotmányjogi kérdés lenne. Ha az úgynevezett technikai törvénybe foglaltak nem is nyernek megerősítést a szavazópolgárok által, az sem fogja felmenteni a képviselőházat kötelessége alól, hogy a nyilvántartásból törölt polgárok esetéről hozott alkotmánybírósági döntést foganatosítsa. A szlovén sajtó sokat foglalkozik ezzel a témával, 2003. december 27-én dr. Miha Kovác, a ljubljanai Dnevnik újságírója Karácsonyi szégyen címmel írt róla. Az Alkotmánybíróság döntésének szerinte Szlovénia jövőjére nézve hosszú távú és kedvezőtlen következményei lesznek. A 2003 tavaszán meghozott alkotmánybírósági döntés hatályba lépését érintő késedelem nem hatott ki a határozat tartalmára. Abban leszögezték, hogy a technikai törvénybe foglaltaknak nincs közvetlen kapcsolata az általuk meghozott határozattal, vagyis minden nyilvántartásból törölt polgárnak ki lehet adni az engedélyt. Az Alkotmánybíróság ehhez féléves határidőt szabott meg, mely október 16-án lejárt. Ez alatt az idő alatt a parlament nem rendelkezett a döntéshozatal foganatosításáról, amihez semmiféle technikai törvényre nem volt szükség, így a képviselőháznak már ez a lépése is alkotmányellenesnek minősül. Ha a technikai törvény meg is bukna a referendumon, ez dr. Kovac szerint nem vezetne az emberi jogok vagy az alkotmányosság súlyosabb megsértéséhez, ugyanis ez már ezt megelőzően is bekövetkezett. Magyarán: a technikai törvény csak olcsó kifogás, hogy az állam továbbra is megszegje az emberi jogokat. Egy jogállamban senkit, még a legaljasabb bűnözőt sem lehet megfosztani az állandó lakhatási jogától írásos határozat, fellebbezési joggal járó törvényes döntés nélkül. Pedig 1992- ben a szlovéniai kormány több mint 18 000 polgárával ezt tette! Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ellenzéki pártok a kormánykoalíció egyik pártjának (SLS) és a civil társadalom egy részének támogatásával arra kényszerítették az Alkotmánybíróságot, hogy két alkalommal is foglaljon állást ez ügyben. Először tavasszal, amikor elrendelte, hogy az említett polgárok állandó lakhatási engedélyt kapjanak, valamint a közelmúltban, amikor egyértelműen hangsúlyozta, hogy a technikai törvény körüli bonyodalmak csak meghosszabbítják az alkotmányba ütköző helyzetet. Kovac ebből levonja a következtetést, hogy a szlovéniai politika és a közvélemény jelentős része nem képes felfogni, hogy a nyilvántartásból való törléssel emberi jogokat sértettek meg. Ha ez az eset „valódi” szlovénokkal történt volna meg, arra jóval érzékenyebben reagálnának. Az előidézett „vakságból” kifolyólag Szlovénia szégyenteljes karácsonyi ajándékot osztott ki magának arra az évre, amikor felveszik az Európai Unióba. Borat Mekina a maribori Vecer hasábjain úgy értékelte, hogy a nyilvántartásból töröltekkel kapcsolatos jogi-politikai slamasztika az emberi jogok súlyos megsértésének témájából politikai humoreszkké vált, mert a parlament elnöke elkésett a fellebbezéssel, és most drága referendumot kell hirdetnie, amelynek semmilyen következményei sem lesznek, ugyanis a belügyminisztériumnak - referendummal vagy anélkül - végre kell hajtania az Alkotmánybíróság döntését! Az elkövetkező időszakban, írja Mekina, mulatságos lesz követni, hogyan érdekelnek ki a politikai tényezők a helyzetből, amelyet önkéntelenül is kialakítottak. Ezért is „kaptak pacnit” valamennyien az Alkotmánybíróságtól. Bohinc belügyminiszter, aki Rajk Pimat „jogtudor” véleményére alapozva múlt év októberétől vagy’ 50 alkalommal elismételte, hogy az úgynevezett technikai törvény feltétlenül szükségeltetik a döntés végrehajtásához, és Janez Jansa volt véderőminiszter is, a referendum egyik „értelmi szerzője”, aki mellesleg nem is hitte, hogy referendumkövetelését elfogadják. A politikai vihart image-ének megőrzése érdekében keltette, amelyhez szükséges az egykori Jugoszlávia térségéből fenyegető veszély állandó hangsúlyozása. Most megkapja a referendumot, de nem ér el vele semmit - írja Mekina a Vederben. * Seniha MUHAREMI-VUKAS Jogi-politikai slamasztika Még egyszer a nyilvántartásból töröltekről Ljubljanai tudósítónktól JUKK Utfió 2004. január 3., 4., szombat-vasárnap Nálatok is minálunk Horvátországi tudósítónktól Minden kérdések újévi kérdése a Nációnál című zágrábi hírmagazin e heti vezércikke szerint: Egyáltalán miért akar Horvátország az Európai Unióba lépni? Kormánya és a 2003. évet politikailag jellemző elnökének európai demagógiája mögött a politikai korrektség és a nemzetközi irányvételekhez való feltétlen alkalmazkodás irracionális törekvése áll, a mindennapi élet terén azonban a horvát „európaiasodás” őrzi eredeti tragikomikus formáját - írta a hetilap. És sorolta az államügyészség képtelenségét, hogy bírókra keljen a megvesztegetett és megfélemlített törvényszékekkel, a rendőrség alkalmatlanságát arra, hogy megfékezze a bűnözés és a súlyos forgalmi kihágások terjedését, valamint hogy a büntető törvénykönyvet egyáltalán nem az erkölcsi bomlásnak indult országhoz, és a megtorló rendszerre fittyet hányó bűnszervezetek szabad tevékenységéhez szabták. Mindezekkel a kritikus nemzeti témákkal kellene foglalkoznia az igazságügyi minisztériumnak, amelynek élén azonban egy jellegtelen jobboldali miniszter asszony áll, aki Tudman révén került a politikába, és egy évtizedes elkötelezettségével bizonyította, hogy egyedüli egyéni célja mindenképpen a társadalmi színtéren maradni - fogalmazott a Nációnál. A jórészt balkáni zabolátlanság színezetű vezércikk nem foglalkozott külön azzal, hogy mekkora politikai kölcsönhatások érvényesülnek továbbra is a volt jugoszláv térségben, kissé azonban a „Nálatok is minálunk van” szólást juttatják az ember eszébe. Az új jobbközép horvát kormány első ülése az új esztendő első hétfőjén lesz. A 15 fős Sanader-kormány átlagéletkora 48,6 év. Legidősebb tagja a 65 éves Bozo Biskupic művelődési miniszter, a legfiatalabb pedig a 35 éves Kolinda Grabar-Kitarovic európai integrációs miniszter. Az 1953. június 8-án született kormányfő, Ivo Sanader az irodalomtudomány doktora, folyékonyan beszél németül, olaszul és angolul. Két évig Rómában bölcsészetet hallgatott, irodalmat Salzburgban végzett. A miniszterelnök két helyettese Jadranka Kosor család- és veteránügyi, valamint a nemzedékek közötti szolidaritás kérdéseinek minisztere, a Horvát Rádió volt újságírója és Andrija Hebrang orvos, egészségügyi és társadalmi gondoskodási miniszter. A külügyi tárca élén álló Miomir Zuzul, Franjo Tudman életében Horvátország washingtoni nagykövete volt. A belügyminiszter Marijan Mlinaric varazdini sebész. A 14 miniszter közül 9 a kormányzó HDZ elnökségi tagja. Csupán a hágai nemzetközi törvényszékkel is kapcsolatot tartó igazságügy-miniszter Vesna Skare-Ozbolt más pártbeli (DC) és párton kívüli Dragan Primorac oktatási és tudományügyi miniszter. A honvédelmi miniszter Berislav Roncevic, a pénzügyminiszter Ivan Suker, a gazdasági, munkaügyi és vállalkozói tárca élén Branko Vukelic áll, a mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdasági élén Petar Cobankovic, a közmunkaügyi, közlekedési, idegenforgalmi és tengerészeti tárcát Bozidar Kalmeta vezeti, a területrendezési és építészeti tárcát pedig Marina Matulovic- Dropulic. A kormányfővel együtt négyüknek tudományok doktora címe van, legtöbb köztük a jogász (4), az orvos (3) és az agronómus (2). Ivo Sanader közvetlenül kormányának eskütétele után az MTI tudósítójának nyilatkozva elmondta: a nemzetgyűlés elé terjesztett programjában a Horvátországgal szomszédos országokról (Szerbia és Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Szlovénia) szólva azért nem beszélt külön Magyarországról, mert a magyar-horvát jószomszédi és baráti kapcsolatok hagyományosan példamutatók, a két ország viszonyát semmilyen nyitott kérdés nem terheli. Sanader fontos horvát külpolitikai célkitűzésnek nevezte, hogy a két ország miniszterelnöke rendszeresen találkozzon. Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktorral, az ellenzéki Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnökével baráti alapon találkozott már, mert a Fidesz, akárcsak pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), tagja az Európai Néppártnak, az Európai Parlament legnagyobb tömörülésének, amelyek Orbán az alelnöke, és nagyon jól együttműködik. A magyar-horvát kapcsolatokban nemrég keletkezett „kereskedelmi háborúról” Sanader kijelentette, hogy személyesen nem ismeri meg a kialakult feszültség minden okát. Zágráb óhaja mindenesetre az, hogy fejlődjenek a magyar-horvát gazdasági kapcsolatok és a külkereskedelmi forgalom lehetőleg minél nagyobb legyen. Éppen ezért személy szerint is azon van, hogy a mezőgazdaság terén nemrég keletkezett nézeteltérések minél előbb megoldódjanak. Kijelentette: a horvát kőolaj- és földgázipari vállalat, az INA és a MOL Rt. magyar olajcég közötti adásvételi ügyletről mindaddig nem akar nyilatkozni, amíg nem ismer minden lényeges körülményt. Sanader sok sikert kívánt Magyarország küszöbönálló európai uniós tagságához, ami - hangsúlyozta - Horvátországot is nagy örömmel tölti el. Horvátország európai integrációs csatlakozási törekvéseiről szólva kijelentette: Zágráb célja, hogy 2007-ben Romániával és Bulgáriával együtt belépjen a NATO-ba és az Európai Unióba. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ez reális célkitűzés. Sanader kijelentette, hogy a magyarországi horvát és a horvátországi magyar kisebbség fontos szerepet játszik a két ország kapcsolataiban. Megerősítette, hogy támogatja a spliti és a Split környéki magyarságnak azt a már egy évtizeddel ezelőtt előterjesztett kezdeményezését, hogy Klissza (Klis) várában horvát-magyar kétnyelvű emléktáblával jelöljék meg a valójában horvát királylány is volt Árpád-házi Szent Margit szülőhelyét. ■ SZ. REMETE Péter