Magyar Szó, 2004. február (61. évfolyam, 25-48. szám)
2004-02-11 / 33. szám
18 MOZAIK mozaik@magyarszo.co.yu 6. EGY POHÁR BOR: AZ ATEIZMUS HALÁLUGRÁSA Minden gondolkozást az érzékekkel kell kezdeni - mondja Baader. Tanácsának ésszerű voltát beláttam, s ezért kezdtem a bor metafizikáját a legérzékibb érzékkel, a szájjal. Mert mindaz, amit a borról a szem és az orr tapasztalhat, ahhoz képest, amit a száj tud, jelentéktelen. A száj tudja a borról, hogy hieratikus maszk, és tudja, hogy kinek a hieratikus maszkja. Ezen a helyen, ezek alapján és ezzel kapcsolatban természetesen állást kell foglalni a közvetlen élet mellett és az absztrakt élet ellen. Az absztrakt élet csak a szemével, legfeljebb fülével él. Nem él a szájával. A szem és a fül ezért exoterikus szervek. Az absztrakt ember azonban még szemével és fülével szemben is bizalmatlan. Szereti ezt a kifejezést használni, hogy: érzéki csalódás, a dolgot úgy tüntetve fel, mintha az érzékek vagy szánalmas tehetetlenségükben, vagy szándékos megfontolással csalnának. Az absztrakt ember aztán az érzéki világot pótolandó kitalálja a hátborzongató kimérát, a színtelen, szagtalan, alaktalan, íztelen, hangtalan semmit. Ebből pedig, főként újabban, csinál tudományt, morált, törvényt, államot. Persze bármit csinál, nem lesz belőle semmi. Az absztrakt élet elméletileg megszerkesztett élet, amelyet nem közvetlen érzéki tapasztalatokra, hanem úgynevezett elvekre építenek. A modern korban két ilyen absztrakt embert ismerünk: az egyik a szcientifista, a másik a puritán. Mondani sem kell, hogy mind a kettő az ateizmus válfaja. Szcintifizmusra jellemző, hogy nem ismeri a szerelmet, hanem a szexuális ösztönt; nem dolgozik, hanem termel; nem táplálkozik, hanem fogyaszt; nem alszik, hanem biológiai energiáit restaurálja; nem húst, krumplit, szilvát, körtét, almát, mézes-vajas kenyeret eszik, hanem kalóriát, vitamint, szénhidrátot és fehérjét, nem bort iszik, hanem alkoholt, hetenként méri testsúlyát, ha feje fáj, nyolcféle port vesz be, amikor a musttól hasmenése van, orvoshoz rohan, az ember életkorának növekedéséről vitatkozik, a higiéné kérdéseit megoldhatatlannak tartja, mert a körömkefét meg tudja mosni szappannal, a szappant meg tudja mosni vízzel, de a vizet nem tudja megmosni semmivel. A szcientifista az ateizmusnak veszélytelen, ügyefogyott és komikusabb alakja. A puritán agresszív ember. Támadásához nem kis részben az ad neki erőt, hogy azt hisz, az élet egyetlen helyes módját megtalálta. Puritán lehet valaki akkor is, ha materialista, akkor is, ha idealista, akkor is, ha buddhista, vagy talmudista, mert a puritánság nem világszemlélet, hanem temperamentum. Két dolog kell hozzá: bizonyos meghatározott elvek vak hitében való sötét korlátoltság és ugyanezekért az elvekért való eszelős és alattomos harci készség. A puritánsághoz igazi erőt az ad, hogy ő a desperát ateista. Minden nőt, aki az átlagon túl csinos, máglyára küldene; minden zsíros, vagy cukros falatot a disznóknak szórna; a nevetőt életfogytiglani fegyházra ítélné; a bornál jobban semmit sem gyűlöl, illetve és valójában a bortól jobban semmitől sem fél. A puritán maga az absztrakt ember. A szívtelen. Az ateistáknál mindig inkább a szívvel van baj, mint az ésszel. A puritán a tömény szívidióta. A világtörténet legvéresebb csatáit és legirtózatosabb forradalmait a puritánoknak köszönheti. Mindezt azért, mert, szegény, Isten helyett elvet talált. És ő ezt tudja. Tudja, hogy desperál. Látja, hogy nem megy, mégis tovább csinálja. Ha egyetlenegyszer disznótoron venne részt, alaposan jóllakna szűzpecsenyével, hurkával, friss kolbásszal, enne hozzá ecetben savanyított paprikát, hagymát, baracklekváros fánkot, és meginna két üveg szekszárdit, meg lehetne menteni. De nincs az a hatalom, amely erre rá tudná bírni. Az a tudás, hogy életének csak akkor van értelme, ha feláldozza, mindenkivel veleszületik. Az élet akkor sikerül, ha feláldozom. Józan és komoly embernél ez a feladat önmagától megoldódik, amikor életét Isten rendelkezésére bocsátja. Az ateista azonban fél. Oktalan fél, neki is fel kell áldoznia. Fel is áldozza, de nem természetes módon, Istennek, mint Ábel, hanem valami értéktelen szamárságnak - önmagának? Ha még! Gyönyörnek. Hatalomnak. Gazdaságnak. Ha bátor is, de ez még valamiképpen érthető. A puritán azonban elvnek áldozza fel magát. Emberiség! - szól. Vagy: Szabadság! Vagy: Morál! Esetleg: Jövő! Haladás! Mi az, hogy szabadság és humanizmus és jövő? Istenszurrogátum. És mi rejtőzik emögött a méreteiben is iszonyú önsanyargató őrültség mögött? Az, hogy ő a desperát ember. Tudja, hogy nem megy, mégis csinálja. Tudja, hogy szerencsétlen bolond, mégis kitart. Azért szigorú, azért ingerült, azért harcias, azért sötét, azért komisz, azért erőszakos, mert ő a desperát. Nem megy és mégis csinálja. És mégis tovább csinálja. Tudja, hogy mit tesz, de nem akar segíteni magán, és ezért még desperátabb lesz. Még desperátabb és még absztraktabb és még ingerültebb és még komiszabb és még alattomosabb, és gyanakvóbb és sötétebb. És megint csak tovább csinálja. A boldogtalan. A szcientifistával nem nagyon érdemes törődni. Bogaraival és babonáival ártallan ember. A puritánnal nagyon óvatosan kell bánni. A magam részéről azt hiszem, hogy csak egyetlen gyógyszere van. A bor. Éppen úgy, mint a pietistának. Mert a puritán a pietista, aki már terrorista lesz, a pietista pedig puritán, aki nyafog. A pietista szemét forgatja és ájtatos. Titokban obszcén képeket gyűjt, ha nem látják, iszik, leginkább pálinkát, mert azt tartja, hogy ez nagyobb bűn, s ezért ebbe a nagyobbik gödörbe bukik. A pietista úgy él, hogy szobájának falai a szégyentől szüntelenül vörösen lángolnak. A puritán szobájának falai hullasárgák, mert még akkor se meri magát elárulni, ha egyedül van. Csak belül! Ő szegény, milyen könyörület menthet meg téged, ha nem a bor? HAMVAS BÉLA A bor filozófiája Végül is ketten maradnak, Isten és a bor Jó vicc Egy orvos kérdi kollégáját: - Hogy van az, hogy olyan jó neved van az egész városban? - Egyszerű, minden páciensemnek azt mondom, hogy halálosan beteg. Ha meghal, jó volt a diagnózisom, ha meggyógyítom, csodadoktorként tisztelnek. SKANDINÁV REJTVÉNY 1948-ban ezen a napon hunyt el Szergej Mihajlovics Eizenstein orosz filmrendező. Feladványunk négy legismertebb filmjének címét rejti. Tegnapi skandináv rejtvényünk helyes megfejtése: KURÁZSI MAMA GYERMEKEI, A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR, KOLDUSOPERA. ÖTVEN ÉVE ÍRTA A Szénhiány miatt iskolaszünet Zentán Az ipari termelés 1953-ban 13 százalékkal növekedett, 1954-ben pedig 17 százalékkal növekszik című, az első oldalon, közvetlenül a fejléc alatt megjelent parlamenti tudósításában S. M. közölte, hogy „alig tíz napja, hogy népképviselőházunk tanácsai befejezték első ülésüket, Szövetségi Népszkupsziánk máris tovább folytatja munkáját... Mijalko Todorovics elvtárs beszámolt az 1954. évi társadalmi tervjavaslatáról. Többek között elmondotta, hogy az ipari termelés 1953-ban 13 százalékkal növekedett. A tervjavaslat szerint a termelés 1954-ben 17 százalékkal növekszik. Momo Markovics elvtárs pedig az 1954. évi költségvetési javaslatról tartott beszámolót... Amint értesültünk, a bizottságok körülbelül egy hónapig üléseznek, ami azt bizonyítja, hogy a költségvetés és a társadalmi terv javaslatát részletesen megvitatják és elemzik.” A hegymászók Tito-stafétája című hírforrás megjelölése nélküli szintén elsőoldalas kishír szerint „a hegymászók Tito-stafétája 16 napig Bosznia- Hercegovina Népköztársaságban tartózkodik. A boszniai és hercegovinai hegymászók április 22-én, Jaszenovácnál átveszik a stafétabotot horvátországi társaiktól, s több mint 500 km-es utat tesznek meg történelmi jelentőségű és ipari helységeken át.” A Bánáti Híradó rovatban jelent meg az Előkészületek a szerb népfelkelés megünneplésére című tudósítás. „A Szocialista Szövetség kikindai városi és járási szervezete a napokban értekezletén megvitatta az első szerb felkelés 150. évfordulója megünneplésének előkészületeit. Az ünnepség előkészítésére öt tagú bizotságot választottak. Az évforduló napján ünnepséget és díszfelvonulást szerveznek, a kultúregyesületekben és iskolákban pedig népegyetemi előadást és bemutatót tartanak”. Szintén e rovat közölte azt, hogy „Pancsevón és járásában készülnek a szerb népfelkelés 150. évfordulójának megünneplésére... A város üzemeiben és iskoláiban dokumentáris filmeket mutatnak be, a tömegszervezetekben pedig előadást tartanak”. A Zentáról jelentik című rovat közölte L. K. Szünetel az előadás a zentai járás iskoláiban című tudósítását: „A zentai járás közművelődési tanácsa legutóbbi ülésén határozatot hozott az előadások beszüntetésére a járás iskoláiban. A határozat meghozatalára a tanácsot a nagy hideg és a tüzelőanyaghiány késztette. A tanyai iskolák tanulói nehéz terep miatt körülményesen juthatnak el az iskolába. A nyolcosztályos iskolák nyolcadik osztályában azonban nem szünetel az előadás, mert a kisérettségi vizsgák miatt időben be kell fejezni az iskolaévet”. Ugyanebben a rovatban Törvényismertető előadások című tudósítás közölte, hogy „a zentai járásban igen ismert Harsány Lajos járásbíró neve. Törvényismertető előadásaival nagy előszeretettel látogatja a járás falvait. Hivatalos ügyeinek intézése közben a járás helységeiben a tömegszervezetekkel vagy a vállalatokkal mindjárt meg is beszél egy-egy esti előadást. Nagy szeretettel hallgatják előadásait, mert egyszerű nyelven, érthetően, érdekesen, egyes törvényeket gyakorlati példákkal szemléltetve tartja... Tavaly mintegy 40 törvényismertető előadást tartott, és mint népbíró igen népszerűvé vált”. _ / ■ Közössz. íróasztalunk ■ Kiegészítés MÉSZÁROS PIROSKA építészmérnök, SZABADKA. Valkay Zoltán Magyar Szóban megjelent A síksági építészet kollázsa című írásból megismerhettük Harkai Imre sikeres életútját. Hatalmas építészeti örökséget hagyott ránk, úgy mint tervezőmérnök és szakíró. Köszönettel tartozunk a cikkírónak, hogy írásán keresztül részletesen megismerhettük Harkai Imre építészeti opuszát. Nem megrovásképpen jegyzem meg, hanem egykori munkatársak mulasztásának, hogy Valkay Zoltán nem ismerhette meg Gellér Józsefet, aki 1991-ben megvédte doktori értekezését. Gellér József Szabadkán született, Ljubljanában diplomáit és Belgrádban doktorált. Koperben, Apatinban és haláláig Szabadkán dolgozott. Leghosszabb időt a Szabadkai Városrendezési Intézetben töltött el, sikerrel. Ő volt az első magyar építészmérnök Vajdaságban, aki doktorált, Harkai Imre pedig a harmadik. A kitűnő méltatás értékéből, gondolom, semmit sem von le ez a kiegészítés. 2004. február 11., szerda Doroszlón hiánycikk a Magyar Szó DAUTBEGOVICS ZOLTÁN, DOROSZLÓ - Amióta a Stampa Körére átvette (?) a Fórum Lapterjesztő Osztályától a terjesztést, hogy az miként van másutt nem tudom, de hogy Doroszlón bajok vannak, az biztos. Nem egy esetben történik meg, hogy a kioszkba jóval kevesebb példány érkezik, hogy csak a január 31-e napot, és a február 3- át említsem, amikor az árus a megrendelt 72, illetve 10 helyett csak ötvenkettőt, aztán meg csak ötöt kapott. Én minden alkalommal írásban, néha telefonon is reklamálok, nem értem az egészet. Én sajnálom az embereket, nem tudom mit tehetek — válaszolja kérdésemre az árus. A panaszkodó olvasókat arra biztattam/biztatom, fizessen elő a Magyar Szóra. Lesz, aki majd megteszi, de tanácstalanok azok, akik mondjuk csak a hétfői sport miatt, mások a műsoros mellékletért, vagy a kettős számban megjelenő hirdetések böngészéséért, s hogy ne soroljam ki miért vásárol (na) újságot, jelen esetben Magyar Szót. — Az rendben van, hogy előfizethetünk bármelyik napra, de hogy szabad eladásban nem lehet az anyanyelvünkön megjelenő napilaphoz jutni, fölöttébb furcsának tűnő dolog - mondogatják nem kis haraggal a Magyar Szó nélkül maradók. Politikusi fizetéssel könnyebb az élet Sz. I. Topolya. - Szeretem olvasni a Magyar Szót, sok mindent találok benne, de szeretném tudni, hogy az olvasói leveleket is megjelentetik-e, vagy csak a pártszervezetről írnak? Ugyanis engem nagyon zavar ez a sok politika, amikor se elnökünk, se törvényünk sincs, mert a sokáig tartó huzavona nem vezet semmi jóra. Szerencsétlenül jártam a vállalatban, 85 százalékos rokkantnyugdíjra vagyok jogosult, ami 6000 dinárt tesz ki, de egy ideje nem kaptam semmit, és ezzel nem vagyok egyedül. Miért nem próbálják meg a politikusok havi 40-60 ezer dináros keresetüket elcserélni a munkásokéval vagy a nyugdíjasokéval? Szeretném tudni, ők hogyan vásárolnák meg az én nyugdíjamból a gyógyszert, hogyan szereznék be a téli tüzelőt, hogyan fizetnék ki a rezsiköltségeket, kibírnák-e egyáltalán ezt a mindennapi küzdelmet? A Közös íróasztalunk rovatban közölt levelek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontját tükrözik. A szerkesztőség fenntartja a jogot arra, hogy az olvasók leveleinek tartalmán nem változtatva azokat rövidíti és szerkeszti.