Magyar Szó, 2004. április (61. évfolyam, 76-100. szám)
2004-04-01 / 76. szám
2004. április 1., csütörtök Okkal reménykedtünk Ágoston András levele Kovács Lászlóhoz Tisztelt Külügyminiszter Úr! Számunkra emlékezetes marad, hogy kettős állampolgárságot kérve a múlt évben több mint ötvenezer vajdasági magyar aláírását tartalmazó dokumentumkötegeket adtunk át Budapesten. Minden hatodik magyar aláírta a kérelmet. A vajdasági magyar pártok által felhatalmazott szakértői bizottság pontosan és szakszerűen előkészített törvénymódosítási javaslatot juttatott el a Külügyminisztériumhoz. Ezt követően okkal reménykedhettünk. Annál inkább, mert Budapesten következtek a négypárti tárgyalások, valamint a kormányzat részéről az ígéret, hogy az idén, még az első negyedévben döntésre alkalmas javaslat kerül az Országgyűlés elé. A magyarországi ellenzék támogatja a kettős állampolgárságra vonatkozó kérelmünket. Ma, március 31-én meg kell állapítanunk: a kormányzati vállalás nem valósult meg. Úgy gondolom, hogy a számonkérés nem tisztünk. Amit mi, kisebbségi politikusok megtehetünk, azt viszont nem mulaszthatjuk el. Külügyminiszter urat arra kérem, járuljon hozzá, hogy a kettős állampolgárságról folytatott eszmecsere a határon túli magyarok kifejezett óhajának és reményeinek megfelelően a megengedő törvénymódosítási javaslat beterjesztésével záruljon le. Ha előbb nem, közvellenül az európai parlamenti választások után. Igazán felemelő az lenne, ha a kormány által beterjesztendő pozitív javaslatnak közösen örülhetnénk már a júniusi Máérten. Tisztelt Külügyminiszter Úr! Ma reggel érkezett a hír, hogy a székelyföldi autonómiáról szóló javaslatot a román parlament annak ellenére elvetette, hogy a kormánnyal jól együttműködő RMDSZ is rászavazott. S az a másik is, hogy Ön szerint az autonómia jó dolog, amit a kisebbség és a többség egyetértésével lehet megvalósítani. Ez kétségkívül igaz. Nemzeti érdek azonban, hogy az egyetértést mindannyian elősegítsük. Mi, vajdaságiak azzal, hogy ötpárti megegyezéssel eljuttatjuk a szerb parlamentnek az autonómiára vonatkozó javaslatunkat. Magyarország azzal, hogy támogatja a benyújtott tervezeteket. Meg úgy is, hogy a Máérten szorgalmazzuk az autonómia szerkezet vázának olyan egyeztetett formáját, mind a perszonális, mind pedig a területi autonómia tekintetében, amellyel, vagy amelyekkel felléphetünk a nemzetközi porondon is. Mert az autonómiára vonatkozó kezdeményezéseket a nemzetközi politikai színtéren az új EU-tag Magyarországtól sem fogja senki elorozni. A VMDP szerint az autonómia és a kettős állampolgárság együtt biztosíthatja a határon túli magyarok helyben maradását, s Magyarország fenntartható fejlődésének egyik alapfeltételét, a határmódosítás nélküli nemzeti integrációt. Tisztelettel: Ágoston András Budapest, március 31. Az uniós csatlakozási szerződést tartalmazó törvényjavaslat az utolsó törvényhozási lépés, amely az integrációnkig szükséges - közölte Kovács László külügyminiszter, aki arra kérte fel a pártokat, támogassák a miniszterelnök határozati javaslatát, amellyel a parlament üdvözölné az EU- csatlakozást. Szájer József (Fidesz) ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, még számos teendő van hátra, Herényi Károly (MDF) pedig úgy nyilatkozott, Trianon óta ez a csatlakozás lesz az, amely megteremti annak lehetőségét, hogy a 15 milliós magyarság akár ennek az évtizednek a végén újra egy nemzet legyen. Első számú téma persze Kulcsár Attila magyarországi kiadatása, az elsikkasztot milliókkal vádolt álbróker azonban első kihallgatásán nem vallott, s kapcsolatairól sem adott információkat. Különös ugyanakkor Torkos Matild belső vezércikke a Magyar Nemzetben, aki a Fidesz-MDF „lazuló” viszonyát is megszellőztetve közli: „A legendák szerint Dávid Ibolya is megnyugodott: a kamatért meggyötört Kulcsár nem veszett el útközben, most aztán rághatja a körmét, hogy beigazolódjon vádja a nagy szocialista-fideszes közös mutyiról. Mert könnyen előfordulhat az is, hogy a politikus asszony hitele vész el.” Ebből pedig az kiolvasható, hogy a Fidesz és az MDF közötti szakadék nagyobb a sejtettnél. Továbbra sem hajlandó bocsánatot kérni a katolikus egyháztól az MSZP azért, mert Kósáné Kovács Magda a Heteknek többek között azt ecsetelte, hogy a Vatikán „egész Európát le akarja nyúlni, és be akarja kebelezni”. Kósáné valamennyi állítását vállalja, vallási érzékenységet nem akart sérteni, az egyházüldözés vádját pedig visszautasítja - olvasható az Európa Tanács migrációs bizottságának mexikói ülésén tartózkodó szocialista képviselő közleményében. A nyilatkozat miatt Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára elmondta: reméli, az MSZP „minden különösebb ösztönzés nélkül elnézést kér az egyházzal szembeni elfogadhatatlan kijelentés miatt”. Nyakó István, az MSZP szóvivője azonban jelezte: pártja erre nem hajlandó, avagy „az MSZP egyházakkal kapcsolatos állásfoglalása változatlan”. A vallásos emberek körében azonban egyre inkább dagad a nyilatkozat miatti felháborodási hullám, szót emelt többek közöt Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, valamint az MDF-es Szőke László is, aki arra figyelmeztette a szocialistákat, „most nem a Szovjetunióhoz, hanem az Európai Unióhoz csatlakozunk”. Nagy intenzitással megkezdődött az ország mintegy 300 pontján az aláírásgyűjtés a nemzeti petíció ügyében. Az érdeklődők minden kerületi Fidesz-irodában és a városok forgalmasabb csomópontjainál megismerhetik az akció lényegét: a kormány állítsa vissza az otthonteremtési rendszert, csökkentse a gyógyszerárakat, a munkahelyek védelmében állítsa le a privatizációt, nyújtson nagyobb támogatást az agrárteremelőknek, valamint maximalizálja évi öt százalékban az energiaár-emelést. Medgyessy Péter miniszterelnök „gyerekesnek, nagy népi játéknak” nevezte a kezdeményezést, az SZDSZ pedig 400 milliárd forintnyi adóemelést vél kiolvasni a petícióból. Mindeközben szinte észrevétlen születésnapot ünnepelt a Fidesz, lévén 16 évvel ezelőtt, 1988. március 30-án alakult meg. A mostani összejövetelen Bayer Zsolt alapító tag (egyben a Magyar Nemzet főmunkatársa) megjegyezte, sok minden nem változott, a csata marad azokkal, mint akkoron. Ünnepi beszédében az évtizedekig emigrációban élő író, Cs. Szabó László szavaival magyarázta, miként lett a liberálisként indult Fideszből tizenhat év alatt nemzeti konzervatív párt, majd Illyés Gyulát is segítségül hívta („A faji jelleg öregkorban ül ki az arcokon”), végül így fogalmazott: „Én körülbelül harmincéves korom óta hirtelen érzékeny lettem mindenre, ami magyar.” Az ünnepségen az alapítók közül jelen volt mások mellett Orbán Viktor, Kövér László és Deutsch Tamás, valamint Chikán Attila a Rajk László, illetve Stumpf István, a Bibó-kollégium tizenhat évvel ezelőtti igazgatója. ■ SINKOVITS Péter KÉSZÜL A CSATLAKOZÁSI NYILATKOZAT Kulcsár és az MDF Az MSZP nem kér bocsánatot - Aláírásgyűjtési start - Bayer Zsolt a Fideszről Tudósítónktól „Túlzott és igazságtalan” A román sajtó felháborodott a brit vízumdöntés miatt Nagy-Britannia felfüggesztette a beutazási vízumok kiadását a románok számára - írták a szerdai román lapok, amelyek a Bukarest és London közötti vízumbotrányról cikkeztek. A sajtó ismertette a román külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozatát a brit kormánynak arról a keddi döntéséről, amellyel azonnali hatállyal felfüggesztették a beutazási vízumok kiadását román állampolgároknak. Cosmin Dobran román külügyi szóvivő úgy fogalmazott, hogy „a román hatóságokat nagyon meglepte a brit kormány döntése”, amelyről kedd este értesültek hivatalos diplomáciai csatornákon. A szóvivő sajnálkozását fejezte ki a brit döntés miatt, amelyet - mint mondta - „túlzottnak és igazságtalannak tekintenek a Nagy-Britanniába utazó román állampolgárok”. Annál meglepőbb a londoni döntés, mivel a kétoldalú konzuli, belügyi, határrendészeti és vámhivatali kapcsolatok „kiválóak” - hangsúlyozta Dobran, aki egyszersmind Bukarestnek azt a reményét fejezte ki, hogy a brit hatóságok mielőbb megszüntetik a beutazási vízumok kiadásának felfüggesztését. Román sajtóvélemények szerint Bukarestet azért lepte meg a brit lépés, mert éppen napirenden volt a brit vízummentesség megadása Románia számára. stafió // kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 MTI Családjukkal, gyermekeikkel vettek részt a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség alapítói és a meghívottak a párt 16. születésnapi ünnepségén. A Bibó István Szakkollégiumban, a párt alakulásának egykori helyszínén tartott találkozón jelen volt és beszédet mondott Orbán Viktor volt kormányfő, a párt elnöke. A képen: Orbán Viktor, Stumpf István, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány elnöke, Sasvári Szilárd, a Fidesz fővárosi képviselője és jobbra mellette Bayer Zsolt alapító tag gyerekeik körében elfújja a születésnapi torta gyertyáját Fergeteges kezdés után stagnálás A Neue Zürcher Zeitung szerint a magyarok a legjobban felkészültek az EU-belépésre A magyarországi politikai életet elemezte szerdai számában a Neue Zürcher Zeitung az Európai Unió május 1-jei bővítése kapcsán. A konzervatív svájci napilap budapesti keltezésű írásában egyebek között megállapította, hogy a kommunizmus összeomlása óta Magyarország rendkívül nagy előrelépést tett. Az ország mindazonáltal mélyen megosztott: a posztkommunista baloldal és a polgári jobboldal engesztelhetetlenül áll egymással szemben. Ez azonban nem akadályozta meg a rendezett kormányváltásokkal működő, stabil politikai rendszer kiépítését. A cikkíró emlékeztet a kommunista időkre, amikor Magyarország a „gulyáskommunizmus” országaként mérsékelten szavatolt gazdasági szabadságával és meglepő életszínvonalával valódi tüneményt jelentett a lengyelek és a KGST-övezet más állampolgárai számára, akik csak üres polcaik előtt állhattak. Magyarország azonban ma „csak” az egyike azoknak a kelet-középeurópai országoknak, amelyek nemsokára EU-tagországgá válnak. Ez a „csak” azonban nem kevés, és ezt tudják a magyarok is. Ha a szegények, az öregek vagy a munkanélküliek problémaköre alapot ad is a panaszkodáshoz, azért az mégis határozottan állítható, hogy Magyarország a kommunizmus bukása óta példátlan előrelépést tett társadalmi, gazdasági és politikai értelemben egyaránt - állapította meg a cikkíró. A Neue Zürcher Zeitung alcímben megállapította, hogy Magyarország hosszabb ideig éltanulónak számított az EU-csatlakozásra készülődő országok között. A 90- es évek elején a polgári kormányzás időszakát a gyors profit, valamint a gyors gazdasági növekedés jellemezte. Ma azonban ez már sajnálatosan távolinak tűnik. A magyarok 1989 óta olyan politikai rendszert fejlesztettek ki, amely figyelemre méltóan strapabírónak bizonyult. Kelet- Európa más országaitól eltérően - ahol a hatalomváltás kockázatokkal teli, időnként még veszélyes folyamat is - Magyarországon már számos kormány jött és ment, és az ország alapvetően igazán nyugodtan váltott a jobb és a bal között, a demokratikus folyamatok polgárjogot nyertek, a polgári szabadságjogokat tiszteletben tartják, és éberen védelmezik. A MAGYAR ÉS A ROMÁN KÜLÜGYMINISZTER BUDAPESTI SAJTÓÉRTEKEZLETE „A romániai magyar közösség jobb körülmények között él” Geoana: a NATO-tagság ugyanazon szövetségi rendszerhez tartozást jelent Románia örül Magyarország EU-csatlakozásának, saját uniós belépéséhez számít a magyar tapasztalatokra, Bukarest NATO-taggá válásával pedig a két ország ugyanazon szövetség tagja lett - mondta Mircea Geoana román külügyminiszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón, miután magyar partnerével, Kovács Lászlóval tárgyalt A külügyminiszterek megbeszélésén szó volt a kétoldalú kapcsolatokban meglévő nyitott kérdésekről. Mircea Geoana közölte: szeretnék, ha a következő hónapokban a közös magyar-román Gozsdu-alapítvány megkezdhetné működését Budapesten. Kovács László elmondta: az aradi Szabadság-szobor visszaállításának ügye a megoldás útján halad. Kijelentette, a Csíkszeredai konzuli képviselet mielőbbi felállítását az EU-csatlakozás miatt, a zökkenőmentes vízumkiadás érdekében szorgalmazza Magyarország. A tárgyaláson szó volt a szegedi folyamat és a dunai országok együttműködésének felújításáról, a nyugat-balkáni térség stabilitásának közös magyar-román segítéséről, valamint arról is, hogy Románia szívesen kapcsolódna a visegrádi együttműködéshez. Kovács László kiemelte: a visegrádiak Ausztriával és Szlovéniával kibővülő együttműködése, amelyben a Közép-Európához tartozás a fő motiváló erő, szívesen látja Románia részvételét is. A szegedi folyamat kapcsán a magyar külügyminiszter Franciaország és Románia bekapcsolódását szorgalmazta, a Nyugat-Balkán és Szerbia és Montenegró demokratikus folyamatainak segítése érdekében. „Az isztambuli NATO-csúcson is szorgalmazni fogjuk Szerbia és Montenegró közeledését a NATO-partnerséghez, illetve az EU együttműködési szerződéshez” - mondta. Ami az EU-t illeti, Románia elsősorban a pénzügyek, a mezőgazdaság, az infrastruktúra és az egységes európai piaccal kapcsolatos ügyek területén számít a magyar tapasztalatokra. „A román kormány csütörtöki ülésén tárgyalja meg, milyen beruházásokkal járulhat hozzá két magyar-román határátkelőhely korszerűsítéséhez” - mondta Mircea Geoana. A tervek szerint a Létavértes és Székelyhíd közötti határátkelőhely lenne az első, ahol a két ország közösen végezné az ellenőrzést A másik, korszerűsítés előtt álló magyar-román átkelő Kiszombor és Csanád között van. „A romániai magyar közösség jobb körülmények között, nagyobb biztonságban él, mint korábban. A találkozón mindketten méltattuk azt a kiegyensúlyozott eredményes politikát, amit az RMDSZ folytat a magyarság érdekében” - közölte Kovács László. Kiemelte: úgy tekinti az autonómiát, mint a kisebbségi jogok érvényesítésének, az identitás megőrzésének legátfogóbb formáját, „de kizárólag békés úton, tárgyalásokkal, többség és kisebbség megegyezésével lehet létrehozni”. Geoana elmondta: a román kormány a következő hetekben a bukaresti parlament elé terjeszt a román kedvezménytörvényt, azaz a határon túli románok támogatásáról szóló jogszabály-javaslatot. Kérdésre válaszolva a román külügyminiszter azt mondta, az idén nem várható látványos fejlődés a verespataki aranybánya ügyében. „Nagy óvatossággal kezeljük a kérdést, különösen a környezeti hatásokat tekintve, és nemzetközi szervezetekkel is tárgyalunk” - fűzte hozzá. Szintén újságírói érdeklődésre Mircea Geoana hangsúlyozta: jó esély van arra, hogy a Fekete-tenger romániai térségében amerikai katonai bázist létesítsenek, „elsősorban a terrorizmus elleni harc érdekében”. Mircea Geoana, kérdésre válaszolva, felolvasott abból a levélből, amelyben a román belügyminiszter Szilágyi Zsolt RMDSZ-es képviselőnek megindokolta, miért nem engedték be Románia területére Bayer Zsolt magyar újságírót február végén. Kitért arra, hogy a terrorizmus elhárításával és nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó román állami intézmények úgy ítélték meg, Bayer Zsolt belépése nem indokolt Romániába. Hozzátette: ezt Romániában a közíró több alkalommal tett kijelentései is megalapozták. Kovács László ezzel kapcsolatban elmondta: „a tűzzel játszik” az a magyar politikus vagy újságró, „aki Erdélybe utazik és ott azt mondja, sikeresebbek azok a népek, amelyek fegyveres eszközökkel próbáltak érvényt szerezni autonómiaigényüknek, majd utána biztonságban hazautazik, felhevült állapotban hagyva az erdélyi magyarokat”. A két külügyminiszter