Magyar Szó, 2004. április (61. évfolyam, 76-100. szám)

2004-04-01 / 76. szám

2004. április 1., csütörtök Okkal reménykedtünk Ágoston András levele Kovács Lászlóhoz Tisztelt Külügyminiszter Úr! Számunk­ra emlékezetes marad, hogy kettős állam­­polgárságot kérve a múlt évben több mint ötvenezer vajdasági magyar aláírását tartal­mazó dokumentumkötegeket adtunk át Budapesten. Minden hatodik magyar aláír­ta a kérelmet. A vajdasági magyar pártok ál­tal felhatalmazott szakértői bizottság ponto­san és szakszerűen előkészített törvénymó­dosítási javaslatot juttatott el a Külügymi­nisztériumhoz. Ezt követően okkal remény­kedhettünk. Annál inkább, mert Budapes­ten következtek a négypárti tárgyalások, va­lamint a kormányzat részéről az ígéret, hogy az idén, még az első negyedévben döntésre alkalmas javaslat kerül az Or­szággyűlés elé. A magyarországi ellenzék tá­mogatja a kettős állampolgárságra vonatko­zó kérelmünket. Ma, március 31-én meg kell állapítanunk: a kormányzati vállalás nem valósult meg. Úgy gondolom, hogy a számonkérés nem tisztünk. Amit mi, ki­sebbségi politikusok megtehetünk, azt vi­szont nem mulaszthatjuk el. Külügyminisz­ter urat arra kérem, járuljon hozzá, hogy a kettős állampolgárságról folytatott eszme­csere a határon túli magyarok kifejezett óhajának és reményeinek megfelelően a megengedő törvénymódosítási javaslat be­­terjesztésével záruljon le. Ha előbb nem, közvellenül az európai parlamenti választá­sok után. Igazán felemelő az lenne, ha a kormány által beterjesztendő pozitív javas­latnak közösen örülhetnénk már a júniusi Máérten. Tisztelt Külügyminiszter Úr! Ma reggel érkezett a hír, hogy a székelyföldi au­tonómiáról szóló javaslatot a román parla­ment annak ellenére elvetette, hogy a kor­mánnyal jól együttműködő RMDSZ is rásza­vazott. S az a másik is, hogy Ön szerint az autonómia jó dolog, amit a kisebbség és a többség egyetértésével lehet megvalósítani. Ez kétségkívül igaz. Nemzeti érdek azon­ban, hogy az egyetértést mindannyian elő­segítsük. Mi, vajdaságiak azzal, hogy ötpárti megegyezéssel eljuttatjuk a szerb parla­mentnek az autonómiára vonatkozó javasla­tunkat. Magyarország azzal, hogy támogatja a benyújtott tervezeteket. Meg úgy is, hogy a Máérten szorgalmazzuk az autonómia szerkezet vázának olyan egyeztetett formá­ját, mind a perszonális, mind pedig a terü­leti autonómia tekintetében, amellyel, vagy amelyekkel felléphetünk a nemzetközi po­rondon is. Mert az autonómiára vonatkozó kezdeményezéseket a nemzetközi politikai színtéren az új EU-tag Magyarországtól sem fogja senki elorozni. A VMDP szerint az au­tonómia és a kettős állampolgárság együtt biztosíthatja a határon túli magyarok hely­ben maradását, s Magyarország fenntartha­tó fejlődésének egyik alapfeltételét, a határ­módosítás nélküli nemzeti integrációt. Tisz­telettel: Ágoston András Budapest, március 31. Az uniós csatlakozási szerződést tartal­mazó törvényjavaslat az utolsó törvényho­zási lépés, amely az integrációnkig szüksé­ges - közölte Kovács László külügyminisz­ter, aki arra kérte fel a pártokat, támogas­sák a miniszterelnök határozati javaslatát, amellyel a parlament üdvözölné az EU- csatlakozást. Szájer József (Fidesz) ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, még szá­mos teendő van hátra, Herényi Károly (MDF) pedig úgy nyilatkozott, Trianon óta ez a csatlakozás lesz az, amely megte­remti annak lehetőségét, hogy a 15 milli­ós magyarság akár ennek az évtizednek a végén újra egy nemzet legyen. Első számú téma persze Kulcsár Attila magyarországi kiadatása, az elsikkasztot milliókkal vádolt álbróker azonban első kihallgatásán nem vallott, s kapcsolatai­ról sem adott információkat. Különös ugyanakkor Torkos Matild belső vezér­cikke a Magyar Nemzetben, aki a Fi­­desz-MDF „lazuló” viszonyát is megszel­lőztetve közli: „A legendák szerint Dávid Ibolya is megnyugodott: a kamatért meggyötört Kulcsár nem veszett el útköz­ben, most aztán rághatja a körmét, hogy beigazolódjon vádja a nagy szocialista-fi­­deszes közös mutyiról. Mert könnyen elő­fordulhat az is, hogy a politikus asszony hitele vész el.” Ebből pedig az kiolvasha­tó, hogy a Fidesz és az MDF közötti sza­kadék nagyobb a sejtettnél. Továbbra sem hajlandó bocsánatot kérni a katolikus egyháztól az MSZP azért, mert Kósáné Kovács Magda a He­teknek többek között azt ecsetelte, hogy a Vatikán „egész Európát le akarja nyúl­ni, és be akarja kebelezni”. Kósáné vala­mennyi állítását vállalja, vallási érzékeny­séget nem akart sérteni, az egyházüldö­zés vádját pedig visszautasítja - olvasható az Európa Tanács migrációs bizottságá­nak mexikói ülésén tartózkodó szocialis­ta képviselő közleményében. A nyilatko­zat miatt Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára elmondta: reméli, az MSZP „minden különösebb ösztönzés nélkül elnézést kér az egyház­zal szembeni elfogadhatatlan kijelentés miatt”. Nyakó István, az MSZP szóvivője azonban jelezte: pártja erre nem hajlan­dó, avagy „az MSZP egyházakkal kapcso­latos állásfoglalása változatlan”. A vallá­sos emberek körében azonban egyre in­kább dagad a nyilatkozat miatti felhábo­­rodási hullám, szót emelt többek közöt Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, valamint az MDF-es Szőke László is, aki arra fi­gyelmeztette a szocialistákat, „most nem a Szovjetunióhoz, hanem az Európai Unióhoz csatlakozunk”. Nagy intenzitással megkezdődött az ország mintegy 300 pontján az aláírás­­gyűjtés a nemzeti petíció ügyében. Az érdeklődők minden kerületi Fidesz-iro­­dában és a városok forgalmasabb cso­mópontjainál megismerhetik az akció lényegét: a kormány állítsa vissza az ott­honteremtési rendszert, csökkentse a gyógyszerárakat, a munkahelyek védel­mében állítsa le a privatizációt, nyújt­son nagyobb támogatást az agrártere­­melőknek, valamint maximalizálja évi öt százalékban az energiaár-emelést. Medgyessy Péter miniszterelnök „gye­rekesnek, nagy népi játéknak” nevezte a kezdemén­yezést, az SZDSZ pedig 400 milliárd forintnyi adóemelést vél kiol­vasni a petícióból. Mindeközben szinte észrevétlen szü­letésnapot ünnepelt a Fidesz, lévén 16 évvel ezelőtt, 1988. március 30-án ala­kult meg. A mostani összejövetelen Bayer Zsolt alapító tag (egyben a Ma­gyar Nemzet főmunkatársa) megjegyez­te, sok minden nem változott, a csata marad azokkal, mint akkoron. Ünnepi beszédében az évtizedekig emigráció­ban élő író, Cs. Szabó László szavaival magyarázta, miként lett a liberálisként indult Fideszből tizenhat év alatt nem­zeti konzervatív párt, majd Illyés Gyulát is segítségül hívta („A faji jelleg öreg­korban ül ki az arcokon”), végül így fo­galmazott: „Én körülbelül harmincéves korom óta hirtelen érzékeny lettem mindenre, ami magyar.” Az ünnepsé­gen az alapítók közül jelen volt mások mellett Orbán Viktor, Kövér László és Deutsch Tamás, valamint Chikán Attila a Rajk László, illetve Stumpf István, a Bibó-kollégium tizenhat évvel ezelőtti igazgatója. ■ SINKOVITS Péter KÉSZÜL A CSATLAKOZÁSI NYILATKOZAT Kulcsár és az MDF Az MSZP nem kér bocsánatot - Aláírásgyűjtési start - Bayer Zsolt a Fideszről Tudósítónktól „Túlzott és igazságtalan” A román sajtó felháborodott a brit vízumdöntés miatt Nagy-Britannia felfüggesztette a beutazási vízumok kiadását a románok számára - írták a szerdai román lapok, amelyek a Bukarest és London közötti vízumbotrányról cikkeztek. A sajtó ismertette a román külügyminisz­térium szóvivőjének nyilatkozatát a brit kor­mánynak arról a keddi döntéséről, amellyel azonnali hatállyal felfüggesztették a beutazási vízumok kiadását román állampolgároknak. Cosmin Dobran román külügyi szóvivő úgy fogalmazott, hogy „a román hatóságokat nagyon meglepte a brit kormány döntése”, amelyről kedd este értesültek hivatalos dip­lomáciai csatornákon. A szóvivő sajnálkozá­sát fejezte ki a brit döntés miatt, amelyet - mint mondta - „túlzottnak és igazságtalan­nak tekintenek a Nagy-Britanniába utazó ro­mán állampolgárok”. Annál meglepőbb a londoni döntés, mivel a kétoldalú konzuli, belügyi, határrendészeti és vámhivatali kap­csolatok „kiválóak” - hangsúlyozta Dobran, aki egyszersmind Bukarestnek azt a remé­nyét fejezte ki, hogy a brit hatóságok mie­lőbb megszüntetik a beutazási vízumok kia­dásának felfüggesztését. Román sajtóvélemények szerint Bukares­tet azért lepte meg a brit lépés, mert éppen napirenden volt a brit vízummentesség mega­dása Románia számára. stafió // kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 MTI C­saládjukkal, gyermekeikkel vettek részt a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség alapítói és a meghívottak a párt 16. születésnapi ünnepségén. A Bibó István Szakkollégiumban, a párt alakulásának egykori helyszínén tartott találkozón jelen volt és beszédet mondott Orbán Viktor volt kormányfő, a párt elnöke. A képen: Orbán Viktor, Stumpf István, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány elnöke, Sasvári Szilárd, a Fidesz fővárosi képviselője és jobbra mellette Bayer Zsolt alapító tag gyere­keik körében elfújja a születésnapi torta gyertyáját Fergeteges kezdés után stagnálás A Neue Zürcher Zeitung szerint a magyarok a legjobban felkészültek az EU-belépésre A magyarországi politikai életet ele­mezte szerdai számában a Neue Zürcher Zeitung az Európai Unió május 1-jei bőví­tése kapcsán. A konzervatív svájci napilap budapesti keltezésű írásában egyebek között megálla­pította, hogy a kommunizmus összeomlása óta Magyarország rendkívül nagy előrelé­pést tett. Az ország mindazonáltal mélyen megosztott: a posztkommunista baloldal és a polgári jobboldal engesztelhetetlenül áll egymással szemben. Ez azonban nem aka­dályozta meg a rendezett kormányváltások­kal működő, stabil politikai rendszer kiépí­tését. A cikkíró emlékeztet a kommunista időkre, amikor Magyarország a „gulyás­­kommunizmus” országaként mérsékelten szavatolt gazdasági szabadságával és megle­pő életszínvonalával valódi tüneményt je­lentett a lengyelek és a KGST-övezet más állampolgárai számára, akik csak üres pol­caik előtt állhattak. Magyarország azonban ma „csak” az egyike azoknak a kelet-közép­­európai országoknak, amelyek nemsokára EU-tagországgá válnak. Ez a „csak” azon­ban nem kevés, és ezt tudják a magyarok is. Ha a szegények, az öregek vagy a munka­­nélküliek problémaköre alapot ad is a pa­naszkodáshoz, azért az mégis határozottan állítható, hogy Magyarország a kommuniz­mus bukása óta példátlan előrelépést tett társadalmi, gazdasági és politikai értelem­ben egyaránt - állapította meg a cikkíró. A Neue Zürcher Zeitung alcímben megállapította, hogy Magyarország hossz­abb ideig éltanulónak számított az EU-csat­lakozásra készülődő országok között. A 90- es évek elején a polgári kormányzás idősza­kát a gyors profit, valamint a gyors gazdasá­gi növekedés jellemezte. Ma azonban ez már sajnálatosan távolinak tűnik. A magyarok 1989 óta olyan politikai rendszert fejlesztettek ki, amely figyelemre méltóan strapabírónak bizonyult. Kelet- Európa más országaitól eltérően - ahol a hatalomváltás kockázatokkal teli, időnként még veszélyes folyamat is - Magyarorszá­gon már számos kormány jött és ment, és az ország alapvetően igazán nyugodtan vál­tott a jobb és a bal között, a demokratikus folyamatok polgárjogot nyertek, a polgári szabadságjogokat tiszteletben tartják, és éberen védelmezik. A MAGYAR ÉS A ROMÁN KÜLÜGYMINISZTER BUDAPESTI SAJTÓÉRTEKEZLETE „A romániai magyar közösség jobb körülmények között él” Geoana: a NATO-tagság ugyanazon szövetségi rendszerhez tartozást jelent Románia örül Magyarország EU-csatla­­kozásának, saját uniós belépéséhez számít a magyar tapasztalatokra, Bukarest NATO-tag­­gá válásával pedig a két ország ugyanazon szövetség tagja lett - mondta Mircea Geoana román külügyminiszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón, miután magyar partneré­vel, Kovács Lászlóval tárgyalt A külügyminiszterek megbeszélésén szó volt a kétoldalú kapcsolatokban meglévő nyi­tott kérdésekről. Mircea Geoana közölte: szeretnék, ha a következő hónapokban a kö­zös magyar-román Gozsdu-alapítvány meg­kezdhetné működését Budapesten. Kovács László elmondta: az aradi Szabadság-szobor visszaál­lításának ügye a megoldás út­ján halad. Kijelentette, a Csíkszeredai konzuli képviselet mielőbbi fe­lállítását az EU-csatlakozás mi­att, a zökkenőmentes vízumkia­dás érdekében szorgalmazza Magyarország. A tárgyaláson szó volt a sze­gedi folyamat és a dunai orszá­gok együttműködésének felújí­tásáról, a nyugat-balkáni térség stabilitásának közös ma­gyar-román segítéséről, vala­mint arról is, hogy Románia szí­vesen kapcsolódna a visegrádi együttműködéshez. Kovács László kiemelte: a visegrádiak Ausztriával és Szlovéniával kibővülő együtt­működése, amelyben a Közép-Európához tartozás a fő motiváló erő, szívesen látja Ro­mánia részvételét is. A szegedi folyamat kap­csán a magyar külügyminiszter Franciaor­szág és Románia bekapcsolódását szorgal­mazta, a Nyugat-Balkán és Szerbia és Monte­negró demokratikus folyamatainak segítése érdekében. „Az isztambuli NATO-csúcson is szorgal­mazni fogjuk Szerbia és Montenegró közele­dését a NATO-partnerséghez, illetve az EU együttműködési szerződéshez” - mondta. Ami az EU-t illeti, Románia elsősorban a pénzügyek, a mezőgazdaság, az infrastruktú­ra és az egységes európai piaccal kapcsolatos ügyek területén számít a magyar tapasztala­tokra. „A román kormány csütörtöki ülésén tár­gyalja meg, milyen beruházásokkal járulhat hozzá két magyar-román határátkelőhely korszerűsítéséhez” - mondta Mircea Geoana. A tervek szerint a Létavértes és Székelyhíd kö­zötti határátkelőhely lenne az első, ahol a két ország közösen végezné az ellenőrzést A má­sik, korszerűsítés előtt álló magyar-román át­kelő Kiszombor és Csanád között van. „A romániai magyar közösség jobb körülmények között, na­gyobb biztonságban él, mint ko­rábban. A találkozón mindketten méltattuk azt a kiegyensúlyozott eredményes politikát, amit az RMDSZ folytat a magyarság érde­kében” - közölte Kovács László. Kiemelte: úgy tekinti az auto­nómiát, mint a kisebbségi jogok érvényesítésének, az identitás me­gőrzésének legátfogóbb formáját, „de kizárólag békés úton, tárgyalá­sokkal, többség és kisebbség meg­egyezésével lehet létrehozni”. Geoana elmondta: a román kormány a következő hetekben a bukaresti parlament elé terjeszt a román kedvezménytörvényt, azaz a határon túli románok támogatásáról szóló jogszabály-javaslatot. Kérdésre válaszolva a román külügymi­niszter azt mondta, az idén nem várható lát­ványos fejlődés a verespataki aranybánya ügyében. „Nagy óvatossággal kezeljük a kér­dést, különösen a környezeti hatásokat te­kintve, és nemzetközi szervezetekkel is tár­gyalunk” - fűzte hozzá. Szintén újságírói érdeklődésre Mircea Geoana hangsúlyozta: jó esély van arra, hogy a Fekete-tenger romániai térségében ameri­kai katonai bázist létesítsenek, „elsősorban a terrorizmus elleni harc érdekében”. Mircea Geoana, kérdésre válaszolva, felol­vasott abból a levélből, amelyben a román bel­ügyminiszter Szilágyi Zsolt RMDSZ-es képvise­lőnek megindokolta, miért nem engedték be Románia területére Bayer Zsolt magyar újságí­rót február végén. Kitért arra, hogy a terroriz­mus elhárításával és nemzetbiztonsági kérdé­sekkel foglalkozó román állami intézmények úgy ítélték meg, Bayer Zsolt belépése nem in­dokolt Romániába. Hozzátette: ezt Romániá­ban a közíró több alkalommal tett kijelentései is megalapozták. Kovács László ezzel kapcso­latban elmondta: „a tűzzel játszik” az a magyar politikus vagy újságró, „aki Erdélybe utazik és ott azt mondja, sikeresebbek azok a népek, amelyek fegyveres eszközökkel próbáltak ér­vényt szerezni autonómiaigényüknek, majd utána biztonságban hazautazik, felhevült álla­potban hagyva az erdélyi magyarokat”. A két külügyminiszter

Next