Magyar Szó, 2004. június (61. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-22 / 144. szám
2004. június 22., kedd Kis falu nagy ünnepe Felújított iskolát és óvodát avattak Adorjánon Régi álma vált valóra Adorjánnak, amikor az elmúlt hét végén átadhatták rendeltetésének a felújított, kibővített óvodát és iskolát. A népes vendégsereget Bognár János, a helyi közösség tanácsának elnöke köszöntötte, köszönetet mondva mindazoknak, akik segítették azt a nemes célt, hogy az adorjáni gyerekek megfelelő körülmények között tanulhassanak. Puskás Károly, a magyarkanizsai községi végrehajtó bizottság elnöke elmondta, amikor 2000-ben átvették a község irányítását, olyan ígéretet tettek, hogy egyformán fogják fejleszteni a várost és a falvakat. Ennek keretében újult meg az adorjáni iskola is. Nagy hangsúlyt helyeztek az oktatás épületeinek felújítására minden településen. Az adorjáni az egyetlen olyan objektum a községben, ahol a felszerelést is csaknem száz százalékban biztosította az önkormányzat - mondta Puskás Károly. Felhívta rá a figyelmet, hogy a faluban csökkent a lakosság száma, de biztatónak mondta, hogy erre a településre nem jellemző az elvándorlás. A beruházásról szólva közölte, hogy 21 millió dinárba került az óvoda és az iskola felújítása, illetve kibővítése, négy tantermet kapott a négyosztályos iskola, két termet az óvoda, és a szép új tornaterem a falu sportéletét is szolgálhatja. A végrehajtó bizottság elnöke is köszönetet mondott a tervezőknek, kivitelezőknek, a közvállalatoknak. Bunyik Zoltán tartományi oktatási és művelődési titkár a köszöntőjében kiemelte, hogy örömmel tett eleget a meghívásnak, mert munkájának legszebb része ez, amikor iskolát avathatnak, hiszen az iskolák nemcsak a kultúránk alapkövei, hanem fejlődésünk zálogai is. Elismerést érdemel a magyarkanizsai önkormányzat iskolafejlesztési programja, mondta az oktatási titkár hozzátéve, hogy a legnagyobb előrehaladás a vajdasági magyarság számára éppen az oktatásban, művelődésben született. Ennek a sikertörténetnek a csúcsa, hogy három új, államilag finanszírozott magyar iskola alakult, hogy a felvételi vizsgát kötelező volt magyarul is megszervezni, valamint hogy tizenhárom új magyar egyesület alakult, legtöbb a szórványban. Az ünnepség alkalmából Bunyik Zoltán a titkárság nevében könyvcsomagot ajándékozott az adorjáni iskolának. Konc Julianna, az adorjánit is felölelő magyarkanizsai Poletarac óvoda igazgatónője elmondta, hogy ők már beköltöztek ugyan a XXI. század szellemében felújított óvodába, de most osztoznak az iskola örömében. Josip Lépés, az adorjánit is magában foglaló magyarkanizsai Jovan Jovanovic Zmaj iskola igazgatója pedig a diákok nevében mondott köszönetet mindazoknak, akik segítettek valóra váltani Adorján nagy álmát. Reményét fejezte ki, hogy a felújított iskola minden diáknak igazi második otthona lesz. Egy székely mondást idézett, mely szerint ahol templomot vagy iskolát építenek, ott bíznak a jövőben. Tóth Emma és Varjú György nyugdíjas tanítók az ünnep jelentőségét méltatva emlékeiket is felidézték. Majd az óvodások és a diákok színpompás műsorral köszönték meg a szép új óvodát és iskolát. Miután Tari János plébános megáldotta a gyerekeket és az iskolát, az objektumot Puskás Károly adta át rendeltetésének. » M. M. Népes vendégsereg ünnepelt együtt az adorjániakkal A diákok színes műsorral kedveskedtek a közönségnek ZENTA Nyári munkaidő a könyvtárban Tegnap óta a szeptemberi tanévkezdésig nyári nyitvatartási idő szerint fogadja az olvasókat a zentai Városi Könyvtár: munkanapokon 8-14, szombaton pedig 8-12 óráig tart nyitva az intézmény. M/m&a tiszavid@sksyu.net TISZAVIDÉK 9 Vidékünk élő népművészete Kiállítás a zentai Városi Múzeumban A fenti címmel a múlt hétvégén megnyílt kiállítás egyben előválogatója a 2005-ben Budapesten megrendezendő XIV. Országos Népművészeti Kiállításnak. A hagyományos paraszti kultúra motívumaira épülő alkotások előzsűrizés után kerültek a közönség elé. A beérkezett pályamunkák közül Ozsváth Gábor néprajzkutató és Jelinek Márta népi iparművész véleményezése után 88 alkotó 294 munkáját állították ki Zentán. A tárgyalkotó népművészet tíz kategóriájában készült darabok között hímzés, szövés, fafaragás, tojásírás, hangszer-, gyermekjáték-, nemez-, gyékény-, csuhé- és vesszőtárgy-készítés szerepel. A beküldött anyag legnagyobb részét a hímzett, ezen belül pedig a fehér lyukhímzéssel készült darabok képezik. Emellett sok alkotás a magyar nyelvterület tájegységeinek díszítőkultúrájából ad ízelítőt: többek között békési és csongrádi szűcshímzés, sárközi bíborvég, székelyföldi szálán varrott, délalföldi és torockói szőrhímzés, matyó és palócföldi hímzést mutat be a kiállítás. Az itt látható anyagból válogatta ki a zsűri - Barsi Hanna etnográfus, Illés Károlyné, a népművészet mestere, valamint Raj Rozália néprajzkutató - azokat a tárgyakat, amelyek jövőre a budapesti kiállításon vidékünket képviselik. A beküldött pályamunkák igényesen készültek, színvonaluk magasabb, mint a korábbi években - állapította meg Barsi Hajna a megnyitón. - A fejlődés folyamatos, és ez a Vajdasági Magyar Folklórközpont egy évtizede elindított, kitartó és következetes kutató-, oktató- és szervezőmunkájának köszönhető. Összegezésként elmondhatjuk, hogy a pályázat eredményes volt. A pályázók rengeteg munkával, idővel és fáradsággal készítették el ezt a sok szép darabot. Megértették, hogy milyen fontos a hagyományápolás napjainkban, milyen fontos ez itt a Vajdaságban, s megértették Kodály Zoltán üzenetét: „Mi azt mondjuk a népnek, amit tudsz, az nagy érték, az ősök hagyománya, a magad lelke igaz kifejezése. Olyan érték, hogy mi, műveltek is tőled tanuljuk el, mert már elfeledtük idegen szellemi javak utáni kalandozásunkban. Becsüld meg, mert ha többre akarsz menni, csak erre építhetsz.” Önök már megbecsülik, s kívánom, hogy minél többen kövessék a jó példát - mondta a budapesti Magyar Művelődési Intézet munkatársa. A Vidékünk élő népművészete című kiállítást Raj Rozália, Nagy István és Nagy Abonyi Ágnes rendezte. A megnyitón a tornyosi Dáridó asszonykórus énekelt, valamint Hézső Zsolt citerázott. A kiállítást az érdeklődők augusztus 8-áig tekinthetik meg a múzeumban. A kiállított tárgyak közül a jövő évi budapesti kiállításra javasolt anyagot piros címkével jelölte meg a zsűri. ■lga Barsi Hanna etnográfus megnyitja a kiállítást Országos megmérettetésre is alkalmasak a hangszerek Áramszünet Adán és Moholon A hálózaton végzett karbantartási munkák miatt áramszünet lesz Adán ma 8 órától 12-ig a Macedónia következő részein: a Kossuth Lajos-Sterbik Péter-November 29.-Temető utca közötti részeken, a Sóti József és a Varga János utcákban, valamint a Marko Miljanov és a Macedón utcákban. 23-án (szerdán) 8-tól 11 óráig az Október 8. és a József Attila utcákban, a Vuk Karadzic és a Mosa Pijade utcák közötti részen, szünetel az áramszolgáltatás, továbbá a Macedón és a Marko Miljanov utcákban, a Hotelban és a mellette levő tömbépületben. Macedóniában a Kossuth Lajos utcától a Bajáig, valamint a Sterbik Péter, Pergel Flórián és a Május 1. utcákban. Június 24-én (csütörtökön) 8-tól 11 óráig nem lesz áram Ada déli részén a Dósa András utca és a Moholi út közötti részen és az Alsó Rétben, valamint Mohol északi részén a Bratstvo-Jedinstvo és a Svetozar Miletic utcák közötti részen, a Petar Drapsin utcától északra. Vasárnap délután a tavalyi rajzáshoz viszonyítva több mint egyhetes késéssel kezdődött a tiszavirágzás. Magyarkanizsánál a kérészraj látványa a délutáni borulás ellenére sokakat kicsalt a folyó partjára. A Vajdasági Horgászszövetség elnöke, Pálinkás József és horgásztársai felkészülten várták az érdeklődőket, egész csapat gyerek és felnőtt volt kíváncsi a rajzás kezdetére. Guelmino János zentai nyugalmazott biológus a vízre szállás előtt kisebb előadást tartott a tiszavirág fejlődési menetéről, a mederből frissen kiemelt kiröpülés előtt álló lárvákat is bemutatta, hogy mindenki láthassa, a kirajzás előtt milyen Virágzik a Tisza! nagy átalakuláson megy keresztül a tiszavirág. A kérészek nászrepülése a késő délutáni órákban, általában öt és nyolc óra között zajlik. Vasárnap még csak a hímek rajzottak ki, lárvainzüket a víz felszínén hagyva százezres tömegben kaptak szárnyra, majd a vízparti fűzfák ágain, levelein megkapaszkodva néhány perc leforgása alatt még egy utolsó vedlésen estek át. Az így teljesen átalakult hímek azután újra szárnyra kaptak, de hiába köröztek a folyó felett, nőstény mutatóba is alig akadt. A sok ezer hím kérész kétórai repkedés után dolgavégezetlenül fejezte be földi pályafutását. A tapasztalt biológus Guelmino János a kérdésre, hogy miért nem rajzottak a nőstények is, elmondta, hogy a Tisza-virágzás kezdetén, az első egy-két napon még csak a hímek repülnek. A hím kérészek tömeges „feláldozása” a természet részéről nem valami céltalan pazarlás, hanem a faj túlélési stratégiájának része. A rajzás mindig nagyon sok állatot vonz, a madarak, halak és békák ilyenkor teleeszik magukat kérészekkel. A tiszavirágok első hulláma nagyrészt a velük táplálkozó állatok zsákmányaként végzi. Amikor már minden állat jóllakott kérészekkel, akkor indul be az igazi nászrepülés, majd a megtermékenyített nőstények lerakják petéiket, amelyekből az agyagos mederben három év alatt kifejlődik a tiszavirágok újabb generációja. ■ ger A hím tiszavirág utolsó vedlése Guelmino János a gyerekeknek magyaráz