Magyar Szó, 2004. július (61. évfolyam, 154-178. szám)
2004-07-03 / 154. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.co.yu Statió 2004. július 3., 4., szombat-vasárnap Méltányos Huszein-pert ígér a törvényszék vezetője A védők bohózatnak minősítették az első meghallgatást Méltányos pert ígért Szaddám Huszein ügyében a különleges iraki törvényszék vezetője, a volt iraki diktátor védői azonban továbbra is vitatják az egész jogi eljárás törvényességét. Szaddám Huszein és 11 társa csütörtökön jelent meg első alkalommal a különleges iraki bíróság előtt, amely ismertette az iraki rezsim elfogott vezetőivel szembeni fő vádakat. Szálem Csalabi, az előző iraki rendszer vezetőinek ügyeiben ítélkezni hivatott iraki törvényszék vezetője a BBC tévé csütörtök éjjel sugárzott politikai magazinműsorában azt mondta: a per azokat „a nagyon szigorú jogi normákat” fogja követni, amelyeket a délszláv háborús bűnösök felelősségre vonására létrehozott hágai törvényszék is alkalmaz. A volt iraki elnök húszfős ügyvédi stábjának egyik tagja azonban a BBC-nek azt mondta: az a tény, hogy a pert Irakban tartják, lehetetlenné teszi a méltányos jogi eljárást. Dominique Grisay szerint a Huszein ellen felhozott vádak -például az emberiesség elleni bűncselekmény - tipikusan nemzetközi, és nem nemzeti jog által szabályozott kategóriába esnek, így nemzetközi törvényszéki eljárás lenne csak elfogadható. Grisay szerint ilyen vádak esetén már az megkérdőjelezi a semlegességet, hogy a bíró iraki nemzetiségű. A védők pénteken „bohózatnak” minősítették az első törvényszéki meghallgatást. Mohammed ar-Rasdan, az ammáni székhellyel működő védői kollektíva vezetője külföldi újságíróknak elmondta: csak televízión nézhették a meghallgatást, mert iraki illetékesek akadályozzák, hogy Irakba menjenek és eleget tegyenek megbízatásiknak. Állítása szerint iraki részről többször meg is fenyegették őket. Egy iraki szakértő szerint 4-6 hónapig is eltarthat a per előkészítése. Szaddám Huszein több száz híve tüntetett békésen Szamarrában, elítélve a hatalmától megfosztott államfő bírósági perét. A tüntetők a bukott elnök képmását magasba emelve vonultak fel a szunniták lakta városban, miközben azt kiáltozták: „Vérünkkel és lelkünkkel védünk meg, Szaddám!”. A volt iraki elnök mielőbbi kivégzését követelte viszont Muktada asz-Szadr radikális iraki síita vezető egyik bizalmasa. (MTI) Külföldi újságírók és üzletemberek lakta két bagdadi szálloda ellen hajtottak végre rakétatámadást, és egy pokolgépet robbantottak péntek kora reggel Bagdadban. Hivatalos közlés szerint egyik merényletnek sincs áldozata. A képen: füstfelhő emelkedik az égbe a robbantás után A „néma” vádlott Szaddám Huszein bíró elé állításáról ugyan beszámolt Irakban a televízió, de a volt diktátor csak némán tátogott a filmes beszámolókon: így akarták megakadályozni, hogy hirdesse nézeteit és üzenjen híveinek. Sűrű homály fedi azt is, hogy hol vezették csütörtökön Bagdadban első ízben bírái elé a megbukatott diktátort. A vádirat felolvasása ugyancsak nem hallatszott a közvetítésekben, s a felvételeket előbb gondosan ellenőrizték, mielőtt nyilvánosságra hozták volna őket - értesült igazságügyi körökből a média. Később a nemzetközi tévéállomásoknak is olyan filmet bocsátottak rendelkezésükre, amelyen Szaddám Huszein ugyan ápolt külsővel jelent meg, de hangja nem hallatszott. Tekintettel arra, hogy még mindig jelentős számú támogatóra számíthat az exdiktátor, az iraki hatóságok a legszigorúbb biztonsági intézkedéseket hoztak a perrel kapcsolatban. Szaddámot helikopteren vitték a helyszínre, és páncélozott buszon szállították a bíróságra. A kézbilincseket és a láncot csak a tárgyalóterem ajtaja előtt vették le róla. A tárgyaláson készült filmfelvételeken egyedül a diktátor teljes alakja látható szemben, a bírót és a többi szereplőt legfeljebb oldalról mutatták. (MTI) N yilvánosan kivégeztek egy Izraellel együttműködő palesztint pénteken a Jordán folyó nyugati partján - közölték biztonsági források és szemtanúk. A negyvenöt éves férfival a Ciszjordánia északi részén fekvő Kabatíja településen végzett az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai nevű szélsőséges palesztin szervezet öt álarcos tagja. A férfit négy nappal ezelőtt rabolta el a terrorcsoport, és azt követően döntött a kivégzés mellett, hogy a férfi bevallotta: együttműködött Izraellel. Az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai az utóbbi időben átfogó hadműveletet indított a kollaboránsok ellen, mert szerintük az együttműködők információja nélkül Izrael nem tudna rábukkanni a palesztin aktivistákra. Az áldozat a kivégzés előtti percekben. Terrortámadásokkal fenyegette meg Európát az al-Kaida Lejárt az Oszama bin Laden által felajánlott három hónapos tűzszünet Terrortámadásokkal fenyegette meg Európát az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz kötődő egyik szélsőséges csoport, mondván: lejárt az Oszama bin Laden által felajánlott három hónapos tűzszünet-jelentette pénteken az as-Sark al- Auszat című újság. Az Abu Hafsz al-Maszri Brigádok szervezet, amely korábban a március 11-én elkövetett madridi terrormerényletek szervezőjeként jelentkezett, hangsúlyozta az Európa népeihez intézett közleményében: „Már csak néhány napotok maradt arra, hogy elfogadjátok a bin Laden által felkínált tűzszünetet, különben csak magatokat okolhatjátok a következményekért!” A közlemény felszólította a Nyugaton élő muzulmánokat, hogy saját biztonságuk érdekében távozzanak a nyugati országokból, költözzenek át valamely muszlim országba. Akinek közülük nem áll ez módjában, az tartózkodjék az adott nyugati ország valamelyik muzulmánok lakta térségében, és mindig tartalékoljon magának legalább egy hónapra elegendő élelmet és pénzt. A közlemény csütörtöki keltezésű a Londonban szerkesztett, több országban megjelenő arab nyelvű újság szerint. Más forrásból egyelőre nem erősítették meg a dokumentum hitelességét, s az as-Sark al- Auszat nem tárta fel, miként került hozzá e közlemény. A német kormány jelezte, hogy „nem tartja különösebben hitelesnek" a fenyegetést. Az al-Kaidát irányító Oszama bin Laden egy április 15-én közzétett hangszalagon „megbékélést ajánlott” az európai országoknak. Az ajánlat értelmében az al- Kaida beszünteti minden műveletét az európai országokban, ha azok kivonják katonáikat Irakból és Afganisztánból, és nem vesznek rész többé muzulmánok elleni hadműveletekben. A nemzetközi terrorszervezet közölte akkor, hogy három hónapig marad érvényben az ajánlat. Több európai ország, köztük Magyarország azonnal elutasította a javaslatot, hangsúlyozva, hogy nem bocsátkozik semmiféle alkuba Oszama bin Ladennel. (MTI) Még tíz évig kell várnunk az EU-csatlakozásra? Bécsi intézet felmérése a balkáni államok esélyeiről A Balkán minden állama 2015-ig uniós tag lesz, áll a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) értékelésében. Az intézet legújabb tanulmánya kiemeli, hogy a csatlakozásra váró délkeleteurópai államok között továbbra is nagy a különbség. „Bulgária, Horvátország és Románia már uniós jelöltek, gazdasági tevékenységük aránylag gyors fejlődést mutat, és ezek az államok a következő bővítési körben, 2007-ben be is léphetnek majd. Bulgária már befejezte a csatlakozási tárgyalásokat, az év végéig Romániával is véget érnek a megbeszélések, vélik a bécsi szakemberek. Értékelésük szerint Bulgária és Románia már 2007-ben, Horvátország pedig két évvel később uniós taggá válhat. Bosznia-Hercegovinának, Macedóniának, valamint Szerbia és Montenegrónak, bár javuló tendenciát mutatnak, még nem áll módjában teljes mértékben kihasználni gazdasági potenciálját, hangsúlyozták. Horvátország csatlakozását követően a szakértők úgy vélik, hogy Macedónia 2013-ban válhat EU-taggá, majd Albánia, Bosznia-Hercegovina, valamint „Szerbia, Montenegró és Kosovo” következik, vagyis 2015-ig a Balkán összes állama része lehet az Európai Uniónak. Bulgáriában, Horvátországban, Romániában, valamint Szerbia és Montenegróban 2003-ban a külföldi befektetések rekordértéket értek el, áll a szakértői tanulmányban, azzal, hogy az indulás nagyon alacsony szintről történt. Ebben az évben a WIIW szakértői még nagyobb beruházásokra számítanak a privatizálásnak köszönhetően. Az egy főre jutó közvetlen külföldi beruházásokat figyelembe véve Délkelet- Európában Horvátország áll legközelebb az újonnan csatlakozott tagállamokhoz. Ebben az évben a legnagyobb, körülbelül 5 milliárd euró értékű külföldi tőke Lengyelországba vándorolt. Csehország - a bécsi intézmény felmérése szerint - 4 milliárd euróval a második helyen áll, majd Magyarország következik 3 milliárddal. A további sorrend: Románia 2 milliárddal, majd Szlovákia, Bulgária és Horvátország 1,5 milliárd eurós értékkel, Szerbia és Montenegró 1 milliárd euróval, Szlovénia és Albánia pedig 300-300 millió euróval. (Beta) T izennyolc személy vesztette életét abban a péntek hajnali földrengésben, amely az északkelet-törökországi Agri tartományban történt. Huseyin Yavuzdemir tartományi kormányzó a CNN Türk televíziós állomásnak elmondta: véleménye szerint a halálos áldozatok száma már nem növekszik, mert a helybeliek a nyarakat a hőség elől menekülve rendszerint a hegyekben töltik. Az iráni határ mentén lévő Dogubeyazit város környékét érte a természeti csapás. Mind a tizennyolc halálos áldozat egy Yigincal nevű falu lakosa volt. A sebesültek száma huszonhét. Dogubeyazit vakmerő túrázók közkedvelt úticélja, hiszen a várostól nincs messze az Ararát csúcsa. Az isztambuli Kandilli szeizmológiai központ mérése szerint a rengés ereje a Richter-skálán mérve 5,1-es fokozatú volt. A képen: gyermekeiket sirató asszonyok. Újabb összecsapások Afganisztánban Elhalasztják a választásokat? Rakétavetőkkel és lőfegyverekkel felfegyverzett szélsőségesek támadtak egy kormányzati épületre pénteken az afganisztáni Uruzgán tartományban, a támadásnak két polgári áldozata van - közölték hivatalos források. A Kabultól 420 kilométerre délnyugatra található település polgármestere elmondta, 40 erősen felfegyverzett tálib felkelő vette tűz alá az épületet. Tálib közlés szerint nyolc amerikai katona vesztette életét a délkeleti Uruzgán tartományban, amikor gépjárművükre páncéltörő rakétagránáttal nyitottak tüzet a felkelők. A hírt az amerikai hadsereg nem erősítette meg. A tartományban folyó további harcokban tálib források szerint meghalt öt afgán katona is; az afgán hatóságok közlése szerint a harcoknak elsősorban civil áldozatai voltak. Egy férfit akkor lőttek le amerikai katonák, amikor rohamfegyverrel tüzet nyitott gépkocsijukra. Egy keresztény misszionárius lefejezéséről számoltak be csütörtökön tálib szélsőségesek a délkeleti Gazni tartományban. Mint szóvivőjük fogalmazott: az iszlám szélsőségesek megbüntették az amerikaiakat, amiért keresztény térítést végeztek az iszlám országban. „Lefejeztük, hogy figyelmeztessünk másokat: óvakodjanak attól, hogy muszlimokat keresztény hitre próbáljanak téríteni.” A rossz biztonsági helyzet miatt akár októberre is elhalaszthatják az eredetileg szeptemberre tervezett választásokat az országban. Az új választási törvény értelmében péntekig ki kellett volna tűzni a szeptemberi voksolások pontos időpontját. (MTI)