Magyar Szó, 2004. november (61. évfolyam, 257-282. szám)
2004-11-11 / 266. szám
2004. november 11., csütörtök Ismét üzemben a kohó Csókán kétszáznegyven dolgozót foglalkoztat az öntöde Amint azt lapunk is megírta, március 19-én erős robbanás rázta meg Csókát: a szabadkai Sever csókái öntödéjének (új) részlegében felrobbant az elektromos kohó. A robbanás során szerencsére csak hárman szenvedtek könnyebb sérülést. Az anyagi kárt 3400 ezer euróra becsülték. A munka csak néhány napig szünetelt, mivel beindították a koksszal üzemelő kohót, amely viszonylag lassú folyamatú, drágább, mint az elektromos, és az olvasztott vasnak is gyengébb a minősége. Süli Nándornál, a karbantartás vezetőjénél arról érdeklődtem, hogy mi történt a robbanás óta. - A nagy robbanás ellenére a munka nem állt le. Az elektromos kohó felújítására két németországi cég és a csókai Pyrotherm pályázott. Az igazgatóbizottság végül a Pyrothermet bízta meg a munkálatokkal. És örömmel közölhetem, hogy rekordidő alatt elvégeztük a komoly javítást. A kohó próbaüzeme október 26-án jól sikerült, hivatalosan november 2-ától üzemel, és hat tonna vasat olvaszt meg, azaz dolgoz föl. A kivitelező egy évi szavatosságot adott a kohóra. Remélhetőleg továbbra is mintegy 240 dolgozónak biztosít rendszeres munkát az öntöde régi és új részlege. A munkálatok értéke megközelítette a 115 000 eurót, de szerencse a szerencsétlenségben, hogy a biztosító az összegnek egy részét fedezi. Biztató számunkra, hogy folyamatosan tudunk belföldre, de Svédországba, Görögországba és Németországba is árut szállítani. ■ ÚJHELYI György Üzletemberek találkozója Felhívás a magyarkanizsai község vállalkozóihoz November25-én Palicson tartják a Nemzetközi Üzletember-találkozót az ITDH (International Trade Development of Hungary, magyarul: Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt.) szervezésében. A találkozó csütörtökön a részvevők regisztrációjával kezdődik 10.30-kor a Kisvendéglő étterem első emeleti konferenciatermében, majd 11 órakor a szabadkai polgármester köszöntőjével folytatódik. Ezután kerül sor a Szerbia és Montenegró-i, valamint a magyarországi üzletemberek közvetlen üzleti tárgyalásaira. A szervezőknél eddig 26 különböző profilú magyar cég jelentkezett, tevékenységük a dízelmozdonyok gyártásától a tollfeldolgozásig számtalan területet felölel. Jelen lesznek mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket gyártó, autókozmetikával, csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó és épületanyaggyártó cégek stb. Felhívjuk a magyarkanizsai község vállalkozóit, hogy amennyiben cégük érdekelt egy személyes találkozóban a magyarországi cégek vezetőinek valamelyikével, illetve szeretnének bővebb felvilágosítást kapni az üzletember-találkozóról, legkésőbb november 12-ig jelentkezzenek Vadász Kávai Piroskánál, a kanizsai városházán. ■ M.M. Megszűnés Ami a félreismerhetetlen jelekből már várható volt, az a közelmúltban végképp bekövetkezett: megszűnt a Tisza-vidék utolsó tanyai iskolája, az adóhatári iskola, ahol az 1885. évtől napjainkig nagy számú kinti gyerek tanult meg írni, olvasni, számolni, viselkedni... Törekvő tanulói és ügybuzgó, ragaszkodó tanítói is voltak annak a termékeny határ csöndjébe burkolózott iskolának. Például Sőregi Tusa Teréz, aki több mint négy évtizeden át oktatta az ottani nebulókat, akik egyes években száznál is többen voltak, ennélfogva kisegítő tanerőre és helyiségre is szükség mutatkozott. Megbirkóztak a feladattal! Most azonban már kikoptak a gyerekek az ugyancsak kopott padokból, s a (kevéske) „maradékért” nem volt érdemes fönntartani az iskolát. Nincsenek adataim arról, hogy a távoli múltban, amikor Adán megnyílt a gazdasági (mezőgazdasági) szakiskola, akkor ennek a szintén új iskolának hány diákja volt. Jócskán lehettek, ha már az illetékesek (ismereteim szerint) Melisza Ignác uramat megbízták az oktatásukkal. Ő eperfákat ültetett itt, és később könyvet is írt. A kitömött ragadozómadaraktól sem mentes tanteremben többször is megkíséreltem fölidézni Melisza uram becses alakját. Szórakozottnak, ugyanakkor kevélynek látszott, amint lajbizsebének kibuggyanó óraláncán meg-megcsillant a bágyadt őszi fény. Ezüstlánc és tajtékpipa... A pipaszárral figyelmeztette a mocorgókat, de az is meglehet, hogy figyelmeztetés nélkül osztogatta a pacsit, a kormost vagy a derest. Rendet tartott, rendre tanított. Míg az elsősök vonalakat róttak a csikorgó palatáblára, addig a második osztály az összeadással bajlódott, a harmadik másolt vagy rajzolt, a negyedik pedig új anyagot vett át, vagy feleltek a negyedikesek, fölkeltve ezzel egyik-másik újoncnak az érdeklődését, következményekkel járó kíváncsiságát. Mert ha netán az elsős jelentkezett felelni a hallgatag negyedikes helyett, akit aztán a tanító leszamarazott, a szünetben a sértett nyomban rendre utasította a „kis okost”, akinek egy időre elment a kedve attól, hogy a „nagyok dolgába” avatkozzon. Kevés ideje jutott egy-egy gyerekre a sorsát talán mártíromságként viselő tanítónak, de éltetve hivatása becsületét, a legszükségesebbekre a „makacsabbakat” is megtanította. Az egyszeregyet meg a Szilágyi Erzsébetről szóló verset fújni kellett: „Ki kopog, mi kopog, egy fekete holló...” Az Arany-vers hallatán kissé elérzékenyült talán, s ablakot nyitva hosszan elnézett a selymes fényben fürdő határba, a szélmalom és a csárda felé, ahol esténként homoki bort szokott inni a gazdákkal. Hosszan nézelődött, s mögötte az ablak visszfényében a homályos földgömbön apró barna foltként megvillant a Pamir vagy a Hargita. Ritkán mozdult ki a tanyavilágból, főleg a szomszédos tanyai iskolák tanítóinál vendégeskedett, hiszen azonos volt a sorsuk és a keresetük is. Melisza Ignác tehát tette a tőle telhetőt. A kind nép megsüvegelte, a lakodalomban a főhelyre ültették, s a nótája gyorsan népszerűvé vált. Egyszóval utaltatták. De vajon mennyire érezte, érezhette únnak magát pl. az őszutói esőzések idején, amikor a kellemetlen, „nyűgös” időjárás vesztegzárában vergődött a vidék? No, de ha már szóltunk az adahatári iskola első tanítójáról, szóljunk az utolsóról is. Őt Szarvak Anikónak hívják, nem lakott kint, hanem ingázgatott, és nem rajta múlott vidékünk utolsó tanyai iskolájának a megmaradása, aminek kapcsán fölvetődik a kérdés, hogy mi lesz a jókora épülettel. A környék többi hasonló iskoláját már korábban lebontották vagy gazdasági épületté, esetenként lakóházzá alakították át. Belátható időn belül az adóhatári iskola sorsa is eldől. Ital Szó tiszavid@sksyu.net TISZAVIDÉK 9 „A vajdasági 8. rohambrigád még a katonai közigazgatás előtt érkezett Zentára. Kimondták, hogy a németeket el kell kergetni. Bűntetteik után a németekkel nem lehet egyazon országban élni. A magyarok ügye még nem volt eldöntve, de nem számíthattak másféle viszonyulásra, mint a németekkel. Ezért a magyar nem lehetett tagja a népfelszabadító bizottságnak. Kimondták, hogy a magyar nyelv nyilvános használata tlos. Szóba került a magyarok kitelepítése is. Háborús bűnösként vagy száz embert lefogtak. Ha akadt bátor, szabadon mozgó s befolyásos ember, aki jótállt egyikmásik fogolyért, azt a foglyot ki tudták szabadítani. Egy leginkább önjelölt tagokból álló rögtönítélő bíróság november 9-én este 64 zentai polgárt halálra ítélt. Az OZNA parancsára, melynek vajdasági vezetője akkor Petar Belics volt, egy osztag katona érkezett aznap Becséről, hogy végrehajtsák a rögtönzött ítéletek alapján a kivégzéseket. Valószínűleg csatlakozott a kivégzőosztaghoz a zentai népőrség néhány tagja is, akik ismerhették áldozataikat. K. S. szemtanú Zentáról: A zentai híd alatt, a fürdőháznál térdig érő vízbe állították őket, s golyószórókkal kaszálták áldozataikat. Amíg csak valaki mozgott, lőttek... A 1944-es őszi, bácskai, véres megtorlásokról a kivégzettek rokonai rettegve hallgattak. Még a Magyarországra menekültek is félve, suttogva ejtették ki szájukon a borzalmakat, amelyeket a maguk szűkebb körében megéltek. Erről Cseres Tibor Vérbosszú Bácskában című könyvében olvashatunk. A rendszerváltozás után, a kilencvenes években más lett a helyzet. Ezt igazolja az is, hogy a zentai helyi önkormányzat a Felsővárosi köztemetőben kopjafát állított fel, amelyen feltüntették az 1944-es ártatlan áldozatok nevét is. A VMSZ zentai körzeti szervezetének kezdeményezésére négy évvel ezelőtt már a kivégzések színhelyén is megemlékeztek a véres eseményről. És így történt ez kedden este is, amikor a gyertyásmenet, amelynek élén Juhász Attila, Zenta község és a VMSZ körzeti szervezetének elnöke volt, a 18 órai harangszóró elindult a Tisza-partra, a kivégzések színhelyére, ahol Kormányos Katona Gyöngyi egyebek között a következőkre emlékeztetett: 60 évvel ezelőtt a zentai Tisza-parton mintegy száz embert gyilkoltak meg kegyetlen módon. Ma, itt a kivégzés helyszínén, azokra az ártatlan áldozatokra emlékezünk, akik felett szörnyű ítéletet mondtak ki az úgynevezett felszabadítók. Kassák Lajos egyik prózai írásában a következőt jegyzi: „Akiket meggyilkoltak, a vérengző zsarnok áldozataivá lettek, azok folyton úton vannak szűnni nem akaró szenvedéseikkel, lehajtott fővel ballagnak lábaik előtt a porban, mintha állandóan a saját életüket keresnék, amit virágzásában elraboltak tőlük.” Itt szeretném elmondtani, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség zentai körzeti szervezetének az a szándéka, hogy az elesetteknek méltó emléket állítsanak a kivégzés helyszínén. Az emlékmű felállításában kérik a polgárok támogatását is. Az áldozatok névsorának felolvasása után Juhász Attila, Zenta kékség elnöke elhelyezte a kegyelet koszorúját a kivégzés helyszínén. A megemlékezésen fellépett a zentai Délibáb vegyes kórus is. ■ P. P. HATVAN ÉVVEL EZELŐTT TÖRTÉNT „Amíg csak valaki mozgott, lőttek” Emlékművet állítanak a zentai ártatlan áldozatok emlékére Gergey József A Városháza előtti térről elindul a gyertyásmenet Gyűjtési akció Adán Az éhínség elleni küzdelem részeként a Vöröskereszt adai községi szervezete gyűjtési akciót indított, amely a hónap végéig tart. A téli hónapokban szeretnének kenyérjegyeket, élelmiszercsomagot és tisztálkodási szereket biztosítani a rászorulóknak. Felkérik a polgárokat, vállalkozókat, intézményeket és más szervezeteket, hogy adományaikkal járuljanak hozzá az akció sikeréhez. Befizetéseket a 160-18794-51-es ügyviteli számlára fogadnak. Az adományokat pedig a szervezet adai székházában, a Lenin u. 46. szám alatt lehet átadni. ■ -ns Eboltás Zentán Hétfőn kezdődik a zentai községben a kutyák veszettség elleni oltása. Zentán az állatorvosi rendelőben 15-étől 27-éig végzik az oltást munkanapon 7-től 16 óráig, szombaton pedig 7 és 12 óra között. Bogaras területén Híres soron november 15-én 8-tól 10-ig, szintén ezen a napon a Kis úton 10-től 12 óráig oltják a kutyákat, Újfaluban 16-án, míg a rendelőben 17-én 8-12 óráig. Felsőhegyen a beosztás a következő: Adóhatár: november 22-e 8-11 óra, a Szerb iskola körzete: 22-e, 11-13 óra, Orompart: 23-a, 9-11 óra, felsőhegyi állategészségügyi állomás: 24-e és 25-e, 8-14 óra. Tornyoson a rendelőben kaphatják meg a kutyák a veszettség elleni védőoltást 29-én, 30-án vagy december 1-jén 8 és 13 óra között. A kevi helyi közösség területén december 2-án Berta Károly udvarában oltják a házőrzőket 8 és 9 óra között, Burány soron ugyanezen a napon Tari Kázmérnál 9-12 óráig, az állatorvosi rendelőben pedig 3-án 8-tól 12 óráig. Az oltás díja féregtelenítéssel együtt 400 dinár. Begyűjtik a kóbor kutyákat Zentán az utóbbi időben elszaporodtak a kóbor kutyák, amelyek veszélyeztetik a lakosokat, sőt a veszettséget is terjeszthetik. Ennek elkerülése érdekében a községi közigazgatás illetékes osztálya felhívja a polgárok figyelmét, hogy megkezdték a kóborló ebek és macskák begyűjtését, s ezt a továbbiakban folyamatosan végzik. Aki az utcára engedi kedvencét, az szabálysértést követ el. Ennek ellenére ha kiszökik az állat, s azt megfogják, a tulajdonos három napon belül visszakaphatja, amennyiben megtéríti a begyűjtés és az őrzés költségét. A tulajdonosok ilyen esetben a 064-282-23-33-as telefonon érdeklődhetnek. ■ fi. MA ZENTÁN Stevan Sremac emlékünnepség Stevan Sremac zentai származású, neves szerb író születésének 149. évfordulójáról a következő programmal emlékeznek meg: Ma 9 órától a városközpontban koszorúzási ünnepség az író szülőházánál és a Tisza-part mellszobornál. 9.30-kor a Művelődési Házban a Stevan Sremac pályázatra beérkezett képzőművészeti és irodalmi alkotások díjazása és az évforduló alkalmából meghirdetett prózamondó verseny döntője. A Művelődési Ház előcsarnokában megtekinthetők a beérkezett pályaművek és a Stevan Sremac Művelődési Egyesület képzőművészet csoportjának alkotásai. 12 órakor a Művelődési Házban Branko V. Radičević Opanak i gunj (Bocskor és zene) című monodrámáját Milorad Bojin belgrádi színművész adja elő. 18 órakor a Városi Múzeumban Sava Stojkov zombori festőművész kiállítását Béla Duránd szabadkai művészettörténész nyitja meg. SZERTELENÜL Ma 20 órától a zentai Altero Klubban: Szertelenül - Jellemfejlesztés. Előadó: Szénási Oszkár (Petra). Játék: Mondj egy állatnevet! Vezeti: Szórád Ági. TORNYOSON MA 18 órától a tornyosi fiókkönyvtárban verskedvelők estje - kötetlen beszélgetés költőkről és versekről. ■ hhá Opera helyett zongoraest A bécsi vendégek december 4-én lépnek föl Zentán november 20-ára hirdették meg Anna és Igor Durlovskinak, a Bécsi Városi Operaház tagjainak föllépését, de technikai okok miatt az operaária-estre két héttel később, december 4-én kerül sor. A megváltott belépőjegyek érvényesek, és 150 dináros áron még kaphatók a színház épületében. A komolyzene kedvelői azonban vélhetően 20-án sem maradnak emlékezetes zenei élmény nélkül: 19.30 órai kezdettel Varga Dárkó fiatal szabadkai zongoraművész, számos zongoraverseny győztese, lép közönség elé az új Városi Hangversenyteremben (Fő tér 4.). Erre a koncertre a belépés díjtalan. ■ fi.