Magyar Szó, 2004. november (61. évfolyam, 257-282. szám)

2004-11-01 / 257. szám

2004. november 1., hétfő Nagyobb kegyeletet halottainknak indenszentek és halottak napja közeledtével mindenhol takarí­tották a temetőket, mindenki rendezte, szépítette elhunyt szerettei örök nyugvóhelyét. A topolyai Komgrad köztisztasági közvállalat, amely temetke­zéssel is foglalkozik, ugyancsak nagy hang­súlyt fektet a temetők, halottasházak ren­dezésére, melyek állapota a korábbiakhoz képest kielégítő, de van még bőven kíván­nivaló - nemcsak ezen a téren. A szeretett családtag elvesztése és te­metése mindenki számára tragikus ese­mény, amit mély kegyeletnek és tisztelet­nek kellene öveznie. Ez azonban olykor elmarad a temetést végzők részéről. Az még csak hagyján, hogy az öltözékük - enyhén szólva - nem méltó egy esemény­hez, az viszont végtelenül felháborító, hogy nem tudnak megfelelő méretűre ki­ásni egy sírhelyet. Ilyen eset történt nem­rég a Keleti temetőben, amikor az el­hunyt koporsóját a sírgödörbe (először) leengedve derült ki, hogy az szűknek bi­zonyul, de billegtetve mégis megpróbál­ták beleszorítani. Mivel ez nem sikerült, visszahúzták, és szélesíteni próbálták a sírgödröt. Mikor már elég nagynak talál­ták, ismét leengedték a koporsót, de az akkor sem fért bele, így ismét felhúzták. A négy sírásó újra megnyeste a nyílás ol­dalait, közben egymást hibáztatva a tör­téntekért, az elhunytat utolsó útjára kísé­rők pedig döbbenten, felháborodva áll­ták körül őket. Végül a harmadik próbál­kozásra sikerült lehelyezni a koporsót, el­készíteni a sírhantot és rárakni a kegyelet virágait, de összenyalábolva, a virágok et­től eltérve, lekonyulva kerültek rendelte­tési helyükre, miközben a szomszédos sír tele lett gyökérrel, földdel. Nemcsak felháborító, de megenged­hetetlen is az ilyen viszonyulás, ezen vég­ső ideje volna változtatni, mert nem vé­letlen, egyedi esetről van szó. A topolyai sírásók - akik a történtek után még csak elnézést sem kértek a hozzátartozóktól - megnézhetnék, hogy máshol hogyan te­metnek, nemcsak olyan nagyobb váro­sokban, mint Szabadka, Zenta, hanem a község kisebb településein is, ahol a te­metés méltóságteljesen zajlik, nem pedig fokozva a gyászolók fájdalmait. Arról nem is beszélve, hogy milyen költséges ma egy temetés, amiért az érintettek jog­gal elvárnának legalább annyit, hogy az kegyeletteljes legyen. M­. K A Keleti temető KRIVAJÁN A HELYZET VÁLTOZATLAN • Éhető munkások Háromszáz újabb munkanélküli Beszámoltunk már néhányszor a Kri­­vaja Mezőgazdasági Birtok súlyos helyze­téről, arról, hogy mintegy 300 dolgozója 14 hónapja nem kapott fizetést, a vállalat eladósodott, korábbi vezetői minden gé­pet, objektumot eladtak vagy bérbe ad­tak, ahogy a dolgozók mondják, elkótya­vetyéltek, de adósságuk mégsem csök­kent, hanem növekedett. A legnagyobb gond az, hogy a 900 lel­ket számláló falu lakosai közül szinte mindenki függ a birtoktól, mert vagy ott dolgozik, vagy dolgozott, sok esetben há­­zastársával együtt, illetve onnan fűtik la­kását és ott fizeti az áramot. A települést ellátó trafóállomás ugyanis szintén a bir­tok tulajdona. A fogyasztók fizetik is a szolgáltatást, ám a pénz a birtok folyó­számlájának lassan két éve tartó zárolása miatt nem jutott el az Elektrovojvodiná­­ba, így a fogyasztókat 15 millió dináros adóssággal terhelik. A tömbházak fűtésé­vel is hasonló gondok vannak, hisz a ka­zánház ugyancsak a birtok keretében és tulajdonában van, ahol azonban a nagy adósság miatt már kikapcsolták az ára­mot, így a lakások fűtése is lehetetlen. A birtokon október elsején csődeljá­rás kezdődött, ami azt jelenti, hogy a dolgozók munkanélkülivé váltak, és félő, hogy ez az állapot tartós jellegű lesz. Ha sürgősen nem történik semmi előrelépés, könnyen megtörténhet, hogy a télen nemcsak fizetés, hanem áram és fűtés nélkül marad jó néhány család a faluban. Nem régi látogatásunk alkalmával mesélték a helybeliek, hogy már nagyon sokan éheznek, nem tud­nak élelmet biztosítani családjuknak, ezért a birtok Függetlenség Szakszerve­zete felhívást juttatott el a tájékoztatási eszközökhöz, melyben segítséget kér a község munka- és más szervezeteitől, a Vöröskereszttől, a tartományi és köztár­sasági kormánytól élelmiszer, tisztálko­dási eszközök, fűtőanyag beszerzéséhez. Kérik továbbá a magánszemélyeket is, ha lehetőségük van rá, segítsenek az em­lítettek biztosításában, vagy pénzado­mánnyal, amit a szakszervezet folyó­számlájára fizethetnek be (Vojvodanska Banka, Banka Topola, 355-1032594-34). ■ N.K Nk­mele kozeletunk@magyar­szo.co.yu KÖZÉLETÜNK 5 Maguk felé hajlik a kezük! Ha privilégiumokról van szó, mindenben egyetértenek­­ A köztársasági parlament képviselői ötvenévesen, húsz évi szolgálattal szeretnének nyugdíjba vonulni. Azt már megszoktuk, hogy a köztár­sasági parlament különböző pártokhoz tartozó képviselői a folytonos civako­­dás mellett ha arról van szó, hogy dönt­senek a fizetésükről, vagy netán meg­emeljék a jövedelmüket, egyszerre fél­­retesznek minden viszálykodást, és egy húron pendülnek. Januártól két alka­lommal szavazták meg saját maguknak a fizetésemelést, de a legutóbbi javaslat talán minden eddigi kedvezmény ki­eszközlését felülmúlta: október 21-én, csütörtökön a köztársasági parlament adminisztratív bizottsága jóváhagyta azt a beterjesztést, mely szerint a szer­biai parlamentről szóló törvényt oly módon kell megváltoztatni, hogy a­­ képviselők kedvezményes nyugdíjazta- t tása is benne szerepeljen. A bizottság­­ elé beterjesztett javaslat szerint a parla­­£ menti képviselők ha betöltötték az öt­­­­venedik életévüket és legalább húsz év szolgálattal rendelkeznek, valamint le­járt a parlamenti mandátumuk, akkor minden további nélkül kérhetik nyug­díjaztatásukat. Biztosak lehetnek ab­ban, hogy a benyújtott kérelem kedve­ző elbírálásban fog részesülni. Nem­csak azokra érvényes ez a jogszabály, akik a parlament jelenlegi összetételé­ben képviselők, hanem visszamenőleg is alkalmazni kívánják, méghozzá egé­szen a többpártrendszer bevezetéséig nyúlnának vissza, azaz minden olyan egykori és mostani képviselőre érvé­nyes lesz ez a törvény, akik 1990 óta képviselői mandátumhoz jutottak a szerbiai parlamentben. Jogi nyelven szólva a törvénynek retroaktív, azaz visszaható hatása is lenne. Ezekkel a kedvezményekkel még nem elégedtek meg a beterjesztők, ha­nem azt is megfogalmazták, hogyan és mekkora összegű nyugdíjat kapnának. Ezek szerint a képviselői fizetésnek a 70 százalékát veszik alapul, s az az összegű jövedelem lesz mérvadó, amely akkor volt érvényben, amikor a nyugdíjaztatá­si kérvényt beterjesztették. A képviselő­­házi statisztikával foglalkozók máris ki­számították, hogy 1990 óta a szóban forgó köztársasági parlamentben leg­alább 1500 képviselő fordult meg, s azoknak java része jogosult lehet a ked­vezményes nyugdíjra. A másik számítás szerint a képviselők jelenlegi átlagfize­­tése 37 500 dinár, ha annak a 70 száza­lékát vesszük, akkor a nyugdíjba vonu­ló, 50 évet betöltött képviselő hölgyek és urak legalább 26 250 dinárt fognak havonta kézhez kapni. Ez az összeg leg­alább 2,7-szer nagyobb, mint a szep­temberi átlagnyugdíj volt. Akárhogy szorzunk, osztunk, előbb-utóbb arra a megállapításra jutunk, hogy azok, akik egyszer bekerülnek a köztársasági par­lamentbe, nyugdíjas állást kapnak; ma­gyarán szólva jól járnak. Az adminisztratív bizottság elé ke­rült törvénytervezet indoklásában az áll, hogy a képviselőket ily módon meg kell védeni a kiszolgáltatottságtól, hi­szen a korábbi tapasztalatok alapján azt vették észre, hogy akik néhány mandá­tumot leszolgáltak a köztársasági parla­mentben, a képviselői státusuk megszű­nése után nem tudtak elhelyezkedni, munkanélkülivé váltak, sőt arra is volt példa, hogy a volt képviselőkből szociá­lis eset lett. A tisztelt háznak egyfajta biztonságot kell nyújtania azoknak, akik egyszer beültek a parlamenti szék­sorokba, mert ha ezt nem teszik meg, a jövőben senki se kíván parlamenti kép­viselő lenni. Érdekes módon ezt az ér­velést mindegyik párt képviselője elfo­gadta, sőt mi több, helyesnek találta, s a szóban forgó adminisztratív bizottság ülésén valamennyien a törvény mellett voksoltak. Egyedül a demokraták vol­tak kivételek, de azok se azért, mert nem találják helyesnek a kedvezénye­­zett státust, hanem mert azt kifogásol­ták, hogy a törvénynek visszaható ereje van és minden korábbi képviselőre is érvényesíthető. Egyértelmű, hogy ez jo­gilag nem helyes, s ők ezzel az érvvel él­tek. Miután az adminisztratív bizottság jóváhagyta a törvényt, a következő lé­pés az lesz, hogy a parlament elé ter­jesztik, valószínűleg a novemberi ülé­sek egyikén terítékre kerül majd a nyugdíjaztatási ügy, s abban is biztosak lehetünk, hogy a képviselők nem fog­nak hosszan vitázni, hanem elfogadják a rájuk nézve kedvező intézkedést. Ha így lesz, a jogszabály 2005. január 1-jé­­től lép hatályba, s azon túl alkalmazha­tó. ■ VARJÚ Márta Fizetőkártyával gyorsan és egyszerűen A Continental Bank illetékesei az elektronikus pénzforgalom előnyeiről A FINMAB-on, azaz az újvidéki 4. Nemzetközi Pénzügyi Kiállításon a Conti­nental Bank illetékesei sajtótájékoztatón ismertették az elektronikus pénzügyvitel előnyeit. A bankjukban bevezetett újítás értelmében az ügyfelek komputeren, te­lefonon vagy mobiltelefonon kódszámuk beütésével juthatnak az őket érdeklő in­formációkhoz. Számlájuk állását, a ki- és befizetések ütemét, a havi kimutatást, a csekkek számát és megfizettetésük sor­rendjét, a szolgáltatások megtérítésének menetét tudhatják meg a nap bármelyik szakában és egész héten bármikor, mert az elektronikus adatszolgáltató 24 órán át az ügyfelek rendelkezésére áll, náluk nincs ünnepnap, vasárnap. Aki gyorsan, egyszerűen és sorbanállás nélkül kíván tá­jékozódni, annak ideális módszer és rendszer az elektronikus pénzügyvitel. Zoran Trpovski, a Continental Bank lakossági részlegének igazgatója ismertet­te a VISA-, a DINA-, a VISA Credo-kártya és általában a fizetőkártya lényegét. Ter­mészetesen itt is előny az, hogy nem kell a kártya tulajdonosának a bankokban sorban állnia, készpénzzel bajlódnia, ha­nem a kártya segítségével elintézheti a vá­sárlást, a szolgáltatások kifizetését és befi­zetését. Ennek köszönhetően időt és pénzt takarít meg. A VISA Credo-kártyát külföldön is használhatják, ami külön praktikussá teszi, nem kell a valutát válto­gatni, és a tolvajoktól is védettebb az em­ber, ha kártyával rendelkezik. Ha kész­pénzre van szüksége, a bankautomata se­gítségével bármikor hozzájuthat A Continental Bank a VISA-kártya népszerűsítésére nyereményjátékot is szervezett. Ebben részt vehet minden VISA-tulajdonos, aki használja a fizető­­kártyáját. Az a jó, ha minél többször teszi, mert nagyobb az esélye, hogy nyerjen. Megéri részt venni a nyereményjátékban, mert a december 15-éig tartó játék két fő­­díja egy-egy négynapos londoni kirándu­lás repülőúttal, szállással és ellátással együtt, és ráadásul 500 euró zsebpénzt is kap a szerencsés nyertes. ■ v. m. A készpénzzel való fizetés lassan a múlté? PÉNZ? KÖLCSÖN? AKÁR KEZES NÉLKÜL IS FINANSZÍROZÁS ÉVI 3,84 % MELLETT 1000 euró 9,87 euró/hónap 15 000 euró 148 euró/hónap Finance Center Szabadka: 063/72-82-578,024/555-349,024/521-556, Makszim Gorkij u. 11/1. (Tokió) Adó: 024/852-375,063/71-74-317, Felszabadulás tér 11. Újvidék: 064/258-11-17 ZEPTER BANK Kölcsön sorbanállás nélkül A Zepter bank továbbra is készpénzkölcsönöket folyósít olyan magánszemélyek­nek, akik folyószámlát nyitottak ebben a bankban. Legújabb kínálatuk azon vállalatok dolgozóinak jelenthet könnyítést, amelyek a bank betétesei. Az igényelhető hitel 500 és 2000 euró között mozog, a törlesztési idő két év. A havi részlet elérheti a dolgozó jövedelmének felét, a kamat 1,5 százalék. Az ilyen fajta kreditek esetében 10 százalék a letétbe helyezendő összeg, a dolgozók sorbanállás és dokumentáció nélkül, saját vál­lalatukban intézhetik el az eljárás adminisztratív részét. A Zepter Bank lehetővé teszi a kölcsönigénylőknek, hogy kezeseik ugyanazon cég dolgozói legyenek, és hogy a kér­vény körüli tennivalókat a vállalat jogi osztálya intézze el. Folyószámlával rendelekező ügyfeleinek a bank hasonló feltételek mellett hagy jóvá kölcsönöket, nekik viszont az igényelt összeg 20 százalékát kell letétbe helyezni­ük. A hitel törlesztését két vagy három kezesnek kell garantálnia. Ez mellet a Zepter Bank Zepter és másfaj­ta termékek vásárlására is kölcsönöket folyósít. A bank különösen aktív a kis- és közepes vállalatok hitelezésének terén is, 2002 óta a németországi hitelintéző és az Európai Újjáépítési Ügynökséggel együttmű­ködve 7 millió euró értékű kölcsönt hagytak jóvá 150 szerbiai cég számára. Az elmúlt fél évben 200 kis- és közepes vállalat kapott 6 millió euró értékben kölcsönt. ■ szb

Next