Magyar Szó, 2005. január (62. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-18 / 13. szám
2005. január 18., kedd Drágábban adják a meleget A földgáz árnövekedése és az áfa befűtött a polgároknak A zentai cukorgyárhoz tartozó hőerőtelepről több mint 2500 lakást, iskolákat, óvodákat és egyéb közintézményt fűtenek. Január elsejével a melegszolgáltatásért 18 százalékkal többet kell fizetni. Az energiahordozók világpiaci árának növekedésére hivatkozva az állam még novemberben felemelte a földgáz árát, méghozzá 20 százalékkal. Időközben életbe lépett az új, európai mintára megalkotott adózási rendszer, az áfa (általános forgalmi adó). Az áfa alól, sajnos, már nincsenek felmentve a kommunális szolgáltatások sem. A fűtésre és a többi kommunális szolgáltatásra egységesen 8 százalékos forgalmi adót szabott meg a kormány. A távfűtői szolgáltatást is nyújtó Cukorgyár TETO a napokban küldte ki a decemberi számlákat. A decemberi meleget még régi áron számlázták a fogyasztóknak, de a februárban esedékes januári számlák már 18 százalékkal magasabb összegeket fognak tartalmazni. A drágulás négyzetméterre lefordítva annyit jelent, hogy az év első napjától egy négyzetméter lakás fűtése naponta 2 dinárba kerül. Ebből kiszámítható, hogy egy kétszobás 60 négyzetméteres lakás fűtésére 3600 dinárt kell elkülöníteni havonta. Ilyen árak mellett a távfűtés költségei megközelítik, egyes számítások szerint meg is haladják az egyéb energiahordozókkal történő fűtés költségeit. Viszont az is igaz, hogy a távfűtés az egyik legkényelmesebb és legtisztább módja a fűtésnek. A magánlakások, háztartások fűtésének árához viszonyítva az irodahelyiségekben, üzletekben dolgozók kétszer annyiért, négyzetméterenként 4,02 dinárért kapják a meleget. Az iskolák, óvodák és művelődési intézmények fűtése ennél valamivel olcsóbb díjszabás alá esik, ezeknek a közintézményeknek 2,81 dinárt számít fel a cukorgyár minden négyzetméter után. A fűtési idény közepén járunk, az eddig elhasznált hőenergia megfizettetése a szokásos szinten alakul. Azaz a krónikusan nem fizetők régi berögződéseiket követve ezúttal sem igyekeznek befizetni a havi fűtési számlákat. A polgárok és közintézmények egyaránt 2-2 millió dináros elmaradást halmoztak fel október közepe óta, amióta megindult a városi távfűtő-szolgáltatás. Az április közepéig tartó fűtési idényt követően a tartozások kiegyenlítésére egy hónapi türelmi időt ad a cukorgyár, majd a bíróság segítségével próbálják jobb belátásra, törlesztésre bírni az adósokat. ■ ger Hatékonyabb pártot kell kialakítani Barsi Márta lett a VMSZ zentai helyi szervezetének új elnöke A múlt hétvégén taggyűlést tartott a VMSZ zentai helyi szervezete. Az összejövetelen beszámoltak a tartományi és a helyhatósági választásokról, valamint a zentai helyi önkormányzat összetételéről. Az utóbbival kapcsolatban Juhász Attila polgármester, a VMSZ körzeti szervezetének elnöke egyebek között elmondta, hogy a szeptember 19-i választások után igen vegyes összetételű helyi önkormányzat alakult ki, mivel a Végre együtt Zentáért tömörülésnek (a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom és a Kereszténydemokrata Európa Mozgalom koalíciója) 10, a G17 Plusznak 3, a Vajdasági Reformistáknak 2, a Szerb Radikális Pártnak 1, a Vajdasági Szociáldemokrata Ligának 2, a Demokrata Pártnak 3, a polgárok csoportjának (nyugdíjasok) 2, a Magyar Polgári Szövetségnek 5, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének pedig 1 jelöltje került be a 29 tagú képviselő-testületbe. A választások kimenetele a VMSZ szempontjából nem éppen kedvező, mivel koalíciós partnereinkkel közösen sem sikerült többséget biztosítani a képviselő-testületben. Ez egyfelől annak tulajdonítható, hogy a választáson 20 párt, illetve csoport indult, másfelől pedig a negatív propagandának, ami megingatta a VMSZ iránti bizalmat. Mi az ellenünk terjesztett alaptalan vádaskodásokra elsősorban azért nem reagáltunk, mert az előző ciklusban elért eredményeink - a tehetséggondozó gimnázium létrehozása, az egészségügyi középiskola beindítása, a Vajdasági Művelődési Intézet megnyitása, a helyi közösségek újjáalakítása stb. - vitathatatlanok. Nyilvánvaló azonban az is, hogy az elkövetkező időszakban arra kell törekednünk, hogy pártunk hatékonyabb legyen - mondta Juhász Attila. A szervezeti kérdések keretében tsztújításra is sor került a helyi szervezet elnökségében. Jankovics Péter helyett a helyi szervezet elnökévé Barsi Mártát választották meg. Helyettese Szekeres Péter, ügyvezető elnök pedig Tari László lett. Az elnökségbe a következő tagokat választották: Jankovics Péter, Pék Zoltán, Suhajda Szabolcs, Csicsai József és Pavlovics Vera. ■ P. P. „Fáradnak” a kutak Vízhiány fenyeget(het)i Zentát Az elmúlt huszonöt évben Zentán nyolc nagy vízhozamú kutat fúrtak, amelyek a város lakosságát látták el ivóvízzel. Ismeretes, hogy korábban, akárcsak a hasonló városokban, úgynevezett törpehálózatok biztosították a vezetékes vizet. Ezeket a hálózatokat azonban lassan megszüntették. Viszont az évek során a lakosság vízigénye egyre növekedett, s Zenta ma már ott tart, hogy belátható időn belül vízhiánnyal kell számolnia. - Tavaly tavasszal felkértünk egy közismert szakintézményt a kutak állapotának és vízhozamának a felmérésére. A szakemberek megállapították, hogy a gondok nem is olyan elhanyagolhatók, mint azt sokan hitték. Egyes kutaink ugyanis elveszítették vízhozamuknak csaknem 90 százalékát - magyarázta Bodó József, a zentai Kommunális Közvállalat igazgatója. Az esetleges riadalom elkerülése végett azt is el kell mondani, hogy december folyamán a napi vízfogyasztás 2600 és 3560 köbméter között mozgott, viszont a nyári hónapokban ennek csaknem a kétszeresére van szükség. Tavaly júliusban olykor elérte az 5100 köbmétert is. A rendelkezésre álló adatokból könnyen kiszámítható, hogy az említett ellenőrzéskor a nyolc kút naponta összesen 7800 köbméter vizet termelt, de azóta eltelt csaknem egy teljes esztendő. - Mi okozza a vízhozam csökkenését? - Elsősorban az anya- vagy köpenycsövek vízben levő részére épített szűrők vízkövesedése és lassú bedugulása, de teljesítményükre kihat a koruk is. A fejlett országok tapasztalata szerint egy fúrott kút 15-25 évig képes úgy-ahogy üzemelni. A mi első kutunkat 1979-ben, a „legfiatalabbat” pedig 2003-ban fúrták. Hangsúlyozni szeretném, hogy sok más tényező is kihat a kutak vízhozamának alakulására. Például az 1979-ben létrehozott forrás tavaly tavaszi teljesítménye 69,5, az 1982-ben fúrotté pedig alig 87 százalék volt. Az utóbbinál kénytelenek voltunk a korábban üzemelt nagy teljesítményű szivattyút egy kisebbre cserélni, mert fennállt a veszély, hogy a villanymotor leég, másrészt pedig a víz gyors kiszippantása következtében a szűrőnél egyszerűen beomlik a kút, és akkor teljesen használhatatlanná válik. A kutak elhasználtságára jelentősen kihat az is, hogy a közelmúltig kézi vezérléssel történt a ki- és bekapcsolás. Nemrégen azonban másfél millió dináros ráfordítással létrehoztunk egy számítógépes irányító- és jelzőrendszert. Azóta a komputer folyamatosan jegyzi, hogy melyik kút mennyit működött, és szükség esetén a „legpihentebbet” kapcsolja be. A gondok enyhítése céljából a zentai kommunális vállalat egy kút „kimosását” alkalmazta. Egy erre szakosodott vállalat végezte a úszatást, de a hozzávetőleg félmillió dináros munkadíj kifizetése sem szavatolja az érintett kút további hibátlan működését. Tehát nem ez az igazi megoldás. Tudomásul kell venni, hogy a kutaknak is van élettartamuk, s ha elöregednek, kénytelenek leszünk újakat fúratni. A jelenlegi árviszonyok között csupán a fúratás majd 2,5 millió dinárt emésztene fel. Ugyanekkora összegre van szükség abban az esetben, ha az új kutat nem lehet összekapcsolni a régiekkel, tehát teljesen új berendezéssel kell ellátni - mondta az igazgató. Aligha szükséges hangsúlyozni, hogy a zentai vállalat sem rendelkezik annyi pénzzel, hogy a régi, „elfáradt” kutak helyett újakat fúrasson. Nyilvánvaló tehát, hogy a vállalat alapítója, vagyis az önkormányzat hamarosan kénytelen lesz szembesülni ezzel a problémával is. ■ B. M. eltartó úszavidsksgu.net TISZAVIDÉK 9 A ZENTAI PIACON Laskagomba is kapható A múlt héthez képest a zentai piacon többnyire változatlanok az árak és a kínálat is maradt a régi. Egyedül a spenót kezd elfogyni. A termelő szerint talán még a héten kitart, de ha ennél hidegebb lesz, akkor már nem lehet szedni. Saláta is csak egy helyen volt, 20 dináros áron. A kelkáposzta kínálata viszont nőtt, három-négy helyen is kapható 25-30 dinárért, sőt a zöldhagyma is az asztalokra került 15-20 dináros csomónkénti áron. A fóliás, darabonként csomagolt uborkának 150, a nagy piros húsos paprikának 330, a zöldpaprikának 270 dinár kilója. Az erős paprikának pedig 15 dinár darabja. A zellernek 70, a céklának 20, a vöröshagymának 15-20, a lilahagymának 30, fokhagymának 80, a káposztának 10, a lilakáposztának 30, a répának 20-25, a zöldségnek 30-35, a krumplinak 10 dinár kilója. A bimbóskel egy kicsit drágult, most 80 dinár kilója. A gyümölcsök közül az alma 10-35, a narancs 55-60, a citrancs 80-90, a citrom 70, a mandarin 55-75, a banán 60 dináros kilónkénti áron kapható. A dobozos kivi 70 dinár, ha válogatni akar a vevő, akkor pedig 80 dinár kilója. Aszalt szilva is van még, az ára maradt 120 dinár, a fügéé pedig 200. Két fajta gombát is kínálnak, a csiperkének 120-tól 140-ig terjed kilója, a laska pedig 140 dinár. A tejpiacon a bontott csirkének 150 dinár kilója, aprólékot pedig 120-ért lehet venni. ■ hhá Penovác Endre - két évtized képei Évadnyitó kiállítás a zentai Városi Múzeumban A hét végén nyílt meg a zentai Városi Múzeum képtárában Penovác Endre retrospektív kiállítása, amelyen az elmúlt húsz év válogatott alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Hogy miért érdemes megnézni? Többek között azért is, amire Béla Duránd művészettörténész hívja fel a figyelmet: Penovác Endre művészete voltaképpen időtlen, a folyamatos nyugalmat sugározza, mintha a mindennapok esztelen forgataga meg sem érintené alkotói ritmusát. Igaz, jómaga is olyan környezethez tartozik, amelyben az alapvető értéket még mindig a család, az ismerős, kedves arcok jelentik, amelyben egyaránt fontosak a kutyák és a madarak, s amelyben a napi aktualitások múlandósága fölött másfajta, tartós értékek feszülnek. Megérzi a szülőföld minden rezzenését, de az évek során szerzett tudásnak és tapasztalatnak köszönhetően úrrá is tud azon lenni, jellegzetes és jól felismerhető eszköztárat alakít ki abban a reményben, hogy üzenete mindenki számára közeli és jól érthető. Meg azért is érdemes megnézni a kiállítást, amit Szerbhorvát György szociológus mondott a megnyitón arról az élményről, amit a képek nyújtanak a szemlélőnek. Penovác a hetvenes évek végén kezdett el szemlélődni, a nyolcvanas években pedig már el is foglalta helyét a képzőművészet középpályáján - s habár retrospektív e tárlat, Penovác munkássága éppen fordítottja annak, ami a retró. Ő nem hátranyúl, mert fejlődése - hogy így mondjam, bár a művészetben ez kissé zavaros fogalom -, szóval fejlődése: töretlen. Olyan kifejezésekkel szokásos leírni alkotásait, mint: letisztultság, egyensúly, ellentétek, végletek, harmónia; a racionális rész kiegészül a rögtönzöttel, véletlennel, mint ő maga nyilatkozta. Festészetében mindaz benne van, ami a világból, az életből - huh, micsoda nagy szavak -, főleg itt, Bácskában annyira hiányzik. S különösen a szépre, a szépségre kell most gondolnunk. Penovác képzőművészete kapcsán a műfaji sokszínűségen kívül mindig ki kell emelni motívumvilágának sajátosságát is. Noha egyesek előszeretettel skatulyázzák be a vajdasági táj festőjének, miáltal a röghözkötöttség, a síkság, a sár, a mező, a tanya, az egyedülálló fa, a pipacs, no meg a pulikutya megörökítőjévé válik, ez korántsem igaz: utaljak csak kedvenceimre, tengerparti akvarelljeire. A cunami óta persze már a tenger sem csak az örök élet, a Kánaán, a napfény és a boldogság, a nyitottság, a világosság és a szabadság metaforája, de Penovác ezen munkái mintegy visszaretrózzák az élményt. Penovác képei ugyanis élményt nyújtanak. A kiállítás február 15-éig tekinthető meg. Ilya Szerbhorvát György, Béla Duránd és Penovác Endre a megnyitón Újabb föllépés Szegeden A csókai Orpheus Színtársulat tevékenységéről A csókai Orpheus Színtársulatnak szép elismerést hozott a múlt év, ugyanis Szegeden is bemutatkozott a kissé megtépázott együttes. Sose jobb évzáró rendezvényt, mint a tavalyi volt! De talán ennél is fontosabb, hogy az idei év is szegedi meghívással kezdődött számukra. A napokban Móra Ferenc-emlékműsort mutattak be a szegedi Millennium irodalmi kávéházban, ahol a Móra és Csóka kapcsolatát taglaló, Olajos Laura által összeállított kötettel is megismerkedhettek az érdekeltek. A szegedi kiruccanás lendületet adott a társulatnak, amely hamarosan megkezdi Cervantes Don Quijote című művének a színpadra állítását. Azért éppen ezt a művet, mivel a társulat és a tágabb közösség életére is jellemző a szélmalomharc - hallottuk Szabó László rendezőtől, aki reméli, hogy a tavasz folyamán színpadképessé válik a darab, és legkésőbb júniusban, a bánáti amatőrszínházak csókái találkozóján bemutathatják a szabadtéri színpadon. Utána pedig Horgostól Muzsláig, ahová csak meghívják őket, el is látogatnak majd, és minden bizonnyal ezzel kedvébe járnak a közönségnek. Egyébként az Orpheus Színtársulatnak továbbra sincs saját helyisége, díszlete és egyéb színházi kelléke sem. A társulat lelkesedése időnként már szinte kitapintható, csakhogy az egyik tényező túltengése sem pótolhatja a másiknak a hiányát. Tekintettel a sanyarú körülményekre, figyelemre méltó az Orpheus gárdájának a tevékenysége. Azok a fiatalok, akik e szorongatott helyzetben is szeretnének az említett társulatban játszani, Szabó László rendezőnél jelentkezhetnek felvételre a 064-6163-774-es telefonon. ■ si