Magyar Szó, 2005. április (62. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-01 / 75. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyar szo.co.yu Vezérmotívumként magyar-magyar ellentét Folytatás az 1. oldalról Az országgyűlési képviselők újvidéki látogatásán nyomatékosan is megerősítést nyert az előző napi belgrádi tárgyalássorozat hozadéka. A Tartományi Képviselőház elnökével és alelnökével, Boján Kostressel és Egeresi Sándorral, valamint Boján Pajzic TVT-elnökkel való találkozón is az Államközösség és Magyarország fokozott egymásrautaltsága domborodott ki, mely több síkon is hasonló, közös vagy éppenség azonos érdekekben nyilvánul meg. Az egyik ilyen Szerbia és Montenegró EU-közeledése, mely tekintetben Vajdaság - Kostres megfogalmazásában, sajátos hidat képez a hazánkkal határos egyetlen uniós országon (Magyarországon) keresztül Európa felé. Mint Németh Zsolt azt előző nap Belgrádban is hangsúlyozta, Magyarország rendkívül érdekelt Szerbia és Montenegró, és így a nyugat-balkáni térség többi országának EU-integrációjában. Támogatják, hogy még az idén megkezdődjenek a stabilizációs és integrációs tárgyalások, és kölcsönösen fontosnak tartják, hogy Magyarország schengeni egyezményhez való 2007-es csatlakozásáig minél problémamentesebb legyen a határátlépés. Ilyen irányban nagy jelentőségű, hogy az EU milyen formában rendszabályozza majd új kishatárforgalmi rendszerét. Ahhoz, hogy ez számunkra is megfelelő és üdvözölhető lehessen, elengedhetetlen, hogy Szerbia készülő alkotmányában Vajdaságnak egy kibővített, szélesebb jogköröket tartalmazó, több anyagi forrást szavatoló regionális autonómiája legyen. Bíznak abban, hogy a tartományi autonómia mellett az itteni magyarság autonómiája is egyértelmű és világos garanciákat kap a szerbiai alkotmányozási folyamat keretében. A nemzeti színezetű incidensek kapcsán Németh elégedettséggel szólt Kostres azon határozott kiállásáról, hogy ezeket a jelenségeket semmiképp sem szabad bagatellizálni. A tartomány autonómiájának erősítése egyebek között éppen az ezekkel szembeni hatékonyabb fellépést is szolgálná. A magyar fél továbbra is elvárja a rendőrségnek és az igazságszolgáltatási szerveknek az ezekkel a jelenségekkel szembeni még határozottabb fellépését. Egeresi Sándor szerint Szerbiának a demokratizáció és decentralizáció keretében továbbra is erősítenie kell az európai normarendszer itteni alkalmazását, „hiszen ezek nélkül ez az ország, így Vajdaság sem léphet be az európai családba. Magyarország EU-csatlakozásával Vajdaság geopolitikai helyzetéből kifolyólag a határzónába került, ami számunkra elsősorban előnyöket kell hogy jelentsen.” Kozma József, a magyar küldöttség (szocialista) tagja szerint a határ 2007 utáni átjárhatóságát illetően egyrészt az uniós kishatárforgalmi megoldások kedvező formában való kialakítása a cél, másrészt pedig a nemzeti vízum megfelelő formáinak kialakítása azok számára, akik majdan a kishatárforgalmi zónán kívül esnek. Németh Zsolt és Balog László (volt MDF-tag) a határ átjárhatóságát és a zavartalan kapcsolattartást a kettős állampolgárság megadásában látja, de ezen törekvésük e mostani küldöttségi összetétel folytán is csupán párt- és magánvéleményként kezelhető. itt T izenkét olyan külföldi túlélőre - három britre, két svédre, két németre, két franciára, két kanadaira és egy amerikaira - bukkantak a mentőcsapatok tegnap az Indonéziához tartozó Nias szigetén, akik eddig nem adtak életjelt magukról a térségben a hét elején történt földrengés óta. Mindannyian épek és egészségesek. A mentésben részt vevő francia és norvég szakemberek Niason két fiatalt mentettek ki a romok közül. Francia tűzoltók egy 19 éves életben lévő lányra találtak egy összedőlt épület maradványai között. A kimentett fiatal nő környezetében mindenki meghalt. A norvégoknak egy 15 esztendős fiút sikerült kiszabadítaniuk egy ház harmadik emeletéről. Az ENSZ adatai szerint a szigetvilágot ért földmozgásokban legkevesebb 620-an vesztették életüket. A hétfői rengést több mint 700 utórengés követte, ezek közül 48-at közvetlenül a Richter-skála szerinti 8,7-es földmozgás után, majd másik 628-at a rákövetkező két napon, újabb 51-et pedig csütörtökön észleltek. Ezek ereje 4,1 és 5,5 között volt. A képen: elárasztott utca a Szumátra szigeti Singkilben Beta/AP Ali Agcának a Vatikánon belül is voltak bűntársai? A pápa elleni 1981-es merényletet elkövető Ali Agca azt állítja egy tegnap megjelent nyilatkozatában, hogy „a Vatikánon belül is voltak bűntársai - papok és bíborosok”. A La Repubblica című olasz napilapban szerdán megjelent nyilatkozata szerint „papok és bíborosok segítsége nélkül sohasem követhette volna el tettét, a Vatikán felelős a pápa elleni merényletért, az ördög e falak mögött lakozik”. A Szürke Farkasok elnevezésű török terrorszervezethez tartozó Mehmet Ali Agca, aki 2000 óta török börtönben, Isztambulban tölti a reá kiszabott életfogytiglani börtönbüntetést, könyvet ír tettéről. Már 150 oldalon túl van, s várhatóan két hónapon belül elkészül művével, amelyben „mindent fel kíván tárni”. A La Repubblicának nyilatkozva ismét arról beszélt, hogy „isteni jelre” lőtt a pápára, azon a napon, 1981. május 13-án „senki sem állt mögötte, senki sem tudott tervéről”. A logikai ellentmondásra, amely ez utóbbi kijelentés és „a vatikáni bűntársakra” vonatkozó első állítása között feszül, nem adott magyarázatot nyilatkozatában. „A közvélemény és az átlagpolgár ezernyi dologra gondolhat a szisztematikus félretájékoztatás nyomán. Mindazonáltal a hatalmi központok számára nem léteznek titkok, viszont tabuk, a végleges igazság kiderülésével kapcsolatos politikai számítások és aggodalmak igen. Akadnak olyanok, akik attól tartanak, hogy megkezdődhet a vatikáni fal szellemi leomlása, amint ez a berlini fallal is megtörtént” - idézte Agcát az olasz lap. A napilap beszámolója szerint hamarosan meglátogatja Agcát isztambuli börtönében az olasz parlament úgynevezett Mitrohin-bizottságának (az egykori kelet-európai titkosszolgálatok olaszországi ténykedését vizsgáló testület) elnöke is. Paolo Guzzanti hamarosan Isztambulba, majd Szófiába utazik, hogy a Bulgáriának a német kormány által 2002 nyarán átadott, a pápa elleni merénylettel kapcsolatos Stasi-aktákat tanulmányozza. (MTI) N yugalomban kezdődtek meg tegnap reggel Zimbabwéban a parlamenti választások. A választások legnagyobb esélyese a 25 éve hatalmon lévő Robert Mugabe elnök vezette Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió-Hazafias Front (ZANU-PF), a legjelentősebb ellenzéki szervezet pedig a Mozgalom a Demokratikus Változásért (MDC). Az ellenzék már előre választási csalással vádolta meg a hatalom képviselőit, Mugabe és környezete pedig „Tony Blair brit miniszterelnök bábjaiként” állította be a választási kampányban az ellenzék vezetőit. A mostani voksolást helyi és külföldi megfigyelők is figyelemmel kísérik. A nyugati országok azonban nem képviseltetik magukat, mert ők azzal vádolják a Mugabe-rendszert, hogy semmibe veszi az emberi jogokat, ezért Harare nem hívta meg ellenőreiket. A mostani választásra akkor kerül sor, amikor az afrikai ország a legsúlyosabb gazdasági válságát éli át függetlenné válása óta. A képen: hosszú sor az egyik hararei szavazóhely előtt Beta/AP 2005. április 1., péntek Harcok, merényletek Irakban Az amerikai hírszerzés alaposan melléfogott a tömegpusztító fegyverek ügyében Életét vesztette 22 ember - közöttök három amerikai tengerészgyalogos -, 38 pedig megsérült Irak területén az utóbbi 24 órában harcok és merényletek következtében - közölte tegnap a helyi rendőrség, illetve az arab országban állomásozó amerikai erők parancsnoksága. Az iraki belügyminisztérium tegnap bejelentette, hogy a kurd autonóm terület kivételével újabb egy hónappal meghosszabbítják az országban a rendkívüli állapotot. A tegnapi súlyos mérleg ellenére amerikai szakértők jelentős csökkenést mutattak ki a felkelők támadásainak számában a januári választások óta. Az idén eddig márciusban volt a legkevesebb ilyen akció az elmúlt egy év alatt. A Brookings Intézet, amely a felkelők akcióit elemzi, tavaly ősszel még napi 80-90 támadást jegyzett föl. A választások előtt ez a szám 50-60 volt, az elmúlt hetekben pedig napi 40-45-re süllyedt. A gerillaakciók célpontja is megváltozott: egyre inkább az iraki rendőrök, katonák és állami alkalmazottak ellen irányul, ami azzal magyarázható, hogy egyre jobban kiépül az ország saját biztonsági erőinek hálózata, s az amerikaiak egyre több feladatot adnak át nekik. Az irakiak könnyebb célpontnak is számítanak, mert felszerelésük gyengébb az amerikaiakénál. Az amerikai csapatok tömeges kivonása Irakból attól függ, hogy ez a tendencia folytatódik-e a következő hónapokban. Az iraki belügyminiszter szerint, ha a támadások számának csökkenése folytatódik a következő 6-7 hónapban, akkor Irak másfél év múlva már maga is képes lesz megvédeni belső biztonságát WASHINGTON. Az amerikai hírszerző szervek alaposan melléfogtak az iraki tömegpusztító fegyverek ügyében, és a hírszerzési munka fogyatékosságait azóta sem sikerült kiküszöbölni - állapítja meg az iraki hírszerzési kudarc okainak a feltárásával megbízott elnöki vizsgáló bizottság tegnap közzétett jelentésében. A kilenctagú testület szerint az Egyesült Államok most is „zavaróan keveset tud” Amerika legveszélyesebb ellenfeleinek, így Iránnak és Észak-Koreának a fegyverprogramjairól. A jelentés nyilvános változata nem részletezi, hogy az amerikai hírszerzés mennyit tud Iránról és Észak-Koreáról. (MTI/AFP/Reuters/AP) Beta/AP Amerikai helikopter járőrözik Bagdadban Abbász leszámol a szélsőségesekkel A palesztin elnök utasítása a szerda éjjeli rámalláhi zavargásokat követően Utasítást adott a szélsőséges palesztin fegyveresekkel való leszámolásra Mahmúd Abbász palesztin elnök, miután azok szerda éjjel zavargást robbantottak ki Rámalláhban, és rálőttek az elnöki hivatal épületére is. Abbász maga is az épületben volt, amikor az incidens történt. Szóvivője szerint tegnap utasítást adott ki, hogy elejét vegye a további rendbontásnak és a polgárok javai megrongálásának. A további támadások megakadályozására kivezényelték a biztonsági erőket - mondta a szóvivő. Egyelőre nem tudni, pontosan milyen lépések következnek, és hogy az akció túlterjed-e Rámalláh határán. Abbász az Áriél Sáron izraeli miniszterelnökkel kötött tűzszüneti megállapodásban vállalta, hogy leszereli a palesztin szélsőségeseket, köztük több száz fegyverest, akiket Izrael körözőlistára tett. A szerda éjjeli lövöldözés résztvevői az al-Aksza Mártírjainak Brigádjából kerültek ki, akik nem hajlandók letenni a fegyvert. Hat közülük évek óta a rámalláhi elnöki hivatal épületegyüttesében és az izraeli megtorlás elől menekülve. Abbász emberei állítólag kitessékelték őket bűnöző viselkedésük miatt. Jasszer Arafat néhai palesztin elnök húsz ilyen fegyveresnek adott menedéket. Izrael Abbásznak megígérte, hogy nem vadászik rájuk tovább, ha leteszik a fegyvert. Ők azonban „átlépték a határt. Megtámadták az elnök irodáját. Semmibe veszik a palesztin hatóságot, s ezért most kíméletlenül fel kell lépni ellenük, különben ellenőrzésük alá vonják a várost, és zűrzavart okoznak” - mondta egy palesztin tiszt. (MTI/Reuters/AP) Karadzic lopott közpénzből fedezi szökését Milorad Dodik volt boszniai szerb miniszterelnök állítása Nemcsak háborús bűnökkel, hanem állami pénzek eltulajdonításával is vádolható a hágai nemzetközi törvényszék felelősségre vonása elől bujkáló Radovan Karadzic egykori boszniai szerb vezető, aki azóta is a lopott pénzből finanszírozza szökését - állítja egy boszniai ellenzéki szerb politikus. Az akkor már szökésben lévő Karadzic 1997 tavaszán 18 millió eurónak megfelelő pénzösszeget lopott el a banjalukai boszniai szerb nemzeti bankból - mondta Milorad Dodik volt boszniai szerb miniszterelnök, jelenlegi ellenzéki vezető egy interjúban, amely tegnap jelent meg a Dnevni Avaz című szarajevói napilapban. Dodik szerint Karadzic két alkalommal, utazótáskában vitte ki akadálytalanul a pénzt a bankból. Az ellenzéki politikus tudomása szerint az ügyben soha nem vizsgálódott sem a rendőrség, sem az államügyészség. (MTI/dpa)