Magyar Szó, 2005. május (62. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-03 / 101. szám

2005. május 3., kedd Erkölcsösen kell politizálni A határon túli magyar szervezetek egységének fontosságát hangsúlyozta Markó Béla és Csáky Pál A felvidéki és az erdélyi magyar politi­kai, érdekvédelmi szervezetek egységé­nek fontosságát hangsúlyozta Csáky Pál szlovák és Markó Béla román miniszterel­nök-helyettes szombaton Nagyváradon - íja az MTI. A két politikus a nagyváradi polgár­­mesteri hivatal, a helyi civil szervezetek és­ az egyházak által szervezett Festum Vara­­dinum keretében tartott, A kisebbségek kormányzati szerepvállalása a Kárpát-me­dencében című fórumon beszélt erről. Az Aczél Endre újságíró által vezetett beszélgetésen Markó Béla a legutóbbi ro­mániai választásokra utalva elmondta, hogy a romániai magyarok felismerték a politikai egység elsőrendű fontosságát. Szerinte Erdélyben nincs realitása annak, hogy ideológiailag különböző módon gondolkodó emberek külön pártokat hozzanak létre. Mivel a Kárpát-medencei magyarság három országban is kormá­nyoz, Markó szerint nagy esélye van arra, hogy helyrehozza azt, amit az elmúlt száz évben „sikerült elrontani”. Markó szerint az erdélyi magyarság számára elsődleges fontosságú Románia csatlakozása az Európai Unióhoz, mivel ezáltal megvalósulhat a Kárpát-medencei magyarság újbóli egyesítése. A december 5-i népszavazásról szólva a politikus úgy vélte, hogy a magyarországi politika elhá­rította a kettős állampolgárság kérdése által felvetődött probléma megoldását, hogy népszavazásra bízta azt. December 5-én senkinek a magyarsá­gáról nem szavazhattak, hiszen a népsza­vazás következtében nem lett sem kisebb, sem nagyobb értékű a határon túliak ma­gyarsága - mondta Csáky Pál szlovák mi­niszterelnök-helyettes, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke. Elmondta, hogy noha a magyar politikai pártoknak joguk van megfogalmazni álláspontjukat a határon túli magyarok ügyében, a magyar minisz­terelnöknek a magyar alkotmány alapján kellett megfogalmaznia véleményét a nép­szavazáskor. Csáky elismerését fejezte ki a határon túli magyaroknak folyósított tá­mogatásért, de úgy vélte, ha a magyar kor­mány gyakrabban egyeztetne velük, sokkal olajozottabb lenne az együttműködés. Csáky Pál külön beszélt arról, hogy sze­rinte komoly kockázata is van a kisebbsé­gi pártok kormányzati szerepvállalásá­nak, hiszen fennáll a veszély, hogy elvesz­tik erkölcsi hitelüket. Éppen ezért a ki­sebbségi szervezeteknek erkölcsösen kell politizálniuk, különben a szavazóbázis el­vesztésével veszélybe kerülhet a közösség. Fidesz-gulyást kevert az MSZP-s alpolgármester Ezúttal is - immár hagyományosan - a Csanyik-völgyi Majális parkban ünnepel­ték együtt a miskolciak és a politikai pártok május elsejét. A több ezer főt vonzó miskolci majálison a város MSZP-s alpolgármestere keverte a Fidesz sátránál a To­tyogó gulyást, az MDF aláírást gyűjtött egy városi cég tervezett privatizációja ellen, a fiatal demokraták arra kapacitálták a majálisozókat, hogy tegyenek hitet azon személy mellett, aki legalkalmasabb lenne a köztársasági elnöki posztra. Káli Sándor, a város polgármestere azt mondta, hogy ez itt Miskolcon termé­szetes. A pártok agitálnak, választás előtt különösen, ugyanakkor itt és most, Mis­kolcon pedig mindig, közös az ünnep - tette hozzá. Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője azt mondta az MTI-nek, hogy meghökken­tette a Miskolcon tapasztaltak, „lényegében ez lenne a természetes”. A szabadde­mokrata politikus fideszes és szocialista sátrakba is ellátogatott. Szívélyesen fogad­ták, s mint mondta, „jó volt beszélgetni a mindennapokról, amelyeket sokan egy­formán élünk meg”. Orosz Lajos Miskolc alpolgármestere megjegyezte: semmi kivetnivalót nem ta­lált abban, hogy megkeverte a „Fidesz gulyását, így legalább pikánsabb lett”. El­mondta azt is, hogy kivárta sorát a Fidesz-sátornál, és aláírt. Saját pártja jelentette fel USKOK-ot, hogy vizsgálja ki Ádám Jenő parlamenti képviselő pénzügyleteit - úja az Új Magyar Képes Újság. Megalapozott ugyanis a gyanú, hogy a HMDK jelölőlistáján képviselői mandátu­mot szerzett politikus nem rendelte­tésszerűen használta fel a szavazóbázisá­val, azaz a horvátországi magyarsággal fenntartandó kapcsolatok pénzügyi biz­tosítékául szolgáló céleszközöket - mondta Jakab, aki szerint az is elfogadha­tatlan, hogy a képviselő a hazai törvény­­hozásban és a magyar kormány előtt is mindenáron igyekszik lejáratni a HMDK-t. Ezt a tényt a HMDK ügyvezető elnöke Ádám Jenőnek azzal a szándéknyilatkoza­tával igazolta, melyben a honatya a Ma­gyar Egyesületek Szövetségének és a ma­gyar kisebbségi koordinációk tanácsa ki­zárólagos képviselőjének minősíti magát. Jóllehet az eddigi négy horvátországi par­lamenti választáson kizárólag HMDK-s politikusok jutottak a horvát parlament­be, ami egyértelmű bizonyítéka a HMDK legitimitásának a horvátországi magyar választótestület körében (illetve annak, hogy a horvátországi magyarság számára fenntartott egy parlamenti képviselői mandátumra csak az pályázhat sikerrel, aki a HMDK színeiben indul). A sajtókonferencián elhangzott még, hogy a pénz törvénytelen felhasználása miatt a HMDK a parlament illetékes bi­zottságánál kezdeményezi Ádám Jenő képviselő mentelmi jogának felfüggeszté­sét, ugyanakkor a kisebbségi érdekvédel­mi és érdekképviseleti szervezet elismeri, hogy Ádám Jenő parlamenti képviselővé jelölése téves politikai döntés volt. A Horvátországi Magyarok Demokra­tikus Közössége (HMDK) nevében Jakab Sándor ügyvezető elnök eszéki sajtótájé­koztatóján bejelentette, hogy az érdekvé­delmi szervezet hivatalosan is felkérte a szervezett bűnözés és korrupció felszá­molására alakított állami szervezetet, az „Visszafoglaljuk a MIÉP-et!” A Fővárosi Bíróság szerdai ítéletében megsemmisítette Csurka István csalással való újraválasztását, ezzel egy utolsó esélyt adva a MIÉP megújulásának. Egy másik elnökkel még látunk reményt a Jobbik Magyarországért Mozgalommal való összefogásra, így a nemzeti radikalizmus Parlamentbe juttatására. A MIÉP honlapjára feltett válaszköz­lemény szerint Csurka és szűk köre a ki­zárást megsemmisítő ítélet ellenére sem fogadja vissza az „árulókat”, de most már úgyis az a kérdés: Csurka, vagy MIÉP? A 2003-ban létrehozott alternatív MIÉP- honlapunkon összegyűjtöttük a Csur­­ka-Papolczyné-Győri klán ügyködésé­nek visszásságait, felvázoltuk jövőképün­ket, és szavazást indítottunk Csurka meg­ítéléséről. Postai körlevélben tervezzük megkeresni a MIÉP még meglévő és már feloszl­at­ott alapszervezeteit, hogy meggyorsítsuk Csurka távozását és egyez­tessünk az elnökjelöltek személyéről - áll az Ifjú Magyarok Egyesületének az Or­szágos Sajtószolgálat által továbbított közleményében. IH/mman kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 Ünnepelni kellett volna Vasárnap késő délelőtt indultunk a Hajógyári szigetre, nem is igazán majá­lisra, hanem megtekinteni, miként ün­nepelnek a budapestiek. Azért nem a Városligetet választottuk, mert ott csu­pán egy párt kínálta műsorát - igaz a ha­talmon lévők nagyobbika -, emitt vi­szont a többiek, számosan. No, nem együtt, hanem külön-külön, mindenki „kiszakítva” magának kisebb-nagyobb te­ret a szigetből. Ott volt az SZDSZ és a Fi­desz, az MDF és szélsőjobbnak mondott számos szervezet egyaránt. A nagyon jobbra tolódottakat könnyebb volt meg­találni, még ha kisebb teret is töltöttek be, mert ők irányjelző táblákat akasztot­tak a fákra, mások lufikkal, napernyőkre festett jelképekkel és nevükkel, vagy ha­talmas táblán adták tudtára mindenki­nek, ki melyik párt felségterületén tar­tózkodik. Persze, szigorú határokat nem húztak, talán inkább a majálisozók poli­tikai elkötelezettsége jelölte azt ki (vagy még inkább a vezéreké). A vásári árusok közül senkit sem kérdeztem meg, vajon a minél nagyobb haszon vagy politikai beállítottsága alapján választotta-e meg sátrának helyét. A könyvsátrak már igen határozottan árulkodtak arról, hogy a kettő szerencsésen egyeztethető, s a kí­nálatuk támpontot nyújtott a bizonyta­lankodónak, hogy merre jár. Egyébként nem csupán szélsőséges köteteket aján­lottak, szép számban volt az egészséges nemzettudat épülését szolgáló könyv is. A kora délutáni órákig a Fidesz tá­borhelye volt a legnépesebb, amikor az MDF még csak készülődött, az SZDSZ-es társaság pedig kék napernyők alatt fo­­gyasztgatta ételét-italát. Politikától füg­getlenül nem véletlen, hogy a legna­gyobb ellenzéki párt környékén fordul­tak meg legtöbben, hiszen általában ki­váló népzenei együttesek, énekesek, tán­cosok léptek föl az idő tájt. Mint odavetődött idegennek, nem tet­szett ez a fajta majális. Már az sem, hogy­ az MSZP távolabbi helyszínt választott, de a sziget sem kovácsolta eggyé a ma­gyar népet, avagy a munkásságot. De le­galább bekukkanthattak a szomszédba. Azt hiszem, nem kell sajnálnunk, hogy távozásra késztetett bennünket a dél­után, mert később már nemcsak jelké­pekben, hanem szónoklatokban is meg­nyilvánult a majálist rontó elkülönülés és ellentét. Azt a hétköznapokra kellene tartogatni, mert az ünnep másról szól. De ha már így­ történt, akkor az MTI tudósítóinak tollából közlünk egy csok­rot a beszédekből is. Egy másik írás pe­dig igazán mintaadó példával szolgál: Miskolcon tudtak együtt ünnepelni a pártok. Budapest, persze, mindig más... íme néhány részlet a tudósításokból: Me­gcsináljuk Magyarországot, ér­tünk, Önökért és a gyermekeinkért - han­goztatta Gyurcsány Ferenc az MSZP vá­rosligeti rendezvényén. Elmondta, hogy a következő hetekben egymás után áll­nak elő a változtatás szándékával kidol­gozott javaslataikkal, ezek pedig nem ar­ról fognak szólni, hogy mi történik majd a választásokon, hanem arról, hogy mi történik a magyar társadalom életében. Nem a választás fontos, hanem Ma­gyarország, és ha Magyarország rendben van, akkor a választás is rendben lesz - fogalmazott a kormányfő. Megjegyezte, hogy aztán „nekiállnak” Budapestnek is, hogy könnyebb legyen élni, közlekedni, a főváros adjon munkahelyet és lakást millióknak. A „száz lépés megtételét”, a gyermek- és családtámogatási rendszer átgondolá­sát, a lakótelepeken élők helyzetének ja­vítását, a szakképzés átalakítását és a mun­kanélkülieket támogató rendszer átgon­dolását javasolja az MSZP kormánynak - sürgette Hiller István, az MSZP elnöke. Szerinte a nyugalomhoz és a biztonság­hoz szükség van a változtatásra. Lépéseket kell tenni, és ha ezek a lé­pések kitesznek száz lépést, akkor tegye meg a köztársaság kormánya a száz lé­pést - fogalmazott. A családtámogatási rendszerről szól­va elmondta, hogy 400 milliárd forintot fordít az ország évente családtámogatás­ra, de ennek elosztása suta, mert a rászo­rulók nem kapnak eleget, és azok is kap­nak, akik nem szorulnak rá. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter az Európai Unióban megvalósuló nem­zetegyesítésről beszélt Salgótarjánban, ahol ökumenikus ünnepnek nevezte az idei május elsejét. Hitem szerint lesz az az idő, amikor Magyarország újra egyesül az Európai Unióban - mondta a politikus, aki sze­rint az idei május elsején egyszerre ün­nepeljük a munkába vetett hitet, a szoli­daritást, európai uniós tagságunk egyéves évfordulóját és az édesanyákat. A tőke és a munka viszonyának újra­rendezését sürgette Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke a párt Hajógyári-szigeten ren­dezett ünnepségén. Hozzátette, a ma­gyar társadalom szétesett, csak egy min­denki által vallott közös cél egyesítheti, ami nem lehet más, mint a munka és a jólét. Ő is hangsúlyozta, hogy az idei május 1-jén hármas ünnepet ülünk. Schmitt Pál szerint Magyarországon egyre keve­sebb gyerek születik, ezért már most több megbecsülést kellene adni a gyer­meket vállaló édesanyáknak, a nagycsa­ládoknak és azoknak is, aki házasságon kívül vállalnak gyereket. Álláspontja szerint a rohamosan öre­gedő Európát elsősorban a hivatásukat vállaló anyák, a főállású anyák, a szere­­tetben felnövő gyerekek és a munkale­hetőséghez jutó férfiak és nők menthe­tik meg. Mint mondta, sokan éreznek nosztal­giát a régi május elsejék után, azonban nem a „tribünön állókat sírják vissza”, hanem úgy érzik, hogy akkor biztonsá­gosabb és kiszámíthatóbb volt az élet. Az ellenzéki politikus szerint a kor­mánynak munkához kell látnia, munka­helyeket teremtenie, azonban aggasztó­nak nevezte, hogy a kormány csak beszél a teendőkről.­­ Az ígéretek ellenére Gyurcsány Fe­renc és Hiller István ma is csak az általá­nosságok szintjén beszélt a száz lépés prog­ramjáról. Ez egyértelműen jelzi, hogy csak egy kommunikációs fogás, és a du­makormányzás folytatódik - hangsúlyoz­ta Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. Gyurcsány Ferenc részt vett vasárnap a szakszervezeti majális fórumán, vala­mint az Orczy-kertben rendezett Roma­­jálison is. Itt arról beszélt: nincs ok, hogy különbséget tegyünk romák és magya­rok között, hiszen az életben ugyanazok a dolgok fontosak számunkra. Ami fontos az embernek az egyforma romában és magyarban: szeretnénk jól élni, szeretnénk szeretni, gyerekeinket, feleségeinket, férjeinket biztonságban tudni, szeretnénk munkahelyet, amiért sokat fizetnek - fogalmazott a kormány­fő a cigány fesztivál színpadán. A huszonöt éves Kincső együttes táncosai egy, a pártoskodásról még keveset tudó nézővel a „talpuk alatt” Vajon mire utal? Rajongók (majálisozók?) körében A JOBBIK A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGÉRT A Jobbik Magyarországért Mozgalom - akármi történt a tavaly december 5-i népszavazáson - folytatja a küzdelmet a határon túli magyarok kettős állampol­gárságáért -jelentette ki Nagy Ervin, a szervezet országos választmányának el­nöke. A Hajógyári szigeten rendezett két­napos Jobbik-majális zárónapján a politi­kus hozzáfűzte, hogy a Jobbik nem terü­leti revízióról beszél, hanem kulturális és gazdasági revíziót tart szükségesnek. Ebbe, álláspontja szerint, a kettős állam­­polgárság mellett beletartozik az autonó­mia is a határon túli magyarok esetében. ■ fi.

Next