Magyar Szó, 2005. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-01 / 152. szám

2005. július 1., péntek Hamarosan megalakulhat a Szülőföld Tanács A magyar külügyminiszter az árvíz sújtotta Temes megyébe látogatott Rövidesen megalakulhat a Szülőföld Program keretében felhasználható forrá­sok elosztásáról döntő tanács - jelentette ki Somogyi Ferenc szerdán Temesváron az MTI-nek. „A program keretei megvannak, ami egy kicsit tovább tartott, mint gondoltuk, az azoknak a személyeknek a kiválogatása volt, akik az összes résztvevő számára elfo­gadható, hiteles tagjai lennének a Szülő­föld Tanácsnak” - mondta a magyar kül­ügyi tárca vezetője azt követően, hogy ro­mániai látogatásának első napján megbe­széléseket folytatott az RMDSZ Temes és Arad megyei vezetőivel. Somogyi Ferenc elmondta, a tagok fe­lére megtette a javaslatot, remélhetőleg hamarosan a tanács összes tagját kineve­zik, és a szervezet megkezdheti az érdemi munkát, amely alapvetően fejlesztési célú támogatásokkal járulna hozzá a határon túli magyarok helyzetének javításához. A tárgyaláson elhangzott: a fejlesztési ter­vekhez a tárca várja a projektumeveteket a határon túli magyar szervezetektől, vál­lalkozásoktól. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes me­gyei elnöke közölte, a bánsági árvíz ide­jén valóban hathatós támogatást kaptak Magyarországról az elöntött települések. A víz levonultával megkezdődnek az újjá­építési munkálatok, az infrastruktúra - utak, vasút és a gátak­­ helyreállítását a központi kormányzat fedezi, az összeom­lott házak rekonstrukcióját pedig épüle­tenként legfeljebb 20 ezer euróval támo­gatják. A házak berendezésének pótlásá­ra és a közösségi újjáépítésre azonban nincs forrás, ezért Rekonstrukció 2005 néven alapítványt hoztak létre, amely az RMDSZ, az egyházak és a civil szervezetek támogatását igyekszik összefogni. A megbeszélésen elhangzott: az 1956- os forradalom ötvenedik évfordulója al­kalmából emlékmű létrehozását tervezik a városban. Annak idején a magyar forra­dalom hatására mozgolódások voltak Te­mesváron, ezeket megtorlás követte, és egy évvel később tíz embert ki is végeztek. A helybeliek az emlékmű létrehozásához magyarországi támogatást is kérnek. So­mogyi Ferenc tegnap délelőtt Temesvá­ron találkozott Razvan-Mihail Ungurea­­nu román külügyminiszterrel. A megbe­szélések egyik kiemelt témája az ősszel Bukarestben sorra kerülő közös ma­gyar-román kormányülés előkészítése volt. Egy hete tértek haza Temes megyéből azok a magyarországi szakemberek, akik másfél hónapig szivattyúzták a vizet az elárasztott vidéken MTI Miért rosszkedvű a magyar? A magyar társadalom rosszkedvű, pedig a gazdasági mutatók többsége alapján akár elégedettek is lehetnénk - erre a megállapodásra jutott a DEMOS Magyarország Alapítvány, amely az elmúlt tizenöt év hazai folyamatainak összegzésére vállalkozott. Általában a leggazdagabb országok polgárai a legelégedettebbek a sorsukkal. Ez nem meglepő, az azonban már magyarázatra szorul, hogy a folyamatosan fejlődő gaz­daság ellenére a posztkommunista országokban élők mennyire pesszimisták. Mi, ma­gyarok pedig különösen azok vagyunk. Rosszabb a közérzetünk, mint a legtöbb feke­te-afrikai ország lakóinak. Mi lehet ennek az oka? - teszi fel a kérdést a DEMOS, és a szervezet nemzetközi összehasonlító kutatását vezető Dessewffy Tibor sem tudja az eg­zakt választ. Kulturális okokkal, az értékrend szétzilálódásával, a vagyoni különbségek növekedésével magyarázza rosszkedvünket. Mintha az ország többsége ma is „túlélés­re” játszana, és bár ez életstratégia volt a Kádár-rendszerben, a „kapitalizmustól” nem ezt vártuk - írja a Népszabadság. Pedig a nemzeti össztermék egy évtizede törés nélkül növekszik. A működő tőke behozatalában jelentős az előnyünk a térségbeli országokkal szemben. Szárnyal a tőzs­de, nőnek a reálkeresetek, csökken az infláció és a jegybanki alapkamat. A folyó fize­tési mérleg és az államháztartás hiánya komoly gondot jelent, de feltehetően nem ez nyomaszt bennünket. Az emberek többsége a saját háztartására figyel. Itt sincs ok a szomorúságra: jóval többet költünk élelmiszerre, televízió, házimozi, telefon vásárlására és utazásra, mint korábban. Mintegy kétmillió-nyolcszázezer autó járja a hazai utakat (csak 2003-ban 275 ezer új kocsit helyeztek forgalomba). A kilencvenes évek elejéhez képest (11,7 %) a munkanélküliség aránya javuló tendenciát mutat (7,1 %). A DEMOS kutatásai szerint kulturális szokásaink is megváltoztak a rendszerválto­zás óta. Több mint egy órával többet töltünk a képernyő előtt, mint más uniós orszá­gok lakói. Viszont az 1995-ös, majd az 2001-es mélypont után újra elkezdtünk színház­ba járni. A globális kultúrára fogékonynak mutatkozunk (lásd az amerikai filmek sike­rét), de nemzeti önérzetünk ettől nem csökkent. A felmérés szerint ma is öntudatos magyarnak valljuk magunkat. Ez kiegészült az európaiság vállalásával. Nő a jövedelmi egyenlőtlenség, bár nemzetközi összehasonlításban ez sem kirívó­an magas. Kétségtelen azonban, hogy legalább másfél millió szegény él az országban, különösen Északkelet-Magyarország van lemaradva. Ettől feltehetően nem független, hogy az ország lakóinak többsége elutasítja a másságot, a bevándorlást, a külföldiek it­teni munkavállalását. A DEMOS vizsgálata megállapítja, hogy fejlődésünk kitörési pontja lehet az infor­mációs társadalom erősítése. Ezt „elnapolt forradalomként” írják le, megállapítva, hogy a mobiltelefon és a számítógép-ellátottság gyorsan, az internet azonban lassan terjed. Nem szívderítőek a népesedési folyamatok. Hamarosan több lesz a 65 éven felüli felnőtt, mint a 14 éven aluli gyerek. Kevesebb az öngyilkosság, az alkoholizmussal azonban nem sikerült megküzdeni. A családról alkotott fogalmunk alaposan átala­kult: 1990-hez képest harmadannyi esküvőt tartottak, 2004-ben a házasságok 57 száza­lékának válás lett a vége. Ma is sokan mondják magukat vallásosnak, de többségük nem jár templomba - legfeljebb különleges alkalmakkor, például esküvőkor. Mism Sió Máért őszre Szakértői szinten készítik elő a következő Magyar Állandó Értekezletet - ígéri a magyar külügyminiszter Várhatóan a nyári szünetet követően hívják össze a Magyar Állandó Értekezle­tet - jelentette ki Somogyi Ferenc kül­ügyminiszter kedden este Lendván, ahol ljubljanai tárgyalásaiból hazatérőben ta­lálkozott a muravidéki magyar közösség képviselőivel. Pontos időpont még azért nincs - tette hozzá -, mert jól, az eddigi­ektől eltérő formában szeretnék előké­szíteni a találkozót, elkerülendő a politi­kai felhangokat, szakértői szinten kíván­nak már előzetesen közös álláspontokat kialakítani. Mint Tomka György, a muravidéki magyar önkormányzati nemzet közösség tanácsának elnöke a találkozót megelőző­en is hangsúlyozta: az itteni magyarság to­vábbra is szeretné, ha Lendván - ahogy ar­ról már évekkel ezelőtt szó volt magyar főkonzulátus működne. Ezzel kapcsolat­ban Somogyi Ferenc hangsúlyozta: egye­lőre nincs döntés a főkonzulátus megnyi­tásáról, és ennek oka nemcsak a külügyi tárca szűkös anyagi forrásaiban keresen­dő, amelynek következtében prioritási sorrendet kell felállítani, hanem új hely­zet is előállt Magyarország és Szlovénia egy időben történt uniós csatlakozásával. Veszélyben Gárdonyi szülőháza Adományokat várnak a felújításához Gárdonyi Géza rossz állapotban levő gárdonyi szülőházának megmentésére a szabad demokraták Fejér megyei és egri szervezete gyűjtést indított; az akcióról Világosi Gábor, a párt Fejér megyei elnö­ke, a parlament alelnöke tartott szerdán Egerben sajtótájékoztatót - szól az MTI jelentése. Elmondta, hogy az épület felújításá­hoz előzetes becslések alapján 25 millió forint szükséges, de ez az összeg nem áll a rendelkezésére a tulajdonos Fejér me­gyei településnek. A jelenleg használaton kívüli, csak­nem kétszáz éves háznak nincs alapja, ezért a falai vizesednek, csak a teljes felú­jítás mentheti meg a pusztulástól az épü­letet - tette hozzá. Horuczi Csaba, a párt egri elnöke, ar­ra emlékeztetett, hogy Eger igen sokat köszönhet az Egri csillagok szerzőjének, és a város egriként tekint Gárdony Gézá­ra, ezért döntöttek a gyűjtés megindítá­sáról. Annak ellenére, hogy pártunk szerve­zetei kezdeményezték a gyűjtést, azt sze­retnénk, ha ez közüggyé válna - mondta az egri elnök. Éppen ezért az adományokat a kie­melten közhasznú, egri Segít a Város Alapítvány gyűjti majd össze, amely szám­lát nyitott a pénzek fogadására. Kisebbségi ügyek a háttérben? A szlovák külügyminisztérium megfogalmazta Budapesttel szembeni elvárását Pozsony a magyar-szlovák kapcsola­tok fejlesztése érdekében elvárja, hogy „a magyar fél teljesítse a kisebbségi kérdé­sekben illetékes vegyes bizottság legutol­só üléséből eredő kötelezettségét - közöl­te szerdán a szlovák külügyminisztérium. A szóvivő által jegyzett nyilatkozat sze­rint a magyar kormánynak alá kellene ír­nia a jelzett bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet, hogy ezzel lehetővé tegye a bizottság munkájának folytatását. Az ügy előzménye, hogy Eduard Ku­kán szlovák külügyminiszter kedden a külföldre akkreditált szlovák misszióveze­tők évi értekezletén azt sürgette: Magyar­­ország hagyja abba egyoldalú lépéseit. A szlovák közszolgálati hírügynökség, a TASR keddi jelentése szerint a diploma­taértekezleten Kukán kifejtette: Pozsony a két ország viszonyát a magyar-szlovák alapszerződésben rögzített elvekkel össz­hangban, a két ország területén élő ki­sebbségeket - a szlovákiai magyarokat és a magyarországi szlovákokat - érintő egyezményeknek és az Európai Unió jog­rendjének megfelelően képzeli el. A magyar részről „egyoldalú intézke­déseket” említő, ám ezt nem pontosító szlovák külügyminiszter véleményét az MTI érdeklődésére a szlovák külügyi szó­vivő, Juraj Tomaga kedden nem kívánta boncolgatni. A hír értelmezése Budapesten is ne­hézségeket okozott. Somogyi Ferenc ma­gyar külügyminiszter nem sokkal később az MTI-nek azt mondta: nem tudja, mi­lyen összefüggésben tett ilyen kijelentést a szlovák kollégája. Szerdán Szabó Vilmos, a Miniszterel­nöki Hivatal kisebbségi kérdéseket felü­gyelő államtitkára, a kisebbségi vegyes bi­zottság magyar társelnöke, a TASR jelen­tése szerint olyan értelemben nyilatko­zott, hogy sem a Miniszterelnöki Hivatal, sem a magyar diplomácia nem tud olyan lépésekről, amelyeket összefüggésbe le­hetne hozni a szlovák diplomácia nem pontosított elvárásaival. „Ha nincs tudomása ilyen lépésekről, akkor hadd emlékeztessük!” - fogalma­zott szerdán Szabó Vilmos nyilatkozatára reagálva a TASR-nek nyilatkozó szlovák külügyi szóvivő, de a továbbiakban sem pontosította, vajon milyen kötelezettsé­gei erednek Magyarországnak a vegyes bizottság megállapodásaiból. Tomaga azonban emlékeztetett arra, hogy a szlo­vák diplomácia vezetője a diplomataérte­kezleten Szlovákia és Magyarország kap­csolatainak dinamikus fejlődését célzó érdekek mellett tette le a garast. „E tekintetben fontos lépésnek tart­juk például azt, hogy a magyar fél teljesít­se a kisebbségi vegyes bizottság legutóbbi üléséből eredő feladatait, értve ezen a bi­zottsági ülés jegyzőkönyvének magyar részről esedékes aláírását, hogy ezzel le­hetővé tegye a kisebbségi vegyes bizottság munkájának folytatását” - fogalmazott a szlovák külügyminisztérium szóvivője. A kisebbségi vegyes bizottság legu­tóbb 2003-ban ülésezett. Kitüntetés a tanácsosnak A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét Mádl Ferenc adomá­nyozta az állomáshelyéről hamarosan tá­vozó Máté Lászlónak. A kitüntetést a dip­lomata a szlovákiai magyar közösség nemzeti önazonosságának megőrzését szolgáló pedagógiai, kulturális és közéle­ti tevékenysége, valamint a magyar-szlo­vák kapcsolatok fejlesztése terén végzett munkássága elismeréseként kapta. A Miniszterelnöki Hivatalban szerdán rendezett bensőséges ünnepségen Szabó Vilmos­ államtitkár példamutatónak nevez­te Máté László életútját Szavai szerint a kassai polgár kulturális és emberi nyitott­ságát megtestesítő Máté László méltán büszke nemzed kötődésére, hűséges fia a gömöri térség magyar közösségének. Máté László személyes életútjáról szólva a jövőre nézve bátorítónak nevez­te, hogy egykori szlovák politikai megfi­­gyeltként ma a demokratikus Szlovákia elismert képviselője. Szólt ugyanakkor arról is, hogy sok még a tennivaló, sokat kell tenni annak érdekében, hogy ma­gyarok és szlovákok együtt, egymást segít­ve éljenek és boldoguljanak szülőföldjü­kön és Európában. __ // kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 ­ Egységes stratégia kellene Át kell gondolni a magyarországi támogatáspolitikát A határon túli magyaroknak nyújtott magyarországi támogatásokról szervezett rátát a Jakabffy Elemér Alapítvány - közli a kolozsvári Szabadság című lap. A talál­kozó több résztvevője is azt hangsúlyozta, hogy át kell szervezni ezt a támogatáspo­­litikát, mert jelenleg nem elég hatékony. Salat Levente vitaindítójában közölte: azt is megkockáztatja, hogy a jelenlegi támo­gatáspolitika a kivándorlást segíti elő. Tibád Zoltán, az Illyés Közalapítvány romániai vezetője, a támogatáspolitika átgondolását szorgalmazta. Közölte: a magyarországi politikumnak rövid időn belül el kell döntenie, mit akar a határon túli magyarsággal. Horváth Tamás és Ríz Ádám, a Hídvé­gi Mikó Intézet munkatársai szerint a Kárpát-medencei magyarságnak egységes nemzeti fejlesztési stratégiára van szüksé­ge. Horváth Tamás, a határon túli támo­gatáspolitika jelen helyzetéről elmondta, hogy mindenképp felújításra szorul, akár megnövelik a támogatásokat, akár nem. Ebben az európai uniós pályáztatási for­mák mindenképp jó kiindulópontot ké­peznek, hiszen az uniós gyakorlatban ezek már jól beváltak. Ríz Ádám úgy vélte, hogy a támogatá­sok átcsoportosítása azt is jelentené, hogy a jelenlegi gyakorlattal ellentétben a jut­tatások nem fednének le minden terüle­tet, csak bizonyos előre meghatározott, statisztikai adatokkal alaposan alátámasz­tott projektumokat támogatnának anya­országi forrásokból, így az eredmény is látványosabb lenne. Véleménye szerint Romániában a csatlakozás után épp az olyan, eddig elhanyagolt vidékeknek lesz nagy esélyük pályázati pénzek elnyerésé­re, amilyen például Székelyföld. Horváth Tamás rámutatott, hogy uniós keretek között Magyarország nehezebben tudja majd támogatni a határon túli magyarsá­got, ezért éppen Erdély esetében fontos­nak tartja, hogy a magyarság képes le­gyen pályázni uniós forrásokra. Éppen itt jöhet jól a magyarországi segítség, hiszen ott már rendelkeznek a kellő tapasztalat­tal pályázás terén. A magyarországi támo­gatásoknál az unióból befolyó pályázati pénzek akár háromszor is nagyobb össze­get jelenthetnek. Bodó Barna politoló­gus hozzászólásában kifejtette, hogy az erdélyi magyar civil szervezetek kilenc­ven százaléka nem képes eleget tenni az Európai Unió által kiírt pályázatok saját hozzájárulására vonatkozó feltételének. Székely István politológus a Magyaror­szágról érkező támogatásoknak a fontos­ságát éppen az uniós pályázatok megszer­zéséhez szükséges önrész előteremtésé­ben vázolta fel. Markó Tő­késsel találkozik Találkozni fog a hét végén Markó Béla, az RMDSZ elnöke Tőkés László reformá­tus püspökkel Nagyváradon - olvasható a kolozsvári Szabadság lapban. A találkozót a felek már régóta tervezik, legutóbb a parlamenti választások előtt folytattak négyszem­közti megbeszélést Kolozsváron. Azóta legalább ötször hívták egymást találkozóra, a terv azonban mindannyiszor meghiúsult, mivel a két személyiségnek nem sikerült egyetértenie a helyszín kapcsán. Markó a találkozón tájékozódni kíván a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna iskola sportpályájának ügyéről, amelynek tulajdonjogáért a Ki­­rályhágó-melléki Református Egyházkerület vitában áll a helyi önkormányzattal és az ortodox egyházzal.

Next