Magyar Szó, 2005. július (62. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-01 / 152. szám
2005. július 1., péntek Hamarosan megalakulhat a Szülőföld Tanács A magyar külügyminiszter az árvíz sújtotta Temes megyébe látogatott Rövidesen megalakulhat a Szülőföld Program keretében felhasználható források elosztásáról döntő tanács - jelentette ki Somogyi Ferenc szerdán Temesváron az MTI-nek. „A program keretei megvannak, ami egy kicsit tovább tartott, mint gondoltuk, az azoknak a személyeknek a kiválogatása volt, akik az összes résztvevő számára elfogadható, hiteles tagjai lennének a Szülőföld Tanácsnak” - mondta a magyar külügyi tárca vezetője azt követően, hogy romániai látogatásának első napján megbeszéléseket folytatott az RMDSZ Temes és Arad megyei vezetőivel. Somogyi Ferenc elmondta, a tagok felére megtette a javaslatot, remélhetőleg hamarosan a tanács összes tagját kinevezik, és a szervezet megkezdheti az érdemi munkát, amely alapvetően fejlesztési célú támogatásokkal járulna hozzá a határon túli magyarok helyzetének javításához. A tárgyaláson elhangzott: a fejlesztési tervekhez a tárca várja a projektumeveteket a határon túli magyar szervezetektől, vállalkozásoktól. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke közölte, a bánsági árvíz idején valóban hathatós támogatást kaptak Magyarországról az elöntött települések. A víz levonultával megkezdődnek az újjáépítési munkálatok, az infrastruktúra - utak, vasút és a gátak helyreállítását a központi kormányzat fedezi, az összeomlott házak rekonstrukcióját pedig épületenként legfeljebb 20 ezer euróval támogatják. A házak berendezésének pótlására és a közösségi újjáépítésre azonban nincs forrás, ezért Rekonstrukció 2005 néven alapítványt hoztak létre, amely az RMDSZ, az egyházak és a civil szervezetek támogatását igyekszik összefogni. A megbeszélésen elhangzott: az 1956- os forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából emlékmű létrehozását tervezik a városban. Annak idején a magyar forradalom hatására mozgolódások voltak Temesváron, ezeket megtorlás követte, és egy évvel később tíz embert ki is végeztek. A helybeliek az emlékmű létrehozásához magyarországi támogatást is kérnek. Somogyi Ferenc tegnap délelőtt Temesváron találkozott Razvan-Mihail Ungureanu román külügyminiszterrel. A megbeszélések egyik kiemelt témája az ősszel Bukarestben sorra kerülő közös magyar-román kormányülés előkészítése volt. Egy hete tértek haza Temes megyéből azok a magyarországi szakemberek, akik másfél hónapig szivattyúzták a vizet az elárasztott vidéken MTI Miért rosszkedvű a magyar? A magyar társadalom rosszkedvű, pedig a gazdasági mutatók többsége alapján akár elégedettek is lehetnénk - erre a megállapodásra jutott a DEMOS Magyarország Alapítvány, amely az elmúlt tizenöt év hazai folyamatainak összegzésére vállalkozott. Általában a leggazdagabb országok polgárai a legelégedettebbek a sorsukkal. Ez nem meglepő, az azonban már magyarázatra szorul, hogy a folyamatosan fejlődő gazdaság ellenére a posztkommunista országokban élők mennyire pesszimisták. Mi, magyarok pedig különösen azok vagyunk. Rosszabb a közérzetünk, mint a legtöbb fekete-afrikai ország lakóinak. Mi lehet ennek az oka? - teszi fel a kérdést a DEMOS, és a szervezet nemzetközi összehasonlító kutatását vezető Dessewffy Tibor sem tudja az egzakt választ. Kulturális okokkal, az értékrend szétzilálódásával, a vagyoni különbségek növekedésével magyarázza rosszkedvünket. Mintha az ország többsége ma is „túlélésre” játszana, és bár ez életstratégia volt a Kádár-rendszerben, a „kapitalizmustól” nem ezt vártuk - írja a Népszabadság. Pedig a nemzeti össztermék egy évtizede törés nélkül növekszik. A működő tőke behozatalában jelentős az előnyünk a térségbeli országokkal szemben. Szárnyal a tőzsde, nőnek a reálkeresetek, csökken az infláció és a jegybanki alapkamat. A folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiánya komoly gondot jelent, de feltehetően nem ez nyomaszt bennünket. Az emberek többsége a saját háztartására figyel. Itt sincs ok a szomorúságra: jóval többet költünk élelmiszerre, televízió, házimozi, telefon vásárlására és utazásra, mint korábban. Mintegy kétmillió-nyolcszázezer autó járja a hazai utakat (csak 2003-ban 275 ezer új kocsit helyeztek forgalomba). A kilencvenes évek elejéhez képest (11,7 %) a munkanélküliség aránya javuló tendenciát mutat (7,1 %). A DEMOS kutatásai szerint kulturális szokásaink is megváltoztak a rendszerváltozás óta. Több mint egy órával többet töltünk a képernyő előtt, mint más uniós országok lakói. Viszont az 1995-ös, majd az 2001-es mélypont után újra elkezdtünk színházba járni. A globális kultúrára fogékonynak mutatkozunk (lásd az amerikai filmek sikerét), de nemzeti önérzetünk ettől nem csökkent. A felmérés szerint ma is öntudatos magyarnak valljuk magunkat. Ez kiegészült az európaiság vállalásával. Nő a jövedelmi egyenlőtlenség, bár nemzetközi összehasonlításban ez sem kirívóan magas. Kétségtelen azonban, hogy legalább másfél millió szegény él az országban, különösen Északkelet-Magyarország van lemaradva. Ettől feltehetően nem független, hogy az ország lakóinak többsége elutasítja a másságot, a bevándorlást, a külföldiek itteni munkavállalását. A DEMOS vizsgálata megállapítja, hogy fejlődésünk kitörési pontja lehet az információs társadalom erősítése. Ezt „elnapolt forradalomként” írják le, megállapítva, hogy a mobiltelefon és a számítógép-ellátottság gyorsan, az internet azonban lassan terjed. Nem szívderítőek a népesedési folyamatok. Hamarosan több lesz a 65 éven felüli felnőtt, mint a 14 éven aluli gyerek. Kevesebb az öngyilkosság, az alkoholizmussal azonban nem sikerült megküzdeni. A családról alkotott fogalmunk alaposan átalakult: 1990-hez képest harmadannyi esküvőt tartottak, 2004-ben a házasságok 57 százalékának válás lett a vége. Ma is sokan mondják magukat vallásosnak, de többségük nem jár templomba - legfeljebb különleges alkalmakkor, például esküvőkor. Mism Sió Máért őszre Szakértői szinten készítik elő a következő Magyar Állandó Értekezletet - ígéri a magyar külügyminiszter Várhatóan a nyári szünetet követően hívják össze a Magyar Állandó Értekezletet - jelentette ki Somogyi Ferenc külügyminiszter kedden este Lendván, ahol ljubljanai tárgyalásaiból hazatérőben találkozott a muravidéki magyar közösség képviselőivel. Pontos időpont még azért nincs - tette hozzá -, mert jól, az eddigiektől eltérő formában szeretnék előkészíteni a találkozót, elkerülendő a politikai felhangokat, szakértői szinten kívánnak már előzetesen közös álláspontokat kialakítani. Mint Tomka György, a muravidéki magyar önkormányzati nemzet közösség tanácsának elnöke a találkozót megelőzően is hangsúlyozta: az itteni magyarság továbbra is szeretné, ha Lendván - ahogy arról már évekkel ezelőtt szó volt magyar főkonzulátus működne. Ezzel kapcsolatban Somogyi Ferenc hangsúlyozta: egyelőre nincs döntés a főkonzulátus megnyitásáról, és ennek oka nemcsak a külügyi tárca szűkös anyagi forrásaiban keresendő, amelynek következtében prioritási sorrendet kell felállítani, hanem új helyzet is előállt Magyarország és Szlovénia egy időben történt uniós csatlakozásával. Veszélyben Gárdonyi szülőháza Adományokat várnak a felújításához Gárdonyi Géza rossz állapotban levő gárdonyi szülőházának megmentésére a szabad demokraták Fejér megyei és egri szervezete gyűjtést indított; az akcióról Világosi Gábor, a párt Fejér megyei elnöke, a parlament alelnöke tartott szerdán Egerben sajtótájékoztatót - szól az MTI jelentése. Elmondta, hogy az épület felújításához előzetes becslések alapján 25 millió forint szükséges, de ez az összeg nem áll a rendelkezésére a tulajdonos Fejér megyei településnek. A jelenleg használaton kívüli, csaknem kétszáz éves háznak nincs alapja, ezért a falai vizesednek, csak a teljes felújítás mentheti meg a pusztulástól az épületet - tette hozzá. Horuczi Csaba, a párt egri elnöke, arra emlékeztetett, hogy Eger igen sokat köszönhet az Egri csillagok szerzőjének, és a város egriként tekint Gárdony Gézára, ezért döntöttek a gyűjtés megindításáról. Annak ellenére, hogy pártunk szervezetei kezdeményezték a gyűjtést, azt szeretnénk, ha ez közüggyé válna - mondta az egri elnök. Éppen ezért az adományokat a kiemelten közhasznú, egri Segít a Város Alapítvány gyűjti majd össze, amely számlát nyitott a pénzek fogadására. Kisebbségi ügyek a háttérben? A szlovák külügyminisztérium megfogalmazta Budapesttel szembeni elvárását Pozsony a magyar-szlovák kapcsolatok fejlesztése érdekében elvárja, hogy „a magyar fél teljesítse a kisebbségi kérdésekben illetékes vegyes bizottság legutolsó üléséből eredő kötelezettségét - közölte szerdán a szlovák külügyminisztérium. A szóvivő által jegyzett nyilatkozat szerint a magyar kormánynak alá kellene írnia a jelzett bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet, hogy ezzel lehetővé tegye a bizottság munkájának folytatását. Az ügy előzménye, hogy Eduard Kukán szlovák külügyminiszter kedden a külföldre akkreditált szlovák misszióvezetők évi értekezletén azt sürgette: Magyarország hagyja abba egyoldalú lépéseit. A szlovák közszolgálati hírügynökség, a TASR keddi jelentése szerint a diplomataértekezleten Kukán kifejtette: Pozsony a két ország viszonyát a magyar-szlovák alapszerződésben rögzített elvekkel összhangban, a két ország területén élő kisebbségeket - a szlovákiai magyarokat és a magyarországi szlovákokat - érintő egyezményeknek és az Európai Unió jogrendjének megfelelően képzeli el. A magyar részről „egyoldalú intézkedéseket” említő, ám ezt nem pontosító szlovák külügyminiszter véleményét az MTI érdeklődésére a szlovák külügyi szóvivő, Juraj Tomaga kedden nem kívánta boncolgatni. A hír értelmezése Budapesten is nehézségeket okozott. Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter nem sokkal később az MTI-nek azt mondta: nem tudja, milyen összefüggésben tett ilyen kijelentést a szlovák kollégája. Szerdán Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi kérdéseket felügyelő államtitkára, a kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke, a TASR jelentése szerint olyan értelemben nyilatkozott, hogy sem a Miniszterelnöki Hivatal, sem a magyar diplomácia nem tud olyan lépésekről, amelyeket összefüggésbe lehetne hozni a szlovák diplomácia nem pontosított elvárásaival. „Ha nincs tudomása ilyen lépésekről, akkor hadd emlékeztessük!” - fogalmazott szerdán Szabó Vilmos nyilatkozatára reagálva a TASR-nek nyilatkozó szlovák külügyi szóvivő, de a továbbiakban sem pontosította, vajon milyen kötelezettségei erednek Magyarországnak a vegyes bizottság megállapodásaiból. Tomaga azonban emlékeztetett arra, hogy a szlovák diplomácia vezetője a diplomataértekezleten Szlovákia és Magyarország kapcsolatainak dinamikus fejlődését célzó érdekek mellett tette le a garast. „E tekintetben fontos lépésnek tartjuk például azt, hogy a magyar fél teljesítse a kisebbségi vegyes bizottság legutóbbi üléséből eredő feladatait, értve ezen a bizottsági ülés jegyzőkönyvének magyar részről esedékes aláírását, hogy ezzel lehetővé tegye a kisebbségi vegyes bizottság munkájának folytatását” - fogalmazott a szlovák külügyminisztérium szóvivője. A kisebbségi vegyes bizottság legutóbb 2003-ban ülésezett. Kitüntetés a tanácsosnak A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét Mádl Ferenc adományozta az állomáshelyéről hamarosan távozó Máté Lászlónak. A kitüntetést a diplomata a szlovákiai magyar közösség nemzeti önazonosságának megőrzését szolgáló pedagógiai, kulturális és közéleti tevékenysége, valamint a magyar-szlovák kapcsolatok fejlesztése terén végzett munkássága elismeréseként kapta. A Miniszterelnöki Hivatalban szerdán rendezett bensőséges ünnepségen Szabó Vilmos államtitkár példamutatónak nevezte Máté László életútját Szavai szerint a kassai polgár kulturális és emberi nyitottságát megtestesítő Máté László méltán büszke nemzed kötődésére, hűséges fia a gömöri térség magyar közösségének. Máté László személyes életútjáról szólva a jövőre nézve bátorítónak nevezte, hogy egykori szlovák politikai megfigyeltként ma a demokratikus Szlovákia elismert képviselője. Szólt ugyanakkor arról is, hogy sok még a tennivaló, sokat kell tenni annak érdekében, hogy magyarok és szlovákok együtt, egymást segítve éljenek és boldoguljanak szülőföldjükön és Európában. __ // kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 Egységes stratégia kellene Át kell gondolni a magyarországi támogatáspolitikát A határon túli magyaroknak nyújtott magyarországi támogatásokról szervezett rátát a Jakabffy Elemér Alapítvány - közli a kolozsvári Szabadság című lap. A találkozó több résztvevője is azt hangsúlyozta, hogy át kell szervezni ezt a támogatáspolitikát, mert jelenleg nem elég hatékony. Salat Levente vitaindítójában közölte: azt is megkockáztatja, hogy a jelenlegi támogatáspolitika a kivándorlást segíti elő. Tibád Zoltán, az Illyés Közalapítvány romániai vezetője, a támogatáspolitika átgondolását szorgalmazta. Közölte: a magyarországi politikumnak rövid időn belül el kell döntenie, mit akar a határon túli magyarsággal. Horváth Tamás és Ríz Ádám, a Hídvégi Mikó Intézet munkatársai szerint a Kárpát-medencei magyarságnak egységes nemzeti fejlesztési stratégiára van szüksége. Horváth Tamás, a határon túli támogatáspolitika jelen helyzetéről elmondta, hogy mindenképp felújításra szorul, akár megnövelik a támogatásokat, akár nem. Ebben az európai uniós pályáztatási formák mindenképp jó kiindulópontot képeznek, hiszen az uniós gyakorlatban ezek már jól beváltak. Ríz Ádám úgy vélte, hogy a támogatások átcsoportosítása azt is jelentené, hogy a jelenlegi gyakorlattal ellentétben a juttatások nem fednének le minden területet, csak bizonyos előre meghatározott, statisztikai adatokkal alaposan alátámasztott projektumokat támogatnának anyaországi forrásokból, így az eredmény is látványosabb lenne. Véleménye szerint Romániában a csatlakozás után épp az olyan, eddig elhanyagolt vidékeknek lesz nagy esélyük pályázati pénzek elnyerésére, amilyen például Székelyföld. Horváth Tamás rámutatott, hogy uniós keretek között Magyarország nehezebben tudja majd támogatni a határon túli magyarságot, ezért éppen Erdély esetében fontosnak tartja, hogy a magyarság képes legyen pályázni uniós forrásokra. Éppen itt jöhet jól a magyarországi segítség, hiszen ott már rendelkeznek a kellő tapasztalattal pályázás terén. A magyarországi támogatásoknál az unióból befolyó pályázati pénzek akár háromszor is nagyobb összeget jelenthetnek. Bodó Barna politológus hozzászólásában kifejtette, hogy az erdélyi magyar civil szervezetek kilencven százaléka nem képes eleget tenni az Európai Unió által kiírt pályázatok saját hozzájárulására vonatkozó feltételének. Székely István politológus a Magyarországról érkező támogatásoknak a fontosságát éppen az uniós pályázatok megszerzéséhez szükséges önrész előteremtésében vázolta fel. Markó Tőkéssel találkozik Találkozni fog a hét végén Markó Béla, az RMDSZ elnöke Tőkés László református püspökkel Nagyváradon - olvasható a kolozsvári Szabadság lapban. A találkozót a felek már régóta tervezik, legutóbb a parlamenti választások előtt folytattak négyszemközti megbeszélést Kolozsváron. Azóta legalább ötször hívták egymást találkozóra, a terv azonban mindannyiszor meghiúsult, mivel a két személyiségnek nem sikerült egyetértenie a helyszín kapcsán. Markó a találkozón tájékozódni kíván a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna iskola sportpályájának ügyéről, amelynek tulajdonjogáért a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület vitában áll a helyi önkormányzattal és az ortodox egyházzal.