Magyar Szó, 2005. október (62. évfolyam, 231-256. szám)
2005-10-01 / 231. szám
// 4 KITEKINTŐ kitekinto@magyarszo.co.yu Könyvek és könnyek Egy könyv megjelenése tartotta lázban a héten a magyar közéletet. Megjelent ugyanis az Útközben című alkotás, a regnáló miniszterelnök tollából. Aki annak rendje és módja szerint tartott dedikálással egybekötött könyvbemutatót Budapesten is, Szegeden is. Ahogyan azt egyébként is tenni szokták az irodalmárok. Akiknek esetében a kötet méltatásakor aligha szokás bizonygatni a szerzőséget. Mert Gyurcsány Ferenc könyvének egyik kiemelkedő értékét éppen az képviseli, hogy „a könyv eredeti Word-dokumentumának utolsó mentése Gyurcsány Ferenctől származik”, ahogyan azt Török Gábor politológus kiemelte a bemutató alkalmával. Pazar. A szerző szerint nem nagy ügy az egész: „Pár hónap intellektuális szenvedés, pár hét írás, pár nap hátfájás.” És máris megvan az Útközben. A szerzői tiszteletdíj értékéről nem esett szó. Pedig egy elsőkötetes szerző számára ez általában fontos kérdés... Mint ahogyan az eladó számára is fontos kérdés, hogy mennyiért hajlandó valaki megvenni használt autóját - már ha nem egy orbitális méretű átverésről van szó. Ezúttal az RTL Klub szervezésében. Mert nem elég, hogy már második évadban tartják műsoron az országhatárokon átnyúló érdeklődéssel övezett Győzike Show-t (jó ízléssel megvert nézők legnagyobb szívfájdalmára), de most még az is kiderült, hogy ennek a dolognak forgatókönyve is van. Az Index.hu felfedezte, hogy a héten megjelent Képes Autó Expressz „jobb alsó sarkában ott sárgállik az a Lamborghini Gallardo, melyet az egész ország döbbenten nézett a hétfő esti Győzike Showban”. „A műsor forgatókönyve szerint a roma valóságshow-hős egy csúnya veszekedés után ezzel a sportautóval próbálta megbékíteni Bea asszonyt. A tévénézők a maisorban láthatták, ahogy Győzike egy számológép segítségével alkudozik a kereskedővel - bár a pontos vételár nem derült ki majd beül az autóba, és hazahajt vele.” Budapesti tudósítónktól Na már most a kérdés az, hogy Győző uraság megvette-e az autót, ami egyébiránt kerek 40 millió forintba kerül. Lévén hogy a művész úr a tavalyi bekamerázásért alig tíz millát kapott a csatornától, ezt nem is igazán tehette meg. Legalábbis nem abból a honoráriumból. Viszont az autót áruló cég sem volt hajlandó közölni, hogy a kocsi Gáspár Győző nevére van-e bejegyezve... Az érdeklődők a hasznaltauto.hu honlapon is kereshetik... A jelekből úgy tűnik, a tévécsatorna kibérelte a kocsit a valóság kedvéért. De a sportolók sem maradnak ki a botránygyártásból: Benedek Tibor vízilabdázó úgy érzi, perelnie kell azt a pletykalapot, amely arról tudósított: a kétszeres olimpiai bajnok elcsábította egykori csapattársa, Kásás Tamás barátnőjét, Oroszlán Szonját. Benedek ötmilliós kártérítési per indítását fontolgatja. Bár nem valószínű, hogy a Blikket nagyon földhöz vágna egy ötmilliós kártérítés kifizetése. Még akkor sem, ha Zalatnay Sarolta börtönleveleit a konkurens nyomtatványnak, a Színes Bulvár Lapnak írja, így aztán ország-világ megtudhatta, hogy Cini „vasárnap reggel sétálni indult, megetette a galambokat, és újból rátört a szomorúság, és szégyellte magát, amiért börtönben él. Mondjuk, szégyellhetné magát amiatt is, hogy becsapott egynéhány benne megbízó embert, de nem teszi. Persze, nagy szégyenében sem feledkezik meg arról, hogy az új köztársasági elnököt közvetett módon emlékeztesse: kegyelmi kérvényt adott be, s azt jó lenne már elbírálni... S amíg Cini a börtönben könnyekre fakad Aradszky Lacit nézve, addig a köznép meditálhat arról, hogy vajon Budapest vagy valamely vidéki város érdemelné-e meg inkább az Európa Kulturális Fővárosa címet 2010-ben. Mert ez is komoly kérdés, és immár biztosan nem szakmaikulturális szempontok alapján, hanem politikai döntésként fogják illetékesek megválaszolni. Pedig lehet, hogy legalább ezt nem így kellene. ■ MIHAJLOVITS Klára Gyurcsány Ferenc dedikál Arató 2005. október L. 2., szombat-vasárnap Ünnepi kavalkád a XVI. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztiválon Talán az elmúlt évekhez képest is nagyobb érdeklődés kísérte az elmúlt hétvégén megrendezett XVI. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivált. Az ungvári járás egyik színmagyar településén, Nagydobronyban rendezett találkozó legfiatalabb részvevője 3, a legidősebb pedig 83 éves volt. Ez is jelzi, hogy szinte mindenki, aki Kárpátalján magyar hagyományápolással foglalkozik, randevút adott egymásnak. Olyan együttes is akadt a tucatnyinál is több műsort felvonultató programban, amely aznap hajnalban érkezett haza egy budapesti seregszemléről, de a fáradsággal dacolva úgy érezték: mindenképp ott a helyük. A kora őszi napsütés kedvezett az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Kárpátaljai Megyei Művelődési Főosztály által szervezett szabadtéri programnak. Szabó Tibor, az eszenyi Ritmus néptáncegyüttes vezetője, az UMDSZ művelődési szakbizottságának felelőse, a rendezvény szakmai koordinátora a vendégek között köszöntötte Gajdos István parlamenti képviselőt, Ábrahám Ferenc és Szentpéteri Bertalan konzulokat, Balogh Tibort, Nagydobrony testvértelepülése, a szabolcsi Nyírbogdány polgármesterét és másokat. A fesztivált házigazdaként Szilvási Zoltán, Nagydobrony polgármestere nyitotta meg, és azon reményének adott hangot, hogy ez a szép hagyomány folytatódik, s elviszi az itt élők jó hírét megyeszerte, sőt a határon túlra is. A színes műsor méltán bizonyította: Kárpátalján él a magyar néphagyomány. A fellépők között volt a Tiszapéterfalvai Művészeti Iskola műkedvelő együttese. Több produkcióval is színpadra lépett a derceni Gyöngyösbokréta néptáncegyüttes. Színes műsort adtak a Kisdobronyi Művészeti Iskola műkedvelői, színpadra lépett a viski népi együttes, a nevetlenfalui és a nagydobronyi hagyományápolók csoportja, a szalókai Tiszavirág néptáncegyüttes, s még bőven sorolhatnánk tovább... A fesztivál az ilyenkor szokásos mottóval zárult: Jövőre, veletek, ugyanitt.” DUNDA György Önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése Pozsonyi tudósítónktól Viszonylag hamar beletörődtek a szlovákiai önkormányzatok, hogy ezentúl a Számvevőszék is ellenőrizheti a gazdálkodásukat. Az ezzel kapcsolatos törvénytervezet parlamenti tárgyalása során éles nyilatkozatok hangzottak el az önkormányzatiság elvének megsértéséről. Az országos érdekvédelmi szervezetük szerint ugyanis teljesen elegendő a választott főellenőrök tevékenysége. Amikor viszont a parlament jóváhagyta a javaslatot, a legtöbb polgármester beletörődött az új helyzetbe. Az Új Szónak nyilatkozó magyar polgármesterek is legfeljebb azt kifogásolták, hogy Daniel Lipsic igazságügyi miniszter eleve szabályellenes gazdálkodást tételezett fel a legtöbb helyen. Kétségtelen viszont, hogy a jelenlegi kormány az elmúlt két évben végigvitte a tíz éve halasztgatott közigazgatási decentralizációt. Eredetileg ezt még a kilencvenes évek elején kezdték, de utána az egymást követő Meciar-kormányok szabotálták azoknak a törvényeknek az elfogadását, amelyek közvetlenül az önkormányzatoknak juttatják a központilag beszedett adók jelentős hányadát. Míg korábban az államtól érkező összes pénzt megcímkézték, az új modellben az önkormányzatok bármiféle korlátozás nélkül használhatják fel az így szerzett jövedelmet, erről egyedül a képviselőtestület dönt. Komoly összegről van szó, az önkormányzatok jövőre 110 milliárd korona adóbevétel elosztásáról dönthetnek. Sőt, a gazdaság felfutásának köszönhetően a bevételeik a vártnál jobban nőnek, idén az előző évhez képest 2 milliárd koronával kaptak többet, jövőre ez már 5 milliárd korona lesz. Az új modellben a települések a bevételeik egyharmadát szerzik az állam által beszedett, majd újraelosztott jövedelemadóból, egyharmadot saját adóként vetnek ki. A maradékot pedig szintén az államtól kapják, de címzett támogatásként, például az iskolák fenntartására. Egyre több jelzés érkezik arról, hogy a hirtelen megnövekedett forrásokra sok helyütt családi klánok telepednek rá. Azt pedig az önkormányzatok érdekvédelmi szervezetei is elismerik, hogy a csaknem 3000 település negyedében a mai napig nincs főellenőr, és nagyon sokban a helyi hatalmat birtokló erők töltötték be ezt a posztot. ■ TUBA Lajos A felelősség érzése helyett a felelősség vállalása UMDSZ-javaslatok a határon túli magyarság jogállásának módosítására Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége elkészítette a magyar alkotmány határon túli magyarságra vonatkozó módosításával és az Európai Unióba való beutazásra feljogosító speciális magyar személyi igazolvány bevezetésével kapcsolatos ajánlatait. Az MTI-hez eljuttatott ajánlások szerint az UMDSZ elnöksége támogatja azon magyar kormányzati elképzelést, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya külön fejezetben foglalkozzon a határon túli magyarság jogállásának kérdéseivel, javasolva egyúttal, hogy a jelenlegi szöveghez képest, azaz a „felelősséget érez” kifejezés helyett a „felelősséget visel” szóösszetétel szerepeljen, miáltal hangsúlyosabbá válna az anyanemzet felelőssége a határon túlra szakadtak iránt. Az UMDSZ a Magyarországgal való akadálymentes kapcsolattartás egyik fontos eszközének tartja a nemzeti vízum bevezetését, ám úgy véli, az EU-tagállamokkal folytatott konzultáció során külön figyelmet kell fordítani arra, hogy az említett okmány hatálya érvényben maradjon Magyarországnak a schengeni rendszerhez való csatlakozása után is. A szervezet szerint fontos, hogy a Kárpátaljáról elszármazott, a szovjet utódállamokban élő magyarok is igényelhessék a nemzeti vízumot. Az UMDSZ javasolja, hogy a nemzeti vízum legyen mindenki számára hozzáférhető, térítésmentes, mint a jelenlegi. A szövetség egyetért a magyar kormánynak a speciális magyar személyi igazolvány kiadását célzó tervével, úgy vélve, hogy az okmány bevezetése egyfelől előremutató, elősegíti a szülőföldön való megmaradást és boldogulást, másfelől beutazási lehetőséget biztosít az EU-tagországokba. Ez utóbbi nem csupán az anyaországgal való akadálymentes kapcsolattartás lehetőségét vetíti előre, hanem a Kárpát-medencei magyar-magyar kapcsolatépítést is - áll a szövegben. Tekintettel arra, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény alapján kiadott magyar és hozzátartozói igazolványok első körének cseréje 2007-ben lesz, az UMDSZ elnöksége szerint szükségtelen két különböző igazolvány megléte. A testület azt javasolja, hogy a speciális magyar személyi igazolvány szerepének meghatározásakor találják meg a módját annak, hogy az utóbbi lássa el a magyarigazolvány szerepét is. Az UMDSZ véleménye szerint mihamarabb és végérvényesen ki kell dolgozni az új törvényi szabályozást és annak végrehajtási mechanizmusát. Javasolja, hogy a kidolgozandó törvény tartalmazzon konkrét megfogalmazásokat a speciális magyar személyi igazolvány és a nemzeti vízum közötti kapcsolatról. A szövetség azt indítványozza, hogy a lebonyolítási mechanizmus kidolgozásakor vegyék figyelembe a státustörvény határon túli végrehajtásában szerepet vállaló információs irodák kiépített hálózatát és az oktatási-nevelési támogatást célba juttató hálózatot. Az UMDSZ úgy véli, hogy bár a magyar kormány javaslatai előremutatóak és jelentős előrelépést jelentenek a korábbi állapothoz képest, az ukrajnai (kárpátaljai) magyarság eme elképzeléseket a kettős állampolgársághoz vezető út állomásainak tekinti. Jelenleg ugyan az ukrán alkotmány nem ismeri el a kettős állampolgárságot, az UMDSZ mégis fontosnak tartja a jogérvényesítés mihamarabbi megvalósítását, mert szerinte Ukrajna demokratikus fejlődése az elkövetkező évtizedben megteremtheti a kettős állampolgárság feltételeit. Új Magyar Szó Romániában - közéleti és családi napilap A romániai magyar közélet legfontosabb „hírmondójaként”, a családok, a fiatalok és az idősek számára sokszínű olvasmányt kínáló lapként jelenik meg pénteken a bukaresti szerkesztésű Új Magyar Szó, amely az 57 év után augusztusban megszűnt Romániai Magyar Szó örökébe lép. Stanik István, a lapot megjelentető Scripta Kiadó Rt. igazgatótanácsának elnöke, a lap elnök-vezérigazgatója, az MTI-nek csütörtökön elmondta, hogy az új sajtótermék néhány elemet átvett elődjétől, a régi előfizetőkre is gondolva, így továbbra is olvashatják a hétvégi irodalmi rovatot, a gyermekrovatot, a Kisebbségben című mellékletet, új formai megjelenítésben. Szemléletében, terjedelmében, tematikai strukturáltságában azonban teljesen más lesz ez az újság, amely a saját meghatározása szerint közéleti és családi napilapként lát napvilágot. Ennek szellemében továbbra is megfelelő politikai-közéleti tájékoztatást ad, ezt azonban nagyobb távolságtartással és sokkal kritikusabban teszi majd. A lap második fele amolyan „családi blokk” lesz. Ebben megszólítják az eddig elhanyagolt olvasói rétegeket is, külön oldalakat, rovatokat szentelnek a gyermekeknek, az ifjúságnak, az idős korúaknak, a nőknek. A mindennapokról, az egészségről, az életmódról egyaránt szó lesz, a falun élő olvasóknak pedig külön témákkal szolgál majd a lap. A humor, karikatúra, programajánló, játék és a rejtvény sem fog hiányozni a hasábokról - mondta Stanik. A szerkesztőség is teljesen megújult. Stanik István elnök-vezérigazgatóként tartja kezében a lap egészét, a főszerkesztő az egyik legnevesebb erdélyi újságírópublicista, Ágoston Hugó. A szerkesztőség ugyan Bukarestben működik, de a szerkesztőség tagjai erdélyiek, tehát nem „belterjes” bukaresti lapról lesz szó, bizonyos rovatokat más városokból szerkesztenek majd. A lapnak tizennégy tudósítója van, külön képviselete, irodája vagy fiókszerkesztősége Marosvásárhelyen és Kolozsváron. Ami a kiadót illeti, a Scripta jövőre lesz 10 éves, igazgatótanácsát vezető erdélyi értelmiségiek alkotják. A többségi részvénycsomag tulajdonosa Verestóy Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, aki ugyanakkor nem tagja az igazgatótanácsnak. A lap kizárólag magántőkéből építkezik, eddig semmilyen támogatást nem kapott sem Magyarországról, sem Romániából - hangsúlyozta az MTI-nek Stanik István. A beruházás értéke mintegy 200 ezer euró. A lap elindításáról úgy kívánják értesíteni a nyilvánosságot, hogy szeretnék minél több ember kezébe adni az ingyenes mutatványszámot. Azt negyvenezer példányban nyomtatják ki, és ingyen szóljak az intézményekben, a különböző rendezvényeken, az utcán, ahol feliratos pólóban sétáló fiatal rikkancsok fogják ajánlani a lapot a járókelőknek. Az új sajtótermék megjelenéséhez rendezvénysorozat is kapcsolódik: három nagyobb erdélyi városban - pénteken Marosvásárhelyen, szombaton Kolozsváron, vasárnap pedig Csíkszeredában - kifejezetten erre az alkalomra állított össze vidám műsort a Nagy István—Gáspárik Attila-humoristapáros. Hétfőn tizennégy erdélyi városban tartanak fogadással egybekötött lapbemutatót, mindenütt 150- 200 meghívottat várnak. Október 11-én a bukaresti Crown Plazában a romániai politikai és gazdasági élet, valamint a média személyiségei számára tartanak ugyancsak lapbemutató rendezvényt.