Magyar Szó, 2005. október (62. évfolyam, 231-256. szám)

2005-10-01 / 231. szám

// 4 KITEKINTŐ kitekinto@magyar­szo.co.yu Könyvek és könnyek Egy könyv megjelenése tartotta láz­ban a héten a magyar közéletet. Megje­lent ugyanis az Útközben című alkotás, a regnáló miniszterelnök tollából. Aki an­nak rendje és módja szerint tartott dedi­kálással egybekötött könyvbemutatót Bu­dapesten is, Szegeden is. Ahogyan azt egyébként is tenni szokták az irodalmá­rok. Akiknek esetében a kötet méltatása­kor aligha szokás bizonygatni a szerzősé­get. Mert Gyurcsány Ferenc könyvének egyik kiemelkedő értékét éppen az képvi­seli, hogy „a könyv eredeti Word-dokumentu­­mának utolsó mentése Gyurcsány Ferenctől származik”, ahogyan azt Török Gábor poli­tológus kiemelte a bemutató alkalmával. Pazar. A szerző szerint nem nagy ügy az egész: „Pár hónap intellektuális szenvedés, pár hét írás, pár nap hátfájás.” És máris megvan az Útközben. A szerzői tisztelet­­díj értékéről nem esett szó. Pedig egy el­sőkötetes szerző számára ez általában fontos kérdés... Mint ahogyan az eladó számára is fon­tos kérdés, hogy mennyiért hajlandó va­laki megvenni használt autóját - már ha nem egy orbitális méretű átverésről van szó. Ezúttal az RTL Klub szervezésében. Mert nem elég, hogy már második évad­ban tartják műsoron az országhatárokon átnyúló érdeklődéssel övezett Győzike Show-t (jó ízléssel megvert nézők legna­gyobb szívfájdalmára), de most még az is kiderült, hogy ennek a dolognak forgató­­könyve is van. Az Index.hu felfedezte, hogy a héten megjelent Képes Autó Exp­ressz „jobb alsó sarkában ott sárgállik az a Lamborghini Gallardo, melyet az egész ország döbbenten nézett a hétfő esti Győzike Show­­ban”. „A műsor forgatókönyve szerint a roma valóságshow-hős egy csúnya veszekedés után ezzel a sportautóval próbálta megbékíteni Bea asszonyt. A tévénézők a maisorban láthatták, ahogy Győzike egy számológép segítségével al­kudozik a kereskedővel - bár a pontos vételár nem derült ki majd beül az autóba, és haza­hajt vele.” Budapesti tudósítónktól Na már most a kérdés az, hogy Győző uraság megvette-e az autót, ami egyéb­iránt kerek 40 millió forintba kerül. Lé­vén hogy a művész úr a tavalyi bekamerá­­zásért alig tíz millát kapott a csatornától, ezt nem is igazán tehette meg. Legalább­is nem abból a honoráriumból. Viszont az autót áruló cég sem volt hajlandó kö­zölni, hogy a kocsi Gáspár Győző nevére van-e bejegyezve... Az érdeklődők a hasz­­naltauto.hu honlapon is kereshetik... A jelekből úgy tűnik, a tévécsatorna kibé­relte a kocsit a valóság kedvéért. De a sportolók sem maradnak ki a botránygyártásból: Benedek Tibor vízilab­dázó úgy érzi, perelnie kell azt a pletyka­lapot, amely arról tudósított: a kétszeres olimpiai bajnok elcsábította egykori csa­pattársa, Kásás Tamás barátnőjét, Orosz­lán Szonját. Benedek ötmilliós kártérítési per indítását fontolgatja. Bár nem való­színű, hogy a Blikket nagyon földhöz vág­na egy ötmilliós kártérítés kifizetése. Még akkor sem, ha Zalatnay Sarolta börtönleveleit a konkurens nyomtat­ványnak, a Színes Bulvár Lapnak írja, így aztán ország-világ megtudhatta, hogy Cini „vasárnap reggel sétálni indult, megetette a galambokat, és újból rátört a szo­morúság, és szégyellte magát, amiért börtön­ben él. Mondjuk, szégyellhetné magát amiatt is, hogy becsapott egynéhány benne megbízó embert, de nem teszi. Persze, nagy szégyenében sem feledke­zik meg arról, hogy az új köztársasági el­nököt közvetett módon emlékeztesse: kegyelmi kérvényt adott be, s azt jó len­ne már elbírálni... S amíg Cini a börtönben könnyekre fakad Aradszky Lacit nézve, addig a köz­nép meditálhat arról, hogy vajon Buda­pest vagy valamely vidéki város érdemel­né-e meg inkább az Európa Kulturális Fő­városa címet 2010-ben. Mert ez is komoly kérdés, és immár biztosan nem szakmai­kulturális szempontok alapján, hanem politikai döntésként fogják illetékesek megválaszolni. Pedig lehet, hogy lega­lább ezt nem így kellene. ■ MIHAJLOVITS Klára Gyurcsány Ferenc dedikál Arat­ó 2005. október L. 2., szombat-vasárnap Ünnepi kavalkád a XVI. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztiválon Talán az elmúlt évekhez képest is nagyobb érdeklődés kísér­te az elmúlt hétvégén megrendezett XVI. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivált. Az ungvári járás egyik színmagyar településén, Nagydobronyban rendezett találkozó legfiatalabb részvevője 3, a legidősebb pedig 83 éves volt. Ez is jelzi, hogy szinte mindenki, aki Kárpátalján magyar hagyo­mányápolással foglalkozik, randevút adott egy­másnak. Olyan együttes is akadt a tucatnyinál is több műsort felvonultató programban, amely aznap hajnalban érkezett haza egy budapesti se­regszemléről, de a fáradsággal dacolva úgy érez­ték: mindenképp ott a helyük. A kora őszi napsütés kedvezett az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Kárpátaljai Megyei Művelődési Főosztály által szervezett sza­badtéri programnak. Szabó Tibor, az eszenyi Ritmus néptáncegyüttes vezetője, az UMDSZ művelődési szakbizottságának felelőse, a ren­dezvény szakmai koordinátora a vendégek között köszöntötte Gajdos István parlamenti képviselőt, Ábrahám Ferenc és Szent­péteri Bertalan konzulokat, Balogh Tibort, Nagydobrony test­vértelepülése, a szabolcsi Nyírbogdány polgármesterét és máso­kat. A fesztivált házigazdaként Szilvási Zoltán, Nagydobrony pol­gármestere nyitotta meg, és azon reményének adott hangot, hogy ez a szép hagyomány folytatódik, s elviszi az itt élők jó hírét megyeszerte, sőt a határon túlra is. A színes műsor méltán bizonyította: Kárpát­alján él a magyar néphagyomány. A fellépők kö­zött volt a Tiszapéterfalvai Művészeti Iskola mű­kedvelő együttese. Több produkcióval is szín­padra lépett a derceni Gyöngyösbokréta nép­táncegyüttes. Színes műsort adtak a Kisdobronyi Művészeti Iskola műkedvelői, színpadra lépett a viski népi együttes, a nevetlenfalui és a nagydob­­ronyi hagyományápolók csoportja, a szalókai Ti­szavirág néptáncegyüttes, s még bőven sorolhat­nánk tovább... A fesztivál az ilyenkor szokásos mottóval zárult: Jövőre, veletek, ugyanitt.”­ ­DUNDA György Önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése Pozsonyi tudósítónktól Viszonylag hamar beletörődtek a szlo­vákiai önkormányzatok, hogy ezentúl a Számvevőszék is ellenőrizheti a gazdálko­dásukat. Az ezzel kapcsolatos törvényterve­zet parlamenti tárgyalása során éles nyilat­kozatok hangzottak el az önkormányzati­ság elvének megsértéséről. Az országos ér­dekvédelmi szervezetük szerint ugyanis tel­jesen elegendő a választott főellenőrök te­vékenysége. Amikor viszont a parlament jóváhagyta a javaslatot, a legtöbb polgár­­mester beletörődött az új helyzetbe. Az Új Szónak nyilatkozó magyar polgármesterek is legfeljebb azt kifogásolták, hogy Daniel Lipsic igazságügyi miniszter eleve szabály­­ellenes gazdálkodást tételezett fel a leg­több helyen. Kétségtelen viszont, hogy a je­­lenlegi kormány az elmúlt két évben végig­vitte a tíz éve halasztgatott közigazgatási decentralizációt. Eredetileg ezt még a ki­lencvenes évek elején kezdték, de utána az egymást követő Meciar-kormányok szabo­tálták azoknak a törvényeknek az elfogadá­sát, amelyek közvetlenül az önkormányza­toknak juttatják a központilag beszedett adók jelentős hányadát. Míg korábban az államtól érkező összes pénzt megcímkéz­ték, az új modellben az önkormányzatok bármiféle korlátozás nélkül használhatják fel az így szerzett jövedelmet, erről egyedül a képviselőtestület dönt. Komoly összegről van szó, az önkormányzatok jövőre 110 milliárd korona adóbevétel elosztásáról dönthetnek. Sőt, a gazdaság felfutásának köszönhetően a bevételeik a vártnál job­ban nőnek, idén az előző évhez képest 2 milliárd koronával kaptak többet, jövőre ez már 5 milliárd korona lesz. Az új mo­dellben a települések a bevételeik egyhar­­madát szerzik az állam által beszedett, majd újraelosztott jövedelemadóból, egy­­harmadot saját adóként vetnek ki. A mara­dékot pedig szintén az államtól kapják, de címzett támogatásként, például az iskolák fenntartására. Egyre több jelzés érkezik ar­ról, hogy a hirtelen megnövekedett forrá­sokra sok helyütt családi klánok teleped­nek rá. Azt pedig az önkormányzatok ér­dekvédelmi szervezetei is elismerik, hogy a csaknem 3000 település negyedében a mai napig nincs főellenőr, és nagyon sokban a helyi hatalmat birtokló erők töltötték be ezt a posztot. ■ TUBA Lajos A felelősség érzése helyett a felelősség vállalása UMDSZ-javaslatok a határon túli magyarság jogállásának módosítására Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szö­vetség (UMDSZ) elnöksége elkészítette a magyar alkotmány határon túli magyar­ságra vonatkozó módosításával és az Eu­rópai Unióba való beutazásra feljogosító speciális magyar személyi igazolvány be­vezetésével kapcsolatos ajánlatait. Az MTI-hez eljuttatott ajánlások sze­rint az UMDSZ elnöksége támogatja azon magyar kormányzati elképzelést, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya külön fejezetben foglalkozzon a határon túli magyarság jogállásának kérdéseivel, javasolva egyúttal, hogy a jelenlegi szö­veghez képest, azaz a „felelősséget érez” kifejezés helyett a „felelősséget visel” szó­­összetétel szerepeljen, miáltal hangsúlyo­sabbá válna az anyanemzet felelőssége a határon túlra szakadtak iránt. Az UMDSZ a Magyarországgal való akadálymentes kapcsolattartás egyik fon­tos eszközének tartja a nemzeti vízum be­vezetését, ám úgy véli, az EU-tagállamok­­kal folytatott konzultáció során külön fi­gyelmet kell fordítani arra, hogy az emlí­tett okmány hatálya érvényben maradjon Magyarországnak a schengeni rendszer­hez való csatlakozása után is. A szervezet szerint fontos, hogy a Kárpátaljáról el­származott, a szovjet utódállamokban élő magyarok is igényelhessék a nemzeti ví­zumot. Az UMDSZ javasolja, hogy a nemzeti vízum legyen mindenki számára hozzá­férhető, térítésmentes, mint a jelenlegi. A szövetség egyetért a magyar kor­mánynak a speciális magyar személyi iga­zolvány kiadását célzó tervével, úgy vélve, hogy az okmány bevezetése egyfelől elő­remutató, elősegíti a szülőföldön való megmaradást és boldogulást, másfelől beutazási lehetőséget biztosít az EU-tag­­országokba. Ez utóbbi nem csupán az anyaországgal való akadálymentes kap­csolattartás lehetőségét vetíti előre, ha­nem a Kárpát-medencei magyar-magyar kapcsolatépítést is - áll a szövegben. Tekintettel arra, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló tör­vény alapján kiadott magyar­ és hozzátar­tozói igazolványok első körének cseréje 2007-ben lesz, az UMDSZ elnöksége sze­rint szükségtelen két különböző igazol­vány megléte. A testület azt javasolja, hogy a speciális magyar személyi igazol­vány szerepének meghatározásakor talál­ják meg a módját annak, hogy az utóbbi lássa el a magyarigazolvány szerepét is. Az UMDSZ véleménye szerint miha­marabb és végérvényesen ki kell dolgozni az új törvényi szabályozást és annak végre­hajtási mechanizmusát. Javasolja, hogy a kidolgozandó törvény tartalmazzon konk­rét megfogalmazásokat a speciális magyar személyi igazolvány és a nemzeti vízum közötti kapcsolatról. A szövetség azt indít­ványozza, hogy a lebonyolítási mechaniz­mus kidolgozásakor vegyék figyelembe a státustörvény határon túli végrehajtásá­ban szerepet vállaló információs irodák kiépített hálózatát és az oktatási-nevelési támogatást célba juttató hálózatot. Az UMDSZ úgy véli, hogy bár a ma­gyar kormány javaslatai előremutatóak és jelentős előrelépést jelentenek a korábbi állapothoz képest, az ukrajnai (kárpátal­jai) magyarság eme elképzeléseket a ket­tős állampolgársághoz vezető út állomá­sainak tekinti. Jelenleg ugyan az ukrán al­kotmány nem ismeri el a kettős állampol­gárságot, az UMDSZ mégis fontosnak tartja a jogérvényesítés mihamarabbi megvalósítását, mert szerinte Ukrajna de­mokratikus fejlődése az elkövetkező évti­zedben megteremtheti a kettős állampol­gárság feltételeit. Új Magyar Szó Romániában - közéleti és családi napilap A romániai magyar közélet legfonto­sabb „hírmondójaként”, a családok, a fia­talok és az idősek számára sokszínű olvas­mányt kínáló lapként jelenik meg pénte­ken a bukaresti szerkesztésű Új Magyar Szó, amely az 57 év után augusztusban megszűnt Romániai Magyar Szó örökébe lép. Stanik István, a lapot megjelentető Scripta Kiadó Rt. igazgatótanácsának el­nöke, a lap elnök-vezérigazgatója, az MTI-nek csütörtökön elmondta, hogy az új sajtótermék néhány elemet átvett előd­jétől, a régi előfizetőkre is gondolva, így továbbra is olvashatják a hétvégi irodalmi rovatot, a gyermekrovatot, a Kisebbség­ben című mellékletet, új formai megjele­nítésben. Szemléletében, terjedelmében, tematikai strukturáltságában azonban teljesen más lesz ez az újság, amely a saját meghatározása szerint közéleti és családi napilapként lát napvilágot. Ennek szellemében továbbra is meg­felelő politikai-közéleti tájékoztatást ad, ezt azonban nagyobb távolságtartással és sokkal kritikusabban teszi majd. A lap má­sodik fele amolyan „családi blokk” lesz. Ebben megszólítják az eddig elhanyagolt olvasói rétegeket is, külön oldalakat, rova­tokat szentelnek a gyermekeknek, az ifjú­ságnak, az idős korúaknak, a nőknek. A mindennapokról, az egészségről, az élet­módról egyaránt szó lesz, a falun élő olva­sóknak pedig külön témákkal szolgál majd a lap. A humor, karikatúra, program­­ajánló, játék és a rejtvény sem fog hiá­nyozni a hasábokról - mondta Stanik. A szerkesztőség is teljesen megújult. Stanik István elnök-vezérigazgatóként tartja kezében a lap egészét, a főszerkesz­tő az egyik legnevesebb erdélyi újságíró­publicista, Ágoston Hugó. A szerkesztő­ség ugyan Bukarestben működik, de a szerkesztőség tagjai erdélyiek, tehát nem „belterjes” bukaresti lapról lesz szó, bizo­nyos rovatokat más városokból szerkesz­tenek majd. A lapnak tizennégy tudósító­ja van, külön képviselete, irodája vagy fi­ókszerkesztősége Marosvásárhelyen és Kolozsváron. Ami a kiadót illeti, a Scripta jövőre lesz 10 éves, igazgatótanácsát vezető er­délyi értelmiségiek alkotják. A többségi részvénycsomag tulajdonosa Verestóy At­tila, a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség (RMDSZ) szenátora, aki ugyanak­kor nem tagja az igazgatótanácsnak. A lap kizárólag magántőkéből építkezik, eddig semmilyen támogatást nem kapott sem Magyarországról, sem Romániából - hangsúlyozta az MTI-nek Stanik István. A beruházás értéke mintegy 200 ezer euró. A lap elindításáról úgy kívánják értesí­teni a nyilvánosságot, hogy szeretnék mi­nél több ember kezébe adni az ingyenes mutatványszámot. Azt negyvenezer pél­dányban nyomtatják ki, és ingyen szóljak az intézményekben, a különböző rendez­vényeken, az utcán, ahol feliratos póló­ban sétáló fiatal rikkancsok fogják ajánla­ni a lapot a járókelőknek. Az új sajtótermék megjelenéséhez rendezvénysorozat is kapcsolódik: három nagyobb erdélyi városban - pénteken Marosvásárhelyen, szombaton Kolozsvá­ron, vasárnap pedig Csíkszeredában - ki­fejezetten erre az alkalomra állított össze vidám műsort a Nagy István—Gáspárik At­­tila-humoristapáros. Hétfőn tizennégy erdélyi városban tartanak fogadással egy­bekötött lapbemutatót, mindenütt 150- 200 meghívottat várnak. Október 11-én a bukaresti Crown Plazában a romániai po­litikai és gazdasági élet, valamint a média személyiségei számára tartanak ugyan­csak lapbemutató rendezvényt.

Next