Magyar Szó, 2006. január (63. évfolyam, 1-23. szám)
2006-01-04 / 1. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyar szo.co.yu A Gazprom helyreállította az európai szállításokat Folytatás az 1. oldalról A tárgyalási folyamat meghosszabbítását javasolja Oroszországnak Ukrajna a két szomszédos állam között kialakult gázvitában - közölte tegnap Kijevben Anatolij Kinah, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára. Szavai szerint a két ország április 1-jéig folytathatná egyezkedését a gáz árának és az energiahordozó tarifájának kölcsönösen előnyös megállapításáról, vagyis az egyenrangú együttműködés jellemzőinek a meghatározásáról az európai energetikai chartának megfelelően. Ellenkező esetben Ukrajna kész a stockholmi döntőbírósághoz fordulni. A moldovai és az ukrán elnök arra kérte fel az Európai Uniót, hogy a szervezet nemzetközi szerkértőkkel kapcsolódjék be a két volt szovjet tagköztársaság és Oroszország között zajló gázvitába - jelentette be tegnap a moldovai államfői hivatal. Vladimir Voronin és Viktor Juscsenko az EU vezetésének írt levelében arra kérte a címzetteket: „Segítsék elő azt, hogy moratóriumot rendeljenek el az orosz gáz, illetve tranzitjának árára mindaddig, amíg be nem fejeződnek a tárgyalások!” Az orosz Gazprom gázipari óriáskonszern január 1-jén mindkét országba irányuló exportját leállította, mert nem tudott velük megállapodni a gáz áráról. Az állami ellenőrzés alatt levő vállalat Ukrajnának az eddigi 50 dollár helyett 220-230 dollárért, Moldovának pedig 80 dolláros tarifa helyett 160 dollárért óhajtja eladni a földgáz ezer köbméterét. A tárgyalások újrafelvételét 1,* Litenőde Ukrajnát és Oroszországot gázárvitájuk megoldása végett Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője , l'Öznltp tegnap Salana szóvivője. AZ OROSZ-UKRÁN GÁZVITA RÁVILÁGÍTOTT KÖZÉP-EURÓPA SEBEZHETŐSÉGÉRE Az orosz-ukrán gázvita rávilágított a közép-európai régió sebezhetőségére, és felerősítette a térségnek az energiaellátás biztonságával kapcsolatos, már régóta meglevő aggodalmait - jegyzi meg a Reuters. A földgázszállítások Ausztriát, Magyarországot, Lengyelországot, Romániát, Horvátországot, Szlovákiát érintő kiesése azt az érzést is felerősítette a térségben, hogy Oroszország politikai célokra használhatja fel az energiaellátásában meglevő monopolhelyzetét. Litvánia, Lettország, Észtország és Szlovákia szükségletének szinte teljes egészét orosz forrásból fedezi. Csehország, Magyarország 81 és 82 százalékban támaszkodik az orosz szállításokra, Szlovénia 62 százalékban, Ausztria pedig 60 százalékban. Németország számára is Oroszország a legnagyobb szállítópartner 36 százalékos részesedéssel, Franciaország pedig szükségleteinek egynegyedét fedezi orosz gázzal. Legkevésbé Málta, Civil US, Il OTSZág és Hollandia van kiszolgáltatva az orosz szállításoknak. Nagy-Britannia képes ugyan az önellátásra, az idén azonban mégis nettó importőrré vált. Az uniós huszonötök elsődleges energiaszükségletük egynegyedét fedezik földgázzal, és földgázszükségletük 24 százalékát kapják orosz forrásból. A gázszükséglet 59 százaléka uniós és norvég forrásból származik. 2010-ig az EU gázellátásának orosz részaránya 21 százalékra csökken, és ezen a szinten marad 2020-ig. Az EU gázönellátási aránya 2020-ig 16 százalékra csökken. A GÁZ OROSZORSZÁG POLITIKAI FEGYVERE Az európai energetikai önállóság, az orosz gázellátás függőségétől való megszabadulás szükségességét szorgalmazza a brit, a francia és a német sajtó, amelyben tegnap az orosz-ukrán gázháború szerepelt a címlapok többségén. „A gáz Oroszország politikai fegyvere egy új hidegháború keretében” - állapította meg a The Times. Ugyanakkor a tekintélyes brit lap vezércikkében figyelmeztetett: az orosz döntés hosszú távon ugyanolyan katasztrofális lehet a Kreml számára, mint amilyen az 1973-as olajbojkott volt az arab országok számára. A The Times szerint világos az ügy tanulsága Európa számára: energiaforrásainak soha nem szabad Oroszországtól függniük. „Fontos, hogy a Nyugat ellenálljon az orosz erőpróbának” - szögezte le a konzervatív Daily Telegraph, és úgy vélte, hogy a Kreml magatartása nem más, mint „gazdasági revans egy volt szovjet köztársaság ellen, amely ki merte nyilvánítani diplomáciai függetlenségét Oroszországgal szemben, és Nyugat-Európa felé tekintett”. A francia L’Humanité nyugtalanítónak nevezte az orosz lépés brutalitását. „Olyan, mint egy nyílt energiaháború első felvonása” - állapította meg a kommunista lap, külön kiemelve, hogy mindezt egy olyan ország tette, amely most vette át a „világ urainak”, a G8- nak (a világ hét legfejlettebb ipari országa plusz Oroszország) soros elnökségét, és ebből azt a következtetést vonja le, hogy „az energiahordozókban gazdag országok az új évszázadban vitathatatlan hatalomra tesznek szert, és ez visszaélésekre is csábítja őket, mint ahogyan ez Oroszország esetében bekövetkezett”. Ugyanezt a vészharangot kongatja meg a baloldali Libération, Putyin nyomást gyakorol című cikkében. A lap szerint figyelmeztetni kellene az oroszokat, hogy „az ukázok ideje lejárt”, és hogy egy olyan világban, ahol egyre inkább mindenki mindenkitől függ, mindenkinek - mindenekelőtt Moszkvának - önmérsékletről és felelősségtudatról kell tanúságot tennie. (MTI/ITAR-TASZSZ/ Reuters/dpa/ AFP) A Gazprom székháza T izenegy holttestet emeltek ki a mentőbrigádok tegnap délutánig a németországi Bad Reichenhall jégcsarnoknak beomlott tetőzete alól. Hat gyermek és két kamasz van a halálos áldozatok között. A 11 holttest közül eddig tíznek a személyazonosságát sikerült megállapítani. Tegnap délutáni adat szerint 34 ember sérült meg a hétfői szerencsétlenségben, ebből 18 jelenleg is kórházi ápolásra szorul. A hozzátartozók közlése szerint egy nő és három gyermek van az eltűntként számon tartottak jegyzékén. Dermesztő hideg és szakadó hó nehezíti a mentés munkálatait. Óvatosan kell eljárni, nehogy a megbolygatott romhalmazból kimozduló beton- vagy fémdarabok az esetleges túlélőkre vagy a mentésben részt vevőkre zuhanjanak. Helybeli lakosok azt mondták tudósítóknak, hogy a fedett korcsolyapálya már rég felújításra szorult. A körzetileg illetékes traunsteini ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával indított vizsgálatot. A képen folyik a mentés. Atatszó Robbanószerkezetet dobtak az albán nagykövetségre A szerb belügyminisztérium közleménye szerint „vasárnap este gyengébb hatóerejű robbanószerkezetet dobtak Albánia belgrádi nagykövetségére”. A Bétához eljuttatott közlemény szerint a robbanószerkezetet este hét körül dobták az épületre, és annak homlokzatán a detonáció kisebb rongálást okozott. A nyomozás folyik (Beta) 2006. január 4., szerda Arafat sírjánál kezdte meg választási kampányát a Fatah Hivatalosan megkezdődött tegnap a palesztin területeken a január 25-ére kitűzött törvényhozási választások kampánya. Ennek meghatározó eleme várhatólag az egy évtizede hatalmon levő Fatah és a választásokon most először részt vevő Hamász radikális iszlám szervezet versengése lesz. A Fatah Rámalláhban, a palesztin hatóság székhelyén, alapítójának és volt vezetőjének, Jasszer Arafatnak sírjánál tartotta meg kampánynyitó nagygyűlését. Nabíl Saat palesztin miniszterelnökhelyettes, a Fatah kampányának irányítója beszédében kijelentette: mozgalma egy jövőbeli palesztin állam alapjainak letételén fog munkálkodni, s harcolni fog a korrupció ellen, ha továbbra is hatalmon marad. Saat hitet tett egyúttal Arafat harcának folytatása mellett, hogy véget vessenek az izraeli megszállásnak, lebontsák a ciszjordániai biztonsági kerítést, felszámolják a zsidó telepeket, és létrehozzanak egy palesztin államot a békés rendezés keretében. A Hamász szélsőséges iszlám palesztin szervezet fellegvárában, Gázában kezdte megválasztási kampányát. Iszmáil Hanije, a szervezet választási listájának vezetője a Hamász alapítója, a 2004-ben egy izraeli légitámadás során megölt Ahmed Jaszin sejk háza előtt a szervezet szimpatizánsaihoz szólva ígéretet tett arra, hogy a következő palesztin nemzetgyűlést „az Izraellel szembeni ellenállás védelmének fórumává” teszik. Az egyik független jelölt, Hanán Asrávi Kelet-Jeruzsálemben akarta elindítani kampányát, de izraeli rendőrök megakadályozták a nemzetközileg is ismert politikust abban, hogy transzparenst helyezzen el a város egyik bejáratát jelentő Damaszkuszi kapu előtt. A kilencvenes évek elején Asrávi volt a szóvivője az Izraellel tárgyaló palesztin küldöttségnek. Listája a Harmadik Út nevet viseli, az élén Szalám Fajjád pénzügyminiszter áll, s a jelszava: „Szabadságot a hazának, méltóságot az állampolgárnak!” A politikus tudatosan vállalta, hogy összeütközésbe kerül az izraeli rendfenntartó erőkkel, mivel az izraeli hatóságok tiltják a palesztin jelölteknek, hogy Jeruzsálem Izrael által megszállt és annektált keleti, arab részében kampányoljanak. A hivatalosan január 23-án éjfélig tartó választási kampány kezdetét beárnyékolta, hogy a palesztin vezetés kilátásba helyezte a törvényhozási választások elhalasztását. Ahmed Korei miniszterelnök tegnap Mahmúd Abbász elnök előző napi nyilatkozatához hasonlóan arra figyelmeztetett, hogy nem tartják meg a szavazást, ha Izrael megakadályozza a voksok leadását Kelet-Jeruzsálemben. „Nem lesznek választások Jeruzsálem nélkül, ahogyan (palesztin) állam sem lesz Jeruzsálem nélkül” - jelentette ki. A választások elnapolásának gondolata a Fatah-vezetéstől ered, amely attól fél, hogy vereséget fog szenvedni a politikailag megerősödött Hamász mozgalomtól és a Fatah fiatalabb nemzedékéhez tartozó jelöltektől. Raanan Giszin izraeli kormányszóvivő eközben megerősítette, hogy nem fogják engedélyezni a szavazást Jeruzsálemben. „Jeruzsálem az izraeli állam szuverén fővárosa, ott semmilyen politikai tevékenységet nem engedünk meg” - mondta Giszin annak ellenére, hogy az 1996-os palesztin parlamenti választásokon és a 2005-ös palesztin elnökválasztáson Kelet-Jeruzsálem egy részében az izraeli hatóságok hozzájárultak a levélben történő szavazáshoz. (MTI/AFP/AP/dpa) Hanán Asrávi a Damaszkuszi kapunál. Ugyanitt feltartóztatták és egy rendőrőrszobára vitték a szintén független jelölt Musztafa Bargúti képviselőt, aki Asrávihoz hasonlóan ott akarta megkezdeni kampányát Beta. Szaddám Huszein: Inkább a kivégzőosztag, mint a kötél Szaddám Huszein megbuktatott iraki diktátor elárulta két ügyvédjének, hogy inkább szeretne golyó által meghalni, mint hogy felakasszák, ha háborús bűnökért halálra ítélik az ellene folyó perben -jelentette tegnap a The Washington Times című amerikai napilap. „Nem becsülöm sokra az életemet. Minden embernek meg kell halnia egyszer” -jelentette ki a volt diktátor egyik ügyvédjének, a palesztin Iszám Gazzávinak. Szaddám Huszein Gazzávin kívül amerikai ügyvédjének, Ramsey Clark volt igazságügy-miniszternek beszélt erről bizalmasan a per december 7-i tárgyalási napján, egy ötórás szünetben a bíróság alagsorában. Amikor a két ügyvéd elmondta neki, hogy halálra ítélhetik, ő azt válaszolta: „Főparancsnok vagyok. (...) Inkább állítsanak kivégzőosztag elé! Ez a megfelelő módja egy volt katonai vezető kivégzésének.” Szaddám Huszeint és hét volt tisztjét egyebek közt azzal vádolják az október 19-én kezdődött bagdadi perben, hogy 148 ember halálát okozták 1982-ben egy síita faluban rendezett vérengzés során. A kínzásokkal és kivégzésekkel egy támadást toroltak meg, amely az elnöki konvojt érte. „Természetesen nem vagyok bűnös, de tudom, hogy a halálomat akarják. Ha halállal fenyegetnek, az semmit nem jelent számomra. Nem törődöm vele. Bármelyik irakinak az élete éppen olyan értékes, mint az enyém” -jelentette ki ügyvédjei szerint az exdiktátor. A per január 24-én folytatódik tanúk további meghallgatásával. (MTI/AFP)