Magyar Szó, 2006. február (63. évfolyam, 24-47. szám)

2006-02-17 / 38. szám

2006. február 17., péntek Wass Albert emléknap a Duna tévében Van, ahol hálás feladat Wass Albert sze­mélyéről véleményt formálni, van ahol nem. Van, ahol elismerik az író munkás­ságát, van ahol támadásnak van kitéve még a művek fordítója is.­­ A Duna Televízió ma, február 17-én egész napos műsorfolyamával Wass Albert halálának 17. évfordulójára emlékezik. A vitatott megítélésű író 1989-ben ezen a napon, a híradások szerint önkezűleg ve­tett véget életének amerikai otthonában. A délután kezdődő tematikus műsorok több oldalról közelítik meg az író alakját. Készítői választ keresnek a háborús bűnös földesúrról kialakított képre, rehabilitáci­ójának nehézségeire, a nap végén pedig kerekasztal-beszélgetés közben derül fény arra, vajon mitől lett a rendszerváltás után egyik legolvasottabb a külföldre menekült író. Vajon lehet-e, s ha igen, hogyan lehet rehabilitálni Wass Albertet, akinek szü­lőföldjén nem lehet szobrot állítani sőt, nevét nem viselheti közintézmény sem... A nap végén beszélgetést láthatunk Wass Albert Németországban élő fiával, Wass Endrével, aki édesapja emlékeiről, és családja legendáiról mesél. Könyvritkaságok online eladása Dedikált ritkaságokra lehet licitálni Magyarország egyedüli virtuális szépiro­dalmi árverésén, amelyet a HunBook in­ternetes könyváruház rendez. A CD-ket, DVD-ket, bélyegeket és képeslapokat is forgalmazó HunBook hétfőn este 18.30- kor tartja meg az online árverést az Axi­­oart virtuális aukciós termében. A ritka­ságok között szerepel Arany János Elve­szett alkotmány című vígeposza, mely a Kisfaludy Társaság évkönyvében jelent meg először, továbbá Füst Milán Tetta­­manti Bélának dedikált, 1914-es verses­kötete. Kalapács alá kerül Karinthy Fri­gyes két ritka kötete, a Hogyan kell bán­ni a férfiakkal? a Tréfás Könyvek soro­zatból és a Pesti Mókák a Mozgó Könyv­tár sorozatból, licitálni lehet ezenkívül Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Szomory De­zső és Szép Ernő első kiadású köteteire. Az árverés legértékesebb tétele Katona József Bánk bánjának első kiadása 100 ezer forintos kikiáltási áron. A kéziratok gyűjtői Babits Mihály egy ravennai ké­peslapját, továbbá Sinka István kéziratos füzetét is megtalálják az árverési kataló­gusban. Részletek a hunbook.hu honla­pon olvashatók. Izlandi útinapló Ma a magyarkanizsai Művészetek Háza pinceklubjában, 18.00 órától a Caesa OMI szervezésében Folberth Pé­ter, a Szegedi Tudományegyetem Föld­rajz Tanszékének tanára Izlandi útinap­ló címmel, vetítéssel egybekötött előadást tart e távoli és rejtelmes szigetországról. A belépő 100 dinár. Wajda éleműdíja a Berlinalén Életműdíjat, tiszteletbeli Aranymedve díjat vett át Andrzej Wajda, a lengyel film­művészet élő klasszikusa szerdán a berlini filmfesztiválon. A Hamu és gyémánt, a Már­ványember, s még sok-sok kiváló film 79 éves alkotója jelenleg a katyni erdőben tör­tént mészárlásról forgat filmet. 1940 áprilisában és májusában közel 15 000 lengyel állampolgárt, magas rangú tisztet, értelmiségit gyilkolt le a szovjet NKYT­ kommandója a Szmolenszk melletti Katynnál. A lengyel tisztek többsége a német-lengyel háború idején került szovjet te­rületre, miután Sztálin, eleget téve a Molotov-Ribbentrop paktumban vállalt kötele­zettségének, úgyszintén megtámadta Lengyelországot. Később, amikor a lengyel emigráns kormány Moszkva szövetségese lett, Sztálin és Berija letagadta a tömeggyil­­kosságot. Pedig német kezdeményezésre már a második világháború alatt nemzet­közi vizsgálóbizottság állapította meg, hogy a kivégzéseket a szovjet - nem pedig a német -jelenlét idején hajtották végre. Andrzej Wajda a film tervéről szerdán, az 56. berlini filmfesztiválon, a Berlinálén beszélt. „Ez is életem része, mert apám is az ál­dozatok között volt” - hangsúlyozta a rendező. „A film azonban nemcsak a bűncse­lekményről szól, hanem a hazugságról is” - mondta Wajda, nyilván arra utalva, hogy a tömeggyilkosság tagadásának szovjet részről csak Mihail Gorbacsov vetett véget 1990-ben. (hvg) •­ Ötből három a leedsieké idei Brit Awards hőse: a fia­tal leedsi együttes öt jelö­lésből hármat váltott díjra a Brit Awards gáláján, csütör­tökre virradóra - jelenti az origo. Két-két díjat kapott James Blunt, a Coldplay és a Green Day is. A Kaiser Chiefs a legjobb rock-pro­dukcióért, a legjobb élő show-ért, és egyúttal a leg­jobb brit együttesként ve­hette át a hanglemezipar elismerését. Az öttagú leedsi zenekar élőben is fellépett. James Blunt a legjobb popteljesítmé­nyért és a legjobb brit férfi énekesként kapott díjat, pedig a brit sajtó igencsak támadta érzelgős balladái miatt. A négy kategóriában jelölt Coldplayé lett egyéb­ként a legjobb brit kislemeznek járó díj­­ a legjobb brit album. Ugyancsak két díjjal távoz­hatott a Green Day: a leg­jobb nemzetközi együttes­nek járó trófea, míg az Ame­rican Idiot a legjobb nem­zetközi albumért járó díjat nyerte el. Kanye West a nemzetközi előadók verse­nyében kapta a legjobb fér­fi énekesnek járó díjat. A legjobb brit énekesnőnek KT Tunstallt kiáltották ki. Madonna a nemzetközi kategóriában, mint a leg­jobb énekesnő kapott elismerést. Az év felfedezettje, a britek között az Arctic Monkeys, a nemzetközi kategóriában. A díjátadóról készült beszámolót a VTVA bemutatja február 18-án, szomba­ton 16 órától. James Blunt Mim SZÓ // _____ // / muvelodes@magyar­ szo.co.yu MŰVELŐDÉS 15 A színvonal is pénzbe kerül A topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ a számok tükrében A statisztikai kimutatás igen száraz összefoglalója egy év munkájának, de a számok tükrében is sok minden látható. A topolyai Kodály Zoltán Magyar Műve­lődési Központ minapi évi, tisztújító köz­gyűlésén a tavalyi év szerepléseit fölso­rolva, Kelemen Gábor alelnök különö­sebben nem emelte ki, de beszámolójá­ból kiderült, hogy­ bizonyos tekintetben sikeres évet zárt a közel 350 tagot szám­láló központ népzenei, képzőművészeti és irodalmi szakosztálya. A 2005-ös évben a Cirkálom tánc­­együttes belföldön 26, külföldön 11 al­kalommal lépett fel. A belföldi műsorok közül 3 hazai és egy nemzetközi jellegű megmérettetésen vett részt. A nemzet­közi versenyen, a Néptáncosok Országos Bemutató Színpadán ötödszörre is el­nyerte a kiválóan minősült címét. Külföldön 11 alkalommal lépett kö­zönség elé a csoport. A Szegeden meg­tartott Martin Fesztiválon együttesi nívó­díjat kapott a táncegyüttes, míg a „Tedd ki a pontot!” legényesversenyen Győri Attila különdíjban részesült. A Rügyecske táncegyüttes belföldön 13, Magyarországon egy alkalommal, a Szentesi Gyermeknapon lépett közön­ség elé. Óbecsén a Kéketáncon első he­lyezést értek el a galgamenti koreográfi­ával, Szabadkán az Interetno Fesztiválon pedig Arany minősítést kaptak. Tánckar­­vezetőik: Zellei Zsuzsanna és Savelin László, Rind Melitta és Győri Attila irányítá­sával a Tátika táncegyüttes az óbecsei Keketáncon első helyezést ért el, míg Szabadkán az Interetno Fesztiválon Ezüst minősítést kapott. A legkisebbek, az óvodások és kezdő alsósok csoportja is igen népes, a Mikulás-napi, a karácso­nyi és az évadzáró műsorban mutatták be mit tanultak. Az idősebbek korosztályában a Csör­gő citerazenekar és a Kaláris asszonykó­rus működik. Ez utóbbi egész estet be­töltő műsorral tavaly ünnepelte fennál­lásának 25 éves jubileumát. Sikeresen szerepeltek a Durindón, a községi és körzeti szemléken, és Kiskunmajsára is eljutottak. A Csalóka zenekar tavaly összesen 46 alkalommal lépett közönség elé, ebből 14 külföldi vendégszereplést jegyez, a többi között Budapesten, Szentendrén, Kolozsvárott, Párizsban és Bécsben is be­mutatkoztak. Az Auróra Beszédművésze­ti Műhely tagjai, Vass Borsodi Borbála vezetésével aktívan ki­veszik részüket a topolyai ren­dezvényeken, műsort vezet­nek, verset mondanak, de önálló műsorral is jelentkez­tek. Szervezésükben kerül megrendezés­re évről évre a nyári versíró-, és szövegil­lusztráló tábor; községi pályázatuk a Bá­­lint-napi irodalmi pályázat. A már hagyo­mányosnak mondható versenyeken és vendégszerepléseken kívül tavaly a cso­port tagjai megkoszorúzták Borban a Radnóti Miklós szobrát. A Szivárvány csoport Kodály képző­­művészeti szakosztálya Németh Anna ve­zetésével működik. A 20 diákkal folya­matosan foglalkozik, nyáron kerámiatá­bort szerveznek, évenként kiállításon mutatják be a legszebb alkotásokat, vala­mint havonta alkalmi kiállítást rendez­nek a KZMMK székházában. A pénzügyi jelentésből kiderült, hogy nem sikerült megvalósítani az előző évek gyakorlatát, a pozitív nulla helyett igen nagy­ összegű mínusszal zárták az évet. Az előrelátott önkormányzati pénzek sem folytak be, a magyarországi alapítvá­nyok is késnek a kifizetéssel, és a tagsági díjat is nehéz összeszedni. Az év eleji egy­millió dináros adósság az év első negye­dében törlesztve lesz, hiszen ezek mind megígért kinnlevőségek - mondta Fehér László, a Kodály eddigi, és most újravá­lasztott elnöke. - A néptánc ilyen magas színvonalon, ahogyan a Kodályban fog­lalkoznak vele, bizony kiadásokkal jár. Ki kell még emelni, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a sza­kmai továbbképzésre, egy­ személy fejezte be, és jelenleg négyen járnak a budapesti Magyar Táncművé­szeti Főiskolára. Ezen kívül társszervezői a Kárpát-medence öröksége elnevezésű néptáncoktatói tanfolyamnak, amelyet a vajdasági csoportvezetők számára szer­veznek a budapesti főiskola mintájára. A hagyományápolás, az utánpótlás szerve­zés szép példája a nyári szünidei Batyu tábor, melyet szintén a Kodály központ szervez három éve. Az­ ADF segítségével tavaly felújítot­ták a művelődési központ épületét, be­vezették a gázt, ablakok és ajtók cseréje is megtörtént, csak sajnos a vizesgóc ki­maradt a felújításból, és hosszabb ideje emiatt nem lehet nyílt rendezvényeket tartani az épületben; a próbák és a kü­lönböző foglalkozások azonban az eddi­gieknél sokkal jobb körülmények között folynak. A tavalyi évi jelentés után a ter­vekről is beszámoltak, a naptárba felvett szereplések hasonló sorrendben követik egymást mint 2005-ben, a távolabbi uta­zások azonban az anyagiak függvényé­ben alakulnak - hallottuk. A Cirkálom húszéves az idén, a ter­vek szerint sor kerül egy jubileumi gála­műsorra, február 18-án a táncegyüttes Budapesten a Néptáncantológia rendez­vényen, az Erkel Színházban gömöri tánckoreográfiát ad elő. Ugyanitt veszi át a két csoportvezető, Kisimre Árpád és Savelin László, a 2005-ös év művészeti ve­zetői nívódíját. A hazai közönség pedig a március 15-ei ünnepségsorozat kereté­ben Topolyán is láthatja a Se országom, se hazám című másfél órás zenés-táncos­­történelmi összeállítást. * H. E. f­ebruár végétől szombatonként újra a megasztá­­­rosoké a képernyő. A harmadik tehetségkutatón 11 JL a versenykiírás szerint határon túli verseny- s­zők is indulhattak. Borskor Bíborka Erdélyből, Rú­­­­zsa Magdolna Vajdaságból, Hoffmann Mónika pe- a­dk­r Svédországból érkezett a verseny - és jutott be a döntőbe. Lesz tehát megint kinek szurkolnunk, lesz kire szavaznunk, csakúgy mint a Megasztár előző fordulójában, ami­kor Dér Henriettának szorított a TV2 nézőinek vajdasági tábora. A Megasztárnak örökké hálásak lehetünk, hiszen Oláh Ibolya kaliberű egyéniség régen nem tűnt fel a magyar popzenében - ezt zenekritikusok állítják. A tévések kapzsisága azonban mára világ­szerte elrontotta a jónak indult kezdeményezést. A műsorok egyre jobban átalakítják a közízlést, és a résztvevőket az átalakult közíz­léshez formálják. Közben hígul a kínálat a sok arctalan előadóval, akik tehetségesek ugyan, de rákerülnek a futószalagra, a szakma napszámosai új image-t kreálnak hozzájuk, elkallódik az a kis egyéniségük is, amivel rendelkeztek, s végül a többségből műsztár válik. A Ki mit tud? annak idején sokkal jobb volt. Azon bárki megmutathatta, mit tud, senki sem alakítgatta, formálta a ver­senyzőket. Most szinte futószalagon gyártják a „sztárokat ”. A sztár régeb­ben született. Az egyéniségével és eredetiségével együtt. Régen rossz, ha az egyéniséget egy műsor során kell művileg kialakítani a sze­münk láttára. Ezek a fiatalok nyolc-tíz műfajban tökéletesen elő tudják magukat adni, de az lenne jó, ha önálló, elragadó és főleg hiteles stílusuk lenne. De a többségnek nincs, így a háttérben kedvükre manipu­­lálhatják őket. A tehetségkutatók­­ világszerte­­, fokozatosan a való­­ságshow-k szintjére degradálódtak, mert nem a tehetségek fel­karolása az elsődleges cél, hanem a szórakoztatás. S a szórakozta­tást, legalábbis a nívósat egyre kevésbé találjuk. Szinte félelmetes a sok hahotázás a semmin, elég eg úgymond „különcöt”, egy butus­kát találni, olyant, aki megosztja a közvéleményt, és kész a műsor. A folytatásban pedig ezeket a különcöket naggyá teszik. Atlétikák és Tündék jelentek meg a képernyőn, hogy aztán néhány hónap el­múltával a bulvársajtó címlapjaira kerüljenek. Jól „elvoltak”a kis csatornájukon a pár tucat nézővel, de amióta sztárokat kreáltak belőlük, nemcsak nézettségük, ázsiójuk is megnőtt. És továbbra is adják alájuk a lovat. Röhejes, hogy több héten át is milyen téma tartja izgalomban a nézőket. Tündének van-e férje, ha van, hány darab, ki Donatella apukája... Hiszen, ha kiválasztották, akkor ő már sztár, szinte etalon. Főleg a tizenéveseknek. A baj ott van, hogy ezeket a gagyikat nincs mi ellensúlyozza. Az igazán nagy baj pedig későié fog bekövetkezni. Akkor, amikor felnőnek a gagyin felnövő tinik. ■ N­ a TÉVÉJEGYZET Sztárok és műsztárok • • 1 vi ! )

Next