Magyar Szó, 2006. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2006-06-01 / 124. szám

2006. június 1., csütörtök MOZGÁSOK A MAGYAR JOBBOLDALON Színesebbé válik-e az ellenzék? Sokan szerették volna Magyarországon, hogy több párt és érdek­csoport-képviselet jelenítse meg jogaikat a parlamentben, tartva at­tól, hogy két pártivá válik az ország. Tartani éppenséggel lehet, de túlzottan nem érdemes, mivel az ország már jó ideje kétpárt­­rendszerként működik, sőt vannak bizonyos időszakok és politi­kai illetve gazdasági döntések, amikor talán még az egypártrend­­szer kifejezés is helytálló. Ennek ellenére lezártnak nem tekinthe­tő az ügy, azaz kisebb-nagyobb átrendeződés elképzelhető a kö­vetkező években. Jelenleg főként a konzervatív oldalon van nagyobb mozgolódás, és a jövőben is valószínűsíthetően ott várható. Elsősor­ban azért, mert a Fideszt is több érdek­­csoport juttatta jelenleg komoly parla­menti pozícióba. Bár Orbán Viktor való­jában ezt úgy képzelte, hogy e csoportok a jövőben tagozatokként működnek (ezál­tal lenne gazda, roma, nő, ifjúsági, vagy éppen kereszténydemokrata tagozata a pártnak), azonban az elképzelés máris kis­sé változott. Egyrészt annak köszönhető­en, hogy a totális, mindent magában fog­laló gyűjtő párt elképzelés nem teljesen működőképes, mondhatni ütőképes a konzervatív illetve jobboldalon. A jelen­legi baloldal azonban nem áll távol at­tól, hogy totálisan elmosódjanak az ellen­tétek és Gyurcsány Ferenc meg Kóka Já­nos elképzelései alapján (igaz, hogy két párt égisze alatt) tulajdonképpen ugyanazt a politikát folytassák. Visszatérve az ellenzéki oldalra, a Ke­reszténydemokrata Néppárt képviselői, immár karakteresen megjelenítve Sem­­jén Zsolttal és Harrach Péterrel az élen, külön frakcióba tömörülve (bár szorosan együttműködve a Fidesszel) vállalja a ko­moly és az érzékeny társadalmi problé­mák kritikusának szerepét. Már most biz­tosra vehető, hogy a kormány iránti erő­teljesebb és rendszeresebb bírálatok a jö­vőben inkább a KDNP felől fognak érkez­ni, mintsem a Fidesz irányából. A Fidesz­nek ugyanis valahogyan meg kell oldania a középre való nyitást. Mindenesetre a KDNP már a kormány konkrét megalakí­tása és a miniszterek kinevezése előtt el­lenáll a vélt, vagy valós kormánytervek­nek. Ugyanis kifejezetten károsnak tar­taná, ha megszüntetnék a nyolcosztályos gimnáziumokat (mivel a hat plusz hatos oktatási rendszerben a középszintű isko­lákban csak késve tudnák elkezdeni a te­hetséggondozást) és nem értenek egyet a kormány megszorító intézkedéseinek feltételezett módszereivel, mivel a legna­gyobb profitőrök, a bankok és multina­cionális cégek messzemenően nem veszik ki a részüket az ország gazdaságának sta­bilizálásába. Az egyébként nyilván erős ki­fejezés, hogy nem akarnák a részüket sem­milyen gazdasági és közigazgatási racio­nalizációba kivenni, az viszont biztosan nem, hogy Európa nyugati részét megszé­gyenítő profitra tettek szert, köszönhe­tően a kormány sokéves elnéző és kivé­telező gazdaságpolitikájának. De hogy mindezekről mi a véleménye a másik kis ellenzéki pártnak, az MDF- nek, az még nem világos. Ott ugyanis in­kább a párt stabilizációja, jövőbeli stra­tégiája és a tagok toborzása folyik. Akik még az MDF eddig ismert hajóján közle­kedtek, azok partra szálltak, mostanában inkább önszántukból, a közelmúltban azonban még partra is vetették őket. Te­hát a párt szinte újnak tekinthető, ezál­tal vélhetően sok időt fog igénybe venni az új potenciális képviselőjelöltek felépí­tése, hiszen a pártnak „sikerült” megsza­badulnia az összes ismert arcától. Ez időn­ként előny is lehet, de kis párt révén a lehetőségek korlátozottak. Az első komoly próbálkozás megtörtént, Gémesi György­ helyére ugyanis Makay Zsoltot, egy 29 éves politológust helyeztek a párt elnökségé­be, majd az MDF Országos Választmánya a kampányfőnöki teendőkkel is megbíz­ták az önkormányzati választások kapcsán. A jelszó a párbeszéd politikájának foly­tatása lesz, a településeken és megyékben, mely magában foglalja a konstruktív el­lenzéki szerepet és a társadalmi megbé­kélés politikai akaratát egyaránt. Mindenesetre az újdonságnak tűnik az országgyűlési választás viharai után, hogy egyértelműbbnek tűnnek a vélt ko­alíciós elképzelések és lehetőségek. Az MDF új kampányfőnöke ugyanis egy kér­désre felelve elmondta: „A Magyar De­mokrata Fórum legfontosabb döntésho­zó szervének, az országos gyűlésnek van egy határozata, amely szerint a Magyar Szocialista Párttal és a Szabad Demokra­ták Szövetségével nem kötünk semmilyen együttműködést. Minden egyéb szervezet­re nincs országos döntés.” Mindez abból következhet, hogy a Fi­desz irányából már nem érezhető nyomás (egyrészt a Fidesznek van most elég más gondja-baja, másrészt az MDF teljesen ki-, cserélődött), az MDF vezetősége pedig ta­lán belátja, hogy a baloldalon csak ad­dig szívesen látott vendégek, amíg a jobboldalt gyengítik - középen pedig nincs nagyon senki, és itt nem a pártok­ra gondolok, hanem a szavazókra.­ ­ TALPAI Lóránt „Már most biztosra vehető, hogy a kormány iránti erőteljesebb és rendszeresebb bírálatok a jövőben inkább a KDNP felől fognak érkezni, mintsem a Fidesz irányából ” Horn kormányfőtanácsadó lesz Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben kérte fel Fi­­rn Gyulát, hogy­ főtanácsa­dóként segítse munkáját - erősítette meg Koroncz Ágnes, a volt kormányfő titkársá­gának vezetője az InfoRádió és a Magyar Hírlap értesülését az MTI-nek. A részletek­ről még nem egyeztettek, ám a miniszterelnök várhatóan továbbra is főleg nemzet­közi ügyekben veszi igénybe Horn Gyula tapasztalatait, kiterjedt kapcsolatrendszerét. Fura „közös” falunap Szelmencen A határnyitást csak a szlovák oldalon élők élvezhetik Ungvári tudósítónktól Több mint ötven év után tavaly karácsonykor határátkelőt avattak a második világháború végén szögesdróttal kettészakított Szelmencen. A szlovákiai Nagyszel­­menc és az ukrajnai Kisszelmenc lakói akkor azt hitték, sok-sok évtized után vég­re feléleszthetők lesznek a rokoni, családi kapcsolatok. A határnyitás előnyeit vi­szont a kisszelmenciek változatlanul nem élvezhetik. Az ukrán állampolgárok­nak 60 eurót kell fizetni a Szlovákiába szóló vízumért, s ez a helybeliek számára megfizethetetlen. A szlovák oldalon élők viszont vízum nélkül jöhetnek. Vigaszul azt ígérték a kisszelmencieknek, hogy­ a minapi közös szelmenci fa­lunapra ingyen vízumot kapnak, s legalább egy napot rokonaiknál, ismerőseik­nél tölthetnek. „Folyamatosan mondogatták a szlovák külügyi tárcánál, hogy a falunapra kivételt tesznek, s ingyen vízum kerül a kisszelmenciek útlevelébe” - mondja Illár József polgármester. „Ennek érdekében Nagy Lajos, nagyszelmenci kollégám felvette a kapcsolatot a szlovák külügy magyar nemzetiségű politikai ál­lamtitkárával, Berényi Józseffel is. Ő azt ígérte, h­ogy közbenjár az érdekünkben. Nem tette” - panaszolja a polgármester. Az egykoron egy falu ukrajnai oldalán élők nagyon el vannak keseredve, leg­többjük már azt is bánja, hogy egyáltalán megnyitották a határt. Azt kifogásolják, hogy miközben ők csak drága pénzen kiváltott vízummal léphetik át a határt, ad­dig a túloldalon élők szabadon jöhetnek, s jönnek is, főként bevásárló turizmus céljából... ! DUNDA György iltafia kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 MAGYAR MINISZTÉRIUMOK Változások lajstroma Tizenegy minisztériumot tartalmaz a Magyar Köztársaság minisztériumainak fel­sorolásáról szóló törvény, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés. Az MTI által készített összefoglalóból kiderül, hogy a jogszabály szerint a Miniszterelnöki Hivatal mellett tizenegy minisztérium jön létre. Ezek: Egészségügyi; Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési; Gazdasági és Közlekedési; Honvédelmi; Igazságügyi és Rendészeti; Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi; Külügy-; Oktatási és Kulturális; Önkormányzati és Terü­letfejlesztési, Pénzügy­-, Szociális és Munkaügyi Minisztérium. A korábban belügyi hatáskörbe tartozó rendészeti feladatokkal ezt követően az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium foglalkozik, a korábbi belügyi tárca Önkor­mányzati és Területfejlesztési Minisztérium néven a helyi önkormányzatokért, a közigazgatás szervezésért valamint az eddig tárca nélküli miniszter által felügyelt te­rületfejlesztésért lesz felelős. Összevonják az oktatási és a kulturális, továbbá a szociális és a munkaügyi tárcát, valamint a gazdaságit és az informatikait, ez utóbbi esetében a közigazgatási informa­tikai feladatokat ezentúl a Miniszterelnöki Hivatal felügyeli. A korábbi oktatási tár­cától a kutatásfejlesztés és a technológiai innováció a gazdasági, a szakképzés pedig a szociális minisztériumhoz kenik Az uniós ügyek az eddigi tárca nélküli miniszter helyett ezt követően a Külügyminisztérium alá tartoznak, ahonnan a határon túli ma­gyarok ügyei átkerülnek a Miniszterelnöki Hivatalhoz. A Földművelésügyi és Vidék­­fejlesztési Minisztériumtól a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz kerül­nek át az erdőgazdálkodási és erdővagyon védelmével kapcsolatos feladatok. A minisztériumi struktúra egyszerűsítését célzó törvény a miniszterelnök megvá­lasztásával egyidejűleg lép hatályba. Áthidalhatóak az ellentétek Wilfried Martens: A Fidesznek és az MDF-nek együtt kell működnie Nagyon sajnálom azokat a mély ellen­téteket, amelyek a Fidesz és az MDF kö­zött kialakultak, mert a két pártnak együtt kell működnie egymással - mondta az Eu­rópai Néppárt (EPP) elnöke kedden Bu­dapesten, az MTI-nek adott interjúban. „A választások első fordulóját követően megpróbáltam kapcsolatba lépni Dávid Ibolya elnök asszonnyal, de ez nem volt lehetséges, amit rendkívül sajnálok” - ál­lította Wilfried Martens. Az EPP elnöke a Robert Schuman születésének 120. év­fordulója alkalmából megrendezett nem­zetközi konferencián vesz részt a főváros­ban. Szerinte a Fidesz és az MDF együtt­működésének hiánya az első fordulóban az egyik oka volt annak, hogy nem a jobb­­közép nyerte meg a magyarországi parla­menti választásokat. „Dávid Ibolya nem törekedett igazán a Fidesszel való együtt­működésre” - fogalmazott Wilfried Mar­tens az MTI kérdésére. Mint mondta, tud­ja, hogy a két párt között voltak ellenté­tek az elmúlt év­ekben, de a választás olyan fontos pillanat, amikor túl kellene lépni ezeken. Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz tagsága a választási vereség után is bizal­mat szavazott a párt elnökségének, az EPP elnöke azt mondta, az Európai Néppárt is bízik Orbán Viktorban, „éppen azért, mert Magyarországnak valóban reformok­ra van szüksége”. RÖVIDEN ■ HERÉNYI Sürget az idő Nem világos, hogyan akarja elér­ni a kormány a programjában leírt cé­lokat - mondta szerda reggel a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában Herényi Károly, az MDF frakcióveze­tője. Szerinte az idő „roppant módon sürget”, szeptemberre Brüsszel aszta­lára kell tenni az úgynevezett konver­gencia programot, azaz azt a tervet, hogy­ hogyan kívánja a magyar kor­mány teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek az euró bevezetéséhez, de az uniós támogatások folyósításához is elengedhetetlenül szükséges. Az MDF attól tart, hogy az őszi önkormányza­ti választások miatt ismét elmarad a problémákkal való valódi szembené­zés. ­ VARGA Homályos program „Nem könnyű olvasmány” a 83 ol­dalas kormányprogram - mondta a Magyar Televízió Nap-kelte című mű­sorában szerda reggel Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, a párt frakcióvezető­helyettese. Szerinte nem a program bonyolultsága a probléma, hanem az, hogy a tervek „puhák és megfoghatat­­lanok”. Az ellenzéki politikus úgy­ fo­galmazott, hogy „ebből még minden lehet”, de nem világos, hogy min is dolgoztak a kormány szakértői egy­ tel­jes hónapon át. Megítélése szerint a közzétett dokumentumból nem derül ki, mi vár az országra. A KÓSA Csak egy cikk Ne kísérletezzen azzal, hogy egy na­pilapban egy­ egyetemista által jegyzett (Pokorni Zoltánt bíráló) cikkből veze­ti le egy párt válságát, mert ez képte­lenség- mondta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerdán reg­gel a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában az őt kérdező újságírónak. E cikk „egy szavazónak volt egy véle­ménye”. Még csak az sem derült ki az írásból, hogy az illető Fidesz tag-e - mondta Debrecen fideszes polgármes­tere. Pokorni Zoltán egyébként a szer­dai Népszabadságban megjelent nyi­latkozatában a Magyar Nemzetben kö­zölt cikkre reagálva annyit mondott, hogy nem a sajtón keresztül akar vitáz­ni a Fidesz belső ügyeiről. A Magyar Hírlapnak Pokorni Zoltán, szintén szerdán megjelent nyilatkozatában, ki­jelentette, hogy nem tekinti magát li­berálisnak. ■ MARKÓ Poszt nélkül? Kész tények elé állították koalíciós partnerei a Romániai Magyar Demok­rata Szövetséget, miután a kormány­­átalakításról szóló egyeztetések során megállapodtak az államminiszteri tiszt­ségek megszüntetéséről. A Tariceanu-­ kabinet átszervezése során 16-ra csök­kentenék a minisztériumok számát, és lefaragnának a tucatnyi kormányható­ságból is. Érthető módon nem nézi jó szem­mel a három bukaresti kormányfőhe­lyettesi tisztség megszüntetésének ter­vét az RMDSZ, hiszen a funkciók egyi­két éppen a szövetség elnöke tölti be. Markó Béla sajtótájékoztatón közölte, nem támogatja román koalíciós part­nerei ez irányú ötletét, mivel az RMDSZ számára az eltelt másfél éves kormányzás során rendkívül hasznos­nak bizonyull a funkció. „Nem az én személyemről van szó, hanem arról, hogy­ szövetségünknek számtalanszor sikerült ismertetnie álláspontját külön­böző kérdésekben azáltal, hogy állam­miniszteri poszttal rendelkezett” -je­lentette ki a kormányfőhelyettes.

Next