Magyar Szó, 2006. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2006-06-01 / 124. szám
2006. június 1., csütörtök MOZGÁSOK A MAGYAR JOBBOLDALON Színesebbé válik-e az ellenzék? Sokan szerették volna Magyarországon, hogy több párt és érdekcsoport-képviselet jelenítse meg jogaikat a parlamentben, tartva attól, hogy két pártivá válik az ország. Tartani éppenséggel lehet, de túlzottan nem érdemes, mivel az ország már jó ideje kétpártrendszerként működik, sőt vannak bizonyos időszakok és politikai illetve gazdasági döntések, amikor talán még az egypártrendszer kifejezés is helytálló. Ennek ellenére lezártnak nem tekinthető az ügy, azaz kisebb-nagyobb átrendeződés elképzelhető a következő években. Jelenleg főként a konzervatív oldalon van nagyobb mozgolódás, és a jövőben is valószínűsíthetően ott várható. Elsősorban azért, mert a Fideszt is több érdekcsoport juttatta jelenleg komoly parlamenti pozícióba. Bár Orbán Viktor valójában ezt úgy képzelte, hogy e csoportok a jövőben tagozatokként működnek (ezáltal lenne gazda, roma, nő, ifjúsági, vagy éppen kereszténydemokrata tagozata a pártnak), azonban az elképzelés máris kissé változott. Egyrészt annak köszönhetően, hogy a totális, mindent magában foglaló gyűjtő párt elképzelés nem teljesen működőképes, mondhatni ütőképes a konzervatív illetve jobboldalon. A jelenlegi baloldal azonban nem áll távol attól, hogy totálisan elmosódjanak az ellentétek és Gyurcsány Ferenc meg Kóka János elképzelései alapján (igaz, hogy két párt égisze alatt) tulajdonképpen ugyanazt a politikát folytassák. Visszatérve az ellenzéki oldalra, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői, immár karakteresen megjelenítve Semjén Zsolttal és Harrach Péterrel az élen, külön frakcióba tömörülve (bár szorosan együttműködve a Fidesszel) vállalja a komoly és az érzékeny társadalmi problémák kritikusának szerepét. Már most biztosra vehető, hogy a kormány iránti erőteljesebb és rendszeresebb bírálatok a jövőben inkább a KDNP felől fognak érkezni, mintsem a Fidesz irányából. A Fidesznek ugyanis valahogyan meg kell oldania a középre való nyitást. Mindenesetre a KDNP már a kormány konkrét megalakítása és a miniszterek kinevezése előtt ellenáll a vélt, vagy valós kormányterveknek. Ugyanis kifejezetten károsnak tartaná, ha megszüntetnék a nyolcosztályos gimnáziumokat (mivel a hat plusz hatos oktatási rendszerben a középszintű iskolákban csak késve tudnák elkezdeni a tehetséggondozást) és nem értenek egyet a kormány megszorító intézkedéseinek feltételezett módszereivel, mivel a legnagyobb profitőrök, a bankok és multinacionális cégek messzemenően nem veszik ki a részüket az ország gazdaságának stabilizálásába. Az egyébként nyilván erős kifejezés, hogy nem akarnák a részüket semmilyen gazdasági és közigazgatási racionalizációba kivenni, az viszont biztosan nem, hogy Európa nyugati részét megszégyenítő profitra tettek szert, köszönhetően a kormány sokéves elnéző és kivételező gazdaságpolitikájának. De hogy mindezekről mi a véleménye a másik kis ellenzéki pártnak, az MDF- nek, az még nem világos. Ott ugyanis inkább a párt stabilizációja, jövőbeli stratégiája és a tagok toborzása folyik. Akik még az MDF eddig ismert hajóján közlekedtek, azok partra szálltak, mostanában inkább önszántukból, a közelmúltban azonban még partra is vetették őket. Tehát a párt szinte újnak tekinthető, ezáltal vélhetően sok időt fog igénybe venni az új potenciális képviselőjelöltek felépítése, hiszen a pártnak „sikerült” megszabadulnia az összes ismert arcától. Ez időnként előny is lehet, de kis párt révén a lehetőségek korlátozottak. Az első komoly próbálkozás megtörtént, Gémesi György helyére ugyanis Makay Zsoltot, egy 29 éves politológust helyeztek a párt elnökségébe, majd az MDF Országos Választmánya a kampányfőnöki teendőkkel is megbízták az önkormányzati választások kapcsán. A jelszó a párbeszéd politikájának folytatása lesz, a településeken és megyékben, mely magában foglalja a konstruktív ellenzéki szerepet és a társadalmi megbékélés politikai akaratát egyaránt. Mindenesetre az újdonságnak tűnik az országgyűlési választás viharai után, hogy egyértelműbbnek tűnnek a vélt koalíciós elképzelések és lehetőségek. Az MDF új kampányfőnöke ugyanis egy kérdésre felelve elmondta: „A Magyar Demokrata Fórum legfontosabb döntéshozó szervének, az országos gyűlésnek van egy határozata, amely szerint a Magyar Szocialista Párttal és a Szabad Demokraták Szövetségével nem kötünk semmilyen együttműködést. Minden egyéb szervezetre nincs országos döntés.” Mindez abból következhet, hogy a Fidesz irányából már nem érezhető nyomás (egyrészt a Fidesznek van most elég más gondja-baja, másrészt az MDF teljesen ki-, cserélődött), az MDF vezetősége pedig talán belátja, hogy a baloldalon csak addig szívesen látott vendégek, amíg a jobboldalt gyengítik - középen pedig nincs nagyon senki, és itt nem a pártokra gondolok, hanem a szavazókra. TALPAI Lóránt „Már most biztosra vehető, hogy a kormány iránti erőteljesebb és rendszeresebb bírálatok a jövőben inkább a KDNP felől fognak érkezni, mintsem a Fidesz irányából ” Horn kormányfőtanácsadó lesz Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben kérte fel Firn Gyulát, hogy főtanácsadóként segítse munkáját - erősítette meg Koroncz Ágnes, a volt kormányfő titkárságának vezetője az InfoRádió és a Magyar Hírlap értesülését az MTI-nek. A részletekről még nem egyeztettek, ám a miniszterelnök várhatóan továbbra is főleg nemzetközi ügyekben veszi igénybe Horn Gyula tapasztalatait, kiterjedt kapcsolatrendszerét. Fura „közös” falunap Szelmencen A határnyitást csak a szlovák oldalon élők élvezhetik Ungvári tudósítónktól Több mint ötven év után tavaly karácsonykor határátkelőt avattak a második világháború végén szögesdróttal kettészakított Szelmencen. A szlovákiai Nagyszelmenc és az ukrajnai Kisszelmenc lakói akkor azt hitték, sok-sok évtized után végre feléleszthetők lesznek a rokoni, családi kapcsolatok. A határnyitás előnyeit viszont a kisszelmenciek változatlanul nem élvezhetik. Az ukrán állampolgároknak 60 eurót kell fizetni a Szlovákiába szóló vízumért, s ez a helybeliek számára megfizethetetlen. A szlovák oldalon élők viszont vízum nélkül jöhetnek. Vigaszul azt ígérték a kisszelmencieknek, hogy a minapi közös szelmenci falunapra ingyen vízumot kapnak, s legalább egy napot rokonaiknál, ismerőseiknél tölthetnek. „Folyamatosan mondogatták a szlovák külügyi tárcánál, hogy a falunapra kivételt tesznek, s ingyen vízum kerül a kisszelmenciek útlevelébe” - mondja Illár József polgármester. „Ennek érdekében Nagy Lajos, nagyszelmenci kollégám felvette a kapcsolatot a szlovák külügy magyar nemzetiségű politikai államtitkárával, Berényi Józseffel is. Ő azt ígérte, hogy közbenjár az érdekünkben. Nem tette” - panaszolja a polgármester. Az egykoron egy falu ukrajnai oldalán élők nagyon el vannak keseredve, legtöbbjük már azt is bánja, hogy egyáltalán megnyitották a határt. Azt kifogásolják, hogy miközben ők csak drága pénzen kiváltott vízummal léphetik át a határt, addig a túloldalon élők szabadon jöhetnek, s jönnek is, főként bevásárló turizmus céljából... ! DUNDA György iltafia kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 MAGYAR MINISZTÉRIUMOK Változások lajstroma Tizenegy minisztériumot tartalmaz a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés. Az MTI által készített összefoglalóból kiderül, hogy a jogszabály szerint a Miniszterelnöki Hivatal mellett tizenegy minisztérium jön létre. Ezek: Egészségügyi; Földművelésügyi és Vidékfejlesztési; Gazdasági és Közlekedési; Honvédelmi; Igazságügyi és Rendészeti; Környezetvédelmi és Vízügyi; Külügy-; Oktatási és Kulturális; Önkormányzati és Területfejlesztési, Pénzügy-, Szociális és Munkaügyi Minisztérium. A korábban belügyi hatáskörbe tartozó rendészeti feladatokkal ezt követően az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium foglalkozik, a korábbi belügyi tárca Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium néven a helyi önkormányzatokért, a közigazgatás szervezésért valamint az eddig tárca nélküli miniszter által felügyelt területfejlesztésért lesz felelős. Összevonják az oktatási és a kulturális, továbbá a szociális és a munkaügyi tárcát, valamint a gazdaságit és az informatikait, ez utóbbi esetében a közigazgatási informatikai feladatokat ezentúl a Miniszterelnöki Hivatal felügyeli. A korábbi oktatási tárcától a kutatásfejlesztés és a technológiai innováció a gazdasági, a szakképzés pedig a szociális minisztériumhoz kenik Az uniós ügyek az eddigi tárca nélküli miniszter helyett ezt követően a Külügyminisztérium alá tartoznak, ahonnan a határon túli magyarok ügyei átkerülnek a Miniszterelnöki Hivatalhoz. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz kerülnek át az erdőgazdálkodási és erdővagyon védelmével kapcsolatos feladatok. A minisztériumi struktúra egyszerűsítését célzó törvény a miniszterelnök megválasztásával egyidejűleg lép hatályba. Áthidalhatóak az ellentétek Wilfried Martens: A Fidesznek és az MDF-nek együtt kell működnie Nagyon sajnálom azokat a mély ellentéteket, amelyek a Fidesz és az MDF között kialakultak, mert a két pártnak együtt kell működnie egymással - mondta az Európai Néppárt (EPP) elnöke kedden Budapesten, az MTI-nek adott interjúban. „A választások első fordulóját követően megpróbáltam kapcsolatba lépni Dávid Ibolya elnök asszonnyal, de ez nem volt lehetséges, amit rendkívül sajnálok” - állította Wilfried Martens. Az EPP elnöke a Robert Schuman születésének 120. évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi konferencián vesz részt a fővárosban. Szerinte a Fidesz és az MDF együttműködésének hiánya az első fordulóban az egyik oka volt annak, hogy nem a jobbközép nyerte meg a magyarországi parlamenti választásokat. „Dávid Ibolya nem törekedett igazán a Fidesszel való együttműködésre” - fogalmazott Wilfried Martens az MTI kérdésére. Mint mondta, tudja, hogy a két párt között voltak ellentétek az elmúlt években, de a választás olyan fontos pillanat, amikor túl kellene lépni ezeken. Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz tagsága a választási vereség után is bizalmat szavazott a párt elnökségének, az EPP elnöke azt mondta, az Európai Néppárt is bízik Orbán Viktorban, „éppen azért, mert Magyarországnak valóban reformokra van szüksége”. RÖVIDEN ■ HERÉNYI Sürget az idő Nem világos, hogyan akarja elérni a kormány a programjában leírt célokat - mondta szerda reggel a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. Szerinte az idő „roppant módon sürget”, szeptemberre Brüsszel asztalára kell tenni az úgynevezett konvergencia programot, azaz azt a tervet, hogy hogyan kívánja a magyar kormány teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek az euró bevezetéséhez, de az uniós támogatások folyósításához is elengedhetetlenül szükséges. Az MDF attól tart, hogy az őszi önkormányzati választások miatt ismét elmarad a problémákkal való valódi szembenézés. VARGA Homályos program „Nem könnyű olvasmány” a 83 oldalas kormányprogram - mondta a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában szerda reggel Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, a párt frakcióvezetőhelyettese. Szerinte nem a program bonyolultsága a probléma, hanem az, hogy a tervek „puhák és megfoghatatlanok”. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, hogy „ebből még minden lehet”, de nem világos, hogy min is dolgoztak a kormány szakértői egy teljes hónapon át. Megítélése szerint a közzétett dokumentumból nem derül ki, mi vár az országra. A KÓSA Csak egy cikk Ne kísérletezzen azzal, hogy egy napilapban egy egyetemista által jegyzett (Pokorni Zoltánt bíráló) cikkből vezeti le egy párt válságát, mert ez képtelenség- mondta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerdán reggel a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában az őt kérdező újságírónak. E cikk „egy szavazónak volt egy véleménye”. Még csak az sem derült ki az írásból, hogy az illető Fidesz tag-e - mondta Debrecen fideszes polgármestere. Pokorni Zoltán egyébként a szerdai Népszabadságban megjelent nyilatkozatában a Magyar Nemzetben közölt cikkre reagálva annyit mondott, hogy nem a sajtón keresztül akar vitázni a Fidesz belső ügyeiről. A Magyar Hírlapnak Pokorni Zoltán, szintén szerdán megjelent nyilatkozatában, kijelentette, hogy nem tekinti magát liberálisnak. ■ MARKÓ Poszt nélkül? Kész tények elé állították koalíciós partnerei a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, miután a kormányátalakításról szóló egyeztetések során megállapodtak az államminiszteri tisztségek megszüntetéséről. A Tariceanu- kabinet átszervezése során 16-ra csökkentenék a minisztériumok számát, és lefaragnának a tucatnyi kormányhatóságból is. Érthető módon nem nézi jó szemmel a három bukaresti kormányfőhelyettesi tisztség megszüntetésének tervét az RMDSZ, hiszen a funkciók egyikét éppen a szövetség elnöke tölti be. Markó Béla sajtótájékoztatón közölte, nem támogatja román koalíciós partnerei ez irányú ötletét, mivel az RMDSZ számára az eltelt másfél éves kormányzás során rendkívül hasznosnak bizonyull a funkció. „Nem az én személyemről van szó, hanem arról, hogy szövetségünknek számtalanszor sikerült ismertetnie álláspontját különböző kérdésekben azáltal, hogy államminiszteri poszttal rendelkezett” -jelentette ki a kormányfőhelyettes.