Magyar Szó, 2006. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2006-07-24 / 169. szám
2006. július 24., hétfő M/mSzo kitekintő®magyar-szo.ci.ru KITEKINTŐ 3 Kárpát-medencei egyeztető fórum alakul Markó és Orbán Tusványoson tárgyalt - Tőkés szerint hatalmi viszonyokon felülálló párbeszédre van szükség - A Fidesz elnöke budapesti nagygyűlést jelentett be Létrehozzák az Európai Néppárthoz tartozó Kárpát-medencei magyar szervezetek egyeztető fórumát - erről is tárgyalt Tusnádfürdőn Orbán Viktor és Markó Béla a XVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felrótta Markónak, hogy többször kezdeményezett párbeszédet, de az RMDSZ nem ült le vele tárgyalni. Októberben megalakul a Kárpát-medencei Magyar Néppárt Fórum, amelyen a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, az RMDSZ, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyar Szövetség vesz részt, ugyanis a délvidéki szervezet is kérte felvételét a Néppártba. Mindezt Orbán Viktor jelentette be, miután több mint egy órás megbeszélést folytatott Markó Bélával - közölte az MNO. Az RMDSZ elnöke tájékoztatta Orbán Viktort a romániai kormánykoalíció helyzetéről és arról, hogy másfél éves vita után sem körvonalazódik a kulturális autonómiát is tartalmazó kisebbségi törvény elfogadásának módja és időpontja. Szóba került a magyar nyelvű felsőoktatás ügye, az önálló magyar egyetem kérdése és a Babes-Bolyai Egyetemen két magyar kar és tanszékek létrehozásának lehetősége. Az RMDSZ a lehető legszorosabb kapcsolatot szeretné kialakítani a Fidesszel az európai uniós együttműködésben. A Kárpát-medencei közös célok érdekében fel kell használni a néppárti tagságot - mondta Markó Béla. Orbán Viktor szerint az érdekképviselet lehetősége más akkor, amikor egy ország még csak tárgyal az uniós csatlakozásról, és radikálisan változnak az érdekérvényesítés lehetőségei benn az Európai Unióban. Az RMDSZ-nek a többi néppárti magyar szervezettel föl kell készülnie erre a változásra. TALÁLKOZÓ EGY ÉV UTÁN Markó Béla előzőleg az autonómiáról vitázott Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. Teremtsük újra az erdélyi magyarság egységét, szükség van egy olyan szövetségre, amelyben minden erdélyi magyar csoportosulás megtalálja a helyét Ezt kínálja az RMDSZ - mondta Markó Béla Tusnádfürdőn. Az RMDSZ elnöke azt ígérte, hogy ősszel, a párbeszédet elindítandó, szoros programot tervez. Tárgyalni fog a civil szervezetekkel, az egyházakkal és azokkal a politikai csoportosulásokkal, szervezetekkel, amelyek az utóbbi időben az RMDSZ-en kinti keresték politikai boldogulásukat. A jövő évi RMDSZ kongresszus valószínűleg a szervezet átalakítását hozza - derült ki Markó Béla szavaiból. Előzőleg beszélt még arról, hogy a kulturális és a székelyföldi autonómia elérhető cél, az átalakuló Európai Unióban ki kell harcolni. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felrótta Markó Bélának, hogy számos eddigi párbeszéd kezdeményezésére az RMDSZ nem ült le vele tárgyalni. Tavaly a tusnádfürdői vitájuk óta nem találkoztak. .Mihez azonban, hogy a most Markó Béla által szorgalmazott párbeszéd elindulhasson, helyre kell állítani a partneri viszonyt, s hatalmi viszonyokon felülálló párbeszédre van szükség - fogalmazott Tőkés. Tusnádfürdőn Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő is egységes álláspontot sürgetett az erdélyi magyar közösségen belül ahhoz, hogy az Európai Unió pontosan megértse, mi illeti meg a másfélmilliós közösséget. KÉT HÓNAP MÚLVA NAGYGYŰLÉS A XVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyományos és legfontosabbnak tekintett záró programja keretében szombaton Orbán Viktor élesen bírálta a nagyobb magyar kormánypártot, amely szerinte a politikai hazugság hibájába esett, vagyis a választások előtt egészen mást ígért a társadalomnak, mint amit jelenleg tesz. A Fidesz elnöke beszédében úgy vélekedett, különbséget kell tenni a „kommunikációs túlzás” és a „politikai hazugság” között. A túlzás eszközével a rendszerváltás után általában minden politikus élni próbált, ebben az is közrejátszott, hogy a politika kénytelen volt alkalmazkodni a média világához. Az azonban Orbán Viktor szerint megengedhetetlen, hogy egy politikai erő a választások előtt baloldali utat jelöl meg, majd a választások után jobboldali irányt vesz. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: vissza kell térni a gyökerekhez, a rendszerváltás eredeti szándékához, ami annak idején éppen az egypártrendszer által gyakorolt politikai hazugság felszámolása volt. Orbán Viktor bejelentette, hogy szeptember 23-ra nagygyűlést hívnak össze Budapesten a Hősök terére. A pártelnök azt mondta, a Hősök tere azért is szimbolikus, mert az egypártrendszer 1989-ben ott bukott meg. A pártelnök szerint fel kell végre ébrednie Magyarországnak, ezért a következő hetekben aláírást gyűjtenek a nyílt hazugság ellen. Markó Béla és Orbán Viktor sajtóértekezletet tart Tusnádfürdőn Orbán Viktor előadása MTI ""■"T,,"~~‘r"A,"r~TrwTfiYrflrirxrr"rtinftrTra~nrmTrnrrmroiii«roflniim^ Halálra ítélve Wittner Mária ötvenhatról ötven év múltán Amikor egy ország történelmi eseményre emlékezik, a politika tetszelgése helyett nyilván elsősorban azoknak kellene szót adni - ha még élő részvevők vannak, akiknek helytállását ünnepük. Az ötvenhatos magyar forradalomnak pedig élnek még részesei, olyanok is, akik keményen megszenvedték harcukat. Wittner Máriát 1957-ben tartóztatták le, négy hónapig tartó vizsgálatot követően ’58- ban halálra ítélték. Nyolc hónapot töltött a siralomházban, majd 1970-ben szabadult a börtönből... Zentán a VII. Nyári Ifjúsági Játékokon néhány nappal ezelőtt azt érezhettük szavaiból, hogy fél évszázad múltán ötvenhat dicsőbb örökségére számított. Hazugságokról és történelemhamisításról beszélt, onnan kezdve, hogy miközben Rajk újratemetésekor a Szabad Nép arról írt, hogy soha nem szabad megismétlődnie a szörnyűségnek, máris az új sírokat ásták. Aztán évtizedek után jött egy másik újratemetés, tizenhat évvel ezelőtt Nagy Imréé. - Ennyi év után sem látom az ország jövőjét- mondta-, nem tudom, miről szól az eskü szövege, amit, igaz, én is elmondtam képviselőként, azt sem tudom, mikor fejeződik be az, amit akkor elkezdtünk. Mert ma is a lexikonokba átemelik a népbíróság koncepcióját a mártírokról, otthagyják őket hazugságban, másokat tisztára mosnak. Emlékművet építenek, olyant, amit mi vasbitónak nevezünk, s ajánlottuk, hogy inkább ömlesszék a költségvetésbe az árát, de nem fogadták el. Nem tudom, mit ünnepelnek ők, csak azt, hogy mi mire emlékezünk. Vajon a mostani fiatalok képesek lennének-e még áldozatvállalásra, amire szerencsére nincs szükség, de amikor az ország sorsáról döntenek egy tollvonással, akkor tudnunk kellene, miről döntöttünk és miért. Minden századnak megvoltak a maga nagy vezetői, biztosan meglesz a miénk is, de akkor mögé kell állni, hogy ne ismétlődjön meg a történelem, mert arra igazán nincs szükség. Ezért is ismerni kell ötvenhat igazságát. g fi Wittner Mária Nándorfehérvár, 1456 Szombaton volt kereken ötszázötven éve, hogy 1456. július 22-én Magyarország déli kapujánál, Nándorfehérvárnál a reggeli órákban mindent eldöntő ütközetre készültek II. Mehmed török szultán csapatai. Hangos zeneszóval, parádézva vonultak az ostromlott várból, a romos falak mögül pedig ezerszeres ordítás, dübörgés, zajongás érkezett válaszul. Az előző napi támadást a vár védői visszavetették, s bár éjszaka a török már a piactéren járt, a keresztesek végül kiszorították őket a városból. Kora reggel valósággal lángolt a zimonyi síkság. Erejének felmutatására a szultán hatalmas tüzeket rakatott, amelyek kísérteties fénnyel világították meg táborát. A keresztesek lelkes toborzója, Kapisztrán János sem maradt adós, ő is máglyákat gyújtatott, ezért a döntő ütközet előtt valóságos lángtengerben állt a vár és környéke - emlékezik meg az évfordulóról írásában Szentesi Zöldi László a Magyar Nemzetben. Majd megkezdődött a harc, hogy aztán minden idők legjelentősebb magyar katonai győzelmével érjen véget. A diadal elsősorban Kapisztrán János és bátor kereszteseinek érdeme. Néhány íjász váratlanul elfoglalt egy törökökhöz közel eső magaslatot, és miután egyre többen csatlakoztak hozzájuk, Kapisztrán felismerte a lehetőséget, rohamra vezette kereszteseit, és átkarolták a török balszárnyat. A többit elvégezték Hunyadi gyalogosai. A Gondviselés a keresztyének kezébe adta a győzelmet, a török hatvanöt évig nem vezetett hadjáratot Magyarország ellen. Európa fellélegezhetett, Nándorfehérvárnál átmenetileg megálljt parancsoltak az oszmán terjeszkedésnek. Még szakemberek, történészek, kutatók is gyakran elkövetik azt a hibát, hogy fél évezreddel ezelőtti történéseknek aktuális színezetet adnak, próbálnak valamifajta azonosságot, párhuzamot, a mai kornak szóló üzenetet kihámozni a históriás könyvek lapjairól. A nándorfehérvári diadal magától értetődően legelsősorban történelmi esemény. Néhány körülmény mindazonáltal figyelemre méltó korunk számára. Európában akkor és ma is léteztek közös ügyek. A nándorfehérvári győzelem kétségkívül az összefogás eredménye, hiszen a Magyar Királyság déli kapujánál németek, franciák, magyarok, délszlávok és mások vállvetve küzdöttek a török ellen. Nem valamifajta gazdasági kényszer, hanem Európa és a közös értékek védelme kovácsolta össze az embereket. Ötszáz évvel ezelőtt a keresztyénség volt az az eszmerendszer, amely Írország partjaitól Havasalföldig, Novgorodtól Aragóniáig egy táborban egyesítette az európaiakat. Ma bajosan találnánk effajta egységet a kontinensen. Pedig időközben bekövetkezett, ami Hunyadiék korában még teljességgel elképzelhetetlen volt: megszületett az európai szuperállam, eltűntek a határok, egyetlen pénznemmel fizetnek a legtöbb országban. A királyok helyett a nép kormányoz, vagy legalábbis a nemzet, a nemzetek gyűlése, ha a XV. századi ember számára szeretnénk lefordítani a jelenlegi helyzetet. Szívesen elmondanánk Kapisztránnak és Hunyadinak, hogy korunkban már nem szokás karddal szétloccsantani a másképp gondolkodók fejét (sőt egyesek érdemeiken felül rajonganak értük). Érdekes az is, hogy bár nevezett hősök következetesen küzdöttek az oszmán terjeszkedés ellen, megfelelő török nyelvtudással ma Berlinben is egészen jól boldogulnának. Kétségtelen, Európa alaposan megváltozott. Az Új Zrínyiász főhőséhez hasonlóan Hunyadiék is meglehetősen értetlenül közlekednének világunkban. Ami viszont az ő örökségüket illeti, minden világos: a hősiesség, az önfeláldozás örök érték, Nándorfehérvár pedig kitörölhetetlenül az európai emlékezet része. RÖVIDEN HUNYADI DIADAL• Megemlékezések Magyarországon szombaton országszerte megemlékezéseket tartottak a nándorfehérvári diadal 550. évfordulóján. A Budai Várban katonai tiszteletadás mellett megtartott ünnepségen a Honvédelmi Minisztérium és az 1. kerületi önkormányzat képviselői megkoszorúzták Hunyadi János szobrát. Nagy Gábor Tamás, a budavári önkormányzat vezetője megjegyezte: a nándorfehérvári diadalról nem tartanak állami szintű megemlékezést. A Hadtörténeti Múzeumban tíz eseményhez kapcsolódó kiállítás nyílt, Szegeden pedig háromnapos rendezvénysorozattal emlékeznek a török sereg elleni győzelemre. A templomokban az évforduló alkalmából negyed óráig szóltak délben a harangok. ■ BUDAPEST Igen biztonságos Budapest Európa egyik legbiztonságosabb fővárosa, a szülők ide nyugodtan elengedhetik a gyerekeiket - hangoztatta Lamperth Mónika, aki négy évvel korábban, akkor még a rendőrséget is felügyelő belügyminiszterként elindította a nyári idegenforgalmi programot. Az önkormányzati miniszter szerint olyan „környezetet és ösztönző rendszert” kíván teremteni a minisztérium, amely segítheti a magyar főváros idegenforgalmát azzal, hogy a közbiztonságot megerősíti a többi közt a Hősök terén, a Citadellánál, vagy a Belváros kedvelt turisztikai célpontjainál. Somogyi Zoltán turisztikai szakállamtitkár közölte: a többi közt a trükkös lopásokat, zseblopásokat, vagy az „itt a piros hol a piroshoz” hasonló szerencsejátékokat akarják visszaszorítani. A július közepétől szeptember végéig tartó programhoz szakmai segítséget, továbbá ötmillió forint támogatást biztosítunk - tette hozzá. A LAPVÉLEMÉNY A nagyhatalmú Az 1990-es első szabad választás óta nem volt olyan magyar miniszterelnök, aki ilyen hatalmi apparátus felett rendelkezett volna, ennyire nagyhatalmú lett volna, mint amilyen Gyurcsány Ferenc a magyar kormány átszervezése után - véli a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója. Reinhard Olt szerint annak, hogy Gyurcsány formáló és hatalmi akaratával látszólag senki sem helyezkedik szembe az a magyarázata, hogy neki, elődeivel ellentétben, sikerült megőriznie a két koalíciós partner hatalmát. A lap Kóka János gazdasági minisztert Gyurcsány „ikertestvérének” nevezi, mondván, hogy mindkettőjük gyorsan és fiatalon jutott vagyonhoz. Göncz Kinga külügyminiszterről úgy véli, hogy neki valószínűleg csak a végrehajtói segédszerep jut. A SLOTA NEM HALLGAT • A csehek megoldották Újabb magyarellenes kijelentést tett a kormányzó Szlovák Nemzeti Párt elnöke. Jan Slota egy innerjúban azt mondta, irigyli a cseheket, hogy elűzték országuk területéről a németeket, s ezért ma már nincs olyan problémájuk velük, mint a szlovákoknak a magyarokkal. Slota bírálta a cseh politikusokat is, mert azok normális pártnak tartják a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját. Szerinte ugyanis a magyar kisebbségi politikusok elnyomják a szlovákokat a Felvidéken.