Magyar Szó, 2006. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2006-07-24 / 169. szám

2006. július 24., hétfő M/mSzo kitekintő®magyar-szo.ci.ru KITEKINTŐ 3 Kárpát-medencei egyeztető fórum alakul Markó és Orbán Tusványoson tárgyalt - Tőkés szerint hatalmi viszonyokon felülálló párbeszédre van szükség - A Fidesz elnöke budapesti nagygyűlést jelentett be Létrehozzák az Európai Néppárthoz tartozó Kárpát-medencei magyar szervezetek egyeztető fórumát - erről is tárgyalt Tusnádfürdőn Orbán Viktor és Markó Béla a XVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács el­nöke felrótta Markónak, hogy többször kezdeményezett párbeszédet, de az RMDSZ nem ült le vele tárgyalni. Októberben megalakul a Kárpát-me­dencei Magyar Néppárt Fórum, amelyen a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, az RMDSZ, a Szlovákiai Magyar Koalíció Párt­ja és a Vajdasági Magyar Szövetség vesz részt, ugyanis a délvidéki szervezet is kér­te felvételét a Néppártba. Mindezt Orbán Viktor jelentette be, miután több mint egy órás megbeszélést folytatott Markó Bélával - közölte az MNO. Az RMDSZ elnöke tájékoztatta Orbán Viktort a romániai kormánykoalíció hely­zetéről és arról, hogy másfél éves vita után sem körvonalazódik a kulturális autonómi­át is tartalmazó kisebbségi törvény elfoga­dásának módja és időpontja. Szóba került a magyar nyelvű felsőoktatás ügye, az önál­ló magyar egyetem kérdése és a Babes-Bo­­lyai Egyetemen két magyar kar és tanszé­kek létrehozásának lehetősége. Az RMDSZ a lehető legszorosabb kap­csolatot szeretné kialakítani a Fidesszel az európai uniós együttműködésben. A Kár­pát-medencei közös célok érdekében fel kell használni a néppárti tagságot - mond­ta Markó Béla. Orbán Viktor szerint az ér­dekképviselet lehetősége más akkor, ami­kor egy ország még csak tárgyal az uniós csatlakozásról, és radikálisan változnak az érdekérvényesítés lehetőségei benn az Eu­rópai Unióban. Az RMDSZ-nek a többi néppárti magyar szervezettel föl kell készül­nie erre a változásra. TALÁLKOZÓ EGY ÉV UTÁN Markó Béla előzőleg az autonómiáról vitázott Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. Teremtsük új­ra az erdélyi magyarság egységét, szükség van egy olyan szövetségre, amelyben min­den erdélyi magyar csoportosulás megta­lálja a helyét Ezt kínálja az RMDSZ - mond­ta Markó Béla Tusnádfürdőn. Az RMDSZ elnöke azt ígérte, hogy ősszel, a párbeszédet elindítandó, szoros programot tervez. Tárgyalni fog a civil szer­vezetekkel, az egyházakkal és azokkal a po­litikai csoportosulásokkal, szervezetekkel, amelyek az utóbbi időben az RMDSZ-en ki­nti keresték politikai boldogulásukat. A jö­vő évi RMDSZ kongresszus valószínűleg a szervezet átalakítását hozza - derült ki Mar­kó Béla szavaiból. Előzőleg beszélt még arról, hogy a kulturális és a székelyföldi au­tonómia elérhető cél, az átalakuló Európai Unióban ki kell harcolni. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felrótta Markó Bé­lának, hogy számos eddigi párbeszéd­ kez­deményezésére az RMDSZ nem ült le ve­le tárgyalni. Tavaly a tusnádfürdői vitájuk óta nem találkoztak. .Mihez azonban, hogy a most Markó Béla által szorgalmazott pár­beszéd elindulhasson, helyre kell állítani a partneri viszonyt, s hatalmi viszonyokon fe­lülálló párbeszédre van szükség - fogalma­zott Tőkés. Tusnádfürdőn Gál Kinga fideszes euró­pai parlamenti képviselő is egységes állás­pontot sürgetett az erdélyi magyar közös­ségen belül ahhoz, hogy az Európai Unió pontosan megértse, mi illeti meg a más­félmilliós közösséget. KÉT HÓNAP MÚLVA NAGYGYŰLÉS A XVII. Bálványosi Nyári Szabadegye­tem és Diáktábor hagyományos és legfon­tosabbnak tekintett záró programja kere­tében szombaton Orbán Viktor élesen bí­rálta a nagyobb magyar kormánypártot, amely szerinte a politikai hazugság hibá­jába esett, vagyis a választások előtt egészen mást ígért a társadalomnak, mint amit je­lenleg tesz. A Fidesz elnöke beszédében úgy véle­kedett, különbséget kell tenni a „kommu­nikációs túlzás” és a „politikai hazugság” között. A túlzás eszközével a rendszerváltás után általában minden politikus élni pró­bált, ebben az is közrejátszott, hogy a po­litika kénytelen volt alkalmazkodni a mé­dia világához. Az azonban Orbán Viktor szerint megengedhetetlen, hogy egy poli­tikai erő a választások előtt baloldali utat jelöl meg, majd a választások után jobbol­dali irányt vesz. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: vissza kell térni a gyökerekhez, a rendszerváltás ere­deti szándékához, ami annak idején éppen az egypártrendszer által gyakorolt politikai hazugság felszámolása volt. Orbán Viktor bejelentette, hogy szep­tember 23-ra nagygyűlést hívnak össze Bu­dapesten a Hősök terére. A pártelnök azt mondta, a Hősök tere azért is szimbolikus, mert az egypártrendszer 1989-ben ott bu­kott meg. A pártelnök szerint fel kell vég­re ébrednie Magyarországnak, ezért a kö­vetkező hetekben aláírást gyűjtenek a nyílt hazugság ellen. Markó Béla és Orbán Viktor sajtóértekezletet tart Tusnádfürdőn Orbán Viktor előadása MTI ""■"T,,"~~‘r"A,"r~TrwTfiYrflrirxrr"rtinftrTra~nrmTrnrr­mroiii«roflniim^ Halálra ítélve Wittner Mária ötvenhatról ötven év múltán Amikor egy ország történelmi esemény­re emlékezik, a politika tetszelgése helyett nyilván elsősorban azoknak kellene szót ad­ni - ha még élő részvevők vannak­­, akik­nek helytállását ünnepük. Az ötvenhatos ma­gyar forradalomnak pedig élnek még része­sei, olyanok is, akik keményen megszenved­ték harcukat. Wittner Máriát 1957-ben tartóztatták le, négy hónapig tartó vizsgálatot követően ’58- ban halálra ítélték. Nyolc hónapot töltött a siralomházban, majd 1970-ben szabadult a börtönből... Zentán a VII. Nyári Ifjúsági Játékokon néhány nappal ezelőtt azt érez­hettük szavaiból, hogy fél évszázad múltán ötvenhat dicsőbb örökségére számított. Hazugságokról és történelemhamisítás­ról beszélt, onnan kezdve, hogy miközben Rajk újratemetésekor a Szabad Nép arról írt, hogy soha nem szabad megismétlőd­nie a szörnyűségnek, máris az új sírokat ás­ták. Aztán évtizedek után jött egy másik új­ratemetés, tizenhat évvel ezelőtt Nagy Im­réé. - Ennyi év után sem látom az ország jö­­vőjét- mondta-, nem tudom, miről szól az eskü szövege, amit, igaz, én is elmondtam képviselőként, azt sem tudom, mikor feje­ződik be az, amit akkor elkezdtünk. Mert ma is a lexikonokba átemelik a népbíró­ság koncepcióját a mártírokról, otthagyják őket hazugságban, másokat tisztára mosnak. Emlékművet építenek, olyant, amit mi vas­bitónak nevezünk, s ajánlottuk, hogy inkább ömlesszék a költségvetésbe az árát, de nem fogadták el. Nem tudom, mit ünnepelnek ők, csak azt, hogy mi mire emlékezünk. Va­jon a mostani fiatalok képesek lennének-e még áldozatvállalásra, amire szerencsére nincs szükség, de amikor az ország sorsá­ról döntenek egy tollvonással, akkor tud­nunk kellene, miről döntöttünk és miért. Minden századnak megvoltak a maga nagy vezetői, biztosan meglesz a miénk is, de ak­kor mögé kell állni, hogy ne ismétlődjön meg a történelem, mert arra igazán nincs szükség. Ezért is ismerni kell ötvenhat igazságát. g fi Wittner Mária Nándorfehérvár, 1456 Szombaton volt kereken ötszázötven éve, hogy 1456. július 22-én Magyarország déli kapujánál, Nándorfehérvárnál a regge­li órákban mindent eldöntő ütközetre ké­szültek II. Mehmed török szultán csapatai. Hangos zeneszóval, parádézva vonultak az ostromlott várból, a romos falak mögül pe­dig ezerszeres ordítás, dübörgés, zajongás érkezett válaszul. Az előző napi támadást a vár védői vissza­vetették, s bár éjszaka a török már a piac­téren járt, a keresztesek végül kiszorítot­ták őket a városból. Kora reggel valóság­gal lángolt a zimonyi síkság. Erejének fel­mutatására a szultán hatalmas tüzeket raka­tott, amelyek kísérteties fénnyel világították meg táborát. A keresztesek lelkes toborzó­­ja, Kapisztrán János sem maradt adós, ő is máglyákat gyújtatott, ezért a döntő ütkö­zet előtt valóságos lángtengerben állt a vár és környéke - emlékezik meg az évforduló­ról írásában Szentesi Zöldi László a Magyar Nemzetben. Majd megkezdődött a harc, hogy aztán minden idők legjelentősebb magyar kato­nai győzelmével érjen véget. A diadal első­sorban Kapisztrán János és bátor kereszte­seinek érdeme. Néhány íjász váratlanul el­foglalt egy törökökhöz közel eső magasla­tot, és miután egyre többen csatlakoztak hozzájuk, Kapisztrán felismerte a lehető­séget, rohamra vezette kereszteseit, és átka­rolták a török balszárnyat. A többit elvégez­ték Hunyadi gyalogosai. A Gondviselés a ke­resztyének kezébe adta a győzelmet, a tö­rök hatvanöt évig nem vezetett hadjáratot Magyarország ellen. Európa fellélegezhe­tett, Nándorfehérvárnál átmenetileg me­gálljt parancsoltak az oszmán terjeszkedés­nek. Még szakemberek, történészek, kutatók is gyakran elkövetik azt a hibát, hogy fél évez­reddel ezelőtti történéseknek aktuális szí­nezetet adnak, próbálnak valamifajta azo­nosságot, párhuzamot, a mai kornak szóló üzenetet kihámozni a históriás könyvek lap­jairól. A nándorfehérvári diadal magától ér­tetődően legelsősorban történelmi ese­mény. Néhány körülmény mindazonáltal figyelemre méltó korunk számára. Európá­ban akkor és ma is léteztek közös ügyek. A nándorfehérvári győzelem kétségkívül az összefogás eredménye, hiszen a Magyar Ki­rályság déli kapujánál németek, franciák, magyarok, délszlávok és mások vállvetve küz­döttek a török ellen. Nem valamifajta gaz­dasági kényszer, hanem Európa és a közös értékek védelme kovácsolta össze az em­bereket. Ötszáz évvel ezelőtt a keresztyén­­ség volt az az eszmerendszer, amely Írország partjaitól Havasalföldig, Novgorodtól Ara­góniáig egy táborban egyesítette az európa­iakat. Ma bajosan találnánk effajta egységet a kontinensen. Pedig időközben bekövet­kezett, ami Hunyadiék korában még tel­jességgel elképzelhetetlen volt: megszüle­tett az európai szuperállam, eltűntek a ha­tárok, egyetlen pénznemmel fizetnek a legtöbb országban. A királyok helyett a nép kormányoz, vagy legalábbis a nemzet, a nemzetek gyűlése, ha a XV. századi em­ber számára szeretnénk lefordítani a je­lenlegi helyzetet. Szívesen elmondanánk Kapisztránnak és Hunyadinak, hogy ko­runkban már nem szokás karddal szét­loccsantani a másképp gondolkodók fe­jét (sőt egyesek érdemeiken felül rajon­ganak értük). Érdekes az is, hogy bár ne­vezett hősök következetesen küzdöttek az oszmán terjeszkedés ellen, megfelelő tö­rök nyelvtudással ma Berlinben is egészen jól boldogulnának. Kétségtelen, Európa alaposan megvál­tozott. Az Új Zrínyiász főhőséhez hasonló­an Hunyadiék is meglehetősen értetlenül közlekednének világunkban. Ami viszont az ő örökségüket illeti, minden világos: a hősiesség, az önfeláldozás örök érték, Nán­dorfehérvár pedig kitörölhetetlenül az eu­rópai emlékezet része. RÖVIDEN HUNYADI DIADAL• Megemlékezések Magyarországon szombaton ország­szerte megemlékezéseket tartottak a nándorfehérvári diadal 550. évforduló­ján. A Budai Várban katonai tisztelet­adás mellett megtartott ünnepségen a Honvédelmi Minisztérium és az 1. ke­rületi önkormányzat képviselői megko­szorúzták Hunyadi János szobrát. Nagy Gábor Tamás, a budavári önkormány­zat vezetője megjegyezte: a nándorfe­hérvári diadalról nem tartanak állami szintű megemlékezést. A­ Hadtörténeti Múzeumban tíz ese­ményhez kapcsolódó kiállítás nyílt, Sze­geden pedig háromnapos rendezvény­­sorozattal emlékeznek a török sereg el­leni győzelemre. A templomokban az évforduló al­kalmából negyed óráig szóltak délben a harangok. ■ BUDAPEST Igen biztonságos Budapest Európa egyik legbiztonsá­gosabb fővárosa, a szülők ide nyugod­tan elengedhetik a gyerekeiket - han­goztatta Lamperth Mónika, aki négy év­vel korábban, akkor még a rendőrséget is felügyelő belügyminiszterként elin­dította a nyári idegenforgalmi progra­mot. Az önkormányzati miniszter szerint olyan „környezetet és ösztönző rend­szert” kíván teremteni a minisztérium, amely segítheti a magyar főváros ide­genforgalmát azzal, hogy a közbizton­ságot megerősíti a többi közt a Hősök terén, a Citadellánál, vagy a Belváros kedvelt turisztikai célpontjainál. Somogyi Zoltán turisztikai szakál­lamtitkár közölte: a többi közt a trük­kös lopásokat, zseblopásokat, vagy az „itt a piros­­ hol a piroshoz” hasonló sze­rencsejátékokat ak­arják visszaszorítani. A július közepétől szeptember végéig tartó programhoz szakmai segítséget, továbbá ötmillió forint támogatást biz­tosítunk - tette hozzá. A LAPVÉLEMÉNY A nagyhatalmú Az 1990-es első szabad választás óta nem volt olyan magyar minisz­terelnök, aki ilyen hatalmi apparátus felett rendelkezett volna, ennyire nagyhatalmú lett volna, mint amilyen Gyurcsány Ferenc a magyar kormány átszervezése után - véli a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung tudósítója. Reinhard Olt szerint annak, hogy Gyurcsány formáló és hatalmi akara­tával látszólag senki sem helyezkedik szembe az a magyarázata, hogy neki, elődeivel ellentétben, sikerült meg­őriznie a két koalíciós partner ha­talmát. A lap Kóka János gazdasági minisz­tert Gyurcsány „ikertestvérének” neve­zi, mondván, hogy­ mindkettőjük gyor­san és fiatalon jutott vagyonhoz. Göncz Kinga külügyminiszterről úgy véli, hogy neki valószínűleg csak a végrehajtói se­gédszerep jut. A SLOTA NEM HALLGAT • A csehek megoldották Újabb magyarellenes kijelentést tett a kormányzó Szlovák Nemzeti Párt el­nöke. Jan Slota egy innerjúban azt mondta, irigyli a cseheket, hogy­ elűzték országuk területéről a németeket, s ezért ma már nincs olyan problémá­juk velük, mint a szlovákoknak a magya­rokkal. Slota bírálta a cseh politikusokat is, mert azok normális pártnak tartják a­ szlovákiai Magyar Koalíció Pártját. Sze­rinte ugyanis a magyar kisebbségi po­litikusok elnyomják a szlovákokat a Fel­vidéken.

Next