Magyar Szó, 2006. szeptember (63. évfolyam, 198-228. szám)

2006-09-01 / 203. szám

4 BELFÖLD belfold@magyar­szo.co.yu RÖVIDEN ZGRUBJESIC Közvitát! Suzana Grubjesic, a Szerbiai Kép­­viselőház európai integrációs bizottsá­gának elnöke kijelentette, a hatalmon levő koalíció mérlegeli annak lehető­ségét, hogy nyilvános vitát tartsanak a műsorszórási törvény módosításairól és kiegészítéseiről szóló döntés előtt. - Tárgyalnak egy olyan nyilvános vita megtartásáról, amely nem sértené azt az alkotmányos előírást, amely sze­rint véleményezni kell a törvényt - kö­zölte Grubjesic. Szerinte jó lenne nyilvános vitát tar­tani, mert a képviselők úgy érzik, hogy nem tájékoztatták őket kellőképpen a döntés következményeiről, amit az Eu­rópai Bizottság, az EBESZ és a hazai újságíró-egyesületek is bíráltak. (Beta) ■ SESELJ FELLEBBEZÉSE Elfogadva A hágai törvényszék bírói tanácsa jóváhagyta Vojislav Seseljnek, hogy fel­lebbezzen arra a döntésre, amellyel vé­dőt rendeltek ki számára. A bíróságon azt is bejelentették, hogy Fausto Pocar, a bíróság elnöke elutasította Seseij má­sik fellebbezését, amelyet arra a dön­tésre terjesztett be, amellyel megtilt­ják, hogy egy bizonyos barátja meglá­togassa, akinek jó kapcsolatai vannak a médiával. A kirendelt védő kinevezéséről szó­ló döntésre vonatkozó fellebbezést a múlt héten adta át a vádlott nevében Tiard van der Spool holland ügyvéd, Leselj készenléti ügyvédje. A vádlott az ő kinevezését is ellenezte, annak el­lenére, hogy az ügyvéd dolga csak any­­nyi lenne, hogy szükség esetén avat­kozzon be. A bíróság David Hupen rendelte ki Seselj védelmére. (B92) ■ BERUHÁZÁSOK A sport is kap... A szerbiai kormány az idén 6 mil­liárd dinárt fordít a sportra. Mladan Dinkic pénzügyminiszter elmondta, hogy­ a beruházási terv el­sődleges feladata a belgrádi atlétikai stadion kiépítése, valamint a Testne­velési Kar sporttermének újjáépítése a tornászok részére. Úgy ítélték meg, hogy az atlétikának és a tornának mint alapsportoknak megfelelő létesítmé­­­­nyekre van szükségük. Az elsődleges feladatok között sze­repel a belgrádi nemzeti teniszköz­pont kiépítése, az uzicei és a zlatibori atlétikai pálya felújítása, valamint a pancsovai sportcsarnok felépítése. A kormány az atlétikai stadion fel­építésére 2,5 millió eurót fektet be, a Testnevelési Karnak pedig egymilliót juttat. A két létesítmény 18 hónap alatt készül el. (Beta) | KOSOVO Fény és alagút A szerbiai kormány 31 millió eurót szán lakások és infrastruktúra kiépíté­sére Kosovo szerbek lakta települése­in az egészségügynek és az oktatásnak nyújtott segítségként - jelentette be Nenad Popovic, a Dél-Szerbiáért és Kosovóért felelős gazdasági csoport ve­zetője. Popovic bejárta a szerb falvakat a kosovói Morava mentén. Kijelentet­te, hogy a kormány elkülönített 6 mil­lió eurót hiteltámogatás céljából a kis- és középvállalkozások fejlesztésére.. Popovic elmondta, hogy a kosovói szerb települések gazdasági helyzete katasztrofális, de reménykeltő, hogy még ilyen körülmények között is van­nak vállalkozók, akik dolgoznak. Ők a fény az alagút végén. (Beta) I VH 1111111111111111 ,'ír 11B1111­0n Italt fia Mirjana nincs otthon Milosevic özvegye egyszer sem nyitott ajtót a postásnak, aki a nyugdíját kézbesítette volna - Lehet, hogy a férje nyugdíját is megörökölheti? Slobodan Milosevic nyugdíjigényéről az illetékesek már lassan négy éve nem tudnak dönteni. Az egykori elnök halála után pedig még nem világos, hogy ki örökli a „jól megérdemelt” juttatásait. A jogosultság most lehet, hogy feleségére, Mirjana Markovicra száll, aki egészen pontosan a köztársasági elnöknek járó nyugdíj 75 százalékára jogosult. Ez pillanatnyilag 80 ezer di­táros nyugdíjat jelentene. Mirjanának ma járna a saját nyugdíja, ami körülbelül 30 ezer dinár havi jövedel­met jelentene számára, de még egyetlen nyugdíjcsekket sem vett fel. A nyugdíjbiz­tosításra vonatkozó törvényben viszont a szakértők szerint annyi érthetetlen tétel van, hogy még nem tisztázott, mi jár a ma körözött, az ország egykoron első számú asszonyának. Milosevic 2002. december 23-án jogi képviselőjén keresztül adta át nyugdíj­igénylését, ami a köztársasági elnöknek járó fizetés 85 százalékát teszi ki. Az erre vonatkozó törvény szerint az igény jogos, de a különböző iratok hiányossága mi­att az igénylést nem hagyták jóvá. Ez év márciusában, az egykori elnök halálakor a folyamat végére még nem tettek pon­tot, mint ahogy a mai napig sem, mert Miljana ezt nem igényelte. Abban az eset­ben, ha a háborús bűnökkel vádolt elnök igénylését jóváhagyják, feleségének jelent­keznie kell a nyugdíjért. Arra nincs pontos törvényi szabályo­zás, hogy Mirának vissza kell-e térnie az országba, vagy elég, ha egy bizonylatot el­juttat az illetékesekhez arról, hogy­ élet­ben van. Az Interpol körözési listáján sze­replő asszony minden bizonnyal Orosz­országban tartózkodik, ahol a szerbiai nagykövetségről kaphatna ilyen bizonyla­tot, vagy bármely más illetékes szervtől, amely előtt megjelenne. Az is kérdéses, hogy­ az özvegy mikor­tól jogosult a nyugdíjra. Egyes értelmezé­sek szerint a 2004 júniusában hozott vég­zés szerint 25.500 dinár volt a nyugdíja, ami ma körülbelül 30 ezer dinárt tesz ki, de még ha holnap be is adná a kellő do­kumentumokat, akkor is csak egy évvel visszamenőleg kaphatná meg a saját já­randóságait. Jogi képviselője, Balsa Go­­vedarica szerint viszont 2000. október 8- a óta jár a nyugdíj, mivel férje egy nappal előbb mondott le elnöki tisztségéről. Mirjana a neki járó nyugdíjat két éve - amióta erre jogosult - nem veszi fel, ezért kérdéses, hogy egyáltalán mi szük­sége lenne férjének nyugdíjára is. „Civil­ként” harminchárom év és három hónap a munkaideje, amit nagyrészt egyetemi szociológia tanárként dolgozott le. Emel­lett a szövetségi parlamentben is volt kép­viselő. Viszont nem tudni, hogy a 2000 és 2004 közötti időszakban mivel foglalko­zott, és mi alapján próbálják elszámol­tatni a munkaéveit 2004 végéig, hiszen már akkor is körözte az Interpol. A Politikának nyilatkozva a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap pénzügyi igaz­gatója, Ivan Mimic­ kijelentette, nem mindegy, milyen formában kapja valaki a nyugdíjat. Ugyanis mint más személyek esetében, Markovic asszonynál sem mind­egy, hogy folyószámlán kapja-e a pénzt, vagy a postás kézbesíti számára. Az átuta­lás esetében ugyanis a pénz felgyülemlik a számlán, és ha nem veszi fel a nyugdí­jas, akkor hat hónap után ellenőrizni kell, hogy él-e még egyáltalán. Ha viszont a pos­tás viszi ki a nyugdíjat, akkor egy-két alka­lommal, amikor senkit sem talál otthon, beszüntetik a nyugdíj folyósítását.­­Az, hogy Markovic asszony nem kap­ta meg a pénzt, csak az ő hibája. A meg­adott címen - a Shakespeare utca 33-as szám alatt, Dedinjén - ugyanis senkit sem talált a postás. Sem ő, sem egy családtag, sem egy felhatalmazott személy nem volt ott - mondta Mimié. Ha az egykori elnök felesége felhatal­mazott volna valakit, hogy vegye fel a nyug­díját, akkor a bujkálásának percétől kezd­ve átutalták volna a számlájára a nyugdí­ját, és mint bárki más, aki megdolgozott a jussáért, megkapta volna. Most viszont ha Mira mégis úgy dönt, hogy a nyugdíj­­biztosítónál életjelet ad magáról, csak az elmúlt egy év nyugdíját kapná kézhez. Mirjana férje nyugdíjának megörök­­léséről Slobodan Lalovic­ munkaügyi mi­niszter a B92-nek elmondta, az asszony­nak minden joga megvan dönteni - ha a törvényes előírásoknak eleget tesz -, hogy a saját vagy a férje nyugdíjából akar-e élni. Az viszont már szerinte is kérdéses, hogy rendezni tudja-e a családi nyugdíjat, hiszen körözés alatt áll. Mirjana a közelmúltban az egyik szerb napilapnak adott telefoninterjút Orosz­országból. Ez alkalommal sem akart csa­ládja anyagi helyzetéről beszélni, tehát el­képzelhető, hogy egyáltalán nem szorul a szerbiai nyugdíjára, amit nem valószí­nű, hogy igényelni fog, hiszen a szakér­tő szerint legalább egyszer mindenkép­pen meg kellene jelennie a szerbiai ható­ságok előtt. a víz Tímár Zsolt Elmarasztalják Szerbiát? Szeptemberben várható az országgal kapcsolatos első döntés az Emberi Jogi Bíróságon A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságon szeptemberben hozzák meg az el­ső ítéletet Szerbia ügyében - jelentette ki Slavoljub Caric, Szerbia képviselője a bí­róságon. Elmondta, hogy az ügy a feltételezett ártatlanság jogának megsértésére vo­natkozik, de a részleteket majd csak az ítélet kimondása után teszik közzé. Szerbia képviselőjének irodájában pillanatnyilag huszonegy ügy van, amit el­küldtek az államnak véleményezésre - tette hozzá Caric. Szerbia ellen ezer beterjesztést adtak át az Európai Emberi Jogi Bíróságon - kö­zölte Caric, és hozzátette, hogy ezek negyedét már a beterjesztéskor elutasították. Beterjesztést azok a polgárok nyújthatnak be, akik már kihasználtak minden jogi esz­közt a hazai igazságszolgáltatásban, és úgy vélik, hogy az Emberi Jogok Egyezményé­ben lefektetett jogaik csorbultak, amit az Európa Tanács negyvenöt tagállama aláírt. A beterjesztés benyújtása és az ítélet megszületése között több mint öt év is eltelhet. Amikor azt elküldik az államnak véleményezésre, az köteles erről jelentést kell írni, amelyben véleményt mond az ügy elfogadhatóságáról és az intézkedésekről. A jogi képviselőnek ilyenkor az a szerepe, hogy bebizonyítsa az állami szerveknek, hogy az egyezményt megsértették, és hogy időben baráti megegyezésre kell jutni, megelőzni az ország elmarasztalását és pénzbüntetés kiszabását. Az Európai Emberi Jogi Bíróság döntései tanácsadó jellegűek, a döntések végre­hajtását az Európa Tanács miniszteri bizottsága végzi, amelynek a hatáskörébe tar­tozik a nem kötelező jellegű döntések és ajánlások meghozatala, míg a tagállamok mindent megtesznek azok teljesítéséért. Az említett bizottság az Európa Tanács tagállamainak külügyminisztereiből te­vődik össze, és megköveteli, hogy az elmarasztalt tagállam jelentést adjon át azokról a mércékről, amelyeket az ítélet végrehajtása terén alkalmazott. A jogszabályok sze­rint a kirótt pénzbüntetést az ítélet meghozatalától számított három hónapon belül ki kell fizetni. (Beta) 2006. szeptember 1., péntek Kinek kell tárgyalnia? Az európai társulási platform államtitok - figyelmeztetnek a szakértők A Szerbiai Képviselőháznak nincs megfelelő ráhatása az európai integrációs folya­matokra, mert a végrehajtó hatalom átvette az irányítást ebben a kérdésben - hang­zott el egy, a témával foglalkozó tanácskozáson. Ksenija Milivojevic, az Európai Mozgalom főtitkára elmondta, hogy kérdés, vajon a képviselőknek van-e bárminemű hatásuk a csatlakozási folyamat menetére, tekint­ve, hogy ebben a folyamatban az egyetlen látható részvevő Szerbia kormánya. - A stabilizációs és társulási tárgyalásokat a kormány folytatja a parlament köz­vetlen részvételének mellőzésével. A tárgyalási platformot állami titoknak minősí­tették, és a képviselők ezzel nem ismerkedhetnek meg - tette hozzá. Szerinte a parlament részvételét az a tény is gyengíti, hogy­ erről a Szerbia szá­mára kiemelten fontos kérdésről egyetlen alkalommal vitáztak, a társulási határozat 2004 októberi elfogadásakor. Oliver Dulic, az államközösség parlamentje európai integrációs bizottságának volt elnöke szerint Szerbiában nincs meg jelen pillanatban a konszenzus az Európai Unió felé vezető útról, mert ez a kérdés nincs kiemelt helyen a politikai elit és a társada­lom számára. Szerinte a képviselők és a parlamenti szolgálatok dolgozóinak folya­matos képzésére lenne szükség, újra kellene definiálni és megerősíteni a parlament szerepét ebben a folyamatban, hogy valóban hatással lehessen a végrehajtó hata­lomra, amely az egész folyamatot irányítja. (Beta) Lakások, olcsón A közintézmények dolgozói huszonhárom szerbiai városban pályázhatnak A szerbiai kormány 145,7 millió eurót fordít négyezer lakás kiépítésére, amit a közintézményekben dolgozóknak szánnak. A következő év végéig huszonhárom szer­biai városban mintegy négyezer lakást építenek az állami közigazgatásban és a köz­­szolgálatokban dolgozók számára. A lakásokra a Nemzeti Beruházási Alapból 145 mil­lió eurót különítenek el, 5 millió eurót pedig a fontosabb intézmények homlokza­tának felújítására szánnak. A lakások vásárlására őszre írják ki a pályázatot. Az állami közigazgatásban és a közszolgálatban dolgozók abban az esetben pályázhatnak, ha nincs saját lakásuk, és ha kötelezik magukat arra, hogy még öt évig ebben az ágazatban dolgoznak. Ez alatt az időszak alatt nem adhatják bérbe, és nem adhatják el a lakást. A lakásokat húszéves futamidejű hitellel, félszázalékos kamattal és 20 százalékos önköltséggel kínálják fel. Az Építési Igazgatóságon elmondták, hogy a lakások négy­zetméterének ára az építési költségek alapján fog kialakulni. Slavisa Zlatanovic, az igazgatóság vezetője közölte, hogy a lakások árát az építés költsége, a földterület és az infrastruktúra ára, valamint a tervezés ellenőrzése alap­ján határozzák meg.­­ Vidéken a lakások négyzetméterének ára 300-500, Újvidéken, Kragujevacon és Nisben 600-700, Belgrádban pedig 850 euró körül mozog majd - nyilatkozta Zlatanovic. A lakásokat az egyes ágazatokban foglalkoztatott dolgozók száma alapján osztják szét. A lakások 30 százalékát az egészségügyben dolgozóknak szánják, de ugyanennyit kapnak az oktatásban dolgozók is. A Belügyminisztérium dolgozói tizenöt százalé­kot kapnak, a Védelmi Minisztériumban dolgozók tízet. Az igazságügyben foglal­koztatottak a lakások öt százalékra pályázhatnak, a kultúrában dolgozók egyre, a maradék kilenc százalékon pedig a többi közintézmény osztozik. (B92)

Next