Magyar Szó, 2006. október (63. évfolyam, 229-254. szám)

2006-10-20 / 245. szám

2006. október 20., péntek Gazdasági kapocs Európával Horgoson tegnap hivatalosan is átadták rendeltetésének az új határátkelőt Tegnap ünnepélyes keretek között, sajtótájékoztató kíséretében hivatalosan is átadták rendeltetésének az új horgosi határátkelőt. Az Európai Unió és az Európai Újjáépítési Ügynökség mintegy 10 millió euró értékben finanszírozta a korszerű határátkelő kiépíté­sét, a szerbiai kormány pedig további 2 millió euróval járult hozzá a beruházáshoz. Habár az objektum műszaki átadása már tavaly nyáron megtörtént, forgalomba helyezése a tulajdonosváltások következtében még váratott magára - egészen augusztus elsejéig, amikor mindenféle külsőség, protokoll mellőzésével egyszerűen próbaüzembe helyezték az objektumot. Folytatás az 1. oldalról Mike Leigh, az Európai Bizottság bő­vítésért felelős főigazgatója arról számolt be, hogy az új horgosi határátkelőhely az újvidéki Szabadság híd rekonstrukci­ója után a második legnagyobb olyan inf­rastrukturális beruházás Szerbiában, ame­lyet az Európai Unió támogatott. Ám nemcsak a beruházás nagysága miatt van ekkora jelentősége a horgosi objektum­nak - tette hozzá -, hanem elsősorban azért, mert ez Szerbia egyetlen átkelője Európa felé, s mint ilyen, segíti a nagyobb személy- és áruforgalmat, nemcsak Ma­gyarország, hanem egész Európa irányá­ban. Elmondta még, hogy az unió további határátkelők fejlesztését is támogatja Szer­bia és Horvátország, Macedónia, valamint Bulgária között. Ezek a beruházások azért is fontosak, mert Szerbia uniós integráci­ójának fontos pillére a határellenőrzés, a határ menti bűnözés visszaszorítása - kö­zölte a főigazgató. A horgosi átkelő szerepe hangsúlyos, hiszen a 10-es korridoron fekszik, itt már minden létesítmény az uniós szabványok szerint készült - méltatta az új objektum jelen­tőségét Mike Leigh. A főigaz­gató azt is elmondta, hogy ha­marosan megteszi jelentését az Európai Bizottság előtt, s bár üzenete az lesz, hogy mindent meg kell tenni az ismert köve­telések teljesítéséért, s minden érintett félnek konstruktív megoldást kell javasolnia Kosovo kérdésére, de azért rá­mutatott: a horgosi határátke­lő is igazolja: Szerbia és Ma­gyarország között az együttmű­ködés valóságos, mint ahogyan valóságos az unió segítő szán­déka is Szerbiának, a szerbiai lakosságnak. Göncz Kinga arra emlékez­tetett, hogy 550 évvel ezelőtt a magyarok és a szerbek közö­sen védték Európát a török veszedelem­től. Most más történelmi időkben Magyar­­ország abban reménykedik, hogy hama­rosan Szerbia is része lesz az Európai Uni­ónak. A horgosi határállomás nem csu­pán egy épület - mondta a magyar kül­ügyminiszter, hanem össze is köt két or­szágot, valamint lehetőségeket teremt egy együttműködés különféle formáira. Reményét fejezte ki, hogy a zökkenő­­mentes gépjármű-közlekedés után meg fog oldódni a gyalogosok és a kerékpá­rosok közlekedése is a határátkelőn, de még inkább abban reménykedik, hogy előbb-utóbb szükségtelenné válik, esetleg étteremmé alakul ez a szép új épület, hi­szen megszűnnek a határok. Körmöci Károly, a Horgost is magába foglaló magyarkanizsai önkormányzat pol­gármestere elmondta, a községnek há­rom határátkelője van: a horgosi közúti, valamint a vasúti és a folyami. A helybe­liek azt szeretnék, ha mindhárom átke­lő nyitott kapu lenne Európa felé - mond­ta a polgármester. B­M­M Novák Mihály A szolidaritás mérföldköve Tegnap délután leleplezték az 1956-os forradalom tiszteleté­re állított emlékkövet Palicson - Ötven évvel ezelőtt ezen a helyen kétezer menekültet befogadó tábor volt Palicson az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik év­fordulójára emlékeztek tegnap. Azon a Palicson, amely az egyik legnagyobb menekülttáborral segítette a Magyarországot elhagyni kényszerülő családokat. Ma ezen a Palicson Szarapka Tibor alko­tása és emléktábla emlékeztet a szabadságáért harcoló emberre, emlékeztet a határ nélküli, szolidáris népre, a békére és az együt­télésre. Folytatás az 1. oldalról Az elnök asszony két darab kőről beszélt, amelyek az egyik pillanatban meghasad­tak. Akkor egy­ történelmi pillanat is meghasadt, sorsok, életek törtek ketté. Dr. Szili Katalin azt kívánta Szerbiának, legyen ez a kő mérföldkő is, a szolidari­tás és a békesség mérföldköve. Szerbia kapjon helyet Európában, kapja meg azt a helyet, amely által gyarapodni fog.­­ Külön megtiszteltetés számomra, amikor most ezt az emléktáblát leleplezzük, hogy más neves történelmi dátumokról is megemlékezünk, mert ha azokra nem emlékezünk, akkor ránk sem fognak emlékezni. Amikor a magyar szabadságharcra emlékezünk, akkor nemcsak a hősökre, hanem a tragédiákra is emlékezünk, azok­ra, akik rá voltak kényszerülve, hogy akkor elhagyják hazájukat. 1956 után 35 éven keresztül segítettünk abban, hogy az a bizonyos fal leomoljon, Magyarország pedig az elmúlt tíz évben abban segített Szerbiának, hogy itt ne legyen fal. És így telt el 45 év, aztán az utóbbi 5 évben egy­ kicsit zavarba jöttünk. De amikor komoly emberek eldöntötték, hogy komoly demokráciát hozzunk létre, akkor leültünk és elkezd­tünk dolgozni - mondta Predrag Markovic. Szarapka Tibor alkotását dr. Szili Katalin, Predrag Markovic és Kasza József lep­lezték le, majd koszorúzták meg. Együttes kívánságuk volt az, hogy azok, akik elha­ladnak a kő mellett, egyesítsék azt békességük és szabadságuk által. B­e­ te Rafek Roland M/KYJ Kft. Gyorsul a bíróságok munkája Zoran Stojkovic megtekintette a zentai bíróság felújított irodahelyiségeit Az új alkotmányjavaslat nagyobb garanciákat biztosít a kisebbségek és az állam­polgárok jogainak védelmét illetőleg, mint más demokratikus államok alkotmányai - nyilatkozta Zoran Stojkovic szerbiai igazságügy-miniszter tegnap a felújított zentai községi bíróságon tett látogatása során. Stojkovic­ elmondta, hogy az új alkotmány tar­talmazza a részarányos foglakoztatás elvét, hogy a vegyes nemzetiségi összetételű te­rületeken az állami szervekben dolgozók hovatartozása arányos legyen a területen élő lakosság nemzetiségi arányával. Stojkovic egyben cáfolta azokat híreszteléseket, miszerint a Legfelsőbb Igazság­ügyi Tanács racionalizációs döntése alapján meg kívánják szüntetni azokat a közsé­gi bíróságokat, ahol öt illetve ennél kevesebb bíró dolgozik, s amely döntés nyugta­lanságot okozott számos szerbiai város, illetve község bíróságán. Az igazságügy-minisz­ter ugyanakkor kitért a bíróságok munkájának fejlesztésére is. Többek között folya­matban van a szerbiai bíróságok számítógépes hálózatba történő csatlakozása, ame­lyen keresztül jelentősen felgyorsulhat a munkájuk. A zentai bíróság felújításával kap­csolatban Stojkovic elmondta, igyekeznek anyagi eszközöket biztosítani a bíróság épü­lete külső felületének renoválására is. A zentai bíróság irodáinak felújításához szükséges négymillió dinárt a köztársa­sági Igazságügy-minisztérium a Pénzügyminisztériumon keresztül biztosította. A mun­kálatok két hónapig tartottak. A felújítás során a bíróság épületében kicserélték az elektromos vezetékeket, újrafestették a falakat, kicserélték a padlót, és az összes iro­dahelységben, tárgyalóteremben légkondicionáló berendezéseket szereltek fel. A zentai bíróság épületében 20 év után először folytattak ilyen méretű felújítási mun­kálatokat - tudtuk meg Híres Ivántól, a zentai bíróság elnökétől. A zentai községi bíróság jövőre ünnepli fennállásának 135. évfordulóját. B­olzsolt Hamarosan magyarul is A VMSZ 24-én ismerteti végleges álláspontját az alkotmányról A Vajdasági Magyar Szövetség közvi­ta-sorozatának szabadkai állomásán dr. Korhecz Tamás elnöki főtanácsadó, tar­tományi közigazgatási, jogalkotási és ki­sebbségügyi titkár amellett, hogy ismer­tette meglátásait az alkotmány pozitív és negatív részleteiről, újfent kiemelte, hogy a referendum bojkottja nem jó megoldás. Korhecz a lakossági fórumok soroza­táról elmondta, ezzel valamelyest pon­tosabb képet kapnak arról, hogy mi a vé­leménye erről a kérdésről a vajdasági ma­gyarságnak. A vitaesten amellett, hogy a hallgatóság bekapcsolódhatott az új al­kotmányról szóló vitába, egy kérdőívet is kitölthetett, valamint írásos formában is hozzájuthattak az alkotmánytervezet legfontosabb mozzanataihoz. A VMSZ végső döntését 24-én ismer­teti a közvéleménnyel - hallottuk a titkár­tól. Korhecz egyebek között elmondta, a kisebbségügyi titkárság honlapján re­mélhetőleg már a héten megtalálható lesz a szövegtervezet magyarra fordított válto­zata is. ■ víz belfold@magyar­szo.co.yu BELFÖLD 5 RÖVIDEN ■ VMSZ Lakossági fórumok Tekintettel az alkom­ányszövegben tapasztalható kétségtelen haladásra, és a milosevici alkotmánnyal való sza­kítás fontosságára, az új alkotmány el­sősorban a Vajdaság jogállását érintő lényeges hiányosságaira, a VMSZ köz­vitát szervez az új alapokmányról. La­kossági fórumokon ismertetik az alkot­mányszöveg erényeit és hiányosságait. Ma Temerinben az Ifjúsági Otthon­ban 19 órai kezdettel tartandó össze­jövetel vendége Kasza József, a VMSZ elnöke lesz. Ugyanakkor a párt zentai községi szervezete értesíti a polgárokat, hogy ma este hét órától Bogarason, a helyi irodában tartanak összejövetelt He­lyünk az új szerb alkotmányban, elneve­zéssel, emellett tájékoztató hangzik el az új földtörvényről. Vendégek lesz­nek Juhász Attila, Zenta polgármes­tere valamint Kovács József diplomás agrármérnök, a Vajdasági Gazdakörök elnöke. ■ZOMBOR Új párt alakult Zomborban is megalakult a Szer­bia Demokratikus Közössége elneve­zésű párt. A községi bizottság elnöké­vé Nemanja Vukovicot választották meg, alelnöke Petar Trkulja, szóvivő­je Tóth László. Céljaik közé tartozik Zombor erős mezőgazdasági-ipari övezetté való ala­kítása, hogy az önkormányzat legyen tevékeny a polgárok szolgálatában, a város rendezett, úszta, biztonságos le­gyen, amire büszkék lehetnek a zom­­boriak, a legfontosabb jog a munká­hoz való jog legyen, gondoskodni kell a rászoruló polgárokról, ellátni a szü­lők nélkül maradt gyermekeket. Szer­bia Demokratikus Közössége szociál­demokrata beállítottságú, nyitott min­den polgár előtt nemzetiségi, vallási és egyéb hovatartozás tekintetében. Néphatalmat kíván mindenféle formá­ban, a helyi közösségektől kezdve az alkotmányos és normatív jogi alapon berendezett államig. (H. A.) ­ 1956-RÓL Nagybecskereken... Szép számú közönség gyűlt össze a nagybecskereki Petőfi Művelődési Egyesületben október 18-án, szerdán az 1956-os magyar forradalom és sza­badságharc 50. évfordulója alkalmá­ból rendezett megemlékezésen. A megemlékezésen bemutatták Vla­dimir Popin 1956- A belgrádi és vaj­dasági sajtó tükrében című kötetét és a Létünk folyóirat tematikus számát. Az est vendégei Vladimir Popin, Bordás Győző és­ Németh Ferenc voltak. Az ünnepi hangulathoz hozzájárult az Emmanuel Kamarakórus Konrád Em­ma vezényletével, valamint Balázs Jó­zsef és Halmai Tibor szavalok. Az est házigazdája mgr. Tóth-Glemba Klára volt. ...és Szabadkán Számadásomra el a Csátii Géza Mű­­vészetbaráti Kör szerdán este műsort rendezett az ’56-os forradalom emlé­kére. Horváth Emma, Lőrinc Zsuzsan­na, Némedi Imre és Balog Anikó ol­vastak fel Albert Camus, Ignácz Rózsa és más irodalmárok írásaiból, amelyek a fél évszázaddal ezelőtt történteket idézik fel. A szabadkai Városi Könyvtárban megrendezett esten zongorán közre­működőn Utasi Noémi és Székely Ka­talin. Ezt követően Mészáros Zoltán és Mátyus János történelemtanárok is­mertették az 1956-os forradalom előz­ményeit és az akkori jugoszláv, első­sorban a vajdasági magyar sajtóban megjelent tudósításokat

Next