Magyar Szó, 2006. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

2006-12-01 / 281. szám

KÖZÉLETI NAPILAP Újvidék, 2006. december 1., péntek Az Erste Bank hétvégét ajándékoz két személynek. Legyen az egyik értékes nyeremény az Öné! ERSTE É LXIII. évf., 281. (20 620.) szám •Ára 30 Dia VÍZUMKEDVEZMÉNYEK Egy éven belül Az Európai Unió tárgya­lásokat kezd Szerbiával Franco Fratcini európai igaz­ságügyi és belügyi biztos tegnap Brüsszelben reményét fejezte ki, hogy a jövő év végéig befejeződ­nek a Szerbiával és a Nyugat-Bal­kán többi államával folytatandó tárgyalások a vízumkedvezmények­ről és a toloncegyezményről. „Véleményem szerint akkorra nagyjából már érvénybe is lépnek” - nyilatkozta Frattini azután, hogy találkozott Szerbia, Bosznia-Herce­govina, Montenegró, Macedónia és Albánia belügyminiszterével, ami a vízumkedvezményekről és a tolonc­egyezményről szóló hivatalos tár­gyalások kezdetét jelentette. Albániának már van tolonc­­egyezménye az Európai Unióval, ami azt jelenti, hogy elfogadja, hogy az EU-tagállamokból hazato­­loncolják az albániai illegális be­vándorlókat. Frattini kifejezte elégedettsé­gét amiatt, hogy minden minisz­ter politikai támogatásáról bizto­sította, ami az EU-val való rendőri együttműködést illeti, mivel ez a politikai kötelezettség döntő fon­tosságú a vízumkedvezmények és toloncegyezmények meghozatalá­nak folyamatában. A térség álla­mai vállalták a kötelezettséget, hogy saját polgáraiknak és Euró­pának szavatolják a biztonságot és védelmet a szervezett bűnözéstől, valamint a személyi okmányok biz­tonságát, és harcolni fognak az il­legális immigráció ellen. Frattini újságírói kérdésre vála­szolva hangsúlyozta, hogy nem kell közvetlen összefüggést keresni e tárgyalások és a tény között, hogy Szerbiát meghívták a békepartner­ségbe. Kiemelte, hogy „ez Szerbia és Európa érdeke egyaránt”, és vé­leménye szerint a tárgyalások siker­rel járnak majd. (Beta) xJc)£|j/2JjJ yAlLYJ/V2IJE (11. oldal) Tömbről és szórványról Összesen 16, a civil szférában elismert személyiséget fogadott tegnap Sólyom László magyar köztársasági elnök Budapesti tudósítónktól A Sándor-palotában csütörtökön reggel kezdődött a Határon túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozat második összejövetele, amelyen a határon túli magyarság jeles tudósai, közéleti személyiségei, illetve magyarországi szakemberek vettek részt. A konferencia házigazdája és kezde­ményezője Sólyom László köztársasági elnök volt. „Miután a Magyar Állandó Értekezlet szünetel, ez egy olyan testület, mely pár­ját ritkítja, hiszen a határon túli magyar­ság és Magyarország találkozását most mi képviseljük” - kezdte felszólalását az ál­lamfő, majd a továbbiakban elmondta: ugyanakkor ez egy civil kezdeményezés, amelyből a politikai pártokat és a hivata­lokat is kizárták. Sólyom László szerint a konferenciasorozat első, májusban tartott összejövetelének „nagy-nagy sikere volt”, s ez is oka annak, hogy folytatni kell. „Többféle haszna van a konferenciának: információkat szerzünk a magyar nemzet helyzetéről, arról, hogy hogyan képzeljük el a kilábalást a nehézségekből, egyálta­lán: ki milyen stratégiát követ. A konfe­renciának különös előnye, hogy itt a ha­táron túli közösségek egymás álláspontja­it, gondjait is megismerhetik, ami megle­hetősen ritkaságszámba megy. Annál is inkább, mert ide a résztvevők nem politi­kai pártok képviseletében érkeznek, s ez lehetőséget teremt Magyarország számá­ra, hogy a határon túli magyarokról érke­ző híreket ne politikai pártokon keresz­tül kapja, hanem közvetlenül. Ezért na­gyon bízom benne, hogy a mostani össze­jövetel kétszer olyan sikeres lesz, mint az előző” - hangsúlyozta Sólyom László. A tanácskozásra összesen tizenhat, a civil szférában elismert személyiséget hív­tak meg, mint például Bárdi Nándor tör­ténészt, Csete Örs oktatásfejlesztési szak­értőt, az Apáczai Közalapítvány igazga­tóját, Végel László írót, esszéistát. A köztársasági elnök ismert szocioló­gusok, újságírók, történészek, demográ­fusok, teológusok, politológusok, írók, nyelvészek, kisebbségkutatók segítségével szeretné feltérképezni a határon túli ma­gyar közösségek identitás-megőrzésének lehetőségeit, nehézségeit. A találkozó cél­ja a tényfeltárás, a téma által felvetett problémák és perspektívák kifejtése, meg­vitatása. Folytatása a 3. oldalon A Határon túli magyarság a XXI. században - Identitás megőrzése tömbben és szórványban című konferencia részvevői a Sándor-palotában. Részletek a 10. oldalon TÉMÁINK: ■ Díj munkatársunknak A Kistérségi és Kisközösségi Televíziók VII. - az 1956-os Magyar Forradalom és Sza­badságharc emlékezetére rendezett - szemléjének ka­tegóriadíjasa A szemtanú­­ Dobrica Cosic hét napja Buda­pesten című film alkotócso­portja. Az alkotás rendezője Kabók Erika (Szabadka), la­punk szerkesztője (15. oldal) ■ Európa része vagy fekete lyuk Elemzők szerint a januári vá­lasztáson eldől, Szerbia Euró­pa része lesz-e, vagy pedig fe­kete lyuk a kontinensen (4. oldal) ■ Hamis megfizettetések A Különleges Ügyészség vá­dat emelt 53 személy ellen, mert hamis jegyeket adtak ki az autópályadíj megfizetteté­se alkalmával (4. oldal) ■ Szokatlan békesség Spate szokatlan volt tegnap, hogy a valamikor fél tíz táj­ban kezdődő szabadkai kép­viselő-testületi ülés nem egé­szen 13 óra előtt már be is fe­jeződött, és hogy a napiren­di pontok körül zömében szinte semmilyen vita nem alakult ki, a tanácsnokok kö­zül senki sem replikázott (7. oldal) ■ Ki dönt a zentai távfűtés díjáról? Sajátos a helyzet, mert nem közvállalat végzi a szolgálta­tást­­ A községi képviselők hi­ába szavaznak (9. oldal) További növekedés Elfogadták a jövő évi költségvetés tervezetét Szerbia kormánya tegnapi ülésén elfogadta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely­nek összértéke 601,3 milliárd dinár. Ez 95,5 milliárd dinárral több, mint az idei évi, a tervezett költségvetési többlet pedig 0,5 százalékos. Milan Parivodic, a Pénzügyminisztérium megbízott koordinátora elmondta, a Nemzeti Beruházási Tervre 49,7 milliárd dinárt irányoztak elő. A büdzsét a 7,5 szá­zalékos előrejelzett éves infláció figyelembevételével dolgozták ki, illetve a társadal­mi össztermék hétszázalékos növekedésével számolnak, míg az adóból befolyó be­vételek terén tízszázalékos növekedést kalkuláltak be. Az államigazgatásban dolgo­zók bérei jövőre 7,5 százalékkal fognak növekedni. Parivodic azt is kiemelte, hogy a költségvetésbe beépítették azt a bizonyos hét szá­zalékot is, amelyet az alkotmányba foglaltakat tiszteletben tartva Vajdaság kap meg. A tartomány köteles lesz költségvetése háromhetedét nagyberuházásokra fordítani. Az önkormányzatok részére 29,7 milliárd dinárt különítenek el, ami az idei évi ösz­­szegnek a kétszerese.­­ A törvényjavaslat által támasztott célok a magas fokú gazdasági növekedés ten­denciájának a további növekedését irányozzák elő, amely­ a kivitel növelésén alapul. Emellett célul tűzi ki a külföldi közvetlen beruházások növekedését, a gazdaság gyor­sított ütemben történő további átalakítását, a makrogazdasági stabilitás megtartását és új munkahelyek nyitását - magyarázta a miniszter.­­ Mint azt hangsúlyozta, a Nemzeti Beruházási Tervre elkülönített eszközöket a nem elosztott többletekből biztosítják, illetve a korábbi évek privatizációs bevételeiből. A költségvetés egy része programjellegű lesz, ami azt jelenti, hogy konkrét pro­jektek megvalósításához kötik azokat, nem pedig konkrét vásárlásokhoz. Ebben a kísérleti jellegű programban öt minisztérium vesz majd részt. (Beta)

Next