Magyar Szó, 2006. december (63. évfolyam, 281-305. szám)
2006-12-01 / 281. szám
KÖZÉLETI NAPILAP Újvidék, 2006. december 1., péntek Az Erste Bank hétvégét ajándékoz két személynek. Legyen az egyik értékes nyeremény az Öné! ERSTE É LXIII. évf., 281. (20 620.) szám •Ára 30 Dia VÍZUMKEDVEZMÉNYEK Egy éven belül Az Európai Unió tárgyalásokat kezd Szerbiával Franco Fratcini európai igazságügyi és belügyi biztos tegnap Brüsszelben reményét fejezte ki, hogy a jövő év végéig befejeződnek a Szerbiával és a Nyugat-Balkán többi államával folytatandó tárgyalások a vízumkedvezményekről és a toloncegyezményről. „Véleményem szerint akkorra nagyjából már érvénybe is lépnek” - nyilatkozta Frattini azután, hogy találkozott Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia és Albánia belügyminiszterével, ami a vízumkedvezményekről és a toloncegyezményről szóló hivatalos tárgyalások kezdetét jelentette. Albániának már van toloncegyezménye az Európai Unióval, ami azt jelenti, hogy elfogadja, hogy az EU-tagállamokból hazatoloncolják az albániai illegális bevándorlókat. Frattini kifejezte elégedettségét amiatt, hogy minden miniszter politikai támogatásáról biztosította, ami az EU-val való rendőri együttműködést illeti, mivel ez a politikai kötelezettség döntő fontosságú a vízumkedvezmények és toloncegyezmények meghozatalának folyamatában. A térség államai vállalták a kötelezettséget, hogy saját polgáraiknak és Európának szavatolják a biztonságot és védelmet a szervezett bűnözéstől, valamint a személyi okmányok biztonságát, és harcolni fognak az illegális immigráció ellen. Frattini újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy nem kell közvetlen összefüggést keresni e tárgyalások és a tény között, hogy Szerbiát meghívták a békepartnerségbe. Kiemelte, hogy „ez Szerbia és Európa érdeke egyaránt”, és véleménye szerint a tárgyalások sikerrel járnak majd. (Beta) xJc)£|j/2JjJ yAlLYJ/V2IJE (11. oldal) Tömbről és szórványról Összesen 16, a civil szférában elismert személyiséget fogadott tegnap Sólyom László magyar köztársasági elnök Budapesti tudósítónktól A Sándor-palotában csütörtökön reggel kezdődött a Határon túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozat második összejövetele, amelyen a határon túli magyarság jeles tudósai, közéleti személyiségei, illetve magyarországi szakemberek vettek részt. A konferencia házigazdája és kezdeményezője Sólyom László köztársasági elnök volt. „Miután a Magyar Állandó Értekezlet szünetel, ez egy olyan testület, mely párját ritkítja, hiszen a határon túli magyarság és Magyarország találkozását most mi képviseljük” - kezdte felszólalását az államfő, majd a továbbiakban elmondta: ugyanakkor ez egy civil kezdeményezés, amelyből a politikai pártokat és a hivatalokat is kizárták. Sólyom László szerint a konferenciasorozat első, májusban tartott összejövetelének „nagy-nagy sikere volt”, s ez is oka annak, hogy folytatni kell. „Többféle haszna van a konferenciának: információkat szerzünk a magyar nemzet helyzetéről, arról, hogy hogyan képzeljük el a kilábalást a nehézségekből, egyáltalán: ki milyen stratégiát követ. A konferenciának különös előnye, hogy itt a határon túli közösségek egymás álláspontjait, gondjait is megismerhetik, ami meglehetősen ritkaságszámba megy. Annál is inkább, mert ide a résztvevők nem politikai pártok képviseletében érkeznek, s ez lehetőséget teremt Magyarország számára, hogy a határon túli magyarokról érkező híreket ne politikai pártokon keresztül kapja, hanem közvetlenül. Ezért nagyon bízom benne, hogy a mostani összejövetel kétszer olyan sikeres lesz, mint az előző” - hangsúlyozta Sólyom László. A tanácskozásra összesen tizenhat, a civil szférában elismert személyiséget hívtak meg, mint például Bárdi Nándor történészt, Csete Örs oktatásfejlesztési szakértőt, az Apáczai Közalapítvány igazgatóját, Végel László írót, esszéistát. A köztársasági elnök ismert szociológusok, újságírók, történészek, demográfusok, teológusok, politológusok, írók, nyelvészek, kisebbségkutatók segítségével szeretné feltérképezni a határon túli magyar közösségek identitás-megőrzésének lehetőségeit, nehézségeit. A találkozó célja a tényfeltárás, a téma által felvetett problémák és perspektívák kifejtése, megvitatása. Folytatása a 3. oldalon A Határon túli magyarság a XXI. században - Identitás megőrzése tömbben és szórványban című konferencia részvevői a Sándor-palotában. Részletek a 10. oldalon TÉMÁINK: ■ Díj munkatársunknak A Kistérségi és Kisközösségi Televíziók VII. - az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc emlékezetére rendezett - szemléjének kategóriadíjasa A szemtanú Dobrica Cosic hét napja Budapesten című film alkotócsoportja. Az alkotás rendezője Kabók Erika (Szabadka), lapunk szerkesztője (15. oldal) ■ Európa része vagy fekete lyuk Elemzők szerint a januári választáson eldől, Szerbia Európa része lesz-e, vagy pedig fekete lyuk a kontinensen (4. oldal) ■ Hamis megfizettetések A Különleges Ügyészség vádat emelt 53 személy ellen, mert hamis jegyeket adtak ki az autópályadíj megfizettetése alkalmával (4. oldal) ■ Szokatlan békesség Spate szokatlan volt tegnap, hogy a valamikor fél tíz tájban kezdődő szabadkai képviselő-testületi ülés nem egészen 13 óra előtt már be is fejeződött, és hogy a napirendi pontok körül zömében szinte semmilyen vita nem alakult ki, a tanácsnokok közül senki sem replikázott (7. oldal) ■ Ki dönt a zentai távfűtés díjáról? Sajátos a helyzet, mert nem közvállalat végzi a szolgáltatást A községi képviselők hiába szavaznak (9. oldal) További növekedés Elfogadták a jövő évi költségvetés tervezetét Szerbia kormánya tegnapi ülésén elfogadta a jövő évi költségvetés tervezetét, amelynek összértéke 601,3 milliárd dinár. Ez 95,5 milliárd dinárral több, mint az idei évi, a tervezett költségvetési többlet pedig 0,5 százalékos. Milan Parivodic, a Pénzügyminisztérium megbízott koordinátora elmondta, a Nemzeti Beruházási Tervre 49,7 milliárd dinárt irányoztak elő. A büdzsét a 7,5 százalékos előrejelzett éves infláció figyelembevételével dolgozták ki, illetve a társadalmi össztermék hétszázalékos növekedésével számolnak, míg az adóból befolyó bevételek terén tízszázalékos növekedést kalkuláltak be. Az államigazgatásban dolgozók bérei jövőre 7,5 százalékkal fognak növekedni. Parivodic azt is kiemelte, hogy a költségvetésbe beépítették azt a bizonyos hét százalékot is, amelyet az alkotmányba foglaltakat tiszteletben tartva Vajdaság kap meg. A tartomány köteles lesz költségvetése háromhetedét nagyberuházásokra fordítani. Az önkormányzatok részére 29,7 milliárd dinárt különítenek el, ami az idei évi öszszegnek a kétszerese. A törvényjavaslat által támasztott célok a magas fokú gazdasági növekedés tendenciájának a további növekedését irányozzák elő, amely a kivitel növelésén alapul. Emellett célul tűzi ki a külföldi közvetlen beruházások növekedését, a gazdaság gyorsított ütemben történő további átalakítását, a makrogazdasági stabilitás megtartását és új munkahelyek nyitását - magyarázta a miniszter. Mint azt hangsúlyozta, a Nemzeti Beruházási Tervre elkülönített eszközöket a nem elosztott többletekből biztosítják, illetve a korábbi évek privatizációs bevételeiből. A költségvetés egy része programjellegű lesz, ami azt jelenti, hogy konkrét projektek megvalósításához kötik azokat, nem pedig konkrét vásárlásokhoz. Ebben a kísérleti jellegű programban öt minisztérium vesz majd részt. (Beta)