Magyar Szó, 2007. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-09 / 33. szám

12 GAZDASAG gazdasag@magyar­szo.co.hU RÖVIDEN IBELGRÁD Drágább közműdíjak Bojan Stanojevic, Belgrád város me­nedzsere tegnap bejelentette, hogy 9,3 százalékkal növelték a városi közvállala­tok szolgáltatásainak díját, a fűtés és a melegvíz pedig 25 százalékkal drágult. Stanojevic újságíróknak elmondta, na­gyobb arányú drágítást is követeltek, de a városi kormány csupán ilyen méretű korrekciót engedélyezett. Követelésüket megalapozottnak tartják, mert érvelésük szerint a belgrádiak átlagkeresete az egy évvel ezelőtti időszakhoz viszonyítva nem kevesebb, mint 51 százalékkal növeke­dett. A drágítás március 1-jétől lép ha­tályba, ezek szerint a fővárosiak egész té­len a régi díjszabász szerint melegedhet­tek - mondta a menedzser. (Beta) A TURIZMUS Ötszáz millió dollár bevétel Tavaly Szerbia bevétele a turizmus­­­­ból meghaladta a 400 millió dollárt, az idén pedig ennél is többre, mintegy­ 500 millióra számítanak - jelentette ki teg­nap Bojan Dim­itrijevic kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter. Reményét fe­jezte ki, hogy az idén elfogadásra ke­rül az ú­j idegenforgalmi törvény, amely­nek értelmében megalakulhat az állami turizmusfejlesztő ügynökség is. Dimit­­rijevic elmondta, hogy ebben az évben is folytatják az ország kínálatainak ismer­tetését nemzetközi tévécsatornákon, to­vábbá bíznak a legjelentősebb szállodák magánosításában, valamint nagyobb be­ruházásokra egyes üdülőhelyeken, a Sta­­ra planinán, Palicson és Tatán. (Beta) ■ JÓSZÁGTENYÉSZTÉS Sürgős beavatkozást Az országban található mintegy 15 000 sertésből az államnak 10 000- et fel kellene vásárolnia, ami megköze­lítőleg egymillió euróba kerülne - áll abban a közleményben, amelyet tegnap adott ki a Szerbiai Gazdasági Kamara. Milan Prostran, a mezőgazdasági és élel­miszeripari részleg vezetője szerint az államnak hiteleznie kellene a vágóhi­dakat a bírók felvásárlására. Figyelmez­tetett arra, hogy a minden nap halo­gatás a sertéshús minőségének rovásá­ra megy és növeli a tenyésztők költsé­geit. Megítélése szerint az utóbbi idő rossz agrárpolitikája vezetett oda, hogy­ a sertés kilója élősúlyban négy kiló ku­korica árának felel meg. A reális érté­ke ennek szinte a duplája, vagyis hét ki­ló körül kellene, hogy alakuljon. Pros­tran figyelmeztetett arra, hogyha sür­gősen srem intézkedik az állam, jövőre a sertéshús hiánycikk lehet. (Beta) Mami fiú Többet és jobban A szabadkai Tejgyár feta sajttal jelent meg a piacon A szabadkai Tejgyár új termékkel jelent meg a piacon, a Grekos fantázianévvel ellátott szabadkai feta sajttal. Az új üzemet, amely­be a gyár mintegy hárommillió eurót fektetett, tegnap nyitották meg hivatalosan.­ ­Az olimpia szellemét még az 1880- as évektől ápolják Szabadkán. Ez a Palicsi Olimpiai Játékoknak köszönhető, amit a modern olimpiai játékok előtt szervezett meg a Vermes testvérpár. Ez a sportszel­lem ösztönöz minket is, hogy ne higgyünk a határokban, és törekedjünk a többre, a jobbra és az erősebb fellépésre - hang­zott el a Tejgyár tegnapi sajtótájékoztató­ján. Mint kiderült, a feta sajt is ezen ki­hívások egyike. A szabadkai Tejgyár Szerbiában azok közé a vállalatok közé tartozik, amelyik rendelkezik a legfontosabb nemzetkö­zi minőségi tanúsítványokkal. Megkapta a ISO 9001:2000-t, a HACCP-t és a BBC-t. E tanúsítványok jelentős befekte­téseket vontak maguk után. Dusán Gru­­jictól, a Tejgyár vezérigazgatótól megtud­tuk, hogy az elmúlt három évben mintegy 19 millió eurót fordítottak a gyár üzeme­inek korszerűsítésére, az automatikus vo­nalak magasabb szintre emelésére, vala­mint a kész termékek szállítására. A fejlesztésnek köszönhetően ma már 300 ezer liter tejet tárolhatnak a gyárban, és megkétszereződött a termelés is.­­ Két éve, amikor a gyár fennállásának 50. évfordulóját ünnepelte, kiemeltem, hogy az elismerések megszerzése és a fej­lesztések mellett a gyár legfőbb célja a mintegy 60 millió liter nyers tej feldol­gozása. Azóta, 2006-ban pontosan 61 mil­lió liter kiváló minőségű tejet vásároltunk és dolgoztunk fel, és ezt a mennyiséget az idén is tartani szeretnénk - emelte ki Du­san Grujic. A Tejgyár ez idő alatt több új termékkel jelent meg a piacon: krémtú­rákkal, csokoládés tejjel, illetve fűszeres túróval. A hagyományos termékeik, a tej, joghurt és a tejföl pedig új, tetszetősebb csomagolást kapott. A termék bemutatóján megtudtuk, hogy a feta sajt gyártási körülményei, és maga a termék a legszigorúbb nemzetkö­zi előírásoknak is megfelel, csomagolása pedig lehetővé teszi, hogy minél hosszabb ideig megőrizze frissességét.­­ Optimizmussal indítottuk a terme­lést, ugyanis 1 millió 300 ezer kilogramm teta sajt készítésébe kezdtünk. Ez hatal­mas árumennyiség, mégis abban remény­kedünk, hogy megálljuk helyünket a pi­acon - hallottuk a vezérigazgatótól. A szabadkai Tejgyár további célokat tűzött ki maga elé. A legfontosabb tervük között szerepel, hogy növeljék az Európai Unióba való kivitelt. ■ MIKLÓS Hajnalka Molnár Edvárd Lendületben az óbecsei építkezők Óbecsén a Nemzeti Beruházási Alap pénzeszközeiből és az ön­­kormányzat támogatásával folytatják az úthálózat építését, felújítá­sát, adaptálják a könyvtár épületét, óvodát bővítenek. Óbecsén a kedvező időjárásnak kö­szönhetően ismét nekilendültek az útépí­tők, de néhány más létesítmény adaptá­lásához, bővítéséhez is hozzáláttak. A ta­valyi „beruházási év”-nek folytatása az idei év. Ezzel kapcsolatban tartott tegnap hely­színi szemlét Dusan Jovanovic községi el­nök, Szabó Endre a képviselő-testület el­nöke és munkatársai. Jelen volt Zoran Ris­­tovic, a Backaput igazgatója is. A szem­lét a Népkönyvtár óbecsei épületében kezdték, ahol befejező szakaszához ért az úgynevezett gyermekosztály felújítása, amit mintegy tíz­­napon belül adnak át rendeltetésének. A Nemzeti Beruházási Alaptól kapott 81 220 eurós ráfordítással az épület töb­bi részét is felújítják, és kiépítik a pad­lásrészt. Az ehhez szükséges majd 60 000 eurót viszont a Tartományi Beruházási Alaptól várják. Mintegy 26 000 eurós ráfordítással Bácsföldváron az egykori ifjúsági otthon egy­ részét helyi könyvtárrá alakítják át. A munkálatok befejezését követően mél­tó helyre költözhet eddigi, igencsak alkal­matlan helyéről, a moziépület emeleté­ről. Megkezdődtek a munkálatok Óbe­csén, az újfalusi óvodában is, amelyet több új tagozattal bővítenek, mivel az utóbbi időben örvendetesen megnőtt az óvodá­sok, napközisek száma ebben a 8000 la­kosú városrészben. Az új óvodarész szep-­­tember 1-jétől fogadja a kicsinyeket. A községi elnök, a Backaput igazgató­ja és munkatársai a Nemzeti Beruházási Alap eszközeinek, valamint a község által felvetett kölcsönökből befolyt pénz tár­sításából elkezdődött útépítés legújabb szakaszait is megtekintették. Jelenleg az óbecsei Dura Jaksic utcában dolgoznak az útépítők. Ha itt befejezik az alapozást és továbbra is kedvez az időjárás, tíz na­pon belül erre az utcára, a Mayer Ottmár, Ivan Perisic, Szervó Mihály, valamint a pé­­terrévei Partizán utcára is - amelyeket már korábban előkészítettek - aszfaltburkolat kerül. ■i­­gy- Hamarosan felújul az óbecsei könyvtár gyermekosztálya I vadimir Jankov Ivica Todoric, a horvát Agrokor koncern elnöke (a nagybecskereki Dijamant étolajgyár többségi tulajdonosa) és Andelko Bokic, az étolajgyár önálló szakszervezetének elnöke tegnap új kollektív szerződést írt alá, amely a törvényben megsza­bottnál is nagyobb mun­kaügyi és szakszervezeti jogokat szavatol a gyár 888 dolgozójának. Az új­donságok közé tartozik, hogy ezentúl minden dolgozó részesül a meg­valósított haszonból és, hogy kedvezményes gyógykezeltetésben része­sülhet. A horvát üzlet­ember, akinek Szerbiá­ban már kétezer dolgozó­ja van, közölte, hogy to­vábbi befektetésekre ké­szül nálunk. Szerinte az étolajgyártás terén pedig csak úgy lehet lépést tar­tani a világpiaci versen­gésben, ha egyetlen vaj­dasági szintű gyárat épí­­ tünk. Kép és szöveg: Kecskés István T­egnap a tartományi kivitelserkentő alap nevében Sinisa Lazic tartományi gazdasági titkár szerződést írt alá 14 vajdasági vállalat képviselőivel, akik február és március folyamán valamelyik külföldi gazdasági rendezvényen kívánnak részt venni, és ott bemutatni termékeiket, szolgáltatásaikat. Ezek a cégek a januárban meghirdetett pályázatra jelentkeztek és összesen 4 097 000 dinár vissza nem térítendő támogatást kapnak a tartományi alapból. Sinisa Lazic elmondta, az alap már tavaly is segítette egyes vállalatok külföldi szereplését, erre a célra mintegy 10 millió dinárt fordítottak. Az idén ennek az összegnek a kétszeresét, 20 millió dinárt irányoztak elő. Ez alkalommal a külföldi fellépések részbeni térítését a tartomány vállalja a sumanovaci Jub Kft. az újvidéki Neobus Rt., a szabadkai Masterplast Yu Kft., a horgosi Vitamin Rt., a hódsági Poljostroj Rt., a pivnicei Ag­­rograja Kft., a járeki Metalkop kisipari műhely, a kúlai Agrokula földműves-szövet­kezet, a pancsovai Passage group Kft., a selencai (Bácsújfalu) Slovan-progres Kft., a Vajdasági Idegenforgalmi Szervezet, valamint a zombori, topolyai és a bácsi ide­genforgalmi szervezetek esetében. A kivitelserkentő alap következő pályázatát már­cius végén, vagy április elején írja ki. Felvételünk a szerződés aláírásakor készült. ■ kz Gábor Béla 2007. február 9., péntek

Next