Magyar Szó, 2007. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-09 / 33. szám

2007. február 9., péntek mindebből gazdag idegenforgalmi kíná­lat? Ha úgy viszonyulunk ehhez, mint ed­dig, akkor soha. Abban viszont biztos va­gyok, hogy én azt már nem élem meg. A várhoz érünk. Itt is egy tábla, ame­lyen szerb és angol nyelven írja a legfon­tosabb adatokat. A vándor megtudhatja, hogy már 535-ben a rómaiak itt jártak, 873-ban az avarok építettek ide várat, majd az Árpád-háziak királyi városa lett. Ezután jöttek a mongolok, majd ismét a magyarok, utána pedig a törökök. Még néhány adat, de nem a tábláról: 1158-ban II. Géza itt töltötte a húsvéti ünnepeket. 1338-1342-ig Róbert Károly bástyákkal erősítette meg. Az­ 1500-as években a tö­rökök uralták. Később ismét a magyarok. Több országgyűlés színhelye volt, és Hunyadi Mátyás, valamint II. Ulászló ked­velt tartózkodási helye. 1704-ben, a Rá­­kóczi-szabadságharc ideje alatt lerombol­ták és felgyújtották. Azóta rom. Azóta ha­lott. - A legutóbbi háborúban idesodró­dó szakállasok sok keserűséget okoztak ennek az utcának, a lakóinak - mondja Katona Tibor -. Kisbácsból a városba jö­vet itt vezetett az útjuk. Bezúzták az ab­lakokat, szerb nacionalista dalokat éne­keltek, ordibáltak, egy-két udvarba még kézigránátot is dobtak. Főleg donátok él­nek itt, de van két magyar ház is. A sza­kállasok a vár központi épületében is ran­dalíroztak. Felgyújtották a gerendákat, és leégették az emeleteket elválasztó pad­lószerkezetet. Mindezt most újítják fel. Teszünk egy sétát a várfalak körül. Va­lamikor teljesen körülvette a víz, most is mocsár van körülötte. Egyes elképzelések szerint ki kellene tisztítani és vízzel feltöl­teni úgy, ahogy ezt a várról készült kora­beli képek ábrázolják. Séta közben Katona Tibor egy helyen megáll. - Itt, ennek a helynek - mutat egy négyzetméter nagyságú területre a domboldal szélén - megmagyarázhatat­lan kisugárzása van. Bármennyire is fúj a szél, az ide helyezett gyertyának a láng­ját nem tudja kioltani. Szélcsend van, nem tudom bemutat­ni, de ha ez igaz, íme még egy aprócska dolog, amivel a kíváncsi vendégeket ide lehetne csalogatni. A vár elé pedig egy sírkövet helyeznék, melyre bevésném: élt ezer évet. ■ NÉMETH Zoltán Városkapu csúnya híddal Kilátás a kálváriáról Látkép parasztházzal Valamikor a várban, állítólag, négy templom is volt Mm­fid ­ Leselkedők­ ­, ebből ugyan mi lesz? Mintha ezt kérdezné a függöny mögül kandiká­ló két basahídi néptáncos a Tordai Művelődési Napok megnyitóján. Mert a várakozástól eltérően, az újszentesi (Románia) lányok a hagyomá­nyos népi helyett modern táncokkal mutatkoztak be. Mondhatnánk szép siker­rel. A „mieink” a rapp és a hipp-hopp helyett maradtak a dél-alföldi, a dunántú­li, a kalocsai, a moldvai táncok és a farsangi énekek mellett. Bezzeg, majd ha mi is bekerülünk az EU-ba... ■ K.L Kecskés István kozelkep@magyar­szo.co.yu KÖZELKÉP 11 Koleszterin nélkül mákos vastag kalácson kívül a másik erzsébetlaki sajátosság a paprikás zsíros lepény. Ez utóbbinak a különlegessége, hogy kemencében sül de még inkább a koleszterin nélküli zsír, amelyet pedig a mangalica disz­nó szalonnájából sütnek. Hogy az egykor errefelé is közkedvelt sertésfajta kezd visszatérni az ólakba, azt felvételünk is bizonyítja. * K. I A Kecskés István

Next