Magyar Szó, 2007. március (64. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-01 / 50. szám
2007. március 1., csütörtök KÁRPÁTALJAI RUSZINOK Nemzetiségük elismerését követelik A magyarok mellett magukat is Kárpátalja őslakosainak tekintő ruszinok Ukrajna függetlenné válása óta küzdenek azért, hogy önálló nemzetiségként ismerjék el őket. A saját ábécével és irodalommal rendelkező kárpátaljai ruszinok újabb akadályba ütköztek azzal kapcsolatban, hogy az ukrán vezetés hivatalosan is önálló nemzetiségként ismerje el őket (forrás: Kárpátinfo). A nemzetiségek és a migráció ügyeivel foglalkozó Állami Bizottság legutóbbi állásfoglalása szerint ugyanis ez a lépés a hatályos jogszabályok értelmében alkotmányba ütköző lenne. Az ország törvényeiben - az Alaptörvényt is beleértve - ugyanis nincs lefektetve, hogy melyik hivatal hatáskörébe tartozhat egy nemzetiség elismerése. A kárpátaljai ruszin érdekvédelmi szervezetek képviselői erre reagálva - a minap kerekasztal-megbeszélést tartottak Ungváron. Ezen úgy határoztak, hogy beadvánnyal fordulnak a Kárpátaljai Megyei Tanácshoz azzal a határozati javaslattal, hogy a ruszinokat vegyék fel a Kárpátalján élő nemzetiségek listájára, továbbá egy népszavazás kiírását is javasolják, amelyen a megye lakossága dönthetne ruszin nemzetiségi státusz visszaállításáról (ha egyszer a jelenlegi elismerésére nincs lehetőség). A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a megye 10 ezer lakosa vallotta magát hivatalosan is ruszinnak. A Duhnovics Társaság vezetői szerint azonban a kárpátaljai ruszinok létszáma valójában több százezerre tehető. GYERMEKPORNOGRÁFIA Szilvásy elutasít Szilvásy György kancelláriaminiszter államtitokra hivatkozva elutasította a Fidesz kérelmét, miszerint legyen nyilvános az, hogy a miniszterek támogatták-e a gyermekpornográfiával összefüggő törvénymódosítást az ezzel foglalkozó kormányülésen - tájékoztatta a Kormányszóvivői Iroda szerdán az MTI- t. Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke kedden levélben fordult a miniszterekhez ez ügyben. A Kormányszóvivői Iroda akkor még úgy válaszolt: értelmezhetetlen a kérés, mert a kormányüléseken nincs formális szavazás. Sajtótájékoztatóján Pelczné Gáli elmondta azt is: arra is kíváncsi, hogy az ülésen Gyurcsány Ferenc hogyan szavazott ebben az ügyben, de neki nem írt külön levelet, hanem a kancelláriaminisztertől kért tájékoztatást a kormányfő álláspontjáról. A fideszes politikus a múlt héten pénteken akart betekinteni a gyermekpornográfiával kapcsolatos Btk. módosítást tárgyaló kormányülés irataiba Szilvásy György hivatalában, kezdeményezése azonban nem járt sikerrel. Léphart Pál Valószínűleg nem voltam egyedül szombaton este, amikor a Fonogram Magyar Zenei Díj közvetítése közben felmerült bennem a gondolat, hogy mi történne, ha - pestiesen szólva - „per hecc” Rúzsa Magdit hozná ki győztesként a szavazóközönség, hiszen ebben az esetben, vajdasági lévén, ő képviselné Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon. Tulajdonképpen egy lyukas petákkal sem mertem volna fogadni az őstehetség kishegyesi lányra, mert egy dolog megnyerni a Megasztárt és egészen más, úgymond országosan nemzeti alapon képviselni egy államot a nemzetközi vetélkedőn. Itt már nemcsak a tudás és a tehetség, hanem igen nagy mértékben a hovatartozási közhangulat is közrejátszhat. Annál nagyobb volt sokunk meglepődése, amikor kiderült, hogy Magdi hatalmas előnnyel befutott! Abban a pillanatban azt szerettem volna, ha a közönség között vagyok. Mert a reagálásokat legmérvadóbban az átlagembereknél lehet észlelni. Akárcsak majd másfél évtizeddel ezelőtt, a három hónapra szóló megbízatásom teljesítése végett Budapestre érkezve már az első napon tapasztaltam, hogy a bázisomként kiszemelt szerkesztőségben - finoman szólva - nem ugrottak örömükben a nyakamba a fiatal kollégák. S tartott ez mindaddig, amíg kerekperec nem közöltem, hogy részemről szó sincs szálláscsinálási szándékról. A mandátumom három hónap, és annak lejártával osonok vissza Vajdaságba. Attól fogva, mint az egyenlítőn a jég, úgy olvadt meg körülöttem a hangulat. És ettől lett keserű a szám. Mert azóta is érkezhet Magyarországra, akár betelepülési szándékkal, kínai, vietnámi, mongóliai fiatal és öreg, vagy netán ukrán maffiózó, csak vajdasági magyar ne jöjjön. S ez nem önös fantáziálás. Olykor hullámszerűen érkeznek a panaszok, hogy a szabadkai főkonzulátuson úgy beszélnek a tisztviselők az emberekkel, mint (ahogyan Székelykevén mondani szokták) jót a bocskorával. És könyöröghet, követelheti az ügyfél, hogy a hatályos kormányrendelet értelmében kilencven napos vízumot adjanak neki, nem kapja meg. Esetleg nagyon-nagyon kevesen. Az ügyintéző többeket is megkérdezett, hogy „minek az magának?”. Ez a modortalanság még érthető is, hiszen a munkatársakat a főkonzulátus innen, a Balkánról verbuválta, de akkor miért ámít bennünket minden eddigi kormányzat azzal, hogy mennyire odafigyel a határon túli magyarokra? Akik annak idején nem hagyták el hazájukat, hanem a hazájuk hagyta el (és cserben) őket. Persze, mindez politika, s a politikusok csak legritkább esetben mondják azt, amit gondolnak. Jó két éve, a kettős állampolgárság megadásával kapcsolatban kiírt népszavazás kampányában, Gyurcsány Ferenc nyíltan uszított a külhoni magyarok ellen. A haza védelmezőjének igyekezett mutatni magát (milyen ismerős nekünk, itt a Balkánon ez a magatartás). Aztán kiderült, hogy a minisztereivel együtt sok mindent „elkúrt”. Lehet, hogy ide tartozik a mi kettős állampolgárságunk is? A budapesti díjkiosztóra visszatérve, Hooligans Tibi (nomen est omen) egyenesen le „nem magyar”-osította Rúzsa Magdit. Mert ő „jugoszláv”. Akad valaki Magyarországon, aki megmagyarázná ennek a Hooligansnak, hogy jugoszláv már nincs, s amíg volt, akkor sem voltunk sem jugoszlávok, sem szerbek, sem románok, sem szlovákok. Hanem magyarok. Szerbiában, Romániában, (Cseh)Szlovákiában. Kirohanása azonban számunkra is jelzés értékű, amit végre fel kellene fogjuk, ott sem kellünk. ■ BOTH Mihály Ki a „nem magyar”? GAZDASÁGPOLITIKA EGY ELADÓSODOTT ORSZÁGBAN Cégek birodalma Döbbenetes, hogy mennyit elbír egy ország népe (ez természetesen Vajdaságra is többszörösen érvényes), mint ahogyan az Magyarországon történik. A polgárháborúktól sújtotta balkáni térségben talán nem voltak annyira meglepőek a népsanyargató döntések, mint egy olyan országban, mely évek óta az Európai Unió tagja. Ezenkívül másfél évtizede sajátíthatja el, próbálgathatja és tanulhatja a kapitalista piaci versenyt. Voltak azonban ezen bizonyos tanulási folyamatnak „éltanulói" is, akik furcsán értelmezték az állami vagyon szerepét és a szabad verseny írott és íratlan szabályait, ezáltal elérhették azt, hogy akár miniszteri szerepkörbe kerüljenek. Kétségtelen tény, hogy a gazdasági miniszternek kellene talán legjobban értenie egy ország gazdasági fellendítéséhez és mivel a jelenlegi gazdasági miniszter, Kóka János egykor sorozatosan alapította a sikeres cégeket, vállalkozásokat, sokan azt gondolhatták, hogy ez biztos záloga az említett gazdasági virágzásnak. Hiszen cégei, az Elender vagy a Meditcom, igencsak profitábilis társaságnak számítottak és be is tudtak kerülni különféle kormányprogramok révén az állami pénzekért folyó versenybe. Gondoljunk csak a Sulinet programra, melyben az Elender főszerepet kapott, vagy napjainkban a Meditcomra, mely vizitdíj-automatákhoz kapcsolódó betegirányítási rendszert árul a kórházaknak. Pontosan ezt neveztem a végletekig döbbenetesnek. A kormány gazdasági politikája miatt az ország végletekig eladósodott, és miközben a múlt év tavaszán új mandátumhoz jutott, nekilendült egy nagy mértékű pénzbegyűjtési akciónak. Amíg a hetvenkét éves Mari néni szó nélkül adja ki kuporgatott nyugdíjának egy részét orvosi vizitekre, vagy a munkanélküli és nyugdíj előtt álló János bácsi elsírja magát az orvosi rendelő előtt, hogy nincs elég pénze, de mit tehetne, ha beteg, addig a gazdasági minisztérium legfőbb közalkalmazottjának volt cége óriási profitra tehet szert a vizitdíj-automaták, pontosabban a vizitdíj-automatákat irányító szoftver kapcsán. Képzeljük csak el, hány vizitdíj-automatára lesz majd szükség az egész ország területén és mennyibe kerülnek a legális, specifikus szoftverek. Ha ehhez még hozzávesszük az egyik ismert hetilapban megjelent hírt, miszerint „pár hónap alatt közel hárommilliárd forintot profitálhattak egy informatikai cég továbbadásán ciprusi offshore cégek között meghúzódó Kóka János gazdasági miniszterhez köthető vállalkozók”, akkor még sötétebbé válik a kép. Az ügyben egyébként a Dataplex informatikai kft. érintettségét érdemes szemügyre venni. Állítólag a Dataplexet Bajnai Gordon (jelenleg fejlesztéspolitikai kormánybiztos) által vezetett Wallis Rt. vásárolta meg 2005-ben 2,2 milliárdért, majd ezek után csupán két hónapig ismeretlen ciprusi vállalkozók kezébe került a cég, amely végül 5,1 milliárdért lett értékesítve a Magyar Telekom számára. A Meditcom Kft. kapcsán pedig egyelőre nem látszik bizonyítottnak, hogy Kókajánosnak nincs kapcsolata volt cégével, mivel a cég ma is a sógora, Lepp Gyula tulajdonában van. Aki a lap szerint mellesleg ügyvédi tanácsadója és vitorlázó társa is a miniszternek. Kókajános a felmerült hír nyomán azt nyilatkozta, hogy 2004 októbere óta semmilyen kapcsolata nincs a Meditcom Kft.vel. Hozzátette még, valószínű, hogy Orbán Viktor tényleg nem szimpatizálhatja, mert a Fidesznek nem érdeke, hogy erős liberális párt legyen az SZDSZ-ből. Ezáltal csak a Fidesz érdeke lehetett a hír megjelentetése, amelyből esetleg annyi igaz, hogy vannak barátai, hogy vitorlázik és van ügyvéd ismerőse is. Most tekintsünk el egy pillanatra ettől a konkrét ügytől és képzeljük el, hogy hány pénzügyi tranzakció bonyolódott le a rendszerváltás óta, amely részben az állami vagyont károsította. Azon lenne érdemes elmélkedniük az embereknek, az adófizetőknek, hogy olyan országban szeretnének-e továbbra is élni, amely úgy működik, mint egy multinacionális cég vagy egy piaci bevásárlóközpont, melyben azonban valahogy mindig a keserűbb és romlottabb ánt jut számukra. ■ TALPAI Lóránt „Hány pénzügyi tranzakció bonyolódott le a rendszerváltás óta, amely részben az állami vagyont károsította...” kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 RÖVIDEN ■ SZONDA IPSOS Az MDF repülése Tíz éve nem volt ennyi támogatója a Magyar Demokrata Fórumnak - derül ki abból a Szonda Ipsos felméréséből, melyet a szerdai Népszabadság közöl. Ha most vasárnap lennének a választások, az MDF a szavazatok hét százalékát kapná. A pártnak utoljára 1996-ban volt ennyi támogatója. Elmozdult ugyanakkor az őszi mélypontról az SZDSZ, jelenleg a választók öt százalékára számíthat. ■ ORBÁN A demokráciáról Demokrácia nélküli többpártrendszer van Magyarországon - jelentette ki Orbán Viktor a tv2 Tények című műsorában kedden (forrás: MTI). „A demokrácia keretein belüli megoldásokat keresünk, még most is, amikor meggyőződésem szerint Magyarországon már nincsen demokrácia. (...) Azt gondolom, hogy nekünk továbbra is a demokratikus eszközöket kell használnunk, és nem merítettük ki ezeknek a lehetőségeit" - mondta a Fidesz elnöke azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz az elmúlt időszak politikáját úgy építette fel, lehetőséget adjanak a kormánypártoknak Gyurcsány Ferenc leváltására. I KORMÁNYVÁLTÁS A levegőben van Kormányváltó hangulatban van Magyarország lakossága a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet vezetője szerint (forrás: Világgazdaság). Hahn Endre egy február elején végzett felmérés alapján az Inforádiónak közölte: a teljes népesség kétharmada jobbnak látná, ha Gyurcsány Ferenc és kormánya lemondana. A választóknak csak egyharmada támogatja a kabinet maradását, ám közülük is több mint 10 százalék szorgalmazza: kerüljön új miniszterelnök a kormány élére. A megkérdezettek 25 százaléka előrehozott parlamenti választásokat szeretne. A „szakértői kormány” ötletét jelenleg a teljes lakosság 15-20 százaléka támogatja. Rekordközeli az ellenzék elfogadottsága, a Fideszt a teljes népesség 37 százaléka támogatja, míg az MSZP-t 26, a kisebbik koalíciós pártot, az SZDSZ-t, és a szintén ellenzéki MDF-re csak a választók 3 százaléka szavazna. Az emberek 75 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok. A pesszimista vélemény nem pártállástól függő, ezt osztja a kormánypárti szavazók negyede-harmada is. Borús a jövőkép: a következő időszakban a megkérdezettek saját életkörülményeik, illetve az ország helyzetének rosszabbodásával számolnak. I NÉPESSÉGFOGYÁS Csökkenőben Az elmúlt év során számottevően mérséklődött a népességcsökkenés üteme Magyarországon: 2005-höz képest emelkedett a születések száma, a halálozásoké pedig jelentős mértékben csökkent; a népesség becsült lélekszáma az időszak végén 10 millió 64 ezer fő volt, ez összességében 13 ezerrel kevesebb a megelőző évinél - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn, az MTI révén nyilvánosságra hozott tájékoztatójából. Az előzetes adatok szerint 2006-ban 99 850 gyermek született, 131 500 lakos hunyt el, 44 500 házasságkötés történt.