Magyar Szó, 2007. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-01 / 50. szám

2007. március 1., csütörtök KÁRPÁTALJAI RUSZINOK Nemzetiségük elismerését követelik A magyarok mellett magukat is Kár­pátalja őslakosainak tekintő ruszinok Uk­rajna függetlenné válása óta küzdenek azért, hogy önálló nemzetiségként ismer­jék el őket. A saját ábécével és irodalommal ren­delkező kárpátaljai ruszinok újabb aka­dályba ütköztek azzal kapcsolatban, hogy az ukrán vezetés hivatalosan is önálló nemzetiségként ismerje el őket (forrás: Kárpátinfo). A nemzetiségek és a mig­ráció ügyeivel foglalkozó Állami Bizott­ság legutóbbi állásfoglalása szerint ugya­nis ez a lépés a hatályos jogszabályok ér­telmében alkotmányba ütköző lenne. Az ország törvényeiben - az Alaptörvényt is beleértve - ugyanis nincs lefektetve, hogy melyik hivatal hatáskörébe tartozhat egy nemzetiség elismerése. A kárpátaljai ruszin érdekvédelmi szervezetek képviselői­­ erre reagálva - a minap kerekasztal-megbeszélést tartottak Ungváron. Ezen úgy határoztak, hogy be­advánnyal fordulnak a Kárpátaljai Megyei Tanácshoz azzal a határozati javaslattal, hogy a ruszinokat vegyék fel a Kárpátal­ján élő nemzetiségek listájára, továbbá egy népszavazás kiírását is javasolják, ame­lyen a megye lakossága dönthetne ruszin nemzetiségi státusz visszaállításáról (ha egyszer a jelenlegi elismerésére nincs le­hetőség). A legutóbbi népszámlálási adatok sze­rint a megye 10 ezer lakosa vallotta ma­gát hivatalosan is ruszinnak. A Duhnovics Társaság vezetői szerint azonban a kár­pátaljai ruszinok létszáma valójában több százezerre tehető. GYERMEKPORNOGRÁFIA Szilvásy elutasít Szilvásy György kancelláriaminisz­ter államtitokra hivatkozva elutasítot­­ta a Fidesz kérelmét, miszerint le­gyen nyilvános az, hogy a minisz­terek támogatták-e a gyermekpor­nográfiával összefüggő törvénymó­dosítást az ezzel foglalkozó kor­mányülésen - tájékoztatta a Kor­mányszóvivői Iroda szerdán az MTI- t. Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alel­­nöke kedden levélben fordult a mi­niszterekhez ez ügyben. A Kor­mányszóvivői Iroda akkor még úgy válaszolt: értelmezhetetlen a kérés, mert a kormányüléseken nincs for­mális szavazás. Sajtótájékoztatóján Pelczné Gáli elmondta azt is: arra is kíváncsi, hogy az ülésen Gyur­csány Ferenc hogyan szavazott eb­ben az ügyben, de neki nem írt kü­lön levelet, hanem a kancelláriami­nisztertől kért tájékoztatást a kor­mányfő álláspontjáról. A fideszes politikus a múlt héten pénteken akart betekinteni a gyer­mekpornográfiával kapcsolatos Btk. módosítást tárgyaló kormányülés ira­taiba Szilvásy György hivatalában, kezdeményezése azonban nem járt sikerrel. Léphart Pál V­alószínűleg nem voltam egyedül szombaton este, ami­kor a Fonogram Magyar Zenei Díj közvetítése közben felmerült bennem a gondolat, hogy mi történne, ha - pestiesen szólva - „per hecc” Rúzsa Magdit hozná ki győztes­ként a szavazó­közönség, hiszen ebben az esetben, vajdasági lévén, ő képviselné Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztivá­lon. Tulajdonképpen egy lyukas petákkal sem mertem volna fo­gadni az őstehetség kishegyesi lányra, mert egy dolog megnyer­ni a Megasztárt és egészen más, úgymond országosan nemzeti alapon képviselni egy államot a nemzetközi vetélkedőn. Itt már nemcsak a tudás és a tehetség, hanem igen nagy mértékben a hovatartozási közhangulat is közrejátszhat. Annál nagyobb volt sokunk meglepődése, amikor kiderült, hogy Magdi hatalmas előnnyel befutott! Abban a pillanatban azt szerettem volna, ha a közönség között vagyok. Mert a rea­gálásokat legmérvadóbban az átlagembereknél lehet észlelni. Akárcsak majd másfél évtizeddel ezelőtt, a három hónapra szóló megbízatásom teljesítése végett Budapestre érkezve már az első napon tapasztaltam, hogy a bázisomként kiszemelt szer­kesztőségben - finoman szólva - nem ugrottak örömükben a nyakamba a fiatal kollégák. S tartott ez mindaddig, amíg kerek­perec nem közöltem, hogy részemről szó sincs szálláscsinálási szándékról. A mandátumom három hónap, és annak lejártá­val osonok vissza Vajdaságba. Attól fogva, mint az egyenlítőn a jég, úgy olvadt meg körülöttem a hangulat. És ettől lett kese­rű a szám. Mert azóta is érkezhet Magyarországra, akár betele­pülési szándékkal, kínai, vietnámi, mongóliai fiatal és öreg, vagy netán ukrán maffiózó, csak vajdasági magyar ne jöjjön. S ez nem önös fantáziálás. Olykor hullámszerűen érkez­nek a panaszok, hogy a szabadkai főkonzulátuson úgy be­szélnek a tisztviselők az emberekkel, mint (ahogyan Székely­­kevén mondani szokták) jót a bocskorával. És könyöröghet, követelheti az ügyfél, hogy a hatályos kormányrendelet ér­telmében kilencven napos vízumot adjanak neki, nem kap­ja meg. Esetleg nagyon-nagyon kevesen. Az ügyintéző töb­beket is megkérdezett, hogy „minek az magának?”. Ez a mo­­dortalanság még érthető is, hiszen a munkatársakat a főkon­zulátus innen, a Balkánról verbuválta, de akkor miért ámít bennünket minden eddigi kormányzat azzal, hogy mennyi­re odafigyel a határon túli magyarokra? Akik annak idején nem hagyták el hazájukat, hanem a hazájuk hagyta el (és cserben) őket. Persze, mindez politika, s a politikusok csak legritkább eset­ben mondják azt, amit gondolnak. Jó két éve, a kettős állam­­polgárság megadásával kapcsolatban kiírt népszavazás kampá­nyában, Gyurcsány Ferenc nyíltan uszított a külhoni magya­rok ellen. A haza védelmezőjének igyekezett mutatni magát (mi­lyen ismerős nekünk, itt a Balkánon ez a magatartás). Aztán kiderült, hogy a minisztereivel együtt sok mindent „elkúrt”. Le­het, hogy ide tartozik a mi kettős állampolgárságunk is? A budapesti díjkiosztóra visszatérve, Hooligans Tibi (nomen est omen) egyenesen le „nem magyar”-osította Rúzsa Magdit. Mert ő „jugoszláv”. Akad valaki Magyarországon, aki megmagyarázná ennek a Hooligansnak, hogy jugoszláv már nincs, s amíg volt, akkor sem voltunk sem jugoszlávok, sem szerbek, sem románok, sem szlovákok. Hanem magyarok. Szerbiában, Romániában, (Cseh)Szlovákiában. Kirohanása azonban számunkra is jelzés értékű, amit végre fel kellene fogjuk, ott sem kellünk. ■ BOTH Mihály Ki a „nem magyar”? GAZDASÁGPOLITIKA EGY ELADÓSODOTT ORSZÁGBAN Cégek birodalma Döbbenetes, hogy mennyit elbír egy ország népe (ez természetesen Vajdaságra is többszörösen ér­vényes), mint ahogyan az Magyarországon történik. A polgárháborúktól sújtotta balkáni térségben talán nem voltak annyira meglepőek a népsanyargató döntések, mint egy olyan országban, mely évek óta az Európai Unió tagja. Ezenkívül másfél évtizede sajátíthatja el, próbálgathatja és tanulhat­ja a kapitalista piaci versenyt. Voltak azonban ezen bizonyos tanulá­si folyamatnak „él­tanulói" is, akik furcsán értelmezték az állami­ vagyon szerepét és a szabad verseny írott és íratlan szabálya­it, ezáltal elérhették azt, hogy akár minisz­teri szerepkörbe kerüljenek. Kétségtelen tény, hogy a gazdasági mi­niszternek kellene talán legjobban érte­nie egy ország gazdasági fellendítéséhez és mivel a jelenlegi gazdasági miniszter, Kóka János egykor sorozatosan alapítot­ta a sikeres cégeket, vállalkozásokat, so­kan azt gondolhatták, hogy ez biztos zá­loga az említett gazdasági virágzásnak. Hi­szen cégei, az Elender vagy­ a Meditcom, igencsak profitábilis társaságnak számí­tottak és be is tudtak kerülni különféle kormányprogramok révén az állami pén­zekért folyó versenybe. Gondoljunk csak a Sulinet programra, melyben az Elender főszerepet kapott, vagy napjainkban a Me­­ditcomra, mely vizitdíj-automatákhoz kap­csolódó betegirányítási rendszert árul a kórházaknak. Pontosan ezt neveztem a végletekig döbbenetesnek. A kormány gazdasági po­litikája miatt az ország végletekig eladó­sodott, és miközben a múlt év tavaszán új mandátumhoz jutott, nekilendült egy nagy mértékű pénzbegyűjtési akciónak. Amíg a hetvenkét éves Mari néni szó nélkül adja ki kuporgatott nyugdíjának egy részét orvosi vizitekre, vagy a mun­kanélküli és nyugdíj előtt álló János bácsi elsírja magát az orvosi rendelő előtt, hogy nincs elég pénze, de mit tehetne, ha be­teg, addig a gazdasági minisztérium leg­főbb közalkalmazottjának volt cége óriá­si profitra tehet szert a vizitdíj-automaták, pontosabban a vizitdíj-automatákat irá­nyító szoftver kapcsán. Képzeljük csak el, hány vizitdíj-automatára lesz majd szük­ség az egész ország területén és mennyi­be kerülnek a legális, specifikus szoftve­rek. Ha ehhez még hozzávesszük az egyik ismert hetilapban megjelent hírt, mi­szerint „pár hónap alatt közel három­­milliárd forintot profitálhattak egy in­formatikai cég továbbadásán ciprusi off­shore cégek között meghúzódó Kóka Já­nos gazdasági miniszterhez köthető vál­lalkozók”, akkor még sötétebbé válik a kép. Az ügyben egyébként a Dataplex in­formatikai kft. érintettségét érdemes szemügyre venni. Állítólag a Dataplexet Bajnai Gordon (jelenleg fejlesztéspoli­tikai kormánybiztos) által vezetett Wal­lis Rt. vásárolta meg 2005-ben 2,2 mil­liárdért, majd ezek után csupán két hó­napig ismeretlen ciprusi vállalkozók ke­zébe került a cég, amely végül 5,1 mil­liárdért lett értékesítve a Magyar Tele­kom számára. A Meditcom Kft. kapcsán pedig egyelőre nem látszik bizonyított­nak, hogy Kókajánosnak nincs kapcsola­ta volt cégével, mivel a cég ma is a sógo­ra, Lepp Gyula tulajdonában van. Aki a lap szerint mellesleg ügyvédi tanácsadó­ja és vitorlázó társa is a miniszternek. Kókajános a felmerült hír nyomán azt nyilatkozta, hogy 2004 októbere óta sem­milyen kapcsolata nincs a Meditcom Kft.­­vel. Hozzátette még, valószínű, hogy Or­bán Viktor tényleg nem szimpatizálhatja, mert a Fidesznek nem érdeke, hogy erős liberális párt legyen az SZDSZ-ből. Ezál­tal csak a Fidesz érdeke lehetett a hír meg­jelentetése, amelyből esetleg annyi igaz, hogy vannak barátai, hogy vitorlázik és van ügyvéd ismerőse is. Most tekintsünk el egy pillanatra ettől a konkrét ügytől és képzeljük el, hogy hány pénzügyi tranzakció bonyolódott le a rendszerváltás óta, amely részben az ál­lami vagyont károsította. Azon lenne érdemes elmélkedniük az embereknek, az adófizetőknek, hogy olyan országban szeretnének-e továbbra is élni, amely úgy működik, mint egy mul­tinacionális cég vagy egy­ piaci bevásárló­­központ, melyben azonban valahogy min­dig a keserűbb és romlottabb ánt jut szá­mukra. ■ TALPAI Lóránt „Hány pénzügyi tranzakció bonyolódott le a rendszervál­tás óta, amely részben az állami vagyont károsította...” kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 RÖVIDEN ■ SZONDA IPSOS Az MDF repülése Tíz éve nem volt ennyi támogató­ja a Magyar Demokrata Fórumnak - derül ki abból a Szonda Ipsos fel­méréséből, melyet a szerdai Népsza­badság közöl. Ha most vasárnap len­nének a választások, az MDF a sza­vazatok hét százalékát kapná. A párt­nak utoljára 1996-ban volt ennyi tá­mogatója. Elmozdult ugyanakkor az őszi mélypontról az SZDSZ, jelenleg a választók öt százalékára számíthat. ■ ORBÁN A demokráciáról Demokrácia nélküli többpárt­rendszer van Magyarországon - je­lentette ki Orbán Viktor a tv2 Tények című műsorában kedden (forrás: MTI). „A demokrácia keretein be­lüli megoldásokat keresünk, még most is, amikor meggyőződésem sze­rint Magyarországon már nincsen de­mokrácia. (...) Azt gondolom, hogy nekünk továbbra is a demokratikus eszközöket kell használnunk, és nem merítettük ki ezeknek a lehetősége­it" - mondta a Fidesz elnöke azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz az elmúlt időszak politikáját úgy építette fel, le­hetőséget adjanak a kormánypártok­nak Gyurcsány Ferenc leváltására. I KORMÁNYVÁLTÁS A levegőben van Kormányváltó hangulatban van Magyarország lakossága a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet vezetője szerint (forrás: Világgazda­ság). Hahn Endre egy február elején végzett felmérés alapján az Inforádi­­ónak közölte: a teljes népesség két­harmada jobbnak látná, ha Gyur­csány Ferenc és kormánya lemonda­na. A választóknak csak egyharma­­da támogatja a kabinet maradását, ám közülük is több mint 10 százalék szorgalmazza: kerüljön új minisz­terelnök a kormány élére. A megkérdezettek 25 százaléka előrehozott parlamenti választásokat szeretne. A „szakértői kormány” öt­letét jelenleg a teljes lakosság 15-20 százaléka támogatja. Rekordközeli az ellenzék elfogadottsága, a Fideszt a teljes népesség 37 százaléka támogat­ja, míg az MSZP-t 26, a kisebbik ko­alíciós pártot, az SZDSZ-t, és a szin­tén ellenzéki MDF-re csak a választók 3 százaléka szavazna. Az emberek 75 százaléka szerint rossz irányba men­nek a dolgok. A pesszimista vélemény nem pártállástól függő, ezt osztja a kormánypárti szavazók negyede-har­­m­ada is. Borús a jövőkép: a követ­kező időszakban a megkérdezettek saját életkörülményeik, illetve az or­szág helyzetének rosszabbodásával számolnak. I NÉPESSÉGFOGYÁS Csökkenőben Az elmúlt év során számottevően mérséklődött a népességcsökkenés üteme Magyarországon: 2005-höz ké­pest emelkedett a születések száma, a halálozásoké pedig jelentős mér­tékben csökkent; a népesség becsült lélekszáma az időszak végén 10 mil­lió 64 ezer fő volt, ez összességében 13 ezerrel kevesebb a megelőző évi­nél - derül ki a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) hétfőn, az MTI ré­vén nyilvánosságra hozott tájékozta­tójából. Az előzetes adatok szerint 2006-ban 99 850 gyermek született, 131 500 lakos hunyt el, 44 500 házas­ságkötés történt.

Next