Magyar Szó, 2007. május (64. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-03 / 100. szám

4 BELFÖLD belfold@magyar­szo.co.yu RÖVIDEN­­ VUK DRASKOVIC Bízik az orosz vétóban Vuk Draskovic szerb külügyminisz­ter tegnap kijelentette, hogy bízik az orosz vétóban az ENSZ Biztonsági Taná­csában, és Oroszország elszántságában Kosovo és Metohia ügyében. Draskovic a B92 rádiónak elmondta, hogy az USA összecsapásra készül Oroszországgal a BT-ben, hogy a Kosovo és Metóhia füg­getlenségi határozatának megbukása után még 2-3 hónapig folytatódjanak a tárgyalások. Hozzátette, hogy a képvise­lőcsoportok mai londoni találkozóján megint a két változat szembeállítására ke­rül majd sor, ahol a nyugati az egyolda­lú megoldást, míg az orosz, a közös ha­tározattal történő megoldásra alapozna annak érdekében, hogy ne kerüljön vé­tóra sor. Kiemelte, hogy addig nem ke­rülhet sor Kosovo függetlenségének el­ismerésére, amíg érvényben van az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határo­zata. Továbbá hozzátette, hogy Martti Ahtisaari, az ENSZ külömmegbízottjának Kosovo helyzetének megoldási terve az egyik fő témája a szerb kormányalakítá­si tárgyalásoknak. (B92) I MAJDAN Újabb tömegsír Fennáll a gyanú, hogy a Kosovo ha­tárán levő Majdan kőbányában egy fel­derítetlen tömegsír van kosovói albá­nok holttesteivel, de ezt még hivatalo­san nem erősítették meg, tette közzé a Szabad Európa Rádió. A belgrádi Kerületi Bíróság háborús bűnökkel foglalkozó ügyészsége egy ta­nú kijelentése alapján, melyben azt ál­lítja, hogy­ egy kamion a NATO bombá­zás alatt arra a helyre Kosovóban meg­ölt emberek holttesteit hozta, amelye­ket később földdel takartak el, és továb­bi más bizonyítékok alapján kivizsgálá­si eljárást indított. A Szabad Európa Rá­dió szerint az előzetes feltárása május 11­én kezdődik, s megállapítják, van-e ott egyáltalán valamilyen sír. (Beta) | PIROT Munkatörvény­módosítás A szabad és független szakszerve­zetek egyesülete ma Pirotban aláírás­­gyűjtést szervez annak érdekében, hogy változtassák meg a munkatör­vényt oly módon, hogy az összes mun­ka nélkül maradt személy kaphasson végkielégítést. Goran Zivadinovic, a szakszervezet piroti elnöke a helyi mé­diának elmondta, hogy­ az aláírásgyűj­tést már kedden megkezdték Szerbia több városában is május elseje, a mun­ka nemzetközi ünnepe kapcsán a Laburista párt helységeiben. (Beta) I ZORAN STOJILJKOVIC Ez csak a kezdet Zoran Stojiljkovic elemző szerint Szerbia még csak most lépett túl a pri­vatizáció első fázisán. Stojiljkovic, a Po­litológiai Kar tanára és a Szociális-gaz­dasági Tanács tagja, a B92 TV Poligraf műsorában szerepelve elmondta, hogy az utóbbi másfél évben a foglalkoztatot­tak fele kapott állást valamely magánosí­­tott cégben. Ez a szám nagyon alacsony, és Szerbiára nagy privatizációk várnak.­­ Purgatóriumon kell átkelnünk, ami azt jelenti, hogy a következő egy év folyamán a nagy infrastrukturális rendszereket és a kommunális vállala­tokat legalább részben privatizálni fog­ják, ami mintegy 250 ezer embert fog érinteni. A következő lépés a társadal­mi tevékenységek lesznek, ahol szintén sok foglalkoztatott személytől kell majd megszabadulni. Ugyanakkor új munka­helyeket kell teremteni. Szerbia számá­ra az elkövetkező három év döntő fon­tosságú lesz - mondta Stojiljkovic­. (B92) Mm Sió 2007. május 3., csütörtök Az újságírás veszélyesebb, mint valaha Ma van a sajtószabadság világnapja­­ Szerbiában ötperces munkabeszüntetéssel figyelmeztetnek az újságírók az egyre gyakrabban jelentkező problémáikra A sajtószabadság, az újságírók biztonsága és az újságírók elleni támadások büntetlenül maradása lesznek a fő témái a sajtószabadság világ­napja alkalmából ma megtartandó központi ünnepségnek, melyre az UNESCO szervezésében kerül sor Kolumbiában. Szerbiában az öt perc harsány csend elnevezésű akcióval kívánják felhívni a figyelmet az újságírók problémáira az újságírók szakmai és szakszervezetei. Folytatás az 1. oldalról A Függetlenség Ágazati Sajtószakszer­vezet és a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete felhívásában arra kérte az új­ságírókat, hogy ma öt perccel dél előtt szakítsák meg munkájukat, a médiahá­zakat pedig arra, hogy öt perc erejéig szüntessék be rendes műsoruk sugárzá­sát. „Kérjük azokat a kollégákat, akik má­jus 3-án munkafeladatot végeznek az ál­lomáshelyükön kívül - különösen pedig ha a kormányszervek, a helyi önkor­mányzati testületek vagy a pártok ülé­sezésén vesznek részt hogy csatlakoz­zanak az akciónkhoz, és 11.55-től 12.00- ig csendben álljanak, vagy hagyják el a helyiséget öt percre”, áll a két szervezet közleményében. Ugyancsak a munkájuk ötperces be­szüntetésére szólította fel a sajtóban dol­gozókat a Szerbiai Újságírók Szakszerve­zete és a Szerbiai Újságírók Egyesülete. Az Öt perc harsány csend elnevezésű akció­jukat a belgrádi Pionírok parkjában Az ol­vasó című szobornál ejtik meg, ahol felol­vassák kiáltványukat, melyben a média dol­gozóinak mind nehezebb helyzetére fi­gyelmeztetnek. Ugyanitt átadják az újság­írói díjakat is, melyeket a sajtószabadság­hoz való hozzájárulásért ítélnek oda. Szerbiában az újságírók ellen elköve­tett támadások legújabb hullámában áp­rilis folyamán halálosan megfenyegették Dinko Gruhonjicot, a Vajdasági Újság­írók Független Társaságának elnökét, ezt követően gyilkosságot kíséreltek meg Dejan Anastasijevic, a Vreme újságíró­ja ellen, legutóbb pedig Milos Vasicot, ugyancsak a Vreme munkatársát érte sé­relem, akit a nemzeti frekvenciával ren­delkező rádióadó műsorában fenyeget­tek meg likvidációval. Időközben két új­ságírót is megtámadtak Novi Pazarban, akik a vahabita vezér, Ismail Prentic te­metéséről tudósítottak. Bár az újságírók elleni támadásokat minden releváns állami és nem kor­mányzati szerv, illetve szervezet elítélte, a rendőrség egyetlen elkövetőt sem ta­lált még meg. Ugyancsak homály fedi Dada Vujasinovic­nak, a Duga újságíró­nőjének 1994. április 8-án gyanús körül­mények között bekövetkezett halálát, Slavko Curuvijának, a Dnevni Telegraf és az Evropljanin tulajdonosának 1999. április 11-i meggyilkolását és Milan Panticnak, a Vecernje novosti jagodi­­nai tudósítójának 2001. június 11-én tör­tént megölését. ■­­1: A Freedom House, a szabadság fokát vizsgáló nemzetközi szervezet a sajtósza­badságról szóló éves jelentésében Szerbiát azok közé az országok közé sorolja, me­lyekben részlegesen szabad a sajtó. A tanulmány a szerbiai helyzetképet taglaló részben megállapítja, hogy az új alkotmány szavatolja ugyan a médiumok sza­badságát, ám a kormány, a médiumok tulajdonosai, a helyi tisztségviselők és az üz­leti világ képviselői továbbra is megengedhetetlen nyomást gyakorolnak az új­ságírókra. A tanulmányban felróják a szerbiai parlamentnek, hogy­ a nemzetközi színtérről és a civil szervezetek részéről érkező kritikák ellenére olyan módosító indítványokat fogadott el, amelyekkel a Szerbiai Műsorszórási Ügynökséget gaz­daságilag és politikailag a hatalomhoz kötötte. Magukat a médiumokat említve a tanulmány megjegyzi, hogy azok aktívak a különböző politikai nézetek terjeszté­sében, de ugyanakkor az újságírók időnként öncenzúrát végeznek, és sokan ke­rülik közülük a kényes politikai témákat. M1irtYi|lV|ViH»nr~|l r~nfi| iiriTiT-IIT'FíMin||||ailMM%>|l|||,U > 11M">JIIMIHWIbiid 'l’WWI IH MII il1 III i I'll H IWWHWWllll tlflilll í' *1' 11 ~i ' .....'1Tflr lfiir---'r|- 'Vr "li Elhibázott politikai kalkuláció Egy éve tárgyalások nélkül az Európai Unióval Ma van egy éve, hogy az Európai Unió meghozta azon döntését, hogy a hágai törvényszékkel való együttműködés hiánya miatt elnapolja a társulási és stabilizációs tárgyalásokat Szerbiával. Tanja Miscevic, a kormány csatlakozási irodájának igazgatója tegnap a Bétának kijelentette, hogy a tárgyalások megszakítása Brüsszellel sok kárt okozott Szerbiának. - Nemcsak hogy megállított bennünket az EU felé vezető úton, hanem a hazai re­formokat is lelassította - mondta Miscevic, és hozzáfűzte, hogy június 15-ig Szerbia nehezen tud bármiféle előrehaladást is felmutatni Brüsszelnek. Ekkor kell ugyanis az EU-nak leadni a jelentést, ami alapként szolgál az előrehaladás felméréséhez. Lévén, hogy január óta nincs kormány, és a parlament nem ülésezik, egyetlen olyan törvényt sem fogadtak el, amely deklaratívan alátámasztaná Szerbia készségét azon reformok folytatására, amelyek közelítenék az országot az EU-hoz. A parlamenti választás után olyan üzenet érkezett Brüsszelből, hogy a tárgyalá­sok folytatásához elegendő lenne, ha az új kormány világosan megmutatná együtt­működési szándékát a hágai törvényszékkel, vagyis őrizetbe venné Ratko Mladicot. Időközben azonban a legnagyobb akadály maguk a szerb vezető politikusok lettek, akik nem tudnak megegyezni a kormányalakításról. Hírügynökségi jelentések szerint Ksenija Milivojevic, az Európai Mozgalom Szer­biában főtitkára tegnap úgy értékelt, hogy az európai integráció terén Szerbia a leg­rosszabb helyzetben van a régióban, mert még nem is folytat tárgyalásokat. Az évforduló kapcsán szerbiai politikusok is megszólaltak. A Bétának Milos Aligradic, a Szerbiai Demokrata Párt képviselőcsoportjának ve­zetője úgy értékelt, hogy Szerbia majdnem minden feltételnek eleget tett az EU-ba való belépéshez. Megítélése szerint a stabilizációs és társulási szerződést az Európai Bizottság hibájából nem írták még alá, amely a tárgyalások felfüggesztésével igaz­ságtalan döntést hozott, hiszen Aligradic szerint nem igaz az, hogy Szerbia nem működik együtt a hágai törvényszékkel. Milan Markovic, a Demokrata Párt tisztségviselője reményét fejezte ki, hogy amint megalakul az új kormány, amelyben a DP kezébe kerülnek majd az európai integrá­ció előfeltételeinek megteremtéséhez szükséges mechanizmusok, folytatódni fognak a tárgyalások az EU-val. Suzana Grubjesic, a G17 Plusz elnökségi tagja úgy értékelt, hogy az elveszített évet csak akkor lehet behozni, ha egy stabil, európai irányvételű kormány jön létre. Nenad Prokic, a Liberális Demokrata Párt tisztségviselője azzal vádolta meg a hatalom képviselőit, hogy nem kívánják őszintén Szerbia európai integrációját, és felelőtlenül viselkednek az ország jövőjével szemben. Prokic úgy értékelte, hogy a ha­talom képviselői számára az európai integráció verbális jellegű és csak politikai kal­kulációt képez. ­ Ki öl­ et­te meg Zoránt? egy év után a napokban végre befejeződik Zoran Dindic­ gyilkosainak a tár­gyalása. A múlt héten láthattuk, hallhattuk a vád, illetve a védelem perbe­szédeit. Ezek a felszólalások nem sokban különböztek a korábbiaktól, mind­két oldal korábbi álláspontjait ismételte el. Mindkét oldalon azonban egy-egy mo­mentum emelhető ki, amelyek valamilyen módon egymással összefüggésben állnak. A vád oldaláról többen is azt hiányolták, hogy a tárgyalás nem foglalkozott a merény­let politikai hátterével. A (vádirat szerinti) gyilkos, a golyót kilövő Zvezdan Jovano­vic tanúvallomásának köszönhetően pontosan tudjuk, hogyan és kik tervelték ki a merényletet, hogyan követték el, és hogyan rejtőzködtek, arról viszont egyetlen szó sem esett, hogy­ kik álltak a háttérben. Zvezdan Jovanovic­ és védője ezzel szemben a Kennedy-gyilkossággal vontak párhuzamot, azt állítja, hogy­ az amerikai elnök­gyilkossághoz hasonlóan itt sem fog fény derülni a valós elkövetőre. Nos, ez részben igaz. A valós elkövetőre, a háttérben álló megrendelő(k)re valóban nem derül fény, viszont a közvetlen elkövetők a vádlottak padján ülnek. Ha egy kicsit kedvenc krimifilmjeinkből indulunk ki, csak azt a kérdést kell felten­nünk, kinek volt indítéka, kinek származott haszna a néhai miniszterelnök meggyil­kolásából. Erre a kérdésre Cedomir Jovanovic egyértelmű választ adott: Vojislav Kostunica örökös­­ségre törekvő) kormányfőnek és pártjának. Ezzel egybecseng a Dindic családjogi képviselőjének a követelése is, aki tanúként szerette volna ki­hallgatni a kormányfőt. Dragan Jocic­ belügyminisztert és Rade Bulatovic­ot, a Biztonsági-tájékoztatási Ügynökség vezetőjét, ám ezt nem hagyták jóvá. Jogom és felhatalmazáson sincs arra, hogy­ bárkit is megvádoljak, de tekintsünk vissza egy kicsit. Dindic meggyilkolását követően a magukat demokratikusnak nevező pártok mindegyike felsorakozott a kormány mellett, az elkövetők letar­tóztatását, megbüntetését követelve. Egyetlen kivétel volt, a Szerbiai Demokrata Párt. Ők egy­ nemzeti egységkormány létrehozását kezdeményezték a radikálisok és a szocialisták bevonásával. Következő momentum: A titokzatos módon bujkáló Milorad Ulemek Legija már Kostunica kormányzása idején adja meg magát. Ki­jelenti, hogy azért döntött így­, mert bízik ebben a kormányban (SZDP-Új Szer­­bia-G17 Plusz és SZSZP). Drágán Jocic bizalmas beszélgetést folytat vele négyszem­közt, jegyzőkönyv nélkül. Ismét ugrás az időben. A később együttműködő tanúvá előlépő Dejan Milenkovic Bagzi telefonon beszélget ügyvédnőjével, aki elmagya­rázza neki, kit kell „bemártania”. Ő ez ellen tiltakozik. Később, hosszas konzultá­ciók után előad egy történetet, amelyben a politikai részvevők közül elsősorban Deda Jovanovic és egy-két vezető radikális politikus neve szerepel. Nem áll szándékomban összeesküvés-elméletet kidolgozni, hasonló okfejtés vé­gigvezethető a radikálisok esetében is. Seselj nem sokkal a merénylet előtt utazik el önként Hágába, ekkor kijelenti: ezek valami nagy botrányra készülnek. Ké­sőbb egy tévéműsorban Tomo Nikolic, a párt helyettes vezetője kijelenti, egyálta­lán nem sajnálja Dindic­et. További kijelentéseket a végtelenségig idézhetténk. Igaz lehet egyik is, másik is, sőt, azt sem zárhatjuk ki, hogy saját párttársai ke­ze van a dologban, és olyan kijelentés is elhangzott, hogy­ a nyugati nagyhatal­mak állnak a háttérben. De miután a nyomozás és maga a tárgyalás ezekre a dolgokra nem tért ki, csak találgathatunk. A lényeg: Dindic­et megölték, tudjuk, ki követte el, de hogy kinek a megrendelésére, azt már nem. S BAJTAI Kornél

Next