Magyar Szó, 2007. május (64. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-03 / 100. szám
4 BELFÖLD belfold@magyarszo.co.yu RÖVIDEN VUK DRASKOVIC Bízik az orosz vétóban Vuk Draskovic szerb külügyminiszter tegnap kijelentette, hogy bízik az orosz vétóban az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és Oroszország elszántságában Kosovo és Metohia ügyében. Draskovic a B92 rádiónak elmondta, hogy az USA összecsapásra készül Oroszországgal a BT-ben, hogy a Kosovo és Metóhia függetlenségi határozatának megbukása után még 2-3 hónapig folytatódjanak a tárgyalások. Hozzátette, hogy a képviselőcsoportok mai londoni találkozóján megint a két változat szembeállítására kerül majd sor, ahol a nyugati az egyoldalú megoldást, míg az orosz, a közös határozattal történő megoldásra alapozna annak érdekében, hogy ne kerüljön vétóra sor. Kiemelte, hogy addig nem kerülhet sor Kosovo függetlenségének elismerésére, amíg érvényben van az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata. Továbbá hozzátette, hogy Martti Ahtisaari, az ENSZ külömmegbízottjának Kosovo helyzetének megoldási terve az egyik fő témája a szerb kormányalakítási tárgyalásoknak. (B92) I MAJDAN Újabb tömegsír Fennáll a gyanú, hogy a Kosovo határán levő Majdan kőbányában egy felderítetlen tömegsír van kosovói albánok holttesteivel, de ezt még hivatalosan nem erősítették meg, tette közzé a Szabad Európa Rádió. A belgrádi Kerületi Bíróság háborús bűnökkel foglalkozó ügyészsége egy tanú kijelentése alapján, melyben azt állítja, hogy egy kamion a NATO bombázás alatt arra a helyre Kosovóban megölt emberek holttesteit hozta, amelyeket később földdel takartak el, és további más bizonyítékok alapján kivizsgálási eljárást indított. A Szabad Európa Rádió szerint az előzetes feltárása május 11én kezdődik, s megállapítják, van-e ott egyáltalán valamilyen sír. (Beta) | PIROT Munkatörvénymódosítás A szabad és független szakszervezetek egyesülete ma Pirotban aláírásgyűjtést szervez annak érdekében, hogy változtassák meg a munkatörvényt oly módon, hogy az összes munka nélkül maradt személy kaphasson végkielégítést. Goran Zivadinovic, a szakszervezet piroti elnöke a helyi médiának elmondta, hogy az aláírásgyűjtést már kedden megkezdték Szerbia több városában is május elseje, a munka nemzetközi ünnepe kapcsán a Laburista párt helységeiben. (Beta) I ZORAN STOJILJKOVIC Ez csak a kezdet Zoran Stojiljkovic elemző szerint Szerbia még csak most lépett túl a privatizáció első fázisán. Stojiljkovic, a Politológiai Kar tanára és a Szociális-gazdasági Tanács tagja, a B92 TV Poligraf műsorában szerepelve elmondta, hogy az utóbbi másfél évben a foglalkoztatottak fele kapott állást valamely magánosított cégben. Ez a szám nagyon alacsony, és Szerbiára nagy privatizációk várnak. Purgatóriumon kell átkelnünk, ami azt jelenti, hogy a következő egy év folyamán a nagy infrastrukturális rendszereket és a kommunális vállalatokat legalább részben privatizálni fogják, ami mintegy 250 ezer embert fog érinteni. A következő lépés a társadalmi tevékenységek lesznek, ahol szintén sok foglalkoztatott személytől kell majd megszabadulni. Ugyanakkor új munkahelyeket kell teremteni. Szerbia számára az elkövetkező három év döntő fontosságú lesz - mondta Stojiljkovic. (B92) Mm Sió 2007. május 3., csütörtök Az újságírás veszélyesebb, mint valaha Ma van a sajtószabadság világnapja Szerbiában ötperces munkabeszüntetéssel figyelmeztetnek az újságírók az egyre gyakrabban jelentkező problémáikra A sajtószabadság, az újságírók biztonsága és az újságírók elleni támadások büntetlenül maradása lesznek a fő témái a sajtószabadság világnapja alkalmából ma megtartandó központi ünnepségnek, melyre az UNESCO szervezésében kerül sor Kolumbiában. Szerbiában az öt perc harsány csend elnevezésű akcióval kívánják felhívni a figyelmet az újságírók problémáira az újságírók szakmai és szakszervezetei. Folytatás az 1. oldalról A Függetlenség Ágazati Sajtószakszervezet és a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete felhívásában arra kérte az újságírókat, hogy ma öt perccel dél előtt szakítsák meg munkájukat, a médiaházakat pedig arra, hogy öt perc erejéig szüntessék be rendes műsoruk sugárzását. „Kérjük azokat a kollégákat, akik május 3-án munkafeladatot végeznek az állomáshelyükön kívül - különösen pedig ha a kormányszervek, a helyi önkormányzati testületek vagy a pártok ülésezésén vesznek részt hogy csatlakozzanak az akciónkhoz, és 11.55-től 12.00- ig csendben álljanak, vagy hagyják el a helyiséget öt percre”, áll a két szervezet közleményében. Ugyancsak a munkájuk ötperces beszüntetésére szólította fel a sajtóban dolgozókat a Szerbiai Újságírók Szakszervezete és a Szerbiai Újságírók Egyesülete. Az Öt perc harsány csend elnevezésű akciójukat a belgrádi Pionírok parkjában Az olvasó című szobornál ejtik meg, ahol felolvassák kiáltványukat, melyben a média dolgozóinak mind nehezebb helyzetére figyelmeztetnek. Ugyanitt átadják az újságírói díjakat is, melyeket a sajtószabadsághoz való hozzájárulásért ítélnek oda. Szerbiában az újságírók ellen elkövetett támadások legújabb hullámában április folyamán halálosan megfenyegették Dinko Gruhonjicot, a Vajdasági Újságírók Független Társaságának elnökét, ezt követően gyilkosságot kíséreltek meg Dejan Anastasijevic, a Vreme újságírója ellen, legutóbb pedig Milos Vasicot, ugyancsak a Vreme munkatársát érte sérelem, akit a nemzeti frekvenciával rendelkező rádióadó műsorában fenyegettek meg likvidációval. Időközben két újságírót is megtámadtak Novi Pazarban, akik a vahabita vezér, Ismail Prentic temetéséről tudósítottak. Bár az újságírók elleni támadásokat minden releváns állami és nem kormányzati szerv, illetve szervezet elítélte, a rendőrség egyetlen elkövetőt sem talált még meg. Ugyancsak homály fedi Dada Vujasinovicnak, a Duga újságírónőjének 1994. április 8-án gyanús körülmények között bekövetkezett halálát, Slavko Curuvijának, a Dnevni Telegraf és az Evropljanin tulajdonosának 1999. április 11-i meggyilkolását és Milan Panticnak, a Vecernje novosti jagodinai tudósítójának 2001. június 11-én történt megölését. ■1: A Freedom House, a szabadság fokát vizsgáló nemzetközi szervezet a sajtószabadságról szóló éves jelentésében Szerbiát azok közé az országok közé sorolja, melyekben részlegesen szabad a sajtó. A tanulmány a szerbiai helyzetképet taglaló részben megállapítja, hogy az új alkotmány szavatolja ugyan a médiumok szabadságát, ám a kormány, a médiumok tulajdonosai, a helyi tisztségviselők és az üzleti világ képviselői továbbra is megengedhetetlen nyomást gyakorolnak az újságírókra. A tanulmányban felróják a szerbiai parlamentnek, hogy a nemzetközi színtérről és a civil szervezetek részéről érkező kritikák ellenére olyan módosító indítványokat fogadott el, amelyekkel a Szerbiai Műsorszórási Ügynökséget gazdaságilag és politikailag a hatalomhoz kötötte. Magukat a médiumokat említve a tanulmány megjegyzi, hogy azok aktívak a különböző politikai nézetek terjesztésében, de ugyanakkor az újságírók időnként öncenzúrát végeznek, és sokan kerülik közülük a kényes politikai témákat. M1irtYi|lV|ViH»nr~|l r~nfi| iiriTiT-IIT'FíMin||||ailMM%>|l|||,U > 11M">JIIMIHWIbiid 'l’WWI IH MII il1 III i I'll H IWWHWWllll tlflilll í' *1' 11 ~i ' .....'1Tflr lfiir---'r|- 'Vr "li Elhibázott politikai kalkuláció Egy éve tárgyalások nélkül az Európai Unióval Ma van egy éve, hogy az Európai Unió meghozta azon döntését, hogy a hágai törvényszékkel való együttműködés hiánya miatt elnapolja a társulási és stabilizációs tárgyalásokat Szerbiával. Tanja Miscevic, a kormány csatlakozási irodájának igazgatója tegnap a Bétának kijelentette, hogy a tárgyalások megszakítása Brüsszellel sok kárt okozott Szerbiának. - Nemcsak hogy megállított bennünket az EU felé vezető úton, hanem a hazai reformokat is lelassította - mondta Miscevic, és hozzáfűzte, hogy június 15-ig Szerbia nehezen tud bármiféle előrehaladást is felmutatni Brüsszelnek. Ekkor kell ugyanis az EU-nak leadni a jelentést, ami alapként szolgál az előrehaladás felméréséhez. Lévén, hogy január óta nincs kormány, és a parlament nem ülésezik, egyetlen olyan törvényt sem fogadtak el, amely deklaratívan alátámasztaná Szerbia készségét azon reformok folytatására, amelyek közelítenék az országot az EU-hoz. A parlamenti választás után olyan üzenet érkezett Brüsszelből, hogy a tárgyalások folytatásához elegendő lenne, ha az új kormány világosan megmutatná együttműködési szándékát a hágai törvényszékkel, vagyis őrizetbe venné Ratko Mladicot. Időközben azonban a legnagyobb akadály maguk a szerb vezető politikusok lettek, akik nem tudnak megegyezni a kormányalakításról. Hírügynökségi jelentések szerint Ksenija Milivojevic, az Európai Mozgalom Szerbiában főtitkára tegnap úgy értékelt, hogy az európai integráció terén Szerbia a legrosszabb helyzetben van a régióban, mert még nem is folytat tárgyalásokat. Az évforduló kapcsán szerbiai politikusok is megszólaltak. A Bétának Milos Aligradic, a Szerbiai Demokrata Párt képviselőcsoportjának vezetője úgy értékelt, hogy Szerbia majdnem minden feltételnek eleget tett az EU-ba való belépéshez. Megítélése szerint a stabilizációs és társulási szerződést az Európai Bizottság hibájából nem írták még alá, amely a tárgyalások felfüggesztésével igazságtalan döntést hozott, hiszen Aligradic szerint nem igaz az, hogy Szerbia nem működik együtt a hágai törvényszékkel. Milan Markovic, a Demokrata Párt tisztségviselője reményét fejezte ki, hogy amint megalakul az új kormány, amelyben a DP kezébe kerülnek majd az európai integráció előfeltételeinek megteremtéséhez szükséges mechanizmusok, folytatódni fognak a tárgyalások az EU-val. Suzana Grubjesic, a G17 Plusz elnökségi tagja úgy értékelt, hogy az elveszített évet csak akkor lehet behozni, ha egy stabil, európai irányvételű kormány jön létre. Nenad Prokic, a Liberális Demokrata Párt tisztségviselője azzal vádolta meg a hatalom képviselőit, hogy nem kívánják őszintén Szerbia európai integrációját, és felelőtlenül viselkednek az ország jövőjével szemben. Prokic úgy értékelte, hogy a hatalom képviselői számára az európai integráció verbális jellegű és csak politikai kalkulációt képez. Ki öl ette meg Zoránt? egy év után a napokban végre befejeződik Zoran Dindic gyilkosainak a tárgyalása. A múlt héten láthattuk, hallhattuk a vád, illetve a védelem perbeszédeit. Ezek a felszólalások nem sokban különböztek a korábbiaktól, mindkét oldal korábbi álláspontjait ismételte el. Mindkét oldalon azonban egy-egy momentum emelhető ki, amelyek valamilyen módon egymással összefüggésben állnak. A vád oldaláról többen is azt hiányolták, hogy a tárgyalás nem foglalkozott a merénylet politikai hátterével. A (vádirat szerinti) gyilkos, a golyót kilövő Zvezdan Jovanovic tanúvallomásának köszönhetően pontosan tudjuk, hogyan és kik tervelték ki a merényletet, hogyan követték el, és hogyan rejtőzködtek, arról viszont egyetlen szó sem esett, hogy kik álltak a háttérben. Zvezdan Jovanovic és védője ezzel szemben a Kennedy-gyilkossággal vontak párhuzamot, azt állítja, hogy az amerikai elnökgyilkossághoz hasonlóan itt sem fog fény derülni a valós elkövetőre. Nos, ez részben igaz. A valós elkövetőre, a háttérben álló megrendelő(k)re valóban nem derül fény, viszont a közvetlen elkövetők a vádlottak padján ülnek. Ha egy kicsit kedvenc krimifilmjeinkből indulunk ki, csak azt a kérdést kell feltennünk, kinek volt indítéka, kinek származott haszna a néhai miniszterelnök meggyilkolásából. Erre a kérdésre Cedomir Jovanovic egyértelmű választ adott: Vojislav Kostunica örökösségre törekvő) kormányfőnek és pártjának. Ezzel egybecseng a Dindic családjogi képviselőjének a követelése is, aki tanúként szerette volna kihallgatni a kormányfőt. Dragan Jocic belügyminisztert és Rade Bulatovicot, a Biztonsági-tájékoztatási Ügynökség vezetőjét, ám ezt nem hagyták jóvá. Jogom és felhatalmazáson sincs arra, hogy bárkit is megvádoljak, de tekintsünk vissza egy kicsit. Dindic meggyilkolását követően a magukat demokratikusnak nevező pártok mindegyike felsorakozott a kormány mellett, az elkövetők letartóztatását, megbüntetését követelve. Egyetlen kivétel volt, a Szerbiai Demokrata Párt. Ők egy nemzeti egységkormány létrehozását kezdeményezték a radikálisok és a szocialisták bevonásával. Következő momentum: A titokzatos módon bujkáló Milorad Ulemek Legija már Kostunica kormányzása idején adja meg magát. Kijelenti, hogy azért döntött így, mert bízik ebben a kormányban (SZDP-Új Szerbia-G17 Plusz és SZSZP). Drágán Jocic bizalmas beszélgetést folytat vele négyszemközt, jegyzőkönyv nélkül. Ismét ugrás az időben. A később együttműködő tanúvá előlépő Dejan Milenkovic Bagzi telefonon beszélget ügyvédnőjével, aki elmagyarázza neki, kit kell „bemártania”. Ő ez ellen tiltakozik. Később, hosszas konzultációk után előad egy történetet, amelyben a politikai részvevők közül elsősorban Deda Jovanovic és egy-két vezető radikális politikus neve szerepel. Nem áll szándékomban összeesküvés-elméletet kidolgozni, hasonló okfejtés végigvezethető a radikálisok esetében is. Seselj nem sokkal a merénylet előtt utazik el önként Hágába, ekkor kijelenti: ezek valami nagy botrányra készülnek. Később egy tévéműsorban Tomo Nikolic, a párt helyettes vezetője kijelenti, egyáltalán nem sajnálja Dindicet. További kijelentéseket a végtelenségig idézhetténk. Igaz lehet egyik is, másik is, sőt, azt sem zárhatjuk ki, hogy saját párttársai keze van a dologban, és olyan kijelentés is elhangzott, hogy a nyugati nagyhatalmak állnak a háttérben. De miután a nyomozás és maga a tárgyalás ezekre a dolgokra nem tért ki, csak találgathatunk. A lényeg: Dindicet megölték, tudjuk, ki követte el, de hogy kinek a megrendelésére, azt már nem. S BAJTAI Kornél