Magyar Szó, 2007. július (64. évfolyam, 151-176. szám)

2007-07-02 / 151. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyar­ szo.co.yu ■ JERUZSÁLEM Sikkasztott - lemondott Lemondott posztjáról a sikkasz­tással vádolt Abraham Hirshon izraeli pénzügyminiszter. Az ellene folyta­tott vizsgálat korábbi, szakszerveze­ti vezetőként folytatott tevékenysé­gével függ össze, ti. nem jelentett egy tudomására jutott csalási esetet, amely 2003-ban a vezetése alatt álló szakszervezetben történt. Az is része a gyanúnak, hogy talán ő maga is része­sült az elsikkasztott pénzből. A már április óta folyó ügyben a rendőrség többször is kihallgatta. Nem ismere­tes, milyen fejlemény indította lemon­dásra, hiszen áprilishoz képest nem állt be semmilyen fordulat. ■ AMMAN Haza mennek ülni Az izraeli kormány engedélyezte, hogy jordániai börtönben tölthesse le hátralevő büntetését négy jordá­niai állampolgár, akit Izraelben ítél­tek életfogytiglanra. A négy jordániai férfit azért ítélték el, mert 1990-ben meggyilkoltak két izraeli katonát. A foglyokat most II. Abdalláh jordániai király kérésére szállítják át Jordáni­ába. Egyiptomon kívül Jordánia az egyetlen arab ország, amely békeszer­ződést kötött Izraellel. ■ ISZLÁMÁBÁD Harminc holttestet... ... találtak a mentőbrigádok Pakisz­tán Beludzsisztán tartományának Huzdar körzetében a monszunesők okozta újabb áradás után. „Az áldoza­tok száma ennél lényegesen nagyobb is lehet, egyelőre még azt sem tudjuk felmérni, hányan tűntek el" - közölte a mentési munkálatok vezetője. Az újabb áradás hat falut mosott el, több mint tízezer ember kényszerült elme­nekülni lakhelyéről. A kedden kezdő­dött a monszun-időszak óta Pakisztán számos részét elöntötte a víz, eddig száztíz ember halálát jelentették be. Több százezer ház összeomlott vagy súlyosan megrongálódott. ■ NICOSIA Kámfor-diplomata Két napja nyoma veszett egy amerikai diplomatának Cipruson -jelentette be a nicosiai amerikai külképviselet. Tom Mooney ameri­kai katonai attasé csütörtökön tűnt el, sorsa azóta ismeretlen, s nem találják gépkocsiját sem. A külképviselet nem közölt részleteket, mindössze annyit tudatott, hogy az esetet jelentették a helyi rendőrségnek. ■ KAIRÓ Szuezi dugó Tegnap öt órán át szünetelt a forgalom a világkereskedelem egyik ütőerén, a 193 kilométeres Szuezi­­csatornán, mert egy gabonaszállító hajó, 40 ezer tonna rakománnyal, El Kantara magasságában keresztbe sodródott, miután a kormányrend­­szere elromlott. Mögötte tíz hajó kényszerült megállásra, mielőtt a szerencsétlenül járt hajót elvontat­ták. (MTI/AFP/AP/Reuters/ITAR­­TASZSZ) Nehéz feladattal néz szembe Vlagyi­mir Putyin orosz és George Bush ameri­kai elnök. Mandátumuk 2008-as lejártának közeledtével egyértelműen megromlott a két nagyhatalom viszonya, és azt kockáz­tatják, hogy távozásuk után elemzők és történészek elpuskázott lehetőségekként emlegetik majd a nevükkel fémjelzett korszakot. Nem engedhetik meg tehát maguknak, hogy (látványos és egyértel­mű) kudarcba fulladjon a Maine állambeli Kennenbunkportban tartandó nem hiva­talos találkozójuk. A MÉZESHETEK ÉS A ROMLÁS VIRÁGAI Putyin és Bush első, 2001. júniusi ljubl­janai találkozója igazán szívélyes volt, való­ságos mézeshetek követték a 2001. szeptem­ber 11. Amerika­ elleni merényletek után. Az orosz elnök elsőként telefonált amerikai partnerének, és a szolidaritást számos gesz­tussal fejezte ki, így felajánlotta a titkos­­szolgálatok közötti információk cseréjét, együttműködött abban, hogy amerikai támaszpontokat hozzanak létre az Afga­nisztán közelében fekvő közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokban, Kirgizisztánban és Üzbegisztánban. A csalódás és a harag érzése annál nagyobb volt Moszkvában, amikor úgy érez­te, hogy a viszonzás elmaradt. A Kreml arra számított, hogy gyökeresen megváltoznak az amerikai-orosz stratégiai kapcsolatok, ám Washington a kivételezett partnerség fejlesztése helyett 2002-ben felmondta a rakétavédelmi rendszereket kétoldalú alapon korlátozó 1972-es amerikai-szov­jet szerződést (ABM), amivel lehetővé vált számára az Európára is kiterjesztendő raké­tapajzs tervezése. Felbőszítette Oroszországot a NATO- bővítés is, hiszen a nyugati katonai szövet­ségbe a balti államok révén volt szov­jet köztársaságok kerültek be. A Viktor Juscsenkót és Mihail Szaakasvilit hatalom­ra segítő ukrajnai, illetve grúziai „forradal­mak” nyugati támogatásában, az Egyesült Államok azon törekvésében, hogy növelje befolyását az egykori Szovjetunió romjain megalakult Független Államok Közösségé­nek országaiban, Moszkva a visszaszorítá­sára tett­ kísérletekként értékeli. A magát elárultnak, majd megsértett­­nek érző Kreml valóságos provokációként élte meg Dick Cheney alelnök 2006. májusi vilniusi beszédét, amelyben azzal vádolta meg Oroszországot, hogy lábbal tiporja az emberi jogokat, valamint a manipuláció és a zsarolás eszközeként veti be földgáz- és kőolajszállításait. E verbális háború csúcs­pontján idén februárban Putyin a müncheni biztonságpolitikai fórumon (a NATO-t sem kímélve) azt vetette a Fehér Ház szemére, hogy egyedüli hatalmi, illetve erőközpon­tot kíván létrehozni, a konfrontáció útjára lépett, európai rakétatelepítési terveivel újabb fegyverkezési versenyt szít. A VISZÁLY ALMÁJA Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár múlt heti moszkvai látogatásán a viszály almájának minősítette az európai hagyo­mányos haderőt és fegyverzetet korlátozó CFE-szerződés körüli vitát. A NATO állás­pontja szerint az orosz fél nem teljesítette maradéktalanul az 1999-ben módosított CFE-t, amelyet a NATO-tagok addig nem is ratifikálnak, amíg Oroszország ki nem vonja csapatait Grúziából és a (moldovai szakadár) Dnyeszter menti Köztársaságból. Moszkva, amely viszont már ratifikálta a megállapodást, ebben a politikai és kato­nai kötelezettségek összemosását látja, és Putyin ígéretének megfelelően gyakorla­tilag felfüggesztette az európai biztonsági rendszer sarkalatos pontját képező szerző­dés alkalmazását. Az amerikai rakétapajzs elemeinek tervezett közép-európai telepítésében Moszkva biztonságának fenyegetését és nemzetbiztonsági érdekeinek veszé­lyeztetését véli felfedezni, mivel katonai szempontból megalapozatlannak tartja azt az amerikai érvelést, hogy a rendszer az olyan „lator állantok”, mint Irán vagy Észak-Korea jelentette fenyegetést hivatott kivédeni. Putyin javaslatára, miszerint az amerikai és­­az orosz fél használja közösen az Oroszország által Azerbajdzsánban bérelt gabalai radarállomást, hivatalos válasz még nem érkezett. KOSOVO: MÉG EGY BÖKKENŐ Noha több fontos külpolitikai kérdés­ben hasonlít Washington és Moszkva állás­pontja, és az együttműködés többé-kevés­­bé zökkenőmentes (észak-koreai és iráni atomprogram, izraeli-palesztin válság), nincs sok remény a kosovói státuskér­dést illetően. Moszkva kitart a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd újrafelvétele - és ezen keresztül kompromisszumos megoldás kidolgozásának­­ szükségessége mellett, Washington (és szövetségesei) viszont a tartománynak gyakorlatilag függetlensé­get biztosító Ahtisaari-terv mielőbbi elfo­gadását szorgalmazza. A busás szénhidrogén-készleteinek köszönhetően lendületes gazdasági fejlő­dést élvező Oroszország nevében a lakosság szinte feltételek támogatását élvező Putyin egyenrangú kapcsolatot követel az iraki háború által megtépázott Egyesült Államok­tól, és folyamatosan visszautasítja az orosz­­országi demokráciát érő bírálatokat is. HIDEGHÁBORÚ VAGY... Sok elemző szinte az utolsó esélynek tartja a kennebunkporti csúcstalálkozót a nézeteltérések elsimítására, ám a közelgő elnökválasztási kampányokra való tekin­tettel (is) áttörés nem várható. A találkozó egyetlen reális eredménye annak felmuta­tása lehet, hogy az orosz-amerikai kapcso­latok nem süllyedtek vissza a hidegháború szintjére. Alekszej Arbatov, az orosz tudo­mányos akadémia kültagja szerint a talál­kozón kézzelfogható pozitív eredmények akkor születhetnek, ha mindkét fél megér­ti, hogy fenn kell tartani a kapcsolatokat; konstruktív orosz-amerikai kapcsolatok hiányában a világ nagyon veszélyes hellyé változhat. (MTI) BUSH-PUTYIN TALÁLKOZÓ Utolsó elsimítási esély Putyinra várva. Buch - egy halom ugrásra kész „fóka” felügyelete mellett - horgászgat a kennenbunkporti családi rezidencia melletti vizeken Beta/AP l­lmnak A kubai parlament szerint a Bush-kormány Castro életére tör A kubai parlament is úgy érté­kelte, hogy a Bush-kormány Fidel Castro „megsemmisítésére törek­szik”. A havannai törvényhozás külön határozatban rögzítette ezt a véleményét. Tette ezt arra vála­szul, hogy az amerikai elnök néhány napja azt mondta: „Egy nap az Úr el fogja szólítani Castrót.”Ezen szavaira a 81. életévét augusztusban betöltő, betegsége és műtétje után lábadozó Castro is reagálva, azt írta: az Úr eddig bizony megvédte őt az ellene irányuló merényletektől. Bush a newporti haditengeré­szeti főiskolán a hét közepén egy kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak agres­szív módon kell majd törekednie a kubai önkényuralmi rendszer „felnyitására”. Mint fogalmazott, a csaknem fél évszázada tartó kommu­nista uralom után Castro halála elhozhatja a szabadságot a karib­­tengeri szigetországnak. (MTI) Kritikus szinten a terrorkészültség Brown: „al-Kaida jellegű” a fenyegetettség Nagy-Britanniában Folytatás az 1. oldalról Lord John Stevens, a Scotland Yard volt főparancsnoka, Gordon Brown miniszterelnök terrorellenes főtanács­adója a legnagyobb vasárnapi brit tömeg­lapban, a News of the Worldben ezekről a merényletkísérletekről azt írta: az al- Kaida a Bagdadban és Baliban alkalma­zott módszereit és eszközeit „importál­ta” Nagy-Britanniába, mivel az elmúlt napokban megkísérelt támadások kiter­­velői ugyanazt a technológiát és műve­leti módszert alkalmazták. Szerinte a Londonban alkalmazott „trükk”, vagyis az, hogy az első robbantást nem sokkal később második is követte volna, „betű­ről betűre” az al-Kaida módszere. Jólle­het erre nehéz bizonyítékokat találni - véli - egyre erősebb a gyanú, hogy az al-Kaida brit születésű aktivistái Irak­ból és a „hagyományos” afganisztáni kiképző táborokból visszatérve irányí­tanak és befolyásolnak nagy-britanniai csoportokat. Paul Beaver, a Beaver and Westmins­ter f­üggetlen londoni stratégiai és bizton­ságpolitikai kutatóintézet igazgatója szintén a bagdadi robbantásokhoz hason­lította a támadási kísérleteket. Az alsóház védelmi bizottságának tanácsadója azt mondta: a módszer ’’nagyon is behoza­talinak tűnik”, ugyanis az iraki merény­leteket végrehajtó csoportok használnak ilyen összetételű pokolgépeket. Brown ismét összehívta a kormány válsághelyzeti tanácskozó csoportját, a COBRA-t, amelynek három napon belül ez a negyedik ülése. A biztonsági szol­gálatok, a Scotland Yard és a kabinet vezetőiből álló csoport értekezleteiről soha nem hoznak nyilvánosságra rész­leteket. (MTI) Beta/AP A glasgow-i repülőteret, amelynek forgalmát a szombati támadás után telje­sen leállították, tegnaptól szakaszosan ismét elkezdték megnyitni, bár a fő terminálépület továbbra is zárva volt, és számos járatot töröltek. Megnyitották a liverpooli John Lennon repülőteret is, amelyet előző nap szintén teljesen lezártak. A biztonsági intézkedések szigorítása folytán minden terminálon több száz méteres sorok kígyóztak Portugália átvette a stafétát A következő fél évre Portugália vette át tegnap az Európai Unió soros elnök­­s­ségét annak eddigi betöltőjétől, Németországtól. Az ibériai ország hét év után i­s látja el ismét az elnöki tisztet. Fővárosának nevét azóta is gyakran emlegetik,­­ hiszen ott indították útjára a lisszaboni folyamat néven ismert programot,­­ s melynek proklamált célja az volt, hogy a tagországok összehangolt fejleszté-­­­­sével, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás javításával az EU-t 2010-re a­­­j világ legversenyképesebb térségévé tegye. Menet közben derült ki, hogy ezt a­z­­ célkitűzést 2010-re az unió nem érheti el. A soros hat hónapban a fő kérdés - és ezzel a portugál elnöklés alapvető f­ő feladata - a 2005-ös francia és holland elutasítás után megbukott alkotmányt i­s helyettesítő új szerződés végleges megszövegezése lesz. Ha sikerül - s erre jó ú­j remény van, hiszen az EU állam- és kormányfői egy héttel ezelőtti brüsszeli­­ csúcsértekezletükön lényegében meghatározták, mi kerül majd a dokumen­­ tumba -, akkor az EU működését átalakító dokumentum aláírása szintén a­­ következő félévben várható, valószínűleg portugáliai helyszínnel. EZ pedig­­ - 2000-hez hasonlóan - ismét sokat emlegetetté teheti majd Portugália elnökségi­­ periódusát. Portugália folytatni szándékozik a bővítés folyamatát is, a horvátok­­kal, a törökökkel zajló csatlakozási tárgyalásokat, és e hat hónapban várható a Szerbiával újraindult, a stabilizációs és társulási szerződés megkötéséről szóló tárgyalások lezárása is. Januárban Szlovénia veszi majd át az EU elnökségét. (MTI)

Next