Magyar Szó, 2007. augusztus (64. évfolyam, 177-203. szám)
2007-08-17 / 191. szám
4 BELFÖLD belfold@magyarszo .co.yu RÖVIDEN ■ AUTÓBUSZSOFŐRÖK Szigorúbb büntetések A távolsági autóbuszjáratokon dolgozó sofőrök munkaidejére vonatkozó előírások egyre gyakoribb megsértéseit sokkal szigorúbban kell büntetni, nyilatkozta Damir Okanovic, a Közlekedésbiztonsági Bizottság tagja. Főszezonban a rengeteg munka miatt a cégek felmondással fenyegetik sofőrjeiket, ha nem hajtanak gyorsabban a megengedettnél, vagy ha nem hajtanak hosszabb ideig az előírtnál, mondta el Okanovic. Gyakran előfordul, hogy a sofőrök nem váltják egymást, amint azt a törvény előírja, hívta fel a figyelmet Okanovic a közelmúltban történt autóbusz-balesetek kapcsán, amelyek nemzetközi járatokon történtek. Az idevágó törvényünk nincs összhangban az EU előírásaival, hiszen azt még a régi Jugoszlávia idején hozták meg, fűzte hozzá, és elmondta, hogy az új törvényjavaslatot már két éve kidolgozták, de a kormány még nem tűzte napirendre. - Hatni kell a cégekre, hogy ne tegyenek ilyet A gyakoribb ellenőrzések jelentik a megoldást, amiről a rendőrségnek és a szociális és munkaügyi minisztériumnak kell gondoskodnia - szögezte le Okanovic. (Beta) I ERDŐTÜZEK 1,85 milliárdos kár Az első felmérések szerint a közelmúltban történt szerbiai erdőtüzekből eredő kár 1,85 milliárd dinárt tesz ki, jelentette ki tegnap Jesa Ereic, a Szerbia Erdei Közvállalat vezérigazgatója. Ercic elmondta, hogy a vállalat követelni fogja az illetékes szolgálatoktól egy állami bizottság létrehozását, amelynek meg kellene állapítania a való képet a Szerbiában mintegy 100 helyen tomboló erdőtüzek következményeiről, amelyek során mintegy 26 000 hektár erdőterület égett le. A hivatalos adatok szerint az erdőtüzek 98 százaléka emberi figyelmetlenségből és felelőtlenségből keletkezett - mondta Ercic. Az igazgató azt is elmondta, hogy 2050-ig Szerbia 100 000 hektár erdővel fog rendelkezni. - Belekezdtünk egy lelkes terv megvalósításába, amely előirányozza, hogy 2050-ig az állami területekből 100 000 hektárt erdősítsünk, így elérnénk, hogy Szerbiai területének 41 százalékát erdő fedje, ami az ideális - mondta el Ercic. A mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási minisztérium erdészeti osztálya a Nemzeti Befektetési Tervből egymillió eurót fog egy korszerű faiskola kialakítására költeni. Céljuk nemcsak a facsemeték, hanem a szakemberek nevelése is, fűzte hozzá Erci. (Beta) ■ KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Megérkezett a meghívó A külügyminisztérium megkapta a meghívót a „hármak” értekezletére, amit augusztus 30-án tartanak Bécsben. Az még nem derült ki, hogy Szerbia milyen szinten képviselteti magát, és hogy ki lesz a belgrádi tárgyalócsapatban. Alekszandr Bocan-Harcsenko, az orosz közvetítő csoport képviselője elmondta, hogy mindkét féllel különkülön fognak tárgyalni. Az orosz diplomata hozzáfűzte, hogy még nem tudja, Belgrád és Pristina milyen szinten fogja képviseltetni magát, de a közvetítő csoportnak az a célja, hogy a két fél közvetlenül tárgyaljon egymással. - Bécsben új, a kompromisszumos megoldást serkentő ötleteket várunk mindkét féltől - mondta el Harcsenko, és hozzáfűzte, hogy a közvetítő csoport nem fog megoldásokat javasolni Kosovo státusára, és egyetlen javaslatot sem fog erőltetni, mert megbízása a kompromisszum ösztönzésére szól. (Beta) Mam Sló —Mmniin miniifini fiinin mun Tiifini íi fintíírium 2007. augusztus 17., péntek dífiTiiiítTMWf—i'tinTiiiw—H—MiirrrrMHtMiw—mrnMiniiiifírii Stojiljkovic nem értesítette rendszeresen Milutinovicot Nikola Sainovic a „béke embere” volt? Jovan Kosic tanúskodásával tegnap Milan Milutinovic védelme befejezte a saját bizonyítékait felsorakoztató eljárását a hágai törvényszéken, ahol előzőleg Ratko Markovic és Zivota Cosic tanúskodott. A per folytatásában a másodfokú vádlott, Nikola Sainovic, a volt szövetségi kormány alelnökének a tanúja, Momir Bulatovic, a JSZK egykori kormányfője tett vallomást. Jovan Kojic, Milan Milutinovic tanúja tegnap a hágai törvényszéken kijelentette, hogy 1998 tavaszán Vlajko Stojiljkovic akkori belügyminiszter nem értesítette a volt szerbiai elnököt a rendőrségi akcióról Kosovóban annak ellenére, hogy Milutinovic ezt követelte tőle. Kojic azt vallotta, hogy 1998 márciusában az elnöki kabinet ügyeleteseként értesítette az elnököt a külföldi média azon jelentéseiről, melyek szerint a rendőrség és az AdemJashari vezette Kosovói Felszabadító Hadsereg között összetűzésre került sor Donji Prekaz faluban. A nemzetközi források alapján e támadásban a Jashari család 29 tagját megölték, közöttük nőket és gyerekeket. Milutinovic elnök másnap meghagyta, hogy keressem föl a belügyminisztert, de Stojiljkovic az elkövetkező három napban nem volt elérhető. Az elnök mérgében rövid levelet intézett a miniszternek, hogy magyarázza meg, mi történt a Bashari elleni akcióban. Választ sosem kapott e rendeletére - mondta Kojic, és hozzátette, hogy a miniszter csak egy hónapra rá jelent meg az elnöki kabinetben. A tanú megerősítette, hogy Milutinovic 1998-tól a kosovói válság békés rendezéséért szállt síkra, és kabinetjéből több alkalommal küldtek az albán vezetőknek írásos meghívót a tárgyalásokra. Ezekre csak egy alkalommal érkezett válasz Adem Demaqitól, a KFH politikai képviselőjétől, emelte ki Kojic. Megemlítette azt is, hogy az elnöki kabinet hivatalnokai rendszeresen összefoglalták a külföldi média jelentéseit a kosovói eseményekről, beleértve az albánok ellen elkövetett bűncselekményekről szóló állításokat. A vallatás során Chester Stamp ügyész rámutatott, hogy Nikola Sainovic, a szóban forgó időszak szövetségi kormányalelnöke és Sreten Lukic, a kosovói rendőrség akkori főnöke kijelentették, hogy Milutinovic több alkalommal részt vett azokon az üléseken, amelyeken beszámoltak a kosovói helyzetről. Kojic erre azt válaszolta, hogy az elnökségi épületen kívül tartott ülésekről nem volt tudomása. Mint mondta, Sainovic néhány alkalommal járt Milutinovicnál, és biztosan ott volt a rambouillet-i tárgyalások előkészületei idején. Amikor az ügyész rákérdezett, hogy 1998-ban és 1999-ben megérkeztek-e az elnöki kabinetbe Louise Arbournak, a hágai törvényszék főügyészének a levelei, Kojic azt mondta, hogy ő ezeket a leveleket nem látta, míg a Milutinovicot terhelő hágai vádiratot a kabinet hivatalnokai „eltávolították az internetről”. Kojic tanúskodásával a védelem befejezte a saját bizonyítékait felsorakoztató eljárását, amelyben előzőleg Ratko Markovic és Zivota Cosic tanúskodott. A per folytatásában a másodfokú vádlott, Nikola Sainovic tanúja, Momir Bulatovic, a JSZK egykori kormányfője tett vallomást. Ő tegnap a hágai bíróságon kijelentette, hogy 1998 nyarán Sainovic az ő megbízásából ment Kosovóba, ahol a szövetségi kormány nevében a válság békés és politikai rendezésén dolgozott. Abban az időszakban nagyon súlyos volt a helyzet a déli tartományban, és tudtuk, hogy az albán szeparatisták fegyveres felkelése nem állítható meg kizárólag katonai erőkkel, ezért a politikai megoldást erőltettük, amely szavatolni fogja valamennyi nemzeti közösség egyenjogúságát, ugyanakkor nem hozza veszélybe az ország területi integritását - mondta Bulatovic. Kiemelte, hogy a szövetségi kormány EBESZ-missziót kért Kosovóba, hogy megcáfolja az albánok elleni etnikai tisztogatásáról szóló külföldi médiajelentéseket, és Sainovic mint az EBESZ-misszióval közreműködő bizottság elnöke ezen kitartóan dolgozott. Hozzátette azt is, hogy montenegrói elnökként 1996-ban az Egyesült Államokban tett látogatása során Alexander Wershbow, Clinton elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese a Fehér Házban bejelentette, hogy Kosovóban összetűzésekre kerül sor, és az USA 50 ezer katonát küld majd a tartományba, mint korábban Boszniába. Sainovic védelmét arra alapozzák, hogy 1999-ben Kosovóban „a béke embere” volt, és nem felelős a kosovói albánok felett elkövetett bűncselekményekért. Bevezetőjében Toma Fila, a volt szövetségi kormány elnök jogásza úgy értékelte, hogy a hágai ügyészség a per során egyetlen bizonyítékkal sem támasztotta alá azt az állítást, hogy Sainovic a kosovói háború idején irányította volna a bűncselekményekkel vádolt szerb katonai erőket. Milutinovic, Sainovic és Sreten Lukic mellett a kosovói albánok erőszakos áttelepítésével, kitelepítésével, üldözésével és meggyilkolásával vádolják Dragoljub Ojdanic, Nebojsa Pavkovic és Vladimir Lazarevic tábornokokat is. Titkosítás személyes érdekekből? Az autópálya-koncesszióra vonatkozó szerződés nyilvánosságra hozatalát egyre többen követelik Folytatás az 1. oldalról ZIVKOVIC: AZ ÜGYÉSZNEK KELL LÉPNIE Zoran Zivkovic egykori szerbiai kormányfő a Gradanski tstnek adott nyilatkozatában kijelentette, az ügyésznek kellene foglalkoznia a Horgos-Pozega autópálya-koncesszió szerződésének ügyével. - Ha a szerződés akkora titkokat tartalmaz, amelyek miatt a koncessziótulajdonos képes lenne fölbontani a szerződést, akkor látatlanban is kimondhatom, hogy itt valamiféle visszaélésekről van szó - mondta a volt kormányfő. Zivkovic úgy értékelte, hogy a szerbiai kormány megszegte az ország alkotmányát és törvényeit, amennyiben igaznak bizonyul az, hogy kérte az adatok bizalmasságára vonatkozó kitételének szerződésbe foglalását. - Az ügyésznek meg kell indítania a vizsgálatot a teljes koncesszió ügyében, mert a törvény arra kötelezi, hogy ezt megtegye, amikor felmerül az előírások megszegésének gyanúja - mondta Zivkovic. Az egykori első miniszter szerint a szerződés részleteit nyilvánosság elé kell tárni, még annak árán is, hogy esetleg felbontják a szerződést. - Nem csodálkozom azon, hogy Vojislav Kostunica vagy Velimir Iac rejtegetik ezt a szerződést, mert nyilvánvaló, hogy számukra az ügyleteik titkossága a legfontosabb, de csodálkozom a demokrata párti minisztereken és Bozidar Delic kormányalelnökön, amiért ők sem árulják el a nyilvánosság előtt, hogy mit tartalmaz ez a szerződés - mondta Zivkovic, majd hozzátette: - A kormányban most mindenki a fölényeskedő Velimir Hic mögé bújik. Kétségtelen azonban, V.„------ ....-----Íri. — vagy erkölcstelen dolgok húzódnak meg, akárhogy is, de valami olyasmi, ami rossz Szerbiának. „VISSZAÉLNEK AZ ÁLLAMTITOK FOGALMÁVAL” Zagorka Golubovic szociológus szerint a Horgos-Pozega autópálya-koncesszió szerződésének ügye az államtitok fogalmával való visszaélés klasszikus példája, mert a hatalom nemcsak hogy nem érzi kötelességének, hogy közölje a polgárokkal, mit és miért tesz, hanem jogot formál arra is, hogy eldöntse, mi az, amit közzétesz és mi az, amit nem. Semmiképpen sem lenne szabad, hogy ennyiben maradjon a dolog, hogy mindazt, amit el akar rejteni a polgárok elől a hatalom, államtitokká nyilváníthassa. Nincs demokrácia ellenállás nélkül - jelentette ki a szociológus a Dnevnik napilapnak adott nyilatkozatában. Véleménye szerint, a szerbiai polgárok nincsenek tisztában jogaikkal, vagy elfáradtak a korábbi harcokban, és könnyen hatalmukba keríti őket a frusztráció, a rezignáció, az apátia, és könnyen lemondanak mindenről. Golubovic szerint a szóban forgó koncesszió kapcsán is felszínre tört Velimir Ilic miniszter fölényes és önkényes viselkedése, azé a miniszteré, akit Vojislav Kostunica a legjobbnak tart. A szociológus szerint az ilyesféle viselkedés okát nem pusztán a populizmusban kell keresni, ebben a személyes érdekek is közrejátszanak. - Miért ne lenne szabad közölni a polgárokkal, mit tartalmaz a szerződés, ha abban nincs olyasmi, ami nem legális vagy nem a nyilvánosságnak való? - tette fel a kérdést a szociológus. Négyszázalékos infláció Korlátozni fogják a készpénzhitelek növekedését Radovan Jelasic, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója szerint hálátlan dolog megjósolni, mekkora lesz az infláció, de az elérheti a négy százalékot. A kormányzó elmondta, nehéz előrelátni, hogyan fognak a közelmúlt áremelkedései hatni az inflációra, és figyelembe kell venni az augusztusi árváltozásokat is.Azok a mezőgazdasági termékek, amelyek júliusban és augusztusban drágultak, a jövőben olcsóbbak lesznek. Várható, hogy a kőolajtermékek ára is csökken. Az alapinflációt négy és nyolc százalék közt határoztuk meg. A szabadon alakuló árak is mindössze két, három százalékot növekedtek tavaly július óta. Ahogyan közeledünk az év végéhez, egyre valószínűbbé válik, hogy az infláció négy százalék körüli lesz - nyilatkozta Jelasic. A nemzeti bank már tett lépéseket, de a kormány is intézkedni fog, hogy az infláció elérje a 6,5 százalékot, emlékeztetett Jelasic. A kormányzó bejelentette, hogy korlátozni fogják a készpénzhitelek növekedését, például a futamidő csökkentésével, de konkrét adatokat még nem mondott. A magánszemélyeknek adott hitelek 40 százaléka készpénzhitel kb. 10 éves futamidővel. Kötelességünk, hogy a kialakuló pluszkeresletet korlátozzuk. Intézkedéseink nem lesznek kihatással a már jóváhagyott hitelekre, és a hitelek árát sem fogják befolyásolni, mindössze azt fogjuk meghatározni, hogy a polgárok mennyi időre vehetnek fel hitelt - nyilatkozta Jelasic. A szeptemberre bejelentett ötszázalékos áramár-növekedés 0,5 százalékkal fogja befolyásolni az inflációt, közölte a KWh, a Szerbia Villanygazdaság újságának legújabb száma. Ez azt jelenti, hogy az áram drágulása nem fog nagyobb inflációnövekedést maga után vonni, áll a lapban. A villanyáram januári 15 százalékos árnövekedése 1,08 százalékkal növelte a termékek kiskereskedelmi árát, közölte Miladin Kovacevic, a Statisztikai Hivatal vezér-