Magyar Szó, 2007. augusztus (64. évfolyam, 177-203. szám)

2007-08-17 / 191. szám

4 BELFÖLD belfold@magyar­szo .co.yu RÖVIDEN ■ AUTÓBUSZSOFŐRÖK Szigorúbb büntetések A távolsági autóbuszjáratokon dol­gozó sofőrök munkaidejére vonatko­zó előírások egyre gyakoribb megsér­téseit sokkal szigorúbban kell büntet­ni, nyilatkozta Damir Okanovic, a Köz­lekedésbiztonsági Bizottság tagja. Főszezonban a rengeteg munka miatt a cégek felmondással fenyege­tik sofőrjeiket, ha nem hajtanak gyor­sabban a megengedettnél, vagy ha nem hajtanak hosszabb ideig az elő­írtnál, mondta el Okanovic. Gyakran előfordul, hogy a sofőrök nem váltják egymást, amint azt a tör­vény előírja, hívta fel a figyelmet Okanovic a közelmúltban történt autó­busz-balesetek kapcsán, amelyek nem­zetközi járatokon történtek. Az idevá­gó törvényünk nincs összhangban az EU előírásaival, hiszen azt még a régi Jugoszlávia idején hozták meg, fűzte hozzá, és elmondta, hogy az új törvény­­javaslatot már két éve kidolgozták, de a kormány még nem tűzte napirendre. - Hatni kell a cégekre, hogy ne te­gyenek ilyet A gyakoribb ellenőrzések jelentik a megoldást, amiről a rendőr­ségnek és a szociális és munkaügyi mi­nisztériumnak kell gondoskodnia - szögezte le Okanovic. (Beta) I ERDŐTÜZEK 1,85 milliárdos kár Az első felmérések szerint a közel­múltban történt szerbiai erdőtüzekből eredő kár 1,85 milliárd dinárt tesz ki, jelentette ki tegnap Jesa Ereic, a Szer­bia Erdei Közvállalat vezérigazgatója. Ercic elmondta, hogy a vállalat kö­vetelni fogja az illetékes szolgálatoktól egy állami bizottság létrehozását, amelynek meg kellene állapítania a va­ló képet a Szerbiában mintegy 100 he­lyen tomboló erdőtüzek következmé­nyeiről, amelyek során mintegy 26 000 hektár erdőterület égett le. A hivatalos adatok szerint az erdő­tüzek 98 százaléka emberi figyelmet­lenségből és felelőtlenségből keletke­zett - mondta Ercic. Az igazgató azt is elmondta, hogy 2050-ig Szerbia 100 000 hektár erdővel fog rendelkezni. - Belekezdtünk egy lelkes terv megvalósításába, amely előirányozza, hogy 2050-ig az állami területekből 100 000 hektárt erdősítsünk, így el­érnénk, hogy Szerbiai területének 41 százalékát erdő fedje, ami az ideális - mondta el Ercic. A mezőgazdasági, erdő- és vízgaz­dálkodási minisztérium erdészeti osz­tálya a Nemzeti Befektetési Tervből egy­millió eurót fog egy korszerű faiskola kialakítására költeni. Céljuk nemcsak a facsemeték, hanem a szakemberek nevelése is, fűzte hozzá Erci­. (Beta) ■ KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Megérkezett a meghívó A külügyminisztérium megkapta a meghívót a „hármak” értekezletére, amit augusztus 30-án tartanak Bécsben. Az még nem derült ki, hogy Szerbia milyen szinten képviselteti magát, és hogy ki lesz a belgrádi tárgyalócsapatban. Alekszandr Bocan-Harcsenko, az orosz közvetítő csoport képviselője el­mondta, hogy mindkét féllel külön­­külön fognak tárgyalni. Az orosz dip­lomata hozzáfűzte, hogy­ még nem tud­ja, Belgrád és Pristina milyen szinten fogja képviseltetni magát, de a közve­títő csoportnak az a célja, hogy a két fél közvetlenül tárgyaljon egymással. - Bécsben új, a kompromisszumos megoldást serkentő ötleteket várunk mindkét féltől - mondta el Harcsenko, és hozzáfűzte, hogy­ a közvetítő csoport nem fog megoldásokat javasolni Koso­vo státusára, és egyetlen javaslatot sem­ fog erőltetni, mert megbízása a komp­romisszum ösztönzésére szól. (Beta) Mam Sló —Mmniin miniifini f­iinin mun Tiif­i­­ni íi f­i­n­t­í­ír­i­u­­­m 2007. augusztus 17., péntek d­ífiTiiiítTMWf—i'tinTiiiw—H—MiirrrrMHtMiw—mrnMiniiiifírii ­ Stojiljkovic nem értesítette rendszeresen Milutinovicot­­ Nikola Sainovic a „béke embere” volt? Jovan Kosic tanúskodásával tegnap Milan Milutinovic védelme befejezte a saját bizonyítékait felsorakoztató eljárását a hágai törvény­széken, ahol előzőleg Ratko Markovic és Zivota Cosic tanúskodott. A per folytatásában a másodfokú vádlott, Nikola Sainovic, a volt szövetségi kormány alelnökének a tanúja, Momir Bulatovic, a JSZK egykori kormányfője tett vallomást. Jovan Kojic, Milan Milutinovic­ tanúja tegnap a hágai törvényszéken kijelentette, hogy 1998 tavaszán Vlajko Stojiljkovic ak­kori belügyminiszter nem értesítette a volt szerbiai elnököt a rendőrségi akcióról Kosovóban annak ellenére, hogy Milu­tinovic­ ezt követelte tőle. Kojic azt vallot­ta, hogy 1998 márciusában az elnöki ka­binet ügyeleteseként értesítette az elnököt a külföldi média azon jelentéseiről, me­lyek szerint a rendőrség és az AdemJashari vezette Kosovói Felszabadító Hadsereg kö­zött összetűzésre került sor Donji Prekaz faluban. A nemzetközi források alapján e támadásban a Jashari család 29 tagját meg­ölték, közöttük nőket és gyerekeket.­­ Milutinovic­ elnök másnap meghagy­ta, hogy keressem föl a belügyminisztert, de Stojiljkovic az elkövetkező három nap­ban nem volt elérhető. Az elnök mérgé­ben rövid levelet intézett a miniszternek, hogy magyarázza meg, mi történt a Bashari elleni akcióban. Választ sosem kapott e rendeletére - mondta Kojic­, és hozzátet­te, hogy a miniszter csak egy hónapra rá jelent meg az elnöki kabinetben. A tanú megerősítette, hogy Milutino­­vic 1998-tól a kosovói válság békés rende­zéséért szállt síkra, és kabinetjéből több alkalommal küldtek az albán vezetőknek írásos meghívót a tárgyalásokra. Ezekre csak egy alkalommal érkezett válasz Adem Demaqitól, a KFH politikai képviselőjé­től, emelte ki Kojic. Megemlítette azt is, hogy az elnöki kabinet hivatalnokai rend­szeresen összefoglalták a külföldi média jelentéseit a kosovói eseményekről, be­leértve az albánok ellen elkövetett bűn­­cselekményekről szóló állításokat. A vallatás során Chester Stamp ügyész rámutatott, hogy Nikola Sainovic, a szó­ban forgó időszak szö­vetségi kormányalel­­nöke és Sreten Lukic, a kosovói rendőrség akkori főnöke kijelen­tették, hogy Milutino­vic több alkalommal részt vett azokon az üléseken, amelyeken beszámoltak a kosovói helyzetről. Kojic erre azt válaszolta, hogy az elnökségi épületen kí­vül tartott ülésekről nem volt tudomása. Mint mondta, Sain­ovic­ néhány alkalom­mal járt Milutinovic­­nál, és biztosan ott volt a rambouillet-i tárgyalások előkészü­letei idején. Amikor az ügyész rákérdezett, hogy 1998-ban és 1999-ben megérkeztek-e az el­nöki kabinetbe Louise Arbournak, a há­gai törvényszék főügyészének a levelei, Kojic azt mondta, hogy ő ezeket a leve­leket nem látta, míg a Milutinovicot ter­helő hágai vádiratot a kabinet hivatalno­kai „eltávolították az internetről”. Kojic tanúskodásával a védelem be­fejezte a saját bizonyítékait felsorakozta­tó eljárását, amelyben előzőleg Ratko Markovic és Zivota Cosic tanúskodott. A per folytatásában a másodfokú vádlott, Nikola Sainovic tanúja, Momir Bulatovic, a JSZK egykori kormányfője tett vallomást. Ő tegnap a hágai bíróságon kijelentet­te, hogy 1998 nyarán Sainovic az ő meg­bízásából ment Kosovóba, ahol a szövet­ségi kormány nevében a válság békés és politikai rendezésén dolgozott.­­ Abban az időszakban nagyon súlyos volt a helyzet a déli tartományban, és tud­tuk, hogy az albán szeparatisták fegyveres felkelése nem állítható meg kizárólag ka­tonai erőkkel, ezért a politikai megoldást erőltettük, amely szavatolni fogja vala­mennyi nemzeti közösség egyenjogúsá­gát, ugyanakkor nem hozza veszélybe az ország területi integritását - mondta Bulatovic. Kiemelte, hogy a szövetségi kor­mány EBESZ-missziót kért Kosovóba, hogy megcáfolja az albánok elleni etnikai tisztogatásáról szóló külföldi médiajelen­téseket, és Sainovic mint az EBESZ-missz­­ióval közreműködő bizottság elnöke ezen kitartóan dolgozott. Hozzátette azt is, hogy montenegrói elnökként 1996-ban az Egyesült Államokban tett látogatása so­rán Alexander Wershbow, Clinton elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyet­tese a Fehér Házban bejelentette, hogy Kosovóban összetűzésekre kerül sor, és az USA 50 ezer katonát küld majd a tarto­mányba, mint korábban Boszniába. Sainovic védelmét arra alapozzák, hogy 1999-ben Kosovóban „a béke embe­re” volt, és nem felelős a kosovói albánok felett elkövetett bűncselekményekért. Be­vezetőjében Toma Fila, a volt szövetségi kormány elnök jogásza úgy értékelte, hogy a hágai ügyészség a per során egyetlen bi­zonyítékkal sem támasztotta alá azt az ál­lítást, hogy Sainovic a kosovói háború ide­jén irányította volna a bűncselekmények­kel vádolt szerb katonai erőket. Milutinovic, Sainovic és Sreten Lukic mellett a kosovói albánok erőszakos át­telepítésével, kitelepítésével, üldözésével és meggyilkolásával vádolják Dragoljub Ojdanic, Nebojsa Pavkovic és Vladimir Lazarevic tábornokokat is.­­ Titkosítás személyes érdekekből? Az autópálya-koncesszióra vonatkozó szerződés nyilvánosságra hozatalát egyre többen követelik Folytatás az 1. oldalról ZIVKOVIC: AZ ÜGYÉSZNEK KELL LÉPNIE Zoran Zivkovic egykori szerbiai kor­mányfő a Gradanski tstnek adott nyilat­kozatában kijelentette, az ügyésznek kel­lene foglalkoznia a Horgos-Pozega autó­pálya-koncesszió szerződésének ügyével. - Ha a szerződés akkora titkokat tartal­maz, amelyek miatt a koncessziótulajdo­nos képes lenne fölbontani a szerződést, akkor látatlanban is kimondhatom, hogy itt valamiféle visszaélésekről van szó - mondta a volt kormányfő. Zivkovic úgy értékelte, hogy a szerbiai kormány meg­szegte az ország alkotmányát és törvénye­it, amennyiben igaznak bizonyul az, hogy kérte az adatok bizalmasságára vonatko­zó kitételének szerződésbe foglalását. - Az ügyésznek meg kell indítania a vizsgá­latot a teljes koncesszió ügyében, mert a törvény arra kötelezi, hogy ezt megtegye, amikor felmerül az előírások megszegé­sének gyanúja - mondta Zivkovic. Az egykori első miniszter szerint a szer­ződés részleteit nyilvánosság elé kell tár­ni, még annak árán is, hogy esetleg fel­bontják a szerződést. - Nem csodálkozom azon, hogy Vojislav Kostunica vagy Veli­­mir Iac rejtegetik ezt a szerződést, mert nyilvánvaló, hogy számukra az ügyleteik titkossága a legfontosabb, de csodálko­zom a demokrata párti minisztereken és Bozidar Delic kormányalelnökön, amiért ők sem árulják el a nyilvánosság előtt, hogy mit tartalmaz ez a szerződés - mond­ta Zivkovic­, majd hozzátette: - A kormány­ban most mindenki a fölényeskedő Veli­­mir Hic­ mögé bújik. Kétségtelen azonban, V.„------ ....-----Íri. — vagy erkölcstelen dolgok húzódnak meg, akárhogy is, de valami olyasmi, ami rossz Szerbiának. „VISSZAÉLNEK AZ ÁLLAMTI­TOK FOGALMÁVAL” Zagorka Golubovic szociológus sze­rint a Horgos-Pozega autópálya-kon­cesszió szerződésének ügye az államtitok fogalmával való visszaélés klasszikus pél­dája, mert a hatalom nemcsak hogy nem érzi kötelességének, hogy közölje a pol­gárokkal, mit és miért tesz, hanem jogot formál arra is, hogy eldöntse, mi az, amit közzétesz és mi az, amit nem.­­ Semmiképpen sem lenne szabad, hogy ennyiben maradjon a dolog, hogy mindazt, amit el akar rejteni a polgárok elől a hatalom, államtitokká nyilváníthas­sa. Nincs demokrácia ellenállás nélkül - jelentette ki a szociológus a Dnevnik napi­lapnak adott nyilatkozatában. Véleménye szerint, a szerbiai polgárok nincsenek tisz­tában jogaikkal, vagy elfáradtak a koráb­bi harcokban, és könnyen hatalmukba ke­ríti őket a frusztráció, a rezignáció, az apá­tia, és könnyen lemondanak mindenről. Golubovic szerint a szóban forgó kon­cesszió kapcsán is felszínre tört Velimir Ilic miniszter fölényes és önkényes visel­kedése, azé a miniszteré, akit Vojislav Kos­tunica a legjobbnak tart. A szociológus sze­rint az ilyesféle viselkedés okát nem pusz­tán a populizmusban kell keresni, ebben a személyes érdekek is közrejátszanak. - Miért ne lenne szabad közölni a pol­gárokkal, mit tartalmaz a szerződés, ha abban nincs olyasmi, ami nem legális vagy nem a nyilvánosságnak való? - tette fel a kérdést a szociológus. Négyszázalékos infláció Korlátozni fogják a készpénzhitelek növekedését Radovan Jelasic, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója szerint hálátlan dolog meg­jósolni, mekkora lesz az infláció, de az elérheti a négy százalékot. A kormányzó elmondta, nehéz előrelátni, hogyan fognak a közelmúlt áremelke­dései hatni az inflációra, és figyelembe kell venni az augusztusi árváltozásokat is.­­Azok a mezőgazdasági termékek, amelyek júliusban és augusztusban drágul­tak, a jövőben olcsóbbak lesznek. Várható, hogy­ a kőolajtermékek ára is csökken. Az alapinflációt négy és nyolc százalék közt határoztuk meg. A szabadon alakuló árak is mindössze két, három százalékot növekedtek tavaly július óta. Ahogyan közeledünk az év végéhez, egyre valószínűbbé válik, hogy az infláció négy százalék körüli lesz - nyilatkozta Jelasic. A nemzeti bank már tett lépéseket, de a kormány is intézkedni fog, hogy az inf­láció elérje a 6,5 százalékot, emlékeztetett Jelasic. A kormányzó bejelentette, hogy korlátozni fogják a készpénzhitelek növekedését, például a futamidő csökkentésével, de konkrét adatokat még nem mondott.­­ A magánszemélyeknek adott hitelek 40 százaléka készpénzhitel kb. 10 éves fu­tamidővel. Kötelességünk, hogy a kialakuló pluszkeresletet korlátozzuk. Intézkedé­seink nem lesznek kihatással a már jóváhagyott hitelekre, és a hitelek árát sem fog­ják befolyásolni, mindössze azt fogjuk meghatározni, hogy a polgárok mennyi időre vehetnek fel hitelt - nyilatkozta Jelasic. A szeptemberre bejelentett ötszázalékos áramár-növekedés 0,5 százalékkal fogja befolyásolni az inflációt, közölte a KWh, a Szerbia Villanygazdaság újságának legújabb száma. Ez azt jelenti, hogy az áram drágulása nem fog nagyobb inflációnövekedést maga után vonni, áll a lapban. A villanyáram januári 15 százalékos árnövekedése 1,08 százalékkal növelte a ter­mékek kiskereskedelmi árát, közölte Miladin Kovacevic, a Statisztikai Hivatal vezér-

Next