Magyar Szó, 2007. augusztus (64. évfolyam, 177-203. szám)

2007-08-01 / 177. szám

4 BELFÖLD hellóidé magodi-s­ocoyu RÖVIDEN ■ DEL PONTE Mladic Belgrádban van Carla del Ponte, a hágai nemzetkö­zi törvényszék főügyésze szerint Ratko Mladic valószínűleg Belgrádban bujkál. -A legutóbbi információink szerint Mladic Szerbiában van. A szerbiai veze­tés nem tagadja, hogy ott van, és hiszem, hogy számára is az a legkönnyebb, hogy Szerbiában bujkáljon, valószínűleg Belg­rádban, mivel az nagyváros több mint 2 millió lakossal - jelentette ki del Ponte. Carla del Ponte elmondta, hogy Goran Hadzic és Stojan Zupljanin el­érhető Szerbia számára, de nem akart a részletekről beszélni. - Szorosan együttműködünk a szer­biai, a montenegrói és a bosznia-her­­cegovinai vezetéssel, hogy lehetővé te­gyük a maradék négy szökevény elfo­gását és kiadatását - tette hozzá del Ponte. (FoNet) | US STEEL Letartóztatás Bratislav Culafiját, a US Steel Szer­bia vállalat segédmenedzserét július 26- án letartóztatták kenőpénz elfogadása közben. A letartóztatásra a Kolarinál le­­vő Jugopetrol töltőállomásnál került sor, amikor a Mine Tech New York-i cég kép­viselőjétől átvette a kért csúszópénz egy részét, egy hordozható számítógépet és 3000 eu­rót, derül ki a rendőrség közle­ményéből. A rendőrségi közlemény sze­rint Culastja az elmúlt 6 hónapban, visz­­szaélve hivatali helyzetével a Mine Tech cégtől egy Volkswagen Passat személy­­gépkocsit, egy­ hordozható számítógépet és 10 ezer eurót kért. Ezért ő a hivatali felhatalmazásának keretein belül, kiesz­közölné egy új együttműködési szerző­dés megkötését a Zelezara cég mint meg­rendelő és a Mine Tech cég mint a be­szerző között. A szerződés értéke évente 3,5 millió dollár. Culafiját egy hónapos vizsgálati fogságba helyezték. (Beta) ■ EPS Politikai célok? Az EFT cég szerint a rendőrséget po­litikailag felhasználták a Szerbiai Villany­gazdaság (EPS) egykori tisztségviselői el­len tett feljelentések ügyében. Az alap­vető demokratikus standardoknak ellent­mond, hogy a Belügym­­inisztérium előbb juttatja el a feljelentést a médiának, mint az ügyészségnek, derül ki a nemzetközi energetikai cég közleményéből. A belg­rádi rendőrség július 25-én emelt vádat az EPS volt vezérigazgatója és a vállalat négy vezetője ellen az EFT-vel és az Interface cégekkel kötött szerződés mi­att, mert ezzel állítólag megkárosítot­ták az EPS-t és a Szerbiai költségvetést. Azzal vádolják őket, hogy 2001 és 2004 között törvényellenesen tettek szert 12 793 364 dollárra, és a Szerbiai költségve­tést 143 516 395 dinárral károsították meg. (FoNet) ■ POZAREVÁCI RENDŐRÖK Eljárások indulnak Dragana Rostic, a pozarevaci kerü­leti ügyészség szóvivője tegnap kijelen­tette, hogy­ az ügyészség átadta a kér­vényt, mely alapján elindulna a vizsgála­ti eljárás Vladimir Tusek rendőrségi fel­ügyelő ellen csúszópénz elfogadása mi­att. Festika S. és még egy kostolaci sze­mély ellen nyomozást indítottak, mert fennáll annak gyanúja, hogy kenőpénzt adtak Tusoknak. Többek között Radovan Bi­lde felügyelő ellen is nyomo­zást indítottak kenőpénz elfogadása mi­att. Ő állítólag több mint 10 éven keresz­tül kapott csúszópénzt több Pozareno falusi gázolaj csempésztől. A letartózta­tásokat a Belügyminisztérium belső el­lenőrzése hajtotta végre. Radovan Zivkovic, a pozarevaci rendőrkapitány­ság vezetője elmondta, hogy még csak egy több hónapja tervezett akció kezde­téről van szó. (B92) Micm Sió 2007. augusztus 1., szerda A többség Európába menne A legfrissebb felmérés szerint Szerbia polgárainak 69 százaléka támogatja az ország uniós csatlakozását Folytatás az 1. oldalról A csatlakozással kapcsolatos félelmek közül elsősorban azon problémák és ne­hézségek állnak, amelyekkel a csatlakozást követően a mezőgazdasági termelőknek kell majd szembesülniük, valamint a ma­gas költségek, amelyekkel az állam szem­pontjából e folyamat jár. Emellett kieme­lik még az időpazarlást, valamint a szoci­ális kedvezmények elvesztését, illetve nem­zeti identitásuk elvesztését is. A gazdasá­gi kritériumok tekintetében a többségnek meggyőződése, hogy Szerbia sokkal köze­lebb áll az EU-hoz, mint más tagjelöltek, sőt egyes uniós tagoknál is jobban. A körkérdés által felölelt polgárok több mint hetven százaléka úgy véli, hogy az uni­ós tagság és Kosovo jövőbeni státusának kér­dése nincsenek összefüggésben. Negyvenöt százalék szerint Brüsszel elvárja Szerbiától, hogy a csatlakozás érdekében mondjon le Kosovóról, 31 százalék szerint a két dolog hivatalosan nem függ össze, de ez a felté­telszabás nem hivatalosan­ létezik, míg majd­nem 40 százalék úgy véli, hogy az EU-nak lesz döntő szava Kosovo státusát illetően. En­nek ellenére a polgárok kétharmada úgy vé­li, hogy amennyiben Európa egyoldalúan elismerné Kosovo függetlenségét, Szerbiá­nak nem kellene a diplomáciai kapcsolatok megszakításával válaszolnia. Az elszigetelő­dést 29 százalék támogatja. Miscevic meglepőnek minősítette azt az eredményt, amely szerint a lakosságnak kö­zel a fele nem mutat hajlandóságot arra, hogy a csatlakozás érdekében továbbképezze vagy átképezze magát, míg 44 százalék nem hajlandó a csatlakozást követően is bizonyos ideig még alacsonyabb életszínvonalon él­ni, így fontos tanúsága e felmérésnek, hogy a szerbiai átlagpolgár igen kevés informá­cióval rendelkezik e folyamatról és a csatla­kozás feltételeiről, így az erre vonatkozó po­ntív álláspontok sokkal inkább vágyak és ér­zelmek eredménye, mintsem a tudásé. A fel­mérést június végén végezték 1047 polgár megkérdezésével. HORVÁT SZKEPTICIZMUS A legfrissebb felmérések szerint Bosz­nia-Hercegovina mindkét entitása polgárainak jelentős többsége támogatja az ország európai út­ját. A Strategie mar­keting múlt héten közzétett felmérése szerint a szerb enti­tás lakosainak 65 szá­zaléka támogatná az ország csatlakozását, ha az erre vonatko­zó népszavazást ma tartanák. A bosnyák­­horvát entitásban ez a támogatottság még nagyobb, itt 82 szá­zalék Unió-párti. A szerb entitás lakosa­inak 12 százaléka és a bosnyák-horvát en­titás lakosainak 7 szá­zaléka ellenzi az in­tegrációt. Ezzel szemben nemcsak a régióban, hanem egész Euró­pában a mélyponton a már tagjelölt Hor­vátországban van az integráció és az EU támogatottsága. Az Unió hivatalos statisz­tikáját tartalmazó Eurobarométer legfris­sebb száma szerint ez az ország a legin­kább EU-szkeptikus. Az Európai Bizottság legutóbbi felmérése ugyanis azt mutatja, hogy a horvátok mindössze 29 százaléka véli úgy, hogy a tagság pozitív hatással len­ne országukra. Negyven százalék a „közép­utasok” száma, akik úgy nyilatkoztak, hogy a tagság nem lenne sem jó, sem pedig rossz, míg 28 százalék szerint a tagság rossz dolog Horvátország számára. Zárójelben jegyezzük meg, hogy Törökországban, amely szintén tagjelölt, de amely a leghos­szabb ideig várt erre, 52 százalékos a tá­mogatottság. A honátoknak mindössze 13 százalé­ka véli úgy, hogy a honát gazdaság jelen pillanatban jó, vagy kiváló állapotban van. ■ bajk Az ország neve: Szerbia-Kosovo A soron következő tárgyalásokon Brüsszel Szerbia és Kosovo konföderációjának megteremtését szorgalmazhatná?­ ­A konföderáció olyan „kompromisszum” lenne, amely elfogadható lenne mind a szerb, mind az albán fél számára, fennmaradna a közös állam, a határok sem vál­toznának meg a Balkánon, elkerülhetővé válna tehát egy kendőzetlen megoldás és a függetlenség szót sem kellene használni - írja a Vecernje novosti. Kostunica első reakciójában máris elvetette ezt az ötletet. A belgrádi napilap szerint a terv lényege az volna, hogy Kosovo ugyanolyan stá­tussal rendelkezne, mint Szerbia, az albánok pedig az új alkotmány értelmében ki­harcolnák az önrendelkezési jogukat egy­ bizonyos idő eltelte után, és joguk lenne re­ferendumon dönteni a tartomány jövőbeli státusáról. A lap írása szerint a konföderáció csak közbülső állomás lenne Kosovo függet­lensége, azaz egy új balkáni albán állam megteremtése felé vezető úton, ami telje­sen ellentétes a Szerbia által képviselt lényegi autonómia modelljével. LJUBLJANA MEGGYŐZNÉ BELGRÁDOT Amikor Szlovénia a jövő év elején átveszi az elnökséget az Európai Unióban, meg fogja próbálni meggyőzni Szerbiát arról, hogy­ Kosovónak adjon függetlenséget, cserébe pedig lehetőséget kapna az EU-tagságra, írja a Financial Times. A londoni gazdasági napilap emlékeztet arra, hogy Oroszország eddig három, Kosovóról szóló amerikai-európai közös határozattervezetnek a Biztonsági Tanács elé kerülését akadályozta meg. Minden eddigi nehézség ellenére Dimitrij Rupel szlovéniai külügyminiszter optimis­ta. A londoni naplapnak nyilatkozva kijelentette, úgy érzi, soha nem volt akkora bizalom a szlovén és a szerb hivatalos körök között, mint ma. Szlovénia mint az egyetlen EU-tag az egykori jugoszláv tagköztársaságok között abban reménykedik, hogy EU-s elnöklése során sikerülnie fog szorosabbra fonni a kötelékeket az egykori Jugoszlávia szétesését kö­vetően megalakult államokkal. Szlovénia legnagyobb előnye, hogy jól ismeri a régiót, de önmagában ez a tény nem garancia, állapítja meg a Financial Times. KOSTUNICA: ESZTELENSÉG Vojislav Kostunica szerbiai kormányfő kijelentette, „teljesen esztelenek az olyas­féle javaslatok, melyek szerint Szerbiának saját tartományával, Kosovóval konföderá­ció formájú független államok szövetségét kellene alakítania”.­­ Úgy tudunk eljutni a megoldáshoz, ha a dolgokat a megfelelő helyre tesszük az új tárgyalások során, ami azt jelenti, hogy megnyitjuk az albán nemzeti kisebbség helyzetének kérdését, és megtaláljuk erre a legjobb autonómiaformát a tartományon belül - áll Kostunica kijelentésében. " Beismerte tettét A kilenc embert meggyilkoló Nikola Radosavljevicnál állítólag egy éve paranoiás pszichózist állapítottak meg Ajabukovaci Nikola Radosavljevic tegnap beismerte bűnösségét a negotini Kerü­leti Bíróság előtt. A kilenc ember meggyilkolását és kettő megsebesítését „az általa el­szenvedett igazságtalanságokkal” indokolta, de konkrét okot nem mondott. A B92 hírügynöksége megtudta, hogy egy évvel korábban a Laza Lazarevic Neuropszichiátriai Intézetben akut paranoiás pszichózist diagnosztizáltak Radosavljevicnál. Letartóztatását követően Radosavljevic csak az orvosokkal beszélt, de ezt követő­en a nisi Sebészeti Klinikán a vizsgálóbíró két órán át vallatta. Radosavljevic elmond­ta, hogy emlékszik rá, amint megölte kilenc, és megsebesítette két falubelijét. A jabukováci tömeggyilkosság után találgatás folyt a sajtóban Radosavljevic szel­lemi állapotáról, de a B92 értesülései szerint a Laza Lazarevic Intézetben már 2006. május 14-én diagnosztizálták állapotát. Dragisa Randelovic, az intézet igazgatója el­mondta, hogy egy, a Bécs-Negotin autóbuszjáraton történt támadás után hozta a rendőrség Radosavljevic­et az intézetbe. - Akut paranoiás pszichózist állapítottunk meg nála. Zaklatott állapotban szállí­tották be az intézetbe, és agresszívan viselkedett. Nem jutott tudomásunkra, hogy tes­ti erőszakra is sor került volna, de munkatársnőnk följegyezte, hogy Radosavljevicnak mágikus és őrült ötletei vannak - nyilatkozta Randelovic. Felvétele után egy nappal - felesége és testvére kérésére - az orvosi véleményeket figyelmen kívül hagyva, Radosavljevicot elbocsátották a klinikáról. A család meg­ígérte, hogy­ a kezelést Ausztriában, Radosavljevic lakhelyén fogják folytatni. Míg Randelovic állítja, hogy Radosavljevic nem volt a betegük, mert csak egy na­pot töltött a klinikán, addig Zlatko Nikolic, a Bűnügyi Kutatások Intézetének mun­katársa szerint az orvosoknak értesíteniük kellett volna az illetékeseket.­­ Mulasztás történt, ha nem vették jegyzőkönyvbe, hogy­ az érintetnél volt-e fegy­ver. Értesíteni kellett volna a rendőrséget, amely lefoglalta volna a fegyvert. A fejlet­len közösségekben a családok szégyellik bevallani, hogy valamely tagjuk szellemi be­teg, mert félnek a megbélyegzéstől - mondta el Nikolic. A neuropszichiátriai intézetben nem tudták, hogy megbetegedése előtt Radosavljevic rendelkezett-e fegyverviselési engedéllyel, nyilatkozta Dragisa Randelovic. Ha a beteg kezelés alatt áll, akkor az orvos köteles értesíteni a rendőrséget, de ha nem áll, akkor ez a család kötelessége, fűzte hozzá. Jabukovac lakosai tudták, hogy Radosavljevicot Belgrádban és Bécsben kezelték, valamint, hogy verte a feleségét, és hogy volt összetűzése a rendőrséggel, de senki sem tett ellene feljelentést az illetékeseknél. - Furcsállom, hogy a rendőrség nem reagált! Reagálhatott volna, és akkor ez nem történik meg! Honnan volt fegyvere? - mondta el véleményét egy jabukovaci lakos. A negotini Körzeti Bíróság elrendelte Nikola Radosavljevic pszichológiai kivizsgá­lását, valamint hivatalból rendeltek mellé egy védőügyvédet. (B92) anyag

Next