Magyar Szó, 2007. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

2007-10-01 / 229. szám

2007. október 1., hétfő Lezsák Sándor: A legtöbb kérdésben időszerűek a lakiteleki gondolatok - Orbán Viktor: Lakitelek történelmi helyszín -Néhány gondolat a két évtizeddel ezelőtti történésekről A lakiteleki tanácskozás fogalommá vált, ám az idő múltával egyre kevesebb szó esik arról, miért volt határkő az akkori összejövetel a rend­szerváltozást kiváltó folyamatban. Húsz esztendeje, 1987. szeptember 27-én Lezsák Sándor tanár, író portáján a magyar szellemi élet száznyolc­vanegy tagja gyűlt össze, hogy alternatívát kínáljon a monolit hatalommal szemben, amire a pártállam történetében addig nem volt példa. A Nemzeti Fórum elnöke a Magyar Nemzetnek kifejtette: az ott elfogadott korszakos nyilatkozat legtöbb megállapí­tása ma is érvényes, hiszen számos párhu­zam fedezhető fel az akkori és a mostani gazdasági és politikai, társadalmi válság­­helyzet között. A feltűnő egyezések már nem írha­tók a véletlen számlájára. Ha valaki elol­vassa a húsz évvel ezelőtti lakiteleki nyilat­kozatot, és nem tudja, mikor íródott, nagy valószínűséggel azt hiheti, hogy a mostani országrombolási helyzetképről nyújt látle­letet. Ez nem töri le önt? - kérdezte egy interjúban az újságíró. - De igen. Amikor az interjút kérték tőlem, egy pillanatra el is bizonytalanod­tam: érdemes-e a múlttal foglalkozni a jelen elkeserítő fejleményei közepette. Aztán rög­tön rá kellett ébrednem, hogy a legtöbb kér­désben időszerűek az akkori gondolatok, így ha az 1987-es válságos helyzetről beszé­lünk, a máról, a mához is szólunk. A húsz évvel ezelőtti nyilatkozatnak ma is érvé­nyes minden mondata. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy 1987-ben újultak ki a bajok. Kegyelmi állapotnak is nevezhető, hogy a Kádár-rendszer hanyatlása idején a nagyhatalmak egymással voltak elfoglalva, a belső hatalmi átrendeződés bizonytalan­ságában pedig a tilalom és a tűrés határán, talán jó történelmi ritmusérzékkel szervez­tük meg a találkozót. Ekkor összegeztük az ország állapotát, amely éppolyan siralmas volt, mint egy vagy két évtizeddel koráb­ban, ám a nyolcvanas évek közepétől vált tűrhetetlenné. Végeredményben 1948-tól folyamatos erkölcsi és demokratikus válság­ban élt országunk, s ez az évtizedek folya­mán olyan tehetetlenségi nyomatékká vált, amú szintén a rendszerváltás felé sodorta a társadalmat. - Lakitelek történelmi helyszín, és mondjuk ki büszkén: az egész közép-euró­pai történelem szempontjából sorsdöntő események zajlottak itt - kezdte beszédét Orbán Viktor a lakiteleki rendezvény záró­előadásán. Mint mondta, Lakitelek volt a meghatározó indítópontja annak a folya­matnak, amely elvezette Magyarországot az 1990-es, első szabad választásokig, majd tovább a NATO-s és az Európai Unióba tör­ténő csatlakozásig. „Vagyis elvezetett minket oda, hogy Magyarország hosszú idő után újra a nyugati világ része lett” - mutatott rá a Fidesz elnöke. „A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartá­sában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete meg­döbbentően hiányos. összeomlással fenye­gető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja, nemzetünknek nincs közösen vállal­ható jövőképe” - olvasott fel egy idézetet Orbán Viktor a hajdani Lakiteleki nyilat­kozatból, hozzáfűzve: ezek a gondolatok ma is szóról szóra aktuálisak, és sokakban felvetik azt a kérdést, hogy nem volt-e hiá­bavaló a rendszerváltás és a rákövetkező 17 esztendő. Orbán Viktor ezzel szemben úgy véli, hogy nem szabad a keserűségnek és csaló­dottságnak komolyan helyet adni a gondo­latainkban, mert: „Ha nem a demokratikus megoldást kerestük volna a rendszerváltás­kor, akkor ma Magyarország a mainál is kilátástalanabb helyzetben lenne. Egysze­rűen azért, mert akkor nem tudnánk többé ragaszkodni a demokráciához, akkor ma már senki sem tudná megmondani ebben az országban, hogy ki az, aki demokrata, és ki az, aki nem, ki az, aki tisztességes, és ki az, aki nem, kire számíthatnak az emberek, és kire nem" - mutatott rá. A reményt Európának hívják • Dobos László tanévkezdő gondolatai A felvidéki közéletben mindvégig is kivételesen jelentős szere­pet játszó Dobos László író, könyvkiadó a minap beszédet mondott az érsekújvári tanévnyitó ünnepségen. Ebből közlünk most néhány rövid részletet. Ki kell alakítanunk saját építkező erőn­ket. Trianon négy területen rombolt: eltö­rölte a magyar nemzeti kisebbségek tör­ténelmét; másodrendűvé alacsonyította az anyanyelvet s az anyanyelvi egyházat; átlépte a magyar kisebbség szociális hely­zetét... Ma már nem elég a gondok felso­rolása, cselekedni kell minden irányban. Brüsszel felé fordulni, szükséges a nemzeti egyenjogúság irányába elindulni s csatla­kozni, beépülni abba az emberjogi integ­ráló folyamatba, amely megtartó erénye lehet a szlovákiai magyar kisebbség lété­nek is. A támaszunk Európa és a Magyar Köz­társaság. Térségünkben egyenrangúsítani kell minden országban a kisebbségek hely­zetét. Sajnos, ma már nálunk is érezhető az asszimilálódás felgyorsulása. A megyék és a megyehatárok újraértelmezése sem vette figyelembe történelmi közigazgatásunk gazdasági, nemzetiségi határait. A politika olyan megyéket teremtett, ahol a magyarok kisebbségijén vannak. A magyar lakosság nem teremthette irtássá a valamikori gaz­dasági élet s közigazgatás termékenyítő for­máit... Győzött a demokratikus erőszak. Van még, ami nem volt... életünk feltá­madása... Európa... A pedagógusok a szlovákiai magyar­ság meghatározó teremtő rétege lett. Tehetségével, szakmai képességével, erkölcsi súlyával. Nemsokára ezt kezdte már morzsolni a szlovák állampolitika. Trianon után Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter (1922-1931) felismerte, hogy a nemzet legnagyobb erejű kapaszkodója, tudása és műveltsége anyanyelvűnk... Anyanyelvünk - megma­radásunk eszköze. Reményik Sándor erdélyi költő írja egyik versében: ne hagyd el a templomot és az iskolát. A közelmúltban Spanyolországból egy katalán nemzetiségű csoport Komáromba és Budapestre látogatott. Velük töltöttem egy napot. Vég nélküli vitáinkból meg­maradt egy mondat, amit a kedves kata­lán társaság hagyott maga után. A kisebb­ségi katalán iskola első osztályában csak az anyanyelvet oktatjuk. Mert mindenekelőtt az anyanyelvünk rak életre szóló fészket. Magyar tankönyvekben szlovák földrajz Ján Mikolaj, a Szlovák Nemzeti Párt által delegált oktatási miniszter levélben figyel­meztetett egy szlovákiai magyar kiadót, hogy kiadványaiban szlovákul használja a föld­rajzi neveket. A levélben ez állt: „Szlovákiában minden földrajzi név standardizált. Ezek a nevek kötelezőek a községek és álla­m szervek hivatalos nyelvhasználatában, a sajtóban, a nyomtatott publikációkban, egyéb tömegtájékoztatási eszközökben és a kartográfiai ter­mékeket kiadó cégek gyakorlatában. Szlovákia területén az egyetlen államnyelv a szlo­vák. A földrajzi nevek a kisebbségi nyelvű tankönyvekben nem lehetnek másképp megje­lölve. A kérés, hogy ezeket a neveket a kisebbségek nyelvén kiadott tankönyvekben más nyelven tüntessék fel, mint a szlovák, megalapozatlan.” - közli a Magyar Hírlap. A Magyar Koalíció Pártja élesen tiltakozott az oktatási minisztérium döntése ellen. Berényi József, az MKP elnökhelyettese szerint a tárca rendelkezése több ponton tör­vénysértő. Ján Mikolaj azonban kitart álláspontja mellett, ennek értelmében Pozsonyt csak Bratislavának, a Dunát csak Dunajnak lehetne nevezni. A miniszter szerint ez nem sérti a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát, mivel a kisebbségi nyelv­­használatot szabályozó törvény a tankönyvekre nem vonatkozik. Berényi szerint az érve­lés hibás, és sérti a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, illetve a kisebb­ségi nyelvhasználatról szóló törvényt is. JllKHRfiU // kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 vinOTMpvyt rrawMKWiwa. Gyanús előjelek A pozsonyi Pravda szerint elveszíthetik egyetemüket a szlovákiai magyarok Megszüntetheti a szlovák oktatási tárca az egyetlen szlovákiai állami magyar felsőokta­tási intézményt, a révkomáromi székhelyű Selye János Egyetemet - írta szerdán a pozsonyi Pravda (forrás: MTI). A lap értesülése szerint a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó oktatási miniszter, Ján Mikolaj olyan új szabályzók előkészítésén dolgozik, amelyek nyomán a magyar egyetemet olyan szakiskolává fokozhatják le, hogy az a jövő­ben se magiszteri, se doktori tudományos fokozatokat ne ítélhessen oda hallgatóinak. Mint a lap írta, hasonló sorsra juthat a rózsahegyi (Ruzomberok) Katolikus Egyetem is, mert a minisztérium a humán irányzatú oktatással szemben a műszaki irányt részesítené előny­ben. A tárca az oktatási törvényt úgy készül módosítani, hogy a Szlovákiában működő fel­sőfokú oktatási intézményeket három csoportba rangsorolja, s a legkevesebb állami támo­gatásra jogosultak csoportjába tenné a révkomáromi intézményt. Mikolaj egyelőre nem nyilatkozott részletekről, de azt megerősítette, hogy a révkomáromi és a rózsahegyi egye­tem a harmadik csoportba tartozó szakiskolává fokozható le. Albert Sándor, a Selye János Egyetem rektora elmondta, mindent megtesznek azért, hogy a tárca terve ne valósuljon meg. A rózsahegyi rektor, Boris Banári nem kommen­tálta a tárca tervét. Szigeti László, az előző kormány MKP delegálta oktatási minisztere emlékeztetett arra, hogy a magyar egyetem törvény által jött létre, ennek megfelelően a lefokozását is csak a parlament szentesítheti, de mint mondta, az MKP képviselői min­dent megtesznek majd a Selye János Egyetem megmaradásáért. KOLOZSVÁR NAPJAINKBAN Vihar egy szobor körül Funar megakadályozná Márton Áron hazatérését Terroristának, szekus ügynöknek, tömeggyilkosnak és románellenesnek nevezte Gheorghe Funar, a Nagy-Romá­­nia Párt főtitkára Márton Áront, Erdély legnevesebb püspökeinek egyikét, akinek boldoggá avatása most van folyamatban a Vatikánnál. A kolozsvári polgármesterhez, a demokrata párti Emil Bochoz intézett nyílt levelében foglalt képtelen vádakat abból az alkalomból zúdította a zsidóság deportálásával szembeszálló, a kommu­nista börtönöket megjárt püspökre, hogy szobrot állítanának neki a kincses város­ban. E célból a városi tanács mintegy tíz­ezer eurónak megfelelő összeget utalt ki a Kolozsvár volt nacionalista polgármes­tere szerint „Budapesten öntött szobor” talapzatára. A Magyar Hírlap informá­ciói szerint Funar most nyitr vitát követel a szoboralkotásról a román nacionalistákat tömörítő Vatra Romaneasca civil szervezet és más hasonló jellegű egyesületek bevo­násával. Egyben ragaszkodik ahhoz, hogy Kolozsvár polgármestere kérje ki a püspök besúgói dossziéját a Securitate levéltárát átvilágító országos tanácstól. Vádjai alátá­masztására azt is állítja, hogy a püspök az első világháború idején a Székely Hadosz­tály tagjaként terrorcselekményeket köve­tett el Erdély román lakossága ellen. A Márton Áron emlékét megörökítő szobor felállítására még Funar polgármes­tersége idején több sikertelen kísérletet tett az RMDSZ. A főtéren, a Szent Mihály­­templom kertjében elhelyezendő szobor Bocskai Vince Szovátán élő szobrászmű­vész alkotása. Emil Boc a levél kapcsán mindössze annyit mondott, hogy elődje még nem értette meg: Kolozsváron véget ért a szoborbotrányok időszaka. / RÖVIDEN ■ ERDÉLY Pénzt kapnak az egyházak A költségvetésben előírt tételek mellett a napokban megtartott ülé­sén a román kormány 3,5 millió lej értékű támogatást ítélt meg az erdélyi történelmi egyházak számára, kilenc­ven templomépület és más egyházi intézmények építési, javítási, vala­mint rehabilitációs munkálataira. A jóváhagyott összeget a kormány tar­talék- és fejlesztési alapjából különí­tették el. Kovászna megyében négy helyre irányítják a támogatást: az árkosi és nagybaconi református egy­házkerülethez, illetve az árkosi unitá­rius és a sepsiszentgyörgyi evangéli­kus egyházhoz - közli a Háromszék. ■ MÁR MEGINT SLOTA Fico „helytelenít” Robert Fico szlovák kormányfő „a politikai párbeszédben helytelen” szó­­használatnak véli koalíciós partnere, Ján Slota Csáky Pálnak címzett „exp­resszív szavait”, indítékait azonban indokoltnak találja. Az MTI szerint Csáky a Benes-dekrétumok szente­sítését indítványozó Slotát „Szlovákia szégyenének” minősítette, mire Slota „okádéknak” és „rohadt ganénak” nevezte Csákyt. Fico azonban abban látja a Slota kifejező szavait életre hívó okokat, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) élén álló Csáky „agresz­­szív és veszélyes” magatartást tanúsít, mert „gátlások nélkül kész külföldön gyalázni Szlovákiát”. * ■ CÉGALAPÍTÁS Egyre kevesebb Tovább csökkent a cégalapí­tási kedv Magyarországon, miköz­ben egyre több céget számolnak fel és szüntetnek meg tulajdonosai - derül ki az MTI közlésében az Opten Informatikai Kft. harmadik negyed­éves adataiból. A felszámolások száma ugyan lassabban nő, mint tavaly, ám így is rekordokat dönt. Végelszámolásból 60 százalék­kal többet regisztráltak, mint egy évvel korábban. Az idei első három negyedéves 6472 végelszámolás már több mint kétszer annyi, mint a 2004 hasonló időszakában mért érték. A nyilvántartásokból törölt vál­lalkozások száma 25 százalékot meg­haladó ütemben nőtt. Az első kilenc hónapban összesen 21 080 céget töröltek a cégnyilvántartásból. Ezzel párhuzamosan a működő vállalkozá­sok számának növekedése igencsak lelassult a korábbi években jellemző 15-20 ezres gyarapodásokhoz képest. ■ ZSOLNAY-EMLÉKMŰ Felújul Befejezéséhez közeledik a pécsi Zsolnay-emlékmű felújítása: szerdán megkezdték az építmény restaurált szobrainak visszaállítását. Először az egykori kerámiagyáros, Zsolnay Vil­mos 630 kilogramm súlyú szobra, majd a körülötte álló alakok kerül­nek (vagy már kerültek) vissza ere­deti helyükre. Az emlékművet teljes pompájában az október 13-ai átadási ünnepségen láthatja a nagyközönség - mondta el a munkálatok vezetője a helyszínen az MTI-nek. A szakem­ber felidézte, hogy a Pécs forgalmas belvárosában lévő Zsolnay-emlékmű­­vet 2004 decemberében deszkaépít­ménnyel fedték be, miután az elmúlt években repedések keletkeztek rajta. A Rákóczi utcában található műalko­tást 1907-ben állíttatta Pécs városa a hét évvel korábban elhunyt kerámia­gyáros emlékére.

Next